Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-02 / 78. szám

Vasárnap, 1950. április 2. 7 Éljen győzelmeink szervezője, motorja: a Magyar Dolgozók Pártja! AZ „IJR1 MURI" SZEGEDEN FELSZABADULAS Borba, porba, kegyetlen tréfák, ba, a múlt dáridós úri Magyarországba süllyedt életét láttuk megelevenedni legújabb magyar filmünkön, a Móricz Zsigmond regényéből készült „Uri muri"-n, a szegedi Korzó Moziban. Népi demokráciánk filmgyártásának értékes darabját jelenti ez a film és készítői helyesen választottak, amikor nagy klasszikusaink örökségének továbbvitelénél éppen Móricz Zsigmond híres regényéhez nyúltak. Megdöbbentő erővel sorakoznak a jelenetek, amelyek a múlt urainak, a pusztulásra már régen megérett úri osztálynak üres, tartalmatlan, minden emberi érzésből kivetkőzött alakjait mutatják be. A földbirtokosok, szolgabirák, kulákok, ezer és tizezerholdasok, urak és urizáló dzsentrik züllött napjai, dáridózásai, léhűtő élete mellett borzalmas, kiáltó ellentét ként álltak az ország dolgozóinak keserves, napi robottól, megalázásoktól elgyötört munkanapjai s ünnepei egyaránt. Mig az urak undorító tréfákon forték a fejüket, a dolgozó népnek gondot okozott a mindennapi kenyér, s az úri murikra siető kényelmes, rugós kocsik mellett félve húzódott félre a kopottas dunnák között nyögdécselő, beteget szállító rázós parasztszekér. A jogos bérüket kérő parasztoknak sem jutott Í°t>b szó a durva visszautasításnál, vagy az emberleien becsapásnáí. A milleneumi Magyarország hivalkodó pompájában tobzódó urak azonban sokkal korlátoltabbak voltak annál, mintsem észrevették volna ezeket a kiáltó ellentéteket és rádöbbentek volna az igazságra. Nem láthatták, mert nem is akarták látni, hogy rettenetes erő gyűlik velük szemben; a nép ereje. Nem láthatták még az olyan, a maga korában haladógondolkodású férfiak sem, mint Szakmáry Zoltán, az ,,Uri muri" hőse, aki ki akar törni o perspektivátlanságba züllött úri világból. Ujat, nagyot akart: belterjes gazdálkodás megvalósítását. Sorsa természetesen csak bukás lehetett, mert azt a világot nem lehetett reformokkal megváltani, abból a világból egyedül nem lehetett kiemelkedni. Szakmáry Zoltán nagyot akart, de nem a népre támaszkodva: csak bukás lehetett a sorsa. A lángokban álló Szakmáry-tanyaház fénye azonban már a jövőre vetetf fényt, amelyben el kell égnie minden úri gonoszságnak. A filmnek nagy hibája, hogy Szakmáryban nem mutatja meg eléggé ezt a nagyot, újat akaró férfit, aki változtatni akar az elavult termelési módokon. A filmen sokkal inkább úgy érezzük, hogy az új tervek, a belterjes gazdálkodás nagyszerű gondolata csupán az úri öt éve már! Emlékszel még rá?. Dorbézoltak a németek, „a felsőbbrendű fajnak" vitték kifelé a kenyeredet, ami sehogyse volt tiéd, mert voltak saját urald is, de mégis azt hihetted volna, hogy éhenhalsz így végül js, ha nem látod a munkásosztály győztes népének seregét közeledni, amint kinyúj ja öt éve, hogyha bizton tudtad az eszmét, amely győzni fog, lestek reád És hány hű eh-társ passzióért, Szakmáry Zoltán szeretőjéért, Rozikáért történik. Rozika alakja maga sem az, aminek a móriczzsigmondi ábrázolást ismerjük. A filmen inkább elzüllölt, kacér parasztlány, mint az a végered menyben tragikus sorsú summáslány, aki a hozzá hasonló lányok nyomorultságából csak osztálya megtagadásával, saját maga emberségének feláldozásával találhatta üreg a—látszólagos felemekedést és szabadító karját feléd. boldogulásl ^bban a társadalomban. Lényeges hibái ennek a filmnek és általában tapasztalható ez az elnagyoltság a többi alakok dhrdzo/dujhullt ki a sorból Üt%'amott. sánál is. Ugy látszik, mintha sofe"j-.s üt éve> hogy a szabadjtó. kai inkább csak az úri Magyaror- a győztes Vörös Hadsereg szág kiáltó ellentéteinek, a kezet kivezette a szabadságra ökölbeszoritó úri gondolkodásának^ börtönéből életedet, megmutatása lett volna a cél. Ej'azt mondva: Itt van, cselekedhetsz! is fontos feladat és ezt a feladatát ÉE nézd meg most boldog hazád, helyesen végezték el az „Uri mUri",s hogy hová vezet biztos Úton megfilmesítői, de ma sokkal gyöke- körülötted már a világ! rcsebben szükséges lett volna Mó-\ ricz Zsigmond mondanivalóját, S nemesi 5t év> de ötven é« száz