Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-15 / 63. szám

Szerda, 1950. rri&rdu* 75. 3 A tervszerűtlenség, a bürokrácia súlyos károkat okoz népgazdaságunknak A Budapesti Epületfestő és Mázoló NV tervszerűtlen munlcaerőelosztása növeli az NV önköltségét és megnehezíti a dolgozók helyzetét ötéves tervünk sikeres végrehajtása, szocializmusunk építésié megköveteli többek között azt is, hogy a munkaerővel helyesen gaz­dálkodjunk és csökkentsük — a lehető legnagyobb mértékben a ter­melés önköltségét, ne pazaroljunk, hanem tervszerűen, takarékosan bánjunk a rendelkezésre álló javakkal. Üzemeink, nemzeti vdllalatar tníc fel is ismerték ennek az óriási jelentőségét és magukévá tették az útmutatásokat. Mindenütt azt tapasztaljuk az országban, hogy a ter­melékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével járulnak hozzá a dolgozók és vállalatvezetőségeink a szocializmus építéséhez. Mégis helyenként felüti a fejét a tervszerűttenség, a pazarlás és a bürokrácia, nagy károkat okozva népgazdaságunknak. Több mint kéj hete kezdte meg a Budapesti Épü­letfestő és Mázoló Nemzett Válla­lat nagyszabású munkálatait Sze­geden, Budapestről, az ország kü­lönböző városaiból. Nyíregyházá­ról, Bajáról, Gyuláról és más he­lyekről hoztak Szegedre dolgozó­kat a munkák végzésére, összesen harminckét budapesti és harminc­egy dunántúli és más országrészek­ből való festőt és mázolót hozott Szegedire a budapesti nemzeti vál­lalat. A munkálatok ezeknek a dolgo­zóknak a beállításúval most már harmadik hete folynak. A dolgo­zóknak szállást és élelmet kell biztosítani az Itteni munkálatok Időtartamára, ami jelentősen emeli a Nemzeti Vállalat önköltségét A dolgozók az élelemhez szüksé­ges nyersanyagokat maguk fizetik meg, de a rezsiköltséget. a főzést, fűtést, a világítást, takarítást és egyéb kiadásokat a vállalatnak kell fedeznie. Egyedül a szakács­nő és a melléje beosztott mosoga­tó — takarítóasszony bére napon­ta körülbelül 15—15 forintot tesz ki, mint ahogy azt Sztráki Júlia szakácsnő el is mondotta. A Nem­zett Vállalat fölösleges kiadásai mellett még a dolgozók is jgen meg vannak terhelve a kiadások­kal. mert két konyhát kell nekik tartani. Közöttük igen sok a nagy családos, akinek amellett. hogy a saját külön élelméről gondoskodik, a feleségét és gyermekeit is el kell látni. Igy például Zentaj Mátyás bajai dolgozóinak is. akinek fele­sége és öt ellátatlan gyermeke lar kik Baján. A budapesti Épületfestő és Má­zoló Nemzeti Vállalat vidékről Ide­hozott dolgozói kölcsönágyakban nlszanafc és ki vannak téve annak, hogy bármikor visszakéri tőlük az Építkezési NV., vagy pedig saját­maguík eszkábáltak össze hulladék épületamiyaigokból heverőhelyeket. Egy vízcsap áll rendelkezésükre a tisztálkodáshoz, ahonnan vöd­rökben hordják a vlziet és úgy mosakszanak, ami amellett, hogy fáradságos, egészségtelen is. a tél­utói hűvös időkben. Ezek mellett a hibák mellett még a dolgozók a családjuktól is Munkafelajánlásokkal ünneplik április 4-ét a Tóbiás-féle vas- és fémáruüzem dolgozói (Tudósítónktól). A Tóbiás Már­ton Fiai-féle államosított vas- és fém áruüzem dolgozói üzemi érte­kezletet tartottak. Az értekezie-en kiértékelték a magyar sztahanovista mozgalom eddigi eredményeit, újítóink, ész­szerűsítöink munkáit és a munka­verseny jelentőségét. Az üzem dol­gozói közül az értekezleten többen felszólaltak. Bauda Sándor csoportvezető fel­szólalásában kifejtette, hogy igen fontos tényező ötéves tervünk sikeres végrehajtásában az