Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-23 / 94. szám

Ma délelőtt 9 órakor a Belvárosa Moziban tartja meg előadását Komócsin Zoltán elvtárs VII. ÉVF. 94. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1950. ÁPRILIS 23. Szegeden is lelkesen csatlakoznak a dolgozók a békefelhivási aláírásgyűjtő mozgalomhoz Néhány hete indult el Stockholmból az a kiáltvány, amely világszerte felhívja a béke minden hívét, a világ valamennyi jóakaratú emberét, hogy csatlakozzék az atomfegyver betiltásának követeléséhez, szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetéséhez és nyilvánítsák háborús bűnösnek azt a kormányt, amely elsőnek alkalmazza az atomfegyvert valamelyik országgal szemben. Ez a felhívás elérkezett mindenhová és nálunk, Magyarországon Rákosi Mátyás elvtárs névaláírásával indult el az a nagy békemozgalom, amely egyre szélesedik és amelyből nem marad ki senki sem, aki a pusztulás helyett az életet, a rombolás helyett a teremtő békét választja. Szeged dolgozói is megértették ennek a nagyszabású mozgalomnak a jelentőségét, megértették, hogy jövőjükről, a békés építő munkáról van szó. A Szegedi Gázgyárban péntek délután indult el útjára az az iv, amelynek tetején ezek a szavak állnak: „Mi, a Szegedi Gáz- és Villanytelep dolgozói csatlakozunk és teljes egészében magunkévá tesszük a béke hívei világkongresszus állandó bizottságának felhívását." Szommer Pál elvtárs, bérelszámoló, volt segédmunkás, az üzemi dolgozók között, Dobó Géza elvtárs pedig a Gázgyár hivatali dolgozói között indította el az Ivet, amelyet elsőnek Homola János elvtárs, munkás vállalatvezető frt alá. Szommer és Dobó elvtársak személyesen Is beszéltek minden dolgozóval, hogy elmondják nekik, mit jelent számukra a békéért való harcos kiállás. De nem is igen kellett sokat magyarázni, hiszen minden dolgozó nyomban ürömmcl Irta alá az ivet és szombaton estig már csak az esti műszak dolgozóinak aláírása hiányzott a Gázgyár ivéről. A lelkes csatlakozásokra jellemző az a kis röpgyűlés, amely a lakatosműhelyben jött össze. Selmeci Mihály elvtárs a műhely vezetőjének aláírása és rövid beszéde után. A Gázgyár dolgozói valamennyien egységesen csatlakoztak aláírásukkal a békemozgalomhoz. Hozzájuk hasonlóan a Lemezgyár rönktéri munkásai és irányitói között is hasonló lelkesedéssel járt kézről-kézre az ív, amelyen kifejezésre juttatják, hogy csatlakoznak a béke megvédésének világmozgalmához, meg akarják akadályozni a háborús gyújtogatok aknamunkáját. A Talajjavítási NV. szegedi laboratóriumának üzemi szervezetbe tömörült tagjai is magukévá tették a békemozgalom felhívását és gyűlésükön lelkes hangulatban alakították meg békevédelmi bizottságukat. A bizottság megalakítása alkalmával elfogadott határozati javaslatukban megígérték, hogy a háborús gyujtogatók aknamunkájának több és jobb munkával felelnek s a világ dolgozóinak nagy ünnepére, május elsejére már korábban tett felajánlásukat nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik. A Csongrádmcgycl Népbolt NV. dolgozói is csatlakoztak a békemozgaiomhoz és megfogadták, hogy 8 napon belül megalakítják békebizottságukat és közös gyűlésre hívják össze a vállalat valamennyi dolgozóját, hogy együttesen tiltakozhassanak az imperialisták aljas provokációi ellen és együttesen juttassák kifejezésre a béke megvédésének gondolatát. f! francia békeharcosok kidobták a vonalból a Vietnámba irányított hadianyagot Páris XIV. kerületének békeharcosai pénteken este arról értesültek, hogy Vaugirard rendezőpályaudvarra szerelvény érkezik, amely Indokinába irányított hadianyagot szállít. Mintegy 200 béketüntető benyomult az állomásra és kidobálta a kocsikból a La Pallaice kikötőjébe irányított szállítmányt, amelyben több amerikai katonai tehergépkocsi is volt. Ujabb sztrájkhullám Amerikában Április 20-á.n eredménytelen tárgyalások után bérsztrájkba léptek a Carnegie Illinois Steel Corporation, a Pennsylvania állambeli Homesteadban lévő hatalmas aoélüzemének munkásai. Április 23-án éjszaka kezdődik a keleti partvidék gőzhajó társaságok alkalmazottainak sztrájkja. Uj kollektív szerződós megkötését követelik. Április 24-ére tervezik a vasúti fűtők és gépészek szövetségéhez tartozó vasutas szakszervezetek sztrájkját. Ugyancsak április 24-re tűzték ki a telefontársaságok alkalmazottainak sztrájkját. A telefontársaságok munkásai béremelést és a munkafeltételek javítását - követelik. Az Olasz Kommunista Pár! a békeszerződés alkalmazását követeli a trieszti kérdésben Az Olasz Kommunista Párt vezetősége Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottság-'.aak kérésére meghallgatta és megvitatta azt a részletes jelentést. amelyet Vittorio Vidsli. a Szabad Terület Kommunista Pártiának titkára terjeszteti elő A jelentésből kitűnik, hogy az olasz békeszerződés alkalmazásának elmulasztás^, a szabad terület kérdésében, állandósította az amerikai és a jugoszláv megszálló csapatok jelenlétét. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége megállapítja, hogy az idegen katonai megszállás állandósulása, amely az amerikai imperializmus terveiből és az olasz kormány engedékenységéből következik, egyre súiyosbbítja a szabad terület helyzetét. A békeszerződés alkalmazása lehetővé teszi a terület lakossága érdekeinek megvédését és jövőjének biztosítását és a trieszti területet a béke és a szomszédos népek közötti termékenv együttműködés fontos tényezőjévé teszi. A római rádió jelentése szerint az olasz kormány pénteken minisztertanácsot tartott, amelyen Sforza külügyminiszter kijelentette, hogy a Szovjetunió jegyzéke a trieszti kérdéssel kapcsolatban új fejleményt jelent, amelynek minden vonatkozásút részletesen meg kell fontolni. Az egyik amerikai ügynökség nyiltan el is ismeri, hogy a szovjet jegyzék igen nehéz helyzet elé állította a nyugatiakat. i , Á Magyar Tudományos Akadémia elnökségének felhívása a magyar tudósokhoz Most, amikor a békéért való harc új szakaszába lépett azáltal, hogy a stockholmi békekon ferencia határozatai a békéért való küzdelmet aktív békeharccá változtatták, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége teljes odaadással csatlakozik ezekhez a határozatokhoz és minden erejével támogatja a dolgozó népek millióinak békéért való harcát. A tudomány munkásainak a béke oldalán kéül állniok. Bennünket, a felszabadult népek tudósait azzal fenyeget az imperialisták őrült terve, hogy felszabadulás utáni keménv munkánk eredménye semmivé válik. Laboratóriumainkat, kutatóintézeteinket, könyvtárainkat, amelyeket felszabadult népünk alkotóereje adott nekünk, újra rommá akarják változtatni. Vissza akarnak kényszeríteni bennünket abba a sivár nyomorúságba. amely a felszabadulás előtt volt a becsületes tudósok osztályrésze. Az imperialisták vágyai és a valóság között azonban ott áll 3 világ dolgozóinak elszánt ellenállása. A hatalmas Szovjetunió, a felszabadult népek százmilliói mellé az egész világon felsorakoznak a tudomány becsületes, igaz munkásul. A Tudományos Munkások Világszövetsége J oliot-Curie javaslatára meg ál'apodást kötött a Szakszervezeti Világszövetséggel, hogy a tudósok munkájának eredménvelt nem engedi az imperialista háború szolgálatába állítani. Mi szilárd elhatározással csatlakozunk a békeharchoz. Csatlakozásra szólítunk fel minden ma. gyar tudóst, a tudomány minden munkását. Dolgozók, akik a tudomány frontján álltok, támogassátok aláírásotokkal az atombomba eltiltásáért folyó világküzdelm°t. Alkossatok, dolgozzatok még keményebben. Munkátokkal növeljétek dolgozó népünk gazdasági, honvédelmi és szellemi erejét. Zárkózzatok fel az eddiginél is szorosabban a Magyar Dolgozók Pártja és népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás mögé, hogy a Szovjetunió vezetésével, a nagy Sztálin zászlaja alatt győzelemre segítsük daida'mas ügyünket; a teremtő békét. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége. Rusznyák István elnök, Ligeti Lajos alelnök, Gombás Pál alelnök, Lukács György, az Elnökség tagja, Novobátzky Károly, az Elnökség tagja, Molnár Erik, az Elnökség tag" ja, . . Erdey-Gruz Tibor, az Elnökség tagja, Straub Bruno, az Elnökség tagja. Alexits Gvörgy főtitkár, Németh Gyula I. oszt. elnöke, Fogarasi Béla II. oszt. elnöke, Kies Frigyes III. oszt. elnöke, Schulek Elemér, a vegyészcsoport elnöke, Marék József, a IV. oszt. elnöke, Illyés Géza, az V. oszt. elnöke, Michailich Győző, a VI. oszt. elnöke. Halálra ítélt a győri statáriális bíróság egy fegyverrejtegető kulákot 34 éves sunyitekintelű ember á'H szombaton a Magyar Népköztársaság gyönmegyel bíróságának rögtönítélö tanácsa előtt; ifj. RohHng Ágoston kónyi fegyverrejtegető kulák. Rohling szorgalmas hallgatója volt az amerikai imperialisták háborúra uszító rádiójának és háborúra spekulált. Lakásán az Államvédelmi Hatóság a letartóztatás után kiHncmilliméteres ismétlöpisztolyt, 59 darab töltényt, egy Ftaubert-puskát, 310 darab tölténnyel, egy Manlicher-fegyvert, egy vadászfegyvert, J0 kg. ólomsörétet, valamint a lőszer előállításához szükséges készüléket talált Ezért került a rögtönítélő bíróság elé. Mecsér József, a rögtönité'ő tanács elnöke nyitotta meg a tárgyalást, majd Kóger János, az államügyészség elnöke terjesztette elő vádindítványát. Ifj. RohHng Ágoston 1916-ban született, nőtlen, gazdasági akadémiát végzett, volt gazdatiszt, szü. leivel együtt 68 hold földön gazdálkodnak. Ab elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, majd igy folytatta: — Jobboldali beállítottságú vagyok, papi iskolában nevelkedtem. Elmondotta, hogy a fegyvereket azért rejtegette, hogy ha az „amerikai csapatok megérkeznek", segítségükre legyen. Gyűlölte a magyar ncpi demokráciát. Röpcédulákat terjesztett, hogy ezen keresztül ke'tsen reményt a reakciósokban, volt csendőrökben, horthysta katonatisztekben és kulákokban. Április 14-re virradó éjjel' készített ilyen röpcédulákat és azokat szétszórta a faluban. A röpcédulák egy részét kulákok és reakciósok házaiba dobta be, másik részét az utcákon szórta szét. — Kinek a lakásába dobott be ilyen röpcédulákat? _ kérdi az elnök. — Dobtam belőle Rádonyi József plébánoshoz is. Miért dobott a plébánoshoz? — Mert hallottam — feleli —, hogy időnként demokráciaellenes nyilatkozatokat tesz. Végül az elnök kérdésére elmondotta még, hogy az Államvédelmi Hatóság előtt önként, minden kényszer nélkül tett beismerő vallomást. Ezután a rögtönítélő tanács egv tagja tett fel kérdéseket a vádlotthoz; — Hogyan képzelte maga a harmadik világháborút? Mit jelentett volna ez magának? — A régi világot vártam tőle. — Mi lett volna a parasztokkal? — A földet visszavettük volna. — Kié lett volna a hatalom? A vádlott sunyi arccal hallgat, majd rövid szünet után Így felel: — A csendőröké, volt tiszteké, reakciósoké. Ezután az ügyész tett fel kérdést: — A fegyvereket hogyan és kik ellen akarták felhásználni? — A rendszer képviselői ellen, de a kis- és kőzépparasztok ellen is. A bfróság ezután több tanút hallgatott ki, akik beszámoltak arról, hogy az egész község dolgozó parasztsága mély felháborodással és undorral utasította vissza a röpcédulák tartalmát és teljességgel elítélik a vádlott kulák bűncselekményét. Kóger János államügyész vádbeszédében hangsúlyozta, hogy a béke egyik elszánt ellensége ellen emelt vádat, aki a hozzá hasonlókkal együtt a munkások és dolgozó parasztok ezreit akarta elpuszt.tani s a három- és ötéves terv nagyszerű eredményeit akarta tönkretenni. Ifj Rohling maga is klerikális és soviniszta nevelésének tulajdonította cselekedeteit, azt, hogy a nép iránt érzett féktelen gyűlölete volt az alapja annak, hogy fegyvereket rejtegetett, amelyeket az imperialisták érdekében akart felhasználni. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte az ügyész, majd a vádlott szabadonválasztott védője, Erdélyi Iván mondotta el védöbeszédét. A rögtönítélő bfróság bűnösnek mondotta ki ifj. Rohling Ágostoné fegyverrejtegetés bűntettében és ezért halálbüntetésre, valaminé szabadságbüntetés esetén 10 évi politikai és hivatali jogvesztésre Ítélte. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe azt az uszító izgatást, amit a vádlott a röpcédulák terjesztésével követett el, továbbá azt a körülményt, hogy megbánást nem tanúsított, sőt az egész tárgyalás folyamán osztályelleneség mivoltát hangoztatta. A vádlott kegyelmet kért. A bíróság ezután kegyelmi fanács.csá alakult át. Tltoista összeesküvőket ítéltek el Bulgáriában Górna Dzsumajaban befejeződött a bírósági tárgyalás, amelyen titoista ügynökök egy csoportja állt a törvényszék előtt. A kihallgatások során bebizonyosodott, hogy a jugoszláv ügynökök elkövették a vádiratban terhükre rótt bűncselekményeket, amelyek arra irányultak, hogy erőszakkal megdöntsék Bulgáriában a népi hatalmat, Pirin vidékét elszakítsák a Bolgár Népköztársaságtól és Jugoszláviához csatolják. Asszen Georgijevet és Petro Mitevet életfogytiglani fegyházra ítélték, a többi vádlott bűnössége fokának megfelelően kapott büntetést. Két halálos ítélet a prágai kémperben Az állami bíróság elnöke szombaton hirdetett ítéletet a hattagú kémcsoport tagjai felett. Mind a hat vádlottat bűnösnek találták. Jaromir Nechansky őrnagyot és Valeslav Wahlt kötéláltali halálra, Milos Spryslt életfogytiglami súlyos börtönre, dr. Jan Dohnaleket 20 évi súlyos börtönre, Zdenka Vackovat 18 évi súlyos börtönre, Karel Lorist pedig 25 évi börtönre ítélték. *A bíróság mind a hat elítélt ra"yonát elkobozta,