Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-05 / 55. szám

Ma szovjet könyvvásár Szegeden VII. ÉVF. 55. SZAM. ARA 50 FILLÉR. VASÁRNAP. 1950. MÁRCIUS 5. Erősítsük népnevelőmunkánk harcos, kritikai jellegét! n ákosl elvtárs referátuma, a i Központi Vezetőség február 10-i határozata fordulópontot jer lent Pátiunk fejlődésében. A pártmunka minőségi fejlesztésének olyan új szakaszát nyitja meg. melynek eredményeképpen Pártunk ereje, vezetőszerepe, a dolgozó tömegekkel való elszakíthatatlan kapcsolata még jobban megszilárdul, jelentékenyen megnövekszik. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása egyet jelent azzail, hogy erősítjük és általánossá tesszük a pártszerű kritikát és önkritikát, a pártonbelüli demokráciát megjavítjuk, magasabb színvonalra emeljük a tömegek között folyó rendszeres, szívós, politikai felvilágosító, nevelő munkát. A népnevelő munka, a pártagitáció, közvetlen. mindennapos kapcsolatot jelent a dolgozó tömegekkel. Döntő előfeltételét terem-1 meg annak, hogy Pártunk valóban betölthesse élcsapat szerepét. a munkásosztálynak, dolgozó népünknek, egész nemzetünknek harcedzett, öntudatos forradalmi vezetője lehessen. Sztálin elvtárs a helyes bolsevik vezetésről szólva három feltételről beszélt; „Először, meg 'kell találni a kérdés helyes megoldását, o helyes megoldást pedig lehetetlen megtalálni a tömeg tapasztalatának számbavétele nélkül, mert a tömeg próbálja ki saját bőrén vezetésünk eredményeit; másodszor, meg kell szervez, ni a helyes döntés végrehajtását, ami azonban lehetetlen a tömegek részéről jövő közvetlen segitség nélkül; harmadszor, meg kell szervezni a döntés végrehajtásának ellenőrzését, ami megint csak lehetetlen a tömegeik részéről jövő közvetlen segítség nélkül." A

vezetésnek mindhárom sztálini alapfeltétele csakis a tömegekkel váltó köizvetlen kapcsolat állandó, tudatos erősítése úlján valósítható meg. Olyan feladat ez. amelyet a dolgozók milliói között folytatott politikai felVilágosító és nevelő munka megjavításával, magasszínvonalu propaganda- és agitációs tevékenységünkkel tudunk csak biztosítani. Központi Vezetőségünk határozatának végrehajtása népnevelő munkánk területén azt jelenti, hogy az eddiginél szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a tömegekkel, kiküszöböljük a sablonosságot, a mehanikus vonásokat agitációnkbói. konkréttá, harcossá tesszük azt, ugyanakkor növeljük készségünket, hogy a tömegek szavát meghallgassuk, hogy a vezetők tapasztalatát kiegészítsük „a pár beli tömegek tapasztalatával, a dolgozók tapasztalatával. az úgynevezett „kisemberek" tapasztatetával." Tanítanunk kell tehát a tömegeke: és ugyanakkor tanuldí is kell tőlük. Nem új. ismeretlen feladat ez számunkra. Tanítani és nevelni a tömegeket — a marxista-leninista párt állandó kö. telessé ge. „Csak magunkat ámítanák, szemünket hunynák be óriást jeladataink előtt, leszűkítenénk ezeket a jeladatokat. — hogyha elfelejtenénk a. különbséget az élcsapat és az élcsapat felé vonzódó tömegek között, hogyha elfelejtenek az élcsapatnak azt 0.2 állandó kötelességét, hogy mind szélesebb és szélesebb réteget emeljünk fel erre az élcsapat színvonalra". IJ ogyan nevelje és tanítsa a n Párt a tömegeket? Egész párttevékenységünk, minden egyes párttagunk tevékenysége ezt a céif kell szolgálja. Minden egyes kommunistán;k — elsősorban a kommunis a népnevelőnek — el kell sajátítania azt a képességet, hogy megmagyarázza a Párt célkitűzését és határozatait. a Párt politikáját. hogy ennek szellemében nevelje a dolgozókat, mozgósítsa népünket a Párt és kormány határozatainak végrehajtására. Minden egyes kommunistának — elsősorban a kommunista népnevelőnek — el kell sgjá ítsnia azt a képességét, hogy felfigyeljen a tömegek hangjára. alko;ó kezdeményezéseire, hogy meglássa az újat a dolgozók hétköznapi munkáiéban. közvetítse a tömegek hangulatát, véleményét, tapasztalatait a vezetés, a Párt felé. Legyen a kommunista népnevelő a saját munkaterületén öntudatos vezetője a dolgozóknak, olyan vezető. aki egyesíti a vezetés és a vezetettek tapasztalatait, olyan vezető. akt nem meghátrál, hanem úrrá lesz a nehézségeken. Az egyszerű emberek, elsősorban a kommunista párttag, a kommunista népnevelő munkáján, magatartásán keresztül ismerik és ítélik meg magát a Pártot is. A kommunista népnevelő a Pártot képviseli. Egész magatartása. egész tevékenysége Rákosi elvtárs tanításából kell kiinduljon: ,.A kommunista öntudatos, odaadó, szerény. munkása pártjának, osztályának, egész dolgozó népének". Jellemzője a szó és tett azonossága. Szavainak meggyőző erejét a példamutatás meggyőző erejével támasztja alá, élenjár a termelésben. megszemélyesítője az újtipusú, a kommunista ember magatar tásának. A népnevelő nem paran csolgatással, — hanem mindenekelőtt meggyőzéssel, nem sablonos, általánosságban mozgó üres szólamok hangoztatásával — hanem e legkézenfekvőbb helyi, sajátos, konkrét példák és a példamuta' tás erejével vezeti és mozgósít jí a dolgozókat a szocializmus építésére. A kommunista népnevelő és M a tömegek kapcsolatát a kölcsönös bizalom jellemzi. Ez a feltétele annak, hogv Rákosi elv társ útmutatását követve „mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe", ez a feltétele annak hogy a kommunista népnevelő a dolgozók szeretetének, megbecsülésének középpontjában álljon, tekintélye és becsülete legyen a dol gozók előtt, akik hallgatnak rá és önként követik útmutatásait. A népnevelő munka tekintélyét, a kommunista népnevelők tekintélyét, a dolgozók feléjük irányuló .bizalmát elsősorban és alapvetően az biztosítja, hogy egész magatartásukat és tevékenységüket a pártszerű kritika és önkritika szeli me hatja át. Olyan emberek legyenek az üzemek és falvak népnevelői. akikhez minden dolgozó teljes bizalommal fordul, akikről tudják, hogy minden helyzetben, minden körülmények között és mindenkivel szemben kommunista szenvedélyességgel és pártszerű séggel harcolnak az igaz ügyért. A kommunista népnevelő nem rejti véka alá véleményét. Kemé nven fellép a hanyag, vagy felelőtlenül termelő munkással szem ben. aki dolgozó társait, a mun kásoszfályt károsítja meg. Kipellengérezi a hamis önteltséget, a politikai és szakmai képzés Iránti közömbösséget. a kényelmesség, vagy liberalizmus megnyilvánulá sait. Leleplezi és gúny tárgyává teszi a maradiságot, a régihez va ló csökönyös ragaszkodást, de ugyanilyen kíméletlen élességgel harcol a bürokratizmus, a végrehajtás és vezetés hibái ellen. Személyekre való tekinte' nélkül kíméletlen bírálat tárgyává teszi — felfelé é's lefelé egyaránt — a munka minden hiányosságát, mindazt, ami hátráltatja, gyengíti a Párt, a szocializmus építésének munkáját. Példát mutat a kritikaönkritika fegyverének pár'szerű alkalmazásában, nem fél leleplezni és kíméletlen bírálat tárgyává tenni saját gyengeségeit. Hibáinak nyílt feltárásával és kiküszöbölésével kritikára és önkritikára neveli a dolgozókat. A kommunista népnevelő egész " tevékenységét a dolgozó nép. a haza, a Párt, a Szovjetunió iránti szeretet és az ellenség gyűlölete hatja át. Szenvedélyesen harcol a nép ellenségei é's minden ellenséges befolyás, a burzsoá nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus. szovje'ellenesség, a kispolgári ingadozás, a pártszerűtlenség, a gondolkozásban meglévő burzsoá maradványok ellen. Harcol minden ellen, ami régi, de épp ilyen szenyedélyességgel harcol az újért. n haladóért. Felszínre hozza é's felkarolja a dolgozók kezdeményezéseit, a cozitiv példák sokaságával erősít1 és segíti elő fejlődésünk-e', mintakénül állítja a termelésben élenjárókat, ismerteti és általánosítja az új munkamódszereket. n Szovjetunió éleniáró tanssztalatainak alkalmazásával és elterjesztésével felszabadi'.is a termelésben, a technikában és az emberekben lévő rejtett tartalékokat. A kommunista népnevelő példaképe a szovjet agitátor, ald ma. A Szovjetunió minisztertanácsának határozata az 1949 évi tudományos kutatásokért és találmányokért adományozott Sztálin-dijak odaítéléséről Nyilvánosságra hoztálk a Szovjetunió minisztertanácsának határozatát az 1949. évi tudományos kutatásokért és találmányokért adományozott Sztálin-díjak odaítéléséről. A fizika, matematika, technika, vegyészet, földrajz, biológia, mezőgazdaság, orvostudomány és a többi tudományág területén elért eredményekért 10 elsőfokozatú dijat osztottak ki egyenként 200.000 rubel értékben. Továbbá kiosztottak 9 második díjat, egyenként 100.000 rubel értékben és hét harmadik díjat egyenként 50.000 rubel értékben. A termelési munka terén elé.rl kiváló találmányokért és a termelési módszerek tökéletesítése 'erén elért eredményekért 10 első fokozatú díjat osztottak ki, egyenként 150.000 rubel értékben, 46 második díjat egyenként 100.000 rubel értékben és 175 harmadik díjat, egyenként 50.000 rubel értékben. A Sztálin-díj elsS fokozatát kapta a két neves asztrofizikus: Viktor Ambarcumjan professzor és Grigorij Sajn, jelentékeny csillagászati felfedezéseikért. Igen fontos eredményeket értek el a szovjet tudósok a kohá szat, a mechanika, a rugalmas sági elmélet terén. Vanjamtn Markaszijan, a bijurokani asztrofizikai obszervatórium vezető tudományos munkatársa új csillagrendszer fe'fedezéséért és tanulmányozásáért, Vaszilij Vlaszov „Felületi feszültségi hártyák általános elmélete" című művéért, Vitalij Danilov ukrán tudós kristálytani kutatásaiért Nikolaj Kornouhov „Magfizikai rendszerek állandósága és szi lárdsága" című munkájáért kapta meg a Sztálin-díjat. Ugyancsak Sztálin-díjjal jutalmazták a Dmitrij Tyimrot profegSzor vezetése alatt működő kutató csoportnak a magasnyomású és magas hőmérsékletnek kitett vízgőz tulajdonságait vizsgáló kutatásait. A kitüntetettek között van Vlagyimir Obrucsev akadémikus, a legnagyobb szovjet geológus, a „Szibéria geológiai kutatásainak története" cimű többkötetes mű szerzője. Sztálin-dijat kapott Mihail Geraszimov antropológus, akj önálló elméletet állított faL az embe ri .arc rekonstruálására a koponya alapján. Okladnyikov antropológus professzor a paleolitkori ember csontvázát és anyagi kultúrájának eszközeit tárta fel. A szovjet kémiai tudomány kiváló sikeréről tanúskodik, hogy igen sok képviselőjét tüntették ki Sztálin-díjjal. A kitüntetettek között van Mihail Dubinyin akadémikus. Elsőfokozatu Sztálin-díjjal tüntették ki Ivam Komkovot, a tudományos kutatóintézet vezető tudományos munkatársát és Alekszandr Titov professzort, az elsőt a szerves vegytan terén végzett elméleti kutatásokért, a másodikat a szénvegyületek nitrirozása terén végzett kutatásokért. Sztálin-dijat kapott Tatjana Passzek, a szlávok történetének neves kutatója. A Sztálin-díjjal kitüntetettek között a szovjet orvostudomány sok kiváló képviselőjét találjuk. Nykiolaj Bogoraz professzort, a plasztikái sebészet kiváló szakértője „Plasztikai sebészet" című monográfiájáért kapta a díjat. A professzor sok eredeti operációs módszert dolgozott ki és vezetett be a gyakorlatban. Jusztin Dzsanelidzét, az orvostudományok akadémiájának rendes tagját halála után tüntették ki a Sztálin-díjjal a mellkasi sebészet terén vézett kutatásaiért. Dzsanelidze professzor részletesen 'leírta, és elemezte a mellhártya és tüdőszövet kóros elváltozásait. Nyikolaj Sztojko profeszszor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tuberkulózis ku tató intézetében működik és a „Tüdőtuberkulózis sebészeti kezelése" című művével nyerte el a Sztálin-díjat. Sztálin-díjjal jutalmazták IflZar Rublicsenko professzor 35 esztendős tudományos kutatómunkáját, amelyet „A szülés utáni fertőzés" című művében folalt össze. A szerző bebizonyítja, hogy a szülés levezetésének megjavításával a szülést követő fertőzések és a gyermekágyi halálozás teljesen megszüntethető. i Sztálin-díjat kapott Fjodor Andrejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája általános és kísérleti patológiai intézetének munkatársa, Andrejev profeszgzor kidolgozta és bevezette a gyógyászati gyakorlatba a belső betegségek gyógyítását tartós altatással. Ivan Pavlovnak, a nagy orosz fiziologusnak kutatásaiból kiindulva, belső betegségek gyógyítására sikerrel alkalmazta a tartós altatást, bár az orvostudományban eddig az a nézet uralkodott, hogy a tartós altatás csak idegmegbetegedések gyógyítására alkalmas. Kiváló találmányaikért és a termelési módszerek tökéletesítése terén elért eredményeikért mérnökök. konstruktőrök, munkások és vállalatvezetők csoportja kapott Sztálin-dijat. Igy a Sztálin-díj első fokozatát kapták Grigorij Volkov, Leonid Rozenblum, Mihail MarkOv, Vlagyimir Nyehoresev, az állami gyapot konstruktőri hivatal mérnökei, valamint Grigorij Nyizov, a taskenti mezőgazdasági gépgyár igazgatója, gyapotszedő gép megkonstruálásáért és előállításáért. A Sztálin-díj első fokozatát kapta Szergej Iljusin, a repülőgépépítés terén végzett munkájáért, továbbá a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki Nyikolaj Kovalevet, Szemjon Granov szkijt, Fjodor Ánezevet és más vízturbina-kontgruktorokat, akik a dnyeperi hidro-elektroállomás számára új 120.000 lóerős tökéletesített vízturbinákat szerkesztettek ég helyeztek üzembe. > Az új Sztálin-díjasok között munkások és kolhozparasztok is vannak. Ezek: Vlagyimir-Vorosin, a „Trjohgornaja Manufaktúra" kombinát helyettes művezetője, Marija RozSnyeva, a kupavini textilgyár fon'ónője, Lida Kononenko, ugyanennek a gyárnak szövőnője, továbbá Olga HuHokova, a „Szkorohod cipőgyár" szabásza és mások, akik ojyaa észszerűsítégeket és a termelésnek olyan újfajta megszervezését hajtották végre a könnyűiparban. amellyel megjavították a termelés minőségét és nyersanyagokat takarítottak meg. Olga Gonazsenko a szocialista munEa hőse, „Május 1" kazahsztáni kolhoz brígádvezetője a cukorrépa termesztésben elért magas terméseredményekért kapott Sztálin-dijat. ga tartásával példázza, nevelőmunkájával elősegíti a dolgozók öntudatának szüntelen emelését. az újtipusu ember kialakítását. V

ájjon megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek a mi népnevelőink? Eleget tud-e tenni népnevelőmunkánk mai színvonalán a Központi Vezetőség határozata által Pártunk és ezenbelül a politikai felvilágosító munka elé tűzőt feladatoknak? Megközelítik-e kellőképpen népnevelőink öntudatban. munkamódszerükben és magatartásukban a SzK(b)P agitátorait? Kétségtelen, hogy komoly hiányosságaink vannak ezen « téren, hog.v jelentős feladatok állnak elő türk ilyen vonatkozásban is. Erre utalt Rákosi elvtárs referátuma is. a Központi Vezetőség határozata, mely nyíltan feltárta munkánk hiányosságait. Ké'ségtelen azonban az is, hog.v rendelkezünk azokkal az erőforrásokkal, birtokában vagyunk azoknak az előfeltételeknek. amelyek párt"nkánknak ezen a területén is lehetővé teszi, hogy méginkább megközelítjük mintaképünket. a Bolsevik Pártat, a bolsevik agitátorokat. A Központi Vezetőség határozata. Rákosi elvtárs útmutatása kezünkbe adta a munka sikeres megjavításának fegyveré . Meg)? tölte munkánk továbbfejlesztésé nek döntő láncszemét, a pártsz.prű. kommunista kritika és ffnfcrltt.i ká[, amelynek megragadásával ke-1 zünkben tartjuk az egész láncot, kl tudjuk mozdítani jelenlegi helyzetéből, újabb, magasabb színvonalra tudjuk emelni a népnevelő munkát, megtudjuk erősíteni Pártunknak a széles dolgozó tömegekkel való kapcsolatát. Sztálin elvtárs azf mondotta: „Az önbírálat ra épolyan szükségünk van. mint a levegőre, vagy a vízre". A kritika-önkritika pártagitációnknak is éltető eleme, az a fegyver, amely előrehajtja fejlődésünket. egyik talpk&ve Pártunknak, alapkérdése népmevelőmunkánk továbbfejlesztésének. A népnevelő munka harcos, kri" tikai jellegének kialakítása új erőforrásokat tár fel. Felszabadítja és kifejleszti a dolgozók kezdeményezéseit, nktiv közreműködését a szocializmus építésében. Elősegíti, hogy egész párttagságunk és ezen túlménőleg a tömegek ügyévé váljék a bírálat, fejleszti a munkásosztály, egész népünk éberségét„Más az, — mondotta Sztálin elvtárs, — amikor tíz-húsz vezető elvtárs figyel és vesz észre fogyatékosságokat munkánkban, a munkásfömegek pedig nem akarnatk, vagy nem (udnak sem látni, sem észre, venni fogyatékosságokat. Ebben az esetben minden lehetőség neavan arra. hogu biztosan elnézünk valamit, nem veszünk •'szre mindent. És más az, amikor tíz-húsz vezető elvtárssal együtt a munkások százezrei és milliói figyelnek és együtt ve. szik észre munkánk fogyatékosságait, tárják fel hibáinkat. gyűrkőznek neki az építés közös ügyének, és jelölik meg ügyünk megjavításának útját." A gitációs munkánk egész terü** lefén meg kell tehát erősítenünk a kritika és önkritika bolsevik fegyverének alkalmazását. Szóbeli és írásos agitációbao. az emberről, emberre menő felvilágosító munkában, a csoportos beszélgetésnél és újságolvasásnál; a faliújságban és a sajtóban egyaránt tág tere nyílik a politikai, felvilágosító és nevelő munka széleskörű kifejlesztésének: A kommunista agitátor szóban és Írásban, szemléltető agitációs módszerekkel és a sajtó számára adott tudósításokkal és levelekkel egyaránt kell. hogy 'szolgálja a felvilágosító és nevelő munka megerősítését, Pártunk tcmetikapcsolatainak további megszilárdítását, a dolgozók mozgósítását a szocializmus építésének feladataira. A pártaritáció minden munkása kövesse ezen a téren is a Szovjetunió példáját, kövesse a bolsevik agitátorokat, segítse elő Pártunk győzelmét, az agitációs munka színvonalának emelését, erősítse meg a politikai, felvilágosító munka harcos, kritika jellegét. LÁNG ISTVÁN MDP. Központi Vezető-ég Agitációs Osztály helyetter vezetőié.