Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-08 / 82. szám

45 Szombat, 1950. április T. A LEGKORSZERŰBBEN BERENDEZETT 25 EMELETES EGYETEM EPUL A MOSZKVAI LENIN-HEGYEN L. V. Rudnyev Sztálin-díjas akadémikus nyilatkozata a hatalmas arányú építkezési munkálatokról A Lenin-hegyen — Moszkva egyik legfestőibb helyén — hatalmas építkezés folyik. A moszkvai egyetem kap új haj­lékot a csodálatos építmények­ben. A munkálatokról Lev Vladimirovies Rudnyev, Sztá­lin-díjas akadémikus, az víj egyetemi építkezések vezetője a következőket mondta: — Sztálin kezdeményezésére hozott a szovjet kormány ha­tározatot ennek az építkezés­nek megkezdésére. A terv alapja az az eszme, hogy az építkezés juttassa kifejezésre a szovjet tudomány nagysá­gát és a néppel való szerves kapcsolatát. A Moszkva-folyó meredek partján emelketfik a magasba az új egyetemi épü­letek hatalmasméretű, művé­szi csoportozata. A központi rósz 25 emeletes lesz. torony­ban végződik, amelyen 200 méter magasságban szobor áll. A központi épületben helyezik el a mechanikai-matematikai, a geológiai és a geográfiai fa­kultásokat, A legfelsőbb eme­leten múzeumok lesznek, köz­tük az egyetem történetének múzeuma. Színházterem, klub, háziuszoda — Á központi rész folyó­felöli oldalához négyemeletes szárnyat építünk, nyolc osz­loppal a homlokzatán. Ez lesz az egyetemi főbejárat és ide­kerül a díszterem 1500 szemé­lyes befogadóképességgel. A terem alakja négyszögletes, belül fehér márványból ké­szült oszlopsor veszi körül. Az oszlopok és az oldalfalak közt képződő folyósókon. arannyal hímzett, nehéz vörös bársony­függönyökkel díszített ablakok előterében állnak majd a mosz­kvai egyetemen nevelkedett kiváló tudósok és közéleti sze­replők szobrai és mellszobrai. A terembe üvegmenyezeten at ömlik a fény. A díszterem előtti 56 méter bosszú és 10 méter magas előcsarnokot ugyancsak fehér márvánnyal képezzük ki. amely művészi mozaik-képek keretéül szolgál. — A központi épület túlsó oldalán fekvő, hasonlóan négy emeletes szárnyépületben lesz­nek az egyetemi klub helyisé­gei: a színházterem, a művé­szeti körök termei, hat spor1­terem és házi uszoda. A köz­ponti épületrész jobb és bal­oldalához hétemeletes szárny­épületek csatlakoznak, ezek el­ágazásába két-két nyolc, illet­ve tizenegyemeletes épület ke­rül. Ezekben helyezzük el a hallgatók internátusait, a pro­fesszorok és előadók lakásait. Gépesített előadótermek — Az új egyetemi épületek külső burkolata a következő lesz: a talapzat vörös gránit, a falakat sárgába játszó fehér kerámia borítja. A falak bel­ső kiképzését művészion. el­sősorban faburkolattal oldjuk meg. Az előadótermek és dol­gozószobák lágy pasztell-szí­neket kapnak, a folyósókat gumiszőnyeg fogja borítani. J.L egyes fakultásokon az elő­adótermeket gépesítik. A ka­tedrán elhelyezett kapcsoló­tábláról az előadó elmozdít­hatja a vetítő-vásznat, a táb­lákat, leengedheti vagy fel­húzhatja az ablakfüggönyöket stb.. Minden előadótermet el­látnak filmvetítő-berendezés­sel. — Sztálin személyes intéz­kedésére az internátusokat úgy tervezik meg. hogy min­den hallgató és tudósjelölt kü­lön szobát kapjon. Hatezer szoba lesz a diákok otthoná­ban. ezek közül 750 tudósje­löltek számára. A professzo­rok ós előadók részére 200 min­den kényelemmel rendelkező modern lakást rendezünk be. Otvenholdas botanikai kert — két étterem, olvasótermek és tökéletes orvosi rendelő lesz. De minden fakultás mellett is elhelyezünk könyvtárakat és olvasótermeket. Túl a köz­ponti épületen és a hozzáépí­tett szárnyakon, külön épü­letekbe kerülnek a. vegyészei", fizikai és biológiai-talajtani fakultások. Egyes nagy labo; ratóriumok és a mechanikai intézet részére is külön épü­letek szolgáinak majd. Az 50 hold kiterjedésű botanikai kert a biológiai-talajtani fa­kultás épülete mellett lesz. a kertben üvegházak, mestersé­ges klima-berendezések és kü­lönleges növénynemesítő la­boratóriumok alkalmat nyúj­tanak a hallgatóknak arra, bogy még jobban kiszélesítsék a micsurini kísérleti és kutató munkát. Elmondotta még Rudnyev akadémikus, v hogy a másfél évvel ezelőtt megindult épít­kezés teljes ütemben folyik. Az építkezés gyorsaságára jel­lemző, hogy a központi rész nemrég még üres telkén már 12 emelet emelkedik a magas­ba és körülötte nőnek a többi épületek is. A gyorsított mód­szerekkel folyó építkezés: 1951-ben fejezik be. A Szovjet­unió legnagyobb egyeteme, a Nagymértékben csökkent az önköltség a Gyufagyárban az április negyediki munkafelajánlások teljesítése során moszkvai egyetem már a Le­— A diákotthon alsóbb eme- nin-hegyen fogja megünne­letein — folytatta nyilatkoza- pelni fennállása 200. évfordu­tát L. V. Rudnyev akadémikus 1 lóját. Ma délután 4 órakor nyílik meg a Szakszervezeti Székházban „A szovjet szakszervezetek a kommunizmus iskolái" cimü kiállítás A szegedi dolgozók már igen sokat hallottak arról a nagy munkáról, melyet a szovjet szak­szervezetek fejtenek ki a nagy Bolsevik Párt mellett, a szovjet dolgozók kommunizmust építő munkájában. A szovjet szakszer­vezetek példája követendő példa a magyar dolgozók szakszerveze­te előtt is. Ettől a szakszervezet­tő] már régebben is sokat sze­rettek volna tanulni a szegedi szakszervezeti funkcionáriusok is. az üzemek ös=zes dolgozóival együtt. Most két héten keresztül áll majd rendelkezésükre a ma dél­után 4 órakor megnyíló „A szov­jet szakszervezetek a kommuniz­mus iskolái" című kiállítás, me­lyet a szakszervezet Kálvária­utcai székházában rendeznek meg. A szegedi dolgozók ezen ke­resztül közelebbről szemlélhetik majd a szovjet dolgozók szak­szervezetének harcát, s fáradha­tatlan munkájának eredményeit. Gazidag tapasztalataikat átültetik majd a saját gyakorlati munkájukba, s ezzel is jelentős mértékben hozzájárulnak ötéves tervünk idő előtti teljesítéséhez, s az átlagos 105 százalékos ter­A szegedi Gyufagyár dolgozói egymással versengve teljesítették munkafelajánlásaikat, amelyben egyaránt szerepelt a termelés fokozása a selejt és hulladék csökkentése. A száztizenegv mun. kavállalást tett dolgozó kivétel nélkül mind teljesítette felaján­lását, sőt igen sokan azt túl is szárnyalták. Orosz Teréz, Csizmadia Ro­zália. Babinszki Lászlóné és Dan­csó Jánosné áprüis 4-re áttértek a két gép utáni csomagolásra, s így 224—229 százalékot is el­értek. A termelés fokozása közben a selejtet és a hulladékot tel­jesen kiküszöbölték. A festőgépnél Olajos Mihályné és Szögi Imréné is megszüntette a selejtet. 1 A dobozosztályon a munkafel­ajánlások kapcsán indult meg a többgépes mozgalom. Sípos Fe­rencné, aki a küldoboagépeknél dolgozik, a sztálini műszakban két gépről három gép kiszol­gálására tért át. Április 4-re át­tért a négy gépre és példáját követte Ötott Istvánné is, de Lipták Jánosné és Csamangó Mi­hályné szintén áttértek több gép kiszolgálására. Sipos Ferencné teljesítménye 110 százallékról 200 fölé emelkedett, napi papírselejtjét pedig 90 százalékkal csökkentette. Liptákné, Csamangóné és ötott­né termelését 106 százalékról 150 százalékra fokozta és ők 80 százalékra csökkentették selejt­jüket. | • Ugyanilyen jó eredmények mutatkoznak a beldobozkészítés. nél is. Bartók Istvánné és Ábra­hám Ferencné azelőtt ketten ke­zeltek három gépet. Április 4­re már külön-külön két gépet szolgálnak ki és eközben Bartók, né 229 százalékra. Ábrahám Fe­rencné pedig 213 százalékra emelte teljesítményét. De megjavult az egész bel­dobozkészítő üzemrész mun­kája Fejlesztik a közvilágítást a PetöfUtelepen és Újszegeden Az elmúlt rendszer igen kevés gondot fordított a város peremré­szeinek fejlesztésére. A telepek­dolgozóinak sokszor igen hosszú utat kellett megtenni, hogv ivóvíz­hez jussanak, arról nem is beszél­ve. hogy esténkint a foghijjas jár­dákon szinte teljes sötétben botor­káltak haza. A közkifolyók építé­se torén már jelentős lépéseket ha­ladtunk előre, a peremrészek mos­tani ivóvízellátása össze sem ha­sonlítható a múlttal. A közvilágítás megjavítására is jelentős lépések történtek s ezek­nek folytatására kerül íbr most az első tervév második negyedében, amikor a Petőfi-telepen és Újsze­geden fejlesztik a közvilágítást. A hiányosan világított utcákon több lámpát szerelnek fel, azokban az utcákban pedig, ahol még nean épült, meg a közvilágítás, most sor kerül a megépítésére. A torv so­rán a többi peremrészeken is eh­hez hasonlóan sor kerül' a közvi­lágítás (kérdésének rendezésére. melés 140—150 százalékra emel­kedett, a selejtet pedig átlagosan 50 százalékban csökkentették. A címkézőben a Ménesi Juha ifjúsági brigád, miközben terme­lését fokozta, a selejtet csaknem teljesen kiküszöbölte. A töltőte­remben átlagosan 5—10 százsa lékkai emelkedett a termelés, ahol különösen kitűnt Ézsiás Istvánné és munkatársa. Temes­vári Sándorné, akik a 115 száza­lékot elérve a uelejtet 87, a hul­ladékot pedig 45 százalékkal csökkentették. A famegmunkáló­han Pintér Vince a hámozógépen 13 százalékkal emelte teljesítmé­nyét, ugyanakkor 34 s-ázalckkal csökkentette a hulladékot. Ha­sonló szép eredményt ért el a fűrészbrigád is. összegezve: a dolgozók lelkes munkája révén az üzem elérte azt, hogy tetemes mennyiségű fát takarít meg, a múltév; fa­felhasználást 10 százalékkal csök­kentette. Sok újíást is beadtak a Gyu­fagyár dolgozói, melyek kö­zül már hetet el is fogad­tak. Ezek közül egyedül három újí­tás alkalmazásával tizenötezer forintot tudnak megtakarítani. Ma már az üzem dolgozói a multévi átlaghoz viszonyítva rtr­pi tízezer doboz gyufának meg­felelő nyeranyagot takarítanak meg. Az a lelkesedés, amellyel a dolgozók április 4-re készüllek, azt eredményezte hogy a Gyufa­gyárban is kiszélesedett a szo­cialista munkaverseny, a dolgo­zók megjavították munkájuk minőségét és a selejt, hulladék, valamint az önköltség csökkenté­sével és a termelékenység foko­zásával járulnak hozzá a szo­cializmus építéséhez. A kübehházi „Sarló­kalapács" termelíícsoport növénytermesztő brigádja 320 százalékot ért el (Tudósítónktól). 'A' .,Sarló-kaka-­pács" termelőcsoport dolgozói jó munkája nyomán már kelnek a különböző tavaszi növényféleségek a csoport földjein. Az április 4-i munkafelajánlásokban idő elölt vetették el a napraforgót, cukor­répát és a borsót. Mint mondják a csoport dolgozói, tudják, bogy csak ez biztosítja a jó termést számukra, erről már maguk is meggyőződtek az elmúlt évben. Tíz hold borsójuk már régen ki­kelt. Első sarabolását április 3-án délután már be is fejezték. Ebben a munkában a növénytermeltető brigád tagjai 320 százaiékot értek el. A borsón kívül már szépen kel a cukorrépa is. A csoport tag­jai örömmel látják munkájuk szép eredményét. Papp József. BECSÜLETBÍRÓSÁG „Irodalmunk, filmjeink és művé-' szeink, életünk egyéb jelenségei mindinkább olyari müvekkel gazda­godnak, amelyek a szovjet korszak eseményeit, embereinek ideöT3"Wját és cselekedeteit rajzolják meg" — mondotta egyik beszédében Molotov elvtárs. A „Becsületbíróság" című film «— melyet csütörtökön mutattak be a Belvárosi Moziban — azokban a napokban került bemutatásra a Szovjetunióban, amikor a Párt ve­zetésével a szovjet tudósok és mű­vészek kemény harcot vívtak a kozmopolitizmus, a nyugati burzsoá kultúra előtt hajbókolok ellen. A szovjet művészet a legérzékenyeb­ben reagál a valóság, politika, a szovjet emberek életének minden egyes megnyilvánulására. A film alkotói bebizonyítják, hogy a Bol­sevik Párt, a szovjet kormány poli­tikája az egész nép ügye és hogy ezt a politikát olyan érdekesen tud­ják megeleveníteni a mozi vásznán, hogy a dolgozók legszélesebb réte­gei előtt is érdekfeszítővé váljék. A film alakjain keresztül két " világ, két világnézet képvise­lőinek harca bontakozik ki előttünk. Az egyik a becsületese szovjet tudó­sok munkája a szovjet nép, az egész világ dolgozóinak jobb életéért, a másik a burzsoá külföld előtt haj­bókoló áltudósok bomlasztó tevé­kenysége. Verejszkij akadémikus megdöbbe­néssel olvas a „Life" c. amerikai újság hasábjain egy szovjet tudósok új gyógyszerkészítményét reklámozó cikket. „A tudomány nem ismer Földrajzi határokat ..." — írja a lap a jellegzetesen amerikai és im­perialista jelszót. Felvetődik a kérdés, kinek a fel­világosítása alapján közölte az ame­rikai lap a gyógyszerről szóló híre­ket, mikor arról a szovjet tudósok­nak még csak egy kis csoportja ér­tesü't? Dohánnyal végződik a Tudomá­nyos Akadémia ülése. Dob­rotvorszkij professzor nem hajlandó választ adni Verejszkij kérdésére: „Mondja meg nyíltan, hazudnak-e önről az amerikaiak, vagy igazat mondanak? Becsületesen mondja meg, odaadta a kéziratot valamelyik amerikai cégnek, igen vagy nem?" A vád Loszev és Dobrotvorszkii tudósokat, a gyógyszer feltalálóit és készítőit egyaránt érinti. Mégis éles különbség van kettőjük közölt. Dobrotvorszkij jóhiszemű; azt han­gozlatja, hogy a „betegség — min­denütt betegség, a tudósok minde­nütt tudósok, a betegek mindenütt betegek". Tévedése világos, de őszinteséget tükröz. Nem tudja el­képzelni, hogy kollégája átadta vol­na a kéziratot az amerikaiknak. Máskép áll a helyzet LoszevvaL Felháborodik, 'iltakozik a kérdések ellen, de nem hajlandó választ ad­ni- Nem akar meggyőzni senkit, sájjkivel nincs beszélnivalóia. Ta­pasN^tlt intrikus és meg tudja gyözimjbarátját arról, hogv a vi­lághirnN megtiszteltetés a tudós­nak és eg>általán nem árt az ál­lamnak. Álláspontja világosan megmutatkozik a néző előtt, egyé­ni karriert akar, nem a közösség felemelkedését. •— „Nckiink nincs titkunk a tudósok előtt" — mond­ja Loszev az amerikaiaknak, mikor azok bebocsáj'ást kérnek a labo­ratóriumba. Karter amerikai pro­fesszor és szemtelen útitársai előtt megnyílnak a szovjet laboratórium ajtöi, ahol a titkos kísérleteket végzik. Kérdezösködéseikre kész­séggel válaszol Loszev- De amikor az egyik fiatal szovjet todós tesz fel kérdést az amerikaiaknak, az megtagadja a választ, — mondván, hogy ezzel az egyik amerikai cég érdekeit sértené meg. p- rdekesek a filmben a nők alakjai. Loszev felesége gyenge, erő len teremtés, férje irányítása a'att áH. Ha látja is an­nak hibáit azt követi mindenben. Hangoskodó, kiabáló asszony. Le­hetetlen kalap, cigaretta, ideges mozdulatok, hisztériás hang — ez jellemzi őt. Kies ellentéle ennek Dobrotvor­szkii felesége. Fehér orvossapka, köpeny, figyelmes tekintet, nyu­godt arcvonások. É'eslátó, erös­akaratú egyéniség, látja férje hi­báit és kitartóan harcol, hogy meg­szabadítsa Loszev befolyásitól. Az első pillanatban megdöbben férje magatartásán. aki egy amerikai gyáros ajándékát mutatja neki. Férje megmentéséért szembe kerül vele is, összefog a becsületes, ha­zafias, bolsevik pártszerűséggel át­itatott szovjet tudósokkal. Ciatal bolsevik tudósok, köz­tük Verejszkij lánya. Olga, a Bárt, a kormány és a közvéle­mény segítségével megtisz ít ják soraikat az áruló kozmopolitától. Visszavezetik Dobrotvorszkij t á helyes útra, rámutatva hibáira és tévedéseire. A szovjet tudósok harca, a társadalom bírálata az igazság kiderítésével még magasabbra emeli a szovjet hazaszeretete , az emberiség szolgálatának zászla­ját. Loszev számára nincs mea ­síg: hazaáruló. Dobrotvorszkij azonban megéri i a Párt kritiká­ját. mely módot ad neki aa ön­kritikára és hibájának helyreho­zására. A szovjet filmművészet­nek ez az alkotása úiabb bizony i­téká'tá adja -annak, hogy a szo­cialista művészet, a nép szolgá­latában mindig napjaink legidő­szerűbb kérdéseit eleveníti meg. A „Becsületbíróság" című szovjet ** filmben a színészek legjobb­jait látjuk, akiket már a magyar közönség is megismert. Borisz Csir­kov, Anyenkov, Zsiznyeva. Szamoj­lov és Makszimova hű képét adják az igazi szovjet tudósnak. Hőseik­ben megmutatják, hogyan emeli ma­gasra a szovjetember az igazság és humanizmus zászlaját a tudomány­ban, a társadalomban, a családban, az emberek egymáshoz való viszo­nyában. A film mesterei elölt álló művé­szi követelményeket teljes egészé­ben tökéletesen oldotlák meg a „Becsületbíróság" alkotói. Elöltünk áll ebben a filmben a szocialista realizmus magas művészete, mely­ben a filmen ábrázolt személyek ér­zelmei kifejezik teljes egészében a szocializmus és a népi demokráci­ák építőinek érzelmeit. Ebben a filmben a művészet igazsága egyen­lő az élet igazságával. Nyíltan és meggyőzően terjeszti ez a film a Bolsevik Part eszméit, bizonyltja politikájának helyességét. Példaké­pül kell, hogy álljon a „Becsületbí­róság" a szocialista művészet útján haladó magyar filmgyártásnak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom