Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-04 / 79. szám

Ke3<f, 1950. április 4. 9 A felszabadító Szovjet Hadsereg el nem homályosuló érdeme népet öt esztendő telt el a szovjet nép fegyveres erőinek a német-fasiszták felett aratott nagy győzelme óta. A második világháború, amelyet az imperializmus erői, a kapitalista államok népellene$ kormányainak támogatásával indítottak, szörnyűségeivel felülmulta mindazt, amit az emberi szenvedések története eddig ismert. Nem volt mé.g háború, amelyben olyan gyilkos erőket vetettek volna harc. ba, amilyeneket a bűnös fasizmus hozott tömegével működésbe. A világ még soha nem tapasztalt olyan rombolást és pusztítást, amilyet a fasizmus a leigázott országokban és megszállt területeken okozott, Jt Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió népei, amikor egymagukban szembeszálltak Hitler páncélos bordáival, szilárdan hittek a fasizmus erői feletti győzelmükben, mert tudták, hogy háborújuk igazságos, felszabadító háború. A Szovjetunió egész népét áthatotta a német hódítók elleni háború jelentőségének tudata. A Szovjet Hadsereg, amikor szocialista hazája szabadságát és nemzeti függetlenségét védelmezte, egyben a leigázott népeket is felszabadította a fasiszta elnyomás alól. Sztálin 1941 november 7-én, a Szovjet Hadsereg díszszemléjén tartott beszédében kiemelte a szovjet népek harcának felszabadító jellegét .„Az egész világ tekintete felétek fordul — mondotta a Szovjet Hadsereg katonáinak és tisztjeinek — bennetek látja azt az erőt, amely képes lesz a német bódítók _ rabló bordáit megsemmisíteni. Európának a német hódítók járma alá került leigázott népei rátok szegezik tekintetüket, tőletek várják felszabadításukat. A felszabadítók e küldetése jutott osztályrészetekül, legyetek méltók erre a küldetésre." A szövetségesek táborában már a háború folyamán nézeteltérés merült fel a háborús célok és a háborúntáni világépítés értelmezésében. A Szovjetunió a háború legfőbb céljának az európai fasizmus erőinek teljes megsemmisítését. a demokratikus rend helyreállítását és megszilárdítását és újabb agresszió elhárítását tartotta. A népek szilárd, tartós, demokratikus békéjének és együttműködésének feltételeit kívánta létrehozni. JJomlokegyenest ellenkező * célokat tűzött maga elé az Egyesült Államok és Anglia. Ezek, csak a nemzetközi piacokon Németország és Japán képében mutatkozó legerősebb versenytársuktól igyekeztek megszabadulni és a Szovjetunió meggyöngítésére, kimerítésére törekedtek, hogy azt is befolyásuk alá kényszerítbessék. A háborús célok e különbözősége a háború egész folyamán megmutatkozott. A há_ ború tei bének legnagyobb részét a Szovjet Hadsereg viselte. Négy évig tartott a szovjet nép harca a hitleri Németország ellen és ebből három éven át a Szovjet Hadsereg egyedül harcolt a fasiszta hordákkal és eldöntötte ragyogó győzelmeivel a fasizmus elleni küzdelem kimenetelót. A Nagy Honvédő Háború a legnagyobb megpróbáltatás volt a Szovjetunió számára. Államrendszere, gazdasága és fegyveres erői szilárdságának erős próbatótele. A Szovjetunió becsülettel megállta ezt a próbát: megsemmisítette a támadók világuralmi terveit, felszabadítóként jelent meg az egész világ előtt és kiszabadította Európa leigázott nemze.. teit, köztük a magyar is, a fasiszta rabságból. A Szovjet Hadsereg nag7 felszabadító hadjárata nemzedékről-nemzedékre örökre megmarad a népek emlékezetében, mint a nemeslelkűség és humanizmus felülmulhata*lan példája. A Szovjet Hadsereg önzetlenül segített a népeknek, hogy szétzúzhassák a fasiszta rabság bilincseit. Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia, Norvégia és más országok népei saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a szocialista állam hadserege a nemzeti függetlenséget, a népek szabadságát és barátságát védelmezi. Az egész haladó emberiség tudja, hogy a Szovjet Hadsereget nem vezeti egyéb, mint a nép erdekei — a haza védelmének érdekei. Jj^ Szovjet Hadsereg bőstetteinek tiszteletére Eu_ répa népei emlékműveket és emlékoszlopokat emeltek. A szovjet nép vezéréről, Sztálinról és a felszabadító hadsereg bős tisztjeiről és katonáiról, a fővárosok és városok tereket és utcákat neveztek el. A világ sok népe szőtte dalba és mesébe a bátor szovjet harcosokat és a Szovjet Hadsereg nagyszerű bőstetteit. De sem a gránit, sem a márvány, sem a házak falára erősített névtáblák nem mérhetők össze azzal a halhatatlan és nem kézzel alkotott emlékművel, amelyet a világ egyszerű emberei szívükben emeltek a felszabadító Szovjet Hadseregnek. Öt esztendő választja el az emberiséget az elmúlt háború borzalmaitól. Még frissen élnek a népek emlékezetében a fasiszta rablók szörnyű gaztettei, a városokban még sok rom emlékeztet a szenvedésekre. S a reakciós imperialista erők máris újra szokatlan len_ dülettel léptek akcióba, harcot indítottak azoknak a népeknek békéje, biztonsága és nemzeti függetlensége ellen, amelyek demokratikus elveken építik életüket és ragaszkodnak nemzeti függetlenségükhöz. Az új világháború kezdemé. nyezői és uszítói ezúttal az Egyesült Államok és Anglia imperialistái. Tevékenyen akadályozzák a szabadságszerető népeknek békéjükért és biztonságukért folytatott küzdelmét. A nemzetközi reakció erői napról-napra erősebben szítják a háborús hisztériát, fegyverkeznek, új hídfőket, új támaszpontokat igyekeznek kiépíteni a Szovjetunió és a nép! demokráciák országai ellen. I Szovjet Hadsereg segítsége a magyar népnek Még folytak a harcok, amikor a Szovjet Hadsereg é» a Szovjetunió már gondoskodott arról, hogy a fasiszták okozta károkat helyrehozza és minden tekintetben segítse Magyarországon az ipar, a közélelmezés és mezőgazdaság talpraállftását. De nemcsak az elsőrendű közgazdasági szükségletek vonták magukra a Szovjet Hadsereg parancsnokságának és a Szovjetunió vezető köreinek figyelmét, a figyelem kiterjedt úgyszólván a társadalmi élet minden jelenségére. Nehéz lenne időrendben és oknyomozó hűséggel mindazt feljegyezni, vagy felsorolni, amit a Szovjet Hadsereg különböző parancsnokságai állomáshelyükön elvégeztek, de néhány szemelvény is bizonyítja, mi mindenre kiterjedt a Szovjet Hadsereg parancsnokainak gondoskodása — hogyan segítették a magyar népet. Zamercev tábornok. Budapest városparancsnoka, 1945 tavaszán értekezletet hívott össze, amelyre meghívta a főváros vezetőségén kívül a legkiválóbb magyar orvosprofesszorokat is. Az értekezlet tárgya az volt, miképpen lehet a várost, a háborút természetszerűleg követő járványveszélytől megmenteni. Részletesen megtárgyalták itt a szükséges óvintézkedéseket és a szovjet parancsnokság az orvosok és a fővárosi közegészségügyi hatóságok minden kívánságát teljesítette közegészségügy terén. Ezáltal Budapest és az ország valóban elkerülte a háború borzalmas velejáróját, a járványokat. A szovjet katonai parancsnok felkereste egy alkalommal az állami gyermekmenhelyet és kifejezte azt az óhaját, hogy szeretne segítségére lenni a szükséget szenvedő gyermekeknek. A menhely igazgatója két lovat és egy kocsit kért kért az élelmiszerek szállítására. Röviddel a látogatás után a menhely a kocsit és a lovakat megkapta. Kecskeméten a városi villanyvilágítás megjavításában nyújtott segítséget a Szovjet Hadsereg. Szegeden az egyetemi klinikák felszerelésének kiegészítéséről gondoskodott. Debrecenben az egyetemi várost látta el ablaküveggel. De nem volt kis község, ahol a gazdák mezőgazdasági munkálataikban ne élvezhették volna a Szovjet Hadsereg katonáinak minden irányú támogatását. Amikor 1946 februárjában árvízveszély fenyegette Budapestet, a szovjet repülők által felderített jégtorlaszokat szovjet katonák robbantották fel a Duna magyar szakaszán. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy a háborús ostrom után újabb elemi csapás nem tett földönfutóvá sok tízezer budapesti lakost. Levél Kistelekről Sok adatot szedhetnénk össze az őt év előtti, esztendő napjaiból, de nézzünk cs;tk egy adatot. Olvassuk el Tury Mtihály kisteleki parasztgazda leveliét, amelyet 1945 októberében Irt az „Uj Szó" szerkesztőségének; „Elmúlt egy éve annak, hogy a Szovjetunió legyőzhetetlen dicső hadserege felszabadította a német és Szálasi országtipróktól Kistelek község lakosságát. Amikor a háború keresztülhullámzott a községen, kétségbeesés lett úrrá. mert a német zsarnoíkok elvitték jóformán egész jószágtállományunkat. Ökölbe szorult minden becsületes dolgozni akaró magyar ember keze, amikor kiment a földjére, hogy azt megművelje, mert kötelességének érezte, hogy munkájával biztosítsa kirabolt országának a mindennapi kenyeret azok réscére, akik dolgoznak. A tavalyi őszi vetés, mondhatjuk 90 százalékban elmaradt, a tavaszi gabonavetés ugyancsak jórészt elmaradj, mert lovak nem álltak a gazdaság rendelkezésére. A Magyar Kommunista Párt látta, milyen csekély számban áll rendelkezésre iga. A Párt megbízottja elment a Kisteleken tartózkodó orosz parancsnokhoz, aki a legnagyobb . készséggel segített. Lárin tábornok a dolgozó nép érdekében először 20 igát, majd három nap múlva 100 kettősfogatos igát adott át, hogy osszuk szét arra rászorulók között. Vasárnap délelőtt (porfelhők tornyosultak a község határában, jött a segítség. A Szovjet Hadsereg által adományozott 200 lóval szántottak és vetettek. Boldog, megelégedett parasztok és asszonyok vették át az igákat Szántani, vetni, hogy legyen kenverünk." A Szovjet Hadseregnek köszönhetjük Érthető, hogy Rákosi Mátyás, a magyar nép bölcs és nagy vezére, már 1945 február 22-én a Szovjet Hadsereg megalapításának 27. évfordulójára küldött táviratában a következőket írta Sztálin elvtársnak, a Szovjet Hadsereg legfőbb parancsaokának: ,,A Szovjet Hadsereg megteremtésének huszonhetedik évfordulója alkalmából forró üdvözletünket küldjük önnek, a hősi Szovjet Hadsereg főparancsnokának. Lelkesen köszöntjük a Szovjet Hadsereg minden bátor katonáját, tisztjét, tábornokát és kívánjuk, hogy az eddigi győzelmeket hamarosan betetőzze a barbár német fasizmus végső veresége. A magyar nép soha nem felejti el, hogy fővárosát, Budapestet a Szovjet Hadsereg hősi katonái szabadították fel, hogy mennyi orosz vér ömlött azért, hogy hazánkról lehulljanak a német rablók bilincsei. Ha ma a száz sebből vérző magyar nemzet újra megindulhat a felemelkedés útján, ha a népi erők szabadon foghatnak össze az új, demokratikus Magyarország felépítéséért, ha végre visszatérhetünk a baladó nemzetek sorába, ügy mindezt önnek és az ön vezetése alatt küzdő dicső Szovjet Hadseregnek köszönhetjük .,." 25 százalékkal leszállították a Szovjetunióban a tejtermékek és a tojás árát Április 1-én a Szovjetunióban minden állami üzemben a tojásra, a tejre, a tejfölre és több más tejtermékre új leszállított tavaszi és nyári árakat vezettek be. A tej 25%-kal, a tejszín 25.8%-kal, a tojás 24-6%-kal olcsóbbodott. Jelentós mértékben csökkent a többi tejtermék ára is. Ezeknek a cikkeknek az árát a legutóbbi élelmiszer és iparcikkek állami kiskereskdelmi árának általános csökkentésekor is leszállították. A Magyar SzabadságharcosS-övetség üdvözlő távirata a „DOSZÁRM" Központi Vezetőségéhez A Magyar Szabadságharcos Szövetség táviratot küldött a szovjet nép szabadságharcos szervezetének, a „DOSZÁRM"nak: — Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, április 4-én, felszabadulásunk ünnepén, mi, magyar szabadságharcosok, hálával és soha el nem múló szeretettel köszöntjük a DOSZÁRM-ot, amely a hazánkat felszabadító dicsőséges Szovjet Hadsereg hős katonáinak és a második világháború rettenhetetlen partizánhöseinek százezreit és millióit nevelte — írja a távirat. ne az egyszerű emberek milliói az egész világon a tartós bókót akarják és tévedés nélkül tudják megkülönböztetni a béke barátait és ellenségeit. Jól emlékeznek a Szovjetunió szerepére a fasiz mus legyőzésében és az emberiség felszabadításában. Tudják, hogy a Szovjetuniónak nincs más célja, mint megvédeni függetlenségét, elhárítani az agressziót és létrehozni a népek közötti baráti együttműködést A magyar népnek is nemcsak azért drága a béke, mert áldásos lehetőség, hanem, mert csupán a fasizmus leverése után nyilt meg számára a szocializmushoz veze tő demokratikus fejlődés széles útja. A magyar néppel együtt az egész haladó emberiség joggal látja a nagy Szovjetunióban a népek békéjének és biztonságának, szabadságának és függetlenségének támaszát és zálogát MAGYARORSZAG CSILLAGAI ALATT Irta: ANDREJ MALISKO Budapest felett a gyárak füstje száll, a füst a Duna felett beleolvad a kékes, átlátszó égbe. A hitleristák és Szálasi emberei nem kímélték a várost. Elpusztították legszebb lakónegyedeit, üzemeit és felrobbantották Budapest hét hídját. De a dolgozó nép akarata életet teremt. Üjjáépitett gyárak füstje száll a Duna és szép, új hidjai felett. Az első hidat azok a szovjet katonák verték, akik felszabadították Magyarország fővárosát. Budapest munkásai még öt hidat építettek újjá s ezek úgy állnak a Duna felett, mint az ország jövőjének jelképei. Éjszaka gyönyörű Budapest. A Duna mindkét partján, a Margitszigeten és a Csepel-szigetén is zúgnak a gépek, kotrógépek egyengetik a partokat, hatalmas daruk emelik a léglát az épületek hatodik, hetedik emeleteire. Nézzünk jobban az építőmunkások arcába. Itt van egyikük, őszülő, zömök férfi, kőműves. A Horthyrendszer alatf börtönben ült, mert a Szovjetunió békepolitikáját támogatta. A háború napjaiban, mikor Hitler bandiiái elözönlötték Ma. gyarországot, vidéken bujkált, hogy re kerüljön újra börtönbe. Megviselte a sok gond, de nem hajlott meg, maradt, ami írét; becsületes ember, aki rendületlenül kitart meggyőződése mellett. Mikor az első szovjet katonát meglátta, ujjongva kiáltott fel: — Szabadság! Aztán pedig felgyűrt ingujjban segiletf a katonáknak pontonhidakat verni a Dunán át. Most, építkezésen dolgozik, gyorsított módszerrel takja a téglákat. — Ügy akarok dolgozni — mondja —, ahogy a Szovjetunióban dolgoznak, hogy az új házakat eláraszsza napfény és hogy munkáscsaládjaink kényelmes lakásokban lakjanak. Szeme tűzben ég és a rövid beszélgetés után még gyorsabban, még biztosabban folytatja a munkát. • A belvárosi utcákban azelőtt gazdag ficsurok és bábszerűen felcicomázott kisasszonyok sétálgattak. Most ezekben az utcákban más ifjúságot lehet látni. Az úttesten munkás, és parasztifjak, leányok, kezükben könyvekkel. A szakiskolák növendékei, tanítójelöltek, orvosnövendékek, jövendő gazdászok és gyári műhelymesierek. Ajkukon dal cseng; „Drága föld, szülőhazámnak földje .. A szovjet nép iránti hála jeléül, Magyarországot felszabadította a fa. siszták igája alól, a Gellért-hegyen hatalmas emlékművet állítottak lel, a Szabadság szobrát. Huszonnégy méter magas talapzaton áll a sudár női alak, kezében pálmaág. A túlsó parton emelkedik Petőfi Sándor, a lánglelkű magyar költő szobra. Kinyújtott karja pontosan a Szabadság'szobor felé mutat, mintha a költő, aki életét és vérét adta népéért, száz év távlatából nyújtaná nemes kezét a felszabadulás emlék, műve felé. Budapest határában tölgyek és juharfák között nyaranként az úttörők táboroznak. Valamikor erre a budapesti gazdagok, arisztokraták villái voltak. Most a munkások és parasztok gyermekei. S nemcsak magyar iskolásgyermekek, hanem itt vendégeskednek Bulgáriából, Romániából, Csehszlovákiából és Lengyelországból érkezett gyermekek is. Bulgáriába, Romániába, Csehszlovákiába és Lengyelországba pedig magyar gyermekek látogatnak el. Ez olyan új jelenség, amilyet Magyarország felszabadítása előtt nem ismert. A határsorompök ma már nem jelentenek gátat a felszabadult országok népei barátsága előtt. A Szovjetuniónak a fasiszták felett aratott győzelme tette lehetővé, hogy a népi demokráciákban kifejlődjék a testvérnépek iránti nemes barátság. Gyermekeik már szabad polgárokként nőnek lel.