szellemét mégjobban továbbfejleszt- év múlva se feledd, hogy mit ve, a szocialista realizmus igazi ki- 'jelentett az, hogy kitűzte it fejező módjait következetesen alkal- csillogó vörös zászlait maZ"'' ,, x. * ISztáljn serege Éljen ő hát, A szereplők játéka nyilván- ] nagy népével, a boldogok valóan a forgatókönyvhöz és a népével, s aikkor is, ha győztes rendezéshez igazodik, ezért sikkad lesz a vMág s új harcba fog, el Deák Sándor, egyébként kitűnő melynek zászlóján ez á'l már: alakítása, Szakmáry Sándor szere- Szocializmus! A szentesi „Hámán Kató" termelőcsoport tehenei és borjai is megtekinthetők a budapesti mezőgazdasági kiállításon Ma már nemcsak Csongrád megyében, de az egész országban ismerik a szentesi „Hámán Kató" termelőszövetkezeti csoportnak az állattenyésztés terén elért kiváló eredményeit. A csoport alakulásakor üres istállókkal kezdte munkáját, ma pedig több, mint ezer állatuk van, köztük hat tehén és hat borjú. Mintaszerűen kezelt teheneiket és borjaikat a csütörtökön megnyílt budapesti mezőgazdasági kiállításon is bemutatták. Szokolay Károly_ pében. Ezért nem tudja Mészáros Agi sem minden apró, finom színészi megnyilatkozása mellett is a regény valódi Rozikájá, nyújtani. 5QQQQ for|„t g Jj^gj pgfl. Képünk a termelöcsoport tehénistá Hójában készült. Tóth Pál, az ország le'gjobb fejögulyása, egy hónap alatt a fejési átlagot 17 literről 25 és fél literre növelte. Az úri Magyarország hiteles, reális ta ábrázolásáért, a dorbézolás és nyomor, a milliók szenvedésének és a kevesek jólétének kiáltó ellentétként való felsorakoztatásáért, azonban méltó elismerés illeti Bán Frigyest, c Kosuth-dijar rendezőt és Hay Gyulát, a regény filmíróját egyaránt. Mindent egybevetve, jelentős alkotással gazdagodat( magyar filmgyártásunk és az „Uri muri" hozzásegíti dolgozóinkat fejlődésükhöz, a múlt még mélyebb gyűlöletéhez. Művészi téren is jelentős alkotás a film és alapot nyújt, hogy ezen az úton haladva a jövőben még tökéletesebb eszközökkel, a szocialista realizmus keretei közölt kaphassuk fürdő tökéletesítésére A szegedi dolgozók kedvenc nyári szórakozóhelye a tiszai partfürdő. Kormányzatunk le. hetővé akarja tenni, hogy ez a fürdő minél szebb, minél jobban felszerelt legyen, minél jobban kitudják itt pihenni a dolgozók a munka fáradalmait. Ezért a Népjóléti Minréztérium a Szegedi Fürdők NV. részére 50 ezer forintot biztosított a partfürdő minél tökéletesebb kiépíté. sére és felszerelésére. A tervek készülnek az összeg minél célszerűbb fehasználására klasszikusaink hiteles múltábrázolá-U bizonyos, hogy a szegedi partsa't is. fürdő az idei nyáron még szebb (!• *•). 'lesz, mint eddig volt. „Hámán Kató" lermelácsaport szépen fejlődő borjait muta'ie be ez a felvétel. Kerékpárutakat épit a város Szeged útjai igen nagy százalékban úgynevezett „macskakővel" burkoltak. Ez a nagy kövekkel kirakott úttest ájtaliában igen tartós és meg is felel nehezebb járművek számára, de pl. a kerékpárosoknak igen sok buszszúságot okoz, mert nagyon rázós és igen könnyen szétrázza, idő előtt tönkreteszi a dogozóknak e fontos és igen nagy mértékben elterjedt közlekedési eszközét. Ezen a régi panaszon kíván se. giteni Szeged város mérnöki hivatala. A város .több útvonalán igy elsőnek az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító útszakaszon, a Kossuth L. sugárúton kerékpárutat épit, A kerékpárujat egyelőre salakburkolatta1 látják el. A különböző városi útépítések ettől függetlenül, teljes eröve' folynak és rövidesen befejeződik a Maros-utca ujrakövezése. 19. századi ban végbemenő fórra dalmatc művészek, zeneszerzök vérét is lángragyújtoiiák. A század második felében öt lelkes zeneművész összefogott, hogy újjáteremtse az orosz zenei életet. Az orosz zene abban az időben nagyrészt nyugatról átvett, arisztokratikus körökben, főúri szalonokban végbemenő musikálást jelenteti. Ez az öt forradalmár lelkületű zene. szerző átütő erővel küzdött az ekkori orosz zeneélet egyoldalúsága, konzervativizmusa ellen. Vissza a néphez! — adták ki a jelszót s ezzel a programmal alaposan felrázták az akkori orosz kuli úr életet. A századvégi orosz művészeti előretörés felictleni.il az „ötök" érdeme, ahogy a zenetörténet számontartja ezt a forradalmár zenei kört. Az „ölök" vezére, legerőteljesebb egyénisége Musszorg szkij volt. Ö fogalmazta meg az „ötök" művészeti • pro grammját s ö is hajtotta vég re azt legkövetkezetesebben. „Az új orosz zene induljon ki az orosz népdal kincséből, amely még felhasználatlan. Az líj zene formája is más legyen, mint az eddigi volt. Nincs múlt, nincs tisztelet es hagyomány" — mondja ez a lendületes, a múlttal bátran izakitó programm. Oroszország- /[ Hovanscsina a Gördülő Opera műsorán iiemn forr ti ' ^ parpsztszármazású Muszszorgszkij gyermekkorában átitatódik az orosz parasztság életmódjával, szoká saival, a muzsik éneke, tánca, meséje mély benyomást gyakorol rá s ez a benyomás egész, életén át benne él. A fiatal, huszonhároméves Muszszorgszkij már ráeszmél igazi hivatására: az elnyomott orosz nép sötét drámájának zenei kifejezésére. Népdrámát alkotni, ez a vágya — népdrámát, amelyben a népé a főszerep, amelyben a nép szava, fájdalma, és zenéje szólal meg! Valamilyen új operastílusra, nagy, egységes drámára gondol. Drámai i menyek, párbeszédek, az orosz nép és Oroszország történetéből való jelenetek tűnnek fel a fiatal, katonaiskolába kény. szerített Musszorgszkij képze leiében. Népi dallamok, erőteljes harmóniák, új hangszí. nek zúgnak fülébe. S ez a fi atalkori vizió nemsokára élő valósággá lett, megallcotja az orosz színpadi zene legnauyobb alkotásait. 1870-ben elkészül a Godunov Borisz, 1873-ban pedig iró barátja és harcos fegyvertársa, Sztasov ötletére a Hovanscsina. usszorgszkij az első alkotóművész. aki a nép világába igazán belelát, a nép elnyomotiságát, vágyait, örömeit lényegéhen felismeri és müveiben « népi dallamanyon felhasználásával kifejezésre is juttatja. A Hovanscsina méltó képviselője Musszorgszkij művészetének, egyik reprezentáns alkotása a haladó orosz színpadi kultúrának. Benne a 17. századi Oroszország képe tá rul elénk, a mű cselekménye a Sztyepán Rázin-féle jobbágyfelkelés után játszódik. Oroszország a 17- században még a feudalizmus fénykorát élte. A kegyetlen, hatalomért versengő főurak és a nagy vágyó, felfelékapaszkodó kő. zépnemesség, a bojárok prédája volt az ország. Háborúk, vallási villongások, cárok és hercegek kizsákmányolása gyötörte a népet, amely ősi, öntudatlan erővel sodródott az akkori politikai áramlatok útvesztőin át újabb, fejlettebb korszakok felé. A Hovanscsi na a drámai realitás erejével jeleníti elénk a kizsákmányolt főúri vetélkedésekben eszközül odadobott orosz népet. A nép hiába vár segítséget a maga hatalmát, gazdagságát ápoló hercegtől. S amikor Ho. vánszky az alattomos bojár intrika áldozata lesz, népe egy részét a cári csapata], pusztítják el, a többieket vallási bigottizmus az önkéntes máglyahalálba viszi. A magárahagyott nép tanácsta lan rémülete hangzik a 3. fel vonás csodálatos kórusjelenetében. A kor annyira fonák, hogy még az alattomos-intrikus Saklovity bojár is az igaz_ ágosabb kor. a „gazdagok és szegények által óhajtva várt új messiás" eljöveteléről énekel korától és önmagától megundorodva. A Gördülő Opera a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja kultúreseményeihez csatlakozott, amikor a Hovanscsinát Szegedre hozta. Kisebb hiányosságok ellenére is az előadás jól felépített volt. Losonczy György (Hovanszky Iván), Nagypál László (Hovanszky Andrej), Király Sándor (Galiczyn) szerepeiket jól és szépen oldották meg. Tiszai Magda egyéniségének igen jól megfelelt a Már fa-szerep. IJttasy György (Dcsszifej) játéka és éneke biztos, kulturált és művészi voft. Tóth Lajos (Saklovity) intonációi bizonytalanok voltak. Fekete Pál (írnok) túljátszottá szerepét. Kitűnő volt a műben igen sokai szereplő népes kórus, a balettkart dicséret illeti az ízléses perzsa táncért. A rendezés hiányossága, hogii a színpadon szereplő népe' és tömegeket úgy ábrázolja, ahogy az elnyomók szeme látja. A M.4 V zenekar igen gye i gén szerepelt, játéka egy gyorsan betanult mű szinte. len és bizonytalan eljátszását jelentette. A vezénylő Lukács Miklós nem tekintette szívügyének a zene pontos, finom kidolgozását. A Gördülő Opera a Hovanscsina-játékkal egyelőre be. fejezte szegedi vendégszerepléseit. Munkájának, művészi eredményeinek ' kiértékelésére mén érünk. Király József.