Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-21 / 67. szám

4 \ Csütörtök. 1950. március 23. fi magyar épitümuakásik a Szovjetunió hős épitőmuakásait tekintik példájuknak A MEWOSx Országos Szakszervezeti Konferenciájának zárónapján az épi­tömunhásság megfogadta, hogy Pártunk utmutatásai alapjan hozzáfog eddigi munkája hiányosságainak kiküszöböléséhez A MÉMOSz Országos Szak­sqervezetl Konferenciáján Apró Antal elvtárs, a Szaktanács főtit­kára a Szaktanács nevében üdvö­zölte a kont«ru:ciát, majd beszélt az ötéves terv felada airól és a MÉMOSz munkájában tapasztalt hibákról. — A MÉMOSz munkájában je­lentkező hibákért — mondotta termesze esen felelős a SzOT is. Mi sem adtunk megfelelő támoga­tást a MÉMOSz-nak és ezt itt a l;o.rfer«-iCÍán őszintén me.g kell mondanom. Bár a MÉMOSz köz­pontja sok fiatal munkatársat ka. pót/ a Szakszervezeti Tanácstól, átszerveztük a MÉMOSz egész köz. ponti apparátusát, ijkolát adtunk a MÉMOSz-nak. de mindez a se­gítség úgy Iá szik, még kevés. — Á Szakszervezeti Tanács a MÉMOSz munkájának megjavítá­sa érdekében szükségesnek tartot­ta a vezetőség átszervezését és le­váltását azoknak, akik munkáju­kat rosszul végezték, vagy idő­közbea más beosztásba kerültek. Egészen biztos, hogy a vezetőség felfrissítése, összetételének meg­változtatása, a szakma legjobb dolgozóival való kiegészítése je­leni ős mér'ékben járul hozzá az Építőmunkások Szakszervezete munkájáoiik megjavításához. Üdvözölte az Építőmunkások és a Famunkásofc Szákszervezetének egyesülését, majd tótért az épító­lpar egyes problémáira. Rámuta­tott hogv a munkaversenv szer­vezése terén az építőmunkások ho­zat' még mindiq a. kezdet kezdefón vagyunk. Különösen sok panasz van a csoportos elszámolás fel­bontásával kapcsolatban amely­nek véghezvitele és e darab-bér­rendszer bevezetése az egyik leg­sürgősebb feladat. " Beszélt az önköltségcsökkentés fontosságáról és rámutatott, hogy ha a munka jobb megszervezése­vel, n munkaverseny kifej/esztesé­vel csökkenteni tudjuk az önkölt­séget, akkor ez azt jelenti százalékos hogy önköltség­csökkentés 850 kétszobás, fürdő­szobás munká'slakás épí-ését teszi lehetővé. Rámutatott, hogy 1950-ben 5400 új Iparostanulót kell az építőipar­ban munkába állítani s több mini tizenegyezer dolgozót kell átké­pezni. Az előirányzat szerint eb­ben az évben 150.000 lesz az épí­tőiparban foglalkoztatottak száma, s ezeknek nevelése, tanítása, a munkaversenybe való beállítása hatalmas, új feladatot ró a MÉ­MOSz új központi vezetőségére­— Az új vezetőség tanulva az elkövetett hibákból, legfontosabb feladatának kell tekintse Párunk Politikai Bizottsága határozatának végrehajtását, a szakszervezeti munka magjavítását, a tömegekkel való kapcsolat erősítését, a szocia­lista munkaverseny, a Sztahánov­mozgalom állandó fejlesztését, széles építőmunkát tömegek neve­lésének további megszervezését. Biztosak vagyunk abban, hogy az építőmunkások, Pártunk és bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésé­vel a szódat d a Magyarország épí­tőinek első soraiban lesznek —fe­jezte be viharps tapssal kísért be­szédét Apró Antal elvtárs, a Szak­tanács főtitkára. Végül megválasztották a MÉ­MOSz központi vezetőségéi, mely­nek soraiban Szakosíts Árpád. Ap­ró Antal, Sándor László, Köböl Jó­zsef, Török János, Reszegi Ferenc. Bruttyó János, Prieszől József mellet építőiparunk legjobbjai foglalnak helyet. A második nnp eCS6 felszólalója, Pozsonyi Zoltán Kossuth-díjas sztahánovista kőműves bejelentet­te, hogy április 4-ének megünnep­lésére vállalja öt építőipar' válla­latnál a sztahánovista munkamód­szer bevezetését és április 4-e után ls kéthavonként, újabb öt vállalat­nál adja &t munkamódszerét. Csizmadia István, a Diósgyőri Vasgyár vasbetonszerelője után Sándor László elvtárs, építésügyi ügyi miniszter beszélt. minden egy Rákosi elvtárs utmutalásáról beszélt Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter építőipar dolgozóit, hogy a mi­nisztérium munkájáról mondjanak — A kritikában — mondotta — amelyet Pártunk és Rákos* elvtáre a MÉMOSz és ez épí ésügyl mi­nisztérium munkája felett gyako­rolt. kifejezésre jutott az is. mi­lven fontosságot tulajdonítanak a int munkánknak áz ötéves népdaz­d a sági terv megvalósításában, a szocializmus építésében. — Néhány hónappal ezelőtt az a kitün eiéfi ért. hogy Rákosi elv­társ magához hivatott és hossza­san beszélgetett velem. Akkor lát­tam, mennyire ateposan ismeri Rákosi elv'ára az építésügyi és az úpí őrmmkásság kérdéseit is. Lát­tam többek között, milyen hibákat követünk el, ha nem támaszko­dunk eléggé a dolgozóik vélemé­nyére. — A MÉMOSz-szal közösen ki­dolgozzuk. hogyan ismerte-jük az éprtómunkásokkal írásban, szóban, hímen képk!állításon a Szovjet­unió sztahanovista munkamódsze­rét és tapasztalatait. A sztaháno­vista mozgalmat fejleszteni fogják, a falazáson kívül a vakolásra, burkolásra, asztalos-, tzerelőmun­kára és más munkafolyamatokra is. A műszaki értelmiségieket fo­kozottabban bevonjuk a munká­ra. Azokat a műszaki értelmisé­gieket, akik megértve az ötéves terv célkitűzéseit, lelkiismeretesen és becsületesen, elvégzik munká­jukat, jutalmazzuk, előléptetjük ós kitüntetjük. Központi előgyártó üzem épül — Megrövidí'jük az építés'időt. K'ttünte jük 'és jutalmazzuk azokat a fjzlkct dolgozókat, akik a meg­határozott idő előtt végzik el a munkát. Megszervezzük az elő­tllfár'-ást. lerövidítjük az elemek előregyártási idejét, az év második felében felépítjük n központi elő­g,yártó üzemet. Legkésőbb ez év április végéig kidolgozzuk az épí­tőipari vállalatok egységes szer­vozcli. formáját és ügyrendjé'. Be­vezetjük az építőipír sajátosságá­nak megfelelő számviteli rend­szert, rendezzük nz üzemi könyve­lést. ' Legkésőbb augusztusig kidol­gozzuk az Ipari k&Uségye'ésl és költségszámítás) rendszert. A Párt­vezetésével biztositan) fogjuk az ellenőrzést­Beszéde végén bejelen'ette, hogy az építésügyi minisztérium az áp­rilis 4-i felajánlások végrehajtását segíti azzat.. hogil a terv és az anyag területén mutatkozó szer­vezeflonséget kiküszöböli. Kérte az állandó btrótotof, javaslataikkal segítsék a hibák kiküszöbölését. Számos hozzászólás hangzott el ezután. Viharos lelkesedéssel fogadták Apró Antal elvtárs javasla­tát a konferencia résztvevői, hogy küldjenek üdvözlőtáviratot a ma­gyar dolgozók nagy vezérének, Rá­kosi Mátyás elvtársnak. Juhász Gábor ifjúmunkás sztahanovista hosszantartó taps kíséretében olvas­ta fel a távirat szövegét: Üdvözlő távirat Rákosi elvtársnak vFelszabadulásunk ötödik évfor­dulóját — Írták a táviratban a többi között — mi is több és jobb munkával fogjuk megünnepelni. Ugy fogunk dolgozni, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából mu­tatóit teljesítményeink bizonyítsák; hogy a magyar építőmunkások a Szovjetunió hős épitömunkásait te­kintik példájuknak, hogy az építő­munkásság Pártunk útmutatásai alapján hozzáfog eddigi munkánk hiányossgainak kiküszöböléséhez. Jobb munkával akarunk méltók len­ni arra a gondoskodásra, amellyel nagy Pártunk és Ön, Rákosi elvtárs az építőipari munkásság, az építő­ipar kérdéseivel foglalkozik. Ujabb felszólalások után Köböl József elvtárs, a MÉMOSz újonnan választott főtitkára foglalta össze a tanácskozás eredményeit. — Kovajlov elvtárs, a Szovjet­unió vegyészeti munkásainak szak­szervezeti elnöke tegnap elmondot­ta, hogy a szovjeit építőmunkások munkája nyomán a térkép is meg­változik — mondotta. — Mi ebben is a Szovjetunió nyomdokain aka­runk haladni, mi is megváltoztatjuk Magyarországnak, épülő szocialista hazánknak a térképét. A felszaba­dított munkásság ereje végtelen, a szocializmus lehetőségei korlátlanok. Legyen büszke minden építőmunkás, hogy annak a seregnek a tagja, amely lendületes, szorgos munkával megváltoztatja, újjáalakítja hazánk arculatát. — Vájjon eleget tud-e tenni szakszervezetünk történelmi felada­tának? — tette fel.« kérdést. —Az 1919 MÁRCIUS 21. előfeltételek mindenképen adva van­nak. Mindenekelőtt a legfontosabb előfeltétel, az a támogatás, amelyet Pártunk napról-napra ad. Vannak építőmunkások, akik panaszkodnak, hogy mennyire ránk jár a rúd, na­gyon napirendre kerültünk. Ezek az emberek nem értik meg azt, hogy a Párt által adott elvtársi kritika olyan a mi számunkra, mint a tér­kép az őserdőben eltévedt sereg­nek. Ezek az emberek nem értik meg, hogy milyen jelentősége van a munkahelyeken kiépített párt­szervezeteknek. A Párt fényszóró­ját az építőiparra irányította, a Párt segíteni akar az építőiparnak. — Győzelmünk legfontosabb elő­feltétele az a segítség, amelyet nap­ról-napra minden téren nyújt szá­munkra a mi felszabadítónk és nagy barátunk, akinek köszönhetjük, hogy Magyarország valóban hazánkká vált, a nagy Szovjetunió. Mi már kitaposott, széles úton járunk. Ezt az utat előttünk a Szovjetunió vág­ta. Szakszervezetünk feladata, hogy teljes mértékben felhasználja és közkinccsé tegye azokat a tapaszta­latokat, amelyeket a világ legfejlet® tebb építőipara, a szovjet építőipar felhalmozott. Ezzel is nagy lépést teszünk előre, hogy a Pártunk Po­étikai Bizottsága által elénk tűzött feladatokat teljesítsük. — Fogadjuk meg — fejezte be nagy érdeklődéssel kísért beszédét Kőből József —, hogy erőnket nem kímélve teljesíteni fogjuk feladata­inkalt. Fogadjuk meg, hogy a ma­gyar munkásosztály első soraiba küzdjük fel magunkat és méltók leszünk népünk bizalmára, győzel­mes Pártunk és nagy vezetője, Rá­kosi elvtárs bizalmára! Köböl József beszédét viharos taps követte. „Éljen Rákosi! Éljen a Párt!" —•• visszhangzott percekig. A konferencia határozata Ezután beterjesztették a konferen­cia határozati javaslatát. A határo­zat megállapítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának határozata óta a MÉMOSz munkájában bizonyos javulás ment végbe. Kifejlődőben van a munka­verseny és a Sztahánov-mozgalom. Ha nem is a szükséges mértékben, mégis emelkedőit a munka terme­lékenysége és csökkent az önkölt­ség. Alapvető fordulat azonban még nem következett be. A határozat részletesen rámutatott a MÉMOSz régi vezetőségének hi­báira, majd megállapította a MÉ­MOSz előtt álló feladatokat. Leg­fontosabb feladatnak jelölte meg a munkaverseny és a Sztahánov-moz­galom tömegmozgalommá való fej­lesztését. Ennek érdekében élére kell állni az április 4-i munkafel­ajánlási mozgalomnak. Gondoskod­ni kell a műszaki előfeltételek biz­tosításáról, a tervfelbontásról és az egyéni bérelszámolás bevezetéséről. Biztosítani kell a sztahánovista munkamódszerek elterjesztéséi:, elő kell segíteni a munkafegyelem meg­szilárdítását, a műszaki értelmiségi csoportok megalakítását és a verse­nyekbe való bekapcsolását. Többet kell foglalkozni az építőipari dol® gozók szociális helyzetének megja­vításával. Meg kell változtatni a szakszervezeti vezetés összetételét olymódon, hogy a mozgalom egész területién el kell távolítani azokat, akik leginkább felelősek a MÉMOSz munkájának hiányosságaiért A kö­zépszervek kiépítése és megerősíté­se mellett az összes fontos munka­helyeken üzemi bizottságokat kell létesíteni és egyben meg kell erősí­teni a bizalmihálózatot is. Fel kell számolni a szakszervezeti munka minden területén a bürokratikus munkamódszereket és a vezetőt közelebb kell hozni a dolgozó tö­megekhez, A határozat végül örömmel üd­vözlte a Famunkás Szakszervezette! való egyesülést és meghagyta, hogy a konferencia anyagát az építő­munkások széles tömegeivel ismer­tessék. A határozatot a Párt, Rákosi elvtárs, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs éltelésével fejeződött be. A magyar dolgozó nép ötéves fer­vünk első évének egyre fokozódó sikerei s országunk felszabadítása ötödik évfordulójának méltó meg­ünnepléséért folyó lelkes készülő­dések közepette emlékezik meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának harmincegyedik évfordulójá­ról. A magyar dolgozó nép, élén a munkásosztály legjobbjaival, a kom­munistákkal, harmincegy évvel ez­előtt először vette a maga kezébe sorsa intézéseit. Harmincegy év kemény, küzdel­mes harcai után a magyar kommu­nisták büszkén tekintenek vissza a Magyar Tanácsköztársaság kivívására, büszkén vallják magukat az 1919-es forradalmi hagyományok folyta­tóinak. De a Magyar Tanácsköz­társaság példája nemcsak a ma­gyar kommunisták, hanem az egész magyar dolgozó nép szá­mára is követendő példaként áll előttünk. 1919-ben a magyar dolgozó nép a kommunistákkal az élén bebizonyította, hogy a haladó emberiség első soraiban kész harcolni a burzsoá állam­' rend ellen a proletárdiktatúra, ki­vívásáért. A magyar dolgozó nép harcát 1919-ben még vérbe tudta fojtani az imperialisták ereje, amelynek segítségével ura­lomra juthatott Hortíhyék fasisz­ta diktatúrája, de a világ első szocialista államának feltartóz­tathatatlan ereje elsöpörte or­szágunkból a dolgozó nép ellen­ségeit, megadva a lehetőséget arra, hogy 1919 eredményein és hibáin okulva, folytathassuk har­cunkat a proletárdiktatúra meg­erősítéséért és kiszélesítéséért. A történelem beigazolta Rá­kosi elvtárs szavait, amelyeket a. magyar kommün perén, 1935 február 8-án mondott: „...bár­mi legyen az én egyéni sorsom, az ügy, amelyért én harcolok, győzni fog." A Magyar Tanácsköztársaiság kikiáltásának 31. évfordulóján a magyar dolgozó nép szeretettel ég hálával fordul a nagy Szovjet­unió felé, amely a hitleri fasiz­mus szétzúzásával, országunk felszabadításával megnyitotti előttünk a szocializmus felé veze­tő utat. A Szovjetunió dicsősé­ges felszabadító harca emlmé­nyeképpen a magyar dolgozó nép birtokosa lett a szabadságnak, amelyért a magyar kommunis­ták, Rákosi elvtárssá] az élükön, oly kemény és küzdelmes harcot folytattak. És a magyar dolgo­zó nép, Pártunk és vezére, Rá­kosi elvtárs irányításával, élni tudott a ozabadsággal. Ga.zda­gon gyümölcsöztette ég gyümöl­csözteti a szabadságunk és füg­getlenségünk adta lehetőséget. A magyar dolgozó nép, miint az or­szág tulajdonosa, mint a gyárak, üzemek és földek birtokosa a proletárdiktatúra útján egyre nagyobb sikereket ér el a szocia­lizmus építéséért folytatott harc. ban. A Szovjetunió felszabadító har­ca megnyitotta előttünk az utat, amelyen 1919-ben indult e] a magyar dolgozó nép. Minden ma­gyar dolgozó tudatában van an­nak, hogy mit jelentett számunk­ra 1945 április 4-e, országunk teljes felszabadítása. Minden ed­digi eredményünket, a három­éves terv sikereit, az ötéves terv eddigi eredményeit és jövő sike­reit is annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió a fasizmus szétzú­zásával megteremtette a magyar dolgozó nép felemelkedésének, a szocializmus építésének lehetősé­geit. A Szovjetunió azonban nem­csak a lehetőségeket adta meg számunkra, hanem, amint azt né­pi demokráciánk öt éve igazolja, minden lehető támogatást meg­adott arra, hogy minél sikere­sebben folytathassuk építő mun­kánkat, a külső és belső ellen­séggel szembeni harcot, a béké­ért folytatott lankadatlan küz­delmet. Ennek tudatában emlé­keznek meg a magyar dolgozók a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 31. évfordulójáról és ennek tudatában készülnek a több és jobb munkával felsza­badulásunk ötödik évfordulójá­nak megünneplésére. 1919 ben is és az illegalitás nehéz esztendőiben is a kommu­nisták voltak azok, akik élenjár­tak a népünk szabadságáért foly. tátott harcban. És a felszabadu­lástól kezdve ugyancsak a kom­munisták azok, akik elsősorban kiveszik részüket az ellenség el­leni harcból, az építő munka si­kereinek fokozásából. A magyar kommunisták tudatában vannak, hogy a Magyar Tanácsköztársa­ság létrehozásának, az illegalitás nehéz harcai megvívásának, a felszabadulás óta elért és a jö­vőben megvalósuló eredménye­inknek alapja az a megingatha­tatlan harci lendület és harci fel­készültség, amelyben példát mu­tat nekünk a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja és pél­dát mutatnak a magyar kommu­nisták legjobbjai, élükön Rákosi elvtárssal. Ezért járnak élen a magyar kommunisták az április 4-i mun. kaf el ajánlásokban, amelyek a termelés, ötéves tervünk megva­lósítása terén újabb hatalma* lendületet adnak az országépítő munkának. Ezen a téren is kö­vetni akarják a szocializmus or­szága, a Szovjetunió dolgozóinak példáját. Ezzel is hálájukat akar­ják kifejezni a nagy Szovjetunió­nak, amely lehetővé tette szá­munkra, hogy megvalósítsuk or­szágunkban a proletáriátus dik­tatúráját, hogy sikeresen végre­hajthassuk azokat a célkitűzé­seket, amelyekért 1919-ben harc­baindult a magyar dolgozó nép A Magyar Tanácsköztársaság 31. évfordulójáról abban a biztos tudatban emlékezik meg a ma­gyar dolgozó nép, hogy a pro­letáriátus diktatúrájának meg­erősítésében, a béliéért folyta­tolt harcban, az építő munka sikereinek fokozásában bizton számíthat nagy szövetségesünk és barátunk, a Szovjetunió támo­gatására, amely a magyar dol­gozó nép alkotó lendületével pá­rosulva, biztosítja a magyar dol­gozó nép számára a szocialista társadalmi rend felépítését A Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívása Hétfőn reggel az Anvers-» ki­kötő munkásai 24 órás figyel­meztető sztrájkba léptek, hogy Lipót király viszastérése ellen tiltakozzanak. A sztrájkmozga­lom folytatódik Liege környékén és a Morinage-i iparvidéken is. A Belga Komunista Párt Köz­ponti Bizottsága felhívja a bel­ga kommunistákat, tegyenek meg mindent, hogy meggyorsítsák, ki­szélesítsék és megszervezzék a szocialista és kommunista dol­gozók között' egységakciót. A bizottság felhívja a belga kom­munistákat, rendezzenek gyűlé­seket és hozzanak határozati ja­vaslatokat a király visszatérése ellen, tartsák fenn a dolgozók­ban az éberség és a harc szel­lemét. Nem szabad megengc" hogy a reakció kifárassza a tö­megeket, hanem ellenhez?"-", robbantsák ki a kellő pillán a-Van azt az általános mozgalmat, amely meggátolja III. Lipót- vicz­sr ~' 'rését. A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere OLVASD' TERJESZD!

Next

/
Oldalképek
Tartalom