Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-10 / 59. szám

Ma este fél 8-kor szerepet a szegedi Nemzeti Színházban a Szovjetunió „Pjatnyickij" népi együttese Ma érkeznek Szegedre a világhírű szovjet súlyemelők VII. ÉVF. 59. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. PÉNTEK. 1950. MÁRCIUS 10. Sztálin elvtárs a kritikáról és önkritikáról Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség február 10-i ülésén elmondott beszédében különösképpen rámutatott a kritika-önkritika alkalmazásának fontosságára. Egyrészt megállapította: „Az, hogy a meglévő hibákról ilyen nyíltan beszélünk, Pártunk erejének egyik jele" másrészt rámutatott arra is, hogyan kell alkalmaznunk a bírálat és önbírálat fegyverét, hogy az valóban épitö, nevelő ha'tású legyen s elősegítse a fejlődést: ,.A kritika nem kampány, hanem az önkritikával együtt mindenkor alkalmazni kell. A kritika, amit gyakorolunk legyen építő, ne legyen sekélyes, kicsinyes, ne könnyítse meg az ellenség munkáját, hanem erősítse a Pártot, fokozza a Párt befolyását és vonzóerejét" — mondotta Rákosi elvtárs. Az elmúllt heti taggyűlések bebizonyították, hogy párttagságunk, ha még helyenként bizonytalanul is, de mindinkább alkalmazza a kritika és önkritika fegyverét. A taggyűlések egyben bebzonyították azt is, hogy a birálat és önbírálat alkalmazásával nemcsak fel tudjuk tárni munkánk hiányosságait, hanem meg is tudjuk jelölni azok kijavításának útját. A bolsevik kritikát és önkritikát elsajátítani s az* helyesen alkalmazni munkánkban — ez most párttagságunk legfőbb feladata. És ja és Sztálin szavai vaj éhre: „... akkor világos, hogy sajá1 magunknak kell feltárnunk és kijavítatnunk hibáinkat; ha előre akarunk haladni, akkor világos, hogy rajtunk kívül senkx sincs, aki feltárja és orvosolja azokat". Vájjon felismertük-e már Sztálin elvtárs szavainak jelentősé gét? Rákosi elvtárs beszéde meg nyitotta az utat a kritika és önkritika jelentőségének felisime réséhez, elmélyítette azt a tudatot, hogy most már — mint az ország gazdáinak — megnőt. a felelősségünk. Az elmúlt heti taggyűlések már az első lépéseket jelentették a hibák és hiá nyosságok felszámolása útján. Rákosi elvtárs a beszédében rámutatott a pártonkívüli tö mogektól való elszakadás jelen ségeire és veszélyeire. A vezetők eltávolodnak a tömegektől és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tömegek nem merik őket bírálni. „Éppen azért, hogy előrehaladjunk és megjavítsuk a viszonyt a tömegek és a vezérek között, állandóan nyitva kell tartani az önkritika szelepét, lehetővé kell tenni a szovjet embereknek, hogy vezéreiknek „megmossák a fejét" bírálják hibáihat, nehogy a vezérek elbizakodjanak, ne ehhez a munkához nyújt felbecsül-1 hogy a tömegek eltávolodjanak hetertlen segítséget a Pártépítés kis könyvtárában most megjelent, Sztálin; ,,A kritikáról és önkritikáról" című füzet. Sztálin elvtárs szavain, a Bolsevik Párt tapasztalatain keresztül ismerkedünk meg a bolsevik kritika és önkritika alapelveivel, amelyek megismerése és alkalmazása nélkül munkánk elsekélyesedne, meglassulna fejlődésünk üteme s nem egy súlyos hiba maradna kijavitatlanul, megakadályozva az egészséges fejlődést, gyöngítve Pártunk erejét. Ugy, amint mindennapi fegyvertársun^ kell, hogy legyen a kritika és önkritika, ugyanúgy napról-napra át kell tanulmányoznunk ezt a kis füzetet, hogy megismerkedve a bolsevik kritika alapelveivel és alkalmazásának módjával, napról-napra egyre jobban tudjuk használni a kritika fegyveré* Pártunk erősítése, építőmunkánk megjavítása s népünk felemelkedése érdekébea ,A füzet Sztálin elvtárs beszédeit, leveleit, cikkeit tartalmazza, amelyekben nemcsak mély elvi megalapozását adja a bolsevik kritikának és önkritikának, hanem konkrét példákon, a szovjet életen keresztül mu'tatja be a kritika és önkritika hiányából származó hibákat, ugyanakkor rámutatva az eredményekre, amelyek éppen a kritika és önkritika helyes alkalmazása folytán jöttek létre. Sztálin eltvárs szavai ma különösképpen időszerűek Pártunk életében, hiszen Rákosi elvtárs beszéde belső pártéletünk számos hibáját és hiányosságát tárta fel, amelyek felszámolásának első feltétele a hibák felismerése, feltárása. Sztálin elvtárs kifejti, hogy a régi és az új, az elhaló és keletkező közötti harc a fejlődés alapja. És abban az esetben, ha nem vesszük észre és nem tárjuk fel a munkánk fogyatékosságait és hibáit, akkor elzárjuk magunk elől a fejlődés útját. Sztálin elvtársnak ezek a szavai figyelmeztetés kell, hogy legyenek Pártunk minden tagja számára. Az osztályharc egyre élesedő szakaszában a bírálatnak és önbirálatnak „. . . fokoznia kell a munkás osztály éberségét... s lehetetlenné kell tennie mindennemű meglepetést' épitömunkánkban Miért kell a kommunistáknak élenjárni önkritika alkalmafásában? „Az önkritika a bolsevik párt. egyik talpköve. A proletárdiktatúra rendszerének egyik talpköve" — mondja Sztálin elvtárs. Proletárdiktatúránk vezetője a Magyar Dolgozók Pártit vezérektől" — mondja Sztá lin elvtárs. Ahhoz, hogy ne fojteuk el a? önkritikát, ahhoz, hogy utai nyissunk a tömegek bírálatának, figyelmesen kell hallgatnunk a tömegek bírálatát. Sztálin elvtárs az önkritika eredményeiről szólva megállapítja, hogyha azt helyesen és becsületesen valósítjuk meg, annak legalábbis két eredménnyel kell járnia. Mindé i) ekelőtt fokozni kell a munkásosztály éberségét, másodszor pe dig emelni a munkásosztály po(ákai műveltségének színvonalát. „Ki fogja fejleszteni a munkás osztályban azt az érzést, hogy övé az ország, és megkönnyíti a munkásosztálynak, hogy megtanulja az országot igazgatni". Sztálin elvtárs a Komszomol nyolcadik kongresszusán elmon dott beszédében rámutatott arra, hogy az előrehaladás egyik legádázabb ellensége a bürokratizmus, amely megmutatkozik minden szervezetben. Hogyan lehet véget vetni a bürokráciá nak? „Ennek egyetlen egy módja vam — mondja Sztálin elvtárs — az alulról jövő ellenőrzés megszervezése, a munkásosztály milliós tömegeiből kiinduló kritika megszervezése, intézményeink bürokráciája, fogyatékosságai, hibáik ellen". Sztálin elvtárs szavait meg kell szívlelnie minden kommunistának, hiszen amint Rákosi elvtárs beszédében megállapította a bürokrácia megnyilvánulásai val nemcsak államunk, közigaz gatási életünkben találkozunk hanem pártszervezeteinkben is Az eddig elmondottak csak néhány alapvető szempontot tártak fel abból az értékes füzetből, amelyet örömmel üdvözöl minden kommunista. Az útmutatások, a tapasztalatok valóságos tárháza ez a kis könyv, amelynek feldolgozása és mondanivalóinak átültetése a gyakorlati munkába hozzásegít bennünket ahhoz, hogy Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs tanításait követve maradéktalanul felszámoljuk a Pártunk belső életében mutatkozó hibákat és a Kőiponti Vezetőség határozatának végrehajtásával, a bolsevik kritika és önkritika helyes alkalmazásával elősegítsük Pártunk további megerősödését és mind-níkább hasonlóvá tegyük Pártunkat a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjához. Sztálin elvtárs választávirata Dobi István miniszterelnökhöz ÜA Magyar Népköztársaság miniszterelnökének, Dobi István Urnák, Budapest. Kérem önt és a Magyar Népköztársaság kormányát, fogadja köszönetemet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének második évfordulója alkalmából küldöH baráti üdvözletért. Szívből kívánok a magyar népnek és a Magyar Népköztársaságnak további sikereket a gazdasági és államépítés munkájában. Sztálin" Lenin-renddel tüntették ki Molotov elvtársat A Szovjetunió Legfelső Tanácsa március 8-i rendeletével V. M Molotov elvtársat, a Szovjetunió helyettes miniszterelnökét 60. születésnapja alkalmából a Kommunista Párt és a szovjet nép Iránt tanúsított érdemelért Lenin-renddel tüntette ki. 4 A SzK(b)P Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa a következő üdvözletet intézte V. M. Molotovhoz: A SzK(b)P Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa melegen üdvözli önt, Lenin és Sztálin hűséges fegyvertársát 60. születésnapja alkalmából. A szovjet nép magasra értékeli önnek — mint a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik kimagasló szervezőjének és építőjének — a haza iránti érdemeit, ön egész öntudatos életét a munkásosztály ügyéért folytatott harcnak, a nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének és a szocialista társadalom felépítésének szentelte. A Párt- és állami munka minden posztján, mint nagy tanítónknak, Leninnek és Sztálinnak hű követője, becsülettel teljesítette dicső Bolsevik Pártunk sorai egysége megszilárdításának, a szocialista gazdaság vezetésének, a szovjet állam lenini és sztálini külpolitikája megvalósításának feladatait és el®zántan harcolt a Szocializmus országának külső és belső ellenségei ellen. A Honvédő Háború nehéz éveiben sikeresen szolgálta az ellenség feletti győzelem nagy céljait és ma bolsevik energiával minden erejét és tudását a kommunizmus építésének, a békéért, és az egész világ népei biztonságáért folyó Igaz harcunknak szenteli. Kívánunk önnek, barátunk és elvtársunk, drága Vjaeseszláv Mihajiovicsunk, hosszú éveken át tartó egészséget és gyümölcsöző munkát nagy hazánk további felvirágzása és a kommunizmus teljes győzelme érdekében. • m Ünnepélyesen fogadták Moszkvában a Béke Hivei Világkongresszusának küldöttségét Szerdán délután 3 órakor Parfjonov, a Szövetségi Tanács elnöke és Kuznyecov, a Nemzetiségek Tanácsának elnöke a Kremlben fogadta a Béke Hívei Világkongresszusa ÁMandó Bizzottságünak küldöttségét. A küldöttség tagjai: Yves Farge. D'Astier de la Vigerie, Laurent Casanova, Lucien Jayat, Vigano Roenata, Emilio Lussu. Pietro Anadeo, John Platts.MiUs, John Rogge, Johannes Steel, Rockwell Kent, James Endicott. Sosztakovics és Grekov. Kuznyecov a Nemzetiségek Tanácsának elnöke rövid üdvözlőbe, széddel nyitotta, meg a fogadást, — Az állandó bizottságnak az a határozata — mondta —, hogy delegációkat küldjön a parlamentekhez annak a felhívásának átnyujtására, amely javaslatot tartalmaz a béke megvédését szolgáló intézkedések megtár gyalására, komoly hozzájárulás a tartós ég hathatós béke bizto. sftásántak ügyéhez. Ezt a határozatot a leglelkesebben támogat® ia minden becsületes ember és kormány, amely nem szavakkal, hanem tettel törekszik a béke megszilárdítására. Ezután . Yves Farge, a küldöttség vezetője szólalt fel, majd átadta Kuznyecovnak a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának a Szovjetunió Legfelső Tanácsahoz intézett felhívását. Utána John Platts-MUls (Nagybritánnia), John Rogge (USA), Emilio Lussu (Olaszország), Konate Mamadou (Afrika) és James Endicott (Kanada), a küldöttség tagjai rövid felszólalása hangzott el. Kuznyecov, a Nemzetiségek Tanácsa elnöke megköszönte a Szovjetúnió iránt kifejezett baráti érzelmeiket, majd közötte a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa, Szövetségi Tanácsa, és Nemzetiségi Tanácsa elnökének válaszát a Világbéke-Konereaszus Állandó Bizottsága küldöttségével. A válasz hangsúlyozza, hogy az állandó bizottságnak a fegyverkezés állandó csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóló javaslatai a Szovjetunió népeinek teljes megértésére és támogatására találnak és megfelelnek a Szovjetúnió váttoaatlían törekvéseinek a világbéke megszilárdításána. A Béke Hívei Világkon. gresszusa Állandó Bizottságának felhívását — hangzik a válasz — a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa elé terjesztik. A jelenlevők lelkesedése közben Kuznyecov átadta a válasz szövegét Yves Fargenak, a küldöttség vezetőjének. Kuznyecov befejezésül további sikereket kívánt a küldöttségnek és a Világbéke Kongresszus Állandó Bizottsága valamennyi tagjának a tartós és hatásos világbéke megőrzésének nagy és nemes ügyében. Felkérte a küldötteket. adják át a Szovjetunió népei üdvözletét országunk népének. A Szovjetunió az első ország, ahol a békehüldöttség világos választ kapott — mondotta Yves Farge, a küldöttség vezetője A békevilágkongresszus állandó bizottságának Moszkvában tartózkodó küldöttsége Yves Farge vezetésével sajtóértekezletet tartott a szovjet és a külföldi saitó képvise löi számára. Az értekezletet Szurkov, a szovjot írószövetség főtitkárhelyettese nyitotta meg. Yves Farge, a küldöttség vezetője a feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a Szovjetunió az első ország, ahol a küldöttség világos választ kapott az állandó bizottságnak a béke megőrzését érintő javaslataira. Megemlítette, hogy a küldöttségnek ezt megelőzően csupán annyi sikerült, hogy átnyuj totta az állandó bizottság felhívását az olasz szenátus és képviselőház elnökeinek, valamint a francia nemzetgyűlés elnökének. Megemlítette azt is, hogy Hollandiából ki utasították a küldöttségeit, Belgium ban a parlamentnek postán kelletelküldeni a felhívást, az Egyesült Államok párisi nagykövete pedig megtagadta a vizumot a küldöttség tagjaitól. — Ma megelégedés tölt el bennünket — mondotta —, mert elmondhattuk véleményünket a Szovjetunió Legfelső Tanácsa legfelsőbb vezetőinek és az • válasz, amelyet tőlük kaptunk, a legjobb reményekre jogosit fel bennünket, James Endicott, a kanadai békebizottság elnöke kijelentette, hogy Észak-Amerikában ma már nincsenek meg a hagyományos szabadságjogok. Az Egyesült Államok Kanadában széleskörű kémhálózatot szervezett, mely szcmmeltartja a kanadai lakosság életét. Észak-Amerikában mindenkit, aki valamilyen részt vesz a béke híveinek mozgalmában, a „felforgató tevékenységgel" gyanúsítottak lis*ájára helyeznek. Johannes Steel amerikai ujságfró kijelentette, hogy a béke híveinek mozgalma a háborús uszítók minden akadékoskodása és mesterkedése ellenére nő és szélesedik. — Meg vagyok győződve — mondotta —, hogy az amerikaiak 99 százaléka békét akar. Kérdésre válaszolva Sleel elmondotta még, hogy a Bulgáriával való diplomáciai kapcsolatok megszakításával véleménye szerint az Egyesült Államok igen esztelenül járt el. Washingtonban ugyanis 7 bolgár diplomáciai képviselő volt, Szófiában viszont 58 amerikai diplomáciai képviselő, akik közül 15 katonai attasé volt, Lussu szenátor, a küldöttség olasz tagja hangsúlyozta, hogy Olaszországban a békevédelmi mozgalomban nemcsak a baloldali szervezetek, hanem sok katolikus szervezet is résztvesz. D'Astier de la Vigerie, a francia nemzetgyűlés képviselője kijelentet, te: az a körülmény, hogy a küldöttség sikeresen teljesítette küldetését a Szovjetunióban, a békemozgalom újabb fellendülését idézi elő Franciaországban. Végül Tyihonov, a szovjet bérbizottság elnöke a béke valamennyi Szovjetunióban élő híve nevében tiltakozott az ellen, hogy a békevilágkongresszus állandó bizottsága küldöttségeinek megtiltották a beutazást az Egyesült Államokba és Hollandiába.