Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-03 / 53. szám

4 Péntek, 1950. március 3. Rákosi elvtárs idejében rámutatott hibáinkra, amelyeket azonnal ki kell küszöbölnünk Taggyűlés a Rókus II. pártszervezetben Jta a hatalmas érdeklődés, amely Rákosi Mátyás elvtársnak a " Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét kísér'e már előre jelezte, hogy pártszervezeteink életében döntő fordulat következik be. Az e heti taggyűléseknek az voit a feladatuk, hogy kiértékeljék Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség határozatát. mutassanak rá a pártszervezetekben megmutatkozó hibákra, s a hibák és hiányosságok felfedése, ez legyen az első lépés azon az úton. amelyet Rákosi elvtárs megjelölt pártszervezeteink számára. Rákost elv'árs beszéde megmozgatta, az egész párttagságot. Meg. nőt't az érdeklődés Pártunk belső élete és munkája iránt. A párttagok nyomban Rákosi elvtárs beszéde után megvizsgálták, vájjon hogyan és milyen mértékben köve'ték el a Rákosi elvtárs által felvétett hibákat. Az e heti taggyűlésekre készült az egész, párttagság, azok is. akik eddig csak Végighallgatták a taggyűléseket, azok is. aicik eddig nem egyszer elmaradtak a taggyűléseikről. A Központi Vezetőség határozata és a Párt belső élete iránti nagy érdeklődést bizonyította be a Rókus II. pártszervezet taggyűlése is. Szerdán este már 7 óra előtt megteltek a pártszervezet helyiségében a sűrű padsorok. Mig az előző taggyűléseken nem egyszer a párttagságnak csak a fele vett részt, ezen a taggyűlésen csaknem kivétel nélkül megjelentek az elvtársak. Feszült érdeklődéssel hallgatták a Rókus II. pártszervezet tag. jal a Központi Vezetőség határozatát. Az elvtársaik blzonnyára mindannyian tudatára ébredtek annak, hogy akkor, amikor napról-napra erősödik az osztályharc nemzetközi méretekben is. napról-napra fokozódik az ellenség támadása, ugyanakkor fokozott felelősséggel és minden eddiginél nagyobb igyekezettel kell hozzá, látnunk a munkához. A Központi Vezetőség határozata megmutat ta az utat, amelyen pártszervező feinkrok haladniuk kell. A vezetőség elhanyagolta a pártonbelüli demokráciát Sárvári elvtárs, a pártszervezet titkára beszámolójában rámutatott a vezetőség és a tagság munkájának hiányosságaira. Azt mondotta, hogy ez a taggyűlés újtipusú taggyűlés, amelyen érvényesülnie kell a birálat és önbírálat kommunista módszerének. — Nagyon ritkán alkalmaztuk a mi pártszervezetünkben a kritikát és önkritikát — mondotta Sárvári elvtárs. — Igy azután úgy látszott, hogy nagyon jő munkát végeztünk. Pedig azok a hibák, amelyeket a Központi Vezetőség határozata felfedett, vonatkoznak a mi munkánkra is. Sárvári elvtárs elmondotta, hogy a vezetőség elhanyagolta a pártonbelüli demokrácia alkalmazását. Vezetőségi tagokat állítottak munkába a tageáe megkérdezése nélkül. Amikor az egyik elvtárs helytelenítette a vezetőség eljárását, egyszerűen nem vették figyelembe a kritikát. Igen sokszor kértük az elvtársakat, hogy gyakoroljanak kri. tikát a vezetőség munkája felett, azonban a kritika és önkritika gyakorlásában a vezetőség nem mutatott példát. — Nem neveltük rá az elvtár sakat a kritikára és önkritikára — mondotta Sárvári elvtárs. -A pártszervezet vezetősége elhanyagolta a tagsággal való egyéni foglalkozást, pedig a pártszervezet tagjai nem eyszer kérték, hogy foglalkozzon velük a vezetőség. Az önelégültség visszavetett bennünket a pártmunkában Sárvári elvtárs ezután elmondotta, milyen hibáit származtak a bürokratizmusból. Mereven fogták fel a tag- és tagjelöltfelvételt. Különböző statisztikák, alapján vettek fel tagjelölteket és tagokat és nem egy elvtársat, akit elutasítottak, mert nem illett bele a statisztikába, — elidegenítettek a Párttól. A bürokratizmus miatt nem intéztek el különböző kérelmeket, hónapokig hevertek a más pártszervezetek által kikért kartotékok a pártszervezet irodájában. — A hibák jórészének forrása az önelégültség — mondotta Sárvári elvtárs. A választások alatt és egyéb agitációs munkákban jó eredményeket értünk el. Első helyet értünk el a sajtóagitációban, jutalmul még rádiót is kaptunk. Ugy éreztük, egyenesben vagyunk. Azt hittük, a harcot nem kell tovább folytatni. Az önelégültség viszszavetett bennünket a pártmunkában. Népnevelőink száma csaknem felére csökkent. Nem ellenőriztük az elvtársak munkáját, így nem tudtuk megadni nekik a kellő támogatást. Pártszervezetünk megállt a fejlődésben. Sárvári elvtárs még számos hibát tárt fel a pártszervezet munkájáról, s azután megjelölte az utat, amelyen haladnia kell a párttagságnak, a vezetőségnek, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük. A vezetőség ne az íróasztal mellől irányítson Tótlh Lajoe elvtárs hoazászólá sábam elmondotta, hogy nem egyszer maga sem tudta, milyen funkciókat töltenek be egyes ve zetőségi tagok. Éppen azért mert a vezetőség tagjait sőrűn cseréűték és egyszerűen kinevez ték. — Híbát követtem el, hogy nem tártam fel hamarabb eze ket a hibákat — mondotta Tóth Lajos elvtárs. Kállai József elvtárs hozzászólásában rámutatott a pártmunkások ég a vezetőség mun kájában mutatkozó önelégültségre. A vezetőség nem nevelte a tagságot a bírálatra és önbírá latra, pedig a birálat erős fegyver a kommunisták kezében. Ez után rámutatott a népnevelő munka hiányosságaira. Kijelentette, hogy a pártszervezetben megmutatkozik a tömegektől való elszakadás veszélye. Kállai József elvtárs ezzel kapcsolatban idézte Lenin elvtárs tanításá', hogy: „ ... a Pártnak napról-napra ki kell vívnia a pro. letár tömegek bizalmát, hogy politikájával és munkájával ki kell kovácsolnia a maga számára a tömegek támogatását, hogy nem parancsolnia, hanem mindenekelőtt meggyőznie kell, megköny nyitoe a tömegeknek azt, hogy saját tapasztalataik alapján felismerjék a Párt politikájának helyességét..." Kállai elvtárs elmondotta, hogy a népnevelő munkákban megmutatkozó viszszaesés nagyban gátolja a törne geknek a pártszervezettel való kapcsolatát. Ezen a hibán gyökerében változtatni kell, hogy megszilárduljon a kapcsolat s eredményesebbé váljék a párt szervezet munkája. Hát azoknak nem volt tél? Füredi elvtárs felszólalásában a következőket mondotta: — Az előttem felszólaló elv társak úgy beszéltek, mintha a vezetőség egy ál tarán nem törődött volna a tagokkal, mintha nem is ériünk volna el eredményeket. A hibák mellett rá kell mutatnunk munkánk eredményeire is. Szijjártó elvtárs rámutatott ar Ta, hogy nemcsak a vezetőség követett el hibákat, hanem a tagság is. A tagság sok esetben nem tette magáévá a vezetőség útmutatásait — mondotta. Szabados Ilona elvtársnő, a szemináriumok lemorzsolódására mutatott rá. Azután elmondotta, hogy a népnevelő munkában igen nagy visszaesés tapasztalható. SzomOrné elvtársnő felszólalá sáben arra hivatkozott, hogy a népnevelő munka gyengeségének oka a -tél. — Hát azoknak nem volt tó', akik továbbra is végezték a nép nevelő munkát ? — kérdezte Farkas elvtárs hozzászólásában. Ez után rámutatott arra, pogy a népnevelő munka hiányosságának tudható be az is, hogy nem tudunk kellő harcot folytatni a rémhírekkel szemben. — Sokan azt gondolják — mondotta Papp Jenő elvtárs, hogy pártmunkát csak a pártmunkásoknak kell végezni. Pedig Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy párttag csak az lehet., ciki valamely alapszervezet hez tarfozik és ott résztvesz a pártmunkában. Vannak elvtársak, akik ennek nincsenek tudatában. Hiányzott az önkritika Puskás elvtársnő kijelentette: — Mindannyian tudjuk, hogy nagy eredményekot értünk el és az is igaz, ho^,v hibát követtünk el. De nem szabad, hogy a hibák elkeserítsenek bennünket. Rákosi elvtárs idejében rámutatott hibáinkra és nekünk is idejében, azonnal ki kell küszöbölnünk azokat. Vas elvtárs Szerint nem foglalkoztak kellőképpen a tagjelöltekikel, elhanyagolták nevelésüketJavasolta, hogy minden tagjelölt mellé osszanak be egv-egy fejlet, tebb elvtársat. Nem szabad, hogy elkallódjanak tagjelöltjeink — mondotta. Sárvári elvtárs válaszában kijelentette, hogy az elvtársak rámutattak a hibákra, alkalmaztak a kritika fegyverét, ugyanakkor azonban nem gyakoroltak bírálatot a saját munkájuk felett. S valóban a Rókus H. pártszervezete taggyűlésének sok eredménye rneWeft ez volt a lő hiányossága. A taggyűlés azonban e hibájától eltekintve, nagymértékben hozzájárul a Rókus II. pártszervezet munkájának megjavításához. A taggyűlés bebizonyította, hogy £z elvtársak megértett^ Rákosi elvtárs útmutatásait, a Központi Vezetőség határozatát s ha a jövőben még helyesebben alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét akkor a pártszervezet munkájával nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához és ezen keresztül Pártunk megerősítéséhez. | A rádióban szerepel pénteken a szegedi KtOSz-énekkar Rádiószereplésre hívta meg a szegedi KlOSr-énekkart a Bartók Béla Szövetség, Eredményesen szerepelt már eddig is több esetben a KIOSz énekkara és sok elismerésben részesült. Most igen nagy sikerük, hogy az egész ország rádióhallgató dolgozóit gyönyörködtethetik a Szovjetunió és népi demokráciánk énekkultúrájával. Az énekkart Becs. ki Balázs vezényli. A Petőfi Rádió március 3-án, pénteken 18 órától közvetíti 30 perces adásban a szegedi KlOSz-énekkar műsorát. Százkötetes könyvtára' ajándékoz az AÜBmvéde'mi Hatóság az Ujszegetfi ketóergyár dolgozóinak A közelmúltban csapatzászlót ajándékozlak az Ujszegedi Kendergyár dolgozói a szegedi Államvédel mi Hatóságnak. A bensőséges ünnepség keretében átnyújtott gyö nyörü zászló kifejezője volt annak a szeretetnek és eleven kapcsolatnak, mely a munkásosztály és az Államvédelmi Hatóság dolgozói között fennáll. Az Államvédelmi Hatóság szegedi tagjai a napokban viszonozzák az Ujszegedi Kendergyár dolgozóinak értékes ajándékát és egy száz kötetből álló könyvtárad adnak részükre. A könyvtár értékes ideológiai művekből, szakkönyvekből, afjzovjet szépirodalom gyönyörű remekműveiből áll. UJ ÉS SZÉP VILÁG A Szegedi ™ házban Nemzeti Szinbemutatott A. Szurov „Szabad a pálya" c. színmű a kommunizmus felé hatádó szovjet társadalom legaktuálisabb problémáit tárgyalja. A haladást gátló erők és a minden akadályon át diadalra törő szovjet ember harca alkotja, a darab drámai konfliktusát. A kényclemsserető és rossz irányban befolyásolható vasutigazgotó előbb félrevezető kitüntetéssel, később pedig zsarnoki erőszakossággal igyekszik Szibirjakov mozdonyvezetőnek az új vasúti normákért vívott harcát gátolni. A fiatal szovjet munkás azonban kitart elhatározása mellett, vállalja a lefőkozást, a sajtó támadásaitNem töri meg az első kísérlet balsikere, tovább harcol és végül győz. S 3urov színdarabjában a szocialista társadálomban élő, kommunizmust építő pozitív hősökön van a hangsúly, az ö munkaiéndületük, életerejük, kicsattanó vidámságuk tölti be a színpadot. Éles és határozott kontúrokkal, jellemző színekkel rajzolja azonban a szerző a haladás útjába álló alakokat is. A kétféle erő harca olyan világot mutat be közelről, amely társadalmi vonatkozásaiban inkább csak elméletileg, intim, egyéni megnyilvánulásaiban, költői hangulataiban, köznapi vonathozásaiban pedig csak a szovjet irodalmi alkotásokból ismeretes előttünk. Különös új és szép világ ez, a magasrendű szovjet kultura világa, aminek hősei rendithetetlen erővel és magabiztossággal törnek céljuk felé, a kommunizmus megvalósítására. Kfealista alkotás a „Szabad a pálya". Minden szépítgetés nélkül mutatja be a Szovjet társadalmat. Szurov igazi művészhez illő őszinteséggel állítja elénk Krutyilin főmérnök alnk ját, kinek csúszó-mászó, alakoskodó ügyeskedésével még a Pártba is sikerül bejutni• De ugyanez a válósághoz való ragaszkodás vezeti, mikor bemutatja, hogy a szovjet társadalom csak ideigóráig tűri testében a mérgező, romboló bacUlust és hamarosan eljön az idő, amikor természeténél fogva kérlelhetetlenül kiveti magából. Ebben a társadalomban a műveltség monopoliuma már csak ábránd a vén kótyagos Drozdov, a konstrukiöl fejében és Rubcov akadémikus baráti keze meg a fiatal munkásújitók magával sodró alkotó lendülete újra a helyes útra terelik. Léna ingdozása sem tarthat sokáig és Szófia, a vasutigazgató polgárias csillogásba bódult feleségének tarka halaptollai is hamarosan kifakulnak a szovjet társadálom ragyogó napsütésében. .A színdarab művészi jelleg, zetessége a laza, helyenként liraí monológokba futó szerkezet, csillogó humor, szellemes dialógusok, hangulatos helyzetképek. A jellemek rajzában nem annyira a realista részletezésen, mmt inkább a drámai fejlődésen van a hangsúly. A darab magyar fordítása nagy általánosságban jó, bár nem elég ötletes. Például a régi normákat őrző maradiak, „határőr" elnevezése. mivel a magyar közönség előtt teljesen Ismerétlen, hatástalanul hangzik fel a színpadon. A fogalom lényegének kifejezése érdekében nem kellett volna a szószerinti fordításhoz ragaszkodni. m Lendwy Ferenc realista rendezésére törekvő jó művészi munkát végzett a darabbal. A finom csehovi Ura és a sodró lendületű vidám képek harmonikus egészszé olvadták rendezésében. A díszleteket Rajnai Sándor és Sándor Sándor tervezték. Hangulatosak, szépek. Különösen az első felvonásbeli vasútállomás képe jól szerkesztett és realitása mellett művészien dekoratív. A vasutigazgató lakásának zöld szobafalai is jól érzékeltetik a polgáriasodás lejtőjére jutott emberek környezetének fojtogató légkörét. Forgács István. A pártépités munkájának nitkülöihetetlen fegyver* A PÁRTMUNKÁS OLVASD TERJESZD! Van énnékem fegyverem: az igazság — De botom is van hozzá „Ludas Matyi" Szegeden A sze eredi dolgozók között nagy sikere van az első magyar színes filmnek, a ,,Ludas Matyicak". A film a XlX-ik Század ejején szereplő „Szent Szövetség" blokkjába tömörült, miniden szabad népi megmozdulást és szabad gondolatot könyörtelenül eltipró feudális nagybirtokosok aljas cselekedetett tárjo elénk. Döbrögi, » korlátolt zsarnoki feudális magyar „kiskirályok" tipikus képviselője, ö az az úr, aki magáról azt tartotta, hogy nekt a „felség" se parancsok Irgalmatlanul nyúzza jobbágyait, de az ő jármát nyögi a fejlődésben gátolt, visszamaradt polgár is. Ez a feudális előjogait kcr.ókul védő önkényeskedő nagybirtokosság lesz néhány évtized múlva 1848—49-ben a szabadságharc, a nemzeti függetlenség árulója. Ludas Matyi annak a parasztságnak a képviselője, amely szenvedélyesen izzóm és kérlelhetetlenül gyűlöli az urakait. Ludas Matyi a földesúr ellen nemcsak szót, hanem botot is emelő, a közvetlen cselekvés útjára lépő jobbágyflú, legszebb régi forradalmi hagyományainkra emlékeztet bennünket. Kezdetben mint afféle öntudatlan jóbbá'gy paoamtgyerkőc, de már nem az a fajta, aki nem lát a falu végénél tovább. Az Ar gyűlölő. a szolgasorsot megve'ő, tanulr.ivégyó fiú hamar rájön arra, hogy a határ mezőin túl, ugyanaz a bitang úrivilág van, mint az ő kis nyírségi falujában. Döbrögi örtkúr.yeskedé'sóvel azonnal szembeszáll és némán, de elszánt dühhel szenvedi végig a lázadásáért' rémért ötven botot. A botozás után1 pedig már egy új Mátyás áll fel a deresről. Már 1848 és az elkövetkezendő forradalmak tüze lángol fel szavaiban, amikor Döbrögi szemébe vágja a legendás fogadalmát: „Révja föl a kapu félfájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza". Ludas Matyi hosszú kalandozás u'én Idegen nyelvekkel és mesterségekkel ismerkedik meg, visszatér, hogy fogadalmát beváltsa. Döbrögi az első verés után még jobban fél, mint eddig és- még több fegyveres hajdúval veszi körül mugát. De Ludas Matyi felkészültebb, mint ő. Alija a harcot. Döbrögi második és harmadik megverésr.él már ismét egy újabb Mátyás áll előttünk. Szemében szikrázó haraggjal, kezében pedig csapásra emelt bottal. A harmadik öfvm botütést már nem „négyszemközt" kapja Döbrögi, henem sokezier paraszt szemeláttára. Itt már az egvre inkább öntudatra ébredő dolgozó nép áll előttünk és messzire száll Ludas Matyi utolsó mondana: „Van énnékem fegyverem: az igazság. De botom is van hozzál!" MEGJELENI GEKsER, VOGELER, SANDERS és kémtársai a törvényszék előtt A 200 oldalas Illusztrált könyv tartalmazza a kém- ós szabotázs-per tárgyalásának teljes anyagát a vádirattól az Ítéletig ÁRA 5.— FT. Kapható minden könyvesboltban, valamint a pártszervezetek s üzemek Szikra megbiz<tttainál