Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-04 / 79. szám

Ke3<f, 1950. április 4. 9 A felszabadító Szovjet Hadsereg el nem homályosuló érdeme népet öt esztendő telt el a szovjet nép fegyveres erőinek a né­met-fasiszták felett aratott nagy győzelme óta. A máso­dik világháború, amelyet az imperializmus erői, a kapita­lista államok népellene$ kor­mányainak támogatásával in­dítottak, szörnyűségeivel fe­lülmulta mindazt, amit az emberi szenvedések története eddig ismert. Nem volt mé.g háború, amelyben olyan gyil­kos erőket vetettek volna harc. ba, amilyeneket a bűnös fasiz­mus hozott tömegével műkö­désbe. A világ még soha nem tapasztalt olyan rombolást és pusztítást, amilyet a fasizmus a leigázott országokban és megszállt területeken okozott, Jt Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió népei, ami­kor egymagukban szembeszáll­tak Hitler páncélos bordáival, szilárdan hittek a fasizmus erői feletti győzelmükben, mert tudták, hogy háborújuk igazságos, felszabadító háború. A Szovjetunió egész népét át­hatotta a német hódítók elleni háború jelentőségének tudata. A Szovjet Hadsereg, amikor szocialista hazája szabadságát és nemzeti függetlenségét vé­delmezte, egyben a leigázott népeket is felszabadította a fasiszta elnyomás alól. Sztá­lin 1941 november 7-én, a Szov­jet Hadsereg díszszemléjén tartott beszédében kiemelte a szovjet népek harcának fel­szabadító jellegét .­„Az egész világ tekintete fe­létek fordul — mondotta a Szovjet Hadsereg katonáinak és tisztjeinek — bennetek lát­ja azt az erőt, amely képes lesz a német bódítók _ rabló bordáit megsemmisíteni. Eu­rópának a német hódítók jár­ma alá került leigázott népei rátok szegezik tekintetüket, tőletek várják felszabadításu­kat. A felszabadítók e külde­tése jutott osztályrészetekül, legyetek méltók erre a külde­tésre." A szövetségesek táborában már a háború folyamán né­zeteltérés merült fel a háborús célok és a háborúntáni világ­építés értelmezésében. A Szov­jetunió a háború legfőbb cél­jának az európai fasizmus erőinek teljes megsemmisíté­sét. a demokratikus rend hely­reállítását és megszilárdítását és újabb agresszió elhárítását tartotta. A népek szilárd, tar­tós, demokratikus békéjének és együttműködésének feltéte­leit kívánta létrehozni. JJomlokegyenest ellenkező * célokat tűzött maga elé az Egyesült Államok és Ang­lia. Ezek, csak a nemzetközi piacokon Németország és Ja­pán képében mutatkozó leg­erősebb versenytársuktól igye­keztek megszabadulni és a Szovjetunió meggyöngítésére, kimerítésére törekedtek, hogy azt is befolyásuk alá kénysze­rítbessék. A háborús célok e különbö­zősége a háború egész folya­mán megmutatkozott. A há_ ború tei bének legnagyobb ré­szét a Szovjet Hadsereg vi­selte. Négy évig tartott a szov­jet nép harca a hitleri Né­metország ellen és ebből há­rom éven át a Szovjet Hadse­reg egyedül harcolt a fasiszta hordákkal és eldöntötte ra­gyogó győzelmeivel a fasiz­mus elleni küzdelem kimene­telót. A Nagy Honvédő Háború a legnagyobb megpróbáltatás volt a Szovjetunió számára. Államrendszere, gazdasága és fegyveres erői szilárdságának erős próbatótele. A Szovjet­unió becsülettel megállta ezt a próbát: megsemmisítette a támadók világuralmi terveit, felszabadítóként jelent meg az egész világ előtt és kiszabadí­totta Európa leigázott nemze.. teit, köztük a magyar is, a fasiszta rabságból. A Szovjet Hadsereg nag7 felszabadító hadjárata nemze­dékről-nemzedékre örökre megmarad a népek emlékeze­tében, mint a nemeslelkűség és humanizmus felülmulhata*­lan példája. A Szovjet Had­sereg önzetlenül segített a né­peknek, hogy szétzúzhassák a fasiszta rabság bilincseit. Ma­gyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia, Norvégia és más országok né­pei saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a szocialista állam hadserege a nemzeti függetlenséget, a népek sza­badságát és barátságát védel­mezi. Az egész haladó emberi­ség tudja, hogy a Szovjet Had­sereget nem vezeti egyéb, mint a nép erdekei — a haza védel­mének érdekei. Jj^ Szovjet Hadsereg bős­tetteinek tiszteletére Eu_ répa népei emlékműveket és emlékoszlopokat emeltek. A szovjet nép vezéréről, Sztálin­ról és a felszabadító hadsereg bős tisztjeiről és katonáiról, a fővárosok és városok tereket és utcákat neveztek el. A világ sok népe szőtte dalba és me­sébe a bátor szovjet harcoso­kat és a Szovjet Hadsereg nagyszerű bőstetteit. De sem a gránit, sem a márvány, sem a házak falára erősített név­táblák nem mérhetők össze azzal a halhatatlan és nem kézzel alkotott emlékművel, amelyet a világ egyszerű em­berei szívükben emeltek a fel­szabadító Szovjet Hadsereg­nek. Öt esztendő választja el az emberiséget az elmúlt háború borzalmaitól. Még frissen él­nek a népek emlékezetében a fasiszta rablók szörnyű gaz­tettei, a városokban még sok rom emlékeztet a szenvedések­re. S a reakciós imperialista erők máris újra szokatlan len_ dülettel léptek akcióba, harcot indítottak azoknak a népek­nek békéje, biztonsága és nem­zeti függetlensége ellen, ame­lyek demokratikus elveken építik életüket és ragaszkod­nak nemzeti függetlenségük­höz. Az új világháború kezdemé. nyezői és uszítói ezúttal az Egyesült Államok és Anglia imperialistái. Tevékenyen aka­dályozzák a szabadságszerető népeknek békéjükért és biz­tonságukért folytatott küzdel­mét. A nemzetközi reakció erői napról-napra erősebben szít­ják a háborús hisztériát, fegy­verkeznek, új hídfőket, új tá­maszpontokat igyekeznek ki­építeni a Szovjetunió és a nép! demokráciák országai ellen. I Szovjet Hadsereg segítsége a magyar népnek Még folytak a harcok, amikor a Szovjet Hadsereg é» a Szovjetunió már gondoskodott arról, hogy a fa­siszták okozta károkat helyrehozza és minden tekintetben segítse Ma­gyarországon az ipar, a közélelme­zés és mezőgazdaság talpraállftását. De nemcsak az elsőrendű közgaz­dasági szükségletek vonták maguk­ra a Szovjet Hadsereg parancsnok­ságának és a Szovjetunió vezető kö­reinek figyelmét, a figyelem kiter­jedt úgyszólván a társadalmi élet minden jelenségére. Nehéz lenne időrendben és ok­nyomozó hűséggel mindazt felje­gyezni, vagy felsorolni, amit a Szov­jet Hadsereg különböző parancsnok­ságai állomáshelyükön elvégeztek, de néhány szemelvény is bizonyítja, mi mindenre kiterjedt a Szovjet Hadsereg parancsnokainak gondos­kodása — hogyan segítették a ma­gyar népet. Zamercev tábornok. Budapest városparancsnoka, 1945 tavaszán értekezletet hívott össze, amelyre meghívta a főváros vezetőségén kí­vül a legkiválóbb magyar orvos­professzorokat is. Az értekezlet tárgya az volt, miképpen lehet a várost, a háborút természetszerűleg követő járványveszélytől megmen­teni. Részletesen megtárgyalták itt a szükséges óvintézkedéseket és a szovjet parancsnokság az orvosok és a fővárosi közegészségügyi ha­tóságok minden kívánságát teljesí­tette közegészségügy terén. Ezáltal Budapest és az ország valóban el­kerülte a háború borzalmas velejá­róját, a járványokat. A szovjet katonai parancsnok fel­kereste egy alkalommal az állami gyermekmenhelyet és kifejezte azt az óhaját, hogy szeretne segítségére lenni a szükséget szenvedő gyer­mekeknek. A menhely igazgatója két lovat és egy kocsit kért kért az élelmiszerek szállítására. Röviddel a látogatás után a menhely a kocsit és a lovakat megkapta. Kecskeméten a városi villanyvilá­gítás megjavításában nyújtott segít­séget a Szovjet Hadsereg. Szegeden az egyetemi klinikák felszerelésének kiegészítéséről gondoskodott. Deb­recenben az egyetemi várost látta el ablaküveggel. De nem volt kis község, ahol a gazdák mezőgazda­sági munkálataikban ne élvezhették volna a Szovjet Hadsereg katonái­nak minden irányú támogatását. Amikor 1946 februárjában árvíz­veszély fenyegette Budapestet, a szovjet repülők által felderített jég­torlaszokat szovjet katonák robban­tották fel a Duna magyar szaka­szán. Az ő munkájuknak köszönhe­tő, hogy a háborús ostrom után újabb elemi csapás nem tett földön­futóvá sok tízezer budapesti lakost. Levél Kistelekről Sok adatot szedhetnénk össze az őt év előtti, esztendő napjaiból, de nézzünk cs;tk egy adatot. Olvassuk el Tury Mtihály kisteleki paraszt­gazda leveliét, amelyet 1945 októ­berében Irt az „Uj Szó" szerkesz­tőségének; „Elmúlt egy éve annak, hogy a Szovjetunió legyőzhetetlen dicső hadserege felszabadította a német és Szálasi országtipróktól Kistelek község lakosságát. Amikor a háború keresztülhullámzott a községen, két­ségbeesés lett úrrá. mert a német zsarnoíkok elvitték jóformán egész jószágtállományunkat. Ökölbe szo­rult minden becsületes dolgozni aka­ró magyar ember keze, amikor ki­ment a földjére, hogy azt megmű­velje, mert kötelességének érezte, hogy munkájával biztosítsa kirabolt országának a mindennapi kenyeret azok réscére, akik dolgoznak. A ta­valyi őszi vetés, mondhatjuk 90 szá­zalékban elmaradt, a tavaszi gabo­navetés ugyancsak jórészt elmaradj, mert lovak nem álltak a gazdaság rendelkezésére. A Magyar Kommu­nista Párt látta, milyen csekély számban áll rendelkezésre iga. A Párt megbízottja elment a Kistele­ken tartózkodó orosz parancsnok­hoz, aki a legnagyobb . készséggel segített. Lárin tábornok a dolgozó nép érdekében először 20 igát, majd három nap múlva 100 kettősfogatos igát adott át, hogy osszuk szét arra rászorulók között. Vasárnap délelőtt (porfelhők tornyosultak a község ha­tárában, jött a segítség. A Szovjet Hadsereg által adományozott 200 ló­val szántottak és vetettek. Boldog, megelégedett parasztok és asszo­nyok vették át az igákat Szántani, vetni, hogy legyen kenverünk." A Szovjet Hadseregnek köszönhetjük Érthető, hogy Rákosi Mátyás, a magyar nép bölcs és nagy vezére, már 1945 február 22-én a Szovjet Hadsereg megalapításának 27. évfor­dulójára küldött táviratában a kö­vetkezőket írta Sztálin elvtársnak, a Szovjet Hadsereg legfőbb parancs­aokának: ,,A Szovjet Hadsereg megteremté­sének huszonhetedik évfordulója al­kalmából forró üdvözletünket küld­jük önnek, a hősi Szovjet Hadse­reg főparancsnokának. Lelkesen kö­szöntjük a Szovjet Hadsereg minden bátor katonáját, tisztjét, tábornokát és kívánjuk, hogy az eddigi győzel­meket hamarosan betetőzze a bar­bár német fasizmus végső veresége. A magyar nép soha nem felejti el, hogy fővárosát, Budapestet a Szov­jet Hadsereg hősi katonái szabadí­tották fel, hogy mennyi orosz vér ömlött azért, hogy hazánkról lehull­janak a német rablók bilincsei. Ha ma a száz sebből vérző magyar nem­zet újra megindulhat a felemelkedés útján, ha a népi erők szabadon fog­hatnak össze az új, demokratikus Magyarország felépítéséért, ha végre visszatérhetünk a baladó nemzetek sorába, ügy mindezt önnek és az ön vezetése alatt küzdő dicső Szov­jet Hadseregnek köszönhetjük .,." 25 százalékkal leszállították a Szovjetunióban a tejtermékek és a tojás árát Április 1-én a Szovjetunióban minden állami üzemben a tojásra, a tejre, a tejfölre és több más tejtermékre új leszállított tavaszi és nyári árakat vezettek be. A tej 25%-kal, a tejszín 25.8%-kal, a tojás 24-6%-kal olcsóbbodott. Jelentós mértékben csökkent a többi tejtermék ára is. Ezeknek a cikkeknek az árát a legutóbbi élelmiszer és iparcikkek állami kiskereskdelmi árá­nak általános csökkentésekor is leszállították. A Magyar SzabadságharcosS-övetség üdvözlő távirata a „DOSZÁRM" Központi Vezetőségéhez A Magyar Szabadságharcos Szövetség táviratot küldött a szovjet nép szabadságharcos szervezetének, a „DOSZÁRM"­nak: — Legnagyobb nemzeti ünne­pünkön, április 4-én, felszabadu­lásunk ünnepén, mi, magyar sza­badságharcosok, hálával és soha el nem múló szeretettel köszönt­jük a DOSZÁRM-ot, amely a hazánkat felszabadító dicsőséges Szovjet Hadsereg hős katonái­nak és a második világháború rettenhetetlen partizánhöseinek százezreit és millióit nevelte — írja a távirat. ne az egyszerű emberek milliói az egész világon a tartós bókót akarják és té­vedés nélkül tudják megkülön­böztetni a béke barátait és el­lenségeit. Jól emlékeznek a Szovjetunió szerepére a fasiz mus legyőzésében és az embe­riség felszabadításában. Tud­ják, hogy a Szovjetuniónak nincs más célja, mint megvé­deni függetlenségét, elháríta­ni az agressziót és létrehozni a népek közötti baráti együtt­működést A magyar népnek is nemcsak azért drága a bé­ke, mert áldásos lehetőség, ha­nem, mert csupán a fasizmus leverése után nyilt meg szá­mára a szocializmushoz veze tő demokratikus fejlődés szé­les útja. A magyar néppel együtt az egész haladó emberiség joggal látja a nagy Szovjetunióban a népek békéjének és bizton­ságának, szabadságának és függetlenségének támaszát és zálogát MAGYARORSZAG CSILLAGAI ALATT Irta: ANDREJ MALISKO Budapest felett a gyárak füstje száll, a füst a Duna felett beleolvad a kékes, átlátszó égbe. A hitleristák és Szálasi emberei nem kímélték a várost. Elpusztítot­ták legszebb lakónegyedeit, üzemeit és felrobbantották Budapest hét híd­ját. De a dolgozó nép akarata éle­tet teremt. Üjjáépitett gyárak füstje száll a Duna és szép, új hidjai fe­lett. Az első hidat azok a szovjet ka­tonák verték, akik felszabadították Magyarország fővárosát. Budapest munkásai még öt hidat építettek újjá s ezek úgy állnak a Duna fe­lett, mint az ország jövőjének jel­képei. Éjszaka gyönyörű Budapest. A Duna mindkét partján, a Margit­szigeten és a Csepel-szigetén is zúg­nak a gépek, kotrógépek egyengetik a partokat, hatalmas daruk emelik a léglát az épületek hatodik, hetedik emeleteire. Nézzünk jobban az építőmunká­sok arcába. Itt van egyikük, őszülő, zömök férfi, kőműves. A Horthy­rendszer alatf börtönben ült, mert a Szovjetunió békepolitikáját támo­gatta. A háború napjaiban, mikor Hitler bandiiái elözönlötték Ma. gyarországot, vidéken bujkált, hogy re kerüljön újra börtönbe. Megvi­selte a sok gond, de nem hajlott meg, maradt, ami írét; becsületes ember, aki rendületlenül kitart meg­győződése mellett. Mikor az első szovjet katonát meglátta, ujjongva kiáltott fel: — Szabadság! Aztán pedig felgyűrt ingujjban segiletf a katonáknak pontonhida­kat verni a Dunán át. Most, építke­zésen dolgozik, gyorsított módszer­rel takja a téglákat. — Ügy akarok dolgozni — mond­ja —, ahogy a Szovjetunióban dol­goznak, hogy az új házakat elárasz­sza napfény és hogy munkáscsalád­jaink kényelmes lakásokban lakja­nak. Szeme tűzben ég és a rövid be­szélgetés után még gyorsabban, még biztosabban folytatja a munkát. • A belvárosi utcákban azelőtt gaz­dag ficsurok és bábszerűen felcico­mázott kisasszonyok sétálgattak. Most ezekben az utcákban más if­júságot lehet látni. Az úttesten munkás, és parasztifjak, leányok, kezükben könyvekkel. A szakisko­lák növendékei, tanítójelöltek, or­vosnövendékek, jövendő gazdászok és gyári műhelymesierek. Ajkukon dal cseng; „Drága föld, szülőha­zámnak földje .. A szovjet nép iránti hála jeléül, Magyarországot felszabadította a fa. siszták igája alól, a Gellért-hegyen hatalmas emlékművet állítottak lel, a Szabadság szobrát. Huszonnégy méter magas talapzaton áll a sudár női alak, kezében pálmaág. A túlsó parton emelkedik Petőfi Sándor, a lánglelkű magyar költő szobra. Kinyújtott karja pontosan a Szabadság'szobor felé mutat, mint­ha a költő, aki életét és vérét adta népéért, száz év távlatából nyújtaná nemes kezét a felszabadulás emlék, műve felé. Budapest határában tölgyek és juharfák között nyaranként az út­törők táboroznak. Valamikor erre a budapesti gazdagok, arisztokraták villái voltak. Most a munkások és parasztok gyermekei. S nemcsak magyar iskolásgyermekek, hanem itt vendégeskednek Bulgáriából, Ro­mániából, Csehszlovákiából és Len­gyelországból érkezett gyermekek is. Bulgáriába, Romániába, Cseh­szlovákiába és Lengyelországba pe­dig magyar gyermekek látogatnak el. Ez olyan új jelenség, amilyet Magyarország felszabadítása előtt nem ismert. A határsorompök ma már nem jelentenek gátat a felszabadult or­szágok népei barátsága előtt. A Szovjetuniónak a fasiszták felett aratott győzelme tette lehetővé, hogy a népi demokráciákban kifej­lődjék a testvérnépek iránti nemes barátság. Gyermekeik már szabad polgárokként nőnek lel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom