Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1950-04-13 / 85. szám
ríl\ >A ——íél-TSt ''L ' Rohamrendőrökkel sz< szállva tüntetett Bordeaux és Nantes népe a magasabb bérért és a békéért VII. ÉVF. 85. SZÁM. ara 50 fillér CSÜTÖRTÖK, 1950. ÁPRILIS 13. A TUDOMÁNY VARANAK BEVÉTELÉÉRT (L. Z.) Pártunk minden esetben útat mutatott olyan kérdésekben, amelyek megoldása döntő fontosságú volt népi demokráciánk fejlődése, dolgozó népünk jövőjének kialakulása szempontjából. Most ismét döntően fontos kérdésben hozott határozatot Pártunk Központi Vezetősége, mégpedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkájával kapcsolatos kérdésekben, nevelésügyünk fontos feladataiban. Ma különösen fontos ez a kérdés, mert — amint a határozat is megállapítja — „az osztályellenség, amelyet a vereségek egész sora ért politikai és gazdasági téren, fokozottabb mértékben összpontosította erejét a kulturális frontra, különösen pedig a köznevelés területére". 'Áz osztályellenség is világosan látja, hogy népi demokratikus államunknak életbevágó érdeke a dolgozók minél nagyobb részének, az egész népnek hozzájuttatása a kultúrához és a magasabb ismeretekhez. Ezért fontos feladat a köznevelés kérdése, az iskolázás kérdése és a munkás-, dolgozó parasztfiatalok minél nagyobb tömegű iskoláztatása. A múltban szándékosan elzárták a művelődés lehetőségét a munkások és dolgozó parasztok gyermekei elöl, és ezt a politikát akarták folytatni a nevelésügyünk területére, főként a kultuszminisztériumba befurakodott ellenségeink továbbra is. Pártunk vezetői azonban világosan szem előtt tartották Sztálin elvtárs kijelentését, hogy „a népoktatás fegyver; attól függ a hatása, kinek a kezében van". Ezért következik be most komoly fordulat a Párt határozata nyomán nevelésügyünkben, ezért indul meg az eddiginél sokkal következetesebb harc az osztályellenséggel s minden kártevő munkájával szemben, a laza, bürokratikus, sőt sokszor anarchikus ügyvezetés megszüntetésére, de főként a marxista-leninista elmélet és gyakorlat szoros egységének megteremtésére, ezzel együtt a klerikalizmus, sovinizmus és a reakció minden megnyilvánulása elleni harcban. Ez a harc és ez a munka nem lesz könnyű dolog, mert sok helyrehozni való, sok tennivaló akad ezen a téren, de a Párt kritikája és iránytmutatása hatalmas segítséget jelent a feladat tökéletes megoldásában. A csongrádmegyei tankerületi főigazgatóságon és a csongrádmegyei, szegedi iskolákban is számtalan eddigi példa, tapasztalat mulatja, hogy Pártunk Központi Vezetősége helyesen látta meg a mutatkozó bajokat, s helyesen szabta meg a tennivalókat is. Jellemző például az a zűrzavar, amelyet az osztályellenség okozott a tankönyveknek nemcsak a kiadása, hanem a szerkesztése terén is. A tankönyvek csak október, november táján jelentek meg, de akkor sem elegendő példányszámban, sőt még a mai napig sem tudta minden tanuló Szegeden, Vásárhelyen vagy akár a megye más részein sem a szükséges tankönyveket beszerezni. A tanulókat ezzel rendkívül hátráltatták a tanulásban, annál is inkább, mert az év elején maguk a pedagógusok sem kapták jneg a részletes tantervi utasítást. így azután nem tudták, hogy milyen anyagot vegyenek fel a tananyag beosztás elkészítésekor. Csak kesobb kaptak rövid fogalmazásban utasítást a félévi anyagra vonatkozóan. Ráadásul azonban, amikor a tankönyvek megjelentek, azok anyaga legtöbb esetben egyáltalán nem egyezett meg ezzel a rövid tantervi utasítással. A tankönyvek stílusa, megfogalmazása is általában olyan zavaros, vagy pedig olyan színvonalon mozog, amely legtöbbször leküzdhetetlen nehézségek elé állította a diákokat. 'A' szegedi Dugonicsutcai általános iskola földrajztanára például elmondotta, hogy egyegy leckében hét-nyolc idegen szó is előfordul, amelynek elsajátítása külön nehézséget okoz a tanulóknak. Ezenkívül a szükséges anyagról sem kapnak minden esetben teljes képet a tanulók. így például a gimnázium elsőosztályos világtörténelem könyve a tizedik század végénél fejeződik be, a második osztályos könyv mégis a francia forradalommai kezdődik, tehát mintegy nyolcszáz esztendő nyomtalanul kiesett. Mindezek a hibák hozzájárultak a munkásszármazású tanulók lemorzsolódásához. A szegedi szakérettségis kollégium is, — amely a munkásfiatalok számára létesüli, —csak •z. elmúlt hetekben, kapta meg a szükséges tankönyveket és így nagy nehézségek közepette kellett tanulniok a kollégium tagjainak. Ugyancsak a lemorzsolódás veszélyét jelentették a kultuszminisztérium bürokratikus intézkedései is. így például amiatt, hogy a főigazgatóság a kiutalt pénzösszegeket csak meghatározott célra használhatta fel, a többi között az építőipari gimnáziumban hosszú ideig nem tudtak a rajzokhoz és a tanításhoz szükséges műszereket, felszereléseket vásárol ni, s emiatt jelentős zökkenők következtek be. A bürokratikus intézkedések terén szání alan egyéb példa is mutatkozott. A csongrádmegyei tankerületi főigazgatóság nem egy alkalommal kapott olyan ren_ dele et, amelynek végrehajtásával csak a felesleges aktalialmazokat növelték, sokszor pedig olyan rövid baitáridőt szabtak, hogy ezzel a többi munkákat gátolták. Valósággal elárasz ották a főigazgatóságot a legkülönfélébb statisztikai kimutatások követelésének tömegével és a miniden tervszerűség nélkül kiadott rendeletekkel. A minisztérium aktákkal akarta elintézni az oktatásit, a nevelőmunkát és ezzel a főlgazga. tóságot is meggátolta abban, hogy az iskolákkal szoros kapcsolatot fenntartva végezzen nevelő, oktató munkát. A főigazgatóság ezzel szinte csupán adminisztratív szervvé változott át. Igen érdekes megemlíteni, hogy a megyei tankerületi igazgatóságok megszervezésénél külön oktatási előadói munkakört is szer. veztek. Az oklia ási előadónak az lett volna a feladata, hogy az ideológiai és szakmai továbbképzést irányítsa a pedagógusok számára országos munkaterv alapjáig Ezzel szemben ezek az előadok kénytelenek voltok a főigazgatóságon más munkakörben dolgozni, mert a pedagógusok továbbképzését biztosftó rendelet csak hét hónap elteltével, most április elején jelent meg. Ez a most szervezés alatt álló ideológiai és szakmai továbbképző tan, folyam fontos részét jelenti nevelésügyünk fejlődésének. A minél tökéletesebb szakmai képzettség mellett az eszmei, politikai színvonal fokozott emelése a legfontosabb követelmény, amely pedagógusainkra hárul a Párt határozatának végrehajtásában és ezzel köznevelésünk égető kérdéseinek megoldásában, a legkorszerűbb pedagógia' kialakításában. Nemcsak et -vallás- és közokta-. tanügyi minisztériumra, hanem személy szerint minden egyes pedagógusra is komoly feladatok várnak. „Köznevelésünk hibáinak kijavítása elképzelhetetlen a több mint ezer pedagógus tevékeny részvétele nélkül" — így mondja határozatában Pártunk Központi Veze őségé, amely egvben bizalmát is fejezi ki a pedagógus tábor iránt Pedagógusaink nem állnak elvedül munkájukban, hté szen rmodén kérdésükben segít a Párt. Rákosi MAtvás elvtárssal az élen. Ugyanakkor segítséget nyújtanak elért eredményeikkel! gazdag, kialakult tapasztiatof.aik.kal a Szovjetunió nevelésügyének kiváló irányítói, munkásai is. Soha ilyen szép feladat még nem állott a magyar nevelők előtt, mint most napjainkban; amikor Pártunk vezetésével hozzásegíthetik népünket a tudományok elsajátításához, hozzásegítik a magasabb iskolákból évszázadokon keresztül kirekesztett munkás- és dolgozó paraszt származású fiatalokat ismereteik bő. vítéséhez, a tudáshoz, a tanuláshoz. A magyar ifjúság nagy tömege tar,-ja már szem előtt Sztálin elvtárs intő szavait: „hogy építsünk, ahhoz tudásra, a tudomány megismerésére Nan szükségünk; a tudáshoz pedig tanulással jutunk... Vár áll e'ő.!tüDk: a. tudomány vára. a tudás sok ágával. Be kell vennünk ezt a várat, akármiilyen áron is Be kell vennie ezt a várat az ifjúságnak, ha építeni akarja az új életet." Ifjúságunk már vívja a maga harcát ennek « várnak hevételéért. Segítsenek ehhez hozzá következetes. odaadó munkájukkal, Pártunk vezetése mellett a magyar pedagógusok, isi A nápolyi és torinói dolgozók általános sztrájkkal tiltakoztak az amerikai fegyverek kirakása ellen Miközben a nápolyi kikötőben kedd este óta tovább tart a valóságos ostromállapot, a nagy kikötőváros dolgozói szerdián reggel általános sztrájkot kezdtek, tiltakozásul az amerikai fegyverszállítmányoknak az éj leple alatt, hatalmas rendőri és katonai fedezet mellett végrehajtott kirakása ellen. Az „Exilona" amerikai hajó kedden az esti órákban érkezett a nápolyi kiikötő elé. Már délelőtt 11 órakor állig felfegyverzet rendőri alakulatok szállták meg a kikötőt és környékét és a kikötőhöz vezető útvonalak végén a Celere rendőr-rohambrigád tagjai* igazoltatták a járókelőket. A kikötő körzetébe csak külön, leges rendőri igazolvánnyal lehetett belépni. A kikötőt környező házakban a kapualjakban géppisztolyos rendőrök álltak őrt és minden sarkon, sőt még a környező paloták tetején is, oolgárL ruhás rendőrök cirkáltak. Miután a nápolyi kikötőmunkások megtagadták az amerikai fegyverek kirakását, a kirakodást a szakadár szakszervezetek által egyenként kiválogatott harminc, sztrájktörővel hajtották végre, akiket lakásukon kézbesített levéllel „hívtak be". A rakodópart környékét drótakadályokkal és spanyol lovasokkal torlaszolták el és a háttérben a 231-es olasz (űzérzászl'óalj különítménye so-1 rakozott fel, lábhoz tett fegyver. 1 rel. ! Amikor az „Exilona" érkézé- i sének híre terjedt, a közeli Bar- j ra, Ponticelli és San Giovanni munkásnegyedek lakossága megmozdult és tüntető meneteket alkotva tiltakozott az amerikai fegyverek kirakása ellem Késő éjszakai órákban a tüntetők tiltakozó felvonulást rendeztek a nápolyi amerikai kcmzulátua előtt. Miközben a nápolyi munkakamara épületében a helyi szakszervezeti vezetők értekezletre gyűltek össze és kimondották a szerdai általános sztrájkot, a villám osvasutak alkalmazottai kedden este már spontán beszüntették a munkát és a városban leállt a villamosforgalom. Szerdán délelőtt Olaszország minden részéből tömegesen érkeznek az üzenetek Nápoly dolgozóihoz. Ezekben az üzenetekben az olasz dolgozók szolidaritásukról biztosítják Nápoly dolgozóit, kijelentve, hogy csatlakozni készülnek a nagyszabású tiltakozó mozgalomhoz, az amerikai fegyverek kirakása ellen. Szerdán reggel Torino dolgozói is általános tiltakozó sztrájkot rendeztek az amerikai fegyv-rszállitmányok kirakása ellen. Magyar válasz az Egyesült Államok jegyzékére az államosított vállalatok kártalanítási kérdésében A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: Néhány héttel ezelőtt az Egyesült Államok budapesti követsége kormányának Utasítására jegyzékben kifogásokat emelt az 1949. december 28-i törvényerejű rendelet egyes módozataival szemben és felvetette az amerikai tulajdonban volt államosított vállalatok tulajdonosainak kártalanítási kérdését, valamint kérte a tárgyalások megindításátA magyar külügyminisztérium a jegyzékre szerdán a következő vá'aszjegyzéket nyújtotta át: A magyar külügyminisztérium le kívánja szögezni, hogy a vállalatok államosítására vonatkozó 20/1949, számú 1949. december 28án kelt törvényerejű rendelet semmiképpen nincs ellentétben sem a nemzetközi joggal, sem a békeszerződés rendelkezéseivel. A Magyar Népköztársaságnak, mint szuverén államnak kétségbevonhatatlan joga, hogy az államosítások kérdését, valamiint az államosított vállalatokért fizetendő kártalanítás módozatajt saját maga határozza meg. Nem helytálló az Egyesült Államok kormányának az az állítása, hogy az említett rendelet diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz. Valójában a rendelet azokat a jar vakat veszi ki az államosítási rendszabályok hatálya alól, amelyeket a fegyverszüneti szerződés aláírása óta kelt államközi szerződések juttatnak küttöídi tulajdonba: Nincs szó tehát olyan megkülönböztetésről. amely kivételes elbánást biztosítana egyes államok jaivára, vagy terliére. Határozottan visszautasítja a magyar kormány az Egyesült Államok jegyzékének azokat a tényekkel legkevésbbé sem alátámasztott állításalt, melyek szerint amerikai állampolgároknak Magyarországon nem állana érdekeik védelmére megfelelő jogorvoslat rendelkezésre. A magyar külügyminisztérium felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét az államosításról szóló törvényerejű rendelet 12. paragrafusára, amely szerint az „állami tulajdonba vétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön jogszabály rendelkezik". Ami az államosított amerikai javak tulajdonosainak kártalanítását illeti, a magyar kormány sohasem zárkózott el az elől, hogy e tekintetben tárgyalásokba bocsátkozzék, ,mint ahogy más államokkal -hasonló tárgyban jelenlég is vannak tárgyalások folyamatban. Ugyanakkor azonban, amikor a magyar kormány a kártalanításokról folytatandó tárgyalásokra való készségét kifejezi, nem mulaszthatja el, hogy rámutasson azokra a követelésekre, amelyek a Magyar Népköztársaság részéről az Egyesült Államok kormányával szemben fennállanak. Különösképpen fel kívánja hívni a magyar kormány az Egyesült Államok kormányának figyelmét a békeszerződés 30. paragrafusa értelmében fennálló azon kötelezettségére, amelynek értelmében vissza kell szolgáltatnia Magyarországnak a német fasiszták által nyugatra hurcoit javait. Az Egyesült Államok kormánya 1948 április 11én minden jogos ok nélkül kiutasította a karlsruhei magyar visszaszolgáltatási bizottságot s azóta nemcsak szünetelteti a visszaszolgáltatást, hanem elősegíti s Magyarországot jogosan megillető magyar javaknak a helyi német lakosság részére való „eladását", nem ritkán pedig éppenséggel a magyar háborús bűnös fasiszták számára való felszabadítását. A magyar kormány ismételten eredmény nélkül tiltakozott ezen eljárás ellen, amely a békeszerződés rendelkezéseibe ütközik és amely a magyar népgazdaságnak jelentős károkai okozott. A magyar kormány e jogtalan eljárás folytán szenvedett károk tárgyalását az amerikai részről tániasztott kártalanítási igények tárgyalásával egyidejűleg kívánja napirendre tűzni. 'A' magyar kormány végül szükségesnek tartja az Egyesült Államok kormányának figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy az államosított amerikai javak fejében támasztott követelések tényleges rendezése feltételezi a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fennállását. Ilyen kapcsolatok hijján ugyanis Magyarországnak nincs módja arra, hogy dollár kifizetéseket eszközöljön. Áprttts 17—22-ig termelési értekezleteket tartanak az üzemekben 'A. terv első negyedének végrehajtását április 17—22-ig termelési értekezleteken tárgyalják meg a dolgozók. Az értekezleteket mindenütt a vállalatvezető, vagy megbízottja tartja. A beszámoló részletesen foglalkozik az ötéves terv első negyedének teljesítésével és rámutat azokra a tartalékokra, amelyek még kihasználatlanul vannak. A továbbiakban ismerteti a terv második negyedét, hogy a dolgozók világosan láthassák azokat a feladatokat, amelyek előttük állnak. Ezen az értekezleten kerül sor az igazgatói alap egyrészének kiosztására is. A jutalmakat legkiválóbb dolgozóink kapják, akik a terv teljesítésében jó példával jártak előL A termelési értekezleteket a 200 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben műhelyenként tartják meg, hogy a dolgozók az üzemrész problémáit alaposabban tárgyalhassák meg. ALÁÍRTÁK A MAGYAR-SZOVJET RÁDIÓ-EGYEZMÉNYT Szerdán délben a külügyminisztériumban került aláírásra a Szovjetunió rádióbizottsága és a Magyar Rádió Hivatal között kötött műsorcsere egyezmény. Az egyezményt szovjet részről S. A. Puzin elvtárs, a Magyarországon tartózkodó szovjet rádiós-küldöttség vezetője, a Szovjetúnió minisztertanácsa mellett működő rádióbizottság elnöke, magyar részről Szirmai István elvtárs, a Magyar Rádió Hivatal vezérigazgatója írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál megjelent Kállai Gvula elvtárs, külügyminiszter, Berei Andor elvtárs, Losonczy Géza elvtárs és Boldizsár Iván államtitkárok, Sfk Endre követ, Nemes Dezső elvtárs, a népművelési minisztérium csoportfőnöke, Katona Antal elvtárs, postavdk zérigazgató. Szovjet részről megjelent J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió budapesti nagykövete, M. 'A'. Harlamov elvtárs, a Szovjetúnió rádióbizottságának alelnöke, M. Sz. Epstein elvtárs, a moszkvai rádió külügyi osztályának vezetője és a budapesti szovjet nagykövetség több tisztviselője.