Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-12 / 37. szám

6 r" Vasárnap, 1950. február r2. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY SZERVEZÉSÉRŐL pénteken este a Pár tokta­tás Házában megtartot­ták a Nagyszagedi Pártbizottság által rendezett előadássorozat utolsó előadását. Léderer Ferenc elvtárs előadása elején összefog­lalta az első három előadás anyagát, majd ezután a verseny szervezésének kérdéseit ismer­tette. Lenin elvtárs nem győzte hangsúlyozni — mondotta Léde rer elvtárs — azt, amire Rákosi elvtárs is számtalanszor felhív­ta figyelmünket, hogy a szocia­lista verseny széles méretű meg­szervezésének igen fontos eszkö­ze, nyilvánosságra hozni a kon. krét jó és rossz példákat. Erre van szükség — mondja Lenin — és nem száraz, bürok­ratikus jelentésekre a szociális ta versenyről. Ha a lelkesítő példákat, az összes lehetőségek, különösen a sajtó kihasználásá­val állandóan és rendszeresen népszerűsítjük, ez a szocialista munkafegyelemre való nevelés nek egyik legjobb módszere. N em kétséges, hogy egyre jelentősebb sikereinket a tömegek szocialista versenyének megszervezésénél nagymértékben annak köszönhetjük, hogy Pár­tunk ezt a lenini útmutatást is mind eredményesebben alkal mázza. Léderer elvtára ezután a he­lyi konkrét példákat hozta fel hangsúlyozva, mennyire fontos az üzemekben elhelyezett táblá­kon a legfrissebb eredmények közlése, a legjobb eredményt el érőik népszerűsítése és munka módszereik ismertetése. Azután Lenin és Sztálin elv társaknak a verseny szervezésé­ről szóló tanításairól beszélt. Lenin és Sztálin elvtársak szá­mos döntőfontosságú irányelvet adtak a verseny gyakorlati szer­vezéséhez. A verseny nem kam­pány. Néhány üzemünkben a sztálini műszak után visszaesett a verseny lendülete. Itt a hiá­nyos politikai munka következ­tébon maguk a dolgosok is egy­szerű kampánynak tekintették a versenyt. Sztálin elvtárs pedig azt tanítja: „A verseny valójá­ban a szocializmus építésének kommunista módszere". Megszüntetni a versepy kam­pányszerüségét — ez elsősorban annyit jelent, hogy tanulással, jó politikai felvilágosító munká­val kell üzemi vezetőkben és a tömegekben tudatossá tennünk a szocialista verseny társadalom­átalakító szerepét. A verseny a termelékenység fokozásának s ezen keresztül az életszínvonal emelésének eszkö­ze is. Saját példánkon is tapasz táljuk, hogyan vezet a maga­sabb termelékenység jobb élet­hez. Egyedül a gyáriparban 103 százalékkal nőtt két év ég öt hónap alatt a termelékenység s ezzel együtt 40 százalékkal dol­gozó népünk életszínvonala. £ lképzelhető-e, hogy időn­kint „lemondjunk" a több és jobb termelésről, hogy időn­kint „felfüggesszük" a jobb élet­re való törekvés ösztönzőjét, a munkaversenyt? Semmieoetre sem. Ha elértük a termelékeny, ség és az életszínvonal egy bi­zonyos fokát, nem állhatunk meg ennél. A termelékenység mai eredményeivel távolról sem elé­BaSo'xelengyst ajándékozott a texlElHombin.it pártszervezete (Tudósítónktól.) A Szegedi Textil kombinát üzemi pártszer­vezetének vezetősége meleg sze­rel ojt el nyújtott át Kocsis Má­tyás elvtársnak egy 1000 forint értéle ű baba kelengyét és 900 fo rintos gyermekkocsit. Kocsis Mátyás elvtárs boldo­gan vetfe át újszülött gyermeke részérő az ajándékot és megígér­te, liogy hálából s a Párt iránt érzott határtalan szeretetének ki­fejezéseképpen munkáját ezu-tón még ontud'atosnbban végzi a szo­rinlizmus mielőbbi megvalósítása érdekében. Kéme* Egz(er. gedhetünk meg. Sem a termelé­kenységnek, sem a jobb életnek nincs felső határa — nincs te­hát határa, „befejezése" a ver­senynek sem. Minél szélesebb é3 eredményesebb a verseny, annál jobban élünk, annál hamarabb jutunk el a szocializmushoz. Ha üzemeinkben méig ma is kampányszerűség mutatkozik a verseny szervezésében, az első­sorban mindennek meg nem ér­téséről tanúskodik. De persze, mást is mutat. Többek között azt, hogy nem egy üzemünkben a vezetők bizonyos fokig elma. radtak a tömegek versenylendü­letétől, időről-időre elkényelmes­kedés jelei mutatkoznak. Másutt éppen a hiányos öntudat, vagy a laza munkafegyelem uszályába kerülnek üzemi vezetőink s ahe­lyett, hogy kommunista terv­szerűséggel kezükbe vennék a verseny irányítását, úgy vélik, hogy az egyszer elindult és nagy eredményeket elért verseny „ma­gától" is tovább megy. A kampányszerűséget kikü­szöbölni — elsőrangú feladat. A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtása pártszerve zeteink és szakszervezeteink szá­mára annyit jelent, m'nt fellép­ni minden olyan jelenség ellen amely a versenyt „akcióvá", „di­vattá" akarja süllyeszteni. A rria van szükség, hogy az egyes dolgozók rendszere­sen és állandóan túlteljesítsék saját normájukat, sőt — ahol a tervet már felbontották — saját egyéni tervüket. Nem arra van szükség, hogy megelégedjünk a sztálini műszak kétségtelenül nagy sikereivel, hanem arra, hogy felkutassák e sikerek for­rását, hogy eredményeit csupán kiindulópontul tekintsük még ha­talmasabb versenyeredmények elérésére. Nem Időnkinti és ideig­lenes „nekibuzdulásokra" van szükgég, hanem arra, hogy ki­küszöböljük az ellanyhulásokat és ingadozásokat, hogy üzemi vezetőink minden feladat közül éppen a versenyt tekintsék leg­fontosabbnak, hogy szünet nél­kül szervezzék a versenyt. Ne elégedjenek meg az egyéni ver­senyzők mai számával —• növel­jék állandóan az egyéni verseny­zők tömegét, alapos versenyszer­ződésekkei. jól szervezett ellen­őrzéssel biztosítsák a verseny ki­szélesítését és elmélyítését- Ala­kítsanak újabb ós újabb brigádo­ltat, támogassák a sztahanovis­tákat. Teremtsék meg a verseny­zés műszaki előfeltételeit, a mű­szaki értelmiség fokozottabb be­vonásával és segítseirek elháríta­ni mlfiden akadályt a verseny útjából. Röviden: ellanyhuhás, határidőkre .várás, szakaszokra bontás helyett szüntelenül és tervszerűen szervezzék, irányít­sák versenyt. Munk a ver s enym o zgalrmmk to­vábbi fejlődését segíti elő a dol­gozóknak az kezdeményezése, amely felszabadulásunk ötödik évfordulóját, április 4-ét munka­felájánlásokkal. magasabb telje­sítménnyel akarja megünnepelni. Április 4-e várható hatalmas eredményei évven azzal A'litanak MIT AKAR A COLLEGIUM MOSICUM? méltó .emlékművet a hazánkat felszabadító dicső szovjet hősök ezreinek, hogy szocialista mun­kaversenyünk újabb hatalmas fel­lendülését. segítik majd elő. kJ óhánv üzemben megiszédül­• * teik a Sztahánov-mozgalom sikereitől és most csak azt tart­ják döntő feladafnak. hogy né­hány kiugró teljesítményű mun­kás további munkáját segítsék, Pedig a Sztsahánov-mozgalom is csak ott szélesedik, ahol tömegok vPiAnyeznek a munka termelé­kenységéért- Sztálin elvtárs nyo­matékosan figyelmeztet: Csakis a milliós tömegek munkalendülete és munkalelkesedése biztosithat­ja a munka termelékenységének azt a folytonos növekedését, melyl nélkül a szocializmus vég­leges győzelme a kapitalizmus felett elképzelhetetlen." Nem ele­gendő az, hogy csak a legkiemel­kedőbbeket népszerűsítsük. A Sztahánov-mozgalom nem homályosíthatja el. nem csökkentheti az átlagos munká­sok szocialista versenyének je­lentőségét, amelytől Igen nagy eredmények várhatók. Ne feled­jük el, a termelés sikerét n köze­pes. az átlagos emberek döntik ol. Néhány szakszervezeti, vagy üzemi funkcionárius különösen addig, amíg a Párt fel nem hív­ta a figyelmet erre. igyekezett túl centralizálni a versenyt. Iro­dából próbáltak szervezni, ha­lomra gyűjtötték a versenyvál­lalásobat, bürokratikusán kezel­ték a tömegek kezdeményezését. A helyi konkrét példák után a dolgozók szaktudásának fontos­ságáról beszélt Léderer elvtárs. A mi legjobb eredményt elért dol­gogóink is azok közül kerüknek ki, akik alaposan elsajátították szakmájukat, mesterei a techni­kának. A verseny továbbfejlesz­tésének egyik legfontosabb esz­köze a dolgozók szakrhai tudá­sának továbbfejlesztése. I epin és Sztálin elvtárs fi­gyehneztette az élenjáró­kat kötelességeikre, az elmara­dottaknak nyújtott elvtársi se­gítség nagy jelentőségére. Lenin és Sztálin elvtársak többször rá­mutattak az értelmiség munká­jának fontosságára. A műszaki értelmiség jó, vapjy rossz mun­kája igen komoly mértékben se­gítheti. vagy gátolhatja a ver­senyt. Meg kell állapítani, hogy a műszaki, értelmiség soraiban a legutóbbi időben komoly fejlődés mutatkozik „ népi demokráciá­hoz és a termeléshez való vi­szonyban. De megállapíthatjuk, miközben a munkásság körében már sikerült frontáttörést elér­nünk, a mérnökökről még nem lehet ezt mondani. Befejezésül arról beszélt az előadó, hogy a magyar dolgozó­kat a verseny fejlesztésében a szovjet dolgozók példája lelkesíti, a szovjet dolgozóké, akik számá­ra Lenin és Sztálin mutatnak irányt, akiket gi Bolsevik Párt vezetett és vezet „ versenyben. A magyar dolgozókat a ver­seny fejlesztésében a Párt, Rá­kosi elvtárs irányítja, a Párt, amely Lenin és Sztálin elvtársak szocialista munkavorsenyrői' szó­ló tanításait alkalmazza a ma­cvar víszonvokra „A művészet a népé. Gyökereinek mélyen a nép közé kell ereszkedni­ük." Ezt a lenini útmutatást irta hangversenytermének homlokzatára Zenekonzervatórium. Mit jelent ez a lenini idézet a mi számunkra, a dolgozók, a nép, az egész haladó emberiség számára? Azt jelenti: a művészet nem élhet a néptől, a haladástól, az emberiség közügyéföl elvonatkoztatva, a maga fellegvárába bezárkózva, — hanem a haladás, a nép, a munkásosztály nagy ügyét kell szolgálnia. S mit jelent ez a lenini mondás a Konzervatórium számára? Puszta dekorációt, potemkinizmust, jelmon­dat-sablont. Csak díszes kirakat­felirat ez a falrabiggyesztett idézel a Collegium Musicum hangverseny­termében, az idézet irányiszabó fel. adatát nem valósította meg a Kon­zervatórium, Ezt muiafjdk mindé, nekelőtt a Collégium Musicum hangversenyei. Szép és nemes elgondolás, hogy a Konzervatórium tanárai zenepeda. gógiai munkájukon felül művészeti munkát is végeznek és kamarahang­versenyekkel teszik színesebbé és mozgalmasabbá Szeged szegényes zeneéletét. Helyes, hogy a Collegium Musicum müsorpolitikája az orosz muzsika megismertetését is szolgál, ja, amikor műsorán Glinka, Borodin kevéssé ismert műveit szerepelteti. Jó volt, hogy ez a konceriidény Chopin^konceriekkel kezdődött, hi­szen most ünnepelte a haladó világ nagy lengyel népi zeneköltő halá­lának százéves évfordulóját. De feltétlenül és súlyosan hibáztatandó, hogy a Collegium Musicum hangver­senyeit mindig ugyanaz a nagypénzü polgári közönség üli végig. Semmibe veszik a Párt fáradozását, semmibe veszik a népi demokrácia kuliúrfor. radalmát, a Collegium Musicumnál a művészet, a zene még mindig a nagypénzűek monopóUuma maradt, A Collegium Musicum még soha­sem vitt koncertjeire üzemi dolgozó­kat. A Konzervatóriumnak nem szívügye a "ép, a dolgozók kiműve­lése arra nem várhat, hogy az üze­mi dolgozók termelőmunkájuk hő­sies teljesítése közben otthagyják üzemeiket s munkaidőben hangver­senyekre menjenek. De nem is ez a megoldás, hanem az. hogy a Colle­gium Musicum művészei menjepek el az üzemekbe és üzemi koncertek* kel színesítsék is gazdagítsák dol­gozóink életét! A közelmúltban az egyik szak­szervezet kultúrdélulánon való sze­replésre hívta a Collegium Musicum művészeit. A tanárok pénzt kértek a szereplésért, a szakszervezet pedig nem tudott fizetni s igy a kultúr. délután elmaradt. A Collegium Musicum pénzért árulja a kultúrát. Neki nem a dolgozók kiművelése, a művészet mind szélesebb rétegekben való ter. jesztése a fontos, hanem a pénz, a haszon, a kapitalista profit. A nép­művelés, a szocialista kultúra terjesztésének nagy feladatát puszta üzletté aljasitja le. De le is nézi a Collegium Must. cum az üzemi dolgozókat. A Kon­zervatórium egyik tanára, Tornyos György — aki különben igen tekin­télyes fizetéspótlékot kap az állam- • tói tudományos munka cimén s aki a Konzervatóriumi Mefesz Zenekar munkáját is állandóan szabotálja< — nemrég kifejtette, hogy a dolgo­zók nem értik meg az ő művészelü­ket, a munkásoknak, a dolgozóknak magas a zene! Mit akar a Collegium Musicum t Igényes, nívós, korszerű kultúrát, vagy langyos elefántcsonttorony­individualizmust, enervált „köldök­nézést" ? A mai szocialista kultúrában a zeneművészek feladata, hogy visz­szaadják a zenének nagy társadalmi szerepét és a haladó emberiség ügyének szolgálójává tegyék. A művész legyen élenjáró tagja az em. beri társadálomnak, nevelő és taniló, aki szerepléseiben nagy erkölcsi és esztétikai ériéket képvisel. Ne fe­ledjék el a Collegium Musicum mű­vészei a kiváló szovjet zeneszerző, Sosztakovics szavait: „A zene ne le­gyen többé jóllakott Ínyencek és széplelkek mulatsága, hanem az em. beriség ügyét szolgáló hatalmas tár­sadalmi erővé váljék a haladásért, az érlelem diadaláért folytatott harcban Mit akar a Collégium Musicumf Válasszon, hol akar elhelyezkedni, szocialista kultúra határán innen-e, vagy túl? De ne töprengjen sokáig, mert a kultúrforradalom nem hagy sok időt a töprengésre! V—J— Fokozott érdeklődés a Szabad Föld Téli Esték iránt Negyven százalékkal emelkedett Nagy szeged községeiben a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak szama Nagyszeged községeiben és tanya­központjaiban a Szabad Föld Téli Esfék előadásainak látogatottsága az utóbbi időben átlagosan 40 szá­zalékkal emelkedett a december hó­naphoz viszonyítva. Emelkedés ta­pasztalható még a Anyaközpontok­tól távollévő iskoláknál is, ahol Szabad Föld' Téli Estéket rendez­nek. A Várostanyához tartozó bo­járhalmi iskolánál az elmult hónap­ban husz-huszonnégy hallgató vett részt a Szabad Föld Téli Esték előadásain, most pedig a létszám dlériie a 124-et. A Mórahalamhoz tartozó királyhalmi iskolánál a NAGYON SZERETEM SZTÁLIN ELVTÁRSAT A Magyar-Szovjet Tár­saság székházában napon­ta ezren és ezren tekintik meg A nagy Sztálin har- „ cos éle.'e" című kiállítást, szemben. A felszabadító — Bizony nem is volt Üzemi muríkások, dolgo. hadsereg kíniéli a várost, olcsó a mj szabadságunk, ' í _ 7 - J : JLt 7. .. /wl mvf Cn/níf*l lollrf/í /Í7 -J Z A 1 - • zó parasztok, diákok, ér­telmiségi dolgozók tanul­mányozzák a kiállítást, a gyönyörű, művészi képe. ket, amelyek Sztálin elv­társnak, a szovjet népért és a világ összes dolgo­zóiért folytatott harcát mutagják be. A látogatók egyik cso­portját Viszmeg Mária, a Pedagógiai Gyakorlóisko­la egyik tanulója vezéti. Viszmeg Mária mindössze 12 éves. ö maga nem lát­szik ki a csoportból, csak a hangja halla'szik. amint értelmesen magyaráz a Kotró-telep dolgozóinak. — Ez a kép, elvtársak Budapest ostromát ábrá­zolja. — magyarázza Visz. meg Mária.. — Láthatjuk a Vöéos Hadsereg felsza­badító harcát, amelyet a magyar dolgozó népérf vív a fasiszta hordákkal mert Sztálin elvtárstól azt a parancsot kapta, hogy a várost nem el­pusztí ani, hanem felsza­badítani kell. Sok vérál­dozatba került ez a di. csőséges Vörös Hadsereg­nek — mondja a kislány, s azután tovább vezeti a dolgozókat. Ez a kép közvetlen a felszabadulás utáni időket ábrázolja. A szovjet katona megosztja kenyerét Budapest éhező népével. Itt. ezen a ké­pen láthatjuk, hogy a — mondják többen is. — Eddig nem is lát vek leL jes egészében, milyen nagy harcot folytatott Sztálin elvtárs érettünk is. Most, hogy megismerjük Sz'á­lin elvtársat ifjú Hcorától kezdve, s megtudjuk, menyi áldozatot hozott a dolgozó népért — mé'gin. kább megszeretjük. — Ez a kép azt a je­lene'et örökíti meg magyarázza Viszmeg Má­ria, — amikor Lenin elv. elnyomók, a kizsákmá­nyolók uralmát. Viszmeg Mária napon<­ta több csoporyol is vé­gigvezet a kiállításon. Szülej munkásak. Sztálin elvtárs lehetővé tette szá­mára is. hogy lunulhas. son. Éppúgy, miny a töb­bi dolgozók gyermekei. — Szívesen vezetem vé'­gig a* elvtársakat a kiál­lításon — mondja — mert én nagyon szeretem Sztálin elvtársat. Neki köszönhetem, hogy felsőbb iskolát is végezhetek majd és nem kell meg. állnom a hat eleminél. Szabad Föld Téli Esték látogatóinak száma csak egy izben haladta meg a húszat. Ma már itt is eléri ez a létszám a százhúszat. A Ruzsa.iá. ráshoz tartozó honvéderdői Iskolá­nál esténként eddig 20—21 hallgató helyett ma már 70-en gyűlnek ösz­sze, hogy meghallgassák az elő­adást. Ugyamcsak a Város'anyához tartozó irodasori Iskolánál 80 do1 gozó paraszt jön össze esténként. Ezeknek az Iskoláknak körzetében általában nincsen annyi tanköteles gyermek, mint amennyi felnőtt vesz részt a hetenként megrendezendő Szabad Föld Téli Estéken. Nagyszeged területén 96 helyen folynak a Szabad Föld Téli Esték. Mindenütt emelkedik a látogatók létszáma, csupán Tápé községben csökkent az utóbbi héten. Nagyban járult hozzá a látogatottság emel­kedéséhez, hogy a íalusi MNDSz és EPOSz-szervezetek, ugyanígy a Magyar-Szovjet Társaság helyi szervezetei kultúrműsorral segítet­tek és tették szinesebbé az estéket. Tovább emelkedik majd a falusi Szabad Föld Téli Esték Színvonala is ezentúl, mert a szegedi Gyufa­gyár dolgozóinak kezdeményezésé­re az üzemek kulturgárdái, kultur­csoportjai látogatnak majd ki es­ténként és kultúrműsort mutatnál be a falusi és tanyai dolgozóknak Szovjetunió segítségünkre társ hazatér száműzetésé- Azért magyarázok itt a siet. nyersanyaggal látja el üzemeinket, nagymeny. nyiségü gabonát szállít, hogy megkönnyítse a dob gozó nép építő munkáját. Viszmeg Mária igen ügyes vezető. Értelmesen magyaráz s a dolgozók sokat, tanulnak a kiállí­tásból. böl és lelkesítő beszédet mond ^ a cári elnyomás alatt szenvedő orosz pa­rasztoknak. Az arcokon látni lehet, mennyire hisznek a dolgozók Lenin elvtársban. Szin'e látják már azt az időt. amikor Lenjn és Sztálin elvtárs vezetésével megdöntik az kiállításon olyan lelke sen, meft azt akarom, hogy Sztálin elvtársa mindenki szeresse, hiszen Szfálin elvtárs nagyon sokat küzdött és harcolt azért, hogy mi ts olyan boldog, szabad életet él­hessünk. mint a Szovjet, unéó dolgozói. TAVALY a Gyümölcsért ékesítő NV. 12.000 vagon forgalmat bo nyolitót't le. amiből 8000 vago­gyümölcs, 4000 pedig zöldség volt 1950-ben a tavaly forgalomba ke rült gyümölcs és zöldség mennyi­ségének csaknem kétszeresét áru sítja. Tízezer vagon gyümölcsre és ízezer vagon zöldségre emelkc-Ht az idén a. vállalat forgalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom