Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-25 / 120. szám

Az SzVSz Végrehajtó Bizottságának határozata a jugoszláv szakszervezetek központi tanácsa árulásáról Ma délután fél 6-kor békenagygyülés a Széchenyi-téren VII. ÉVF. 120. SZÁM. ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950. MÁJUS 25. SZEGED n BEKEIRCVONRLBIN (P. P.) Az emberiség történelme még soha nem ismert olyan hatalmas szervezetet, mozgalmat, amely emberek száz és százmillióit olyan megállíthatatlanul ragadta volna magával, ahogy ez napjaink békemozgalmánál megnyilvánul. Mind az öt világrészen folyik a népek harca az imperialista háborús gyujtogatók próbálkozásai ellen. A népek közölti békés együttműködés, harc az atomhisztéria és a háborús uszítás ellen — ezt a jelszót tükrözi vissza a Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága stockholmi ülésén elfogadott felhívás. Napról-napra, óráról-órára újabb milliók írják alá ezt a felhívást. A közelmúlt hetekben lehettünk tanúi annak a mindent elsöprö lelkesedésnek, melylyel több, mint hétmillió magyar dolgozó, köztük Szeged dolgozó népe is, elege>t tett kötelességének a béke megvédése érdekében. A békeharc magyarországi szakaszának újabb állomását jelentik azok a nagygyűlések, melyek a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bi. zottsága hazánkban tartózkodó tagjainak részvételével zajlanak le országszerte. Tegnap Budapest népe vonult fel óriási tömegekben, hogy résztvegyen a békenagygyülésen és újra hiteit tegyen a béke és a béketábor nagy vezetője,- a Szovjetunió mellett és tiltakozzék az amerikai atomkalandorok nyugateurópai cinkosaik őrült, gyilkos tervei ellen. Ma a vidéki nagyvárosok, küztük Szeged dolgozói hallatják szavukat a béke érdekében. Ma délután fél 6-kor a Széchenyi-téren Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió Szakszerveié, fi Központi Bizottságának titkára, Le Leap elvtárs, a francia CGT (Általános Munkásszövetség) titkára es Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára tolmácsolják Szeged népének, hogy mit tett a Szakszervezeti Világszövetség eddig és mit szándékozik tenni a jövőben a béke megvédése. az emberiség megmentése érdekében. Szeged dolgozói napok óta' hatalmas lelkesedéssel készülnek erre a harcos demostrációra. Az újszegedi Magyar Kender dolgozói egyöntetűen elhatározták, hogy valamennyien résztvesznek a békegyűlésen. Ezzel a Magyar Kender dolgozói bebizonyították, hogy nincs az üzemnek egyetlen dolgozója sem, •ki ne akarna a béke akitiv harcosa lenni. De az üzem dolgozói megértették, hogy a békéért ennél i» többet kell tenni. Megértették, hogy a munkateljesítmények emelése, a munka jobb megszervezése mind egy-egy ökölcsapás a háborúra uszító imperialisták arcába. Zsombolyai Jánosné szövőnő, aki az ifjúsági kongresszus tiszteletére vállalta, hogy június 18-ra befejezi júliusi tervét, most elhatározta, hogy ezévi tervét újabb ttz nappal előbb feiezi be. Vizi Vilmos elvtársét a festődében a minőséget a békenagygyűlés napjára 100 százalékra emelik. Az üzemek között valóságos Versengés alakult ki, hogy a mai na. poú minél ünnepélvesebbé tegyék. Schlüsszer Margit, Ördögh Etel, Gulicska Ilona a Szegedi Kenderből. Farkas Istvánné. Boros Ilona. Abonyi József a DÉMA cipőgyárból Ocskó Antalné, Csányi Józsefné a Szegedi Jutafonóból és a többiek mind, akik munkafelajánlásokkal igyekeztek ünnepélyessé tenni a mai napot, valamennyien megértették azt a szoros összefüggést, amely a munka jobb végzése és a béke megvédése között van. Az üzemek dolgozói mellett ott lesznek a kerületű alapszervezetek, a hivatalok, a tömegszervezetek, a nők és az ifjúság akik valamennyien teljes mértékben átérzik ennek a gyűlésnek a döntő fontosságát s azt, hogy az ő megjelenésük, minden egyes dolgozó részvétele a gyűlésen egy-egy téglát rak a béke szilárd, áttörhetetlen falába. A békevédelmi bizottságok munkája is döntően fontos része a béké ért folyó küzdelemnek. A béke védelmi bizottság tagjának lenni nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor felelősségteljes megbízatás is. Ott ahol a bizottság tagjai egyéni példamutatásukkal, jó munkájukkal kitűnnek, ott munkájuknak komoly eredményei is vannak. Fontos fegyver a meggyőzés, az érvek felsorakoztatása is, de csak akkor igazán hatásos, ha ott van mögötte a tettek aranyfedezete. Ezért hatásos például a MAV Fűtőház békevédelmi bízottságának munkája, ahol a legjobb dolgozók, újitók, élmunkások, sztahánovisták a bizottság tagjai. Rs persze legelsősorban azért is, mert a pártszervezeit gondot fordít a békevédelmi bizottságok munkájára Varrnak persze hibák is a békevédelmi bizottságok munkájában, kü lönösen ott, ahol a pártszervezet nem törődik kellőképpen vele. Erre példa a vajháti megállónál történ1eset, ahol sem a békevédetmi bizottság, sem a pártszervezet nem figyelt fel arra, hogy a pályaőr fia a klerikális reakció érdekében a háborús uszítók mellett folytatott propagandát. Fokozott éber séggel kell felfigyelni ezekre a Jelenségekre. Egy pillanatra sem sza bad elfelejtenünk, hogy az ellenség és ügynökei rvem alusznak, s megtalálják a legkisebb rést is, ahol behatolva árthatnak demokráciánk további fejlődésének s ezen keresztül a béke ügyének- Itt, Szegeden is voltak a klerikális és a kulák re^k ciónak olyan ügynökei, akik nem vállaltak közösséget Szeged dolgozó népével és, — akár nyilt ellenségeskedéssel, akár kü'-önbüző álokokra hivatkozva — megtagadták a békeívek aláírását. Bizonyos, hogy békénknek ezek az ádáz ellenségei, a dotlárimnerializmus magyarországi képviselői nem elégszenek meg ennyivel. Háborús rémhírek kovácsolásává', különböző alattomos híresztelésekkel igyekeznek megbontani a dolgozók egységét s ezáltal rést ütni a békefront magyarországi, ezen belül szegedi szakaszán- Éber figyelemmel kell megkeresni az ilyen kísérletek forrásait, amelyekben minden esetben megtalálható az imperialisták valamelyik ügynökének a keze. Szeged nem messze fekszik a jugoszláv határtól. És ez a határ ma nem közönséges határ, két világot választ el egymástól, az épülő szocializmus világát a restaurált kapitalizmus világától. Néhány kilóméterrel délre Tito és fasiszta szolgái, köztük Szalajjal az élükön a jugoszláv szakszervezetek vezetői is, megakadályozzák, vagy iega'ább is meg szeretnék akadályozni, hogy a jugoszláv nép hitet tegyen a béke mellett. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága határozatában bélyegezte meg a jugoszláv szakszervezett vezetők 093tá'yáruió magatartását és megszakította velük a közösséget Uyen körülmények között különös jelen tősége van a mai békenagygyfllésnek, melyen a nagy szovjet szakszervezetek, a kapitalista kizsákmányolás ellen hősiesen küzdő franci? szakszervezetek, valamint a bzOT vezető egyéniségei tolmácsolják Moszkva, Páris és Budapest dolgozóinak békeakaratáti És tolmácsolják itt Szegeden, a szomszédos Jugoszlávia dolgozóinak békeakaratát is, amely a "D to-klikk fasiszta terrorja ellenére is élénken él a jugoszláv dolgozók szivében, mint azt a Magyarországra menekült jugoszláv dolgozóknak az SzVSz Végrehajtó Bizottságához intézett levele bizonyítja. Szegednek, itt a szabad világ délnyugati sarkában kü'önösen fontos feladata van a békéért folyó harcban. Szeged dolgozói ma bizonyságát fogják adni annak, hogy ezen a fontos őrhelyen meg is állják » helyüket. Elsöprő lelkesedéssel tettek hitet Budapest dolgozói a béke megvédése mellett Di Viitorio, Saillant és Szolovjov elvtársak beszéltek a Kossuth Lajos-téri békenagygyülésen tuk, az önök tiszta és rendezett városát, dolgozó, nyugodt, kedves, vidám népével. A szocializmus országának példája nyomán Önök és többi testvéreink a népi demokráciák országaiban is. mét fényesen bebizonyították, hogy a dolgozók képesek felépíteni a szabad társadalmat és azt. hogy csak a kapitalista kizsákmányolástól mentes társadalom kénes a dolgozók jólétét biztosítani. — A Végrehajtó Bizottság behatóan tanulmánvozta az összf s problémákat, amelyek a jelen pillanatban a világ munkásosztálya, a munkásság összessége és az egész emberiség érdeklődésének középpontiában állnak és világos határozatokat hozott ezekkel kapcsolatban. Ezek a határozatok nagy befolyást gyakorolnak a helyzet további "fejlődésére. — Végrehajtó Bizottságunk leleplezte az amerikai imperializmus háborús terveit. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy a béke és a haladás világfrontja — amelynek főbástyája a Szovjetunió és a népi demokráciák — rohamosan fejlődik az egész világon és mérhetetlen erejük megállíthatja és meg is kell, hogy állítsa a háborús uszító főbűnösöket, hogy ne követhessék el gaztetteiket az emberiség ellen. A Végrehajtó Bizottság magáévá tette a stockholmi békefelhfvást és azt minden tagja aláírta, valamint felhívta a világ minden dolgozóját, hogy tevékenyen készítsék elő részvételüket a béke híveinek második kongresszusán, amely ez év októberében Olaszországban ül össze. — Mi, a világ csaknem 80 millió szervezett dolgozójának képviselői kijelentjük, hogy az emberiség elsőszámú ellenségének és háborús bűnösnek nyilvánítjuk és e szerint is kezeljük azt a kormányt, amely elsőnek használná az atombombát bármely ország ellen. (Viharos taps, felkiáltások: Megvédjük a békét!) — Munkát és nem háborút!, kenyeret és nem fegyvereket! iskolákat és nem hadikiadásokat! nemzeti függetlenséget és nem függőséget a ragadozó amerikai imperializmustól! — ezt követelik az öszszes kapitalista és gyarmati országok dolgozói. Ez az alapja a mi harcunknak is. Ezzel egyidejűleg a munkásosztály árulói ellen is felvértezzük magunkat. Ezért zártuk ki sorainkból az áruló Tito lakájait és ugyanakkor felhívjuk Jugoszlávia dolgozóit, rázzák le nyakukról az áruló Titot és bandáíát, hogy visszatérhessenek a világ munkásságának nagy családjába. (Felkiáltások; „Vesszen Tito!") Di Vittorio beszéde befejező részében rámutatott, hogy a világ dolgozói mindig egységesen fognak küzdeni a világ békéjéért, az emberi haladásért és valamennyi nép testvériségéért. Beszéde után Sztálint Rákosit, a világ dolgozóinak békeharcát éltette a sokezres tömeg. Saillant: Mélységes megelégedéssel vettük tudomásul a béke erőinek megnövekedéséi "bi Vittorio elvtárs beszéde után Louis Saillant elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tartotta neg beszédét. — Budapest dolgozói ma azért gyűltek össze itt, hogy kifejezzék szilárd békeakara'íukat és azt az elhatározásukat, hogy erejüket nem kímélve, meg fogják hiúsítani a háborús gyujtogatók terveit. — A szocializmus alapjait lerakva, önök új, boldog társadalmat építenek, amelyben minden dolgo.zó önmagának dolgozik, amikor hazájáért dolgozik, önök számára megnyílt az út a boldogulás felé. Neta ismerik többé a munkanélküliséget és életszínvonaluk napről-n^pra Szerdán délután rendezett sorokban, táblák és zászlók alatt vonultak fel a főváros dolgozói a Kossuth Lajos-térre, hogy a Szakszervezeti Világszövetség hazánkban tartózkodó vezetőinek beszámolóit meghallgassák, hogy a békeívek aláírása után ismét hitet tegyenek a béke megvédése mellett. „A béketábor győzni fog!", „Sztálin a IRÍ vezérünk!" — hangzik fel a kiáltás a felvonulók végeláthatatlan oszlopából. Fél 6 felé jár az óra mutatója, amikor már csaknem teljesen meglelik a Kossuth Lajos-tér. Körben a téren a világ népeinek zászlói mutetják, hogy Buiapesíen a napokban a világbékéért küzdő dolgozóinak képviselői gyűltek össze. A tér villanyoszlopai és fái kÖ2Ött a nemzetközi proletáriátus győzelmes vörös zászlóit lengeti a szél. Megelik a nagy tér, százezrek torkából száll a kiáltás a világ minden te ja felé. kifejezve a magyar munkásosztály elszántságát: .Megvédjük a békét!" A teret körülvevő házak falán feliratok üdvözlik a szabadságért, a békéért küzdő, impe"iaüstr országokban sinylődő hős munkásokat és harcos veze•őit, a kommunista pártokat. Egymás után érkeznek a vörös drapériával borított díszamelvényre a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának .tagjai, Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió szakszervezeteinek képviselője, Di Vittorio elvtárs, a Világszövetség elnöke, Saillant elvtárs, a Világszövetség főtitkára, Liu-Ning-I elvtárs, a kinai szervezett munkások küldötte és Apró Antal elvtárs, a magyar dolgozóik képviselője ve:etésével. Az emelvényen foglal helyet Kádár János elvtera és Marosán György elvtárs, az MDP főtitkárhelyettesei és a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség több tagja, Rónai Sándor elvtárs. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vezetesével a anács é3 Dobi István, a miniszertanács elnöke vezetésével a kormány több tagja Az emelvényen foglaltak hegyarországi nagykövete és a baráti népi demokráciák diplomáciai képviselői. 6 óra előte néhány perccel még mindig -ürü sorokban özönlenek a főváros dolgozód a Kossuth Lajos-tér-e, Hirtelen elül a zaj, megkezdődig a gyűlés. Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára, mondott üdvözlőbeszédet. Apró Antal elvtárs üdvözlőbeszéde Apró Antal elvtárs, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében üdvözölte a békenagygyűlés részi-vevőit. Üdvözölte a Szakszervezeti Világszövetség elnökségének tagjait és kiküldöttjeit. Külön kiemelve a hatalmas Szovjetunió szakszervezeti delegációját, a Kinai Népköztársaság s a baráti népi demokráciák küldötteit. A nagygyűlés résztvevői lelkesen éltették a Szovjetuniót, a baráti népi demokráciákat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának megjelent tagjai1 s a „Megvédjük a békét!" országos tanácsának elnökségét. Percekig zúgott a taps s az ütemes „Éljen Rákosi, éljen a Párt!" f.lkiáltás. — Elvtársak — folytelta beszédét Apró Antal — békenagygyűlésünkön Nagy-Budapest dolgozói hitet tesznek a nemzetközi munkásosztály küldöttei előtt harcos békeakaraíukról, elszántságukról, hogy a béke védelmében a ránkeső frontszakaszon báfrsn helytállunk. Mi. magyar munkások, büszke örömmel vállaljuk a béke megvédésének ránkháruló feladatait. Minden imperialista 1 tborús próbálkozással szemben megvédjük szocialista építésünk eddigi eredményeit. Tovább fejlesztjük szocialista termelésünket, erősítjük a munkafegyelmet, ezen keresztül emeljük dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát. Elvtársak! A békéért folyó harcban megnövekednek a mi feladataink is. Kötelességünk sorainkat tovább erősíteni, a békéért folyó mozgalmat tovább fejleszteni, hogy az imperialisták minden próbálkozásával szemben helyt lyet Kiszeljov, a Szovjetunió ma- tudjunk állni. Di Vittorio: Csak a kapitalista kizsákmányolástól mentes társadalom képes a dolgozók jólétét biztosítani Lelkes taps fogadta az üdvöz lő szavak után az emelvényre lépő di Vittorio elvtársat, a Világszövetség elnökét. Di Vittorio elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, miután üdvözölte a Magyar Népköztársaság dolgozóit és kormányát, a SzVSz nevében igy folytatta beszédét: — A nemzetközi szakszervezeti mozgalom képviselői, akik gyönyörű fővárosukban összegyűltek, közvetlen tapasztalatukból állapíthatták meg a nagyszerű fejlődést, amelyet e néhánv áv alatt Önök itt már megvalósítottak az uj gazdasági rend és az új szabad társadalom építésében, amely mindörökre kiküszöböli az embernek ember által waló kizsákmányolását és biz'osítja minden dolgozó jogát a munkához, a szabad élethez, a kultúrához és jóléthez. — Végtelen örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus építésének győzelmekkel teli útján már a háború előttinél sokkal magasabb gazdasági és kulturális színvonalat értek el, hogy már kiküszöbölték a mun-kanélkülisóg csapását, amely jelenleg is minden kapitalista és gyarmati országban a dolgozók tízmillióit kárhoztatja a legsötétebb nyomorra és éhezésre. Mindazon országok dolgozóinak nevében, akik még a kapitalista elnyomás igája alatt nyögnek, csodálattal és elismeréssel adózunk önöknek a termelés fejlesztésével elért nagyszerű győzelmeikért. — Azok, akik a legkevesebb hitelt is adnak az imperialista országok sajtója és rádiója aljas rágalmazóinak, Budapestre érkezve azt várhatnák, hogy itt az utcákon éhező, mezítlábas, kimerült emberek ezreit találják. Mi ennek az ellenkezőjét tapasztal k