Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-09 / 83. szám

Yacároap, tVM. április H 9 Pártlagjainhnak élen kel! lárniok az építőipar területén is! Nem véletlen, hogy különböző szegedi munkahelyek — faipari, szövő, bőripari és egyéb üzemek — pártnapjain, gyűlésein számtalanszor hallottunk olyan felszólalásokat, melyekben ilyesféle mondatok vol­tak: „... mert elvtársak mi, a ken­dergyár dolgozói igen nagy várako­zással tekintünk az építőipar mun­kásai felé. Innen üzenjük nekik, hogy ők is, hasonlóan a mi üzemünk dolgozóihoz, vegyenek példát a szovjet sztahánovistáktól és még fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a szocialista társadalom épí­téséhez." Ezek a felszólalások is visszatük­rözik azt a nagy érdeklődést, amely a dolgozó nép részéről megmutatko­zik az építőipar iránt. Az épités ma itt nálunk, Magyarországon nemcsak a dolgozók egy csoportjának ügye, hanem valóban országos érdekű kérdés. De az építőiparunkban az utóbbi félévben lejátszódott folya­mat különösen nagyfontosságú azok felé, akik közvetlen, iparunknak ebben a rohamosan fejlődő ágában dolgoznak. Ezelőtt másfél évvel ha munka­nélküliségről beszéltünk, elsősorban az építőiparról beszéltünk. Mostaná­ban a számos munkásfelvételi hir­detmények kőzött elsősorban az építőipari dolgozókat keresik. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, bogy 1948 áprilisában az egész országban 5200 dolgozót foglalkoz­tatott az építőipar, mfg az idén márciusban 152 ezren dolgoztak építkezéseknél és ez a szám már a mai napig is jelentősen emelkedett. De nemcsak ezen keresztül mérhet­jük le az építőipar hatalmas per­spektíváit, hanem a munkabérek emelkedésén is. Ha 1949 januárját vesszük alapul, akkor art az ered­ményt kapjuk, hogy mlg ettől az időtől fogva a dolgozók száma az építőiparban négyszeresére, addig a nekik kifizetett munkabér öt és fél­szeresére emelkedett. Kormányunk hatalmas beruházásokat eszkőzöl az építőiparban. Egyedül a magas­építő iparban ebben az évben más­félmilliárd forintot ruháztak be, a mélyépítő iparban pedig félmilliárd forintot. Az építőipari dolgozók életszínvonalának emelkedése azon­ban nemcsak a kifizetett munkabé­rekben, hanem a szociális juttatá­sokban is megmutatkozik. A többi között például az 1949-es év folya­mán sport, kulturális és egészség­ügyi célokra az építőipar területén 13 millió 614 ezer forintot fordítot­tunk. Pártunk és kormányunk számos esetben foglalkozott az építőipar kérdésével és a rendelkezések, in­tézkedések, melyeket honiunk, azt a célt szolgálják, hogy a felmerülő hiányosságokat kiküszöböljük. Senki sem vitathatja el azt, hogy az építőipar területén vannak eredmények, hogy központi Vezetőségünk és kor­mányunk intézkedései igen sok esetben eredményesek vol­tak, nagy segítséget nyújtot­tak az építőipar dolgozóinak. Itt nálunk is egyre gyakrab­ban hallunk olyan neveket, mint Pigniczki József burko­ló, aki 318 százaiékot teljesí­tett, Gyuránki Károly bádo­gos, akinek teljesítménye 862 százalék, mint Juhász János és Molnár István ácsok, akik már 291 százaléknál járnak. Az is örömmel tölt; el Szeged minden dolgozóját, hogy a Gyárépítési NV-nél a febru­ári 112 százalékos átlagos tel­jesítménnyel szemben márci­usban már 143 százalék volt az átlag. De éppen ezek és a hasonló eredmények minden szegedi dolgozóban felveti egyúttal azt a gondolatot is, hogy a még meglévő — és nem is kis jelentőségű