Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-04 / 102. szám

CsBIBrtSK, 1950. május 4. 5 cil/iirtam a hékeiael . . . f Vgyaniigy tettem én is, mint a világ valamennyi becsületes dolgozója. Aláírásommal ki akarom mutatni azt a határtalan gyűlöletet az imperialisták, a háborús uszítók felé, amely mindenkiben ég, aki békét, felemelkedést és j )bb életet akar. Én még világosan emlékszem azokra a borzalmakra és azokra, a nélkülözésekre, amelyben a dolgozók nak volt részük a háború alatt. De 1945-ben a Szovjetunió Hős Hadserege felszabadított bennünket az elnyomó fasiszták, nagytőkések uralma alól és azóta új élet kezdődött hazánkban is. A Szovjetunió a felszabaduláson kívül anyagi segítséget is nyújtott nekünl. azért, hogy talpraálljunk és meginduljunk azon az úton, amelyen a Párt és Rákosi evtárs irányításával haladunk. Ma már ott tartunk, hogy a gondunk napról-napra kevesebb lesz és az életünk a múlttal Szemben összehasonlíthatatlanul megváltozott. Ha csak az én életemet veszem példának, akkor is sokat tudnék róla írni. A múltban, mint fiatal segéd naponta 1012 órát dolgoztam és mégis csak 38—40 pengőt tudtam keresni hetenként. Az embernek nem volt semmi ideje a szórakozásra. Az élete jóformán csak ti robotban éS a nélkülözésben merült lei, addig amíg az urak dőzsöllek azon q génem. amit mi kerestünk meg nekik. Most végre emberek vagyunk. Van becsületünk, szabadon dolgozunk és az urak országa helyett mi magunknak építjük szocialista hazánkat. Üzemünket néhány hónappal ezelőtt államosították és azóta komolyan érezzük valamennyien, milyen rohamosan emelkedik az életszínvonalunk. Most vezettük be a teljesítménybérezést és 195 forintot keresek heti 48 órás munkaidő után. Jut már idő szórakozásra, tanulásra is. Természetesen megvan hozzá az anyagi lehetőségem is. Nem okoz fejfájást, ha a családnak kell otthon cipő, vagy ruha. Ha most nem tudom megvenni, hát egy hét múlva már biztosan megveszem, mert munkám után tisztességes fizetést kapok. A Párt, Rákosi elvtárs a Szovjetunió támogatásával bölcsen irányít bennünket és biztosan haladunk a szebb élet felé. És ezt irigylik tőlünk a háborús gyújtogatok. Ezért akarnak egy újabb, az eddiginél is borzalmasabb háborút. De mi, az egész világ dolgozóival, nem akarunk mégegyszer saját testvéreink vérében gázolni, mert mi a béke és r. felemelkedés hívei vagyunk és gyűlölünk mindenkit, aki nem ezt az utat követi és ismét gyilkolni akar. Ezért írtain alá én is az ívet. És ezért írja alá a világ valamennyi békeszerető dolgozója. Ménesi Mihály az Államosított Deutschvasöntöde dolgozója. Ezer forint jutalmat osztottak ki 1ÜZÉP élenjáró dolgozói között (Tudósítónktól.) — A szegedi TÜZÉP NV összdolgozói néhány nappal ezelőtt értekezletet tartottak. Az értekezleten Simon Béla elvtárs, vállalatveze:ő tartott beszédet, majd a beszéd után ünnepélyes keretek között osztotta ki ez igazgatói alapból öt dolgozó között a jutalmakat. Az igazgatói alapból Simon elvtárs ezer forintot azok között a dolgozók között osztott ki, akik a termelésben élenjárnak és jelentősen kivették részüket a szocializmus építéséből. Brunmer Gyula 390, Faragó Rózsa 250, Árvád Ferenc, id. Csóll János és Kocsis Ferenc elvtársak 150—150 forint jutalomban részesültek. A jutailmazottnk meghatottan köszönték meg a jutalmakat és valamennyien megígérték, hogy munkájukat az ötéves terv mielőbbi sikeres végrehajtása érdekében ezután még fokozottabban és öntuda. tosíbban végzik. Újvári Nándorné. Szombatig lesz nyitva az MNDSz faliujságkiállitása Az MNDSz városi titkársága Dugonics-téri székházában faliujságkiállítást rendez. A füliujságkiállításon résztvesznek az üzemi és területi MNDSz-csoportok. A faliujságkiállításra már eddig is több MNDSz alapszervezet nevezett be ötletesebbnélöt.letesebh f.iliirságokkal. Gondos asszonykezek festették, rajzolták a faliújságokra a képeket. melyek leginkább a dolgozókat, a dolgozók életét mutatják be, a Szovjei unióhoz való ragaszkodásukat fejezik ki. A kiállítás csütörtöktől szombatig lesz nyitva délután 4 órától 6 óráio'. Befejezés előtt az alsóköiponti gépállomás építkezése Annakidején hí: ül adtuk lapunkban, hogy Alsóközoonton gépállomás épül. Az építkezések 432 ezer forintos beruházással már a befejezés előtt állanak. A gépállomáson a szükséges traktorszínek, gépszínek, iroda és műhely mellett, öt lakóépületet is építettek a gépállomás dolgozói sr Urnára. Az építkezésben a belső szerelési munkálatokat végzik, de egyes épületrészek építése már teljesen befejeződött. A cséplőgépszínt például mái' használják Az aisőközponti gépállomás új épületeit pár napon belül átadják rendelte iésüknc.k. Megjavítják a peremrészek vízellátását Kormányzatunk célul tűzte kl, hogy akkor, amikor fokozatosam elmossuk azokat a különbségeket, melyek fennáll ártók a város és fa'u között, egyúttal megszüntetjük azokat a különbségeket is, melyek városokban egyes városrészek közölt mutatkoznak. Különösen nagyvárosokban van ez meg az elmúlt rendszer bűnös várospolitikája következtében. Szegeden is a 'belváros és a peremrészek között úgy külső képben, mint utak, villannyal és vízzel való ellátás tekintetében még mindig nagyok a különbségek. Ezek a különbségek fokozatosan megszűnnek az ötéves terv folyamán. Ezt a célt szolgálja az az építkezés is. mely a vízszolgáltatás megjavítását célozza. Szeged város elhatározta, hogy a város paremrészein 3000 méter vízvezetéket fektet le az ötéves terv második negyedében. Az első utcában, a Lugas-utcában már be is fejezi ék a vízvezetékcsővek lefektetését s két közkifolyót építettek. A munkálatok terv szerint folynak tovább. Uj község háza épül Domaszéken Ilárom szegedkörnyéki község* ben, Rúzs aj ár árson, Szatymazon és Lengyel kápolnán fejeződött be az új községháza építése. Mindhárom községháza egyenként 200 ezer forintba került s 80 ezer forintos költséggel jegyzői lakásokat építettek melléjük. A három községháza építésének befejeztével most rövidesen Domaszéken kezdődik meg a községháza építése. A tervek már elkészültek, az előkészületeket megtették A terv szerint még ebben az évben tető alá hozzák a domaszéki községházát is. a fasiszta hadigépezet 1942. •A*- ben megszállva tartotta a Szovjetunió nyugatj vidékeiif és elönyo. múlása során kihalt városokat, kiürített, vagy felrobbantott üzemekel talált, melyekből elmenekült a lakosság java. A Szovjetunió szab,:dságban élő népe minden erejét a felszabadításra összpontosította. — Ebből a küzdelemből kivették részüket a szovjet művészek is. Fáradhatatlanul járták a frontokat, ahol művészetükkel lelkesítették a katonákat, a városokban a lakosságot és elsősorban a szovjei film mesterei — olyan műveket alkottak, melyekben megmutatták a győzelemhez vezető utat, a szovjet nép erejét, összeforrottságát vezetőivel, a Bolsevik Párttal és szilárd hilét a végső győzelemben, A háború következtében ezekben az években a legnagyobb szovjet fiistúdiók, igy a kievi, leningrádi és később a moszkvai, Alma-Atába költöztek és Egyesült Központi Filmstúdió néven folytatták működésüket. Kollektív munkájuk eredményekép egymásután születtek meg az eszmei-művészi értékükben magasszínvonalú filmalkotások. Ebben az időben készítették a „Párttitkár" cimű filmet is, mely a háború első éveit tükrözi vissza, egy szovjet kisváros életén és harcain keresztül. Jelentősége elsősorban abban volt, hogy a háború legnehezebb napjaiban mutatta meg a szovjet nép legyőzhetetlenségét és a partizánhar(ok ereiét. A Szovjetunió h&ynánya, PÁRTTITKÁR Sztálin-díjjal tüntette ki a filmet. £ döszerü számunkra ez a film napjainkban, mert megismerjük belőle a Bolsevik Párt és a tömegek kapcsolatát, a kommunista példamutatás jelentőségél. Megismerkedünk a filmen keresztül a hós partizánok egy csoportjával, kiknek harcairól már a háború napjaiban s sokat hallottunk. f A film központi alakja Kocset (Ványin játssza), egy kis szovjet város pártbizottságának titkára. Mikor az ellenséges csapatok városuk felé közelednek, ö maga irányítja a város kiürítését, értékeinek elszállítását és, ha szükség van rá, egyes üzemeinek felrobbantását is. Kocset személyén keresztül igazi bolsevikot ismerünk meg, aki irányit, lelkesít és tanít a békés épités éveiben, de akkor is ö a példakép, amikor fegyverrel kell harcolni az ellenség ellen. A kerület legjobb kommunista munkásaival utolsónak hagyja el a várost. Megszervezi partizáncsapatát, melynek nemcsak vezetője, de legjobb, legbátrabb harcosa is. Az ellenségnek nincs egy nyugodt pillanata. Szállítmányaik a levegőbe repülnek, katonavonataik kisiklanak. Tudják, hogy mindez a partizánok műve, üe tehetetlenek velük szemben, még rejtekhelyüket sem tudják felfedezni. Az ellenséges túlerőnek kemény harcot kell vívnia a kis partizáncsapattal, mely erős, meri a né/) áll mögötte és trőst merj Kocset párttitkár személyén keresztül a Bolsevik Párt vezeti. SoraikI

ban látjuk a kerület fiataljait, akiket a Komszomol nevelt, de ott van az idősebb nemzedék is, akik még a saját bőrükön érezték a cári rendszer elnyomását, A nép és a Párt szoros, elszakíthatatlan egységét bizonyítja a film minden kockája. A németek kémet küldenek a partizánegységhez, aki fogoly szovjei tisztnek adja ki magái. Égit időre sikerül félrevezetnie a. partizánokat. KOcsetben azonban felébred a gyanú. Az ellenség lúlgyffktran szerez tudomást akciókról, elfogjáJc es kivégzik a városba küldött őszszekötőiket. „Orlov hadnagy" fa német kém), az egység hiradósnőjét} Natasát (Marina Ladinyina játssza) akarja eszközül felhasználni lézereimet színlelve, a rádióleadó kezelésére taníttatja magát a leánnyal és 'közben adja le jeleit az ellenségnek. Az árulás következtében Kocset maga is súlyos veszélybe kerül. A városban elfog, jak, de bátorsága és ügyessége révén sikerül megszöknie a parancs, nok szobájából is. A kém leleplezésén keresztül foglyul ejtik az egész német parancsnakságot, újabb hadizsákmányra tejnek szert év előkészítik szülővárosuk visszafoglalását. Na'tasa maga lövi agyon a menekülni akaró kémet. A ngysikerű szovjet filmalkotást ma mutatják be a Belvárosi Mozibatk ' ~ A teljesen lerombolt Rosztovban ma már számos ilyen gyönyörű ríj épület emelkedik. A város továbbra is egyre épül és sokkal szebb lesz, mint azelőtt volt. HEGJELENT A Szovjet gyár-Szovjet asszony c. füzetsorozat 2. száma. Elbeszéléseiben, melyet szovjet asszonyok írnak, a termelés különböző területein dolgozó szovjet asszonyokat ismerjük meg, akik ragyogó munkahőstetteket hajtanak végre, akik olt harcolnak a békéért folyó harc első sorában, — példát mutatva a világ összes dolgozó asszonyainak. Kiadja: MSzT és MNDSz. Kapható: MDP Pártszervezetekben, MNDSz, MSzT szervezetek"""" .fefib* A SZOVJET IRODALOM HARMINC ÉVE A' Magyar-Szovjet Társaság Egyetemi Alapszervezete rendezésében Sőtér István elvtárs, egyetemi tanár előadást tart „A Szovjet irodalom harminc éve" címmel szombat délután 5 órakor az Ady-téri egyetemi épület nagytermében. Az előadás kultúrműsorral lesz egybekötve. Érdeklődőket a rendezőség szíve* Kievhez hasonlóan gyors ütemben épült újjá Rosztov is. Nemrégen épült Jel Rosztovban a Don mellett a vasúti mérnökök tanintézetének képünkön látható internátusa. A nagy befogadóképességű internátus, kiváló szakembereivel jelentősen biztosítja a szovjet vasutak további nagy fejlődési lehetőségét. VIRÁGZÓ SZOVJET VÁROSOK A szovjet dolgozók munkalendülcle csodálatos gyorsasággal tűntette el a fasiszták rablóháborújának pusztításait. Igen sok szovjet városban, amikor a tönkretett fasiszta hadak a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg elöl menekültek, nem maradt más, mint rom és üszök. A romok helyén ma új épületek emelkednek, paloták, sétányok, parkok születtek űjjá és hirdetik a szovjet rendszer hatalmas fölényét, de hirdetik a szovjet emberek nagyszerű teljesítményeit is. A fasiszta rablóháború nem kímélte U krajna gyönyörű fővárosát, Kievet sem. Kiev is a rom és pusztulás képét mutatta, de ma már ismét pompás épületek, gyönyörű sugár, utak, élénk kulturális élet jellemzi ezt a vá. rost. Képünk a kievi állami Filharmónia épületét mutatja. Kievben a lüktető forgalmú, széles, gyönyörű házsorokkal, palotákkal szegélyezelt utcákon hivül számos park és sétány nyújt felüdülést és pihenést a dolgozóknak napi munkájuk közben. Képünkön Seocsenkoról, a nagy ukrán költőről el. nevezett gyönyörű sétányt láthatjuk.