Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-19 / 90. szám

Ma este 7 órakor ifj. Komócsin Mihály elvtárs képviselői beszámolója a Kecskés-telepen SZERDA, 1950. ÁPRILIS 19. 831 ** Legyen harcosa a békemozgalomnak^^ minden üzemi munkás, minden dolgozó paraszt, minden értelmiségi, minden kisember! A „Megvédjük a békét "-mozgalom Országos lanácsa nagygyűlésének dolgozó tömegei hatartalan lelkesedéssel tüntettek a Szovjetunió által vezetett héketábor mellett és felhívással fordultak a magyar néphez Kedden délalán a budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermében „nieiett külsőségeiben és jelentőségében egyaránt nagyszabású gyűlést a (Jltjvédjak a békét".mozgalom Országos Tanácsa. Ez a gyűlés is egyik Uhiezóje annak a mindjobban szélesedő békemozgalomnak, amely nap. átlagra élesebben tiltakozik a háborús gyújtogató imperialisták aljas linei ellen. Ez a békemozgalom nem ismer politikai határokat, hívei ott tannak mindenütt a dolgozók soraiban. Tntmanék Amerikájában és a Marshall-terv „áldásaitól" nyögő or­sótokban a sztrájk, tüntetés, a bérkövetelés a békéért való küzdelem mpyilvánalási módja. Ott is azonban ezek a bérkövetelések sztrájkok, tüntetések már túlnőttek az egyszerű gazdasági harc, a kenyérért való Itiiddem keretein és döntően politikai jellegűvé váltak: az imperializmus, t burzsoázia hatalmának céltudatos megdöntését s ezzel a háború ki kii' nobilisének lehetőségét akarják megteremteni. A Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban mások ennek 0 harcnak a módjai. Nálunk nincs szükség sztrájkokra, bérkövetelésekre, hmcm éppen ellenkezőleg, a fokozottabb munkával, a többtermeléssel, a sdtjlctökkentéssel, a minőség javításával harcolunk legbiztosabban az im~ tridisták ellen, a béke védelmében a boldog jövő biztosításáért. Nálunk Mm kalapácsütés — amint a keddi nagygyűlésen Szőczei Sándor Kos­ulh'tHjas sztahánovtsta mondotta beszédében — a béke táborát erősiti és (jengiti a háborúra uszító imperialistákat. Á béke megvédésének és a háborúra uszító imperialisták elleni küz­iihnmek ez a módja jellemzi a szovjet dolgozók példája nyomán a népi imkráciák dolgozóinak, igy nekünk, magyar dolgozóknak is, május t-i héualődésünket. Májas elseje a munka, a proletáriátus nagy nemzetközi hnepe, ezétben fokozottabban a békének, a békés épitö munkának, a béke mgtrédésének jegyében zajlik le. A május elsejére való készülődésben ttirf mutatkozik meg még fokozottabban dolgozóink hősi mankalendülete, mi ezzel a munkával nemcsak közös nagy ünnepünkre készütnek fel o hgméltóbban, hanem egyben ezzel teremtenek még szilárdabb alapot a nmetközi békemozgalomnak s ezzel segítenek az imperialista elnyomás éti szenvedő dolgozók bérharcának sikeréhez is. Ezeknek a lelkes munkafelajánldsoknak, sőt már legtöbb helyen 1 Mnkatelajánlotok eredményes teljesítésének kiemeledő példáit látjuk ugyenkben is. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és a megye Wi helységeinek gyáraiban, üzemeiben dolgozó munkások és a megye hgiiilönbözőbb részein élő dolgozó parasztok — különösen a termelőcso­P'dok, állami gazdaságok dologozó parasztsága — a néphez hü értelmi­''fi dolgozókkal együtt közösen harcol a béketábornak ezen a frontján, "ih fl munkafelajánlátok és munkateljesítmények egy'egy győztes csatái iihnlenek ebben a nagy békeharcban. A szegedi Kendergyárban a minőség ""limitárának nagy célja, — amelyben Tóth III. Sándor gépgerebenező ' oáHalt május elsejei ötven százalékból máris 40 százalékot teljesített, " "lyancsai az egész békefront egyik győzelmes pontja. A fiatalok harca l! wtyeszerte erősiti ezt a nagy béketábort. A Ganz hajógyár ifjúságának '"'"lyteihivásához csatlakozott ájszegedi Kender és Lenszövő ifjúmun­a csongrádmegyei SzIT-Hatálság versenyfelhívásával tettek hitet bé­jicharatat mellett. És olyan kiváló ifjú békeharcosokkal, mint a Sebőh "oirek az Ujtzegedi Ládagyárban, akik májas elsejéi felajánlásukban 1/em SZ'P eredményeket irtelt biztosan haladhat előre ez a Hz' Az ipari munkásság példája nyomán a dolgozó parasztság is május '"íi alkalmából még fokozottabb erővel küzd a békéért. Ennek adják """iilét ugyancsak megyeszerte a szegedi Táncsics termelőcsoport ver­W'lhivásának elfogadásával. Bátran állithatjuk, hogy egész Csongrád• nWhen nincs olyan termelőcsoport, amelynél csökkent volna az április j 'da/dnlások lendülete, sőt erősödött, növekedett a versenyszellem. Igen jf fm'C a dolgozó parasztság, különösen a termelőcsoportok dolgozóinak "'Wyestdő versenyszellemére a magyarcsanádi úttörő termelőcsoportból Ml leué!t amely a föbb. k3z5ft hangoztatja: „így akarjuk meghálálni ..^olHaniinak, Sztálin elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának és ve­toill' Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy szabad országban, szabad dol. *ként magunknak dolgozhatunk. Ezt a május elsejét örökké emlékeze­'esszük" Az idei május elseje igy kapcsolódik össze a fokozott munkaié! je­ínyekkel és ezzel együtt a békéért való fokozott küzdelemmel. Min' lógósabban fejezik ki dolgozóink kiváló munkateljesítményeikkel, ^ tökéletesebb munkamódszereikkel a béketáborban való harcos rész­jj.1- békevágyukat, amely ma már nem puszta vágy, hanem a Szov­^ "'zetéséoe! mindjobban kézzelfogható harcos, eredményes akarattá, a béke megvédése mellett tünte­tő magyar dolgozókra. A felira­tok is a magyar néo elszánt bé­keakaratát hirdetik. . Élian a Szovjetunió! A nének békéjének biztos támasza, a világ dolgozói érdekelne liű védelmezője. Éljen Sztálin, a tartós béke élharco­sa!" — hirdetik emelvény fel­lett. A két oldalkaraaton a kö­vetkezek olvashatók: „Éljen a szabadságszerető népek barátsá­ga és együttműködése az atom­fegyver betiltásáért és a háborús gyújtogatok ellen folyó harc­ban." „A béke védelme minden dolgozó ügye. Előre a béke meg­védésére a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett ve­zére, Rákosi Mátyás vezetésé­vel!" öt óra után néhány perccel nagy taps közepette foglalta el helyét az elnöki asztalnál Sza­kasits Árpád elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Farkas Mihály elv­társ vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese, Apró Antal elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára, An­dics Erzsébet elvtársnő, az El­nöki Tanács tagja, az ünnepi gyűlés szónoka, Darvas József vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, Dosonczy Géza elvtárs nép­művelési államtitkár, Rusznyák István elvtárs, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, Hor­váth Márton elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője, Jóború Mag­da elvtársnő, a Magyar Nők De­mokratikus Szövetségének főtit­kára, Szűcs Lajos elvtárs, a Ma­gyar Ifjúsági Népi Szövetség el­nöke, Bereczky Albert reformá­tus püspök, Péter János reformá. tus püspök, Balogh István, az Elnöki Tanács tagja, Mihályffi Ernő a Kultúrkapcsolatok Inté­zetének elnöke, a gyűlés felszó­lalói: Vető Lajos evangélikus püspök, Veres Péter Kossuth-dí­jas író, Szőczei Lajos Kossuth­díjas sztahanovista, Kocsi Ist­vánná dolgozó parasztasszony. Az elnöki emelvényen több Kossuth­díjas tudós, művész, kiváló mun­kás, sztahánovista foglal helyet. 'A' hallgatóság soraiban ott van Dobi István, a minisztertanács el­nöke, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottsága, és központi ve­zetősége több tagja, Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács alelnöke, Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, valamint az elnök­ség tagja, Simon Lajos elvtárs, az MDP budapesti pártbizottságának helyettes titkára, Boldizsár Iván. a külügyminisztérium államtitkára, a honvédség és rendőrség tábornoki tisztikara, a honvédek és rendőrök képviselői. Eljött a békegyűlésre a Budapesten tartózkodó E. Zeidin, a Szovjetunió legfelsőbb bíróságának elnökhelyettese, Pierre Cot, a fran­cia haladó jogászok képviselője és több Budapesten tartózkodó külföl­di jogász. A világ dolgozói békét akarnak Apró Anlal elvtárs elnöki meg­nyitójában üdvözölte a megjelente­ket, majd így folytatta: — A békéért, az emberi jogokért, a szabadságért a népek százmilliói vívják elszánt harcukat az impe­rialisták, a harmadik világháború előkészítőivel szemben. Mi, magyar dolgozók harcos szövetségben a bé­kéért küzdők hatalmas táborával, eddig is kivettük és a jövőben még fokozottabban ki akarjuk venni ré­szünket a békéért folyó küzdelem­ből. A békéért való harc legyőzhe­tetlen világmozgalommá fejlődött. Ehhez a harchoz csatlakoznak nap, mint nap a dolgozók milliói az öt világrész minden tájáról. A világ békeszerető népeinek harcát az em­beriség erős támasza, a haladás, a béke legfőbb őre a hatalmas Szov­jetunió vezeti. (A békenagygyúlés résztvevői tomboló tapssal ünneplik a nagy Sztálint és a felszabadító Szovjetúniót). Az imperialisták, élükön az amerikai agresszorokkal, nem akarják tudomásul venni azt, hogy a helyzet alapvetően meg­változott, az emberiség egyszer s mindenkorra a béke mellett foglalt állást. (Hatalmas taps, ütemesen hangzik a kiáltás: „Bé­két alkarunk T* „Harcolunk a békéért!"') —. A világ dolgozói békét akar­nak. A mi népünk, a magyar nép is békét akar. Ezért harcol és dolgozik lelkesedéssel Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocialista építés minden területén, a gyá­rakban és a szántóföldeken. (A Párt és Rákosi Mátyás nevének említésekor a résztvevők határ­talan lelkesedéssel, boldogan ün­nepelték győzelmeink szervezőjét és népünk nagy vezetőjét.) — Ma azért jöttünk itt ösz­sze, hogy a békéért folyó harc stockholmi tanácskozásáról tájé­koztassuk a magyar dolgozókat, egyben megjelöljük a békéért folyó harc legfontosabb felada­tait és erősítsük a béke védelmét a magunk frontszakaszán, erő­sítsük kapcsolatainkat a békéért harcoló népekkel. Kiállani a bé­ke védelme mellett. Állást fog­lalni a háborús uszítókkal szem­ben, minden becsületesen gon­dolkodó ember alapvető köteles­sége. A megnyitót Anddcs Erzsébet elvtársnő beszámolója követte. Sürii sorokban érkeztek a dolgozók diszlett. A orgonasípokat a dra­iiyjJl S^e.re óe már a meg­Zew „^tt jóval megtöltötték a ^uveszeti Főiskola nagyter­% igatóság soraiban ott UájJ®. egyházak képviselői is, C1!, ktoükus lelkész jött el. íSt?hitet te^enek a és nemzetiszínű dra­% pf díszített terem máso­liépjjg f eti erkélyén a Magyar társaság hatalmas címere périók mellett a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a baráti néni demokráciák zászlai övezték. Középen Sztálin elvtárs­nak, a bóketáibor bölcs vezérének, a haladó emberisé? nagv tanító­jának arcképe és Lenin és Sztá­lin legjobb magyar tanítványá­nak, a békeszerető magyar nép nagy tanítójának, Rákosi