Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-14 / 38. szám

Eddig közel 30.000-en tekintetlek meg „A nagy Sztálin harcos élete" kiállítást Nagyszegeden VH ÉVF. 38. SZAM ARA 50 FILLÉR. KEDD. 1950. FEBRUÁR 14. Ünnepi diszeiőadással nyitották meg Szegeden a Magyar—Szovjet Barátság Hónapját Hétfőn este a hösonség határtalan lelkesedése mellett mutatták he a „Sztálingrádi csata" második részét y asárnap délelőtt a szegedi Nemseti Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a szegedi dolgozók. Sokszázan jöttek el, hogy jelen legyenek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának megnyitóján. A színház vörös drapériákkal és jelmondatokkal feldíszítve fogadta az ünnepség résztvevőit, a színpadon a Magyar Dolgozók Pártja jelvénye, a Magyar-Szovjet Társaság emblémái között Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei voltak. a magyar és szovjet himnusz I a Szővejtimiót szerető ember. hangjai után Pamuk István elv. I nek. Mert a Szovjetunió iránti társ, a Nagyszegedi Pártbizott ság oktatási felelőse mondotta el beszédét. A barátsági hónap folyamán — mondotta többek között Pamuk elvtárs — még tovább kell mélyülnie annak a hálának, annak az odaadó szeretetnek, amelyet Szegeden is minden becsületes dolgozó érez felszabadítónk és nagy segítőnk, a Szovjetunió iránt. a Szovjetunió iránti szeretet, Sztálin elvtárs iránti szeretet egyúftal jelenti határ; 'talan gyűlöletünket a háborús uszító imperialistákko>l szemben, a Szovejtunióval való szoros és megingathatatlan sző. vétségünk jelenti a békefront szilárdítását és jelenti dolgozó népünk békéjének biztositékát. a barátsági hónap alkalmából fl Szovjetunió legjobb dolgozói közül elküldi hozzánk képviselőit, sztahanovistákat, művészeket, költőket, a tudomány élenjáró harcosait. Elküldi azért, hogy a termelés, a kultur0a tudomány terén elért legjobb eredményeit ós tapasztalatait átadja a magyar dolgozónak, hogy ezzel is segítse a szocialista Magyarország építését, ezzel is mélyítse a két nép közötti barátsá" got. Bátran mondhatjuk, hogy dolgozóink a termelő és az alkotó munka minden vonatán a barátsági hónap tapasztalataival jól fognak gazdálkodni, mert most már mindenki előtt világos az, hogy amit a Szovjetuniótól, a szovjet emberektől tanultunk, az mind hasznunkra vált, A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt meg az eddiginél is fokozottabb mértékben kell erősíteni a Magyar-Szov jet Társaságot. El kell érnünk, hogy az MSzT az ország legnagyobb és legerősebb tömegsze'vezetévé fejlődjék, hogy Nagyszeged dolgozó népét is felsorakoztassa a béketábor hatalmas .vezetője, a Szovjetunió és ennek bölcs vezcre, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs mögé. Az MSzT-ben van a helye minden becsületes, hazáját szerető, barátság, szeretet és ragaszkodás az igazi hazafiság próbaköve. Nem szeretheti eléggé hazá ját és népét az, aki nem szereti eléggé a Szovjetuniót, nem tanulmányozza kellőképpen a Szovjetuniót, a szovjet ember eredményeit, nem ismer, meg kellőképpen a termelés, a kuVura, a művészet, a tudomány terén elért hatalmas eredményeit. Az SzMT könyvtárai, előadásai mindenkinek módot nyújtanak arra, hogy a szovjet életet és szovjet eredményeket megismerje és a mindennapi munkában felhasználhassa. Legyünk büszkék arra — mondotta beszéde végén Pamuk elvtárs — hogy tevékeny résztvevői lehe tünk a magyar-szovjet barátság elmélyítésének, ezen keresztül aktiv harcosai békénk megvédésének, annak a szocialista építésnek, amelynek vezetője és szervezője a Magyar Dolgozók Pártja és annak bölcs vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs. Pamuk elvtárs beszédét többször félbeszakították a közönség felzúgó tapsvihara. Szeged dolgozói felállva, ütemes tapssal lelkesen ünnepelték Sztálin és Rá kosi élvtársakfitt, a felszabadító Szovjet Hadsereget, a Szovje' Hadsereg megjelent képviselőit. Az ünnepi beszéd után igen értékes és magasszinvonalu kultúrműsor következett. A közalkalmazottak Bartók Béla kórusa Kertész Lajos vezénylésével szovjet szerzők kórusművét adta elő. Az ÁYH és a honvédség tánccsoportja jeálig magyar népi táncokat táncolt. Radnóti Éva Kirszanov: „Ötéves terv" cimű, Koós Olya Tyihonov „Pohárköszöntő"' cimű versét szavalta el. A szegedi Nemzeti Színház művészei közül még igen sikeresen szerepelt Lengyel Erzsébet, KoUár Livia, Zent a Ferenc, Mezei Károly és Tábor! Nóra különféle szovjet tánc-, zeneszámokkal és szavalatokkai Ugyancsak nagy sikert aratott n szegedi Kender gyár énekkara is A fenséges szárnyalású szovjet versenk. a magyar tömegdalok, n tánccsoportok népi pompája igazi bensőséges ünnepi hangulatot árasztottak a szegedi színházban. A magasrendű szoviet kultúra és n szocializmus felé haladó magyar művészet alkotásai fonódtak, áradtak, ölelkeztek a szinpailon meg „ nézőtéren ülő dolgozók szivében mikor a rendörzenekar hangszerein felhangzottak a műsort befejező Internacionálé hangjai, mindnyájan éreztük, hogy n most megindfuló Magyar-Szovjet Barátság Hónapja újabb lépés lesz azon az úton, amelyen népünk egyre közelebb jut a szebb, igazabb, emberibb élet. „ szocialista társadalmi rend felé. Rákosi e'vtárs besséde a csehszlovák sajtóban és rádióban A csehszlovák lapok és a rádióál lomások részletesen ismertették Rákosi elvtárs beszédét, amely az MDP Központi Vezetőségének pénteki ülésén hangzott el. A Rudé Pravo, a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja kiemeli Rákosi elvtárs nak azt a ki j elentését, hogy a magyar népi demokrácia teljes erővel mozgósít minden tisztességes embert az új háború ellen irányuló küzdelemre. Á Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a növénytermelés fejlesztéséről az 1950. és 1951. évben A minisztertanács február 9-i ülésén foglalkozott növénytermelésünk fejlesztésének kétéves tervével és ezzel kapcsolatban a következő nagyjelentőségű határozatot hozta: Növénytermelésünk színvonala a felszabadulás óta, különösen a hároméves terv eredményeként, jelentősen emelkedett. A termésátlagok a három aszályos év ellenére általában elérték, sőt egyes növényeknél tul is haladták a háború előtti színvonalat. 1949 őszén a felszabadulás éVőtti terület háromszorosán végeztünk őszi mélyszántást és jelentősen kiterjedt a tarlóhántás területe is. A növénytermelés színvonala mégis lényegesen alacsonyabb, a termelés önköltsége pedig sokkal magasabb, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban, különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista mezőgazdaságában. Míg nálunk a búza termésátlaga kat. holdankint 7.5 mázsa, addig a Szovjetunió búzatermelő vidékem átlagosan kat. holdankint 12—14 mázsa. ötéves népgazdasági tervünk ezért egyik főfeladata ként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát az ötéves terv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelnünk. Az ötéves tervben kitűzött cél megvalósítása érdekéhen a Népköztársaság minisztertanácsa növénytermelésünk kétéves terveként azt a feladatot állítja a me. tógazdaság dolgozói elé, hogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dolgozó parasztoknál 10 százalékkal emeljék fel az átlagterméseket, az 1949. évi termésátlagokhoz képest. E feladat megvalósításához Népköztársaságunk kormánya áz állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni dolgozó parasztok számára nagyarányú támogatást nyújt. Az ötéves terv előirányzata 1950-ben és 1951-ben újabb 280 gépállomást, több mint 7300 új traktort, 350 arató- és aratócsép. lőgépet és többezer egyéb korszerű mezőgazdasági gépet juttat a mezőgazdaságnak. Nagy mértékben emelkedik a műtrágya és a növényvédőszerek gyár. tása, a vetőmagvak nemesítése és elsaaporítása, valamint az öntözés és a talajjavítás céljaira fordított beruházások összege, A mezőgazdasági szakoktatás intézményeinek széleskörű kifejlesztésével, a szaktudás emelésének olyan lehetőségeit teremtette meg Népköztársaságunk, amilyen soha mezőgazdaságunk dolgozói számára még nem volt. Együttvéve mezőgazdaságunk fejlesztésére a kormány 1950-ben és 1951-ben közel kétmilliárd forintot fordít s ezzel az óriási áldozattal az ipari termelési gépei, technikai segítségét és a tudomány legújabb vívmányait biztosít, ja a mezőgazdasági termelés számára. A növénytermelés színvonalának emelését, a termésátlagok növelését leggyorsabban és legnagyobb mértékben az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok érhetik ©1. Az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeti csoportoknak a Népköztársaság kormánya minden támogatást megad ahhoz, hogy a technika és a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazásával magasan az átlagos színvonal fölé emeljük termelésüket. Népköztársaságunk kormánya megad minden segítséget ahhoz is, hogy az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok emeljék termelésük színvonalát és magasabb termésátlagokat érjenek el. A gépállomások gépi ereie, traktorai, talajművelő és vetőgépei a dolgosé parasztság kisüzemi gaz daságai számára is biztosítják a jobb és gyorsabb -gépi munkát. & termelési szerződések rendszerévei nemesített vetőmaghoz, mű. •trágyához és a szükséges védekező szerekhez juttatja Népköz, társaságunk kormánya a dolgozó parasztságot. A földművesszövetkezetek szervezett ereje pedig a tervszerű gazdálkodást, a biztos értékesítés és a mezőgazda, ság szocialista tényezőinek állandó támogatását teszi lehetővé az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok szái mára is. A minisztertanács megállapítja, hogy a növénytermelés színvo. nalának, a termésátlagok emelé. sének leghatékonyabb és legcélravezetőbb eszközei: a tudományosan megalapozott agrotechni. kai módszerek széleskörű alkalmazása, a trágyakezelés és trigyahasználaJt megjavítása, a növényvédelem fejlesztése és hely€3 vetésforgóik bevezetése. A minisztertanács azt is megállapítja, hogy növénytermelésünkben elmaradott. helytelen termelési módszereket alkalmaznak és termelőink sok helven nem fordítanak kellő gondot a helyes talajművelésre, a gondos trágyakezelésre, a vetőmagvak kellő tisztítására és megválogatására. Különösen tapasztalható a he. lyee módszerek alkalmazásának hiánya olyan nagyjelentőségű növényeknél, mint az őszi és tavaszi gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a rostos növények. Ezeknek a növényeknek a termésátlagai messze elmaradnak amögött, amit helyes termelési eljárások mellett el lehet érni és amit dolgozó népünk jólétének emelése és népgazdaságunk fel. virágoztatása érdekében a nép államának és a mezőgazdaság dolgozóinak közös erőfeszítéséve] el kell érnünk. A minisztertanács ezért növénytermelésünk kétéves fejlesztési tervének idejére a következőket írja elő: • 1. Az állami gazdaságok a következő termelési módszereket és rendszabályokat alkalmazzák b) A magról szaporítandó nö- ségeket a földművelésügyi mivények veté-ét vetőgéppel végez- niseter külön rendeletben áiiapitzék és minél nagyobb mértékben sa meg. alkalmazzák a traktorventatású vetőgépeket, hogy ezzel a vetés idejét lerövidítsék és a legmegfelelőbb időben vethessenek. a) Az őszi és tavaszi kalászotok, a hüvelyesnövények, takarmánynövények, olajosmagú növények stb. learatása után tíz napon belül végezzék el a tarlóhántást. a talajban lévő nedves, ség megőrzése és a gyomok Írása céljából. A tavasszal bevetésre kerülő 'erületen előző ősszel legkésőbb december 10_ig végezzenek őszi •élyszántást. Az őszi mélyszánást traktorral 20—25 cm. me-en végezzék, az eddig sekélyen művelt talajokon pedig évente 3 cm-rel mélyítsenek. A megfelelő mélységben szántott talajnál pe. g minden évben 2—3 cm. mélv' gkülönbséggel szántsanak, hogv "kerüljék az eketalp betegséget A földművelésügyi miniszter 1950 június l-ig rendelettel határozza meg. hogy az ország mely futóhomok és szikes területein keli az őszi mélyszántás helveit tavaszszal szántani. c) Használjanak több szervest r ágyát és műtrágyát. Ennek érdekében: 1950 december 31-ig minden állami gazdaságlttn vezessék be a helyes trágyakezelóit, melynek módját a földművelésügyi miniszter külön rendelettel állapítsa meg. Különösen a homoktalajo-ton valósítsák meg a zöldtrágyázást és 1951-ben a savanyú homoktalajokon a szántóföldi terület legalább 10 százalékán alkalmaz zanak csillagfürt zöldtrágyázást a meszeshomokú talajokon pedig elsősorban somkóró zöldtrágyázást. Az egyes növények termelésénél felhasznált műtrágya mennyi. d) Az állati és növényi kártevők pusztításaínak megakadályozására a következő rendszabályokat alkalmazzák: Az előrelátható kártevők ellen előzetesen védekezzenek és kártevők jelentkezésekor azonnal kezdjék el a permetezéseket és védőporozásokat Gondosan védekezzenek a gabonafélék gombabetegségei ellen és ezek vetőmagjait csávázzák. A borsó zűzsiktelenítését a cséplés után 14 napon beiül végezzék el. A pockok és egerek mérgezését, valamint az ürgék szénkénegezéssel történő irtását minden évben legalább egyszer, az állami gazdaságok területén egyszerre és általánosan hajtsák végre. Az állami gazdaságok területén necsak a szántóföldön, hanem a