újítá­sok és az észszerűsítősek és az új munkamódszerek bevezetése. ez egyéni verseny kiszélesítése. Vkéz István felszólalásában mél­tatta a felszabadulás ünnepét és felszólalásában a következőket mondotta: — Szeretetünket és hálánkat csak úgy fejezhetjük ki méltókép­pen a felszabadító naigy Szovjet­únió Iránt, ha ezt a napot mun­kával, többtermeléssel ünnepeljük. A dolgozók hosszantartó taps'sail fejezték kt helyeslésüket és töb­ben éri-ékes felajánlásokat tettel: április 4-re. Ónozó és Törköly elvtársak 20 —20 százalékos többteljesítményt, Miküláné 30 százalékos termelé­kenység emelést ajánlott fel ápri­lis 4-rie. Az üzem Ifjúmunkásai fogadal­mat tettek, hogy politikai tudásu­kat fejlesztik, az idősebb, tapasz­taltabb dolgozók tanácsait megfo­gadják. hogy a termelésben is szép eredményeket érjenek el. Bertalan István. A kritika nyomán megjavítja munkáját a Gyufagyár SzIT-szervezete (Tudósítónktól.) A Gyufagyári SzIT-szervezet munkájában hosz­szabb idő óta visszaesések mutat­koznak. A pártszervezel vezetősége kritikát gyakorolt a SzIT munkája felett. Kritikájában rámutatott ar­ra, hogy bár a termelés vonalán az ifjúság szép eredményeket ért el, de elhanyagolta a szervezeti élet fejlesztését és az ifjúság elma­radt az elmélet elsajátításában ls. A kritika elhangzás® után ifjú­ságunk belátta hibáit és önkritikát gyakorolt. Megfogadták, hogy a jö­vőben minden hibát kiküszöbölnek és egységesen sorakoznak fel az egységes ifjúsági szervezet zászla­jához. A kritika elhangzása után 10-én tartottak először ifjúsági taggyű­lést. A párszervezet vezetősége örömmel tapasztalta, hogy az ifjú­ság nf|PJóriP*|'1 fp'-a/tntá-laV 17v­tosságát és az eddigitől eltérően a taggyűlésen teljes létszámban jelen­tek) meg. A taggyűlésen a központi kiküldött ismertette új központi lapunkban a „Szabad Ifjúság" első számában megjelent vezércikket, amely az ifjúság jövőbeni felada­taival foglalkozik és megjelölte azt az utat, amelyet ifjúságunknak is követnie kell. Az ifjúságunk nagy érdeklődés­sel hallgatta az előadást. Felszó­lalásukban mind helyesették az egységes ifjúsági szervezet megala­kulását. ígéretet tettek, hogy mun­kájukban a lenini Komszomol pél­dáját követik, s magukévá teszik nagy tanítóink. Lenin és Sztálin útmutatásait, hogy ötéves tervün­ket mielőbb sikeresen befejezhes­sük. SZEKERES I. ISTVÁN. Négy brigádot alakítottak az ifjúmunkások a DEM4-ban (Tudósítónktól.) A DÉMA cipő­gyárban állandóan emelkedik azok­nak a száma, akik a munkaver­seny különböző formáin keresztül veszik ki részüket a szocializmus építéséből. A DÉMA cipőgyárban több mint 20C egyéni versenyző és 15 brigád volt eddig. Most néhány nappal ezelőtt Rákosi elvtárs Köz­ponti Vezetőség ülésén elmondott beszéde után négy Ifjúsági brigád alakult meg. A DÉMA cipőgyár SzIT-esei ezzel bizonyították be azt, hogy Rákosi elvtárs szavait magukévá tették és főcélul fűzték kj a termelékenység emelését, a minőségi termelés javítását és fo­kozását. Az üzemben ezenkívül jól műkö­dik egy komplexbrigád ls, amely műszaki érelmiségí és fizikai dol­gozókból áll. A komplexbrigád tag­jai szorgalmasan dolgoznak azért, hogy az üzemben lévő szűk kereszt­metszeteket felleljék és kiküszöböl­jék. Ezenkívül négy minőségi bri­gád js működik az üzemben, amely a szabászattól kezdve a géptermen, a csákózótermen keresztül egé­szen a kikészítőig összefogja a ter­melést és állandóan emelik a mi­nőségi termelés színvonalát. A bri­gádok összetétele is igen jó. Igye­keztek vegyes százalékot elérő dol­gozókból összeállítani a brigádot, A brigádok vállalták, hogy a mi­nőséget tíz százalékkal javítják, megszilárdítják a munkafegyelmet, kiküszöbölik a késéseket, az igazo latlan mulasztásokat és vállalták a gépek tökéletes karbantartását is. Tóth Lajos hosszú időre el vannak szakítva, és ritkán láthatják őket. Az Épü­leti es ő és Mázoló Nemzeti Válla­lat négyhetenként biztosítja a ha­zautazásukat, ami személyenként igen jelentős összegekbe kerül. A munkálatok idő'ar fa ma alatt elő­reláthatólag két alkalommal utaz­nak hiaza családjukhoz, ami sze­mélyenként 120 forinttal emeli a vállalat kiadásait és ugyanennyibe kerül a dolgozók Szegedre — és vissza utaz'atása a munka előtt és után. Ez összesen jóval több mint tízezer forint. többletkiadást Jelent Ha a gyermekeket látni óhajtó dolgozók máskor is haza akarnak menni, az sajátmaguknak kerül nagy összegekbe és ezt természe­tesen nem tudják megfizetni, vagy ha mégis megteszik, a család síny­li meg. Ugyanakkor, amikor a budapes­ti Épületfestő és Mázoló NV hat­vanhárom vidéki dolgozót hoz a szegedi munkákhoz, emelve ez­zel az önköltséget és kényelmet­lenséget okozva ezeknek a dolgo­zóiknak —, Szegeden közel ötven szakmunkás festő és mázoló van munka nélkül. sokan közülük utoljára a híd építőénél dolgoz­tak. A többiek ls alkalmi mun­kákból tengődnek, de még ezek is legalább tavaly ősz óta kereset nélkül állnak. A SzOT Megyei Titkárság és a munkaerőt a rtalékok hiva tala már több ízben fölvették a kapcsola­tot a hibák kiküszöbölése érdekében a vállalait vezetőségével. A mun­kaerőtartalélkok hivatala szemé­lyesen is tárgyalt, a Szakszervezet pedig levélben és több alkalom­mal telefonon keresztül hívta fel az Épületfestő és Mázoló NV. va­lamint Kristóf Ferenc vállalatve­zető figyelmét a visszás helyzetre, azonban a vállalat a füle botját sem mozdítja. Zúgolódnak a Szegedi szakmun­kások is, akik közül egyet len-egyet nem alkalmaztak a munkálatok­nál, hetenként többször is küldött­séget menesztenek a munkaerőtar­talékok hivatalához. Az elégedet­lenséget fokozza, hogy néhány se­gédmunkást felvettek és ők mint | szakmunkások nem tudnak mun­kához jutni. Ezek között a szege­di festők és mázolok közö't Igen nagyszámú a sokgyermekes csa­ládapa, mint például Fohsz Mik­lós ötgyermekes. Nagy Sándor há­romgyermekes, Fürtön Ferenc há­romgyermekes dolgozók, akik nem tudják a kellő ellátást biztosítani családjuknak. Amellett, hogy a szegedi dolgo­zók joggal méitotiamkodnak, nin­csenek megelégedve a vidékről idehozott dolgozók sem Ez, is érthető, hiszen dupla kiadá­suk, ellátási gondjaik vannak, messze vannak családjuktól. Ezt a munkaszervezésben megmutatko­zó anarchiát nem lehet azzal sem megindokolni, hogy a lakóhelyü­kön sehol nem lenne munka, a vi­déki szakmunkások számára. Na­gyon jellemző Tomis Ferenc, há­romcsaládos bizalmi, budapesti dolgozó megjegyzése, aki elmon­dotté. hogy egy régebbi munkahe­lyén — a budapesti volt OTBA­kórház munkálatainál, amikor szintén a Budapesti Épületfestő és Mázoló NV. alkalmazásában ál­lott, — igen sok vidéki szakmun­kás is ott dolgozott, ugyanakkor budapesti szakmunkások különbö­ző vidéki városokban, így például Ajkán, Dorogon. Balátonaligán is dolgoztak. Elmondották a dolgo­zók azt is. hogy bizony legszíve­sebben vagy a saját lakóhelyükön, vagy ha ez nem lehetséges, lega­lább ahhoz közeleső helységben szeretnének dolgozni. A budapesti Épüle'festő és Má­zoló Nemzeti Vállalat azonban m'ndezeket a döntő körülménye­ket nem veszt figyelembe, nem tö­rődik sem népgazdaságunk, sem a dolgozók érdekeivel, s a több­szöri felhívás ellenére mereven kitartott helytelen álláspontja mellett. Ez az álláspont pedig végsőfokon azt. eredményezi, hogy nagyösszegű, észszerűtlen kiadá­sokkal okoz károkat, elkedvetlení­ti a dolgozóka* és szítja a szegedi szakmunkások ilyenformán jogos elégedetlenségét. Ugy látszik, hogy a vállalat vezetői, élükön magával Kristóf Ferenc vállalatvezetővel, nem veszik figyelembe népgazda­ságunk: érdekeit, hanem bürokra­ták, vagy még ennél is rosszab­bak. Ma délelőtt ifjúsági nagygyűlés a Kossuth-szobornál Ma délelőtt 11 órai kezdettel a MINSz ifjúsági nagygyű­lést rendez a Kossuth szobornál, a Klauzál-téren. A nagygyűlés ünnepi szónoka Sárvári György elvtárs, a MINSz szegedi tit­kára. Az ifjúságnak ez a hatalmas megmozdulása ismét bizonyí­téka annak, hogy a szocializmust építő fiatalság méltó folytató­ja mindannak, amit 1848-ban kezdtek el elődeik, a Petőfi, Tán­csics által vezetett márciusi ifjak. A nagygyűlés azonban ki­fejezője annak a törekvésnek is, mely az egységes ifjúsági szer­vezet megteremtésére irányul. Hatalmas példakép áll az ifjak előtt: a lenini Komszomol. A nagygyűlésen a szegedi üzemek dolgozói népes küldött­séggel vesznek részt, de résztvesz rajta minden szegedi dolgozó, aki az 1848-as szabadságharc eszméi folytatójának vallja ma, gát. ELMÉLETI PARTNAPOKAT tartanak alapszervezeteinkben a jövő hét folyamán. Az elméleti pártnapok nem ismeretlenek már a szegedi dolgozók előtt, hiszen február első hetében a dolgozók nagy érdeklődése mellett tartot­ták meg az első ilyen pártnapo­kat, amelyeken Lenin és Sztálin elvtársaknak a szocialista mun­káról és munka versenyről szóló tanításait ismertették a pártna­pok résztvevőivel. Az elméleti pártnapok a Po­litikai Bizottság határozata nyo­mán jöttek létre. A Politikai Bi­zottság határozata ugyanis meg­állapította, hogy „ ... propagan.. (Iánk, pártoktatásunk gyakran el. marad a haladó élettől és az el­méleti kérdéseket nem tudja meg. felelően összekapcsolni a gyakor­lattal, különösen a szocializmus építésének kérdéseivel." Már ma­ga ez a tény is szükségszerűen felveti az elméleti színvonal eme. lésének fontosságát s ígv az el­méleti pártnapok megszervezésé­nek kérdését is. Az elméleti párt­napok, amelyeket képzett és jól felkészült előadók tartanak meg hozzásegítenek ahhoz, hogy ezen a területen is maradéktalanul végrehajthassuk a Politikai Bi­zottság határozatát. Az első elméleti pártnapok be. bizonyították, hogy párttagjaink, de a pártonkívüli dolgozók is megértették az elméleti pártna­pok fontosságát. Nemcsak a pártnapokon résztvevők nagy szá­ma igazolja ezt. hanem ezt bizo­nyították a felszólalások is. Nem kétséges, hogy a jövő heti elmé­leti pártnapok mind az érdeklő­dés, mind a hallgatóság hozzá­szólásai terén igen nagy fejlődést matatnak majd _ Annál is inkább várható a fo­kozott érdeklődés, mert a párt­napon Lenin és Sztálin elvtársak tanításait ismertetik az előadók a pártonbelüli demokrácia meg­erősítéséről- Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén elmon_ dott beszédében alaposan feltárta a Pártunk életében ezen a téren megmutatkozó hibákat es hiá­nyosságokat. Számos példát ho­zott fel. amelyek mind azt iga­zolják, hogy a pártonkívüli demo­krácia megsértése igen súlyos hibákhoz vezet. Az önelcgiil'ség. a parancsol gatás, a tömegek vé­leményének lebecsülése és sem­mibevevése elfojtja az alulról jö­vő kezdeményezéseket, gátat vet a bírálat és önbírálat kifejlődé­sének. Pedig a pártszerű kritika és önkritika ass előrehaladást, a fejlődést szolgálja és azt elfoj­tani annyit jelent, mint megállni a fejlődés útján. A kritika és önkritika csakis ott fejlődhet ki. ahol a legtelje­sebb mértékben érvényesül a bel­ső demokrácia. Csakis a pártde­mokrácia elveinek szigorú érvé­nyesítése adja meg a lehetőséget a bírálat és önbírálat alkalmazó, zásta, arra a harcra, amely a Fártung belső életében megmu­tatkozó hibákat és hiányosságo­kat van hivatva feltárni s meg­jelölni az utat azok kijavítása­ra. Az elmúlt havi taggyűlések be. bizonyították, hogy pártszervező, teinkben egyre inkább érvénye­sül a pártdemokrácia és termé­szetesen ezzel együtt párttagsá­gunk mindinkább bátrabban al­kalmazza a kritika és önkritika fegyverét. Rákosi elvtárs beszé­de, a Központi Vezetőség hatá­rozata ezen a téren gyökeres for­dulatot idézett elő. De vájjon el­mondhatjuk-e, hogy ezen a téren már minden rendben van? Ko­rántsem mondhatjuk. Az elmúlt havi taggyűlések csak az első lépések voltak a kritika és ön­kritika alkalmazásának és kifej­lődésének terén. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell a pártdemokrácia, a bolsevik kritika és önkritika alapelveit a marxista-leninista tanítások alap. ján. Ez a biztosítéka annak, hogv párttagságunk a jövőben még inkább gyakrabban és helyeseb­ben alkalmazza a bírálat és ön. bírálat fegyverét. Lenin és Sztá­lin elvtársak tanításait, a Bolse­vik Párt példáját kell mindenek­előtt megismernünk ezen a téren is, hogy munkánkban, a pártépí­tésben meg tudjuk valósítani Rá­kosi elvtárs útmutatásait és a Központi Vezetőség határozatát. És ezen. a téren nyújtanak majd igen nagy segítséget a párttagok, nak, de a pártonkívüli dolgozók­nak is a jövő beji elméleti párt­napok. A párisi kommünről tart előadást Szegeden Gerő Ernőné elvtásnő A Magyar Történelmi Tár­sulat Délalföldi Cteoportja va­sárnap tovább folytatja ér­tékes előadássorozatát. Ez­alkalommal Gerő Ernőné Fa­zekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár tart előadást az 1871-i párisi kommünről. Az előadásnak a párisi kom­mün évfordulója ad különös jelentőséget. A Történelmi Társulat Dél­alföldi csoportja minden ér­deklődőt szívesen lát előadá­saira és erre a mostani elő­adásra külön is felhívja az üzemi dolgozók figyelmét. A vasárnapi előadóülés délután fél 4-kor kezdődik az Ady­téri egyetem nagy előadóter­mében. A Kefegyár dolgozói március 11-én befejezték negyedévi tervüket (Tudósítónktól). A szegedi Ke­fegyár NV. dolgozói januári terv­értekezletükön vállalták, hogv el­ső negyedévi tervüket március 15­re teljesítik. Vállalásuk után még jobban megszervezték az üzemben a munka versenyt, s ennek köve[_ keztében a vállalt feladatuknak négy nappal előbb, március 11-én eleget tqttek. A munkaversenyben különösen kitűnt Kása Erzsébet Ifjúmunkás­nő, aki tervét tizennégy nappal a kitűzött határidő előtt teljesítette. Teljesítményét úgy érte el. hogy észszerűen, beosztotté mindem per­cét. Munkájában segítette az. hogy Rákosi elvtárs beszédét magúévá tette és ezáltal fokozta termelé­kenységét. mert tudta, hogy ezzel nemcsak saját, hanem az egész dolgozó népnek jobblétét segíti elő. De Kása Erzsébet példáját kö­vették főbben is. Horváth Ferenc tíz, Ökrös Erzsébet kilenc, ördög Ferenc kilenc. Bayer Gézáné ki­lenc. Gyöngyi Ferenc kilenc és Do­bó István hét nappal előbb telje­sítette negyedévi jervét. Doktor. Lajos,

Next

/
Oldalképek
Tartalom