Mátyás elvtársnak arcképe mosolyog le Andics Erzsébet elvtórsnő beszámolója a stockholmi békekonferenciáról és a béke frontjának erősödéséről — A Stockholmban lefolyt nem­zetközi békekonferencia egész mun­kálkodásának alapvető gondolatát kezdte beszédét Andics elvtársnő — igen szemléltetően fejezte ki ez a kép: az egyszerű emberek milliói kezükben tartják a békét, az ő el­szántságuktól, az 6 békeakaratuk tói függ, meg tudják-e akadályozni a háborút, hogyha céltudatosan és kitartóan harcolnak a békéért. •— A stockholmi nemzetközi béke­konferencia olyan nemzetközi hely­zetben ült össze, amelyet a világbé kemozgalom rendkívüli kiszélesedé­se belső megerősödése, munkássá­gának új szakaszba lépése jellemez. — Rendkívül megerősödött a béke frontja. Hatalmas, új sikereket ért el a békefront zászlóvivője, termé­szetes vezetője, legerősebb bástyája, a hatalmas Szovjetunió (lelkes taps). De jelentékeny eredményeket értek el a szocializmushoz vezető úton a népi demokratikus országok i>. — De a békefront nemcsak meg­erősödött politikai, gazdasági és kulturális téren, a békefront rendkí­vüli mértékben ki is szélesedett. A béke harcosainak számát gyarapít­ja immár a nagy kínai nép közel félmilliárdos tömegeivel. A béke hí­veinek nagy táborát gyarapítja a Demokratikus Német Köztársaság is. De a béke tábora nemcsak szám­ban erősödött, a nemzetközi béke­mozgalom új szakaszába is lépett. A franciaországi és olaszországi ki­kötőmunkások átvezették a béke­küzdelmet a konkrét tömegfellépé­seknek a szakaszába, A szervezett munkásság hatalmas világszervezete teljes erejével bekapcsolódott a nemzetközi békemozgalomba. A munkásosztály, minden haladó moz~ galom természetes vezetője, elfog­lalta vezető helyét a nemzetközi békemozgalomban. Az Imperialisták továbbra is háborúra készülnek — A tényleges konkrét harc min­den háborús készülődéssel szemben nemcsak a fizikai dolgozókat öleli fel. Nagyjelentőségű megállapodás jött létre a Tudományos Munkások Világszövetsége és a Szakszerveze­tek Világszövetsége között, a Tu­dományos Munkások Világszövetsége elnökének, Joliot Curienek a javas­latára. (Hosszantartó taps). E két nagy világszövetség megállapodott, hogy a munkások millióinak munká­ját és a tudósok felfedezéseit és ta­lálmányait közös erővel nem a há­ború, hanem a béke szolgálatába fogják állítani. — De a békemozgalom hihetetlen megnövekedésével egyidöben — és ezt nem szabad elfelejteni —meg­nőttek az> imperialisták háborús ké­szülődései is. — A háborús veszély nem csök­ken. A finánctőke urai képtelenek a kapitalizmus egyre szélesedő ellent' mondásait áthidalni. Uj háborúban keresnek kiutat az egyfe szélesedő viláválságból, népük egyre növekvő felháborodásával szemben egy új háborúban akarnak megmenekülni, egy új háborúval remélik leverni a szabadságszerető népek hatalmát. — A stockholmi békekonferen­cia két alauvető feladatot állí­tott a nemzetközi békemozgalom elé. Mégjobban ki kell szélesíteni a béke harcosainak táborát. Fel kell, hogv ölelje az összes jó­szándékú, békeszerető népeket, fajra, nemre, világnézetre, poli­tikai meggyőződésre való tekin­tet nélkül. Hatalmas tartalékai vannak még a békemozgalomnak. Szélesebbé el! tenni a keretet. Még szélesebbé kell tenni a bé­kemozgalmat. De egyúttal haté­konyabbá is kell tenni. — A szovjet delegáció tagjait a legnagyobb tisztelet és a leg­nagyobb ezeretet vette körül a konferencia ülésének falain be­lül és falain kívül egyaránt. A szovjet békedelegáció tagjai ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom