Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-21 / 92. szám

* A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának felhívása a világ asszonyaihoz 70.000 fiatal vm részt a kongresszusi kuifurversenvben VII. ÉVF. 92. SZÁM. ara 50 fillér PÉNTEK, 1950. ÁPRILIS 21. OT EV UTAN 1945 tavaszán még Berlin ut­cáin harcoltak a Szovjet Hadse­reg katonái s vállvetve velük a lengyel haderő. Ekkor — 1945 április 21-én — kötötték meg a lengyel-szovjet barátsági, köl­csönös segélynyuitá-i és együtt­működési szerződést. A lengyel nemzet ennek a szerződésnek a fontosságát évről-évre jobban látja s minden úi politikai vagy gazdasági sikere nyomán híveb­ben és 'úvebben értékelheti ki. Bierut. köztársasági elnök két évvel ezelőtt ezeket mondotta: „A szerződéseknek és egyez­ményeknek, amelyeken jelenleg a Szovjetunióval való kölcsönös együttműködésünk alapszik, Len­gyelországra ni-zrve az a törté­nelmi jelentősége, hogy Lengyel­ország megszűnt az imperialista erők játékszere lenni és törekvé­seiben, alkotó munkájában és történelmi fejlődésében ezentúl sohasem marad magára." Ezek a szavak, teljes mérték­ben visszatükrözik a lengyel­szovjet szerződés tartalmát Az elmúlt öt esztendő bebizo­nyította, hopv milyen lényeg­bevágóan különbözik Le­gyeiországnak a Szovietunióihoz és a népi demokratikus államok­hoz való viszonya, a kapitalista államokban uralkodó helyzettől. Amerikának a marishallizáit ál­lamok számára nyújtott úgyne­vezett segítsége saját érdekeik ellen irányuló politikai eszközei­vé teszi őket, amely politika az ő biztonságuk ellen s ezzel együtt a német agresszív erők újjáélesz­tésére irányul. Érdemes össze­hasonlítani Lenygelország hely­zetét. mert abból derül ki iga­zán, hogy mit hozott Lengyelor­szág számára a Szovjetunióval •aló szövetség. Közvetlenül a háború titán Lengyelország reakciós erői arra törekedtek, hogy visszaállítsák az országban a nemzetiközi tőke uralmát, Lengyelország termé­szeti kincsei és a lengyel nemzet felett. Ezek a törekvések azon­ban kudarccal végződtek, mert az idegen beavatkozás nem volt képes szuronyaival elérni Len­gyelország területét. Görögország területére szabad belépésük volt Churchill és Truman uraknak. Görögország földje öt esztendő óta vértől ázik. Lengyelország nyugodtan dolgozik, mert a len­gyel-szovjet szövetség Lengyel­ország felé elvágta az idegen be­avatkozás útját. A Szovjetunió segítsége nél­kül a lengyel nemzet nem lett volna képes hazáját ilyen mér­tékben újjáépíteni. Az 1948 janu­árban, a hosszúlejáratú és na­gyon kedvező feltételekkel meg­kötött szerződés többek között arról szól, hogy a Szovjetunió 450 millió dollár értékű ipari fel­szerelést szállít Lengyelország naik. Az öt évre szóló áruszállí­tási szerződés Lengyelország gyapotszükségletének 62 százaié, kát biztosítja. Ez a szám tisztán mutatja ennek az együttműkö­désnek tendenciáját. Az említett beruházási szállítások lehetővé teszik pL a lengyel nehézipar ki­fejlődését, ami egyet jelent az­zal, hogy megszilárdítják Len­gyelország gazdasági független­ségét. Ez az első és alapvető különb­ség az imperialista „segítség" és egy szocialista állam segítsége között. A másik alapvető különbséget leginkább Sztálin elvtársnak a szerződés aláírása alkalmával mondott szavaival lehet megvilá­gítani: — Ha ezt a kelet felől emelt gátat ikiegészátiük a nyugat felöl felállított korlátokkal, vagyis nyugati barátainkkal kötött szö­vetségekkel, akkor bátran meg­állapíthatjuk, hogy a német ag­ressziót guzsbakötöttük úgy, hogy azt nem egykönnyen lehet abból feloldani... i E szavakkal szembeállítva, milyen jellemzően hangzik a francia külügyminisztérium szer­vének, a Le Monde-nek megálla­pítása: „Függetlenül attól, hogy tet­szik-e valakinek, vagy sem — Németország felfegyverzése ép­pen úgy benne rejlik az atlanti paktumban, mint ahogy az élet csirája benre van a tojásban." Az újjászülető német revizio­nizmus ma az amerikai nagytő­ke eszköze és ügynöksége, a Wall-Street urai nem sajnálják a pénzt a hitleri epigonoktól. Bi­zonyára nem sajnálják tőlük a lengyel földekrt sem. Nem sajnálnák tőlük, ha mód­jukban volna a lengyel földek­kel rendelkezni. De nem rendel­kezhetnek, mert lehetetlené te­szi ezt a lengyel-szovjet szövet­ség, mert Lengyelország határa a .Szovjetunió számára ia a béke határa. Megkezdődött az atomfegyver betiltását követelő békefelhivás aláirása A „Megvédjük a békét" mozgalom Országos Tanácsának kedden megtartott békegyülése felhívással fordult a magyar néphez, hogy támogassa aláírásával a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizott­ságának stockholmi konferenciáján hozott alábbi felhívását: „Követeljük feltétlen betiltását az atomfegyvernek amely az emberek tömeges megsemmisítésének szörnyű fegyvere. Követeljük szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését abból a célból, hogy biztosítsák e rendszabály megvalósítását. Ügy véljük, hogy az a kormány, amely elsőként alkalmazza az atomfegyvert valamelyik országgal szemben, bűnt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő." Az MSzT távirata a VOKSZ-hoz 25 éves fennállása alkalmából Á Szovjetunió Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Társasága (VOKSz) megalapításának 25. év­fordulójához érkezett. Ebbő' az al­kalomból Bernáth György, a Ma­gyar-Szovjet Társaság főtitkára a Magyar-Szovjet Társaság nevében az alábbi táviratot intézte a VOKSz vezetőségéhez: „Fennállása 25 éves évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletün­ket küldjük a VOKSz-nak és a VOKSz dolgozóinak. Ebből az alkalomból hálatelt kö­szönetünket fejezzük ki a Magyar­Szovjet Társaságot támogató mun­kájukért Nagymértékben ennek a támogatásnak köszönheti társasá­gunk, hogy a nagy Sztálin által vezetett, a kommunizmust építő Szovjetunió s a szovjet nép har­cait, munkagyőzelmeit, tapasztala­tait meismerhettük, hogy azokat a szocializmust építő Magyarország dolgozó népének átadhattuk. A VOKSz volt segítségünkre ab­ban is, hogy a hatalmas Szovjet­unió tudományos életét, művésze­tét, kultúráját írásban, képekben, különböző szemléltető formában tolmácsolhattuk tömegeink felé. A legmelegebb köszönetünket fe­jezzük kj azért, hogy a Magyar­Szovjet Társaság kulturális cso­portját a VOKSz meghívta a Szov­jetunióba és ott háromhetes tanul­mányúton közvetlen tapasztalatból, a helyszínen ismerkedett meg a szovjet élettel, a szovjet emberrel, a szovjet alkotásokkal. Igy nyílott alkalom arra, hogy e tapasztalato­kat a szocializmust építő Magyar­ország javára értékesíthetjük. Tudjuk, hogy a VOKSz további munkájában is segíti a Magyar­Szovjet Társaságot. Május I. ünnepének küszöbén ál­lunk. E napon a világ dolgozój harcos békeakaratukat nyjlvánít­ják. Erre a harcra mozgósít a Ma­gyar-Szovjet Társaság is. A VOKSz munkája támogat bennünket, hogy a nagy Sztálin és a Szovjetunió ál­tal vezetett békeharc lobogója alatt törhetetlen elszántsággal, szilárd egységben, együtt meneteljünk a világ dolgozóinak győzedelmes se­regével". A békefelhívás aláírása hazánkban is megkezdődött. A felhívárt elsőnek RÁKOSI MÁTYÁS miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára írta alá. Ezután a következő aláírások sze­repelnek: Szűcs Lajos, a MINSz elnöke, Dr. Balogh István r. k. lelkész, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Veres Péter Kossuth-díjas író, Péfer János református püspök, Mihályfi Ernő, a Kulturkapcsola­tok Intézetének elnöke, Dr. Vető Lajos evangélikus püs­pök, Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője, Pongrácz Kálmán, Budapest pol­gármestere. Farkas Mihály honvédelmi mi­niszter. Apró Antal, a Szakszervezeti Ta­nács főtitkára, Losonczy Géza népművelési ál­lamtitkár, Darvas József vallás- és közok­tatásügyi miniszter, Sárfi Rózsi, az MNDSz vezetősé­gének tagja, Mészáros Ágnes Kossuth-díjas színész, Panyi Ferencné, Kossuth-díjas sztahánovista, Gáspár Sándor, a Vasas Szak­szervezet főtitkárhelyettese. Bernáth György, a MSzT főtit­kára, Major Konstantin, az ország leg­jobb szerszámkészítője, Öveges József, Kossuth-díjas pia­rista paptanár, Kadosa Pál, Kossuth-díjas zene­szerző, Andics Erzsébet, Kossuth-díjas egyetemi tanár, Szakasits Árpád, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Bereczky Albert református püs­pök, Szőczei Sándor, Kossuth-díjas ko­' Jó'ború Magda, az MNDSz főtit­kára. Rusznyák István, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Somlay 'A'rtur, Kossuth-díjas szí­nész, Zgyerka János, a Bányász Szak­szervezet főtitkára, Kenéz István, a Szabadságharcos Szövetség főtitkára, Dr. Michailich Győző, Kossuth­díjas egyetemi tanár, Devecseri Gábor író, az írószövet­ség főtitkára, Pozsonyi Zoltán, Kossuth-díjas sztahánovista, Major Tamás, a Nemzeti Színház Kossulh-díjas igazgatója, Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Kos­suth-díjas szobrászművész, Dr. WeiI Emil, Kossuth-díjas or­vos, az Orvosegészségügyi Szakszer­vezet főtitkára, Muszka Imre, Kossuth-díjas szta­hánovista, Szabó Ferenc, Kossuth-díjas ze­neszerző, Szabó István vezérőrnagy, B'ernáth Aurél Kossuth-díjas fes­tőművész. Egyre hatalmasabb mértékben bontakozik ki a nemzetközi békehare A moszkvai lapok több cikk­ben foglalkoznak az egyre erő­södő és növekvő békeharccal. Az Izvesztija írja: — A háborús uszítóknak nap­ról-napra meg kell győződniök arról, hogy a béke híveinek sok­milliós tömegei egyre fokozot­tabban küzdenek a háborús ter­veik ellen. A kapitalista orszá­gok kikötő-munkásai, szállító­munkásai, gápkocsivzetői, tenge­részei és egyéb dolgozói megta­gadják az Egyeült Államokból a támadójellegű atlanti szerződés értelmében érkező fegyverszállít­mányok kirakását. A Trud'ban Bab® rámutat ár­va, hogy milyen óriási szerepet látszanak a Szovjetunió vezette békefrontban a népi demokrati­kus országok. A Komszomolszkája Pravdá­ban Kotov ismerteti azt a hősi harcot, amelyet a kapitalista^ or­szágok ifjúsága folytat a béké­ért. VARSÓ A béke lengyelországi hívei a következő határozatot hozták: 1. A lengyel békemozgalom legfőbb feladata soraiba tömörí­teni mindazokat, akik nem akar­nak háborút. 2. Ki kell terjeszteni a béke­védelmi bizottság hálózatát az üzemekben, iskolákban, intéze­tekben és állami birtokokon. 3. Minden lehető eszközzel népszerűsíteni kell a stockholmi békehatározatokat. PRÁGA 58 csehszlovák egyetemi ta­nár és tudós írta alá azt a kiált­ványt, amelyet április 7-én veze­tő csehszlovák tudósok tettek közzé a stockholmi határozat támogatására. BUKAREST A Román Népköztársaságban az aláírások gyűjtése a stock­holmi felhívásra az ország tör­ténelmének leghatalmasabb tö­megmozgalmává fejlődött. A he­lyi békevédelmi bizottságok min­den faluban gyűjtést rendeznek és a lapok sok levelet közölnek az ország minden tájáról, me­lyekben a dolgozó parasztok tel­jes szívvel támogatják a stock­holmi határozatokat. BRÉMÁBAN a Német Kommunista Párt munkakonferenciája határozatot hozott, amelyben a brémai dol­gozók megfogadták, hogy csat­Lalkoznak a békéért vívott harc­hoz és nem raknak 1r' Fi Hanya­got A nürnbergi nagyüzemek­ben élénk ütemben halad a bé­keáláírások gyűjtése. Az eddigi jelentések azt mutatják, hogy a lakosság több, mint 70 százaléka szolidáris a békeharcosokkal. PEKING A Pekingben megjelenő Szdemnin-Dzsibao című lap­ban írt cikkében Liu-Ning-Ji. az Összkínai Szakszervezeti Szövetség elnöke kifejti, hogy a szovjet-kínai szerződés nem­csak tartós biztosítéka Kína gazdasági és politikai fejlődé­désének, hianem olyan mérhe­tetlen erőt képvisel, amely meghátrálásra kényszerítheti a háborús uszítókat TOKIO A tokiói békekongresszuson résztvett 106 japán tudós nyi­latkozatot tett. „A japán tudó­sok elhatározták, — mondja a nyilatkozat, — hogy harcolni fognak a békéért, a háborús uszítás, a katonai támaszpon­tok építése és a békeszerető emberek üldözése ellen." RIO DE JANEIRO A fasiszta Dutra-kormány rendőrterrorja ellenére az or­szág minden demokratikus szervezet© megkezdte az alá­írásgyűjtési mozgalmait LONDON A Daily Worker jelentése szerint Liverpoolban nagy békegyűlést tartottak, amely határozatban bélyegezte meg a háborús uszítókat. A skót szakszervezeti tanács egyhan­gú határozatban ígért támo­gatást a békemozgalomnak. A határozat felszólítja az angol kormányt, követelje az Egye­sült Nemzeteknél az atom­fegyverek eltiltását és az atomenergia nemzetközi ellen­őrzését. HÁGA Hollandia városaiban az el­ső eredmények azt mutatják, hogy a szavazásban résztvet­tek 85 százaléka a stockholmi békehatározatok mellett fog­lalt állást. Zaandam város ki­kötő-munkásainak abszolút többsége a békére szavazott. RÓMA Az Unita közli, hogy Reggio di Calabria városi tanácsa jó­váhagyta a stockholmi béke­védelmi javaslatot a keresz­tény demokraták kivételével az összes pártok képviselői a javaslatok mellett szavaztak. HELSINKI Kedden ismertették a finn népi demokratikus szövetség vezetőségének határozatai, amely hangsúlyozta a hábo­rús gyújtoga,tók ellen folyta­tott harc fokozásának szüksé­gességét. A vietnámi népi hadsereg ujabb támadásokba kezdett A francia expedíciós hadsere? leg­utóbbi közleménye elismeri, hogy a vietnámi hadsereg Bienhoatól észak­ra, Saigontól 30 km-re újból meg­támadta a franca állásokat A vietnámi szabadságharcosok ismét elvágták a haifongi vízveze­tékeket. Ünnepi díszelőadás Lenin születésének 80. Zeneakadémián n a A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1950 április 21-én este 7 órakor a Zeneaka­démia nagytermében V. I. Lenin. a szovjet nép halhatatlan vezA rónék, a szovjet állam megala­pítójának 80. születésnapja al­kalmával ünnepi díszelőadást ren­dez. Ünnepi szónok Horváth Már­ton elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom