Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-23 / 118. szám

KEDD, 19Bfl. MÁJT4S 2S. Békenagygyülés lesz szerdán este a Kossuth Lajos-téren \ Szakszervezeti Világszövet­ség ' ezetői budapesti tanácskozá­sainak befejezése után, május ül.én. szerdán este 6 órakor a Kossuth Lajos-térien, a parlament épülete előtt békenagygyülés lesz. A nagygyűlésen felszólal­nak: Di Vittorio elvtárs, a Szak szervezeti Világszövetség és az olasz általános munkásszövetség elnöke, Louis Saillant elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség fő­Mtkára, L, M. Solovjov elvtárs, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára és Apró An­tal elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanáesa főtitkára. • A Rádió 24-én este 9 órakor közvetítést ad a békegyülésröl a Kossuth-rádión. Egyidejűleg védjük meg a dolgozóknak a munkához való jogát és a világ békéjét .— mondotta Di Vittorio elvtárs az SzVSz tegnapi ülésén Az SzVSz Végrehajtó Bizottsá­gának hétfői ülésén di Vittorio elv­társ, az SzVS31 elnöke tartott be­számolót a tőkés országokban egy­re terjedő munkanélküliségről és a tdjes foglalkoztatottság kérdéséről. — A Szakszervezeti Világszövet­ség fennállása óta egyik legfonto­sabb céljául tűzte ki a munkmiél­kiiliség elleni harcot és a telje;, foglalkoztatottság kiVtvását a tő­kés országokban — mondotta —. A tőkés országokban jelenleg a munkanélküliek száma a tőkés ál­lamok adatai szerint is több mint 45 miltió. Ez a szám távolról sem fedi a valóságot, mivet a tőkés kor­mányok hamisítják a munkanélkü­liségről szóló adatokat. De így som tudják letagadni, hogy országaikban a munkané'küKség rohamosan nó. — A munkanélküliség és az rgy re emelkedő részleges munKnnélkü­liség az USA-ban legsúlyosabban a színes dolgozókat érinti. Minél na­gyobb méreteket ölt a tőkés gaz­dasági válság, annál több üzem lassítja a termelését, csökkenti a munkaidőt. — A gyarmati és függő országok­ban a munkanélküliség természetes S elejárója a gyarmati dolgozók el­képzelhetetlen nyomorúságos élc­téneK. — Számos helyen, például a nyu­gat franciaországi kikötőkben az amerikai és francia Kormány szán­dékosan Idézett elő munkanélküli­séget, hogy ezzel megtörje « dokk­munkások ellenállását, akik meg­tagadják az amerikai fvgyverszal­litmányok kirakását. A tőkés termeté; maf sarkait ?iz egyre súlyosabb és hosszabb idő­tartamú válságok jellemzik, A; 1048 végén az USá-ban beál'ott gazdasági válság 1950 elején már el­érte a többi tőkés országokat. — Ezzel ellentétben azokban az országokban, ahol a tőkés rendszert eltörölték, a termelékenység foko­zásával, munkamódszerek ésszerű­sítésével és nagyarányú gépe Rés­sel a dolgozó tömegek érdekeit szolgálják. Az FNSz titkársága is kénytelen volt a vVág gazdasíigi helyzetének megváltozásáról szóló 1949. évi jelentéseben ezit elismerni. Kétféle világ — A tőkés gazdasági válságot és a munkanélküliséget rendkí­vüli mértékben súlyosbítják az amerikai imperialisták mesterke­dése!, akik o nehézségekből és az egymásközti marakodásból tgy harmad k világháború készí ésében látják a kiutat. elő­A Marshall-terv kétéves fennállása világossá teszi, hogy nem sike­rült az Esrvesült Államokat a válságtól megmenteni és elsimi. t ani a tőkés országok egymásköz­ti ellentmondásait. A Marshall­terv célja, hogy felszámolja a r zuga'európai országok függet­lenségét s hogv létrehozza az északamerkai katonai szerző­dést, melv a Szovjetunió, a népi demokráciák és az egész világ dolgozói dlen irányul. — A országok iparát a Marshall-terv teljes vál­ságba sodorta. — A tőkés országok pénzne. me'nek - megélhetés drágulását idézte elő. A Mar­shall-ierv külön o»ztálvt állított fte mclvnek feladata a munka­nélküli do'eozók kivándorottatá­r i, hogv minden országban fel. íV'íthassanak munkanélküli tar­talék f eget. Ez a dolgozók el­szánt ellenállásába ütközik. — A tőkés világgal ellentét­ben azokban az országokban, ahol a dolgozóké a hatalom, a munkanélküliség megszűnt. A tervszerű gazdálkodás megszer­vezése lehetővé tette az összes termelőerők mozgósítását. — A Szovjetunióban az ipari termelés 1949-ben húsz százalék­kal növekedett az 1948. évihez viszonyítva és 40 százalékkil magasabb az 1940. évinél. A Szovjetunióban nincs munkanél­küliség s a népi demokratikus országokban a munkanélküliség felszámolása annál is inkább nagyjelentőségű, mert a háború előtt ezekben az országokban nagyszámú munkanélküli volt — Számos tőkés országiban, ahol a munkanélküliség hatalmas veteléseik érvényrejuttatásáért elszánt akciókait indítottak. Fran­ciaországban a CGT felhívására az akcióbizottságok százait állí­tották fel és sok jelentős ered­ményt értek el. — Az olasz dolgozók akció­egysége mind a magánvállala­toknál, mind az államnál meg­állította a munkasok és tisztvise­lők tömeges elbocsátását. Ahol a tőkések a munkát le akarták ál­lítani, ott „fordított 6ztrijkkai", a munka folytatásával kényszo­rítet;ék a tőkéseket a gvár üzembentartására. Annak elle­nére, hogv a keresztény demo­krata De Gasperi-kormány csendőrsortüzet nvi'.tatott a föld­foglaló parasztokra, azok mégis kivívták azt, hogy a földeket vé­méreteket öltött, a dolgozók kö- gül is nekik juttassák tokozott mértékben a dolgozók akcióegységének megszerrezésére kell venni az irányt — Az SzVSz. az ENSz negye­dik plenáris ülésén határozatom nyújtott be, amelyben követelte az ENSz tagállamaitól, hogy ve­zessék be országaikban a teljes munkanélküli biztosítást. Az SzVSz javaslatait a tőkés orszá­gok reakciósai elvetették. Ez is bizonyítja, hogy az ENSz szava­zógépezete teljesen az imperia­listák szolgálatában áll. Tehát az SzVSz-nek nem az ENSz-tői kell várni a dolgozók helyzeté­nek megjavítását, hanem foko­zott, mértékben a dolgozók akció­egységének megszervezésére kell venni az irányt. — Meg keli akadályozni, hogy a tőkés országok reakciós kor­mányai hadseregeik feltöltésére év> gyarmati háborúk céljaira lieket. A munkanélküliek politi­kai és gazdasági harca lehe.Ővé teszi a tőkésekkel és a tőkés kor­mányokkal együttműködő egy­ségbontó szakadárok leleplezé­sét. A munkanélküliség ellen és a munkanéküliek megsegítéséért folyó harcot folytatni kell. Az SzVSz feladata a harc erősí+ése Ebben a harcban arra kell töre­kednünk. hogv sikeresen való­sítsuk meg a ncmze'közi prole­tariátusnak ma legdicsőbb s leg­fontosabb feladatát: egyidejűleg védjük meg a dolgozóknak e munkához, kenyérhez és az élet­he-: való jogát, valamint — az egész emberiség érdekében — a világ békéjét — fejezte be Di Vittorio elvtárs hatalmas tapseal használhassák fel a munkanélkü- fogadoft beszámolóját. IS is munkásai — Tito bandája ellen Egy jugoszláv munkás tudósítása a nisi pokolbál Nehéz és keserű napokai éllek át alán a kimerült munkások tbc-t Nis munkásai a Gestapo-terror ide­jén. A munkások emlékezetében még nem homályosult el az a kegyetlen terror, amelyet a németek uszalyhor­dozói Ungar és Zsivanovics alkalmaz­tak a kommunisták és az igaz haza­fiak ellen A Geslapo-gyilkosok után még ne­hezebb napok virradtak Nis munká­saira Példának csak néhány jelleg­zetes esetet hozok tel, amelyből ki­világlik a litoisták munkásellenes, lelketlen bánásmódja. A munkafeltételek, a szükségletek kielégítése sokkal rosszabb, mint va­laha is voltw Így a ,,Jasztrebac"-ön­tödében a munkások igen nagy hő­ségben dolgoznak, megfelelő védő­berendezés és öltözet nélkül_ úgy, hogy életük állandóan veszélyben van. A nisi vasúti műhely munkásai munkaidejük legnagyobb részét a szubadban töltik és ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Kellő ruhájuk nekik sincs és igy a műhely munkásainak 30 százaléka mindig beteg, A dohánygyárban majdnem mindegyik ventilátor rossz, a mun­kások és munkásnők szinte átlátha­tatlan porban dolgoznak és nem rit­kán vért köpnek. A tbc-s megbete­gedések elérték a 40 százalékot, n munkásasszonyoknál pedig, akiknek a legtöbbje anya. 45 százalékot. Ugyanez a heiyzet az Első Szerb Textilgyárban ts. A titoista vérszopók a felszaba­dulás óta az ujjukat sem mozdítot­ták meg, hogy a munkafeltételeket megjavítsák. A texligyárban pé'dánl a festésnél, ahol a legkezdetlegesebb és legegészségtelenebb eszközökkel dolgoznak, néhány hónapi munka kapnak és alkalmatlanná válnak a munkára. Ami a normákat illeti, azt arra használják fel a titoisták, hogy a dolgozók utolsó erejét is kifacsar­ják, A vasúti műhelyben az elmúlt hat hónap alatt már számtalanszor megszigorították a normákat. A ti' toistáknak az a törekvése azonban, hogy új munkaütemet kényszerítse­nek a dolgozókra, nem sikerült, amit az is mutat, hogy az üzem egyál­talán nem teljesíti a tervet. Nem egy esetben Tito-ellenes feliratok kerülnek a gyár és a környező utcák falaira Ez is mutatja, hogy a nisi dolgozók készülnek a Tito-klikkcl való leszámolásra A titoista ,,agitátorok" állandó­an a jobb életről beszélnek, amikor a munkásoknak már rongyaik sin­csenek, ugyanakkor pedig a nisi ti­toista „párttitkár" csak a legutóbbi időben 12 öltöny ruhát csináltatott magának. Amióta a titoista ,,agitátorok" fél­re akarnak bennünket vezetni frázi­saikkal, eszünkbe jut hideg szobánk, az iires asztal, a kilométer hosszá sorok, ahol az asszonyok pár szem krumpliért állnak, a munkások és munkásnők százai, akik naponta megtöltik a kórházak folyósóit és ájultan esnek össze a gyenge táp­lálkozás miatt Mind határozottabban állunk a gonosztevő Tito-banda elleni harc soraiban és harcolni fogunk mind­eddig, amig teljesen meg nem sem­misítjük a Tito-bandát, harcolni fo­gunk munkásaink és egész népünk szabadságáért Csongrád megye uj járási beosztása Vasárnapi számunkban már közöltük, hogy minisztertanácsi rendelet jelent meg, mely át­szervezi a megyéken belül a já­rási közigazgatási egységeket. Csongrád megye, az új rende­let értelmében, négy járásra osz­lik fel: szegedi, csongrádi, makói és szentesi járásra. A szegedi járáshoz a követke­ző községek tartoznak: Algyő. Alsóközpont, Csengele, Deszk, Felsőközpont. Forráskút, Gyála­rét. Kiskundorozscma, Kistelek, Kistemplomtanya. Kübekháza. Lengyelkápolna, Ó3zentiván, ö:­tömös. Pusztamérges, Puszta­szer. Röszke, Ruzsajárás. Sán­dorfalva. Szatymaz. Szőreg, Tá­pé, Ujszentiváin. Üllés, Város­tanya és Zsombő. A csongrádi járáshoz tarlós­nak: Baks, Csanytelek, Felgyő, Sövényháza és Tömörkény. A makói járáshoz tartoznak: Ambrózfalva, Apátfalva, Csa­nádalberti, Csanádpalota, Fe­rencszállás, Földeák, Királyhe­gyes, Kiszombor. Klárafalva, Kö­vegv. Magyarosanád, Nagylak, Nagymajlát, Öföldeák, Pitvaros és Püspöklele. A szentesi járáshoz tartoznak í Cserebökény, Derekegyháza, Fá­biánsebestyén, Kiskirályság. Ma­gyartés, Mártély, Mindszent. Nagymágocs, Szegvár és Vásár, helykulas. Az új járási beosztás június 1-éi. lép életbe. Nem tartoznak a járások kötelékébe a városok: Csongrád. Hódmezővásárhely, Makó, Szeged és Szentes. II Szakszervezeti Világszövetség sajtóközleménye május 21-i üléséről Frachon elvtársnak (Franciaor­szág) „A Szakszervezeti Világszö­vetség harca a nemzetközi mun­kásmozgalom egységéért'' tárgyú jelentése feletti vita vasárnap dél­után Apostol elvtárs (Román'a) fel­szólalásával folytatódott. Apostol elvtárs hang;úlyozta. hogy minden ország minden szak­szervezetében Tito befurakodott ügynökei elleni harc nemcsak a szakszervezett egység ügyének tett szolgálatot, hanem jelentősen tá­mogatja a jugoszláv nénet, hogy a hatakwn jelenlegi bitorlói uralma alól felszabaduljon. B szakszervezetek egvsögiért Thornton elvtárs (Ausztrália) éles szavakkal megbélyegezte a nemzet­közi szakszervezeti egység e"cn­ségeit. Ausztrália dolgozói faira, világnézetre való tekintet nélkül küzdenek a dolgozók egységének megszilárdításán. Woppljng elvtárs (svéd megfi gye'ő) rámutatott, hogy a svéd szaktanács határozatát, amely sze­rint kiválik a világszövetségből, csupán 