Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-19 / 90. szám

4 Szerda, 1950. április n. A Szovjetunió hároméves állattenyésztési terve HATALMAS FEJLŐDÉST JELENT A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETÉN Ma egy éve adták ki a Szovjetunió állattenyésztésének hároméves tervét A SzK(b)P Központi Bizottsága 1947 februárjában történelmi jelentőségű határozatot fogadott el „A mezőgazdaság háborúutáni fejlesztésére irányuló intézkedésekről". E határozat végrehajtásának eredményeiről hamarosan meggyőződhetett az egész vÜág. A Szovjetunió mezőgazdasága helyreállította a háborúokozta károkat és a gabonatermelés 1948-ban már kis híján elérte a háborúelőtti azánvonalat. „Komoly eredményeket értünk el a gabonatermesztés terén és megteremtettük a gabonatermelés további fejlődésének előfeltételeit" — írta a SzK(b)P Központi Bizottsága 1Ö49 április 19-én kélt újalbb határozatában, Ez már a ezovhozok és kolhozok haszonállattenyésztésének hároméves fejlesztési tervét tűzte ki. Biztosítani az élelmiszer bőségét „A maga teljes nagyságában áll előttünk az állattenyésztés fejlesztésének feladata, mint a Párt és az állam mezőgazdaságfejlesztő programjának központi kérdése" — mondotta a határozat, amely azt írta elő, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsák a nép számára az élelmiszerbőséget, a könnyűipar számára a szükséges nyersanyagokat és felhalmozzák ezekből a tartalékokat is. A szovjet kormány és a SzK(b)P Központi Bizottságának a haszonállattenyésztés fejlesiZtésére vonatkozó hároméves terve újabb hatalmas lépést jelentett a szocialista mezőgazdasági termelés tervszerűsítése útján, A terv konkrét adatokat foglal magában az állatállomány számszerű szaporulatáról és az állattenyésztés hozamáról, figyelem bevéve az ország egyes körzeteinek gazdasági sajátosságait. Az 1949—1951-re szóló hároméves fejlesztési terv alapján a kolhozok közösségi állatállományának és hozamának olyan nagymértékű növekedését biztosítják, hogy a kolhozok közösségi állattenyésztése a szovhozokéval egviitt minden tekintetben túlsúlyba kerüljön. 1951-ben — 1948-hoz viszonyítva — legalább másfélszeresére kell emelkednie hús, szalonna, tej, vaj, tojás és egyéb, az ország lakosságának ellátását szolgáló termékek mennyiségének, valamint a bőr, gyapjú és a könnyűipar más nyersanyagai termelésének. Mindent a maga helyén Csak a kolhozokban 1950 végére a szarv3smarhaállománynak el kell érnie a 28 millió darabot, 1951 végére pedig a 34 milliót. A kolhozok közös juh- és kecsrészének középső északi, észak, nyugati és nyugati területe, Észak-Kaukázus és Nyugat-Szibéria sok körzete — rendkívül kedvez a magas tejhozamú álAz Iljics kolhoz dolgozóinak jó munkáját bizonyítja a képünkön látfia'ó gyorsan növő és gyorsan hizó disznó fajtáknak kitenyésztése, amelyet a Szovjetunióban járt magyar parasztküldö'tség iagjai is megcsodáltak. A tcnyészkocáknak évi két elléSsel átlag 20 malacuk van. keallamánya 1950 végére 73 millió, 1951 végére legalább 88 millió lesz. A kolhozok sertésállománya a fenti időpontokban 13, illetve 18, a baromfiállomány 120, illetve 200 millió darabra emelkedik. Az állattenyésztés hároméves fejlesztési terve teljesítése érdekében még 1949-ben minden kolhozban 4 állattenyésztő gazdaságot kellett szervezni: szarvasmarha, juh, sertés és baromfigazdaságot. Azokban a körzetekben, amelyek a sertéstenyésztésre nem alkalmasak, sertéstenyésztő gazdaság létesítésétől el. tekintettek. Az állattenyésztés ágai fejlesztésének - Szovjetunióban Igen változatos feltételei vannak. Igy a nagyvárosok és ipari központok városszéli körzetei, ahol a tejtermékek Igen keresettek, — Ukrajna, a Szovjetunió európai A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere flPMMS OLVASD TERJESZD lattenyésztés eredményes fejlesztésének. Kazahsztániban, a Volga vidékén, Észak-Kaukázus, Ukrajna, Észak- és Nyugat-Szibéria és más vidékek hatalmas, természetes tabarmányterületekkel rendelkező körzeteiben kitűnő feltételek biztosítják az állatok legeltetésének megszervezése révén a magas húshozamú állattenyésztést. A finom és féldurva gyapjút szolgáltató juhtenyésztés gyors fejlesztésének jó feltételei vannak Észak-Kaukázus, Ukrajna, a krimi terület, a Volga partvidéke, Kazahsztán, Szibéria, a központi feketeföld és más területek sok körzetében, üymódon a terv előírta intézkedések keresztülvitele lehetővé teszik a legjobb eredmények elérését. Az állattenyésztés fejlesztésének hároméves terve külön kitér a takarmányozási probléma [ megoldására is. Az állandó takarmányozási bázis biztosítására konkréten meghatározták a fűfélék vetése növelésének programját. Mindem kolhoz és szovhoz maga termeli a hüvelyesek és kalászosok családjába tartozó egynyári és évelő füvek magjait. Meghatározzák a takarmánynövények vetésterületét megalapozó feladatokat és a teendőket a takarmányok süozására vonatkozóan. A gép, a villamosság az állattenyésztésben Az állattenyésztés hároméves fejlesztési terve végrehajtásának szempontjából igen nagy jelentősége van az állattenyésztő gazdaságokban a gépesítés fokozásának. A terv megállapítja azokat a feladatokat, amelyeket a kolhozoknak, de elsősorban a szovhozoknak meg kell valósítani a fűbetakarítás, a nedvdús ta. karmányok silózása, a gyökértakarmányok vetésének, betakarításának és a tej feldolgozásának teljes gépesítése terén. Teljes mértékben be kell vezetni az állattenyésztő gazdaságok vízellátásának, a takarmány előkészítésének gépesítését, a tehenek fejésénél és a juhok nyírásánál a villamosítást A gépesítés bevezetésének munkája az állattenyésztő gazdaságokban egyrészt a gép- és traktorállomásokra hárul, másrészt a terv programot ír elő arra vonatkozóan, milyen mértékben kell a kolhozokat közvetlenül ellátni az állattenyésztés gépesítésére szolgáló különböző felszerelésekkél. Igy a terv nagy feladatokat ruház a mezőgazdasági gépipar munkásaira is. Nagyszabású intézkedések történtek a kolhozok további villamosítására vonatkozóan. A tudomány segítséget nyújt Adatok bizonyítják, hogy az állattenyésztésiben felmerülő munkafolyamatok villamosítása és gépesítése az állatok hozamának fokozódásával jár. Igy az önitatók alkalmazása 15—18 százalékkal emeli a tejhozamot, a juhok elektromos nyírása. 8—12 százalékkal növeli a gyapjú mennyiségét. A hároméves állattenyésztési terv végrehajtásában a kolhozoarasztoknak és a 6zovhozok dolgozóinak hatalmas támogatást nyújtanak a szovjet mezőgzdasági tudomány képviselői. A micsurini biológia elvei aliapján, a tudomány szervezett erejével járulnak hozzá, hogv a tervet mennyiségi és minőségi vonatkozásban is túlteljesíthessék. ni. amelyen az üzemi bizotYsá® mot ad munkájúról. A konf, Képünkön az Iljics kolhoz gondosan kezelt, ,iszta tehénisiáhóját látjuk, amelyben a leghaladottabb állattenyésztési módszerek alapján kezelik a, szarvasmarhákat. A SzOT elnökségének határozata szakszervezeti beszámolótaggyiilések rendszeresítéséről A SzOT Elnöksége határozatot I zelűségei által meghatározott o, hozott szakszervezeti beszámoló-tag | pontban konferenciát kell összi gyűlések rendszeresítéséről. "A' ha- ni amelven az üzemi Ki—.. . e|Uv. tározat bevezetőjében megállapítja, hogy Rákosi elvtársnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető ségének február 10-iki ülésén elhangzott bírálata nyomán hatalmas mértékben megnövekedett a párttagság és a dolgozó tömegek aktivitása, a hibák és hiányosságok felett gyakorolt bírálat és önbírálat. A szakszervezetekben is gondoskodni keü a bírálat és önbírálat rendszeres alkalmazásáról, a szakszervezeti demokrácia kiterjesztéséről. Csak Így válnak a szakszervezetek a Párt vezetésével képessé arra, hogy megvalósítsák feladataikat, széles dolgozó tömegeket segítsenek bevonni a szocializmus építésébe és szocialista öntudatra segítsék emelni az iparosítás során o termelésbe került új dolgozó rétegeket. A taggyűlés elmélyíti a kapcsolatit a dolgozó tömegek és vezetők között A szakszervezeti demokrácia, a bírálat és önbírálat kifejlesztésének fontos eszköze a munkások és alkalmazottak taggyűlése. A taggyűlések rendszeresítése, azok jó előkészítése és levezetése, a beszámolók megvitatása, a vezetők és vezetőszervek munkájának rendszeres bírálata, a politikai tömegnevelés lényeges eszköze; kifejleszti, elmélyíti a kapcsolatot a dolgozó tömegek és vezetők között. A taggyűlés legjobb formája annak, hogy fokozzuk a szakszervezeti tagság aktivitását, növeljük a népgazdasági terv teljesi tésével és túlteljesítésével kapcsolatos felelősséget, elősegítsük a munka termelékenységének emelését, kiszélesítsük a társadalmi munkások, szakszervezeti aktívák hálózatát. A szakszervezeti vezetők a taggyűléseken keresztül hatalmas segítséget kapnak munkájukhoz, a felmerülő hibák kiküszöböléséhez, a tagság részéről megnyilvánuló építő bírálat és önbírálat segítségével. A dolgozók széles tömegeinek, a szakszervezeti tagságnak bevonása a szakszervezeti munka és a vezetés fontos kérdéseinek megvitatásába, a bürokrácia elleni harc éles fegyvere lesz. Mikor kell tartani a beszámoló-taggyűléseket ? 'A' határozat elrendeli, hogv minden olyan üzemnél, hivatalnál, intézménynél, bányáknál, építkezéseknél, ahol valamely szakszervezetnek alapszervezete van, az üzemi bizottságnak, szakszervezeti bizottságnak, műhelybizottságnak rendszeresen meg kell tartania a beszámoló-taggyűléseket. Ezenkívül a bizalmiaknak is rendszeresen beszámolót kell tarlaniok saját csoportjuk előtt, össze kell hívni a műszaki, gazdasági csoporthoz tartozó szakszervezeti tagokat, a műszaki bizottság beszámolójának megvitatására. A műhelytaggyűléseket kéthavonként kell megtartani és azokon a műhely minden dolgozója jogosult résztvenni, de szavazati joguk csak a szervezett dolgozóknak van. Ahol műhelybizollságok nincsenek, az egész üzemi bizottság tart beszámolót. A bizalmi csoportértckezleteket minden hónapban legalább egyszer meg kell tartani. A nagyüzemeknél (hivataloknál, intézményeknél) a mühelytaggyűléseken kívül a szakszervezetek központi verésztvevőit műhelyenként uvn?ncij vazással választják meg.' A infi?' ki-gazdasági csoport érteke,, a" legalább kéthavonként egySi„ let kell tartani. 'Azoknál a több ^ szakban dolgozó vállalatoknál míi' műhelyekben, ahol « munká és alkalmazottakat egy időnomT1 taggyűlésre összehívni nem í h? műszakonként, a dolgozók legalkalmasabb időben kell tani a taggyűléseket gUr' Az üzemi- és műhely taggyűlések soirendje Az üzemi-, illetve műhelylaC(,v, lések napirendje tartalmazza » i fontosabb üzemi, termelési és n'r tikai kérdéseket, elsősorban a « cialista niunkaverseny fejlődés?" eredményeit és hiányosságait kollektív szerződés teljesítéséről J! ló beszámolót, n lársadalombiztos, tás, a balesetelhárltás, a jóléti szakszervezeti nevelő és kulturáljt munka állását, új szakszervem tagok felvételét, tagdíjfizetés ké dését, stb. Ugyancsak az üzemi és mühelytaggyűléseken számol be időnként az ellenőrző bizottság jj munkájáról. A beszámoló után le. bet őségét kell adni a beszámoló széleskörű megvitatására. Bizlosftani kell n bírálat és önbírálat kibontakozásának lehetőségét. A taggyűlés végén határozatokat kell hozni, figyelembe véve a dolgozóknak a hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozó javaslatait. Az üzemi-, illetve mfihelybizottságok a legközelebbi taggyűlésen kötelesek tájékoztatót adni arról, hogyan hajtották végre a hozott határozatokat. A SzOT Elnökségének határozata ezután részletes utasítást ad a beszámoló-taggyűlések előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos feladatokról. Hangsúlyozza, hogy a dolgozók előtt idejében ismertetni kell a napirendet és meg kell magyarázni, hogy a beszámoló-taggyűlésen való tevékeny részvétel minden dolgozónak nemcsak joga, hanem elsőrendű kötelessége is. Oda kell hatni, hogy ezeken a taggyűléseken a szervezetlen dolgozók is résztvegyenek. Az üzemi és műhelybizottságok a taggyűlések megszervezésénél elsősorban a bizalmiakat mozgósítják. 'A1 beszámoló anyagát meg kell vitatni az üzem-, illetve mühelybizoltsSgi ülésen és a bizottság közösen kialakult álláspontját. nem pedig egyéni véleményt kell a tagság elé terjeszteni. A taggyűlések után üzemi, illetve műhelvbizottsági üléseken értékelni kell a taggyűlés lefolvását és megfelelő intézkedéseket kell tenni a határozatok végrehajtására, a munka megjavítására. A beszámoló-taggyűlésekre esetenkint meg kell hívni a vállalat, hivatal, intézményvezetőjét vagy annak megbízottját isA szakszervezeti központoknak és a kerületi középszerveknek messzemenő segítséget kell nyujtaniok az üzemi bizottságok számára a beszamoló-taggyűlések előkészítéséhez megszervezéséhez. A szakszervezett központok és területi szervek vezetői, munkatársai rendszercsen vegyenek részt a beszámolű-taftSP"6' seken és azokon szólaljanak fel, — fejeződik be a SzOT Elnökségénél határozata. Ujabb gyermekgondozónál tanfolyam indul Szegeden Most fejeződött be Szegeden a „Hár.ián Kató" gyermekgondozónői szaktanfolyam első esztendeje. Az egyéves tanfolyamon résztvevő 32 hallgató legnagyobb része igen szép eredménnyel szerezte meg a képesítést és sokan közülük máris munkába álltak. Még május hónap folyamán újabb ilyen tanfolyam indul Szegeden. A tanfolyamon 18-tól 30 éves korig lehet résztvetnni és különösen a munkás-paraszt származású lányok jelentkezését várják minél nagyobb számban. A tanfolyam elvégzése napköziotthon vagy bölcsőde vezetésére képesít. A jelentkezők kézzel írott önéletrajzot, születési bizonyítványt, erkölcsi b'zonyítványt nyújtsanak be felvételi kérésükkel együtt. A tanfolyamra bárhonnan jelentkezhetnek a megyéből a következő címre: „Hámán Kató" gyermekgondoaj tanfolyam, Szeged, Aprjb: ' gvedike-útja 4. A t-mfolyjj résztvevők számára itt a lakást is biztosítják. Támogatás a szegedkör uj községeknek /ejetó A szegedi közigazgatás tisztviselői ál'andó segflsté* "» tanak az év elején önállóvá kult községek közigazgatás^ Nemrégen fejezték be a ben a közösen végzett anjW vizsgálatokalt. A szegedi WT^ gatá. segítséget nyújtott a _ geknek a második negyedeit' terv összeállításánál, valami" új községek jegyzőit Jait betanították az új ^ re- Április elsejétől k«dve .1, mennyi új községet bekapd számlarendszerbe-