Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-29 / 74. szám

Szerda, 1950. március 22. Kiwálő mnnkáwal ünnepeltük április 4~éí! Sem Gasperi, sem Bidault nem tudja megtörni a népek békeakaratát Fokozódik a rendőrterror Olaszországban Olaszország különböző tarto­mányaiból a demokratikus moz­galom tagjaival szemben alkal­mazott rendőrterrorról érkeznek jelentések. A san-severoi véres provokációk után a városban és környékén mintegy 150 embert tartóztattak le. Ezzel szemben a rendőrség egy újjal sem nyúlt azokhoz a fasisztákhoz, akik március 23-án a városban a vé­res eseményeket előidézték. Milánóban a rendőrség letar­tóztatott 120 szakszervezeti ve­mokratikus pártok vezetői kö­zül többet letartóztattak Siena, Arezzo és Perugia tartományok­ban. Piacenza városában a bíró­ság fegyházbüntetésre ítélt 135 földmunkást, a földesúri földe­ken „önhatalmúlag" végzett munkájukért. A Pravda nemzetközi szemlé­jében Viktorov Olaszország egy­re jobban kiéleződő belpolitikai helyzetével foglalkozik. Rámutat arra, hogy a kivételes rendsza­bályok népellenes és provokációs és függetlensegert vívott váltott ki a dolgozók legszéle­sebb rétegeinél. Rámutat arra, hogy a de Gasperi kormány a kivételes rendszabályokat Wa­shington egyenes parancsára hajtja végre. Cikkét azzal feje zi be, hogy sem Gasperi, sem Bidault kormányának, sem pe­dig gazdáiknak, az amerikai im­perialistáknak nem sikerül meg­törni a népek békeakaratát, nem sikerül elfojtani a szabadságért har­KÍNOS „RENDEZÉSI HIBA" zctőt. A szakszervezetek és de- jellege viharos felháborodást' cukat. Ünnepi díszbe öltözik Budapest április negyedikén A budapesti üzemek dolgozói a termelés fokozásával készülnek • ib< felszabadulásunk ünnepére A Budapestet április 4-re ünnepi díszbe öltöztető arcképeket, fres­kó részlet eket és rajzokat a De­koráció NV. dolgozó] készítik. Itt készülnek a három méter magas Lenin, Sztálin és Rákosi arcképek, h'zok az arcképek mintegy 90 darab — a dísztribünöket és az áprilÍ3 4-i ünnepi felvonulás útvonalát dí­szítik majd. A felvonuló százezrek táblá]n és a felvonulási útvonala­kon a felszabadulási ünnepség nemzetközi jelentőségét domborít­ják majd ki. 300 Lenin, Sztálin és Rákosi mellszobor az állami áru­házak és üzlotek kirakatait ékesíti majd. A készülő feljrafoflc méreteire jellemző, hogy a készülő táblák összesen másfél kilométert tenné­nek ki és csaknem 28.000 betű hir­deti a felszabadulási ünnep jelen­tőségét. A rendkívül változatos dekorá­ciós munkához 50.000 négyzetméter tcxtilanyagot, száz köbméter fát, 10 mázsa festéket, 2 mázsa por­festéket és kétezer méter rajzpa­pírt használnak fel a Dekorációs NV dolgozói, akik munkaverseny­ben ápriljs 4-re tett munkafelaján­lásaikat teljesítve végzik el kitflnö munkájukat. A felszabadulás ötödik évfordu­lójának megünneplésére a dolgozók a termelés fokozásával készülnek. De az április 4-j ünnep külsőségei­ben is méltó lesz a felszabadulás jelentőségéhez. Az üzemek dolgo­zói nagy gonddal készü'nek üze­mük díszbepltöztetésére. A külső díszítések mellett, a műhelyekben vörös sarkokat állítanak fel és ün­nepi faliújságok jelennek meg a nagy napra. Ezeken méltatják a dolgozók, hogy mit jelent népünk­nek a Szovjetunió általi felszaba­dítása, a kizsákmányolás megszű­nése, a Párt vezetésével épülő új, szocialista Magyarország. Rákosi Mátyás nevét hirdeti majd a csepeli gyár felett közel egyméteres bronzbeitűkböl öntött új felirat, amelyet ápriljs 4-re ké­szítenek el. A csepeH dolgozók méltók akarnak l'enni gyáruk új nevére és a felszabadulás ünnepére különös szeretettel díszítik fel Rá­kos] Mátyás képelt. A Oanz-hajógyár dolgozói 9 mé­ter magas diadalkaput építenek áp­rilis 4-re. A gyár Váci-út felöli ol­dalán lévő dekoráció azt