hiányossá­gokat minél gyorsabb ütem­ben ki kell küszöbölni, —r Is ezek az eredmények mutatják azt is, hogy az építőipar hi­báit, lemaradásait valóban ki is lehet küszöbölni. És itt elsősorban az építő­iparban dolgozó párttagjaink­nak van igen nagyjelentőségű feladatuk. Nekik kell elsősor­ban jó munkájukkal jó pél­dát mutatni a többieknek, re­ldk kell a legéberebbeknelc lenniök minden szervezelen­séggel, minden fogyatékos­sággal szemben és nekik keli azokat a kevésb.bé öntudatos munkásokat nevelni, akik olyan nagyszámban kerültek most az építőiparunkba. És ha a hiányosságokat nézzük, elsősorban az építőiparban dolgozó elvtársak hibáira kell felfigyelni. A szegedi Magas­építési NV-nél, — de termé­szetesen nem különb a hely­zet a MÉMOSz-nál sem, — nem egy párttagunktól hal­lottunk ilyenféle kijelentése­ket: „Hát elvtárs, én már öreg vagyok a népnevelőmun­kához", vagy pedig: ,'Nincs nekem ahhoz szótehetségem" ós hasonló, — mondjuk ki nyiltan — mellébeszéléseket. Természetesen nem mondhat­juk, hogy ez általában jel­lemző az építőipari elvtársa­inkra, de azt se mondhatjuk, hogy ezek elszigetelt jelensé­gek, A pártszervezetek veze­tőségei sem dolgoztak megfe­lelőképpen. Arra való hivat­kozással például, hogy igen sok helyen elszórva dolgoznak a munkások, hogy nehéz meg­közelíteni a munkahelyeket, — csak ritkán, vagy egyálta­lában nem járnak ki a párt­szervezet vezetői, hogy elbe­szélgessenek a dolgozókkal, meghallgassák észrevételeiket De nem gondoskodnak arról sem, hogy a központtól távol dolgozó csoportok számára po­litikai felvilágosítás lehetősé­geit megteremtsék. Nem egy ós nem is két olyan távoli munkahely van, ahol heten­ként egyszer, vagy kétszer kapnak újságot a dolgozók. Ilyen hiányos politikai munka, mellett természetes, hogy a. leg­döntőbb kérdés, az önköltségcsök­kentés. amollyel nehéz milliókat takarí anánk me? az építőiparban, nem halad kellő mértékbea A gyenge politikai és felvilágosító munka egyenes folytatása az. b°gy a termelés, a termelés meg­szervezése sem folyamatos, hogy itt is komoly zökkenők vannak. Miért fordulhatott például alő, hogy a Gyárépít ősi Nemzeti Vál­lalat ácsokkal végeztetett segéd­munkát? Miért lehetséges még mindig, hogv, 60—80. sőt 100 munkást foglaJkoz aiijó építkezé­seknél sem alakították meg a munkahelyi bizottságot? — Azért, mert a dolgozóknak nem magya­rázták meg kellőképpen kormány­zatunk rendeleteinek értelmét, nem ismertették Pártunk irányt­mutatásait az építőiparban. Vagy talán a nem is szórványosan megrniu átkozó tervszerűtlenség az építkezéseknél véletlen jelenség? Vóletlen-e az, hogy például a szentesi kórház építésénél a már Leépítet aitókat ós ablakokat ki ke'iett szedni és 15 centiméterrel odébb kellett mindet elhelyezni? Ez és az ilyen hasonló esetek azt mutatják, hogy építőiparunk vo­nalán „ szervezetlenség nem egy­egy helyen előforduló véle len jelenség, henem ol^an elterjedt, fekély, amelyet a legsűrűbben ki keü operá'íii. Fokozott politikai ós felvilágosító munkával a mun­ka megszervezése is javulni fog és egyre javulnak az eredmények is. Persze nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a szentesi kórházhoz hasonló „szervezetlen­ség" mögött — a Gyárépítési NV hibás és rossz bérelszámolásához hasonló „tévedések" mögött ott van az ellenség keze. A volt Hor­thysta fasiszta katonatisztek még igen sok helyen mindig ott van­nak és ott ártanak építőiparunk te­rületin. Építőipari pártszervezete­inknek tehát az is főfeladatuk, hogv az ilyen kártékony elemek­től megtisztítsák nemzeti felemel­kedésünknek ezt a fontos területét, rületét. Bátran elmondhatjuk, hogv az építőiparunk további fellendülése a hibák gyökeres kiküszöbölése első­sorban azon múlik, hogy építőipari pártszervezeteink milyen mérték­ben sajátítják el a pártépités bol­sevik módszereit és hogy az építő­iparban dolgozó kommunisták mi­lyen lelkesen dolgozva mutatnak példát 'és nevelik munkatársaikat. MUNKAVERSENY AZ EGYETEMEN A tudoraáayM és fizikai dolgozók egyaránl nagy lelkesedéssel ve a felszabadulási munkafelajánlások teljesítéséből vették kl részüket A szegedi tudományegyetem dol­gozói a munkaversenyek alatt és imunkafelajánlásaik során szemük előtt tartották Pártunk Központi Vezetőségének határozatát, hogy Szélesítsék ki as egyéni versenyt, de a munka kollektív jellegét is tart­sák meg. A megtett és teljesített felajánlások a szocialista egyetem két legfontosabb célkitűzését az oktatási és a kutató munka ered­ményesebb jobbátételét segítették elő­A természettudományi karon a Kísérleti, fizikai intézetben a vég­zett munkák kollektív jellegét kü­lönösen megmutatja a többi között dr. Budó Ágoston professzor, dr. Horvai Rezső tanársegéd és Bátki Mihály fizikai dolgozó közös fel­ajánlása, amelyben új gyakorlat ki­dolgozását, beállítását és a hozzá szükséges használati eszközök rend behozását végezték eL Zétényi Pi­roska az új jegyzetek gépelését terven felül teljesítette, Horváth Sándor fizikai dolgozó a gyógy­szerész kémiai intézet átköltözte­tését ajánlotta, fel és ezt másod­magával &t nappal korábban fejez­te be. A szervetlen és analitikai kémiai intézetben Huhn Péter — Nagy József segítségével — a kísérleteik­hez használt elektromos áramkály­bák 4rameHáttftát, egy — egyéb­ként más kísérletekhez állandóan használt újonnan beszerzett — transzformátor segítségével oldot­ták meg, és így jelentős áramtneg­takaritást értek el. Ebben az in­tézetben Jó úton halad a fizikai dolgozók bevonása is a tudomá­nyos munkába. Például Zilchner Ferenc, akj önképzés útján sajátí­totta el az elektromos kályhák ké­szítését, a felajánlott két kályha helyett négyet készített el, s ezzel mintegy 4000 forintos megtakarí­tást ért el Kiss István az ezüst­maradékok összegyűjtése és rege­nerálása terén mutatott fel nagy eredményeket. A szerves kémiai Intézet Kossuth-díjas orvosprofesszora, dr Fodor Gábor elvtárs a szerves ké­miáit a legmodernebb formában, a szovjet tudományos módszerek alap­ján adja elő. Ennek az anyagnak a gyorsírással történő lejegyzését és sokszorosítását Mechner Tibor vál­lalta. így lehetővé vált, hogy a hús­véti szünetekben a hallgatóság a jobb és eredményesebb tanulás ér­dekében jegyzetekhez jusson. A fizi­kai dogozók teljesítményének szép példáját nyújtotta Lövész Vilmos. ötletes tervezéssel két új jégtárolót készített, amelyekkel 4500 forintos megtakarítás mellett a jéghűtést igénylő kémiai vizsgálatok munka­idejét nagyban megrövidítette. Vau­csik Ferencné fizikai dolgozó az intézet hatalmas raktárának leltá­rozásában mutatott fel szép ered­ményeket. A rozsdavédő festékként használt miniumot eddig külföldről hoztuk be, idegen valutáért. Felmerült az a lehetőség, hogy ezt olyan anya­gokkal helyettesítsék, amelyeket hazai nyersanyagból tudnánk előál­lítani. Ezt a népgazdaságunk szá­mára igen jelentős problémát oldot­ta meg dr Bácskai Gyula, az álta­lános és fizikai kémiai intézet ad­junktusa. Munkafelajánlásával si­került olyan keveréket előállttani miniumból és hazánkban igen gaz­dagon előforduló bauxit vörös nyersanyagból, amely megfelel tö­kéletesen a követelményeknek. Pil­lanatnyilag még nem becsülhető fel a metakarítás értéke, de a nehéz­vegyipari központ ezf mintegy húsz százalékra becsüli, amely forint ér­tékben többmillió forintot jelent. Az állattani intézetben Dános Er­zsébet rajzoló 125 színes ábrát ké­szített. A természettudományi karon Olasz István preparátor a madár­készítmények kijavításával, Ren­kecz Júlia a hivatali adminisztráció egyszerűsítésével, Nagy András fizi­kai dolgozó a foto-laboratőriumi munkák terén végzett segítségével tünt ki A bölcsészettudományi kar dolgozói is nagy lelkesedéssel és szocialista becsülettel vették ki részüket a felszabadulási mun­kaverseny ü eméből. így például dr Wagner Richárd elkészítette Nagyarország repülési éghajlati térképét, ami gyakorlatilag a re­pülés terén használnak fel. A ve­ze ése alatt álló meteorológiai in­tézet obaaervat óri urnán ak Abo­nyi József, Répási Zoltán és Csákvári Tamás által készített nyolc újítási javaslatát az arszá­gos Meteorológiai Intézet Mutte­novszkíj brigádja külön dicséret­ben részesítette és az úji ést. mely elsősorban a repülés biztonságát szolgálja, Szeged állomás javas­lataként bevezetik az egész ma­gyar me'eorológiai hálózatba. Dr Halász Előd felajánlotta a második osztályos középiskolai' tankönyv, német irodalmi részé­nek szeptemberre váló megírását és ezt április 4-re teljesítette, to­vábbá a szovjet enciklopédia szá­mára készített tanul mán vokat. Kalmár Antataé és Fábián Pálné adminisztrációs vonalon, dr Le­hel István anatómiai atlasz szá­mára készített, rajzok terén éa Sánta István kőnyomatos jegy­zetsokszorosításával ért el jelen­tős eredményeket. A log- és közigazgatás­tudomány! karon illetve a központi egye temen dr Martonyi János professzor, a a. hallgatók bekapcsolásával a hivataljátogatások útján történő gyakorlati adminisztrációs ta-> paszalatcsere 'jerén, továbbá Ke-1 menes Béla demonstrátor a jog­ügyleti tilalmak összegyűjtése, Balogh András fizikai dolgozó a könyvtár észszerű katalogizálása, Dombovári József és Dobó And­rás a takarítás jó • megszervezése és végzése terén értek el igen kimagasló eredményeket. így szolgálja a tudománáy, az egyre inkább szocialista jelle­gű egyetem professzorai és fizi­kai do'gozóí a haladás és a több­termelés ügyét. Nagy Lá*zló. LEM EL A KLEBELSBERG-TELEPIOVODÁRÓL Pén'eJcen lapunkban közöl­tük „Középkor a Klebelsberg­telepi óvodábancímű cik­künket. amely feltárta Moido­ványi Lászlómé óvónő emberte­len magatartását. Cikkünket nagy helyeslés fogadta a dolgo­zók között. Ennek megnyilvá­nulása Ágai Gusztáv elvtárs, gyálóPéii vezetői&jvrJ irása is, amelyet az alábbiakban köz­iünk: Igen megdöbbentő állapotra ve­tett fényt a „Délmagyarorízág" cikke. A cikk nyomán arra gon­doltam, hogy ott, a telepen, lakó kommunista elvtársak Joggal gyakoroltatnak önkritikát ami­att, hogy ez az embertelen álla­pot, a munkavállaló megrugdosá­sa 1948 karácsanyától mostanáig eltussolható volt. Ilyen dolgok pedig nem történnek titokban, a telepen biztosan többen is tudtak róla. Ézen a telepen azonlban nincsen pártszervezetünk, bár eléggé né. pes. lakott hely. Jórészt ennek tudható be. hogy az olvan sze­gény, árvalány munkavállalónak akinek az államtól biztosított tisztességes fizetése van, nem­csak elemi emberi élete nem biz­tosított, hanem valósággal barom módjára bánik vele az évezredes sötét elnyomásunk emlékeként itt maradt „nagysógorasszony". Ebből az esetből több tanulsá­got is le kell vonni. A „nagysá­gosasszonyt" a mi államunk, a dolgozók állama alkalmazza és fizeti. Esetleg lehetett eddig né­mi „mentség", hogy szakképzett óvónő és helyére nem tudunk munkásszármazásút azonnal cda­áJKtani A felügyeleti hatóságnak azonban gondot kell fordítania arra, hogy ott, ahol az különösen indokoltnak látszik, az üyen al­kalmazottak munkaviszonyait időnként megvizsgálja. A fel­ügyeleti hatóságnak tudnia kell, hol vannak még olyan óvónők, ahol hasonló eseteik kicsiben­nagyban előfordulhatnak, de tud­nia kell azért is, mert a gyerme­ket oly fontos demokratikus nevelé­sét is hathatósan ellenőriznie kel­lene. Az ellenőrzés gyakoriságát és súlypontját tehát a reakció szolgálatában állókra kell kitér, jeszteai. Én, mint kommunista, azt is szeretném a lap hasábjain olvas­ni, hogy a dolgozók államában vájjon milyen megtorlást kapott a ..nagyságosasszony" ? Kap-e ebből bátorítást minden dolgozó, hogy elnyomója, kizsákmányoló­ja ellen kellő időben fellépjen és maga is harcoljon? Tudtam, hogy a reakciót meg­vertük ugyan, de itt-ott bujdosik még. lapul és ott támad, ahol legkevésbbé vagyunk éberek. De azt hinni sem mertem, hogy ez a mostani időkben Ilyen valóban középkori formában megnyilvá­nulhat. Vigyázzunk, elvtársak! Az el­lenség keze még dolgozik! De vigyázzanak a többi ilyen .nagyságosa^saonyok" is. mert a munkásosztály nem alszik és le­sújt keményen mindazokra, akik a munkásra kezet emelnék, bele­rúgnak, moslékon tartják őket, bérüket nem fizetik meg Agai Gusztáv SAKK Rovatvezető: Dobsa Sándor. Április 2. számunkban között fel­advány megfejtése: I. Vd7.+ a) —Kaő 2. Hc51—bc: 3. Ba5I— Ka5; 4. Va7—Kb5 5. Vb7—Kc4 (Ka4—Vaő matt) 6. Vf7:—Kb5 7. Vb3: és nyer. b) —Ka8 2. Hc5I—Vb2: 3. Ke3— Bb8 (he;—. 4. Ba5: nyer.) 4. Vc6:— Ka7 5. Ba5:—ba; 6. Vaő matt. £ n m H? 8f nf Vm üp i J ly m 8 II Ü y\ H * m ü l 18 Világos indul és döntetlen. Kd5; Fe8; gy.h5. (3) Ke2; Fh2; gy.g3. (3) Az elmúlt vasárnapra kisorsolt SzSzMSK—Közalkalmazott NB Il-es mérkőzés a pesti csapat távolmara­dása miatt elmaradt. Befejeződtek a Szeged város 1950. évi egyéni bajnokságának elődöntő küzdelmei. A döntőbe csoporton­ként 4, összesen 16 játékos került be. A döntő kezdete 14-én, pénte­ken lesz. Játéknapok: kedd, pén­tek fél 6-tól a Szakszervezeti Szék­házban. Az elődöntőkben induló 5 ifjúsági játékos közül 3 a döntőbe került, ami azt mutatja, hogy van máris jó utánpótlás. Egyetem—Lokomotív I. 10.5:1.5. I. osztály. Lokomotív II—Gyufagyár 6.5:3.5. II. osztály. mi JATSZMA Matók—Rédei Emergé—SzSzMSK 1950. 1. d4—d5 2. Hf3—Hf6 3. c4—«6 4. Hc3~-dc: 5. a4—Ff5 6. o3—e6 7. Fc4:-~Fb4 8. O—O— 0—0 9. h3— Hbd7 10. Vb3—Fc3: 11. bc:—Vc7 12. Fa3—Bfe8 13. Hd2—Hb6 14. Fe2—e5 15. a5—Hbd5 16. Hc4-ed: 17. cd:—He4 18. Fd3—Be6 19 Í3— Hg3 20. Ff5: ? (e4 a legjobb. Sötét valószínűleg hátránnyal jött volna ki a bonyodalomból.) —Hf5: 21. Bfel— (e4—Hd4; 22. Vb2_Hf4) —Bae8 22. Fel-- (e4—Hd4: 23. Vdl—Hb5) —Vg3 33. Vdl—Hh4 24. Ve2—Hf4 25. Vf2—Hh3:l feladta vi­lágos (25. Vfl—Hh3:+ 26. Khl— Hf2 27. Kgl—Hf3 matt). A teljesítmény értékét fokozza, tipgy Rédei csak 14 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom