Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-20 / 91. szám

Tömegesen látogatják Szeged dolgozói a „Szovjet Grafika6i kiállítást A Beruházási NV valamennyi dolgozója munkafelajánlást lett május elsejére VII. ÉVF. 91. SZÁM. ara 50 fillér CSÜTÖRTÖK, 1950. ÁPRILIS 20. A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSA JEGYÉBEN Mi dia a világ dolgozói megünnep­lik május elsejét, ezen a napon min­dig kifejezésre jutott a proletariá­tus nemzetközi szolidaritásának ér­zése. Az öt világrész dolgozói tud­ták, ha eat egyes országokban időn­ként az osztályáruló szociáldemo­krata vezérek igyekeztek is elken­dőzni, hogy a munkásosztály győzel­me egyik országban egyúttal a világ összes dolgozóinak győzelmét is je­lenti és hogy minden visszavonulás, amit az opportunisták befolyására bármely állam munkásosztálya tett, az egész világ dolgozóit hátráltatta egy lépéssel a szocializmus megva­lósulásának útján. Ma, amikor a világ egyhalíodán már megvalósult a szocializmus és nyolcszázmillió ember kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből, még éle­sebben látszik, hogy minél erősebb a dolgozók nemzetközi összefogása, annál biztosabban elérhetik kitűzött céljaikalt. Ma a legközelebbi feladat a munkásosztály számára az, hogy megvédje a békét. A munkásosztály­nak nem éredeke a háború. Azokban az országokban, ahol megszűnt a ki. zsákmányolás, a szocializmus építése csak békében folyhat zavartalanul, a kapitalista országok munkásosztálya viszont jól tudja, hogy háború ese­4én elsősorban az ő bőre kerülne vá­sárra, olyan érdekekért, amelyek nemcsak, hogy nem azonosak, hanem homlokegyenest ellenkezőek az ő ér­dekeivel. Ezért áll a munkásosztály világszerte mindenütt a békemozga­lom mellé. A békéért folyó harc élén az a Szovjetunió áll, amelyben 32 eszten­deje van hatalmon a munkásosztály és nemcsakhogy megszüntette a ki­zsákmányolást, hanem hatalmas lé­péseket tett előre az osztálynélküli társadalom megszületése felé. A népi demokráciák államhatalma, amely most számolja fel fokozatosan a ki­zsákmányolást, mint a munkásosz­tály ál'ial irányított hatalom, szin­tén teljes erejével vesz részt a bé­kéért folyó harcban. Ezért világszer­te megnyilvánul a kapitalista orszá­gok munkásosztálya részéről a Szov­jetunió és a népi demokráciák iránt érzett szolidaritás, a kapitalista igá­ban sínylődő munkások szolidaritása a szabadságukat már kivívott mun­kások és államok iránt. Ez a szoli­daritás tettekben is megnyilvánul. Legtisztábban látjuk ezt a francia és az olasz munkásosztály példájá­ból, Thorez és Togliatti elvtársak kijelentései arról, hogy a francia és az olasz munkásosztály soha nem lesz hajlandó harcolni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, nem­csak hangzatos jelszavak voltak. A két ország munkásai azóta bebizo­nyították, hogy ezt az ígéretet tet­tekre is tudják váltani. Szerte Olaszországban és Franciaországban a legszörnyüségesebb terrorral har­col a vesztét érző reakció a munkás­osztály nemzetkőzi összetartásának megnyilvánulásai ellen, egyik nap Pármában gyilkolnak Scelba pribék­jei, másik nap Bresrt utcáit öntözi az amerika-bérenc kormány rohamrend" őrei által kiontott munkásvér, de mindez nem rettenti meg a francia és az ölsz dolgozókat. A libavai gya­lázatos imperialista provokáció nyo­mán világszerte keletkezett felhábo­rodás mutatja azt, hogy az egész vi­lág munkásosztálya hogyan véleke­dik a háborús provokátorokról. Nap, mint nap erősödik a munkásosztály által vezetett békemozgalom, egyik nap a dán dolgozók tüntetnek az amerikai megszállás ellen, másik nap a Himalája csúcsai között rejtőző Nepál népe nyilvánítja ki szeretetéi a Szovjetunió, a béketábor nagy ve­zetője iránt. Május elsején az egész világ dol­gozói, élükön a munkásosztállyal hatalmas demonstrációra készülnek a béke melleét. Az imperialisták elő­re rettegnek a dolgozók nemzetközi szolidaritásának ettől a megnyilvá­nulásától. Ezért vetették be aljas ügynökségüket, a jobboldali szociál­demokratákat, a finn és az osztrák jobboldali szocialisták provokáció­ját, mellyel meg akarják akadályoz­ni, hogy tömegeik együtt ünnepeljék május elsejét a kommunista és bal­oldali szocialista tömegekkel. Nyil­ván követi ezt a jobboldali szo­ciáldemokrata vezérek további kí­sérlete, amellyel éket akarnak ver­ni a munkásosztály sorainak egysége közé. Ezekre a próbálkozásokra azonban éppen úgy kudarc vár. mint az előző évek hasonló ktsérle teire. Máskor is próbálkoztak ha­sonlóan az imperialista ügynökségek de a dolgozók öntudatán ezek a szánalmas kísérletek eddig is meg­törtek. A nemzetközi szolidaritás nagy ünnepére nagy lelkesedéssel készül­nek a magyar dolgozók. A magyar dolgozók még élénken emlékeznek arra, amikor csendőrszurony és rend őrkard árnyékában csak titokban ül­hették meg ezt az ünnepet. Emié keznek arra, amikor egy vörös szek­fűért a gomblyukban vagy akár csak egy vörös nyakkendőért is rendőr­pofon, börtön volt a büntetés. Éppen ezért kétszeresen tudják értékelni, hogy a mostani május elsején im­már hatodízben felszabadultan, bol dogan ünnepelhetnek. A magyar munkásosztály tudja, hogy ezt a Szovjetuniónak, a felszabadító Szov­jet Hadseregnek és a nagy Sztálin­nak köszönheti. Ezért a nemzetkőzi szolidaritás ünnepén elsősorban azl a Szovjetuniót ünnepeljük, ahol a vi­lágon elsőnek építette fel szabad ha­záját a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép. Ezen a napon kétsze­res szeretettel ünneplünk együtt a testvéri népi demokráciákkal, akik kel végre rendeztük közös dolgain­kat és együtt haladunk a Szovjet­unió nyomán a szocializmus felé. Kétszeres szeretettel gondolunk a szabadságukért fegyverrel harcoló országok munkásosztályaira, elsősor­ban a vietnami munkásosztályra, amely már nincs messze alttól, hogy kivívja teljes szabadságát. Együtt ünneplünk a kapitalista országok munkásaival, akik a legnehezebb kö­rülmények között is hősies elszánt­sággal vívják az osztályharc©;. Együtt ünneplünk a spanyol, a gö­rög és a jugoszláv munkásosztállyal, amely Franco, Caldarisz és Tito vé­res fasiszta diktatúrája alatt csak ti­tokban nyilváníthatja szolidaritását a nemzetközi munkásosztály és sze­retetét a Szovjetunió iránt. Tudjuk azt, hogy eljön még az az idő és nem is a túlságosan távoli jövőben, amikor mindannyian arra az útra lépnek, amelyet mi járunk, amikor majd a világ minden proletárja le­ráza magáról bilincseit és egyesül a dolgozók nemzetközi szolidaritása jegyében. „Még nagyobb perspektívát kaptunk munkánkhoz" A Szovjetunióban járt magyar kulturális küldötiség beszámolója A csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke az USÁ-hoz A csehszlovák külügyminisztérium szerdán jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok prágai nagykövetségének és abban kérj, hogy szombatig zárják be az Egyesűit Államok tájékoztató szolgálatának prágai és pozsonyi könyvtárát, továbbá hívják vissza Joseph Kolarek sajtóattasét, aki súlyosan visszaélt diplomáciai előjogaival­A Kultúrkapcsolatok Intézete szerdán délben sajtófogadást ren­dezett, amelyen a Magyar-Szov­jet Társaság Szovjetunióban járt küldötteégének tagjai számoltak je élményeikről. Miíhályfi Ernő megnyitó sza­vai után Váczj Miklósné elvtárs­r.ő, a MSzT főtitkárhelyettese, a küldöttség vezetője számolt be élményeiről. — Mélységes hálát és forró szeretetet éreztünk felszabadi­tónk, a Szovjetunió iránt, amely ez alkjalommal is megmutatta se­gítőkészeégét. és lehetővé tette, hogy személyes tapasztalatok útján ismerkedjünk meg a világ leghaladottabb kultúrájával és ez további lendületet adjon mind­jobban kibontakozó szocialista kultúrforradalmunkhoz, kulturá­lis életünk átalakításához — mondotta. — Valóban: A Szovjetunió 80 éves ta­nasztalatainak mérhetetlen gazdagságából merítettünk és valamennyien másképpen fogunk dolgozni ezután, még nagyobb perspektívát kap­tunk munkánkhoz. — Tudósaink megismerkedtek a szovjet tudomány és a gyakorlati élet szoros, szervezett kapcsola­tával. Megtudtuk, hogy a Szov­jet Tudományos Akadémia rend­szeresen hív meg előadóként sztahánovista munkásokat és kolho&parasztokat, "kik megis­mertetik a tudósokat munkamód­szerükkel. Rendkívüli jelentősé­ge van annak, hogy dolgozóink tudós tagjai betekintést nyerhet­tek az ötéveD tudományos terv elkészítésének munkájába, meg­ismerték a terv ellenőrzésének módjait is. A küldöttség tagjai a szovjet irodalom számos kitűnőségével folytatott beszélgetések során megismerték a szovjet irodalom élő kapcsolatát az olvasókkal, a szovjet kritika elvi magasságát, bátorságát, komoly eszmei tar­talmát. — Általában mindenütt és mindnyájan tapasztalhattuk a magyar kultúra iránti rendkívüli érdeklődést és megbecsülést demokráciánk, kultúránk és eddigi eredmé­nyeink iránt. Éreztük a szovjet nép mélysé­ges szeretetét, elismerését ha­zánk és a magyar nép nagy ta­nítója és vezetője, Rákosi elv­társ iránt, amiről a kolhozok, gyárak dolgozói ós úttörők üd­vözlő beszédei is ékes bizonyíté­kot szolgáltattak. Örömmel töl­tött el bennünket a magyar fil­mek nagy népszerűsége a Szov­jetunióban. — Csak kint a Szovjetunióban értettük meg igazán mindany­nyian, mit jelent ez és milyen hatalmas rangot ad: a szovjet ember. Derűs, magabiztos, barát­ságos, tanuló emberekkel talál­koztunk mindenütt ahol jár­tunk. Szabadok, bátrak és nyu­godtak. Ök, akik a nagy Honvé­dő Háborúban hősiesen harcol­tak hazájukért és a világ összes dolgozóiért a fasizmus ellen, akik ma sziklaszilárdan állanak a bé­ke megvédésének első vonalában, a világ béketáborának élén, Sztálin elvtárs vezetésével. Sza­badok, bátrak és erősek a gye­rekek is, akiknek a szovjet ál­lam minden lehetőséget megad arra, hogy igaz és egészséges emberekké legyenek. — A szovjet ipar háború utá­ni fejlődésére jellemző, hogy az egyik moszkvai gyárat a háború alatt két városba telepítették. A háború után ismét megkezdte működését a moszkvai gyár, de ugyanakkor a másik két város­ban is megmaradt a háború alatt keletkezett üzem. — Két kolhozba látogattunk el Grúziában. Jártunkba gazdag tea- és citromültetvényeken. Megtudtuk, hogy például a Berija-ko'hoz 1949-ben 12 millió rubel tiszta hasznot hozott a kolhoz tagjainak. Jártunk lakásaikban is. Sa­ját autójukon vittek min­ket, mert a kolhozban sze­mélyi tulajdonban 13 Pobe­da-kocsi van. A Berija-kolhozról még csak ennyit: két kórháza van, két or­vos és öt felcser ápolja a bete­geket. a kolhozban öt agrótech­nikus, három agrobiológus dol­gozik, mindannyian a kolhoz szülöttei, akik innen indultak el tanulni és ide jöttek vissza hasznosítani tudásukat. — A szovjet kolhoz kulturált, szép életére talán semmi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Sre­ma-kolhoz 15.000 kötetes könyv­tárral rendelkezik. Most épül uj kultúrházuk, 800 férőhelyes szín­házteremmel. A delegáció első útja a Le­nin-mauzoleumba vezetett, ahol meghatódottsággal áll­tunk. Éreztük és tudtuk, hogy mit köszönhetünk Le­ninnek, a győztes Októberi Forradalom lánglelkfi vezé­rének. Felszabadulásunk, eddigi ered­ményeink és további sikereink Leniin és Sztálin legyőzhetetlen eszméiből fejlődtek és nőttek to­vább. — Moszkváiban tartózkodásunk utolsó napján meglátogattuk a Kremlt, amelv felé az egész vi­lág haladó dolgozói, a haladó emberiség oly szeretettel és bi­zalommal tekint, ahoil a világ dolgozóinak vezére, a világ min­den elnyomott népének remény­sége, hazánk nagy barátja és se­gítője, a nagy Sztálin elvtárs dolgozik. A Magyar-Szovjet Társaság kultúrdelegációja gazdag, ér­tékes tapasztalatokkal jött haza a Szovjetunióból, ahol a tudásnak minden képzele­tet felülmúló tiszteletét látta és tapasztalta. Csak a szo­cialista társadalomban fej­lődhetett ki Ilyen magas fokra az emberi tudásnak ilyméretű megbecsülése. Ezután a felvetett kérdésekre válaszoltak a küldöttség tagjai. Gellért Endre, a Nemzeti Szin­ház főrendezője a szovjet szín­házakról beszélt. — A Szovjetunióban, de külö­nösen Moszkvában — mondotta — repertoir-színházák vannak. Ennek óriása jelentősége van és okvetlenül követnünk kel ezt a példát. Nálunk még csak a Nem­zeti Színház tette meg a kezdeti lépéseket ebben az irányban. Az­zal, hogy kifejlődik a repertoár­színház, válogatni lehet a dara­bokat és az egész társulatot fog­lalkoztatni lehet. Másik érdekes tapasztalatunk, hogy ugyanazo­kat a szerepeket, főleg vezető­szerepekre gondolok, nem egy színész játsza, hapcin kettő vagy három. Ennek az a jelentősége, hogy így alakulhat ki az igazi művészi munkaverseny. Ezzel egyúttal elkerülhető a megbete­gedés vagy akadályoztatás esetén a beugrás. Alexits György, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára el­mondotta, hogy a Szovjetunióban a tudományt a gyakorlattól el­választani nem lehet. A Szovjet Tudományos Aka­démia a legszorosabb kap­csolatéin van a gyakorlati élettel. A kolhozok dolgozói állandó személyes kapcso­latban vannak azokkal a tu­dományos intézetekkel, ame­lyek az ő problémájukkal foglalkoznak. Rendszeresen beszámolnak ezek­nek azokról az eredményekről, amelyeket taná saik alapján a termelő munkában elértek. Alexits György ezután a szov­jet neveléstudományról beszélt, amely a legmesszebbmenően tá­mogatja az egyéni képességek kifejlesztésé-, Kuczika Péter, Kossuth-díjas író a szovjet ' "ók neveléséről és képzéséről, a szovjet írószövet­ség munkájáról beszólt. — Az írószövetség — mondot­ta —, nagv gondot fordít a kez­dő írók nevelésére. A fiatal te­hetségek a Gorkijról elnevezett irodalmi főiskolára kerülnek. Ezen az Íves főiskolán foglal­koznak a marxizmus-leninizmus alapjaival, a marxista-leninista esztétikával, a világirodalom és a szovjet irodalom történetével stb. A főiskoláról nagyszerű írók kerülnek ki, itt tanult például Assajev és Szimonov is. Kuczka Péter végüj elmondot­ta, hogy az írók és * közönség kap­csolata a legszorosabb a Szovjetunióban. Az írókat a közönség rendszeresen bírál­ja. nemcsak szóban, hanem írásban is, ami hatalmas mér­tékben előre viszi az irodalmi munkát. Both. Béla, a Magyar Film­gyártó NV művészeti vezetője a szovjet filmművészetről számolt be. Elmondotta, hogy milyen ba-i talmas élményt jelentett számuk, ra a Moszkva melletti MOSz-film­studió meglátogatása. — A szovjet rendezők a leg­készségesebben segítettek ben­nünket tanácsaikkal. Különösen a bennünket leginkább érintő kér­désekben: Nagy probléma számunkra, hogy nálunk nincs megfelelő forgatókönyv. A szovjet film­művészet ezt a kérdést úgy ol­dotta meg, hogy különiböző fog­lalkozású embereket juttatott fel — nem írókat, akik azonban át tudják adni élményeiket a film számára. Megtanultuk azt is, hogy a forgatókönyvet legered­ményesebben a kollektív munká­val lehet megírni. I Székely Endre zeneszerző a Bartók Béla Szövetség főtitkára elsősorban azt hangsúlyozta, milyes hatalmas élményt jelen­tett számára a moszkvai Nagy­színiház előadásainak megtekinté­se. A Nagyszínházban minden operát vagy balettet hármas sze­reposztásban játszanak. Rákosi Mátyás elvtárs könyve cseh nyelven Clement Gottwald elvtárs könyve magyar nyelven jelenik meg a közeljövőben A Rude Pravo közlése szerint a Svoboda, a Csehszlovák KP könyvkiadó vállalata Rákosi elv­társ válogatott beszédeinek és cik­keinek cseh nyelvű fordítását ké­szíti elő, a budapesti Szikra pe­dig Clement Gottwald válogatott beszédeinek és cikkeinek magyar­nyelvű kiadását jelenteti meg a kö­zel jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom