Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-09 / 58. szám

CrtÓMBk, 1950. mArchxs 9. •——Mim i imi ena——3ME RÁKOSI ELVTÁRS 58 ÉVES RA a 58 éve, 1892 március 9-én született a bácsmegyei Adi községben a magyar dolgozó nép forrón szeretett vezére, Rá kosi Mátyás elvtárs. Élete nyitott könyv a dolgozók előtt: szakadatlan küzdelem a munkásosztály, valamennyi dolgozó nagy ügyéért, a szocializmusért, tántoríthatatlan harc az elnyomók, a munkásmozgalom be so és külső ellenségei ellen. Most, amikor Rákosi elvtárs 58-ik születésnapján — a felszabadulás óta aratott sorozatos győzelmeinkkel hátunk megett, előttünk az ötéves terv csodála tos jövőjével — visszapillantunk erre az 58 esztendőre, akkor értjük meg igazán, mit jelentett dolgozó népünk számára az a faarc, amit Rákosi elvtárs a Horthy-korssak gőtét 25 esztendeje alatt folytatott s mit jelent számunkra vezetése a felszabadulás Óta. F- rre a visszapillantásra ke resve sem találnánk jobb ftlapot, mint a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadásában most megjelent „Rákosi per" c. mű. Felöleli ez munka Rákosi elvtárs életének legkűzdeímesebb egyben talán leghősibb szakaszát, amikor kiszolgáltatva a fasizmus hóhérainak, mérhetetlen Bzenvedések közepette is tántoríthatatlanul védte a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit s bátran odakiáltotta a vádlottak padjáról az elnyomóknak: Nyugodtan és szilárdan kitartottam a magam kommunista meggyőződése mellett. A fegyházban töltött fis év alatt sem változtam meg. Ugyanolyan harcosa vagyok a kommunizmusnak, mint voltam és csak ismétlem, hogy bármi legyen is az én egyéni sorsom, az ügy, amelyért én harcolok, győzni fog." Ezeket a szavakat 1935ben mondotta Rákosi élvtára az utolsó szó jogán, akkor, amikor a fasizmus — készülve a háborúra — szinte a maximumra foltozta a kommunisták üldözését. Nem mintha 1925-ben, Rákosi elvtárs elfogatása idején nem dühöngött volna hasonló terror. A „Rákosi per" egykorú dokumentumokat közöl ezekből az időkből. A Pravda 1925 szeptember 26-i száma a következőket írja: „A rendőrség a szó szoros értelmében vadászatot rendezett a kommunistákra és tegnap Budapesten tömeges le tartóztat ásókat eszközölt. A negyvenkét letartóztatott közöt' van — a rendőrség közlése szerint — a volt magyar népbiztos: Rákosi Mátyás." A Pravda szeptember 29-i száma már megerősíti a hírt, sőt közli, hogy Rákosi elvtársat statáriális bíróság elé akarják állítani. Már meg is kezdődött a kihallgatás, melyen ,Jtákosi kijelentette: vállalta a Kommunista Pár* megszervezését, habár teljesen Hsztában volt azzal, hogy eletével játszik... Csak azf sajnálja, hogy nem tudott még jobb munkát végezni, még több eredményt elérni." Bár mindenki hangoztatta a statáriális bíróságot, mégis meglepetésként hatott a nemzetközi munkásmozgalomra a hivatalos megerősítés, mely szerint a Horthy kormánynak valóban az a célja, hogy statáriális bíróság elé állítsa Rákosi elvtársat és társait, A Vörös Segély Berlinbrandenburgi értekezlete táviratot küldött a Nemzetközi Munkássegély Központi Bizottságának, melyben igy ír: „Utálattal és felháborodással értesültek Németország munkástömegei védtelen szocialista és kommunista munkások tömeges letartóztatásáról és borzalmas megkínoztafásáról." I±8 jöttek a táviratok ezrei. L- Nem kérések, követelések: „Követeljük Rákosi Mátyás és társai szdbadonbocsátását!" A munkások szerte a világon kivonultak az utcára, tüntettek a magyar kormány vérbírósága ellen. Moszkvától New-Yorkig egy a jelszó: „El a kezekkel Rákositól!" Rákosi elvtárs beszőt az ufo^ó 1 ' szó jogán: „Magamat nincs mit védenem... A mi utunk az egyedütí helyes út... Szuronnyal, statáriummal nem lehet felttrrtóz. tatrri, nem lehet vérbefojtani a kommunizmus győzelmét A nemzetközt munkásmozgalom kiállása a vádlott bátor szavai megállították a hóhér kezét. Rákosi elvtárs ügyét rendes bíróság elé út alják. Nagy győzelme volt ez akkor a nemzetkőzi munkásmozgalomnak. melynek cselekvő fellépésére mi sem jellemzőbb, mint az Izvesztija 1926 július 4-én megjelent cikkének hangja: „Hoz. zuk le Rákosi elvtársat „ vádlót_ tak vadjáról, szabadítsuk ki börtönéből! Vádlottak padjára a kor mdnyon lévő gyilkosokkal, rablók, kai és pénzhamisítókkal!' Rákosi elvtársat elítéli a bíróság. Nyolc és fél évi fogházra. De alig lép ki a fogház kapuján, ismét letartóztatják. Igy ír erről Dimitrov elvtárs 1934-ben: „Hogy a Gömbös kormány fél Rákosit szabadonbocsátani. azt bizonyítja, hogy a tömegek mindegyre erősödő elégületlenségével Szemben saját országában nem érzi magát biztonságban." A „Munkás" 1935 január 13.i száma így ír: „Az egész világ tiltakozásának kell Rákos* elvtársat kiszabadítani a Horthyhóhérok karmai közül!'" A pert meg is tartották s azt Rákosi elvtárs mint az előző pernél, arra használta fel, hogy megvédje a magyar munkásmozgalmat, a Megvár Tanácsköztársaságot mindattól a szennytől, amit a Horthy-rendszert szeretett volna rákenni. Vógezeül ismét odavágta: ,,Kommunista vagyok és az is maradok. Nyugodtan nézek a jövő elé, jöjjön, aminek jönni kell, a jövő a miénk!" Hiába ítélte a bíróság Rákosi elvtársat életfogytiglanra, jóslatszerű szavai beigazolódtak: a jövő a miénk lett. Elhozta számunkra e jövő építésének lehetőségét a dicsőséges Szovjet Hadsereg s hogy ezzel a lehetőséggel élni tudtunk, abban n legdöntőbb érdem Lenin, Sztálin legkitűnőbb magyar tanítványáé: a ma 58 é^s Rákosi Mátyás elvtársé, /rá vezeti a mi nagy. komrrru^ nista Pártunkat, az ő vezetésével dőlt el a felszabadulás után. hogy kié lesz ebben az országban a hatatom s szocializmusunk építésében állandóan irányt mutat, vezeti, tanítja a magyar doigozó népet. Csak pár tény: 6 mutatta meg mezőgazdaságunk számára az utat. az ő ébersége mentette meg népünket a Rajk-banda gyalázatos árulásától. segítette, irányította, támogatta izmosodó sztahánov mozgalmunkat s nemrégiben a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédével olyan fegyvert adott minden dolgozó kezébe, mely kitűnő és nélkülözhetetlen munkia szerszám a szórtad izmus építésé, ben, de egyben éles. jól forgatható tőr, mely a külső és belső ellenség szíve felé irányul. Ezer és ezer epizódot lehetne felsorolni harcos életéből, mely mind azt mutatta, hogy 6 a népé. De millió és millió megnyfvánulás bizonyítja szerte az országból népünk feléje áramló odaadó szeretetét és azt, hogy 58ik születésnapján, bölcs vezetése alatt biztosan haladunk előre azon cé] felé, melynek egész harcos életét szentelte: a kommunista társadalom megteremtése felé. Nyilvánosságra hozták az irodalmi és művészeti Sztálin-dijasok névsorát Nyilvánosságra hozták a Szovjetunió minisztertanácsa határozatát n Sztálin.díjak kiosztásáról az 1949. évben alkotott irodalmi és művészeti művekért. Tizenhat díjat osztottak ki szépirodalmi alkotásokért. A Sztálin-díj első fokozatát — százezer rubel értékben — Szomjon Babajevszkij kapta, a ..Fény a föld fölött" című regényért. A Sztálin-díj második fokozatát — ötvenezer rubel — kaptak: Fjodor Gladkov „Elbeszélés a gyermekkorról" című művéért; Szadriodin Rini: „Buhara"' című regényéért, Emmanuil Kazakovics: „Tavasz az Odera mentén". Nátán Ribak: ,,A pera.i aszta vi tanács" című regényéért; Konstantin Kegy in „Dauria" című munkájáért és Alexandr Volosin: „A kuznyeci föld" című regényéért. A dramaturgia területén a Sztálin-díj első fokozatát Vszevolod Visnyovszklj kapta a „Feledhetetlen 1919"' című színdarabért. A dramaturgia területén hárman kapták a Sztálin-díj második fokozatát, köztük Szimonov. „Idegen árnyék" című darabjáért. A művészi filmalkotások közül a Sztálin-díj etaő fokozatát a „Berlin eleste". „A sztálingrádi osata", ..Találkozás az Elbán" és „Ivam Pavlov akadémikus" című filmek kapják. Díjakat kaptak a filmek rendezői, scenáriumírói, az operatőrök és a főszerepeket játszó művészek. A dokument-fifmek közül a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki a következő színes filmeket: „A világ ifjúsága" és a „Szovjet légierő napja". A Szovjetúnió minisztertanácsa tizenkilenc díjait osztott ki kiváló zeneművekórt. Az efcő fokozatot Reingold Glicr, „A rézlövas" című ' balettzenéért ós Dimitríj Sosztakovics „Ének az erdőről" című oratóriumáért, valamint, a „Berlin eleste'" című film zenéjéért kapta Tizenhárom díjat osztottak ki a festőművészek között. A Sztálindíj első fokozatát kapták: Fi had Hmelko, „A győzte® haza győzelmi ünnepe" című képért és az „Azerbajdzsánt művészek és szövőmesterek csoportja" azért a művészi szőnyegért, amelyet I. V. Sztálin hetvenedik születésnapja alkalmából készítettek. A szobrászművészeti alkotások között hatot tüntettek ki Szálin. díjjal. Közöttük az első díjat Jevgeníj Jucsetics kapta a Szovjet Hadsereg elesett harcosainak berlini emlékművéért t Hét dijat az építészek között osztottak ki. A színművészet terén az első dijat a Gorkij nevét viselő moszkvai akadémiai művószszínház dolgozói kapták aa. „Idegen árnyék" című darab előadásáért. Első díjat kaptak a lenini ICorrvszomol nevét viselő leningrádi színház művészei és rendezője is. a „Szikrából" cimű színdarab előadásáért, Az operaművóffzet területén a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színilázának művészei első díjat kaptak a ..Szadko'" című opera színrehozásáért. Három má. sodik díjat a balettek között osztottak ki. Öt Sztálin-díjat osztottak ki iro_ dalom-kritikai és esztétikai mun. káért Terjes! az olasz szegéityparasztok földfoglaíó mozgalma Az olasz parasztok földfoglaíó mozgalma a déli tartományokból most észak felé és Szicilia szigetére terjed át, ahol az elmúlt 48 órában 30.000 szegényparaszt foglalt el nagybirtokokhoz tartozó parlagon heverő földeket. A földfoglalási mozgalomba Palermo tartomány 32 városa kapcsolódott be. A rendőrség 8 parasztvezetőt letartóztatott. Messina tartományban 5000 paraszt már elfoglalt 2000 hektárnyi főidet. A Róma környékén hétfőn elfoglalt földek Visconti és Chijgi hercegek, valamint Giugeglemio márkinő éa a „Szentlélek"-bank — egy vatikáni pénzügyi intézet — tulajdonát képezik. Hétfőn este az olasz minisztertanácson Scelba belügyminiszter (felhatalmazást kapott, hogy „erőteljes rendszabályokat" alkalmazzon, Catanzaro rendőrfőnökét elmozdították helyéről, mert a rendőrség nem tett semmit a földfoglalások ellen. A Nemzetközi Nőnap megünneplése a Szovjetunióban A március 8-i Nemzetközi Nő. nap előestje alkalmából szerte a Szovjetunió minden városában és minden falujában gyűléseken és estélyeken előadásokban és beszédekben emlékeztek meg a dolgozó nők ünnepéről. Ünnepi légkörben folytak le a szovjet főváros vállalataiban, intézményei, ben és tanintézeteiben a Nemzetközi Nőnap ünnepségei. Hatalmas politikai és munkalendülettel ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot Kiev dolgozói. A lettországi kolhozparasztnők egv tengermelléki váróéban tartott gyűlésén Eslite hétgyermekes kolhozparasztnő mondott beszédet a nők boldog életéről a kolhozokban. Zarasai litván város főterét emlékmű díszíti, amely Marija Melnikaita emlékét örökíti meg, Melnikaita a Szovjetunió hőse, hős litván partizánlány, a Komszomol tagja, akit a fasiszta megszállók állatias módon halálra kí. noztak. Szülőföldjének dolgozói ünnepélyesen emlékeztek meg róla a Nemzetközi Nőnapon. ítélet a szófiai amerikai követ kémbaadája felett A szófiai bíróság Sipkov és társai bűnügyében a következő ítéletet hozta: Mihail Sipkovot 15 évi fegyházra, polgári jogainak 18 évre való felfüggesztésére. 8000 leva pénzbirságra és vagyona felének eL kobzására. Zsivka Rüidovát 12 évi fegyházra, 8000 léva pénzbirságra ós vagyonának 250 ezer léváig terjedő elkobzásra. Sztefan iKratunkovot 10 évi fegyházra, polgári jogainak 12 évre való felfüggesztésére, 6000 lóva pénzbüntetésne és vagyonának 150 ezer léváig terjedő elkobzására, Nikola Canovot 6 évi és 8 hónapi fegyházra. polgári jogainak 8 évrei való felfüggesztésére. 5000 léva pénzbírságra és vagyonának 50 ezer léváig terjedő elkobzására. Vaszil Malcsevet 4 évi 5 havi és 10 napi fegyházra, 5000 léya pénzbírságra és vagyonának 50 ezer léváig terjedő elkobzására ítélte. II Béke Hívei albániai országos kongresszusának határozata A' béke hívei albániai országos kongresszusa határozatot hozott, amelyben megszabja a béke hívei bizottága és az albán nép előtt álló feladatokat a béke megvédéséért folytatott harcban. Abból a célból, hogy Albániában állandóan fokozódjék a békéért folytatott harc, a béke hívei bizottsága elhatározta, hogy támogatja a tömegszervezetek, politikai és szociális szervezetek és minden békeszerető ember békeharcát. A bizottság versenyek, díjak révén és más módon támogatni fog minden olyan cselekvést és olyan alkotást, a technika, irodalom, művészet. zene és tudomány terén, amely a békét szolgálja. A' kongresszus elsőrendű feladatának tartja az imperializmus és olyan ügynökei, mint a belgrádi titóista gyilkosok és kémek csoportja elleni harcot. Elsőrendű feladatának tartja továbbá a kongresszus a forradalmi éberség fejlesztését és az albán néphadsereg megerősítését Pályázat filmnovellára A népművelési minisztérium széleskörű filmnovella-pályázatot hirdet mai témájú, művészi játékfilm meséjére. A pályázat alapvető követelményei: A benyújtandó novella a magyar dolgozó nép életéből merítse témáját, tükrözze vissza népünk országépítő nagy munkáját, a szocializmus építését dolgozó emberek történetén keresztül. A pályázaton semmiféle műfaji kötöttség nincs. A mű lehet filmdráma, filmvígjáték, filmoperett stb. A pályázók részére a népművelési minisztérium fiLmfőosztálya ismertető füzetet készített, mely tartalmazza azokat az általános szempontokat, amelyek szükségesek a filmszerű írásnál. Kérjüik, hogy akinek ilyen füzetre szüksége van, közölje címét a népművelési' minisztérium művészfilm osztályával (Budapest, V., Báthory-utca 10. 7. emelet.) Pályázati feltételek: A filmnovella terjedelme 16 —24 oldal. A pályaműveket zárt jeligés borítókkal ellátva a népművelési minisztérium filmfőosztálya címére (Budapest, V., Bátfaory-u. 10. sz. 7. emelet.) kell beküldeni. Díjazás; 1 db I. díj 5000 forint. 2 db. n. díj á 3000 forint. 3 db. III. díj á 2000 forint. 4 db. IV. díj á 1000 forint. 10 dib. V. díj á 500 forint. A díjakat csak abban az esetben adják ki, amennyiben a novella minden szempontból megfelel. A gyártásra elfogadott novellái? írói nezenkívül a szokásos díjazásban részesülnek. A pályázat határideje: 1950 május 1. MEGJELENT A RÁKOSI PER A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát, 1925 szeptembertől 1940-ig. Bőséges dokumentumanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállását a fasiszta vérbíróság előtt és a világ dolgoxóinak a Bolsevik Párt által rezelelt harcát Rákosi Mátyás kiszabadításáért 592 oldal, 32 képmelléklettel Ára: fűzve 20—forint, kötve 28—forint szikra MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI INTÉZET