Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-02 / 52. szám

Megállapították a szakmák legjobb dolgozóinak névsorát VII- ÉVF. 52. SZÁM. «rc« ARA 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK. 1950. MÁRCIUS 2. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉNEK TÖRVÉNYE (P. P.) A Szovjetunió minisz­ter tanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bo.sevik) Pártja Központi Bizottságának határo­zata alapján a Szovjetunióban leszállították az élelmicikkek és iparcikkek árát, a második vi­jagháboru befejezése óta immár ..armadszor. Alig több, mint két év alatt három ízben emelkedtek a reálbérek, nőtt a szovjet dol­gozók életszínvonala. Ezzel a rendelettel egyidőbeu a Szovjetunió minisztertanácsa megszüntette a rubel és az ide­gen valuták viszonyának megha­tározását a dollár alapján es a rabéit aranytartalmának megfe­lelően a szilárdabb aranyalapra helyezte ás A szovjet munkások, alkalma­zottak és kolhozparasztok élet­színvonalának javulásán túl kü lönösen óriási jelentősége vau ennek a két határozatnak akkor, ha összehasonlítjuk a második világháború óta azt az utat, amelyet, egyfelől a kapitalista országok, másfelől a Szovjetunió népei tettek meg. Ha csak a legjellegzetesebb kapitalista országot, az Ameri­kai Egyesült Államokat nézzük, élesen meglátjuk azt a homlok­egyenest ellenkező fejlődést, me­lyet az a Szovjetunióval szem­ben mutat. Az amerikai monopó­liumoknak nem érdekük a kiske­reskedelmi árak leszállítása, hi­szen ez a monopoltőke profitját csökkentené. Ezért a fenyegető túltermelési válságot vagy az prúk megsemmisítésével, vagy pedig az európai csatlósországok pa való kényszerítéssel próbál­ják elkerülni. Teszik ezt akkor, amikor a munkanélküliek milliói, de a kisfizetésű dolgozók is, i^heznek. Az árak egyre emel­kednek, a béreket viszont a mun­kaadók egy fillérrel sem akar­ják emelni, ami a reálbérek csökkenését és így a dolgozók nyomorának fokozódását jelenti. De ugyanezt a jelenséget látjuk Angliá'-ól Törökországig, Finn országtól Olaszországig minde­nütt, ahol tőkés gazdálkodás fo lyik és az amerikai monopóltö­ke uralkodik. A kapitalista országok valutá­ját sem kímélte meg a növekvő gazdasági válság. Az angol font árfolyama soha ilyen alacsony non volt még. A háború óta le­ér: ékelték a francia frankot, az o asz lirát, az osztrák schillin­get és csaknem valamennyi tő­kés ország valutáját. Amerika a növekvő válság 6orán előbb­utóbb kénytelen lesz leértékel­ni a dollárt is, amin megint csak nem az amerikai milliárdo­sok fognak veszíteni, akik erről a műveletről jóelőre értesülnek majd, hanem a dolgozó kisem­berek milliói. A kapitalista országok burzsoá és jobboldali szociáldemokrata kormányai mindent elkövetnek, hogy a válság terhét minél job­ban a dolgozók vállaira tolják. Csak egyetlen példa: Angliában a „munkáspárti" kormánynak a vá ászt ások utáni egyik legelső „eredménye" az, hogy a londoni személyszállító vállalat nagyará nyű viteldíjemelést hajt végre. Ilyen körülmények között kell értékelnünk azt a tényt, hogy a Szovjetunió ismét leszállította a kiskereskedelmi áraka*- s ugyanakkor valutáját a dollár helvett a biztosabb aranyalapra helyezte át. A Szovjetuniót nem fenyegeti gazdasági válság, a szocialista tervgazdálkodás en­nek minden lehetőségét kiküszö­bölte. Ahogy a „Pravda" vezér­cikke megá lapítja: „A szocia­lizmus elképzelhetetlen anélkül, hogy az állam napró-napva ne gondoskodnék a nép jólétéről. Ez r szocialista társadalom fejlő­dérének mcpmásilh aflan törvé­nyé." Ennek tuda tóban a sicyjct dolgozók nyugodtan, a uolaic­tól való félelemtől mentesen építhetik tovább országukat. Tudják azt nagyon jól, hogy a termelés fokozásával, az árúbő­ség növekedésével önmaguk jó létét fokozzák tovább. Tudják jól, hogy addig, amíg az egész kapitalista világ válságokká küzd, az ő életszínvonaluk foko zatosan emelkedik s ez az eme­lés még nem volf, a legutolsó Ezért hálájukat a Párt és a szov jet állam iránt nemcsak szavak ban nyilvánítják, hanem azzal, hogy termelésüket még inkábt emelik. A dolgozók Rigáiéi Via gyivosztokig,. Murmanszk! ól As babádig, az egész óriási szovje, birodalom területén, üzemekben intézményekben és kolhozokban egyaránt, új munkasikerekkel, termelékenység szakadatlan eme lésével válaszolnak Pártjuknak és kormányuknak az újabb élet színvonalemelésre. Az életszínvonal újabb hatal­mas emelkedése újabb lépés a kommunizmus építése terén, ahoi majd mindenki képességei szerint termel és szükségletei szerint re szesedik a termelt javakból. Az újabb árleszállítás ismét kézzel­fogható bizonyítéka a sztálini el. móléit helyességének, hogy a kommunizmus felépítése lehetsé ges egy országban is­Hatalmas győzelem a szovjet népgazdaság sikere az egész nemzetközi béketábor számára is A Szovjetunió további erősödése természetszerűleg erősíti azt az egész tábort, amelyet a Szovjet­unió vezet. Hatalmas győzelem ez a szocializmust építő népi de­mokráciák számára, melyek ed dig is a Szovjetunió tapasztala tai nyomán haladtak és a szov­jet nép segítségét élvezték. Ha­talmas vereség viszont a háborús uszítók, a nemzetközi monopól­tőke minden rendű és rangú ügynökei számára. Vájjon mslyii amerikai munkás fogja elhinni r newyorki rádió hisztérikus üvöl tözését, mely a Szovjetuniót és a népi demokráciákat mint a „sza­bad világ" ellenségeit és az USÁ kormányát, mint a „szabad vi­lág" védelmezőjét akarja beállí­tani? Melyik amerikai vagy nyugateurónai munkás fogja el hinni, hogy a rabság az életszín vonal emelkedését jelenti, a nza badság pedig azt, hogy ezabador lehet a tőkésnek kizsákmánvoln' a munkásnak pedig éhezni 6" nyomorogni ? Angliában a közelmúltban vá lasztások za. -ttak le. A burzso­áziát kiszolgáló két párt közű hajszálnyi többeéget kapott a: úgynevezett „munkáspárt". Kor­mányzásának első hetét a bi­zonytalanság növekedése jellem zi. A jobboldali angol „Daily Mail" máris a font újabb leérté kelésének vészhírét jelzi. Az árak tovább emelkednek. Amerikábai. a Taft-Hartley-féle fasiszta tör­vény sem elég erős arra, hog' a végsőkig kizsákmányolt bálivá szókból további termelést esi karjon ki. Görögország és Jugo szlávia választási komédiára ké szül, ahol a szavazók százezrei zárják ki a választójogból Á szovjet nép most készül r választásokra. A választáso! örömünnepet jelentenek a szov jet dolgozók számára. Hitet tesz nek a kommunisták és pártank' vüliek blokkja mellett, hitet te?? nek a pép legjobbjai mellett, k'' eddig is diadalról-diadalra vezet ték a szoviet népet. Újra b' zonyságát fosnák adni anne! v.„r.y a szovje* r.ép egv ember Vént követi a Bolsevik Prél<" és ezt a mpv embert, aki Mar év Engels tanításai nvomán k"'hatatlan Le"'n művét tovW~ fejlesztve vezeti p szovje' né?" a. kommunizmus felé. fl Szovjetunió minisztertanácsának rendelete a rubel árfolyamának aranyalapra helyezéséről és a rubel árfolyamának emeléséről a külföldi valutákhoz viszonyítva A Szovjetunióban 1947 decem­berében végrehajtott pénzreform .felszámolta a második világhábo­rú következményeit a pénzreform terén és visszaállította a teljesér­tékű szovjet rubelt. A jegvrendszer eltörlése a pénzreformmal egyidejűleg, vala­mint a közszükségleti cikkek árai­íak háromizbeni jelentékeny le­izállítása az 1947-től 1950-ig ter. jedő években a rubel még na­gyobb megszilárdulásához, vásár, ó erejének növekedéséhez és ár­folyamának emelkedéséhez veze­tett a külföldi valutákkal szem­ben. Ugyanakkor a nvugati orszá­gokban végbement és tovább tart i valuták elértéktelenedése, ami már az európai valuták leértéke. 'éséhez vezetett. Ami az Ameri­kai Egyesült Államokat illeti, a közszükségleti cikkek árának szüntelen emelkedése és az ezen \z alapon szüntelenül tartó in­fláció, amelyről az USA kormá­nyának felelős képviselői nem egyizben nyilatkoztak, a dollár vásárlóerejének lényeges süly­lyedéséhez vezetett. A fentemlített körülmények­kel kapcsolatban a rubel vásárló­ereje hivatalos árfolyama fölé emelkedett. Ennélfogva a szovjet kormánv szükségesnek tartotta a rubel hi­vatalos árfolyamának emelését és azt, hogy a rubel árfolyamát ne dolláralapon számolja, mint aho­gyan az 19S7 júliusában elrendel­tetett, hanem a sokkal szilárdabb aranyalapon, a rubel aranytar­talmának megfelelően. Ebből kiindulva, a Szovjetunió minisztertanácsa ckendelte: 1. 1950 március 1-től kezdve megszünteti a rubel árfolyamá­nak dollár alapon való meghatá­rozását a külföldi valutákhoz vi­szonyítva és áttér a sokkal szi­lárdabb aranyalapra, a rubel aranytartalmának megfelelően. 2. A rubel aranytartalma 0.222.168 gram színaranyban nyer megállapítást. 3. 1950 március 1-től kezdve a Szovjetunió állami bankja az arany vételárat egy gram szín­aranyra 4 rubel 45 kopekben ál­lapítja meg. 4. 1950 március l-től kezdődő­leg a rubelnek a második pont­ban megállapított aranytartalmá­nak megfelelően a rubel árfolyam mát a külföldi valutákhoz viszo­nyítva a következőképpen álla­pítják meg: 4 rubel egyenlő egy amerikai dollárral, a jelenlegi 5 rubel 30 kopek helyett. 11 rubel 20 kopek egyenlő 1 fontsterlinggel a jelenlegi 14 ru­bel 84 kopek helyett. A Szovjetunió állami bankja utasítást kap, hogv a rubel ár­folyamát más külföldi valutákkal szemben is megfelelő módon vál­toztassa meg. Amennyiben a kül­földi valuták aranytartalma to­vábbi változást szenved, vagv megváltozik árfolyamuk, a Szov. jetunió állami bankja a rubel ár­folyamát a külföldi valutákhoz képest ezeknek a változásoknak a figyelembevételével állapítja meg. Élelixrcikkek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának ujabb csökkentése a Szovjetunióban A Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozata 1949-ben új sikerek következ­tek be az ipari és mezőgazda­ági termelés területén. Megnőtt a munka termelékenysége, csök­kent az önköltség. A szovjet kormány és a SzK (b) P Köz­ponti Bizottsága ezzel kapcsolat­ban lehetségesnek találta, hogy 1950 március l-től új — szám­szerint harmadik — árleszállí­tást hajtsanak végre az élelmi­szerek és a közszükségleti ipar cikkek állami kiskereskedelmi árában. A Szovjetunió miijLsztertaná. csa és a SzK (b) P KB számí­tása szerint az állami kereske­delem újabb árleszállításának eredményeképpen a lakosság egv bv alatt nem kevesebb, mint 80 nilliárd rubel nyereségre tesz ?zert. Ezenkívül — tekintettel ;rra, hogv az állami kereskede­Vm árleszállításának hatására a kolhozpiacon és a szövetkezeti kereskedelemben is körülbelül igvanilven árcsökkentés megv majd végbe — a lakosság ezúton milliárd rubel nyereséghez jut. Következésképpen a lakosság az új árleszállításból összesen 110 milliárd nyereségre tesz szert. Kétségtelen, hogy az új árle­szállítás eredményeképpen: 1.) a rubel vásárlóereje újból jelenté­kenyen megnő, 2.) a szovjet ru­bel árfolyama a külföldi valuták árfolyamához viszonyítva még inkább javul, 3.) a munkások és alkalmazottak reálmunkabére ismét komolyai: emelkedik. 4.) komolyan megjavul a nyugbé­resek és ösztöndíjasok helyzete, mert a nyugbérek és ösztöndí­jak az árleszállítás mellett is változatlanok maradnak, 5.) a parasztok jövedelmében további komoly emelkedés áll be, mint­hogy az árleszállítás miatt je­lentékenyen csökken az a,z ösz­szeg, amelyet a parasztok ipari áruk vásárlására fordítanak Ugyanakkor az állami beszolgál­tatási árak a földművelési és ál­lattenyésztési termékekre válto­zatlanok maradnak. további, nem kevesebb mint 30 Az árcsökkenés március l-től érvényes KASAFÉLÉK. RIZS ÉS HÜ­A Szovjetunió minisztertanácsa 's a SzK(b)P Központi Bizott­tógs elhatározta, hogv • 1.) 1950 március l-től az élel­miszerek és iparcikkek árát a következő arányban csökkenti: KENYÉR ÉS SÜTŐIPARI CIKKEK: Rozskenyér, különleges őrlésű rozs és búzalisztből készült ke­nyér 25.9 százalókkal. Minőségi búzalisztből készült rnvér 30 százalékkal. Minőségi búzalisztből készült zsemlye, nerec. kétszersült cr: -prvéb sütőinari készítménv 30 -'relékkel. Élesztő 20 százalékkal. LISZT: Különleges őrlésű búza- és rozs tót 25, legfinomabb búzaliszt .10, búzadara 21, egyéb búzaliszt darafélék, va'.amin.t tengeri, ina és egyéb zt 25 százalék­kal. VELYESEK: Köles 14.8, Hajdinakása, egyéb kásafélék, borsó és babfélék 20, rizs 12 százalékkal. Száraztésztafélék 25, metélt tészta 25 százalékkal. ÉLELMISZERKI VONATOK: Borsópüré leves és köleskása zsírral 15.2, gyermektápliszt 14.5, burgonyakeményítő 14,6, zab­liszt, tengeri pehely, szágóliszt stb. 15 százalékkal. GABONAFÉLÉK ÉS TAKAR. MÁNYOK: Rozs, búza, árpa és egyéb ga­bonafélék 20, zab 22.7, olajos ta­karmány pogácsa 22, egyéb saj­tolt takarmanyok 2o, szója 25 százalékkal. IIUS ÉS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK: Hizlalt markahús 24, közepes minőségű marbahús 30, hizlalt julihús 28, gyengébb minőségű jiihhús 35, sertéshús 24. há­ziszárnyas 24, bázinyulhús 30, egyéb kitűnő és közepesminősegű húsfélék 30, fej, láb, tüdő és belsőség 24, kolbászfélék 24. virs­lifélék 30, füstölthúsok 27, vag­dalt hús 35, egyéb ételkészítmé­nyek 25, hús és húsos konzervek 25 százalékkal. HAL ÉS HALKÉSZÍTMÉNYEK: Sugger 10,2, tokhal 10, távol­keleti lazaefélék, gadóc és szkrumbria 30, sózott lazacfélék 20, csendesóceáni hering 30, káspitengeri hering 10,1, halfilé 25, szárított halak 30, fekete ka­viár 30, vörös kaviár 25, olajos konzervhalak 25 szá­zalékká], stb. egyéb halkon­zervek 30 százalékkal. ZSIRADÉKOK, SAJT- ÉS TEJ­TERMÉKEK: Állati zsiradék 30, szovjet, svájci, holland, ömlesztett és egyéb sajtok 20, egyéb sajtok, brinza stb. 15, teljem tej. tej­szín, aludtej és yoghurt 10, tej­fel. táró és envéb erjesztett tej­készítmények 20 százalékkal. Tejkonzervek, tejpor 15. fagy­lalt 20, növényi zsiradék 10, margarin 35, nyers és abált sza­lonna 18. vitamintartalmú gyógv­zsiradék 25, majonéz és egyéb mártások 20 százalékkal. TOJÁS ÉS TOJÁSPOR: Tojás 15, tojáspor 20 százalék­kal. CUKOR, CUKRÁSZATI KÉ­SZÍTMÉNYEK ÉS .FŰSZEREK: Porcukor 15, kockacukor 12, cukorka és karamella 8, csoma­golt karamella kakaótartaloni nélkül 11, töltött bonbonok, cso­koládé, marmeládé, mézeskalács stb. 20, kakaó- és ortafélék 16 7, egyéb cukrászati sütemények (or>. tya, keksz, keleti édességek, dié­tás készítmények stb.) 18. lek­vár, jam, zselé 25, aminek 20 százalékkal. Őrölt és főzött f' 40. őrletlen só 50, tea 10, tea-, kávé- és '-y­kaó ital 18 százalékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom