Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

Ellen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! Ellen Pártunk Központi Vezetősége! KÉT MÁJUS KÖZÖTT Csongrád megye 1945-től 1950-ig Májú* elseje ven — a hatodik iza­dab május 1. Elmúlhatatlan há­lával gondol minden becsületes ma­gyar most azokra a szovjet kato­nákra, akik hazájuk védelme köz­bea, vérük bullajtásával a mi ar­szágunknak is alhozták a szabadsá­got, egy új, szebb élet felépítésének lehetőségét. A Tisza-Maros szögletének vidé­ke egyike volt a pusztuló ország legelhanyagoltabb részeinek. „Bús koldúsek Magyarországa'* volt ez a föld, ahol tízezrével pusztította a szegényparasztokat, proletárokat a nagybirtok és nagytöke. A szegény­emberek évszázadokon árt keserű verejtékükkel, s az 1890-e* évek­ben kezdődött agrárszocialista moz­galmaktól kezdve a csendőrsor tü­zektöl kiontott vérökkel öntözték a Viharsarok földjét a nemzetgyilkos Horlhy-tfásizmus rablóuralmának leveréséig. 194S éta a megvalósult vágyak, a betel lesült tersek orszá­gában élünk. Csongrád megye öt­éves fejlődése fényesen példázza, hogyan születik újjá egy nép a sza­badság birtokában, ha van vezetSjs; a kommunisták pártja, ha van erőt támogatója: a Szovjetúnió. A Szov­jet Hadsereg bevonulásától kezdőe, többet fejlődött a megye minden közeége és vároea, mint ezelőtt öt­ven esztendő alatt. De beszéljenek erről a tények ét a számok. Szabad parasztoké a főid Ot évvel ezelőtt, IMS tavasain osztottuk szét a Pallaviciniek, a Károlyiak, a Návayak, a Lázárok, a Csúcs Károlyok és más úribir­tokosok kezén lévő földeket. Az egykori „bús koldusok" a föld urai lettek és már azoa az útoa vannak, hogy a földesúri és e kulákrabság megszüntetése titán a munkásosztály segítségével megszabadulnak a kul­turális rabságtól is. Százharmic­négy termelöcsoport vaa Csongrád megyében, melyek Népköztársasá­gunk kormányzatától mindent meg. kapnak, ami boldogulásokhoz, fej­lődésükhöz szükséges. Számos virágzó állami gazdaság ie műkö­dik a megyében. Tizenőt állami gépállomás. 200 vadonatúj traktor­ral, számtalan kisebb ás nagyobb mezőgazdasági géppel segíti a megye dolgozó parasztságát —, hogy csak a legfontosabb, • a leg­költségesebb szeletorát említsük a parasztságnak nyújtott állami tá­mogatásnak. A népnyúzó nagybirtokok s a nyomorult kisgazdaságok helyét virágzó, jól felszerelt, dúsan termő szocialista gazdaságok foglalják el. Ezzel együtt megváltozott a föld népe ie; nincs már ,.emberpiac\ ahol saját magukat árulták a kulik­nak, az urasági intézőnek a sze­gényparasztok. Ektöntek a „három­ezrei; öntudatos, jóruhájú, teltkam­rájú szövetkezeti gazdák leltek be­lőlük. Mindezen túl egy újfajta, magasabbrendű mezőgazdasági kul­túra is kibontakozik a szemünk előtt. Régente nem termeltünk rizst — most termelünk. Ezelőtt nem volt Magyarországon gyapotcserje — most gyapottermő vidékké ala­kolt át Csongrád megye. A felsza­badulás előtt alig volt öntözéses gazdálkodás, az is csak a nagybir­tokon. Azóta kiépítettük a Hód­mezővásárhely-lúdvári. a Kurca­menti öntöző müveket, helyreállt, tottuk a derekegyházai öntözőgaz­daságot, amely ma a legmodernebb öntözéses területek egyike. Gyönyö­rű eredménnyel vezették be Csa­nádpalotán is a minta öntözéses gazdálkodást. Közlekedés, villamosítás A hitlerista rablók kitakarod­takor egyetlen hídja sem maradt a megyének. Kommunista Párt jelsza­vára felépült az algyői, a Szentes­csongrádi tiszafád, a szegedi Jtd­kosi Mátyás" közúti hld. Több ki­sebb hfd ie épült, mfnt a Makó-apát. falvi hfd,- a dongéri hfd stb. Vonat egy sem járt — azóta kényeimez vasút! közlekedést kaptunk. Úthálózatun­kat a hároméves terv folyamán tel­jesen helyreállítottuk. A megye kirvasút-hálőzatit jelentékeny rész­ben újjáépítettük és az ötéves terv­ben megvalósuló új kisvaeútak épí­tését vettük tervbe. Kiépül Békés­sámson és a lúdvári új tiszai kikötő kőzött a vasúti összekötte­tés. A felszabadulás idején gép­kocsi szinte egyáltalán nem volt a megyében. Ma Csongrád megye utain sokkal több személy- és teher, gépkocsi, meg motorkerékpár fnt, mint 1938-ban. Felépült az új lúd­vári tiszai kikötő, amelynek óriási jelentősége van az építési- és fűtő. anyagok ideszállftása éa a vidék mezőgazdasági terményeinek elszál­lítása tekintetében. Talán egyik megye se voft villa­mosítás tekintetében annyira el­maradva, mint a mi megyénk. A régi Csongrád megye 22 községéből csak kettő volt villamosítva, másik kettőben pedig csak egyes épületek­ben volt villanyvilágítás, a háború ezeket is elpusztította. A nagyará­nyú villamosítási program kereté­ben eddig villanyt kapott Algyö, Tápé, Mindszent, Szegvár, Pitvaros, Nágymajláth, Ambrózfalva, Cscmád­alberft, őszentioán, Klárafaloa, Szcntmfhálytelck, stb. Sok a gyerek — népűnk bízik jövőjében A szocializmus felé haladó népi demokráciánk magasabbrendűségét, az életszínvonal rohamos emelkedé­millló koldus" csongrádmegyei fíf s« legszebben bizonyttja az a köz­ismert tény, hogy a felszabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a házas­ságkötések száma és a születések javára megjavult a népesedési sta­tisztika. A házasságkötések és a születések számának emelkedése annak a jele, hogy népünk határta­lanul bízik saját jövőjében, bizik a népi demokráciában és vezetőjé­ben, a Pártban. A felszabadulás Óta sokmillió fo­rintot fordított kormányzatunk is­kolák, óvodák, bölcsődék, egészség­házak, szülőotthonok létésitésére, kórházak, szanatóriumok felszere­lésének kibővítésére és megjavítá­sára. Csongrád megyében. A régi Csongrádban 154 iskola működött —, ma (nemszámitva a megye át­szervezésével idecsatolt csanádi részeket) 43-al több, 197 Iskolában tanítanak. Iskolaépítések megyeszer­te folyamatban vannak most is. Sportpályák és uszodák javítására 111 ezer forintot ruháztunk be a háromévei terv alatt, több kultúr­ház, számtalan könyvtár létesült a felszabadulás óta. Tizenhat új kutat fúrtak, s az ötéves tervről szóló törvény értelmében Hódmezővásár­helyen vízvezetéket létesítenek. A megye vízellátásának problémája megszűnik. A Horthy-readseer közigazgatá­silag is elnyomta a dolgozó népet. Népi demokráciánk önkormányza­tot adott a megye lakosságának. Megszabadította a járási, és megye­székhelyre való utazások fáradal­maitól és a kisebb települések lakói elölt is megnyitotta a felemelkedés lehetőségét. Ónálló községgé alakult óföldeák, Forráskút, Kistemplomta­nya, Mártély, Vásárhelykutas. Csere­bökény, Felgyő, Zsombó, Lengyel­kápolna, Rúzsajárás és még több más község. • 1945-ben. az első vzabad május elsején „Föld, kenyér, szabadság" volt népünk és Pártunk főkövetelése. Elmondhatjuk: sikerült elérnünk ezt a célt a „Kenyeret, jöpénzt, ren­det" is más követelésekkel együtt. A mai május 1. új, diadalmas jel­szó alatt zajlik le, fejlődésünk, győzelmeink alapján; Előre s szo­cializmus építéséért! MÁJUS ELSEJE a rádióban SZÉLJEGYZETEK Május 1-én a rádióműsorttan számos helyszíni közvetítést hal­lunk a dolgozók felvonulásáról és a népünnepélyekről Kiemel­kedő adásnak ígérkezik az a mű­sorszám, melyben Moszkva, Var­só, Prága, Bukarest, Szófia, Ti­rana és Berlin ünnepéről közve­títenek eredeti magyarnyelvű riportot. Május elsején mutatja be a rádió a Kossuth-díjas Far­kas Ferenc „Májusi fény" című új daljátékát is. A rádió május elseje! kiemel­kedő műsorszámai a következők: Kossuth: 7.00: Hangképsorozat a felvo­nulásra készülő fővárosról. 13.00: Hangképek a felvonu­lásról. 16.00: Az úttörők május else­jei hangversenye. 17.10: Az ifjúság hangja. „Vi­dám május elseje". Hangjáték. 19.00: Május elseje, a világ dolgozóinak harcos ünnepe. Helyszíni közvetítés. 20.00: Hangképek a május el­sejei felvonulásról és népünnepé, lyéröl. 20.30: UtcabC. Petőfi: 15.00: Május elsején a világ körül. Zenés összeállítás. 16.15: Régi magyar május el­sejék. Előadás a magyar mun­kásmozgalom történetéről. 17.30: Diadalmas május. Iro­dalmi összeállítás. 18.40: A néphadsereg híradó­ja. 19.30: Májusi fény. Daljáték­bemutató. 21.00: Hangképek a május elseje sporteseményeiről. 22.00: A rádió ének- és zene­.. íro-ránair ünnepi hangversenye. PLASZTIRASZ GÖRÖG KÜLÜGYMINISZTER pénteken esés bejelentette, hogy Görögország követ nevez ki Belgrádba. Az Athéo­Belgrád tengely kialakulásának ez az újabb lépése ismét meggyőzően bizonyítja a Tito-fasiszták árulásának aljasságát. Madarat tolláról, em­bert barátjáról — mondja a közmondás. Nos, hát megállapítható, hogy akár Plasztiraszt ítélik meg Titoról, akár Titot Plasztiraszról, elég szo­morú következtetést lehet levonni. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy melyiknek van több oka szégyelni a barátját. AZ AMERIKAI HADSEREG kansasi katonai kotléghimdkan 730 magasrangú volt japán tiszt végez hároméves átképző tanfolyamot. A volt japán tiszteket nem kisebb személyiség küldte a tanfolyamra, mint Mac Arthur tábornok, Japán amerikai diktátora. A Fehér Házban azonban hidegvérűen kijelentik, hogy szó sincsen a japán hadsereg ij­rafelfegyverzéséről. A tények azonban rácáfolnak erre a nyilvánvaló ha. zudozásra. A KINAI NÉPHADSEREG KATONAI legutóbb letrtöztattak M francia katonáit, amint kínai területre léptek. Az öt katonát őrizetbe vették. Igy értelmezik a gyakorlatban a francia imperialisták n semle­gességet. Azt hisszük azonban, hogy nem sokáig tart ez az átszivárgás. Rövidesen már legfeljebb olyan francia katonák kísérlik meg majd a Id­nai határ átlépését, akik a diadalmas vietnámi néphadsereg elöl mene­külnek. A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának titkársága tiltakozik Frederic Joliot-Curie professzor elmozdítása ellen nélMffi betiltását és art, hogy nyilvánítsák, háborús bűnösnek azt a kormányt, amely elsőnek alkalmazza az atomfegyvert. Jo­liot-Curie elsőként írta alá, a felr hívást. Joliot-Curie elmozdítása annak a vad hajszának a következmé­nye, amelyet a nemzetközi sajtó egyes szervei indítottak ellene. Ez az intézkedés ellentétben áll o Béke Hivei Világkongresszusa Állandó Bizottsága felhívásának szellemével és szövegével. Ezt az intézkedést a békéért harcoló A Béke Hívei Vüágkoogresz­szusa Állandó Bizottságának tit­kársága a következő nyilatkoza­tot tette közzié: A Béke Hívei VCágkongresz­szusa Állandó Bizottsága titkár­ságának tudomására jutott a francia minisztertanács határoza­ta amely szerint Frederic Joldot Curie Nobel-díjas professzort, a Béke Hivei Világkongresszusa Ál­landó Bizottságának elnökét el­mozdítja az atomenergia kutatás legfelső bizottságának tisztségé­bői és megfos-.tir. őt az atom­energia kérdéssel foglalkozó bi­zottsági tagságától Frederic Jo­liot-Curie résztvett annak a fel­hívásnak a : idolgozásában. mely követeli az atomfegyver feltétel­emberek, a világ valamennyi or­szágában merényletnek tekintik a béke ügye ellen és behódolás­nak a béke ellenségei előtt. ítélet a romániai imperialista kémbanda ügyében A bukaresti katonai bíróság | cu-Nastát és Anna Samu elüt 20 pénteken este ítéletet hiidetett kényszemunkára. Nora Sa­, . , , ... , 'muellit es Eleonora Bunea-Wie­az angol-am^nkai kemek ügyé­ben. Muguntí életfogytig tartó kényszermunkára, Livia Popes det 15 évi kényszermunkára ítélte. Valamennyi vádlott va­gyonát elkobozták. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya kínevezte küldöttét az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságának ülésére Csu-iEnj-Laj külügyminiszter pénteken táviratilag értesítette Trygve Liet, az ENSz főtitká­rát, hogy a központi népi kor­mány kinevezte küldöttét az ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottság legközelebbi ülérére. A távirat a következőképpen szól: „Tekintettel arra, hogy az ENSz gazdasági és szociális ta­nácsa alá tartozó ázsiai és tá­volkeleti gazdasági bizottság ez év májusában az egé-z bizott­ságot ülésre hívja össze Bang­kokba értesíteni kívánom, hogy a Kinai Népköztársaság népi kormánya Csi-Csao-Tinget ne­vezte ki küldöttként a bizottság üléiére. A reakciós Kuomintang­klikk illegális küldötteinek nincs (oguk résztvenni ennek a bi­zottságnak az ülésén és ezért el kell távolítani őket. Kérem, to­vábbítsa ezt az üzenetet vala­mennyi érdekelt országnak, hogy adjon beutazási engedélyt kül­döttségünknek és küldje el ne­künk a lehető leggyorsabban az ülés napirendjét, valamint a szükséges tájékoztató anyagot." got." JÓ SZERSZÁM,., FELE MUNKA5

Next

/
Oldalképek
Tartalom