Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-23 / 94. szám

~ Vasárnap, 1950. április IS. 7 3 eanannev MÁJUS 1 MELTO MEGÜNNEPLÉSÉÉRT A szegedi üzemek dolgozói lelkes munkafelajánlással és munkateljesí­tésekkel készülnek megünnepelni május elsejét. Munkavállalásaikkal bebizonyították, hogy a munkaver­seny és a termelés állandó fokozá­sa nem kampány. Állandó jó és több munkájukkal járulnak hozzá jelentősen az ötéves terv, a szocia­lizmus megvalósításához. Igy például a Dohánygyár dolgo­zói közül már eddig 254-en teltek felajánlást május elsejére, legtöbben azzal az elhatározással, hogy telje­sítményüket május elseje után is tartják, sőt fokozzák. Király Vln­céné vállalta, hogy 116-ról 156 szá­zalékra fokozza termelését. Ezt már eddig túlhaladta, mert az elmúlt napokban felül teljesített 200 szá­zalékon. Oláh Jenöné 140 százalé­kos teljesítményére 20 százalékot ajánlott fel és ezt már eddig is túl­teljesítette. A Gyufagyárban 126 dolgozó tett j munkafelajánlást május elsejére. Sipos Ferencné például április 4-re vállalta, hogy két gép helyett hár­mat kezel, most pedig felajánlot­ta, hogy négy gépen dolgozik. Al­bert Antal vasesztergályos olyan gépalkatrészt állit elő „házilag", amit eddig külföldről kellett behoz­ni, és ezt május egyig be is állítja. A Magyar Kender dolgozói is igyekeznek minél többen munkafel­ajánlást tenni a nagy ünnepre. Már eddig 552 dolgozó tett munkafel­ajánlást. Luszt I'álné vállalta, hogy két jutás gép helyett háromra tér át május egyig és ezt ebben az év­ben meg is tartja. Bugyi Júzsefné hatról nyolc gépre tér át, a minő­séget százszázalékig javítja és a kö­rülötte dolgozókat kihívta tisztasági versenyre. 'A' Gázgyárban eddig 188 dolgozó tett munkafelajánlást. Farkas László villanyszerelő 130-ról 140 százalék­ra fokozza teljesítményét május 1­ig. Rudolf Sándor segédmunkás 19 százalékos túlteljesítést vállalt a nagy munkásünnepig. Hatvankét dolgozó tett jelentős munkafelajánlást a Pick szalámi­gyárban eddig. Közöttük Tóth An tal szalámikötöző vállalta, hogy ez­évi tervét november l-re befejezi. Hárs Ferenc ugyancsak ezt a fel­ajánlást tette, azonkívül vállallak mind a ketten, hogy a selejtet a lehető legjobban lecsökkentik és munkahelyüket tisztántartják. A Szegcdi Kenderben van eddig a legtöbb felajánlás. 602 dolgozó vál­lalt jelentós mennyiségi és minősé­gi munkát május elsejére. Svarcz Lajosné élmunkás a kártolóban fel­ajánlotta, hogy egy gép helyltt kél gépen dolgozik, s így a második negyedévi tervét előbb befejezi. Rátkai Jánosné azt vállalta, hogy második negyedévi tervét nyolc nappal fejezi be a kitűzött idő előtt. Azonkívül résztvesznek mindannyi­an a tisztasági versenyben is. Jánosi József elvtárs mozdonyvezető kétezer tonnás szerelvénnyel érkezik ma a Rendező-pályaudvarra A MAV fűtőház minden dolgozóia megtette munkafelajánlását május elsejére A szefedi MÁV fűtőház moz­donyvezetői, lakatosai, kazánko­vácsai, még a tanulók is, alapo­san felkészültek május elsejére. Eddi® már valamennyien meg­tették újabb jelentős munkafel­ajánlásaikat, melyeknek sikeres végrehajtásával -ejlesztik majd tovább az emlékezetes április negyediki eredményeiket. Az üzem dolgozói között sokan van­nak olyanok, akik már a május elsejei felajánlásaikat is jelentős mértékben teljesítették. Az elmúlt hetekben a fűtőház 30 mozdonyvezetője, fűtője, csat­lakozott a tízezer kilométeres mozgalomhoz. Az első kezdemé­nyezők között van Rózsahegyi elvtárs mozdonyvezető, aki Rácz II. Mihály és Ókányi Gábor fű­tőkkel, vállalták, hogv a kezelé­sükre bízott mozdonnyal a tíz­ezer kilométeres mozgalom kö­vetelményeinek megfelelően a ré­gi 2800 kilométer helvett 6000 kilométer távolságú utat tesznek meg egyetlen kazánmosás alkalmazá­sával. Hogy ez a nagyarányú ter­helés ne véljék a gép rovására, vállalták, hogy még gondosabb, jobb munkával állandóan kifo­gástalan állapotban tartják gé­püket A mozdony jobb, tökéletesebb kezelésével egy kazánmosás fe­leslegessé tételével 6000 forintot takarítanak meg a dolgozók ál­lamának. Rózsahegyi elvtársék mér azt is elvállalták, hogy az időközönkénti kazánmosásokat saját maguk végzik el. A jövő­ben nem kell u gépet a főműhely­be küldeni és így az áttisztítás után sokkal hamarább adják vissza a forgalomnak. Így jelen­tős mértékben csökkentik a moz­dony használatból való kiesését. Ugyancsak bekapcsolódtak a tízezerküométeres mozgalomba Szigeti István, Szubó János. Csa­la Mihály, Kiss Gyula és Urbán József mozdonyvezetők és fűtők is, akik már április negyedike előtt is alaposan kivették részü­ket az ötszázkilométeres mozga­lomból. Sikerrel teljesítették túl az ötszázkilométeres mozgalom­ban tett vállalásaikat, a meg­engedett 24 óra fordulatídőt már 20 órára csökkentették le. Ez azt jelenti, hogy a régi 30—35 óra helyett, ma már egy­egy mozdony 20 óra alatt érke­zik vissza saját fűtőházához. Igy lehetővé válik a gép tökéletes kihasználása. A MÁV fűtőház dolgozói ki­vétel nélkül bekapcsolódtak az ötszázkilométeres mozgalomba, s ennek eredményeképpen nagy­arányú idamegtakarítást értek el, s több mint 40 ezer forint­tal csökkenthették az üzem ön­költségét. Ez az összeg éppen nyolc mozdony egyhavi karban­tartási költségeit teszi ki. De ezekkel az eredményekkel nem elégedtek meg a fűtőház dolgozói. Valamennyien felada­tuknak és ötével tervünk sikeré­vel szembeni kötelességüknek tartják a kétezer tonnás mozga­lom erősítését, népszerűsítését is. Nem maradt követetlenül Wolmann Gellért elvtárs élmun­kás mozdonyvezető példája, aki még április negyedikére vállal­ta, hogy a régi átla<gos 10 óra 32 perc helyett 120 perc alatt vezet le egy 2150 tonnás szerel­vényt Ceglédről Szegedre, s ezt sikerrel teljesítette is. — Most ennek az országos viszonylatban elsők között álló teljesítménynek a megdöntésére készült fel Jáno­si József elvtárs mozdonyvezető, aki vasárnap délelőtt 2500 tonnás szerelvénnyel érkezik Ceglédről a Szegedi Rendező pá­lyaudvarra. Vállalta, bogy útját — a megállást beleszámítva — 170 perc alatt teszi meg a régi 632 perc helyett. Wolmann Gellért elvtárs is ér­tesült szaktársa nagyszerű vál­lalkozásáról, s az elmúlt napok­ba® újabb versenyszerződést kö­tött, amelybe vállalta, hogy áp­rilis 30-án 2800 tonnás szerel­vénnyel ismét 120 perc alatt te­szi meg a Cegléd—Szeged közötti 115 kilométer hosszúságú utat — Ennek a nagyszerű vállalko­zásnak a végrehajtása május elseje egyik kimagasló eseménye lesz. Wolmann Gellért elvtárs már­is alaposan felkészült a feladat végrehajtására s vállalta, hogy ha szerelvénye összeállítása kö­rül nehézségek mutatkoznának, akkor egy könnyebben össze­állítható 2150 tonnás vonattal érkezik Szegedre. Ahogy közeledik május elseje, úgy fokozódik a lelkesedés az üzem többi dolgozói között is. A mozdonyvezetők mellet a kazán kovácsok is jó példával járnak élen. Kiss István kazánkovács a régi 198 sízázilékos teljesítmé­nyét a következő hét folyamán 330 százalékra emeli s ezenkívül a 328—025-ös moz­dony brotáncső kiszerelését is elvégzi. Ezzel még külön 6000 forint önköltséget takarít meg. Az üzemi önköltség csökkentése terén kimagasló eredmények el­érésére készülnek a mozdonyve­zetők és fűtők is. Sánta János elvtárs 25 szá­zalékkal csökkenti az eddigi karbantartási költséget, május l-ig újabb 800 forintot takarít meg. Kádár János, Tári Mihály. Balogh István, Bagi György, Vá ri Jenő, Nagy Ferenc, Bárnai Já­nos és Harmati István mozdony vezetők és fűtők közösen vállal­ták, hogy gépenként 20—20 szá­zalékkal csökkentik a mozdony javítási költségeit, s a szén­megtakairítás vonalán is újabb eredmények elérésére készülnek. Eddig már 14.4 százaléíkios szén­megtakarítást értek eL A MÁV fűtőház dolgozói is Pártunk eddigi eredményeit, az ellenséggel vívott harcban el­ért győzelmeket ünneplik május elsején. Ezen a napon ismételten kifejezésre juttatják szeretetüket és hálájukat a nagy szovjet nép, Sztálin elvtárs iránt, akik nem­csak felszabadították hazánkat, hanem minden támogatást meg­adnak a szocializmus építéséhez. Szegeden is bemutatták az alumínium forrasztását Nagy sikere volt az Általános Fizikai és Kémiai Intézet aluminiumismertető délutánjának Nagy érdeklődés mellett tar­totta meg Szegeden alumi­niumismertető délutánját az Alumíniumipari és Kereske­delmi Propaganda Bizottság a szegedi Tudományegyeltem általános és fizikai-kémiai in­tézetével együtt. A nagyszá­mú érdeklődő közönség között igen sok ipari munkás jelen® meg, különösen a Gázgyárból és a Konzervgyárból, ezenkí­vül több olyan kisiparos, aki alumíniummal foglalkozik. Az ismertető délután meg­nyitójában dr. Kiss Árpád egyetemi tanár a tudomány és a gyakorlati élet szoros kap­csolatának fontosságára muta­tott rá. Dr. Bácskai Gyula adjunktus az alumínium kor­róziójáról, vagyis tönkreme­neteléről és az ellene való vé­dekezés kérdéseiről tartott elő; adást, jórészt saját kutatásai alapján. Igen nagyszámú hoz­zászólás követte az előadást és a felszólaló dolgozók hosszú évek munkája során szerzett tapasztalataikból mondtak pél; dákat. Igen sok mindennap kérdés vetődött fel, így a többi között az aluminiumedények tisztításának, a tetőfedésnél használt alumínium alkalma­zásának kérdése is. Különösen nagy érdeklődés kisérte az alumínium forrasz tásának bemutatását, amelyet eddig Szegeden még egyálta­lában nem végeztek. Vezér István előadása során ismer­tette részletesen az alumínium forrasztását és hegesztését, amelyet ezentúl Szegeden is alkalmazhatnak majd. A fizikai-kémiai intézet to­vább akarja folytatni ebhez hasonló ismertető délutánjait. Legközelebbi alkalommal a vasról tartanak gyakorlati is­mertető előadást a Nehézvegy ipari Központtal együttmű­ködve. Bátrabban az önkritikával l Hozzászólás Szabó Miklós: „Hogyan biztosítsuk az iskola jegyeimet" cimü cikkéhez nélkül" — vagyis semmit! Szabó kartársam nem feltárja a hibát, amit elkövetett, hanem elkeni. Bennünket, nevelőket — és különösen fiatal ne­velöket — nagyon érdekelnek az ilyen esetek, mert ezekből sokat ta­nulhatunk, ha ismerjük az okot, ami a hibát kiváltotta. Szabó kar­társam ebben a cikkében nem világí­tott rá a hibák okaira és Igy nem segí­tett bennünket előre szakmai tudá­sunk emelésében. Három félhasábon keresztül ismerteti Makarenko és a szovjet pedagógia módszerét és el­méletét — ez helyes — de mindösz­sze 7 szóban — azt is zárójelbe téve! — említi meg saját esetét, saját' hi­báját. Én úgy érzem, hogy tekintélyünk­ből egy szikrányit sem vesztünk, ka hibáinkat feltárjuk és nem elkenjük, ilyen se hideg, se meleg őneélzatos­súgókkal. Magának a Pártnak is abban van egyik legnagyobb ereje, hogy nem fél feltárni a hibákat, hogy a hiányosságok és hibák feltárásán keresztül azokat ki tudja küszöbölni és helyes irányba vinni tovább a munkát! Nem tudom, hogy milyen viszony• ban van Szabó kartárs a Párttal, hisz nem is ismerem személyesen öt, azonban meg kell mondanom, hogy soha, senkinek nem árt, sőt minden­kinek csak hasznára válik tanulni a Párttól és soha senkinek sem lehet más útja, mint a Párt útmutatásait követni, — az önkritika kérdésében is! — ha azt akarja, hogy munkája valóban eredményes legyen és mun­kájával hozzá tudjon járulni a szo­cializmus felépítéséhez! Nevelésügyünk kérdései ma — kü­lönösen a Párt Központi Vezetőségé­nek határozata útán — központi kérdések. Ezért engedtem meg ma­gamnak, hogy ilyen formában szól­jak hozzá ehhez a kérdéshez. Igen helyesnek tartanék egy nyilvános vitát nevelésügyünk szegedi kérdé­seiről, melyben remélem, minden szegedi pedagógus kartársam bele­fog kapcsolódni, hisz a vita, melyet a kommunista kritika és önkritika eszközével épltőleg folytatunk, csak előreviszi ügyünket és hozzájárul­hat nevelési és oktatási munkánk megjavításához — a szocialista em­ber jobb és eredményesebb kovai­csolásdhozf" KLEIN FRIGYES ipari tanulóiskola. A Délmagyarország vasárnapi száma közli Szabó Miklós kartársam cikkét az iskolai fegyelemről. Mint azt a szerkesztőség által irt beveze­tőből kivettem, ez a cikk lényegében önkritikának íródott, abból az eset­ből kiindulva, hogy Szabó kartársam az iskolában több gyereket megpo­fozott. Meg kell azonban monda­nom, hogy ez a cikk a valóságban minden, csak nem önkritika! Nevez­getném falán tárcának, vagy érteke­zésnek, vagy Makarenko módszerét ismertető közleménynek, vagy e módszer iránti elismerő és követen­dő nyilatkozatnak, de önkritikának semmt esetre sem. Szabó Miklós kartársam, úgy lát­szik, alaposan áttanulmányozta a szociálista nevelés problémáit és módszerét — ez az ő érdeme —, tisztában van a szociálista pedagógia céljával. Igen helyesen fejti ki, hogy a szociálista iskola szoros, eleven kapcsolatban áll a „politikai, gaz­dasági és szellemi élet minden meg­nyilvánulásával". Azt irja cikkében, — erre példákat is felhoz — hogy a múltban a fegyelmezés legelter­jedtebb eszköze a testi fenyítés volt, amit az ,,új szociálista humanizmus nem enged meg". Kifejti Szabó Mik­lós kartársam, hogy a ,,jól szerve­zett, öntudatos munka útján" és olyan légkör megteremtésének útján, melyben a tanulók a tanulást és a munkát örömmel végzik el, lehet csak megvalósítani a kívánt fegyel­met. Meg kell teremteni, — irja — a fegyelem alapfeltételét, a tanulók munka iránti kedvét, amit a „ne­velő személyes példája útján érhe­tünk el". Ezek után a helyes megátlapitások után felmerül a kérdés: hol keres­sük a cikkben a következetességet, hol találjuk meg az önkritikát? Ha Szabó kartársam ilyen jól tudja, hogy a személyes példamutatásnak milyen hatalmas nevelő hatása van és ezért jelentősége is milyen nagy, fniért nem irta meg önkritikájában, hogy ezt abban a kritikus pillanatban, mikor tanulóját, vagy tanulóit tes­tileg megfenyítette, szem elöl tévesz* tette és evvel, idességével, türelmet­lenségével, meggondolatlanságával súlyos hibát követett el? Rákosi elvtárs ez év február 10-én azt mondotta az önkritikáról, hogy az konkrétum nélkül annyit ér, „mint a nyeletlen bicska — penge Ma tartja meg előadását Komócsin Zoltán elvtárs Fötdmüvesszövetkezet hírei Felhívjuk a szerződéses termelők figyelmét, hogy a leszerződött terü­letére a névtáblát mindenki minél hamarább tegye ki. Abban az eset­ben, ha hiányzik a névtábla, a föld­müvesszövetkezet felelősei termelési előleget nem folyósíthatnak. A szegedi dolgozók már napok óta készülnek annak az előadás­nak meghallgatására, melyet ma délelőtt 9 órai kezdettel Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a MDP Központi Vezetősége Agitációs Osztálya vezetője tart a Belvá­rosi Moziban. Az előadás címe: A kommunista pártok harca az osztályellenség ideológiai és szervezeti behatolása ellen. Szeged valamennyi üzemében hatalmas érdeklődés nyilvánul meg az előadás iránt. A Magyar Kenderben például igen sok dol­gozó felkereste a népnevelőket és kérte, a pártszervezet hasson oda, hogy valamennyien bejussa­nak az előadásra. Minden üzem­ben megszervezték az előadás csoportos meghallgatását s gon­doskodtak arról, hogy különösen a termelésben élenjáró dolgozók résztvehessenek Komócsin elv­társ előadásán. A dolgozók tudják, hogy az előadás hasznos útmutatóul szol­gál további munkájukban, hiszen éppen azokra a kérdésekre vilá­gít rá, az imperialista támadás­nak azt az útját mutatja meg a dolgozóknak, melyek ellen igen nehéz a védekezés, mert ez a támadás legtöbbször burkolt for­mában, demokratikus szólamok, kai álcázva jelentkezik. Komó­csin elvtárs előadása azonban nemcsak azt mutatja meg, ho­gyan akarják az imperialisták ideológiai és szervezeti téren megbontani a Szovjetunióvezette béketábor sorait, hanem azt is, hogyan keli ez ellen a támadás ellen védekezni, mit kéül megten­ni minden becsületes szegedi dol. gozónak is az imperialisták kí­sérletei meghiúsítására. Az imperialisták támadása úgy erősödik, ahogy nő a béketábor ereje. \ béketábor erőinek növe­kedése, az egész világon megmu­tatkozó egység arra ösztökéli az új háborúra spekuláló Imperia­listákat, hogy összpontosítsák támadásaikat a békéért küzdő országok vezetőerői, a kommu­nista pártok ellen. Akkor, amikor a kommunista pártok következe­tes harcot folytatnak e behatolá­si kísérletek ellen, egyben meg. védenek valamennyi dolgozót, őrt állanak a szocialista építés ered­ményei felett. Ezt a hatalmas küzdelmet is­merhetik meg a szegedi dolgozók Komócsin elvtárs mai előadásá­ból, mely hozzásegíti őket ahhoz, hogy a saját munkájuk vonalán, a saját mindennapi éVtükben fokozott harcot folvtatbassanak a háborús gyújtogatok ellen. Fliüadás a bányamunkás mozgaSomrál A Magyar Törónclmi Társulat' Délalföldi Csoportja szerdán dél­után 6 órakor rendezi meg újabb felolvasó ülését az Ady-téri egye­tem III. emeleti II. számú tanter­mében. Ezalkalomntal dr. Vigh Joachim elvíárs. főiskolát tanár „Bányamunkás mozgalmak a 19. század kilencvenes éveiben" cím­mel tart előadást. A felovasó­tilés nyilvános és arra mi-iVn érdeklődőt szívesen látnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom