Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

VIUIIUF, BHl KUOBK 7 Legkisebb testvérünk: Albánia A 8iw)ri*iri< vezette hatalmai béketáborban, a szabad népek nagy legkisebb teerérflnk, az Albán Népköztársaság, májas 24-én felszabadulásinak hatodik évfordulóját. Albánia a legkisebb demokrácia, de mai helyzetében igen nagy jelentősége van. Beékelve a titoista Jugoszlávia és a monarchofasiszta Görög ország közé, a szabad affdg előretolt délnyugati bástyája az Adriai tenger partján. Az albán nép a történelem folyamán rengeteget szenvedett. A Keletrómai birodalom bukása után előbb szerb, majd törők uralom alá került s csak az 1912-es Balkán-háború után ismerték el önálló államnak. Az első világháború után, olasz befolyás alá került s 1939-ben a fasiszta Olaszország bekebelezte. Az albánok hegyes országukban hősiesen harcoltak az olasz és német hódítók ellen. Amikor a Szovjetunió diadalmas Vörös Hadserege felszabadította Albániát, az albán nép is megkezdte független állami Hetét. A megpróbáltatásoknak azonban még nem vol't vége. A jugoszláv trockisták szemet vetettek az Albán Népköztársaság földjére s a hazaáruló Kocsi Dzodze segítségével sikerült is nekik az országot jugoszláv befolyás alá juttatni. Csak a Szovjetúnióhoz és a proletár nemzetköziséghez hű albán kommunistáknak köszönhető, hogy az ország nem jutott Jugoszlávia szörnyú sorsára. Az Albán Népköztársaság, az Albán Munkapárt és a felszabadítr háború nemzeti hóse, Enver Hodzsa elvtárs vezetésével, a népi demokrácia útján halad a szocializmus felé. 1949. január 1-én, megkezdődött kétéves tervének végrehajtása során baráti támogatást kapott és kap a Szovjetóniótól és a népi demokráciák országaitól, így Magyarországtól is. A szkipetárok büszke népe (az albánok országukat Shqipnijanak magukat shqipetaroknak nevezik) évszázados elmaradottságot hoz be a népi demokrácia rendszerében. Röviddel ezelőtt még Albánia volt az egyetlen európai ország, amelynek nem vol't vasútja. Kezdetleges ipara miatt ki volt szolgáltatva a külföldi tökének. Ma épülnek vasútak, a kétéves terv során komoly nagyüzemek jönnek létre, a parasztságnak egyre nagyobb része tér át az egyéni kisgazdálkodásról a szövetkezeti formára. Ar albán nép kicsi, de egyenjogú tagja a szabad népek családjának. Az ország területe mindössze 27 538 négyzetkilométer, lakóinak száma egymillió kétszázezer. A görög, szerb és macedón kisebbségek teljes szabadságban élnek együtt, a lakosság közel kilencven százalékát kitevő albánokkal. A népi demokrácia felszámolta a nemzeti gyűlölködést. Az ország fővárosa Tirana, nevezetesebb városok még Shkodra (Szkutari), Korce, I Vlone, Berat. Durres (Durazzo) és Gjinokaster. I UJ ÉLET DEVOLLBAN Az élet ugyanaz rolt Devollban is, mint Albánia más vidékein. Éhezés és bizonytalanság. Ez volt a nép élete. A történelem kereke azonban nagyot fordult. Az egykor elcsigázott, kiszipolyozott nép bátran és elszántan fogott a szocializmus alapjainak lerakásához. Az a nagyarányú munka, mely megmutatkozott a népi uralom elmúlt öt éve alatt, már megmutatja a csodás jövőt és megszépítette a devolliak életét is. A földreform a föld uraivá tette a devolli szegényparasztokat és a föld új tulajdonosai rendíthetetelen bizalommal indultak meg az új élet útján. 1946 óta a vidéken 14 földművesszövetkeze, alakult meg, több mint 1300 család résztvételével, ami azt jelenti, hogy több mint 2170 családtag dolgozik a szövetkezetekben. A 14 földművesszövetkezet földje meghaladja a 2170 hektárt. A szövetkezet tagjai között mintegy 500 asszony és 150 leány van. Igen nagyjelenőségű ez, különösen akkor, amikor jó öt évvel ezelőtt még a nők nemcsak, hogy szabadságról nem álmodozhattak, de még lefátyolozva jártak és semilyen joguk nem volt. Suiejman Topcin: 0 devolli bei volt bérese Az Albán—Szovjet Kulturális Kapcsolatok Társaságának tiranai szervezete széleskörű tevékenységet fejt ki a szovjet kultúrának és tapasztalatoknak a széles népi tömegek körében történő terjesztéséről. Ezév első évnegyedében 483 különböző előadást rendeztek, ezek közül 106-ot a főváros körüli falvakban. Az előadásokon több, mint 20.000 ember veit részt. Az alapszervezetekben 11 irodalmi estet, 39 felolvasást rendeztek, továbbá 318 kisebb fényképkiállítási anyagot osztottak szét. A szervezet 13 orosz nyelvtanfolyamot indított. Az első évnegyedben a szervezet 1173 új taggal gyarapodott s 68 új alapszervezet léúpsült, közülük 52 a falvakban. Hz albán nők is épitik a szocializmus! Az Albán Nőszövetség az Albánia felszabadítása óta eltelt öt év alatt széleskörű munkát végzertt az albán nök politikai, szociális és kulturális színvonalának emelése érdekében. Sok tanfolyamot indított az írástudatlanság leküzdésére. Ezeket a tanfolyamokat 52.900 albán nő végezte el. Ezenkívül a falusi és városi nők számára 9332 kulturális előadást és sok színházi előadási rendezett. A Nőszövetségnek ma 320 olvasóköre van. Az új Albánia bizrtosftotta a nőknek az egyenjogúságot az élet minden területén. Az albán nők jelentős munkát végeznek az ország újjáépítésében is: 6,750.000 önkéntes munkaórával járultak hozzá az újjáépítéshez. Az albán nők elszántan harcolnak a békéért. Valamennyi albán nő, csakúgy, mint az egész albán nép, ma a haza függetlenségének megvédéséért és a szocializmus alapjainak lerakásáért dolgozik. Ezzel is hozzájárulnak a demokratikus tábor megszilárdításához, a világbéke megóvásához. A szövetkezetbe tömörült tagok életszínvonala évről-évre rohamosan emelkedik. A vtehorioai földművesszövetkezet egyik tagja, Sulejman Topciu négytagú családja legutóbb többek között 14 mázsa gabonát, 42 mázsa burgonyát, 131 kg. babot és ezenkívül hatezer leket kapott. Ez a földműves azelőtt a devolli bej bérese volt és soha nem látott annyi kenyeret, hogy az neki meg a családjának elég lett volna. i A népi hatalom nemcsak földet adott a dolgozó parasztoknak, hanem oktatta és irányította is őket, hogy megismerjék és mindennapi munkájukban alkalmazzák a korszerű földművelés módszereit, a traktorokat, a mezőgazdasági gépeket, a műtrágyát- így emelkedett a föld hozama és így emelkedett a földművesek életszínvonala. 1948 végéig Devoll vidékén 20.875 méter öntözőcsatornát és 7290 méter vízlevezető csatornát építettek, 400 hektár új földet tettek termőtalajjá, faiskolákat létesítettek és létrehozták a mezőgazdasági kísérleti telepet. II ragyogó jövő Az idősebb albán parasztok tele tüdővel szívják a szabadság Egy nép, amely mind egy szálig ahéke katonája Irta; Borisz Csirkoo, a Szovjetunió Sztálindíjas fiiszínésze. Március 2-án már kora reggel kint álltunk a moszkvai repülőtéren. Hosszú út állt előttünk: húrom nap múlva kezdődik Albániában az albán békekongresszus, melynek munkájában szovjet küldöttség Is résztvesz. Komoly télben indultunk el és virágzó tavaszban szálltunk le. Az úton, mely a repülőtérről Tiranába vezel be, még fezt viselő férfiakat és lefátyolozott nőket is látunk. De ez e-sak az első benyomás. Ahogy beérünk á város modern részébe, nek. — A szovjet emberek szeretettel figyelik az új Albánia építését — mondja egyik szovjet kiküldött. — Éljen a Bolsevik Páfí! botjára — ÉÍjen Sztálin! Nedzsmlc Hodzsa rövid megnyitóbeszéde után egymásután lépnek a dobotámaszkodva botorkál az emelvényre: — Albánia felszabadításáért három fiamat adtam oda — mondja elcsukló, de érces hangon. A hazám szabad, de az imperialisták újra háborúval fenyegetik. Tudják meg ezek a háborús gyújtogatók, hogy ml kis nép — Tudjuk, hogy a Szov- góra a küldöttek, férfiak, jetunió a mi legjobb és nők, öregek és fiatalok, leghűbb barátunk — fe- munkások és parasztok, leli a tolmáes. Sztálin se- politikusok, katonák és gített az albán népnek, papok. Az ügy, amelyért hogy megtalálja a helyes harcolnak, közös. Egységes utat. MI évszázadokon ke- a gondolat is amit kifej- vagyunk, mindössze 1 miiresztül gyarmati nép vol- tenek. ltö 200 ezer ember, de tunk. Nyomor, munkanél- — Békét akarunk! Uj, hatalmas a hadseregünk: 1 küliség és éhezés volt az boldog életet akarunk épí- millió 200 ezer békeharalbán nép jussa.. De ennek teni! cosból áll. mindörökre vége. Sile Durl egy kis albán A következő szónok ColA békekongresszus TI- faluból jött. Ennek az lionis Ziko. Beszédét így ranában a nemrégiben asszonynak a fiát nyolc fejezi be: az új Albániába, az épít- épített színházban zajlott évvel ezelőtt gyilkolták — Látjátok, nem vakezések földje tárul elénk. le. Zsúfolt volt a nézőtér, meg a fasiszták. gyünk egyedül: vendégek — Amikor a fiam véres jöttek hozzánk a világ Ncdzsmle Hodzsa, az albán nép demokratikus antifasiszta szövetségének elnöke nyitotta meg a konSzámos helyen még foly- Albánia különböző vidékeinak az építkezések és ar, rőt jöttek a kiküldöttek üres telkeken pedig már és a külföldi országok dcaz alapozási munkálaton legáelói. kezdődnek. — Nézze csak meg, mennyi mindent vittünk véghez a népi demokrácia négy éve alatt! — lelkesedik tolmácsunk. Felépült az első albán vasút, megkezdtük egy hatalmas textlthombinát építkezését, n városokban egész új lakónegyedek keletkeztek, a falvakban mezőgazdasági szövetkezetek létcsiilteste ott feküdt a lábamnál, a rendőrfőnök azt mondta: „Most már végeztünk n kommunistákkal!" Én felemeltem fiam vérétől pirosló kezemet és így minden részéből... Velünk van a nagy Szovjetunió, velünk van a nagv Sztálin. És a termet ismét betölti a zúgó taps és Sztálin neve. Következnek a többi küldöttek. Munkások, parasztok és tudósok. A lelkes beszédekből két szó levegőjét és fiaikat már ®gy szabad ország, szabad, tanult emberének nevelik. Ezen a vidéken most hat hétosztályos iskola és 40 elemi iskola működik. Számos falu kapott iskolát a népi hatalomtól, ahol ezelőtt egyálialán nem volt tanulási lehetőség. Albánia „népbetegsége", az analfabétizmus, évről-évre csökken. A különböző tanfolyamok százait keresik fel öreg. évtizedekig elnyomott parasztemberek, hogy tétova kézzel papírra vessék az első betűket. A múltban Devollnak egyetlen orvosa volt csak, ez is azok számára, akik meg tudták fizetni. Ma már a vidék betegeit kórházban. szülőotthonban, fogászati klinikán, ambulanciákon és malária-elleni központban kezelik. A vidéket állandóan egészségügyi csoportok járják, melyei különböző felvilágosító előadásokat tartanak és emellett a fertőző betegségek ellen beoltják a lakosságot. Ezek a csoportok csupán 1948 folyamán 4258 beteget oltottak be dif éria ellen. Devoll vidékén éppenúgy. mint az ország más pontjain, behegednek a háború által ütött ;.ebek. Felépülnek a lerombolt épületek és közben számos új épület. intézmény kerül tető alá. A nép ma már tudja, hogy saiát magának dolgozik, épít. Látják azt a jövőt, amit a népi hatalom tett elérhetővé minden albán dolgozó számára. Ezért van az, hogy a dolgozók Albániának ezen a pontján is — épp úgy, mint az ország bármely más részén — munkával és többlettermeléssel védik békés életüket, boldog jelenüket és csodálatos virágzó jövőjüket. 11 legjobb parasztok példája nyomán Elez Tafíli élete csak egy példa. Hozzá hasonló sorsa ezreknek és ezreknek volt Albániában. Harmincnyolc évvel ezelőtt telepedett le abban a kis faluban, ahol most is lakik. Az egyházi földeket művelte és családjával együtt rozoga, vesszőből font, sárral tapasztott kunyhóban lakott. Életét egyik napról a másikra tengette, a legnagyobb nélkülözések közepette. A felszabadulás vetett véget nyomorúságának. A földosztásnál 7 hektár földet kapott, határtalan lelkesedéssel látott a munkának. Az állam hozzásegítette ahhoz is, hogy az agrotechnika útmutatásai szerint művelhesse földjét. A család jövedelme évről-évre szemmelláthatóan gyarapodott. 1949 januárjában már otthagyták a rozzant viskót és egészséges, új házba költöztek. A mult évben ipari növények termelésébe te belekezdtek. Munkájuk ezen a területen is jó eredménnyel járt s az előirányzott termelési mennyiséget túlteljesítették. Elez Tafili jó eredményeit annak köszönheti, hogy nem hallgatott a maradiakra és a legmodernebb agrotechnikai szempontok felihasználásával végzi munkáját. De nem elégíti ki, hogy csak az ő munkateljesítménye és eredményei jók. Ugy dolgozik, hogy másokat is beavat sikeres munkamódszereibe, ezzel a. többi parasztot te hozzásegíti életszínvonaluk emelkedéséhez. ALBANIAI EMLEKEK Nagy Ferenc elvtára levele a 24 év előtti Albániáról válaszoltam: ,,Nem folyl gresszust. Amikor üdvö- el hiába ez a vér!" Amizölte a kiküldöttekel, per- kor ezen a kongresszuson cekig zúgott a taps. Ami- felszólalok, akkor is fiam kor a Szovjetuniót emlí- ügyét folytatom. És he- állandóan kicsendül: Béke! tette, a hatalmas nézőtér lyette is mondom: ..Békét Sztálin! egy emberként állt fel a követelünk! I.egyenek át- Valóban az albán nép helyéről és hatnlmas lel- kozottak a háborús gyúj- tudja, hogy Sztálin neve kcscdéssel kiáltották: togatók!" és a béke örökre egybe-1 mlnt testvérekre, mert az albánok — Éljen a Szovjetunió! A 86 éves Tanas TanasI fonódtak egymással. I minké, magyarokat nagyon szerei. Ért mindig figyelemmel kísértem a szabadságszerető kis albán nemzet sorsát. Már az 1912-es tálkám háború alkalmával sokat olvastam az albánok hősi harcáról, Szkutari, az akkori albán főváros hősi védelméről, hogy milyen hősiesen védte a maroknyi albán hadsereg hazáját. Mindig vágytam arra, hogy egyszer mcg'álhassam Albániát Mikor kitört az 1914-es háború, a balkáni harctérre kerültem, mint hidász. 1916 januárjában Szkutariba kerültem és kél évig volt alkalmam megismerni az albán ncpet. Egyetlen Idegen ország népe sem tudott bennem ilyen kedves emléket hagyni, mint ez a becsületes, harcos, szabadságszerető nemzet. Nem is lehet szóval kifejezni, hogy mliycn sorsban éllek a török iga alatt. Utána jött a szerb, majd az olasz elnyomás. Se vasútja, se hídja nem vo't az országnak, a Szkutari-tónak mi, az ottlévő magyar katonák csináltunk jó kikötő rakpartot. Alexioban és Durazzo közelében is mi építettünk olyan hidat, amelyen a kisvonat is átmehet. Örülök, hogy részese lehettem annak, hogy a mi századunk hozta le a tengerjáró hajóról az első négy kis mozdonyt. Addig bizony csak lovon szállítottak mindent. Építettünk valóságos makadám-iilat is Alexiotól Durrazzoig. Olvastam akkor, 1916-ban egy újságban, hogy Albánia micsoda földi paradicsom. Persze az is volt az uraknak, de a szegény népnek, meg nekünk, katonáknak bizony egészen másképpen tűnt fel. De dacára annak, hogy én is sokat szenvedtem, mindig úgy gondolok az albánokra. tek. Soha egy házhoz ntffi tudtunk bemenni, hogy nt adtak volna egv pohár kávét, mert nd'uk ez a szeretét jele. Soké mondtam a bajtársaimnak, hogy milyen gazdagságot lehetne itt létesíteni, amikor olyan dúsan terem a föld. Soha fagy két ér alatt, mig ott voltam, nem voU. novemberben elkezd esni az eső és április—májusig alig van nap, hogy bőrig ne ázna az ember. Dacára, hogy azután egész nyáron nincs jelentős eső, vagy zivatar, a Hl és a széna hónailig ér a rekkenő hőségben is, mert az éjjeli harmatok felérnek egy kiadós esővel. VoU ok Albániában olyan kőrisfaerdök és délvidéki fák, hogy soha senki nem járt közlük. Biztos, hogy a faipar piosi Albániában olyan virágzásnak induft a népi demokráciában, hogy a legmerészebb álmaikban sem gondolhattak rá eddig az ottaniakSzeretnék egyszer megint szép jelnézni az albán városokban. Ma már a nőknek is szabad az utcán járni és résztvesznek a termelés munkájában. Jó voina látni, hogy milyen más olt a helyzet., a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségével. Kívánom, hogy Enver Hodzsa elvtárs sokáig vezesse az albán népét. Hiába kapkodnak Albánia után a fasiszta Görögország és a Tifo-banda, Truman és Brvin, mert a szekerük beleakad a béke. sziklába. A vtiág 8C0 mi'liós béketábora, élén a Ssovjclunióvul, a demokratikus népek éppenúgy szét fogják zúzni őket, mint a fasizmust. Azt kívánom, hogy az albán nép, Enver Hodzsa elvtárssal épí'se a szebb, hbb jövőt, a szocializmust. Nagy Ferenc, Kiskundorozsma.