11 reakciós szakszervezett vezető hozta meg. A svéd reakciós vezetőknek ez a botrányos lépése heves tiltakozást váltott ki a dol­gozókból Wranke elvtárs (Némít Demok­ratikus Köztársaság) beszámolt ar­ról, hogy jelenleg Nyugaménieíor­szágban több munkanélküli van, mint az 1929-32-cs nagy gazdasá­gi válság idején. Blookzyl eMárs (Hollandia)" ki­fejtette, hogy nyugaton a munkás­egység ügyének megszilárdítása egyre jobban a megvalósulás felé halad. A holland szakszervezetek reformista vezetői a munkáltatek­kal való együttműködéseiről sza­valnak. A holland doigczók azon­ban mindnagyobb számban az éle­sedő osztályharc poron íjának te­kintik a gyárakat és műhelyeket. Fiala elvtárs (Ausztria) nagy vo­nalakban 5smeric'.te a szakszer ve­zetek helyzetét Ausztriában, ahol a jobboldali szociáldemokraták s?intén lejáratják magukat a dol­gozók előtt, akik egyre tisztábban látják az ellentmondást az elmé­letben az államosításokat hirdető szociáldomkraták szavai é; letlei között. A haladó szakszervezeti harcosok azonban meg vannak gyó­ződve arról hogy sikerül vissza­vinni az osztrák szakszervezeteket a Szakszervezeti Világszövetségbe. Sanmugat Hasán elvtárs (India és Ceylon) hangoztatta, hogy az indiai haladó szakszervezeti harco­sok arra törekednek, hogy a szak­szervezeti egységet, melyet a reak­ciós szakszervezeti vezetők szabo­tálnak, az alapszervekben hozzák létre. Ezután Apró Antal elvtárs emel­kedett szólásra. Bpró Antal elvtárs felszólalása — Frachon elvtárs referátuma * Szakszervezeti Világszövetség te­vékenységéről és feladatairól a szakszervezeti mozgalom még soha nem volt ilyen erős, egységes ía ütőképes. — Az imperialisták szolgálatá­ban álló Internacionálé vezetői min­dent elkövetnek a kapitalista és gyarmati országokban, hogy nátba­támadják a szabadságért és na­gyobb kenyérért harcoló egységes szakszervezeteket. Az amerikai im­perialisták óriási összegeket áldoz­nak a Szak; zervezeti Világszövet­ség egységének megbontására. Ir wing Brown, az AFL jólismert ügynöke, gazdái parancsára arra vett irányt, hogy a keleteurópai népi demokratikus országokból megszökött jobbpldali szociálde­mokratákat tömörítse. Olyan áruló­kat, mint Peyer, aki évtizedekig volt Horthy bizalmasa, a magyar rendőrség besúgója, az emigráns csoport vezetésével bízták meg. Megállapítom, hogy nálunk ezek az urak nem sok vizeit fognak zavar­ni, mert a népi demokratikus or­szágok szakszervezeti egysége meg­bonthatatlan és erös. — A magyar szakszervezetek egyetértenek azokkal a javaslatok­kal —folytatta — hogy határozot­tabban kell tiltakoznunk mindazok­nál a kormányoknál amelyek kor­látozni akarják a szakszervezeti szabadságjogokat. Fokozni ke|l a világszövetség munkáját azokban az országokban, ahol tőrvéuyen kívül akarják helyezni a szakszer­vezeteket. — A népi demokratikus országok szakszervezetei jelentős segítséget adhatnak a kapitalista és gyarmati országok szakszervezeti mozgalmá­nak azáltal is, hogy szakszervezeti küldöttségeket hívnak meg a kapi­talista országokból. A magyar szak­szervezetek az elmúlt esztendők fo­lyamán számos szakszervezeti de­legációt láttak és látnak ebben az évben is vendégül a nyugati kapi­talista országokból. — Most legfontosabb feladatunk' országunk szocialista átalakítása, kapcsolataink fokozott erősítése a hatalmas Szovjetunióval a népi de­mokratikus országokkal, a kaolta* lista és gyarmati országok munkás­osztályaival a béke minden barát­jával _ mondotta befejezésül A Végrehajtó Bizottság a hozzá­szólások elhangzása után négytagú bizottságot választott egy határo­zati javaslat kidolgozására a szak­szervezeti egység kiszélesítésével kapcsolatban­Az MSzT, a földművelésügyi miniszlérium és a csongrádmegyei tömegszervezetek 19SO májún 28—június 4-ig Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági kiállítást rendeznek a Vörös Csillag-szállóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom