Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1950-04-19 / 90. szám
Ma este 7 órakor ifj. Komócsin Mihály elvtárs képviselői beszámolója a Kecskés-telepen SZERDA, 1950. ÁPRILIS 19. 831 ** Legyen harcosa a békemozgalomnak^^ minden üzemi munkás, minden dolgozó paraszt, minden értelmiségi, minden kisember! A „Megvédjük a békét "-mozgalom Országos lanácsa nagygyűlésének dolgozó tömegei hatartalan lelkesedéssel tüntettek a Szovjetunió által vezetett héketábor mellett és felhívással fordultak a magyar néphez Kedden délalán a budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermében „nieiett külsőségeiben és jelentőségében egyaránt nagyszabású gyűlést a (Jltjvédjak a békét".mozgalom Országos Tanácsa. Ez a gyűlés is egyik Uhiezóje annak a mindjobban szélesedő békemozgalomnak, amely nap. átlagra élesebben tiltakozik a háborús gyújtogató imperialisták aljas linei ellen. Ez a békemozgalom nem ismer politikai határokat, hívei ott tannak mindenütt a dolgozók soraiban. Tntmanék Amerikájában és a Marshall-terv „áldásaitól" nyögő orsótokban a sztrájk, tüntetés, a bérkövetelés a békéért való küzdelem mpyilvánalási módja. Ott is azonban ezek a bérkövetelések sztrájkok, tüntetések már túlnőttek az egyszerű gazdasági harc, a kenyérért való Itiiddem keretein és döntően politikai jellegűvé váltak: az imperializmus, t burzsoázia hatalmának céltudatos megdöntését s ezzel a háború ki kii' nobilisének lehetőségét akarják megteremteni. A Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban mások ennek 0 harcnak a módjai. Nálunk nincs szükség sztrájkokra, bérkövetelésekre, hmcm éppen ellenkezőleg, a fokozottabb munkával, a többtermeléssel, a sdtjlctökkentéssel, a minőség javításával harcolunk legbiztosabban az im~ tridisták ellen, a béke védelmében a boldog jövő biztosításáért. Nálunk Mm kalapácsütés — amint a keddi nagygyűlésen Szőczei Sándor Kosulh'tHjas sztahánovtsta mondotta beszédében — a béke táborát erősiti és (jengiti a háborúra uszító imperialistákat. Á béke megvédésének és a háborúra uszító imperialisták elleni küziihnmek ez a módja jellemzi a szovjet dolgozók példája nyomán a népi imkráciák dolgozóinak, igy nekünk, magyar dolgozóknak is, május t-i héualődésünket. Májas elseje a munka, a proletáriátus nagy nemzetközi hnepe, ezétben fokozottabban a békének, a békés épitö munkának, a béke mgtrédésének jegyében zajlik le. A május elsejére való készülődésben ttirf mutatkozik meg még fokozottabban dolgozóink hősi mankalendülete, mi ezzel a munkával nemcsak közös nagy ünnepünkre készütnek fel o hgméltóbban, hanem egyben ezzel teremtenek még szilárdabb alapot a nmetközi békemozgalomnak s ezzel segítenek az imperialista elnyomás éti szenvedő dolgozók bérharcának sikeréhez is. Ezeknek a lelkes munkafelajánldsoknak, sőt már legtöbb helyen 1 Mnkatelajánlotok eredményes teljesítésének kiemeledő példáit látjuk ugyenkben is. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és a megye Wi helységeinek gyáraiban, üzemeiben dolgozó munkások és a megye hgiiilönbözőbb részein élő dolgozó parasztok — különösen a termelőcsoP'dok, állami gazdaságok dologozó parasztsága — a néphez hü értelmi''fi dolgozókkal együtt közösen harcol a béketábornak ezen a frontján, "ih fl munkafelajánlátok és munkateljesítmények egy'egy győztes csatái iihnlenek ebben a nagy békeharcban. A szegedi Kendergyárban a minőség ""limitárának nagy célja, — amelyben Tóth III. Sándor gépgerebenező ' oáHalt május elsejei ötven százalékból máris 40 százalékot teljesített, " "lyancsai az egész békefront egyik győzelmes pontja. A fiatalok harca l! wtyeszerte erősiti ezt a nagy béketábort. A Ganz hajógyár ifjúságának '"'"lyteihivásához csatlakozott ájszegedi Kender és Lenszövő ifjúmuna csongrádmegyei SzIT-Hatálság versenyfelhívásával tettek hitet béjicharatat mellett. És olyan kiváló ifjú békeharcosokkal, mint a Sebőh "oirek az Ujtzegedi Ládagyárban, akik májas elsejéi felajánlásukban 1/em SZ'P eredményeket irtelt biztosan haladhat előre ez a Hz' Az ipari munkásság példája nyomán a dolgozó parasztság is május '"íi alkalmából még fokozottabb erővel küzd a békéért. Ennek adják """iilét ugyancsak megyeszerte a szegedi Táncsics termelőcsoport verW'lhivásának elfogadásával. Bátran állithatjuk, hogy egész Csongrád• nWhen nincs olyan termelőcsoport, amelynél csökkent volna az április j 'da/dnlások lendülete, sőt erősödött, növekedett a versenyszellem. Igen jf fm'C a dolgozó parasztság, különösen a termelőcsoportok dolgozóinak "'Wyestdő versenyszellemére a magyarcsanádi úttörő termelőcsoportból Ml leué!t amely a föbb. k3z5ft hangoztatja: „így akarjuk meghálálni ..^olHaniinak, Sztálin elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának és vetoill' Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy szabad országban, szabad dol. *ként magunknak dolgozhatunk. Ezt a május elsejét örökké emlékeze'esszük" Az idei május elseje igy kapcsolódik össze a fokozott munkaié! jeínyekkel és ezzel együtt a békéért való fokozott küzdelemmel. Min' lógósabban fejezik ki dolgozóink kiváló munkateljesítményeikkel, ^ tökéletesebb munkamódszereikkel a béketáborban való harcos részjj.1- békevágyukat, amely ma már nem puszta vágy, hanem a Szov^ "'zetéséoe! mindjobban kézzelfogható harcos, eredményes akarattá, a béke megvédése mellett tüntető magyar dolgozókra. A feliratok is a magyar néo elszánt békeakaratát hirdetik. . Élian a Szovjetunió! A nének békéjének biztos támasza, a világ dolgozói érdekelne liű védelmezője. Éljen Sztálin, a tartós béke élharcosa!" — hirdetik emelvény fellett. A két oldalkaraaton a következek olvashatók: „Éljen a szabadságszerető népek barátsága és együttműködése az atomfegyver betiltásáért és a háborús gyújtogatok ellen folyó harcban." „A béke védelme minden dolgozó ügye. Előre a béke megvédésére a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás vezetésével!" öt óra után néhány perccel nagy taps közepette foglalta el helyét az elnöki asztalnál Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese, Apró Antal elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára, Andics Erzsébet elvtársnő, az Elnöki Tanács tagja, az ünnepi gyűlés szónoka, Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dosonczy Géza elvtárs népművelési államtitkár, Rusznyák István elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Horváth Márton elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője, Jóború Magda elvtársnő, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára, Szűcs Lajos elvtárs, a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség elnöke, Bereczky Albert református püspök, Péter János reformá. tus püspök, Balogh István, az Elnöki Tanács tagja, Mihályffi Ernő a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke, a gyűlés felszólalói: Vető Lajos evangélikus püspök, Veres Péter Kossuth-díjas író, Szőczei Lajos Kossuthdíjas sztahanovista, Kocsi Istvánná dolgozó parasztasszony. Az elnöki emelvényen több Kossuthdíjas tudós, művész, kiváló munkás, sztahánovista foglal helyet. 'A' hallgatóság soraiban ott van Dobi István, a minisztertanács elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottsága, és központi vezetősége több tagja, Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács alelnöke, Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, valamint az elnökség tagja, Simon Lajos elvtárs, az MDP budapesti pártbizottságának helyettes titkára, Boldizsár Iván. a külügyminisztérium államtitkára, a honvédség és rendőrség tábornoki tisztikara, a honvédek és rendőrök képviselői. Eljött a békegyűlésre a Budapesten tartózkodó E. Zeidin, a Szovjetunió legfelsőbb bíróságának elnökhelyettese, Pierre Cot, a francia haladó jogászok képviselője és több Budapesten tartózkodó külföldi jogász. A világ dolgozói békét akarnak Apró Anlal elvtárs elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, majd így folytatta: — A békéért, az emberi jogokért, a szabadságért a népek százmilliói vívják elszánt harcukat az imperialisták, a harmadik világháború előkészítőivel szemben. Mi, magyar dolgozók harcos szövetségben a békéért küzdők hatalmas táborával, eddig is kivettük és a jövőben még fokozottabban ki akarjuk venni részünket a békéért folyó küzdelemből. A békéért való harc legyőzhetetlen világmozgalommá fejlődött. Ehhez a harchoz csatlakoznak nap, mint nap a dolgozók milliói az öt világrész minden tájáról. A világ békeszerető népeinek harcát az emberiség erős támasza, a haladás, a béke legfőbb őre a hatalmas Szovjetunió vezeti. (A békenagygyúlés résztvevői tomboló tapssal ünneplik a nagy Sztálint és a felszabadító Szovjetúniót). Az imperialisták, élükön az amerikai agresszorokkal, nem akarják tudomásul venni azt, hogy a helyzet alapvetően megváltozott, az emberiség egyszer s mindenkorra a béke mellett foglalt állást. (Hatalmas taps, ütemesen hangzik a kiáltás: „Békét alkarunk T* „Harcolunk a békéért!"') —. A világ dolgozói békét akarnak. A mi népünk, a magyar nép is békét akar. Ezért harcol és dolgozik lelkesedéssel Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocialista építés minden területén, a gyárakban és a szántóföldeken. (A Párt és Rákosi Mátyás nevének említésekor a résztvevők határtalan lelkesedéssel, boldogan ünnepelték győzelmeink szervezőjét és népünk nagy vezetőjét.) — Ma azért jöttünk itt öszsze, hogy a békéért folyó harc stockholmi tanácskozásáról tájékoztassuk a magyar dolgozókat, egyben megjelöljük a békéért folyó harc legfontosabb feladatait és erősítsük a béke védelmét a magunk frontszakaszán, erősítsük kapcsolatainkat a békéért harcoló népekkel. Kiállani a béke védelme mellett. Állást foglalni a háborús uszítókkal szemben, minden becsületesen gondolkodó ember alapvető kötelessége. A megnyitót Anddcs Erzsébet elvtársnő beszámolója követte. Sürii sorokban érkeztek a dolgozók diszlett. A orgonasípokat a draiiyjJl S^e.re óe már a megZew „^tt jóval megtöltötték a ^uveszeti Főiskola nagyter% igatóság soraiban ott UájJ®. egyházak képviselői is, C1!, ktoükus lelkész jött el. íSt?hitet te^enek a és nemzetiszínű dra% pf díszített terem másoliépjjg f eti erkélyén a Magyar társaság hatalmas címere périók mellett a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a baráti néni demokráciák zászlai övezték. Középen Sztálin elvtársnak, a bóketáibor bölcs vezérének, a haladó emberisé? nagv tanítójának arcképe és Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványának, a békeszerető magyar nép nagy tanítójának, Rákosi Mátyás elvtársnak arcképe mosolyog le Andics Erzsébet elvtórsnő beszámolója a stockholmi békekonferenciáról és a béke frontjának erősödéséről — A Stockholmban lefolyt nemzetközi békekonferencia egész munkálkodásának alapvető gondolatát kezdte beszédét Andics elvtársnő — igen szemléltetően fejezte ki ez a kép: az egyszerű emberek milliói kezükben tartják a békét, az ő elszántságuktól, az 6 békeakaratuk tói függ, meg tudják-e akadályozni a háborút, hogyha céltudatosan és kitartóan harcolnak a békéért. •— A stockholmi nemzetközi békekonferencia olyan nemzetközi helyzetben ült össze, amelyet a világbé kemozgalom rendkívüli kiszélesedése belső megerősödése, munkásságának új szakaszba lépése jellemez. — Rendkívül megerősödött a béke frontja. Hatalmas, új sikereket ért el a békefront zászlóvivője, természetes vezetője, legerősebb bástyája, a hatalmas Szovjetunió (lelkes taps). De jelentékeny eredményeket értek el a szocializmushoz vezető úton a népi demokratikus országok i>. — De a békefront nemcsak megerősödött politikai, gazdasági és kulturális téren, a békefront rendkívüli mértékben ki is szélesedett. A béke harcosainak számát gyarapítja immár a nagy kínai nép közel félmilliárdos tömegeivel. A béke híveinek nagy táborát gyarapítja a Demokratikus Német Köztársaság is. De a béke tábora nemcsak számban erősödött, a nemzetközi békemozgalom új szakaszába is lépett. A franciaországi és olaszországi kikötőmunkások átvezették a békeküzdelmet a konkrét tömegfellépéseknek a szakaszába, A szervezett munkásság hatalmas világszervezete teljes erejével bekapcsolódott a nemzetközi békemozgalomba. A munkásosztály, minden haladó moz~ galom természetes vezetője, elfoglalta vezető helyét a nemzetközi békemozgalomban. Az Imperialisták továbbra is háborúra készülnek — A tényleges konkrét harc minden háborús készülődéssel szemben nemcsak a fizikai dolgozókat öleli fel. Nagyjelentőségű megállapodás jött létre a Tudományos Munkások Világszövetsége és a Szakszervezetek Világszövetsége között, a Tudományos Munkások Világszövetsége elnökének, Joliot Curienek a javaslatára. (Hosszantartó taps). E két nagy világszövetség megállapodott, hogy a munkások millióinak munkáját és a tudósok felfedezéseit és találmányait közös erővel nem a háború, hanem a béke szolgálatába fogják állítani. — De a békemozgalom hihetetlen megnövekedésével egyidöben — és ezt nem szabad elfelejteni —megnőttek az> imperialisták háborús készülődései is. — A háborús veszély nem csökken. A finánctőke urai képtelenek a kapitalizmus egyre szélesedő ellent' mondásait áthidalni. Uj háborúban keresnek kiutat az egyfe szélesedő viláválságból, népük egyre növekvő felháborodásával szemben egy új háborúban akarnak megmenekülni, egy új háborúval remélik leverni a szabadságszerető népek hatalmát. — A stockholmi békekonferencia két alauvető feladatot állított a nemzetközi békemozgalom elé. Mégjobban ki kell szélesíteni a béke harcosainak táborát. Fel kell, hogv ölelje az összes jószándékú, békeszerető népeket, fajra, nemre, világnézetre, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Hatalmas tartalékai vannak még a békemozgalomnak. Szélesebbé el! tenni a keretet. Még szélesebbé kell tenni a békemozgalmat. De egyúttal hatékonyabbá is kell tenni. — A szovjet delegáció tagjait a legnagyobb tisztelet és a legnagyobb ezeretet vette körül a konferencia ülésének falain belül és falain kívül egyaránt. A szovjet békedelegáció tagjai ki-