Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-14 / 86. szám

Pftifek, 1960. április M. 3 Á jövőben szorosabban együttműködik a tagság és a vezetőség Alsóváros i. párt szervesetének régi vezetősége feltárta a hibákat és az uj vezetőség kijavítja azokat — Szabad elvtárs a Pártigazolványt! — így fogadja Vincze József elvtárs az Alsóváros I. pártszervezetébe belépő tagokat. Éberen őrködnek az elvtársak, nehogy illetéktelen bejusson a taggyűlésre, melyre igen nagy feladat vár: arra van hivatva, hogy a Központi Vezetőség határozata értelmében megválassza az új vezetőséget. Alsóváros I. pártszervezetének a tagjai erre a nagyjelentőségű, ünnepélyes alkalomra gyönyörűen feldíszítették helyiségüket, a falakon jelmondatok, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak arcképei és vörös drapériák vannak elhelyezve. A képeket zöld fenyőgallyakból font fűzérek — köztük piros virágokkal —, övezik. Határozatképes a taggyűlés Hét óra után pár perccel már csaknem tele van mind a két terem, az elvtársak kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják a pártszervezet ügyét, a régi vezetőség munkáját. Azonban annak ellenére, hogy szép számban megjelenlek az elvtársak, a jelenléti ívekből meg lehet azt is állapítani, hogy a taggyűlés jelentősége nem volt kellőképpen tudatosítva, mert a 162 tag közül mindössze 111 van jelen. A taggyűlés némi késéssel kezdődik meg, Cserba Sándor elvtárs megnyitóbeszédével. Bevezetőjében ismerteti a tagsággal a taggyűlés jelentőségét és feladatát, megállapítja a határozatképességet. Ezután a taggyűlés megválasztja a héttagú elnökséget, majd Molnár elvtárs javaslatára a jelölőbizottságot, melynek elnökévé a tagság Gyovai József elvtársat teszi. A továbbiakban meghatározzák a taggyűlés napirendi pontjait. Ezután Sántha József elvtárs alapszervezeti titkár kezdte meg beszámolóját, és kiértékelte a vezetőség és az alapszervezet eddig végzett munkáját. A tagság meghallgatása nélkül hoztunk határozatokat — Két fö hiba mutatkozott meg alapszervezetünk munkájában — mondotta Sántha elvtárs. — 'A'z egyik a vezetőség részéről nyilvánult meg abban, hogy sokszor nem kérték ki a tagság véleményét és annak meghallgatása nélkül hoztak határozatokat, a másik föhiba magánál a tagságnál nyilvánult meg, akik nem éllek jogaikkal, nem gyakoroltak kellő kritikái a vezetőség munkája fölött. Ezekben a fő hiányosságokban gyökerezik azután a többi, bizony nagy számban elkövetett hiba. A munkák részletes kiértékelése előtt vázolta a titkár elvtárs az alapszervezet helyi viszonyait. Rámutatott arra, hogy Alsóvároson még mindig erős a klerikális reakció és gyakran megmulatkozik a kulákság befolyása. Ezután ismertette azokat az eredményeket, melyek a nehéz terep ellenére megmutatkoztak. Így például az 1949-es választások és tervkölcsönjegyzés során, valamint a sajtóagitációban elért sikereket, majd rátért arra, hogy az eredmények elérése mellett miért nem következett be továbbfejlődés, miért nem javult meg a pártszervezet munkája kellő mértékben. Az elért sikerek a fejünkbe szálltak — Az elért sikerek a vezetőség fejébe szálltak ... ismerte be Sántha elvtárs —, elbizakodtunk és az elbizakodottság a vezetőség rossz példája mellett átterjedt a pártszervezet tagságára is. Nem fordítottunk kellő súlyt a népnevelő értekezletekre, ennek következtében lemorzsolódások következtek be és megtörtént az, hogy a népnevelő értekezleten mindössze kelten jelentek meg. Nem tartoltuk kellően a kapcsolatot a tömegszervezetekkel sr„n, aminek súlyos következménye a tagjelöltfelvétel kérdésénél is megmutatkozott. Azt vártuk, hogy a Pártba belépni szándékozók maguktól besétálnak minden felvilágosító, nevelő munka nélkül. Hiányosságok az oklatási munkában Ezután az egyes reszortok munkájának fogyatékosságaira mutatott rá a titkár elvtárs. Elmondotta, hogy az oktatás terén is mutatkoztak hiányosságok, maga a vezetőség sem járt el a konferenciákra rendszeresen, a szemináriumokra mechanikus kijelöléssel osztolták be a tagokat, ennek tudható be azután az, hogy a résztvevők száma felére is lecsökkent. 'A' vezetőség hibái mellett azonban rávilágított Sántha elvtárs, hogy a szemináriumok lemorzsolódásában az is szerepet játszolt, hogy egyes tagok nem vették komolyan a tanulást. A pártszervezet gazdasági ügyeinek kiértékelésénél ismertette a titkár elvtárs, hogy a pénztári órákat sem tartották be rendesen, például hat órára tűzték ki és előfordult, hogy háromnegyed 7 órakor érkezett meg az illetékes vezetőségi tag, ami igen rossz ha tással volt a tagságra, és tojbben nem is tudták tagsági járulékaikat időben rendezni.. Ezután váizolta Sántha elvtárs a pártszervezet szo ciális és korszerinti összetételét, és feltárta, hogy elenyésző a fiatalok száma. Megállapította Sántha elv társ, hogy az éberség terén is követett el a vezetőség hibákat, például ő maga személyesen — az egyik vezetőségi taggal együtt minden igazoltatás nélkül adatokat szolgáltatott a pártszervezet életéről egy elvtársnőnek. — Kérem az elvtársakat, hogy minél többen tegyék meg észrevéte liiket, kritikájukat és javaslatukat — fekezte be beszédét Sántha elvtárs —, mert csak így tudjuk a munkát megjavítani, csak a hibákból okulva és a jó tapasztatatok birtokában tudja majd a megválasztandó új vezetőség munkáját ellátni. A tagság kritikát és önkritikát gyakorol A vita megnyitása után nagy számmal szólaltak fel az elvtársak. Makra elvtárs elmondotta, ő a legnagyobb hibát abban látja, hogy nem képezték magukat kellőképpen, nem fejlesztelték ideológiai képzettségüket. Lepény elvtárs önkritikát gyakorolt és előadta, hogy ő, mint tízes bizalmi is elhanyagolta munkáját és csak nagyritkán látogatta meg a tagokat. — A vezetőség mellett mi, tagok is követtünk el súlyos hibákat — mondotta —, magárahagytuk a ve zetőséget, nem gyakoroltunk kritikát és nem segítettük javaslatainkkal. Éppen ezért fogadjuk meg most, hogy az új vezetőség munká jára éberebben őrködünk és támogatást nyujtunk ahhoz. Sándor János elvtárs felszólalásában rámutatott arra, hogy az ébertelenséget a legszemléltetőbben az bizonyítja, hogy még mindig van a tagság soraiban osztdBdegen, kizsákmányoló elem. S^miár elvtárs azt hiányolta, hogy a szemináriumra nem kaptak előadót és kihangsúlyozta, hogy a Jiibákat kölcsönösen követte el a vezetőség és a tagság. Sziki Vilma elvtársnő a tagjelöltek nevében kifogásolta, hogy nem foglalkoztak velük kellőképpen és azt a kérését fejezte ki, hogy a jövőben többet törődjenek a tagjelöltekkel is. A tagság elhatározza, hogy megjavifja a munkát A felszólalások alátámasztották és kiegészítették a lelépő vezetőség munkájáról szóló beszámolót és megmutatták, hogy a tagság felismerte a hibákat, meglátta a további feladatokat. A vezetőség határozati javaslatát is kibővítették és így fogadták meg azt, hogy a jövőben többet fognak tanulni, megjavítják a népnevelő munkát és a tömegszervezetekkel való kapcsolatukat és maguk is belépnek a Magyar-Szovjet Társaságba. Ezután megválasz tották az új vezetőséget. Kéri Lajos, Furus Veronika, Kelemen Ferencné, Török Mária és Szabó GyuIáné elvtársakat. Az egyes vezetőVasérnap MNDSz szavalóverseny Egyre jobban tudatesódik a tömegekben a kultúra fontosságaPártunk felhívta a figyelmet, milyen veszélyeket rejt magában, ha kultúrfrontunkat nem erősítjük és tért engedünk a burzsoá „kultúra" bomlasztó befolyásának. A kultúrcsoportok munkája meHett a tömegszervezeteknél is igen nagy lendületet vett a kultúrmunka. Az MNDSz üzemi és kerületi szervezeteinél a közelmúltban házi szavalóversenyeket tartottak. Ezeken a szavalóversenyeken bebizonyosodott, hogy az MNDSz asszonyok között igen tehetséges szavalók vannak. Ezeknek a tehetségeknek a felkutatására 22-én, vasárnap este 6 órai kezdettel az MNDSz-központ szavalóversenyt rendez, melyen eldöntik, ki a legjobb szavaló az MNDSz szervezeteknél. A három legjobb szava'ó értékes jutalmat kapségi tagok előadták életrajzukat és a tagok nagy számban tettek fel kérdéseket. 'A pártszervezet küldöttei, Kéri Lajos, Török Mária és Molnár László elvtársak lettek. A taggyűlés megmutatta, hogy Alsóváros I. pártszervezete is rálépett a hibák kijavításának, a munka jobbátételének az útjára. Bizonyítja ezt a jól alkalmazott kritika és önkritika és a tagság kinyilvánított, eltökélt szándéka, hogy a jövőben jobb munkát végeznek. És itt nagy feladat vár az új vezetőségre, melyet a Központi Vezetőség határozata és Rákosi elvtárs útmutatása szellemében választottak meg. A legsürgősebb feladat, hogy megjavítsák a belső pártdemokráciát, megszilárdftsák a fegyelmet a pártmunka végzésében, biztosítsák a kellő ideológiai továbbképzést, megszervezzék a még nagy hiányosságokat mutató népnevelő munkát, melynek — mint mindenütt és különösen Alsóvároson nagy jelentősége van. Vasárnap délelőtt II órakor nyitják meg A „SZOVJET GRAFIKA" clmü kiállítást A Magyar-Szovjet Társaság székházában vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a „Szovjet Grafika'' című kiállítást. Az előkészítési munkálatokat rövidesen befejezik és a megnyitás után Szeged dolgozóinak olyan élményben lesz részük, amelyet valóban a szovjet művészet nyújthat. A másfélszáz rajz, rézkarc és metszett között jelentős helyet foglalnak el azok az alkotások, amelyek a nagy Honvédő Háború eseményeit tárja elénk. Ugyanakkor bőségesen kifejezést nyer a grafikában a kolhozok háború utáni élete. A háborús események és a békés munka eseményeinek, jeleneteinek ábrázolásában a szovjet művészeket, mint igazi patriótákat látjuk, akik határtalanul szeretik országukat, népüket. A szovjet illusztrációk figyelmesen és elmélyülten elemzik az irodalmi művek eszmei-művészi sajátosságait és alkotásaikban kitűnik az, hogy minden igyekezetükkel azon vannak, hogy valóban élethűen tükrözzék viszsza azt a korszakot, amelyet ábrázolnak. A szovjet grafikai kiállítás azoknak a művészi egyéniségeknek csodálatos gazdagságát bizonyitja. amelyekkel a sok nemzetiségű szovjet képzőművészet rendelkezik. Ez a kiállítás azt mutatja be, hogyan teremtik meg a rajzolás szovjet mesterei az új, realista szovjet művészelet, olyat, amilyen a népnek kell, amilyet a nép szeret, amely megfelel szellemi, esztétikai igényeinek és támogatást nyújt a szocialista társadalom építésének nagy ügyében. TANULJUNK MAJAKOVSZKIJTÓL Ma 20 esztendeje halt meg Ma. jakovszkíj, akit Sztálin elvtárs a szovjet rendszer legjobb ós legtehetségesebb költőjének nevezett, 1908-ban csatlakozott a bolsevikok mozgalmához. Haláláig a szocializmus legelső soraiban harcolt. Megvetéssel bélyegezte meg azokat. akik édes románcokat költve. kivonják magukat a, szovjet állami építésének nagy munkájából. A költő — mondotta — legyen egy Tanácsadó szolgálat a MAV-nál A MÁV dolgozói legfontosabb fel adatatuknak tekintik a forgalom zavartalan lebonyolítását és az utazó- és szállító közönség minél jobb kiszolgálását. Ellnek a célnak az érdekében a MAV új. igen érdekes szolgálatot: a Fuvarlevélkiállítási Tanácsadó Szolgálatot szer vezett. Ennek a célja a téves fuvardíjszámítá^ok megszüntetése, a felek jobb kiszolgálása, az adminisztrációs munkák csökkentése. A szolgálat díjmentesen nyújt szakfelvilágosítást a fuvarlevelek kiállítása, az áruk szakszerű, pontos tartalombevallása tekintetében. A szolgálat valamennyi állomáson a fuvaroztató felek rendelkezésére áll- Központja- a Szegedi Igazgatóság Kereskedelmi Osztálya, melynek telenfonszáma 38-34. A közönség a saját és a népgazdaság érdekeit szolgálja, ha vasúti fuvarozás előtt a szolgálattól tanácsot kér Védekezzünk a bagolypiile ellen A Mezőgazdasági Igazgatósághoz a város több pontjáról érkozett jelentés, hogy a vetési bagolypille az idén is fellépett. Tudjuk azt, hogy az elmúlt esztendőben milyen nagy károkat okozott, s ezért szükséges az, hogy az ellene való védekezést minden gazda kötelességének tartsa. A kártevők ellen kétféleképpen védekezhetünk: ahol foltokban jelen'k meg, 30 centiméter mély és 30 centimétei széles árkot kelj vonni a kártevőtől mentes növényzet felől eső oldalon, sima fallá kiképezni. Az árkolást fogatos erővel is végezhetjük. Az ekével húzott árkot kézierővel kell kiigazítani. A második védekezési módszer a csalétekkel való irtás. A csalétket egy kiló Hungária Matador, öt kiló melasz, tiz kiló korpa, cirokkorpa, lucernaliszt, szénamurva, kukoricacsutka, liszt, vízzel való összegyúrása után kell széthinteni. Egy kataszteri hold terület megvédéséhez hozzávetőlegesen két kiló Hungária Matador szükséges, de feltétlen kell az, hogy a bagolypille hernyója elleni védekezést végrehajtsuk, mert elszaporodása nagy gazdasági kár. okozna az államnak. A védekezéshez szüksége? Hungária Matador dülőbiztosi igazolás ellenében a Földművesszövetkezeteknél szerezhető be. szerre „vezére a népnek, de szol- ka\ hogy lépést tartsanak a dügája is' ^Tollak kellenek Hegyesek, mint sivxonir, Legyen a költemény Mint vas és acél. A vers ^ A munkáról ügy szóljon Ahogy a Politbüróból Sztálin Beszél." Majakovszkij változatlanul vezető, ható, működő ós harcos költője korunknak. Költészete a zsinórmérték — utána igazodnak a szocializmus költői. Uj forma, uj mondanivaló Tanuljunk Majakovszkijtól! — ezt a legfőbb következtetést vonhatják le munkássága eredmé-nyeiből nemcsak a költők. h,anem mindenki, akinek a nép ügye fontos. Tanuljuk meg költészetének harcos bolsevik pártszerüségót, elszakíthatatlan kapcsolatát a nép életével, feltartóztathatatlan tö-» rekvését, sodrását a kommunista távlaok felé. Tanuljuk meg a Majakovszkijt lelkesítő szovjet hazafiság erejét és mélységét, a szovjet föld iránti szeretetének erejét és hűségét is e földhöz. Tanuljunk tőle újítói képességet mindenben, ahogy _ő tette: — nemcsak új formát.adott a költészetneki hanem- új mondanivalóval is gazdagítot a. Tanuljuk meg tőle a kérlelhetetlen, igényeseié, szült, sohasem szünetelő a'kotó munkát. Majakovszkij tanítványának és eszméi követőinek lenni annyit jelent, mint harcolni mindazok ellen, akik megállítani igyekeznek a haladást. Annyit jelent; mint könyör elenüi harcolni mindazokkal szemben, akik a régi, nyárspolgári, individualista, áporodott és kicsinyes világot áhítják vissza. Követőjének lenni annyit jelent, mint egész erőnket a kommunizmusért áldozni. Lenin-Sztálin magasztos ügye győzelméért vívott harcra szentelni. A szovjet valóság költője Majakovszkij a szovjet valóság költője voJt. Ez a valóság jeleD. tette számára, az igazi szovjet hazafi számára az élet minden szépségét, igazságát. Műveiből a pro'e' ár-harc ereje árad. Költeményeiből, cikkeiből. írásaiból szinte halljuk az emberiség fejlődésében új kort nyitó „végső"' harc acélos dübörgését. Eszmei céltudatossága, bolsevik pártszerűsége késztette arra. hogy határtalan lelkiismeretességgel fejlessze n költészet formáját, keresse a legerősebb, leghatásosabb művészi eszközöké!:, Igv ková. csolta költeményeit a forradalom legerősebb fegyverévé, mert megértette. hogy. e fegyver minőségé, tői. hatékonyságú ól és újszerűségétől függ a küzdelem kimenetele. A szovjet nép győzelmes útja a jövő felé: ez parancsolta a költészet új hangja', új csengését. új ütemét, szó-elrendezését. Majakovszkij. a merész és fárad, hatatlan újító, verseiben a forrada'om ha almas. kemény lépteit igyekezett megörökíteni, ehhez a'akítani a vers ütemének menetét, kényszeríteni a költeménye,-hörgő és sodrómenetű Idővel. A szovjet költészet megalapítója volt, hagyományait ma a szovjet költők hosszú sora köve i. Főtémája: a szovjet hazafiság, a szovjet irodalom fő tárgya lett. Nem érte még a szovjet népnek a fasizmus ellen vívott Honvédő Háborúját, de egész költészete a fasizmus ellen irányult. Amikor a fasizmus még csak gyűjtögette erőit a hatalom megragadására, Majakovszkij a következőket irta: ,,A fasisztákkal beszólj a tűzvészek nyelvén, a golyók szavai, val, a szuronyok é'ességével." Az öntudatos hazafi A szovjet hazafiak hősiességének témája különösen külföldi verseiben és prózájában jelentkezik a legerőteljesebben. Külföldi tartózkodása során Majakovszkij fokozottabban érezte a felelősséget, amelv reá — mint a világ első szocialista állama költőjére hámi: ,.Én a vers teljha'aJmú képviselője és én az én országommal államocskáitoknak kesztyűt dobok. Köpök. nem lakva jól hónapokig...? dicsöségtekre. törvényeitekre. Ízléseitekre." Majakovszkij kilenc alkalommai volt külföldön. Nyolc utazást tett Európában, egyet Amerikában _ az Egyesült Államokban és Mexicoban. Ez u'azásai során irt költeményeiben érezzük az olyan ember öntudatosságát, aki engesztelhetetlen a szovjet ember számára minden idegen és ellenséges dologgal szemben. A haza eszméje teszi külföldi írásaiit egésszé. Amikor szemtől-szcmbe áll a felhőkarcolók ás nagyszerű technikai berendezések Amerikájával, nem mered sóbálvánnyá e1őtte. mert tudja, hogy ..a tízmilliós város nagy munkahadseregónek" alkotásait a burzsoázia magának sajátította ki és a nép érdekei ellen fordította. Annál fenségesebben merül fel tuda áhan a haza kéDO. ahql „a szakadék fölött egyenesen a kommunizmushoz vertek hidat." A csillogó Párát szemlélve, fe'merül henne a Herszen-körülí hófedte sztyeppe képe és felkiált: „...mon. sieur Páris. hánv csoni on nyugszik a pompád?'" „Előre a holnap felé" Majakovszkij látta. mennyire szoros volt. a kapcsolat a kapitalista környezet is a szovjet államon belül élő osztályellenség közö t. Látta, hogy a kapitalista környezet miként támogatja anyagilag és erkölcsi'eg a régi világ erőinek arra irányuló kísérleteit, hogy újra megvethesse lábát a szocializmus erőivel szemben. _ A nagy táviatok köl ője volt. Költészete, amely a szovjet valóságot tükrözte, közelebb hozta a hojjiapo is. Erősítette a magasfo. kú politikai szenvedélyt és szervező erejű költeményeiben azt követe'te. hogy „e'őre. a holnap felé :örjünk" —- ne a tegnapi zajt ccso.clgessük,