Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

4 CSűtörtök, 1950. febrcSr HL Sztálin elvtárs megjelent a Kinai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének fogadásán I Február 14-én Van-Csia-Szian, o Kinai Népköztársaság rendkí­vüli követe és meghatalmazott nagykövete fogadást rendezett MaoriJe-Tung, „ Kinai Népköztár­saság központi népi kormánya elnökének és Csu-En-Laj. a Kínai Népköztársaság külügyminisztere is az áVami közigazgatási taná­csa elnökének tiszteletére. A fogadáson megjelent I. V. Sztálin, a Szovjetunió miniszter­tanácsának elnöke. A fogadáson szintén jelen voltak többek között Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Molotov, Malenkov, Berija, Vorosilov, Mi­koján, Kaganovics, Bulganyin, Hruscsov miniszterelnökhelyette­sek, Csemouszov, az OTQSZ Szo­cialista Szövetséges Szovjet Köz­társaság minisztertanácsának el­nöke, Visinszkii külügyminisz­ter, Bugyonij, a Szovjetúnió mar­sallja, iioscsin. a Szovjetúnió kí­nai nagykövete. Gorkin. a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének titkára, Kuznyccov, a Szovjetúnió szakszervezeti taná­csának elnöke, valamint a sajtó, a tudomány és „ művészet képvi­selői. Kínai részről n fogadáson meg­jelentek többek között Li-Fu­Csun. az északkeleti kormány el­nökének helyettese, Csen-Bo-Da professzor. Sz. Azizov, a sziiiki­angl tartományi népi kormány elnökének helyettese, valamint a moszkvai kinai nagykövetség tag­jai. A vendüégck között ott voltak a népi demokratikus államok nagykövetei is, köztük Szobel. András, a Magyar Népköztársa­ság nagykövete. „d bírósági parancs még nem jelent szenet" Mór csak nyolcnapi szénkészlelte! rendelkezik az amerikai ipar Az amerikai bányászok a bá­nyatelepeken sztrájkőraégeket áL ií'tottak fel. A sztrájkéi ók az utolsó emberig távolmaradtak a munkától. Jelszavuk, amelyet a bányatelepeken nagybetűs felira. tokkal hirdetnek: „A bírósági pa­rancs még nem jelent szenet." A helyi szakszervezetek veze­tői sem a bírósági paranccsal, sem pedig a szakszervezetek or­szágos vezetőjének. Lewisnek „A Ludas Matyinak komoly sikere lesz a magyar határokon tul is" Szovjet vendégeink nyilatkoznak az első magyar szinesfilmről A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Budapestre érkezett szovjet vendégek meg­tekintették az első magyar szí­nesfilmet, a „Ludas Matyi"-ti A film levetitése után így nyilat­koztak : Tyihonov, a szovjet írószövet­ség főtitkárhelyettese, aki Faze. kas Mihály „Ludas Matyi"-ját oroszra fordította, a következő­ket mondotta: — Ugy látom, hogy a rende­zők és a színészek igen jó mun­kát végeztek, valamennyien ki­tűnően oldották meg feladatukat. A filmnek a szórakoztatáson túl komoly tanító és nevelő hatása is van. Híven tükrözi vissza a kor társadalmi problémáit, rá­mutat a magyar parasztság for­radalmi szellemére. A Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok nézői sok tanulságot me­ríthetnek majd a filmből. Novikov, a világhírű szovjet zeneszerző csatlakozott Tyihonov véleményéhez és külön kiemelte, hogy Szabó Ferencnek igazi népi motívumokból összeállított kí­sérőzenéje nagyszerűen festi alá a cselekményt. Avanyeszova, a VTT-ről ké­szült hatalmas színesfilm szovjet rendezője, kijelentette, a „Ludas Matyi" bizonyítja, hogy a ma­gyar filmgyártás mind művészi, mind technikai szempontból óriá­si ütemben fejlődik. Zámnskin, a Tretyakov-képtár igazgatója, hangsúlyozta, hogy a „Ludas Matyi" színösszeállítása valóban művészi és tele van nép művészeti elemekkel. Azt a meg­győződését fejezte ki, hogy a filmnek a magyar határokon túl is komoly sikere lesz. íD&kfx tiafLiy. elnézném A KIÁLLÍTÁST" Hosszú utat meglesznek a dolgozó parasztok, hogy láthassák „A nagy Sztálin harcos élete" kiállítást fl Kossuth rádió közvetíti az Operaház diszeliíadását r rA rádió csütörtökön 20 órakor a Kossuth-adón közvetíti az Operaházból a Magyar Népköz­társaság minisztertanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság által a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja alkalmából rendezett ün­nepi díszelőadást. Jelentékenyen eneiik az idén a Szovje un ó ruházati iparának termelését Az Idén többmint 40.000 uj ruha­modellt készítenek a Szovjetunió­ban. A textilgyárak a ruhákhoz új szövetmintákat terveztek és gyár­tanak. A selyemanyag termelése az idén a múlt évihez képest egyhar­madával emelkedik. Kötöttáruból másfélszer annyit gyártanak, mint 1949-ben. Jelentősen megnövekszik ebben az évben a cipőgyártás is. felhívásával nem törődnek. Ugy látszik, hogy a szakszervezet ve­zetősége és a helyi szakszerve­zetek vezetői kőzött nyilt ke­nyértörésre kerül sor, A newyorki rádió jelentése szerint kedden a vasutak és az ipar már csak nyolc napi szén készlettel rendelkeztek ég min denütt megkezdték a legszigo­rúbb takarékossági intézkedések bevezetéséti Newyork állam par­lamentje kedden egyhangúan 6s rekord gyorsasággal megszavaz­ta a szénadagolást elrendelő tör. vcnyjavaslaíot. A 400.000 bányász sztrájkjával egyidejűleg változatlanul to­vább folyik a Chrysler-művek munkásainak sztrájkja is. A százezres taglétszámú távbeszélő és távirómunkás szakszervezet február 12-ére sztrájkot hirde­tett, ha bérköveteléseiket addig, ra nem teljesítik. Elsötétítés Amerikában szénhiány miatt Az amerikai bányászok a ha­tóságok fenyegetései ellenére tö­retlen harci szellemben folytat­ják sztrájkjukat. A „Newyork Herald Tribüné" jelentése sze­rint Pittsburgh közelében véres összetűzésekre került sor a sztrájkoló bányászok és a bánya, tulajdonosok toborozta sztrájktö­rők között. A hatóságok teljesen tehetetlenek a végsőlúg elszánt sztrájkotokkal szemben. A szénhiány katasztrofális kö­vetkezményekkel fenyegeti az USA életét. A városok egész so­rában éjszakai elsötétítést vezet­tek be, mint a háború alatt Eu­rópában. Az Egyesült Államok keleti részében a vasúttársaságok bejelentették, hogy csak vasár­napig tart szénkészletük. Ha ad. dig „nem történik valami", leál­lítják a még működő vonatokat Nagyszeged egész dolgozó né­pe megmozdul, hogy lá.hassa, a nagy tanítómesterünk és vezé rünk, Sztálin elvtárs harcos éle­téi bemutató kiállítást. A városi dolgozók mellett nap mini nap jönnek a legkülönbözőbb közsé­gekből, tanyákból a dolgozó pa­rasztok, nők, férfiak, idősek és fiatalok egyaránt a kiállítás megtekintésere. Alig tudnak betelni a látniva­lókkal a falusi dolgozók és gyak­ran kijelentik, mennyire sajnál­ják, hogy messzire vannak Sze ged.öl, mert így csak egyszer tudják megtekinteni a kiállítás'.. A röszkei dolgozó parasztok, termelőcsoporttagok szerdán te­herautóval érkeztek Szegedre. — Olyan sok^n akartak jönni a kiállíiásra, hogy nem is fér. lünk fel a teherautóra mindnyá­jan — mondotta Császár János, a röszkei termelőcsoport tagja. Sokáig álldogálnak egy-egy képnél s alig akarnak tovább­menni. Kószó Imre, a röszkei termelőcsoport elnöke is hosszan nézi, különösen azokat a képe­ket, melyek elénk tárják mint szabadította fel hazánkat a di­csőségen Vörös Hadsereg, ho­gyan fejlődtünk Sztálin elvtárs útmutatása és támogátása nyo­mán. hogyan javult meg a ma­gyar nép élete is a Szovjetunió segítsége folytán. — Elnézném én több napig is a kiállítást — mondja Kószó Im­re. — Most látom csak tisztán, világosain, hogy minden eredmé­nyünk Sztálin elvtárs nevéhez fűződik, Sztálin elvtárs él min­den alkotásban. — Alig vártam már, — jegyzi meg Szekeres József — hogy láthassam ezt a kiállítást és olyan boldog vagyok, hogy meg. ismerhetem nagy vezérünk éle' téf. Á kiállítás megtekintése erőt és bizakodást önt a falusi dol­gozókba is. Díszes album fekszik a kiállí­tás első termének asztalán. Eb­be írják nevüket a látogatók a ezzel is bizonyságot tesznek a mély szeretetről, tiszteletről, me­lyet a nagy Sztálin iránt érez­nek. Egymás kezében adják itt a tollat üzemi munkások, dol­gozó parasztok és sorban álla­nak azért, hogy beírhassák a könyvbe a nevüket. Császár Já­nos röszkei termelöcsoport tag, Király István mórahalmi dolgo­zó paraszt ifjúnak, az pedig az alsóvárosi MNDSz egyik tagjá­nak kezében adja tovább a tol­lat s azután egy üzemi dolgo­zóhoz kerül, majd egy kis úttö­rő írja be a nevét a könyvbe. De nemcsak Nagyszeged te­rületéről, hanem még sokkal messzebbről is jönnek a kiállí­tás megtekintésére dolgozó pa­rasztok, akikhez eljutott a híre annak, hogy Szegeden lá* hatják a nagy Sztálin harcos éleiének történelmi eseményeit. Ugyan­csak szerdán a 130 kilométerre lévő Kevermes községből jöttek Szegedre dolgozó parasztok a kiállításra. Nagyon sokan többször is meg' zik a kiállítást és napokig beszélnek róla a munkahelye­ken és a falvakban. Sztálin elv­társ harcos életének megismeré­sével még jobban elmélyül a dolgozók szeretete és ragaszko­dása nagy barátunk és ráma­szunk a dicsőséges Szovjetunió s mindnyájunk bölca vezére: Sztálin elvtárs iránt. Kven-O-Dík a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi követe 'A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésé­nek képviselője Kven-O-Dik-et rendkívüli követté nevezte ki a Magyar Népköztársasághoz. A romániai pedagógusok a szovjet tanítási módszereket tanulmányozzák A román közoktatásügyi minisztérium mozgalmat indított az etovult pedagógiai módszerek kiküszöbölésére. A Szovjet-Román Tudományos Intézet segítségével lefordították a legkiválóbb szov­jet pedagógusok tizennégy művét és rendelkezésére bocsátották a romániai pedagógusoknak, hogy elsajátíthassák a korszérű pe­dagógiai módszereket. Minden agyes romániai tanerő megkapja a Szovjet Módszertan című útmutató könyvet is, ezenkívül pe­dagógiai körök alakulnak a szovjet módszertan tanulmányozásá­ra és a módszerek alkalmazására .,1949" szobájában te­le dosszié fekszik az asztalon. A benne lévő kartotékokon fehér cím­ke. raj'a felirat: ..Kon­ferenciák", „Perek", „Hidegháború". „Mun­Vcasikcrek", „Jelen é­sek", ..Tervek"... — Nos — mondja az öreg Esztendő, aki visz­szaifért velem, hogy vá­laszolhasson néhány kérdésemre vegyük elő a .,Küldetések" kar­totékját és használjuk fel a falraszerelt vetí­tővásznat, Mutasson rá a kar'o ékon egy névre és jelölje meg az illető küldetésének útirányát. Eleget tettem a kí­vánságnak. „Lconid Bo­riszkin, Sztalinogorszk­Szófia" — olvastam a kartotékról. Az öreg Esz endő bólin'oit. el. sötétítette a szobát, be­kapcsolta a vetítőgépet. A vásznat kék fény vonla be, majd kibon. lakoro t egy repülőtér eleven 'képe. Zúgva ér­kezett a repülőgép és középkorú, szerény vi­selkedésű. jólöltözött férfi szállt ki belőle. A repülőtéren várakozók örömmel fogtál: körül, gépkocsiba ültették. Boriszkint és Msérőit o következő képben már az egyik bulgáriai bá­nyánál látjuk, A szov­jet bányász munkaruhát visel, lemegy a tárnába. ahol sűrű sorokban ve­szik körül a bolgár bá. nyás.zok. Boriszkin be­indítja az egyik szénfej­tőgépet. majd. a másodi­kat. a harmadikat s az omló szén valóságos fo. hjammá árad. vízesés­ként zuhog alá. — Gyönyörű út voP — mondja „1949". —A szovjet sz'ahánovisia kilépett a világba. Hall. ja a széntömbök dü­börgését? ... De men­jünk tovább! „Stefán Tibor. Bra­iislava — Stavropol" — olvastam a következő nevet. Aranyló búzalenger hullámzik. Hatalmas kombájn úszik a ve'és tengerén, leányok vidám dala cseng. A széles­váüú szlovák paraszt nem veszi le szemét a kolhozmező pompás ké. péről. Társai — a szlo­vákiai paraszjküldöft­séq tagiai — szintén nem tudnak betelni a lá nivalóval. Egyik szét­harap egy búzamagot, a másik tenyerében símo. gatja. megint egy kitar­tón löveti a kombájn munkáját. — Jó dolog a tudo. mány — mondja Stefán Tibor az elmúlt eszten­dő hangos] ilmjénck KÜLDETESBEN (3rta : Qetujetujij Szerqejeo) vásznáról. — A föld mindenütt föld. de a Szovjetunióban olyan, mint sehol a világon. Ideje, hogy nálunlk is ígll legyen! — Igaza van — mond­ja „1949". — Akárcsak sztahánovistáink, kol­hozparasztjaink is más népek tanítói leltek. De nézzük 'tovább. Ujjam új névre bö. kött: „James MacCar­ren. Newyork—London A vásznon zavaros. szürke szín ömlő t el. A Ncwyorkból Európá­ba érkező óceánjáró ha­jó hídján lefelé bak'a'­nak az. utasok. íme egy kevély tábornok, arca olvan mint egy chicagói gangszteré. a bajúsza, akár a berlini ,.führeré". Ez toborozni jött. Mögötte fürgén emelgeti lábát egy űz. 1 e'ember. Zsebét dol­lárkölegek dagasztják. „Jóakaró", aki mindösZ­sze 30 százalékért haj­landó „megmenteni Eu­rópát". Kéjesen mosolygó arc. cai lünfk fel a képen Mac Carren szenátor úr, kezében nefelejcs-cso­kor, — Már bocsásson meg, hiszen Franco a spanyol Hoover — mondja mellette lépke­dő kémtársának, aki új­súgíróigazolványl lobog­tai kezében. — S Hoo­vert nem cserélném él száz Lincolnért sem. A korlát melleit fé­lénken szorong egy an­gol. A szenátor társa vihogva fedezi fel: — Figyelje csak, Sze. nátor uram] Ez az öreg Cripps. Egy fontot ho­zat magával és 200 grammot visz haza. Jó. mi? Mac Carren utálkozva ráncolja össze homlokát és kiemeli szájából a szivarvéget. hogy a ten­gerbe hajítsa. Az ame­rikai üzletember megra­gadja a karját, s az utolsó pillanatban meg. menti az enyészettől a szivarcsúkát: — Tessék csak idead, ni! Jó lesz ez még Churchillnek. hadd szív­ja végig! Egyszerre légiriadót jeleznek a szirénák. A kikötőben pánik tör ki, vala'ki megszólaltatja a rádiót. Förtelmes riká­csolás hangja tölti be a 'eret. „Amerika hang­ja" beszél: „A bolsevi­koknak nincs alombom. bájuk, a szuronyokat is bádogból gyártják!" Majd átmenet nélkül üvölti, hogy „a vörösök az USA 500 legnagyobb városára atombombákat készülnek hajífami." — Boriszkin munká­ja nyomán dübörögnek rx i-nmló 'zénfömbök — ezek a fajankók meg óombarobbandsnak sze­retnék feltün etnj — je­rriez'p mrn .1949". — Nézzük tovább. „Pavel BU ov. Moszk­va—Budapest". A csepeli üzem esz­tergályozó műhelye. Az egyik gép mellett a hí. res szovjet sz,]ahánovis­ta áll. Sokan stopper­órákon számolják a má­sodper ceke', miközben Bikov kése alól szikrá­zó forgácsok pattannak iki. Majd meglepett ki­áltások közepette ván­dorol kézről-kézre a kész munkadarab. Egy feke­tehajú. lelkes SzIT-es elragadtatásában leve­gőbe hajítja sötétkék, vöröscsillagos sapkáját. Tovább. „Ale: szandr Fagyejev. Moszkva—Páris". Öriási s adion, tíz és tízezer dolgozó lélékzel­visszafojíva hallgatja a szovjet földről érkezett vendég beszédét. Az író — mirh/ha hallgatói szívébe látna — a leg­fontosabbról beszél: a békés munka öröméről, a szabadságról és haza­szeretetről. — Mi, munkások, pa. rasz'ok, tudósok, költők, orvosok megőrizzük a cnviií-éfifit és icuVúrát, akármilyen veszettül is az impe­rialisták és lakájaik! ökölbeszorí'o't kezeik erdeje emelkedik az ég fel4, bocsi megerősítse Fagyejev szavait. Uj lép. ,,Achmed Mele. Tira­na-Moszkva". Ragyogó világosság ömlik el a moszkvai technikai főiskola 'tan­termén. Fiatal albán hajol a rajztábla fölé. A rajzlapon felirat: ,,Modern gyár terve". Achmed Mele szomszéd­ja a padban egy koreai, mögötte mongol, román, bolgár, kinai, cseh. ma. gyar, lengyel és más nemzetiségű diákok dol. goznak. — Szívből irigylem őket mondja az öreg Esztendő. — Nélkülem fejezik be a föld átala­kítását. Egyébként, biz­tos vagyuk benne, hogy mindegyikük hálásan emlékszik majd rám. hiszen végig értük dol! goz'um. S most, búcsú­zóul mutatok még vala­mi szépet! A vászonra pillantó!, tam: azúrkék fény. a békés ég kék szíve öm­löht el rajta. Millió és mülió ember megszánt­láthatatlan tömege özön­lőt' vörös zászlókkal és ranszparensekkel a vi­li g minden részéből Moszkva felé. a Vörös­'érre. Dtednlmes. eget­!öldct rázó kiáltással boldogságtól sugárzó arccal, egyetlen szói is. méitellek: — Sztálin!... Az öreg mellett ele. kor már o't áll a szo­ba — o világ t'ij gazdá­ja: „1950". Törhetetlen egészségű ifjú. — Nagy örökségei ha­gyok rád. fiam szólt hozzá .,1949". — Növeld tovább és ne felejtsd: a népeké a jövő/

Next

/
Oldalképek
Tartalom