Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-14 / 86. szám

Pftifek, 1960. április M. 3 Á jövőben szorosabban együttműködik a tagság és a vezetőség Alsóváros i. párt szervesetének régi vezetősége feltárta a hibákat és az uj vezetőség kijavítja azokat — Szabad elvtárs a Pártigazol­ványt! — így fogadja Vincze Jó­zsef elvtárs az Alsóváros I. párt­szervezetébe belépő tagokat. Éberen őrködnek az elvtársak, nehogy ille­téktelen bejusson a taggyűlésre, melyre igen nagy feladat vár: arra van hivatva, hogy a Központi Ve­zetőség határozata értelmében meg­válassza az új vezetőséget. Alsóvá­ros I. pártszervezetének a tagjai er­re a nagyjelentőségű, ünnepélyes al­kalomra gyönyörűen feldíszítették helyiségüket, a falakon jelmonda­tok, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtár­sak arcképei és vörös drapériák vannak elhelyezve. A képeket zöld fenyőgallyakból font fűzérek — köztük piros virágokkal —, övezik. Határozatképes a taggyűlés Hét óra után pár perccel már csaknem tele van mind a két te­rem, az elvtársak kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják a pártszer­vezet ügyét, a régi vezetőség mun­káját. Azonban annak ellenére, hogy szép számban megjelenlek az elv­társak, a jelenléti ívekből meg le­het azt is állapítani, hogy a tag­gyűlés jelentősége nem volt kellő­képpen tudatosítva, mert a 162 tag közül mindössze 111 van jelen. A taggyűlés némi késéssel kezdő­dik meg, Cserba Sándor elvtárs megnyitóbeszédével. Bevezetőjében ismerteti a tagsággal a taggyűlés je­lentőségét és feladatát, megállapítja a határozatképességet. Ezután a tag­gyűlés megválasztja a héttagú el­nökséget, majd Molnár elvtárs ja­vaslatára a jelölőbizottságot, mely­nek elnökévé a tagság Gyovai Jó­zsef elvtársat teszi. A továbbiakban meghatározzák a taggyűlés napiren­di pontjait. Ezután Sántha József elvtárs alapszervezeti titkár kezdte meg beszámolóját, és kiértékelte a vezetőség és az alapszervezet eddig végzett munkáját. A tagság meghallgatása nélkül hoztunk határozatokat — Két fö hiba mutatkozott meg alapszervezetünk munkájában — mondotta Sántha elvtárs. — 'A'z egyik a vezetőség részéről nyilvá­nult meg abban, hogy sokszor nem kérték ki a tagság véleményét és annak meghallgatása nélkül hoztak határozatokat, a másik föhiba ma­gánál a tagságnál nyilvánult meg, akik nem éllek jogaikkal, nem gya­koroltak kellő kritikái a vezetőség munkája fölött. Ezekben a fő hiá­nyosságokban gyökerezik azután a többi, bizony nagy számban elköve­tett hiba. A munkák részletes kiértékelése előtt vázolta a titkár elvtárs az alapszervezet helyi viszonyait. Rá­mutatott arra, hogy Alsóvároson még mindig erős a klerikális reak­ció és gyakran megmulatkozik a kulákság befolyása. Ezután ismer­tette azokat az eredményeket, me­lyek a nehéz terep ellenére megmu­tatkoztak. Így például az 1949-es vá­lasztások és tervkölcsönjegyzés so­rán, valamint a sajtóagitációban el­ért sikereket, majd rátért arra, hogy az eredmények elérése mellett mi­ért nem következett be továbbfej­lődés, miért nem javult meg a párt­szervezet munkája kellő mértékben. Az elért sikerek a fejünkbe szálltak — Az elért sikerek a vezetőség fejébe szálltak ... ismerte be Sán­tha elvtárs —, elbizakodtunk és az elbizakodottság a vezetőség rossz példája mellett átterjedt a pártszer­vezet tagságára is. Nem fordítot­tunk kellő súlyt a népnevelő érte­kezletekre, ennek következtében le­morzsolódások következtek be és megtörtént az, hogy a népnevelő ér­tekezleten mindössze kelten jelen­tek meg. Nem tartoltuk kellően a kapcsolatot a tömegszervezetekkel sr„n, aminek súlyos következménye a tagjelöltfelvétel kérdésénél is meg­mutatkozott. Azt vártuk, hogy a Pártba belépni szándékozók maguk­tól besétálnak minden felvilágosító, nevelő munka nélkül. Hiányosságok az oklatási munkában Ezután az egyes reszortok mun­kájának fogyatékosságaira mutatott rá a titkár elvtárs. Elmondotta, hogy az oktatás terén is mutatkoz­tak hiányosságok, maga a vezetőség sem járt el a konferenciákra rend­szeresen, a szemináriumokra me­chanikus kijelöléssel osztolták be a tagokat, ennek tudható be azután az, hogy a résztvevők száma felére is lecsökkent. 'A' vezetőség hibái mellett azonban rávilágított Sántha elvtárs, hogy a szemináriumok le­morzsolódásában az is szerepet ját­szolt, hogy egyes tagok nem vették komolyan a tanulást. A pártszerve­zet gazdasági ügyeinek kiértékelésé­nél ismertette a titkár elvtárs, hogy a pénztári órákat sem tartották be rendesen, például hat órára tűzték ki és előfordult, hogy háromnegyed 7 órakor érkezett meg az illetékes vezetőségi tag, ami igen rossz ha tással volt a tagságra, és tojbben nem is tudták tagsági járulékaikat időben rendezni.. Ezután váizolta Sántha elvtárs a pártszervezet szo ciális és korszerinti összetételét, és feltárta, hogy elenyésző a fiatalok száma. Megállapította Sántha elv társ, hogy az éberség terén is kö­vetett el a vezetőség hibákat, pél­dául ő maga személyesen — az egyik vezetőségi taggal együtt minden igazoltatás nélkül adatokat szolgáltatott a pártszervezet életé­ről egy elvtársnőnek. — Kérem az elvtársakat, hogy minél többen tegyék meg észrevéte liiket, kritikájukat és javaslatukat — fekezte be beszédét Sántha elv­társ —, mert csak így tudjuk a munkát megjavítani, csak a hibák­ból okulva és a jó tapasztatatok bir­tokában tudja majd a megválasz­tandó új vezetőség munkáját el­látni. A tagság kritikát és önkritikát gyakorol A vita megnyitása után nagy számmal szólaltak fel az elvtársak. Makra elvtárs elmondotta, ő a leg­nagyobb hibát abban látja, hogy nem képezték magukat kellőkép­pen, nem fejlesztelték ideológiai képzettségüket. Lepény elvtárs ön­kritikát gyakorolt és előadta, hogy ő, mint tízes bizalmi is elhanyagol­ta munkáját és csak nagyritkán lá­togatta meg a tagokat. — A vezetőség mellett mi, tagok is követtünk el súlyos hibákat — mondotta —, magárahagytuk a ve zetőséget, nem gyakoroltunk kriti­kát és nem segítettük javaslataink­kal. Éppen ezért fogadjuk meg most, hogy az új vezetőség munká jára éberebben őrködünk és támo­gatást nyujtunk ahhoz. Sándor János elvtárs felszólalásá­ban rámutatott arra, hogy az éber­telenséget a legszemléltetőbben az bizonyítja, hogy még mindig van a tagság soraiban osztdBdegen, ki­zsákmányoló elem. S^miár elvtárs azt hiányolta, hogy a szeminárium­ra nem kaptak előadót és kihang­súlyozta, hogy a Jiibákat kölcsönö­sen követte el a vezetőség és a tag­ság. Sziki Vilma elvtársnő a tagje­löltek nevében kifogásolta, hogy nem foglalkoztak velük kellőkép­pen és azt a kérését fejezte ki, hogy a jövőben többet törődjenek a tag­jelöltekkel is. A tagság elhatározza, hogy megjavifja a munkát A felszólalások alátámasztották és kiegészítették a lelépő vezetőség munkájáról szóló beszámolót és megmutatták, hogy a tagság felis­merte a hibákat, meglátta a továb­bi feladatokat. A vezetőség határo­zati javaslatát is kibővítették és így fogadták meg azt, hogy a jövőben többet fognak tanulni, megjavítják a népnevelő munkát és a tömeg­szervezetekkel való kapcsolatukat és maguk is belépnek a Magyar-Szov­jet Társaságba. Ezután megválasz tották az új vezetőséget. Kéri La­jos, Furus Veronika, Kelemen Fe­rencné, Török Mária és Szabó Gyu­Iáné elvtársakat. Az egyes vezető­Vasérnap MNDSz szavalóverseny Egyre jobban tudatesódik a tö­megekben a kultúra fontossága­Pártunk felhívta a figyelmet, mi­lyen veszélyeket rejt magában, ha kultúrfrontunkat nem erősítjük és tért engedünk a burzsoá „kultúra" bomlasztó befolyásának. A kultúr­csoportok munkája meHett a tö­megszervezeteknél is igen nagy lendületet vett a kultúrmunka. Az MNDSz üzemi és kerületi szer­vezeteinél a közelmúltban házi szavalóversenyeket tartottak. Eze­ken a szavalóversenyeken bebizo­nyosodott, hogy az MNDSz asszo­nyok között igen tehetséges sza­valók vannak. Ezeknek a tehetsé­geknek a felkutatására 22-én, va­sárnap este 6 órai kezdettel az MNDSz-központ szavalóversenyt rendez, melyen eldöntik, ki a leg­jobb szavaló az MNDSz szerveze­teknél. A három legjobb szava'ó értékes jutalmat kap­ségi tagok előadták életrajzukat és a tagok nagy számban tettek fel kérdéseket. 'A pártszervezet küldöt­tei, Kéri Lajos, Török Mária és Mol­nár László elvtársak lettek. A taggyűlés megmutatta, hogy Al­sóváros I. pártszervezete is rálépett a hibák kijavításának, a munka job­bátételének az útjára. Bizonyítja ezt a jól alkalmazott kritika és ön­kritika és a tagság kinyilvánított, eltökélt szándéka, hogy a jövőben jobb munkát végeznek. És itt nagy feladat vár az új vezetőségre, me­lyet a Központi Vezetőség határo­zata és Rákosi elvtárs útmutatása szellemében választottak meg. A legsürgősebb feladat, hogy megja­vítsák a belső pártdemokráciát, megszilárdftsák a fegyelmet a párt­munka végzésében, biztosítsák a kellő ideológiai továbbképzést, meg­szervezzék a még nagy hiányossá­gokat mutató népnevelő munkát, melynek — mint mindenütt és kü­lönösen Alsóvároson nagy jelen­tősége van. Vasárnap délelőtt II órakor nyitják meg A „SZOVJET GRAFIKA" clmü kiállítást A Magyar-Szovjet Társaság székházában vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a „Szovjet Grafika'' című kiállítást. Az elő­készítési munkálatokat rövidesen befejezik és a megnyitás után Szeged dolgozóinak olyan él­ményben lesz részük, amelyet valóban a szovjet művészet nyújthat. A másfélszáz rajz, rézkarc és metszett között jelentős helyet foglalnak el azok az alkotások, amelyek a nagy Honvédő Háború eseményeit tárja elénk. Ugyan­akkor bőségesen kifejezést nyer a grafikában a kolhozok háború utáni élete. A háborús események és a békés munka eseményeinek, jeleneteinek ábrázolásában a szovjet művészeket, mint igazi patriótákat látjuk, akik határta­lanul szeretik országukat, népü­ket. A szovjet illusztrációk figyel­mesen és elmélyülten elemzik az irodalmi művek eszmei-művészi sajátosságait és alkotásaikban kitűnik az, hogy minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy valóban élethűen tükrözzék visz­sza azt a korszakot, amelyet áb­rázolnak. A szovjet grafikai kiállítás azoknak a művészi egyéniségek­nek csodálatos gazdagságát bizo­nyitja. amelyekkel a sok nemze­tiségű szovjet képzőművészet ren­delkezik. Ez a kiállítás azt mu­tatja be, hogyan teremtik meg a rajzolás szovjet mesterei az új, realista szovjet művészelet, olyat, amilyen a népnek kell, amilyet a nép szeret, amely meg­felel szellemi, esztétikai igényei­nek és támogatást nyújt a szo­cialista társadalom építésének nagy ügyében. TANULJUNK MAJAKOVSZKIJTÓL Ma 20 esztendeje halt meg Ma. jakovszkíj, akit Sztálin elvtárs a szovjet rendszer legjobb ós legte­hetségesebb költőjének nevezett, 1908-ban csatlakozott a bolsevikok mozgalmához. Haláláig a szocia­lizmus legelső soraiban harcolt. Megvetéssel bélyegezte meg azo­kat. akik édes románcokat költve. kivonják magukat a, szovjet állami építésének nagy munkájából. A költő — mondotta — legyen egy Tanácsadó szolgálat a MAV-nál A MÁV dolgozói legfontosabb fel adatatuknak tekintik a forgalom zavartalan lebonyolítását és az utazó- és szállító közönség minél jobb kiszolgálását. Ellnek a célnak az érdekében a MAV új. igen ér­dekes szolgálatot: a Fuvarlevélkiál­lítási Tanácsadó Szolgálatot szer vezett. Ennek a célja a téves fu­vardíjszámítá^ok megszüntetése, a felek jobb kiszolgálása, az admi­nisztrációs munkák csökkentése. A szolgálat díjmentesen nyújt szak­felvilágosítást a fuvarlevelek kiállí­tása, az áruk szakszerű, pontos tartalombevallása tekintetében. A szolgálat valamennyi állomá­son a fuvaroztató felek rendelkezé­sére áll- Központja- a Szegedi Igaz­gatóság Kereskedelmi Osztálya, melynek telenfonszáma 38-34. A közönség a saját és a népgazdaság érdekeit szolgálja, ha vasúti fuva­rozás előtt a szolgálattól tanácsot kér Védekezzünk a bagolypiile ellen A Mezőgazdasági Igazgatóság­hoz a város több pontjáról érko­zett jelentés, hogy a vetési ba­golypille az idén is fellépett. Tud­juk azt, hogy az elmúlt eszten­dőben milyen nagy károkat oko­zott, s ezért szükséges az, hogy az ellene való védekezést minden gazda kötelességének tartsa. A kártevők ellen kétféleképpen védekezhetünk: ahol foltokban jelen'k meg, 30 centiméter mély és 30 centimétei széles árkot kelj vonni a kártevőtől mentes nö­vényzet felől eső oldalon, sima fallá kiképezni. Az árkolást foga­tos erővel is végezhetjük. Az ekével húzott árkot kézierővel kell kiigazítani. A második véde­kezési módszer a csalétekkel való irtás. A csalétket egy kiló Hun­gária Matador, öt kiló melasz, tiz kiló korpa, cirokkorpa, lu­cernaliszt, szénamurva, kukorica­csutka, liszt, vízzel való össze­gyúrása után kell széthinteni. Egy kataszteri hold terület megvédéséhez hozzávetőlegesen két kiló Hungária Matador szük­séges, de feltétlen kell az, hogy a bagolypille hernyója elleni vé­dekezést végrehajtsuk, mert el­szaporodása nagy gazdasági kár. okozna az államnak. A védekezéshez szüksége? Hungária Matador dülőbiztosi igazolás ellenében a Földműves­szövetkezeteknél szerezhető be. szerre „vezére a népnek, de szol- ka\ hogy lépést tartsanak a dü­gája is' ^Tollak kellenek Hegyesek, mint sivxonir, Legyen a költemény Mint vas és acél. A vers ^ A munkáról ügy szóljon Ahogy a Politbüróból Sztálin Beszél." Majakovszkij változatlanul ve­zető, ható, működő ós harcos költője korunknak. Költészete a zsinórmérték — utána igazodnak a szocializmus költői. Uj forma, uj mondanivaló Tanuljunk Majakovszkijtól! — ezt a legfőbb következtetést von­hatják le munkássága eredmé-­nyeiből nemcsak a költők. h,anem mindenki, akinek a nép ügye fon­tos. Tanuljuk meg költészetének harcos bolsevik pártszerüségót, elszakíthatatlan kapcsolatát a nép életével, feltartóztathatatlan tö-» rekvését, sodrását a kommunista távlaok felé. Tanuljuk meg a Majakovszkijt lelkesítő szovjet hazafiság erejét és mélységét, a szovjet föld iránti szeretetének erejét és hűségét is e földhöz. Tanuljunk tőle újítói képességet mindenben, ahogy _ő tette: — nemcsak új formát.adott a köl­tészetneki hanem- új mondanivaló­val is gazdagítot a. Tanuljuk meg tőle a kérlelhetetlen, igényeseié, szült, sohasem szünetelő a'kotó munkát. Majakovszkij tanítványának és eszméi követőinek lenni annyit jelent, mint harcolni mindazok ellen, akik megállítani igyekez­nek a haladást. Annyit jelent; mint könyör elenüi harcolni mind­azokkal szemben, akik a régi, nyárspolgári, individualista, ápo­rodott és kicsinyes világot áhít­ják vissza. Követőjének lenni annyit jelent, mint egész erőnket a kommunizmusért áldozni. Le­nin-Sztálin magasztos ügye győ­zelméért vívott harcra szentelni. A szovjet valóság költője Majakovszkij a szovjet valóság költője voJt. Ez a valóság jeleD. tette számára, az igazi szovjet hazafi számára az élet minden szépségét, igazságát. Műveiből a pro'e' ár-harc ereje árad. Költe­ményeiből, cikkeiből. írásaiból szinte halljuk az emberiség fejlő­désében új kort nyitó „végső"' harc acélos dübörgését. Eszmei céltudatossága, bolsevik pártsze­rűsége késztette arra. hogy ha­tártalan lelkiismeretességgel fej­lessze n költészet formáját, ke­resse a legerősebb, leghatásosabb művészi eszközöké!:, Igv ková. csolta költeményeit a forradalom legerősebb fegyverévé, mert meg­értette. hogy. e fegyver minőségé, tői. hatékonyságú ól és újszerű­ségétől függ a küzdelem kimene­tele. A szovjet nép győzelmes út­ja a jövő felé: ez parancsolta a költészet új hangja', új csengé­sét. új ütemét, szó-elrendezését. Majakovszkij. a merész és fárad, hatatlan újító, verseiben a forra­da'om ha almas. kemény lépteit igyekezett megörökíteni, ehhez a'akítani a vers ütemének mene­tét, kényszeríteni a költeménye,-­hörgő és sodrómenetű Idővel. A szovjet költészet megalapító­ja volt, hagyományait ma a szovjet költők hosszú sora köve i. Főtémája: a szovjet hazafiság, a szovjet irodalom fő tárgya lett. Nem érte még a szovjet népnek a fasizmus ellen vívott Honvédő Háborúját, de egész költészete a fasizmus ellen irányult. Amikor a fasizmus még csak gyűjtögette erőit a hatalom megragadására, Majakovszkij a következőket ir­ta: ,,A fasisztákkal beszólj a tűz­vészek nyelvén, a golyók szavai, val, a szuronyok é'ességével." Az öntudatos hazafi A szovjet hazafiak hősiességé­nek témája különösen külföldi verseiben és prózájában jelentke­zik a legerőteljesebben. Külföldi tartózkodása során Majakovszkij fokozottabban érezte a felelőssé­get, amelv reá — mint a világ első szocialista állama költőjére hámi: ,.Én a vers teljha'aJmú képviselője és én az én országommal államocskáitoknak kesztyűt dobok. Köpök. nem lakva jól hónapokig...? dicsöségtekre. törvényeitekre. Ízléseitekre." Majakovszkij kilenc alkalom­mai volt külföldön. Nyolc utazást tett Európában, egyet Ameriká­ban _ az Egyesült Államokban és Mexicoban. Ez u'azásai során irt költeményeiben érezzük az olyan ember öntudatosságát, aki engesztelhetetlen a szovjet ember számára minden idegen és ellen­séges dologgal szemben. A haza eszméje teszi külföldi írásaiit egésszé. Amikor szemtől-szcmbe áll a felhőkarcolók ás nagyszerű technikai berendezések Ameriká­jával, nem mered sóbálvánnyá e1őtte. mert tudja, hogy ..a tíz­milliós város nagy munkahadse­regónek" alkotásait a burzsoázia magának sajátította ki és a nép érdekei ellen fordította. Annál fenségesebben merül fel tuda á­han a haza kéDO. ahql „a szaka­dék fölött egyenesen a kommu­nizmushoz vertek hidat." A csil­logó Párát szemlélve, fe'merül henne a Herszen-körülí hófedte sztyeppe képe és felkiált: „...mon. sieur Páris. hánv csoni on nyug­szik a pompád?'" „Előre a holnap felé" Majakovszkij látta. mennyire szoros volt. a kapcsolat a kapita­lista környezet is a szovjet álla­mon belül élő osztályellenség kö­zö t. Látta, hogy a kapitalista környezet miként támogatja anyagilag és erkölcsi'eg a régi világ erőinek arra irányuló kí­sérleteit, hogy újra megvethesse lábát a szocializmus erőivel szem­ben. _ A nagy táviatok köl ője volt. Költészete, amely a szovjet való­ságot tükrözte, közelebb hozta a hojjiapo is. Erősítette a magasfo. kú politikai szenvedélyt és szer­vező erejű költeményeiben azt kö­vete'te. hogy „e'őre. a holnap fe­lé :örjünk" —- ne a tegnapi zajt ccso.clgessük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom