Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-03 / 29. szám

2 Pér.ttfc- 1BW február 3. Imrével közömbös dolgokról szélgettek, de mikor bejött 03 fejbólintással jelezte, hogy nincs senki a környékben, Bodó Kigs Imrére vetette magát és elkezd ct öklével verni A másik keltő is Kiss Imrének ese t és a földre teperték. Bigorsnéval kötelet hozattak és Kiss elv.árs kezeit megkötözték. „Csak jól kössétek össze az öreget", — adta ki az uta&i'-ást Bodó — „én majd elia lézem." Aztán kivitték a ház ból, feltetlék a kocsira és fejére dobták a Horváthéktól hozott subát. A negyedik vádlottat, Bodót vezetik elő a fogházőrök. Sunyi szemeivel laposakat pislogva mondja el, hogyan tette rá Kiss fejére a subát és hogy Kiss Imre hangját senki se hallhassa meg, nyomatéknak ráült a fejéra. Bigorsék tanyájától másfél kilométerre egy szőlőföld végébe dobták le Kiss Imrét. Bodó odaszólt ördögnek: „nézd meg hogy még szuszog-e". Mikor ö~ dög azt mondta, hogy még van benne élet, Bodó leugrott a kocsiról és elkezdte szurkálni Kiss Imre nyakát és fejét. A „jól végzett munka" után, mikor mér biz to&an megállapítottált. hogv Kiss Imre meghalt, felültek a kocsira és Nógrádi Vilmos 40 holdas ku Iák tanyájára hajtottak, aki szin. tén a szervezet tagja volt Ifct kezet mostak és rövid „beszélgetés" után, amelynek témája Kiss Imre meggyilkolása volt — Bigoraék tanyájára mentek. Min. denhol, ahol ezen az éjszakán járlak, éhijeégolták Kiss Imre meggyilkolását és a kulákszerve. zet minden tagja nagy örömmel ós elismeréssel adózott nekik. Vadállati hulákkegyelleniég A vádlottak vallomásainak részleteiből összetevődik a szörnyű gyilkosság teljes története. Egy-egy résznél a tárgyalóteremben lévők felmorajlanak Néha az első hallásra szinte elképzelhetetlen vadállati kegyetlenségekről számolnak be maguk a vádlottak. Mikor például Bodó ilyeneket mond: „most már Kiss Imre jó helyen van, ráültem a fejére, elvágtam a gégéjét", az első hallásra az első pillanatokban a jelenlévők szinte neim is tudják követni ezeket a szavakat. A tanuk Bigors Illésné. Bigors Illés és Ördögh András vallomásai csak alátámasztják azokat a szörnyűségeket, amelyeket ennek a pernek a vádlottai elmond, ták a tárgyaláson. A vádlottak és a tanuk kihall, gatása valamivel 12 óra után fejeződött be. Négy óra telt el a tárgyalás megkezdése óta, de amit ez alatt a négy óra alatt hallottunk abban a tömény gonoszságban és aljasságban évek nek. évtizedeknek gyűlölete sűrűsödött össze. A kulákok, a falu kizsákmányolóinak gvülölete a haladás, a dolgozó nép ellen. Példás és igazságos itélol A vádlottak és a tanuk kihall, gatása után Kemence István a ezegedi ü.gvéssség vezetője, mondotta él vádbeszédét. Rámutatott arra. hogy a lengyelkáoolnai gyilkosságban nemcsak a tett nem az egész imperializmus vére« keze benne van. Ez a gyilkos ban. da csak egy része, egy kis része annak a nagy. gyilkosságokra, kémkedésekre és szabotázsokra berendezett imperialista tábor nak. amely a világ minden részén gátolja a dolgozók felemelkedését Kiss Imrét gyalázatos kegyetlenséggel gyilkolták meg, ki_ szúrták szemeit, mert ezzel a szemmel Kiss Imre a felszabadu. lás óta má?!t is lá!ott, mint a korábbi nyomort és szenvedést. Látta az erősödő országot, a dolgozók államát. De nemo--ak Kiss Imrét akarták ezek meggyilkolni hanem minden becsületes dolgazót — azért, hogy elnémítsák őket. ho^v ismét megteremtsék a kizsákmányolás határtalan lehetőségeit. A vádbeszéd után a véSGthr" védek szólaltak fel. Mind az öt védőbeszédben meg kellett az ügyvédeknek állapitaniok, hogv a tárgyalás anyaga teljes mértékben bebizonyította a vádiratban foglaltakat A védőbeszédek elhangzása után a etatáriái is bi róság ítélethozatalra vonult visz sza. Az ítéletet délután negyed 3kor hirdették ki. A bíróaá<" 0 4szár Antalt, Bodó Istvánt és Ördögh Imrét gyilkosság elkövetése miatt kötéláltali halálra ítélte. Horváth Istvánt és Császár Jánost pedig életfogytiglani fegyházra. A három halálra ítélt vádlott védője kérte a bíróságot, hogy védencét terjessze fel kegyelemre. A ptatáriáHs bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át Ördögh Imre kérelmét elfogadták és felterjesztették a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, míg Császár Antal és Bodó István ké. relmét elutasították. Csütörtökön délután nerved 5-kor Császár Antalon és Bodó Istvánon az közvetlen elkövetőinek keze. ha. ítéletet végrehajtották. Valamennyi kulák esküdt ellensége a népi demokráciának Régi ismerőse és munkatársa volt a mortrvilkoR Kiss Imrének Borbós Ferenc, a lengyelkápolnai DÉFOSz szervezet titkára. Együtt harcol a lengyelkápolnai dolgo. ró parasztok felemelkedéséért a felszabadulás óta Hiss Imrével. Annál is inkább megdöbbentette munkatársa halála és fokozódott gyűlölete a kulákok ellen ö is ott ült csütörtökön a szervezett gyilkos kulákbanda főtárgyaláeán — „Lótni akartam mégegyszer az alias társaság tagiait. mert remélem, nem látnak többet nap- dés. Rövidesen ítéletet mondanak a vi'á& dolgozói Tito és c'nkostársai felett is világot, megkapják most méltó büntetésüket és nem kerülnek ki többé a dolgozó nép közé" — mondja Borbás Ferenc a tárgyalás közben. Megelégedését fejezi ki, mfkor megtudta az Ítéletet Kiss Imre elvtárs a népért halt meg és n nép most vd!aszol majd „ gyilkosoknak. Különösen mi lengyel• kápolnaiak ígérjük, hogy „ jövőben éberen ügyelünk, őrködünk, hogy ne fordulhasson elő többet falunkban, tanyavilágunkbam még egy ilyen kulákszervezkeHasonlóan nyilatkozott Andréka Péter elvtárs, a mórahalmi gépállomás főgépésze. .Közel egy éve élek Mórahau m községben, első naptól kezdbe, ahogy „ gépállomás megalakult. de ismerem a kulákokat is. Tudom, hogy valamennyi kulák esküdt ellensége a népi demokráciának, a népi demokrácia összes vívmányainak, igy n gépállomásoknak s vele együtt a. termelőszövetkezeti csoportoknak is. Mi a csoportok fejlődéséért dolgozunk — a kulákok ez eltei, vannak. Eddig is gyűlöltük é-k minden igyekezetünkkel azon voltunk, honn leleplezzük őket, d* lf+ 'ük, hogy n lengyelkápolno gy.lkosok aljas cselekedete ulá még fokozottabb munkával segi lünk a termclöcso-portoknal mert tudjuk, hogy Kiss Imr elvtárs megqyi holdsa nemesal személyek, hanem a termelőszövetkezeti csoportok ellen is Szólt. Örömmel fogadtuk a bíróság ité letét. Emberéletet, o'tottak ki, hát fizessenek életükkel. — Ezekrt. ilt — mutat megvetéssel a vád lottak padjára — már ítéletemondott a bíróság, de rövidesen el;ön nz, idő, hogy ítéletet mondanak a világ dolgozói Tito éf cinkosiánsai felett is. Ezek Titoék elvetemült csatlósa! voltak Császár Andrác a Déma cip •vár mu k.'sa is végighallgat i t' rgyalás; és helyesli az ihletet. " — Ezzel az ítélettel egy vihar felhőt, oszlatott szét, fejür.k ft lön a magyar nép kormánya. A Déma cipőgyár dolgozói nevé ben megígérem, hogy sorainkat még szorosabbra zárjuk, azért, hogy minél rövidebb idő alatt fölszámolhassuk a magyar nép ellenségeit és valamennyi elnyerje méltó büntetését — „Ennél as ítéletnél igazsá gosdbbat nem is hozhattak vol. na — mondja a tárgyalóterem bői kifelé jövet Kocsis János elvtárs, a dohánygyár dolgo zója. — Valamennyim megérdemlik büntetésüket, mert Kiss Imre élvtársunk sorsához hasonló sor sot szántak minden becsülete• magyar dolgozónak. Ezek nem voltak közönséges bűnösök, hanem Titóélcnak s az imperialistáknak voltak elvelemült gazember csatlósai. Ma, amikor a leg. főbb érték az ember, ők egy 'lyan elv'árs éle'ét vették el, aki becsületesen harcolt a lengyelkápolnai dolgozó parasztság föl emelkedéséért, as egész magyar nép érdekében. As ilyen gazembereknek nincs helyük a becsületes dolgozók között." Ezu án még éberebbeknek telI lennünk Bán Ferenc, a szegedi Kenyér, gyár dolgozója a következőket mondja: „Tudjuk, hogy vannak még többen, akik Bodó aljas bandájához hasonlóan gyűlölik a ságos ítélet lecke nekünk, nekik is, de az ellenségnek is. Ezután tudjuk azt, hogy még éberebbeknek kell lennünk és munkánkat még becsületesebben kell végeznünk, hogy az ilyen gazembereket minél előbb megsemmisítsük. De ugyanakkor okul ebből az ítéletből az ellenség is. Megtudja azt, hogy a magyar dolgozó nép a Párt és Rákosi elvtárs irányításával, a Szovjetunió segítsé gével megerősödött és kemény ököllel sújt le mi. dazokra, akik aljas módon akarják aláaknázni épülő szocializmusunkat." Szabó János elvtárs nagyszék sósi dolgozó paraszt is ott ül a többi figyelmesem hallgató elvtárs között. Amikor az ítéletet hallja öszszenéz szomszédjával és a következőket mondja: Ez példa lesz a jövőben azoknak, akik eredményeinket akarják eltöröl ni s akik a nép ellenségei. Gréf Jánosné Mórah alomról a következőket mondja: Meg vagyok elégedve az ítélettel. Most, hogy elitélték ezeket az aljas gazembereltet, evvel is kevesebb lett a magyar nép ellenségeinek -zárna. A magyar nép állama ez zel is bebizonyította, hogy erős — és a becsületes dolgozók életét, szabadságát megvédi minden gonosz ellenségtől. Csütörtökön este a nigyszegedí falvakban és tanyaközpontokban elterjedt a bünperében hozott ítélet hire. Több központon, Röszkén, Nagyszéksóson falu lakossága, hogy megvitassák az gyűlöletüket a titóista gyilkos kulá tak a falu dolgozó parasztjai és he tet. A felszólalók közül számosan tékben kell gyakorolnunk az ébersé hasson elö a lengyelkápolnai esethez röl táviratokat küldtek a Párt Köz társhoz, melyekben tántoríthatatlan lengyelkápolnai gyilkos knlákbanda ek között Lengyelkápolnán, Alsóés még számos helyen összegyűlt a Ítéletet és kifejezzék mélységes kok ellen. A gyűléseken felszólal, lyeselték a szigorú és példás itélerámutattak arra, hogy fokozott mér. get minden téren, hogy ne fordul. hasonló kulákbűntett. A gyűlésekponti Vezetőségéhez és Rákosi elvhűségüket fejezik ki. Népgazdaságunk erdősítési tervének sikere érdekében szakmunkásokat képeznek az Erdőgazdasági Nemzeti Vallaiatnál magyar dolgozó népet, minden erejükkel azon vannak, hogy fejlődésünkben gátoljanak bennünket s ezért még a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Ez az igazAz ötéves terv során igen sok új szakmunkásra van szükség a termelés különböző területein. Dolgozó parasztságunk számára is számtalan lehető:ég nyilik a továbbképzésre, arra, hogy szak. munkásként új munkalehetősé, gekhez, nagyobb kerese.'Jhez jusson. Az ötéves terv hatalmas méretei. amelyek népgazdaságunk óriási fejlődését, dolgozó népünk életszínvonalának hatalmas emelkedését biztosítják, megteremtik, dolgozó parasztságunk számára is a felemelkedés, a jobb életkörülményeket. A dolgozó parasztfiatalság előtt is megnyílt az út és szabadon választhat, milyen munkakörben akar elhelyezkedni hogy mint szakmunkás a mezőgazdasági ós ipari termelés terén még értékesebb, eredményesebb munkát fejthessen ki. Egyre gyakrabban tapasztalhatunk ilyen jelenségeket. így például az ötéves terv célkitűzéseinek jegyében indul rne^ •> gedi Erdőgazdasági Nemzett Valis lat keretén belül a tompa-kelebiai gondnokságon egy erdei szakmunkásképző tanfolvam feb ruár 6-án. Egy-egy ilyen tanfo lyam nógv hétig tart. A hallga tők — akik teljes ellátásban részesülnek— szakmai és politikai továbbképzést kapnak. A fanfolyamokon, amelvek egész éven át tartanak, sokszáz dolgozó paraszf válik szakmunkássá s kap ennek megfelelő munkát és bronz tást az erdőgcndnoksáaokon. Az új szakmunkások képzése 4 színházi kritikusok a leg'öbb p flri n 11 űaIi hííta " ^ cselben csak a kritika leg- v 11 PÜK IlUSCt végén, pár sorban mondják el észrevételeiket a díszletekről. Ez a 015/16 6 lÖI felületesség olyan területet érint — <s károsít meg. — amely revdkí- »zint számára nyújtott egységbe Jül jelentős és szerves tényezője a komponált lá ványf. hanem a szín. színpadi előadásnak. A szegedi ház bármely pontjáról szép kereNemzeti Színházban műsoron lévő tet adott a játéknak, összhangban ,Hé'kö-znapok hősei" című színda. alkotott a rendező elképzelésével rabról különösen indokolt, hogy 's, mert o mozgásoknak mindig •gen részletesen beszéljünk a dísz- megfelelően elhelyezett jáiékfelület&k, ajtók segítették a szereplő, ket természetes és magától értetődő mozgásukban. A művészi terveket a Sándor testvérek festették meg a '.etekről. Mándi Éva darabjának díszlettervezője Rajnai Sándor elvtárs, szovjet példát köve'ett, mikor a szegedi, realizmusra törekvő elő. adáshoz, realista díszleteket terv* ^S&n," zett. A realista ábrázolásmód ön. falécet acélrúddá s a papirgön. gycleget érccsövekké. Az ő ügyesmagában is nagy feladatot jelent a * ** -u V képzőművész számára. De a jó águkét álcüetieme-és méa számos köve- 1elso részén áthúzódó henger rendifff ZLf ? 9 kívül anyagszerű hatása és álfaélést tornászt. Wban a2 elő ér erőteljes plasztikáTte'.e kell illeszkedniük a díszle- val alakított formái. Az ő érdemük *-* leknek a darab hangulatába, például, hogy a. Mariin pihenője ekimlet el arra hogy a hangulat mögött a gyárrészlet képe olyan 'landóan változik, míg a díszlet valószerű és fer ő\ Ugyanez a fes. 'ég mindig ugyanaz marod a tölség ieVemzi a második felvonás -erkesztásnél vigyázni 'eV. hogy a disz'et ének egészen másfajta tech. 'arab menetét n díszlet színe vei ni ával morbido t színpadi kfpéi formáival végigkísérje. Ehhez is. Az ablakon keresztül lá'hotó 1árul még, hogy a díszlet a térben épület körül valósággal éreztük a van kiképezve, éppen ezért a "é- napsütéses, párás levegő illatát és rőtér különböző pontjairól nézve ez derűs, optimista hangulatot más és más képet ad. Rajnai elv- adott az egész színpadi 'képnek. A társ erre is nagy gondot, fordított, díszletfestés képzőművészi eszköA színpadi kép nemcsak a föld- zeivel támogatta a második felvonás munkahősemek drámai játékáta szocializmus építőinek magabiztosságát. derűs életkedvét, alko 6 lendületét. Cokszor voltunk már tanúi an nak hogy a 'közönség egy egy neki tetsző díszletképet megtapsolt, mikor felment a függőn*, és a szereplők még nem kezdtek el beszélni. Ezek a díszletek legtöbbször a tarka levelezőlapok édeskés színeit idézték emlékezetünkbe vagy a képkereskedések arany ro kokó-rámás giccslépeif. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen a rég: színházi közönség és különösen azok. alkik ma annyira féltik a szocializmus építőitől az „európai kultúrátsosem értetlek a drá. mairodalomhóz, nem voltak műér tői a színjátszásnak és megdöbben főcn tudatlanok voltak a képző, művészet területén. A ,Hé'köznapok hősei"-nek a közönsége vem tapsolsa meg a dfszle'éket. Nem tapsoláa mea külön mert azok jó diszlatek bal ob-adria'- a sríapa rii játsvha lámonnt'ék a *zf»ár~eliá'éká.f a gyorsan pergő cselek mSnyt T~\e Szeged színházlátogató dol^ gozó közönsége amely estéről-estére megtölti a színház néző. terét, végre őszinte, igazi müvészetszerete.il el nézi a játék kereté is és a felvonások végén a taps vihar a díszleteket is ünnepli. mellett a szegedi Erdőgaah|6*g Nemzeti Vállalat dolgozói is továbbfejlesztik tudásukat, képzettségüket. Újra megindultak • munkáskáderek részére a szaktanfolyamok, amelyeken fokozottabb mértékben elsajátítják azo. kat az ismereteket, amelvek fel. használái=ával még eredményeseb bé tudják tenni munkájukat. A műszaki értelmiség sem akar e— helyben topogni, hanem ax üj, megnövekedett feladatok megvo. lósí'ása érdekében « közeli napokban megalakítja Szegeden is az Erdészeti Egyesület helyi csoportját, A tanfolyamokon megismerik az új szakmunkások és a szaktudásukat továbbfejlesztő dolgozók a nagy Szovjetunió számunkra nélkülözhetetlen tapasztalatait és útmutatásait, a Szovjetunió tizenötéves erdősítési tervét. Ezeknek az ismereteknek elsajátításával válik lehetővé a hatalmas, gazdagabb, jobb életet hozó tervek megvalósítása, amelyek között ott szerepel az Alföld fásítása is. Nén^azdasávunk erdősítési terve óriási jelentőségű, évszázadok mulasztásait pótolja és évszázadok rablógazdálkodásának káros következményeit számolja fel. A dolgozó parasztság soraiból kikerülő új erdei szakmunkások is hozzájárulnak ennek a megvalósításához. Az új szakmunkások és szaktudásukat továbbfejlesztő dolgozók munkája nyomán új erdők nőnek -i az alföldi sivár homokon és kopár területeken, ahol eddig "abadon pusztított a szél. Csamdékdűsabbá válik az Alföld, -készségesebb lesz a levegője és " múltban annyi áldozatot követelő. pusztító népbetegség, a tülőbaj ellen is sokkal könnyebb 'esz a védekezés. A szakképzés nyomán megjavul a munka s így biztosítjuk nagy célkitűzéseink megvalósítását népgazdaságunk minden teiiletén, dolgozó népünk felemelkedése érdekében. & oár'épités munká'ának ir'hiilözhetet'en eg>v«r« PÁRTMUNxáS OLVASD! TERJESZD