Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-12 / 37. szám

2 Vasárnap. 1990. február tX uniótól kaptunk. Az & nyolcvan, tagú parasztdel«"ácíó, — amely a mult év nyarán öt hetet töl­tött a Szovjetunióban és tövé­ről-hegyére megismerte a szocia­lista mezőgazdaságot, visszatéré­se után a dolgozó parasztok százezrei előtt közvetlen tapasz­talat alapján meg tudta cáfolná a kolhozok: a szőrt rágalmakat és egyben hirdetőjévé vált a szov­jet mezőgazdaság óriási fölényé­nek. Mint az iparban, úgy a me­zőgazdaságban is. a Szovjet­unió segítsége és tapasztala­tainak Magyarországra való átültetése adott számunkra felmérhetetlen támogatást. A dolgozó parasztság érdeklődés* a társastermelés telé lordult I <— Közrejátszott ebben a han­gulatváltozásban pártunknak és a magyar kommunistáknak nagy tekintélye is. A dolgozó pa­rasztság ötéves tapasztalata alapján meggyőzödlőtt róla. hogy mi csak olyat ajánlunk neki, ami érdekében való, ami javára vá­lik. — Ezek a tényezők oda vezet­tek, hogy ősszel ugrásszerűen megnőtt a termelőszövetkezeti mozgalom, hogy nincstelenek és szegényparasztok mellett, egyre fokozódó számban jelentkeznek a iözépparasztok. Moet már az or­szág falvainak tőbb mint egy­harmadában vannak ilyen ter­melőszövetkezetek és megjelen, tek az első fecskék: az olyan falvak, ahol a föld­területek nagyobb részét már termelőszövetkezet kereté, ben művelik meg. A dolgozó parasztság érdek­lődése a társas termelés felé for­dul és ami nem kevésbbé fontos, a termelőcsoportok tagjai — fel­lelkesülve a szövetkezés eredmé­nyein és kézzel fogható fölényén — öntudatosan, magabiztosan, jövőbe vetett bizalommal dolgoz­nak tovább. A kezdeti tétovázást és bizonytalanságot elfújta a ta­pasztalás, a siker szele. — A termelőszövetkezetek és gépállomások első országos ta­nácskozása, amely két héttel ez. előtt volt. megmutatta, hogy ezen a téren is, a szocializmus építése terén, a falun milyen változás történt. Gazdasági eredményeink mellett szellemi téren is jelentékeny sikereink vannak A szovjet filmek végre ki­vívták maguknak a megérde­melt elismerést. Ugyanez vonatkozik a szovjet színdarabokra és a szocialista kultúra minden egyéb termékére. Nem győzzük kielégíteni azt a feltámadt kultúrszomjat. amely nemcsak a marxista-leninista klasszikusokat, de a szépiroda­lom termékeit is egyforma hév­vel és lelkesedéssel követeli — Sztálin elvtára műveinek kiadásakor az első kötetet 50.000 példányban nyomat­tuk. Amikor ezt napok alatt elkap­kodták. 25.000 példányt nyomat, tunk utána, de ez is kevésnek bizonyult. Ezért elhatároztuk, hogy a sorozat minden kötetét egyelőre százezer példányban fogjuk kiadni. Ugyanez a jelen­ség nyilvánul meg az orosz nyelv tanításában, amelynek egyik leg­nagyobb akadálya a jó nyelvtaní­tók és nyelvkönyvek hiánya — Gazdasági eredményeink kö­zött meg kell említeni állami pénzügyeink szilárdságát, erőtel­jes fejlődését. Ez a fejlődés biz­tosítja a forint vásárlóértékének növekedését Ez tette lehetővé, hogy ál. lami alkalmazottaink fizeté­sét több mint negyedmilliárd forinttal emelni tudtuk. — Jelentékeny sikereink van­nak szellemi téren. Elsőízben si­került a középiskolákban, a felső iskolákban a dolgozó nép fiainak megfelelő helyet biztosítani A széles tömegek mohón szívják magukba a szocialis­ta kultúrát Két-három évvel ezelőtt például az amerikai vagy burzsoá filmé, ken nőtt mozitoajárók jelenté­keny része idegenkedve, vagy ép­pen értetlenül állott a szovjet filmekkel szemben. Most már itt is megtört a jég. Az irodalom, a költészet, a színház, film frontján is megjelentek az első komoly kísérletek, a szocialista kul­túra magyar hajtásának első eredményei Megújhodott tudósaink és a dol­gozó nép összefogásának jegyé­ben. a Tudományos Akadémia. A sztálini munkafelajánlás meg­mutatta, hogy a műszaki értel­miség zöme is a szocializmus felé fordul. „Én. dr. Hamvas Endre, mint püspökhöz ibik, esküszöm...*4 — Az ideologiai fronton elért első eredmények népi demokrá­ciánk legbiztosabb sikerei közé sorolhatók. Ennek a szocializmus felé fordulásnak egyik eredmé­nye, hogy az állam és egy­ház elválasztása simán és különösebb súrlódások nél­kül folytatódik. — A népköztársasági alkot mánynak megfelelő esküt az ösz­szes felekezetek papjai rendben letették, a római katolikus püs­pökök és rendfőnökök kivételé­vel. Ezek a püspökök és rend­főnökök arra hivatkoztak, hogy ilyen eskü letételéhes felet'eseik külön engedélye szükséges és ennek beérkeztéig függőben hagyják az eskütételt. Mi utána néztünk a dolognak és megálla­pítottuk, hogy az összes magyar katolikus püspökök annak idején nyu­godtan felesküdtek Horthy­ra. Előttem van az esküszőveg, mely így kezdődik: „Én, dr Harrvas Endre, mint püspökhöz ülik, es­küszöm a szent evangéliumokra, hogy Magyarország főméltóságú kormányzójánaik híve leszek". Az esküt Horthy kezébe tették le és az esküszöveget sajátkezű aláírásukkal erőstíették meg. Az utolsó három ilyen eskütétel nem egészen hat évvel ezelőtt, 1944 március 25.én történt. Ezekut&n kézenfekvő a gya­nú, hogy a katolikus főpa­poknál az eskü le nem téte­lében nemcsak formai okok játszanak szerepet. A demokrácia azonban erejének és igazának tudatában itt is nyugodtan néz a fejlemények elé. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt megszilárdult népünk egysége _ Népi demokráciánk sikere­ként könyvelhetjük el főváro-j sunk és az elővárosok egyesitc sét. Ezzel a lépéssel is fél év­század adósságát törlesztjük le. Budapest környékének dolgozói, akiknek életviszonyain tokozato san a fővároshoz fogjuk emelni, ebből a tényből is meggyőződ­hetnek róla, hogy a népá demok­ráciában a szó és a tótt egybe­esik. — Végül népi demokráciánk számokban ki nem fejezhető, de Jelentőségében felmérhetetlen erősödése, hogy Pártunk, a Ma. gyar Dolgozók Pártjának veze­tése alatt megszilárdult népünk egysége. Erinek egyes megjelené­si formája, hogy eltűnőben van hazánk keleti és nyugati területei közt a gazdasági és politikai kü­lönbség. Ez az egység segítette elő az újjáépítés síkerét, a há­roméves terv idő előtti befeje­zését, ez új erőforilása és biz­tosítéka jobb jövőnknek és bol­dogulásunknak. Népi demokráciánk sikerei elsősorban pártunk sikerei is — Népi demokráciánk hely­zetének ismertetésénél ezúttal szándékosan eltekintettem azok­nak a nehézségeknek és hibák­nak részletes taglalásától, ame­lyek egy sor rerületer. mu.át­koznák, de amelyeknek jelentő­sége és méretei nem haladják túl az egészséges szervezet gyermekbetegséget és a növeke­déssel járó bajokat. Elég, ha rámutatunk állam­gépezetünk növekvő bürok­ratikus tendenciájára, a túl­tengő szervezésekre, a fe­lesleges központokra, a gaz­dasági és adminisztratív víz­fejek létrejöttére és bizo­nyos pazarlásra, amely jó gazdasági helyzetünk követ­keztében a közületeknél je­lentkezik. A kritikai részt azonban ezúttal népi demokráciánk motorjára és vezetőjére, saját Pártunkra tar­tottam fenn. Fordulat a termelés felé — Előre kell bocsátanom, hogy a népi demokrácia sikerei elsősorban Pártunk sikerei is Ezek a sikerek igazolják, hogy pártunk egészséges, jól fejlődik és meg ltudja oldani mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a történelem, a szocializmus épí­tésével kapcsolatban eléje állí­tott. Ennek a feüőclésnek volt -»gyik legjobb és legsikeresebb bi­zonyítéka az a fordulat, amelyet Pártunk az utolsó hónapokban a termelés felé vitt. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az a fellendülés, amelyet az el­múlt ní~v-Bf hónap fo'yamán a szocialista építés terén tapasz­taltunk, elsősorban annak köszönhe­tő, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdéseire össz­pontosította. — Az a felismerés, hogy a kommunista jó munkájának próbaköve a termelés eredmé nye, hogy a jólvégzett politikai munkát az emelkedő termeléa számai ellenőrzik, egyre inkább átmegy Pártunk köztudatába és vele együtt erősödik az a tudat, hogy most már — minit az or­szág gazdáinak — megnőtt a fe­lelősségünk. Mindenért, ami eb bein az országban politikai, gaz­dasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, an­nál jobban tudjuk elvégezni a reánk háru'ó feladatokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus épitése, dolgozó népünk felvirágzása. — Annak a tudata, hogy a I politikai felelősség mellett leg­alább oly mértékben reánk há­rul a gazdasági felelősség is, ki. ' szélesítette, elmélyítette a kom munista munkát, közelebb vitt" a gyárak esztergapadjaihoz és a szövetkezetek földjeihez. Egy­ben mutatója ez a jelenség an­nak. hogy Pártunk a feladatok sokoldalúságával és terebélyese désével együtt nő és fejlődik. Partmunkánk hiányosságai a Viharsarok vármegyéiben — Amikor egészséges Pár­tunknak ezeket az eredményeit, amelyek elmélyítették és meg­szilárdították nemzetvezető sze­repét, üyen élesen kidomborítom ugyanakkor rá kell mutatnom egy sor hibára, melyeknek kiküszö­bölése sürgős, mert türésiik veszélyeztetné pártunk to­vábbi egészséges fejlődését. — Hogy miről van szó, azt bevezetésül azokkal a tapaszta­latokkal szemléltetem, melyeke' a viharsarok vármegyéinek párt szervezeteivel kapcsolatban nyer­tünk. A viharsarok vármegyéi tudvalevőleg megalakulásuk el­ső napjaitól kezdve a kommunis­ta mozgalom legerősebb bástyái voltak. Csanád, Csongrád, Bé­kés megyékben mór 1945-ben a kommunista szavazatok száma 20 és 30 százalék közt váltako zott és messze meghaladta az országos átlagot. Ez természetes is volt, mert hiszen ezeknek a vármegyék­nek parasztsága évtizedes, sőt évszázados harcos múlt­ra tekinthet vissza. — De már az 1947-es válasz­tásoknál észrevettük, hogy moz­galmunk ezekben a megyékben sz0rit4sáimk egyik f5 oka az, egyhelyben topog és hogy vala- hogy aZ idősobb eiv^rsak lát­ják, hogy a fiatalok jobban fej­tapasztalható, de a vth&j sat ofi» ban különösen élesen mutatkozik, A kulákok kérdésében néhol messze előreszaladnak, a Párt vonalától balra eltérő terveik vannak a kulákok likvidálására. Másutt még virágzik * jo ku­lák' elmélet, néhol még a Párt­ba is beveszik őket és a termelő­szövetkezetek kérdésében hall­gatólagos egységfrontba ls ke­rülnek a kulákkaL Partszervezetek elöregedése — A felszabadulás előtti moz­galmakban résztvett idősebb elvtársak részéről tapasztalható, hogy igyekeznek a fiatalokat ti­voltartani a pártvezetőség­től és mindenféle pártmun­kától, azon a címen, hogy fiatalokat a Horthy-rendszer, nevelte". — ,flol voltak ők ak­kor, amikor mi már harcoltunk•?" Ennek eredményeként pártszerve­zeteink egy része elöregedett. Orosházán például a Párt át­szervezése után is 513 pártmun­kásból 431 a 35 éven felüli, nagyrészt 50 év körüli elvtárs. A fiatalabb elvtársak háttérbe mi nincs rendben. Az elmúlt év­ben újra arra figyeltünk fel, hogy ezek a megyék mindenütt az utolsó sorba kerültek a vetéskampánynál, a gabona­beadásnáC a tervkölcsön­jegyzésnél és egyebütt. Ezért három hónapja alaposan megvizsgáltuk az ottani párt. szervezetek munkáját. Önteltség — az ePenség # erejének lebectülese — Az első tapasztalatunk az volt, hogy Pártunk országosan látható sikere pártszervezeteink vezetőségében fokozatosan erő södő önteltséget eredményezett Elvtársainík egyre jobban lebecsülték a tömegek fel­világosításának és megnye­résének szükségességét és ami ezzel összefügg, lebe­csülték az ellenség munká­jának jelentőségét is. — Amikor például felvetettük a kérdést, hogy a szabotáló ku­lákokat miért nem leplezik le erőteljesen a dolgozó parasztság előtt, miért nem igyekeznek meggyülöltetni őket a falu la­kosságával, a medgyesegyházi termelő bizottság egyik tagja azt válaszolta: ,Jlincs nekünk szükségünk az ilyesmire, nem mer senki a védelmükre kein1, legfeljebb az orruk alatt mo rognak". Ez a jelenség a „for dulat éve" óta országosan is lödnek, pártiskolába mennek, bátrabban kezdeményeznek, Elbizakodoltság — Tapasztalhattunk a felsőbb pártszervezetek intézkedéseivel kapcsolatos ellenállást Amikor a csanádmegyei bizottság 4—5 községben női bíró megválasztás sát javasolta, régi elvtársaink megbotránkozva kérdezték: Jüi­csoda világ lesz itt, amikor a nők fognak nekünk parancsol­ni". Amikor a pártonkívüli tö­megek megnyeréséről van szó, ezek az elvtársak úgy teszik fel a kérdést: ,„Azoknak hízeleg­jünk, akik nevettek rajtunk, akik mostanáig nem találták meg az utat a pártunkhoz? Ki van, hatalmon hát, nem mi? Ha nem tetszik nekik valami, hát nem tudjuk őket kényszeríteni?" Éberség h'énya Lépten nyomon tapasztaltuk a parancsolgatást, a tömegek vé­leményének s&mmibe vételét, az ellenség lebecsülését a pártszer­vezeteken belül is. Nem tartanak rendszeres taggyűlést, a vezető­ségek nem számolnak be mun­kájukról Sőt, ha a tagság ré. széről kritikai hangok hallat­szanak, akkor ezt a Párt egysé ge elleni támadásnak, frakció­zásnak minősítik és a bírála tot ledorongolják. Az önteltség eredményeképpen az éberség is eltompult. A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása pártjának, osztályénak, dolgozo nepenek ahol ez a szellem meglazul, ott hamarosan felüti fejét a büro­krácia, klikkek, csoportok alakul­nak, állásvadászáé, korrupció ke­letkezik, háttérbe szorítják az ifjakat, nőket és tompul az éber­ség az ellenséggel szemben. Egy. szóval jelentkeznek azok a ba jok. amelyekkel szemben, ha ki méletler.ül fel nem vesszük a har eot, előbb vagy utóbb, de lejtőr, viszik a Pártot. — Azt hiszem, hogv evek után nem lehet csodálkozni azon. hog , a Viharsarok vármegyéi, ame­lyek 1945-fcen az élenjártak, pártszervezeteink rossz munkája következtében visszaejtek és a legrosszabb megyék közé kerül­tek. Amikor pártszervezeteink, ben elharapózott az a szellem amely a meggyőzés helyett dik­tált; nemcsak az ellenségnek, de a tömegeknek, végül salát elv­társainknak is; amelyben nincs pártdemokrácia, ahol nem hall gatják meg. só't elnvomiák a tagság kritikáját és ahol még kevésbbé lehet szó önkritikáról. — ott az út lefelé vezet. Ahol el. harapózik az önelégültség «z el­bizakodottság. az a szellem, hogv elég erősek vagvunk egyedül is hogy nincs szükségünk a dolgoz' tömegek támogatására ott rög. tön meglazul és később elvész a Párt és a tömegek egészsége kapcsolata. Pártunk elszigetelő d!k a dolgozó néptől. — A kommunista öntudatot cdaadó, szerény munkása Párt­jának csztá'vának. dolgozó né pének. Ez sikereink titka. De — Mindjárt hozzá kell ten nem. kogv ezek a jelensége' melyeket a Viharsarokba; tapasztaltunk, többé-kevés bé a legtöbb szervezetünkbe fellelhetők, ha nem is üyen töménv formában­Különösen megnőtt a számú mióta a harc a reakcióval sze ben lényegében eldőlt, mióta b os&n ü.üak a nyeregben és i. óta elméletileg is megmagvar. tuk, hogy a népi demokrácia 1 nyegében proletárdiktatúra. A óta rieni egyszer hallani, amiko. elvtársaink meggyőzés helyet kényszert alkalmaznak, azzal in doko'va '--tv „íruoa. proletár diktatúra van",

Next

/
Oldalképek
Tartalom