jelképezi, hogy a Szovjetunió Sztálin veze­tésével felszabadította a nép] de­mokráciák országait, amelyek most felzárkózva a Szovjetunió vezette béketáborhoz, annak erős bástyá­ját képezik. A Kelenföldi Golberger gyárban a fiatalok élen járnak a díszítés­ben. Az üzem bejárata fötött Le­nin, Sztálin és Rákosi képeket he­lyeznek majd el. I. G. KOl U SHSi JAMA (Tömegsír) Ivan Gorán Kovacsies, a fiatal jugoszláv költő 1941-ben, mikor <* M leri Németország leigázta Jugo­szláviát, a tollat géppisztollyal cse­rélte fel. Beállt a partizánok közé s így, fegyverrel a kezében küzdött a fasiszta megszállók, ellen. Hősie­sen harcolt az emberi jogokért, a jugoszláv népért s a szabadságért. Harcolt és írt. 1943-ban megírta utolsó művét, a ,,Jama" című el­beszélő költemény. Elmondja eb­ben az eposzban. hogy milyen sors vár rá s a többi partizánra, ha a németek elfogják. „Meztelenül szúrták ki szemünket". A megva­kult költő fájdalmasan kiált fel: ,,Megvakultam! — sóhajom így szakadt ki. Anyám. hogyan foglak majd elsiratni?" A megvakított partizánok fülébe állati kegyetlen­séggel drótokaf fűznek a fasiszta gyilkosok s úgy kötik őket össze egymással. „Madár dalol, az erdő lombja rezdül... Es fülünkön dró­lof húrtak keresztül". Embertelen kínzások után mind. annyiukat sorbaálUtják a tömegsír szélén. I. G. Kovacsics ötvenedik a sorban, s miközben várja a ha­lált, végignézi társai szörnyű le­gyilkolását. .,Ütés csattant és zuha­nás követte... Sorsomra vártam s ÁPRILIS 4, + MZ™ FELSZRBRDULflSflNIIX ÜNNEPE cimü művészi kivitelű képes al­bum tartalma hiven tükrözi fel­közben összegeznem: Ki dőlt a sárba már, s ki áll felette? — Ki­vontam, összeadtam — s újra kezd. fem". A nap kibújik a felhők mö­gül. Valahol tücsök cirpel s a köl­tőben megelevenedik a mult: „Hát hol a ház, hol az oltalmazó fal. A tarka kert. a fészek és a fecskék. Hol a bölcső s a bölcsőt ringató kar s "a ajtóban aranyló porsze­mecskék?" A megrendítő színekkel, képeik­kel, a realizmus eszközeivel meg­írt versből, a megaláztatások, az embertelen kínzások hosszú sorából kitűnik, hogy ilyenre csak a fa­siszták képesek. S néhány héttel a vers megszü­letése után Kovacsiesot elfogták ás meggyilkolták. Kiszúrták a szemét, átdöfték a gégéjét és a tüdejét, be­dobták a tömegsírba ... XJgy tör­tént minden, ahogy a költő meg. írta. S • ma már tudjuk, hogy a köl­temény nemcsak a hitleri Németor­szág ellen emel vádat, hanem a mai Jugoszlávia urai ellen is. Kí­sértetiesen hasonló a helyzet. Az vnternálótábordk, börtönök mélyén megcsonkított emberek szenvednek. Titóék folytatják a fasizmus ter­rorját és minden olyan megmoz­dulástt amely a jugoszláv népsza­badságáért történik, vérbefojtanak. A partizánok a szabadságért har­coltak és áldozták fel életüket. Ti tóék szétrúgták a sírt és az impe­rialistáknak adták el az országot, azt- az országot, amelynek jobb, szabadabb életéért annyian áldoz­ták életüket. 94 Vlnos rendezési hiba csúszott be a vasárnapi jugoszláviai választási színjáték előadásába. A kora reggeli órákban újságírót'c és fényképészek hadserege lepte el az egyi-k belgrádi szavazókör helyi­ségét. A belügyminisztérium sajtó­főnöke patétikus hangon magya­rázta az egyik jelenlevő angol új­ságírónak, hogy történelmi ese­ménynek lesz a tanuja. Rövid idő múlva feszes vigyázz. ba merevedett a katonák és rend­őrök sorfala. A szavazóhelyiség előtt aúósor állt meg. Felpattant az ajtó és TUo belépett, hogy „al­kotmányos" kötelességének eleget tegyen. A főhóhér oldalán két al­hóhér lépdelt: Kardelj külügymi­niszter és Sztambolics Petár szerb miniszterelnök. A három illusztris szavazó meg­kapta a választási bizottság elnö kétől a gumigolyócskákat. (Tito Ju­goszláviájában ugyanis nincsenek szavazócédulák. Bár Belgrád állan­dóan a jugoszláv nép hűségére és bizalmára hivatkozik. a kormány nem előlegez akkora bizalmat a népnek. hogy megengedje a szava­zófülkékben történő titkos szama zást. A választónak gumigolyócs­kát nyomnak a kezébe, amelyet a bizottság asztala előtt elhelyezett két urna egyikébe kell bedobnia. Az egyik a Tito-féle lista urnája, a másik az úgynevezett „vak-urna". Rankovtcs a választás előtt kije­Imfete, hogy ez a módszer a lehe­tő legtitkosabb szavazást biztosítja. A választó egyik kezét az egyik urna nyílásába dugja be. másik kezét a másik urna nyílásába A bizottság nem tudhatja, vájjon me­lyik urnába dobja a választó a go­lyócskát. Az az ellenvetés, hogy tisztán lehet hallani a golyócska koppemását az urna fenekén. így tehát a bizottság megállapíthatja, kire szavazott a választó. Ranko­vics szerint Moszkva által sugallt ördögi kitalálás. Tito, Kardelj és Sztambolics te­hát átvette a gumigolyócskákat. A főhóhér széles mozdulattal szava­zott saját magára. Ugyanezt tette Kardelj is. Ekkor történt a baj, Sztambolics Pétár szerb miniszter­elnök „véletlenül" — a „vak.urrui"­ba dobta a golyócskát. A választá­si bizottság elnöke kővé meredt-, az újságíiók és fényképészek halál­sápadtan néztek Titóra. Tito össze­ráncolta a szemöldökét és sötét te­kintetet vetett Srtambolicsra. A szerb miniszterelnök láthatóan rosszul ér ezé e magát. A válaszfási bizottság elnöke azonban gyorsan feltalálta magátj Odaugrott az urnához és kihalász­ta belőle a golyócskért. Tisztelettel­jes meghajlással átnyújtotta Sztam­bolicsnak. aki újból bedobta, ezút­tal a Tito-lista urnájába. A jelenlevő angol újságíró elkö­vette azt a hibdf. hogy az egész je­lenetet meg telefonálta lapjának. Ezekül ám néhány kérdés merül fel: 1. Honnan tudhatta Titó, a vá­lasztási elnök és a színjáték egész nézőközönsége, melyik urnába dob­ta Sztambolics a golyócskát? 2. Hogyan lehet a golyócskát az ur­nából szavazás után kihalászni? 3. Fenntartja-e még Rankovics azt a „véleményét", hogy a jugoszláviai választások 'tifkosak voltak? k Szovjetunió állandóan segít Eiennilnkel a szocialista építésben Sándor László és Prieszol József nyilatkoznia szabadulásunk óriási jelentősé- [ "'vádirat a vers Titóék terrorja gét és népi demokráciánk 5 év alatt elért hatalmas eredmé­nyért. Népűnk nagy vezérének, Rá­kost Mátyás elvtársnak szavait olvashatjuk az album első ol­dalán. „A hálás magyar nemzet soha nem feleit! el, hogy szörnyű el­esettségében a fasiszta barbárok kiverése után a Szovjetunió és a nagy Sztálin segítő keze ál­lította talpra." Hatalmas eredményein a szocialista építés lelkes, harcos lendülete, amely egész dolgozó népünket áthatja, méltóképpen fejeződik ki az al­bumban és így állit emléket annak, akinek mindezt köszönhetjük: a felszabadító nagy Szovjetuniónak. A meg jelen-t képes album 32 oldal. Ara: 2.— Ft. Kapható; MDP Pártszervezetekben. Kiadja: MDP Központi Vezetősége Agitációs Osztály. ellen is, égető vádirat, amely kimé­lo'ienül lerántja a leplet az elnyo­más, zsarnokság aljas eszközeiről. A partizánok emlékét azonban nem lehet büntetlenül meggyalázni. Egy napon: ,,A szabadság a fényes égre lép: Süt. mint a nap és erős. mint a nép!" Nincs messze az e-z idő, amikor a jugoszláv nép újra fegyvert fog és Ivan Gorán Kova­csics példáján tanulva elsöpri áru­lón. (h. I.) A Moszkvában tanuló külföldi diákok baráti találkozója Az ifjúsági világhét alkalmából barátságos találkozóra gyűltek ösz­sze a népi demokratikus országok Moszkvában tanúié djákjai. A mosz­kvai fiatalok szívélyesen üdvözöl­ték bolgár, lengyel, magyar, ro­mán, csehszlovák, koreai, kinai és mongol társaikat. Néhány nap választ el a ma­gyar nép legnagyobb ünnepétől, április 4-től. Erről a napról em­lékezik meg Sándor Lásrtó épí­tésügyi miniszter és Prieszol József közlekedés- és postaügyi államtitkár. Az építőipar ötéves fejlődésé­ről és a Szovjetunió segítségéré­ről SÁNDOR LASZLÖ építésügyi miniszter a követke­zőket mondotta: — A Szovjetunió állandóan segít bennünket nemcsak a szo­cialista építésben szerzett évti­zedes tapasztalataival, hanem fontos nyersanyagokkal is. — A Horthy-kapitalista vi­lágban az építőipar is kézmű­vesipar volt. Olcsóbb volt az ember, mint a gép. Ma már ez is egészen máskép van. A Szovjetunió segítségével, a Szov­jetuniótól kapott modern építő­ipari gépekkel elértük azt, hogy az építőipar nálunk is nagyipar­rá fejlődött ki. — Az építőmunkások egyre nagyobb lendülettel készülnek április 4-ének, hazánk felszaba­dulása 5. évfordulójának méltó megünneplésére. Ezen a napon a bölcs Sztálin vezetésével ha­zánkat a dicső és legyőzhetet­len Szovjet Hadsereg nagy ál­dozat árán felszabadította és kat megoldjuk. leverte kezünkről a fasiszta rabláncot. Az építőipari munká­sok felajánlásaikban ezt akar­ják megköszönni a nagy Szov­jetuniónak és Sztálin elvtársnak. PRIESZOL JÓZSEF, a közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium államtitkára így nyi­latkozott: — A Szovjetunió és Pártunk állandó segítségének köszönhet­jük, hogy a mai gyors, kényel­mes, piztonságos és olcsó köz­lekedésünket megteremthettük. A MAV egész területén eddig 57.000 dolgozó tett már munka­felajánlást, amelynek értéke csaknem 5 és félmillió forintot jelent. Járműjavító vállalataink­nál eddig 6.200 dolgozó, a pos­ta dolerozói közül pedig már 67 százaléka tett munkafelajánlást. A mélyépítő1 pari vállalatok dol­gozóinak 60 százaléka tett ed­dig felajánlást. — Ötéves tervünk hatalmas feladatokat ró a közlekedés dol­gozóira. Megépítjük a főváros közlekedését forradalmasító föld­alatti gyorsvasútat, egyre fej­lődő iparunk fokozottabb szál­lítási igénnyel fordul a közleke­dés felé. Dolgozóink lelkes mun­kafelajánüásaiból is látható* hogy a ránk háramló feladato­Idejében vessük el a napraforgót és burgonyát A napraforgó a legigénytele­nebb növényeinknek, a futó­homokat és a vizenyős talajo­kart kivéve, minden talajon megterem. A talaj már annyira átmelegedett, hogy a napraforgó ve­tését már mindenütt meg lehet és kell kezdeni. A minisztertanács ha­tározata növény-termelésünk kétéves tervéről előírja, hogy a napraforgó vetését legkésőbb április 10-ig be kell fejezni. Ennek a határidőnek a betartása a dolgoizó parasztság ér­deke és kötelessége is. Az állami gazdaságok és a termelöszövetkcze-'.i csoportok jó példával járnak elöl ezen a téren is és sok helyen a napraforgó vetését már be is fe­jezték. A burgonya a homokos talajtól kezdve minden talajon megterem, de szereti a televény talajt, a kissé csapadékos éghajlatot és alapos, mély talajmunkát kíván. Ültetés előtt scmmicsctre sem szabad trá­gyázni, mert akkor a burgonya egy­részt kisül, másrészt a tavaszi trá­gyázásnál a burgonyarothadást elő­idéző spórák, vagy más gombabeteg­ségek elterjedhetnek. Az őszi mély­szántást semmiképpen se szántsuk vissza tavasszal, helyette tárcsát alkalmazzunk talajporhanyitásra. Ha a gumó csak kicsit is beteg, semmi­esetre sem szabad elvetni, mert oko­zója lehet a betegség továbbterjedé­sének. A korai fajtáknál a vetést március végén meg lehet kezdeni. Ha nem trágyáztuk előtte a talajt, akkor he­helyes a pétisó alkalmazása, külön­ben kálisót, vagy szuperfoszfátot adjuk alá. Egy fészekbe egy gumót ültessünk. A sortávolsáp 60—70 cm legyen. A minisztertanács határoza­ta szerint az állami gazdaságokban április 20 ra. termelőszösetkezetck­nél és egyénileg dolgozó parasztok­nál pedig április 30-ra be kell feje­ződni a burgonya ültetésének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom