Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-07 / 32. szám

K«SJ, 1990. február 7. 3 Uj9 jobb életükért A PÁRTNAK MONDTAK KÖSZÖNETET a termelőcsoportok és gépállomások csongrádmegyei első értekezletének résztvevői Fontos tanácskozás színhelye volt vasárnap a szentesi megye­háza ünnepien feldíszített épü lete. Dolgozó parasztok és a gépállomások dolgozói gyűltek itt össze a megye valamennyi termelőcsoportjától és gépállo­másától. A küldöttek között ott voltak a szegedi termelőcsopor­tok és gépállomások megválasz­tott küldöttei is. Nagyszegedről összesen 33-aoi jelentek meg ezen a fontos értekezleten: a termelőcsoportok és gépállomá­sok első megyei értekezletén. A megyeháza padsoraiban nagy számban ültek dolgozó pa­rasztasszonyok és parasztfiata­lok is, akik felismerték a terme­lőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségét. A munkás-paraszt szövetség jegyében résztvettek a tanács kozáson az üzenni dolgozók kül döttei is, élmunkások, szakszer­vezetek küldöttei. Török Antal elvtárs nyitotta meg a tanács­kozást, majd Váczi Sándor elv társ, az MDP csongrádmegyei pártbizottságának titkára mon­dott beszédet. Megállapította, hogy Rákosi elvtárs 1948-ban mondott történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde éta a terme­I lőszövetkezeti mozgalom mély gyökeret vert hazánkban. A müveit, fémóda élet kapuiában — 'A művelt, jómódú élet — mondotta — már nem távoli célkitűzés ff dolgozó parasztság számára, mert ennek közvetlen kapujához érkeztek el a terme• lőcsoportok tagjai. Bútorokat és egyéb házi felszerelési tárgya­kat, rádiót, kerékpárt vásárol, tak. • A földmunkások mellett ma már éppen ezért új gazdák és régi birtokosok, törpebirtoko­sok és középparasztok is egyre bátrabban, egyre nagyobb szám­mal lépnek a felemelkedés útjá­ra. Ezt bizonyítja az a tény ig, hogy a megye 95 termelőcso­port jáb"n 2798 tag közül 1530 agrárproletár, 107!\ új földhöz juttatott kisparaszt, 194 pedig középparaszt. Beszélt Váczi elvtárs a gépál­lomások nagy jelentőségéről. A traktorok nemcsak a többter­mést, a jólétet hozták meg, ha­hanem hatalmas fegyver ig ke­zünkben a kulákok és a falusi reakció támadásának mindenfaj­ta megnyilvánulásával szemben. iHogy termelőcsoportjaink terű­rületén kizsákmányolástól men­tes, szabad parasztok dolgozhat­nak, Pártunknak köszönhetjük és a traktorokat gyártó ipari munkásosztály munkájának. A további feladatok megvilá­gításánál különösen kiemelte a munkaversenyek jó megszerve­zésének fontosságát a termelő­csopőrtokon belül. Minden egyes csoporttaggal felvilágosító elő. adások keretében kell ismertetni a munkaegység helyes alkalma­zását- így az „egyenlősdiség" káros elve nem viszi majd a fel­bomlás lejtőjére a csoportokat. Segit a munkásosztály tovabbra is — Termelőszövetkezeti cso­portjainak — mondotta beszéde végén Váczi elvtárs — harcolja­nak az országos tanácskozás ha­tározatainak megvalósításáért, a mgas terméshozamért, az ál­lattenyésztés (továbbfejlesztésé­ért, a szövetkezetek megerősíté­séért és segítsék a dolgozó pa­rasztok szocialista nevelését. Munkájukban mindig ott áll mellettük a magyar kommunis ták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs vezetésé­vel. Termelöcsoportjainkat a jö~ vőben is, mint eddig, segíti majd a tapasztalt, harcedzett munkás­osztály, munkás-paraszt álla­munk. A beszédet számtalanszor fél­beszakította a tanácskozás részt­vevőinek lelkes tapsa és éljenzé­se, a Szovjetuniót, a Pártot, Sztálin és Rákosi elvtársakat él j Megnyit a Sztálin-krt. 38. (volt Ti­sza L.-krl.) alatt az m FOíUL ÉS RÖVIDÁRU BOLT. Állami textilszaküzlet cik­keit ö a legjobb minőségben nagy választékkal áll a dol­gozók rendelke;é .ére. Szeretettel várjukadolgozók lá'ogatását. Fonal és Rövidáru bolt dolgozói. tették. Számos hozzászólás hangzott el ezután az értekezlet során g a hozzászólók között so­kan voltak a nagyszegedi kikül­döttek közül is. Az első felszólaló Bálint ViL mos, a tömörkényi Haladás ter­melőcsoport tagja. Csoportjuk megerősödéséről számolt be, me­lyet elsősorban a Párt segítsó génele köszönhetnek, A szegedi „Dózsa" iermelőcsoportból Retkes József szólalt fel. Cso­portjuk megalakulásának törté­netét ismertette. Elmondotta, hogy Rákosi elvtárs kecskeméti beszédére figyeltek fel és ennek hatására alakították meg cso­portjukat. — Termelőcsoportunk megala­kulását a dicsőséges szovjet had. seregnek, Pártunknak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük — je­lentette ki. A kulákok le akar­tak beszélni a csoport alakítá­sáról. Később pedig a reakció­sok furakodtak közénk A reak­ciósokat azonban kizártuk és csoportunk a népi demokrácia támogatása következtében igen megérő,-jödöft. Kaptunk süldő­ket, csibéket, lovait, tehenet, a kertészothet 10000 forintot, most pedig legutóbb 34 hízómarhát. A szövetkezeten keresztül kocsi­hoz, lóhoz, szerszámhoz jutot­tunk. Ugyancsak csoportjuk nagy megerősödéséről számolt be Ta­kács Ferenc, a szőregi „Petőfi" csoportból. Ismertette azt a nagy fejlődést, amelyet az első típusú csoporttól a harmadik tipusuig megtettek. „A csoport példát mutat közsé­günkben és elősegítette, hogy másik két termelőcsoport is meg­alakuljon. A termelőcsoporttagok elől jártak a tervköcsönjegyzés­ben, Szabad Föld terjesztésben s minden fontos pártmunkában". A baklói „Alkotmány" termelőcsoporttól Nagy Sándor szólalt fel: — A kulákok nálunk is min­dent alkalmat megragadtak, hogy megakadályozzanak ben­nünket a termelőcsoportok ki­alakításában. Figyelték működé­sünket, mi azonban láttuk, hogy helyes az az irány, amelyen ha­ladunk és szembeszálltunk a kulákok agitációjával. Hálásak vagyunk a Pártnak és népi de mokráciánknak mindazért a tá­mogatásért, amellyel segítette termelőcsoportunkat. Harminc hizómarhánk van, valamint anyasertéstörzsünk, amelynek szaporulatét e hónap végéig vár­juk. A közelmúltban vezették be hozzánk a villanyt, is. A lengvelkópolnai Kossuth termelőcsoport elnöknője: Simicz Ferencné is felszólalt a tanácskozáson. Be­szélt a községükben leleplezett gyilkos kulákbanda aljasságáról és fcangoictatta, hogy ezentúl még éberebben vigyáznak, még keményebben végzik munkáju­kat a szocializmus építése és a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödése érdekében. „Jelen­leg minden reményünk meg ia van arra, hogy az első esztendő jó munkája sikerrel jár." A sándorfalvi termelőcsoport dolgozó parasztjai nevében Kö­rösi Ferenc szólott: — Tudtuk, hogy két út áll előttünk: az egyik a kapitaPz mushoz, a másik a szocializmus­hoz vezető út. Mi a másodikat választottuk. Amikor a csopor­tunk megalakult, rongyosak vol­tunk és sok nehézséggel kellett megküzdeni. A Párt azonban segítségünkre sietett. Szántási hiteleket kaptunk, földünket fel­szántathattuk a gépállomással és végzett munkánk után meg­felelő jövedelemben részesül­tünk. A kulákok igyekeztek el­riasztani a többi dolgozó pa­rasztot a szövetkezéstől, de a mi csoportunk tényekkel cáfolta meg a rágalmakat. Az elmúlt esztendőben 16 mázsás búzater­mést értünk el és a csoport min­den tagja személy szerint is jól megtalálta a maga számítását. Fejőgulyások versenye A sok érdekes és hasznos fel­szólalás közül kiemelkedik Tóth Pál, a kiskirálysági Hámán Kató termelőcsoport Országoshírű fe­jogulyásának felszólalása. Tóth Pál az értekezleten az ország valamennyi temvelőcsoportjának fejőgulyását versenyre hívta ki, ezenkívül jószágkezelési verseny­re is kihívta valamennyi terme­lőcsoportot. A SzövOSz megyei titkársága részéről Soós Vincéné beszélt. A gépállomások dolgozói közül is többen felszólaltak és a mun kásosztáJy további támogatását ígérték meg a dolgozó paraszt ságnak. Az MDP csongrádme­gyei Pártbizottsága részéről Sinké István elvtárs mutatott rá arra a jelentős politikai fej. lődésre, amelyet a termelőcso­portok tagjaá a gazdasági fej­lődés mellett elértek. A DÉFOSz megyei titkársága részéről Fehér Lajos elvtárs hangoztatta, hogy a DÉFOSz üzemi szervezetek megalakulá sával eZ akarják mélyíteni a DÉFOSz és a termelőcsoportok közötti kapcsolatot. Ezzel is elő akarják segíteni a termelő csopor­tokban a munkaversenymozga­lom fokozott fejlődését. E'őre Pártunk vezetésével A hozzászólások mindegyiké­ből kitűnt, hogy a termelőcso­portok dolgozó parasztsága Pár. tunk vezetésével tovább akar haladni a megkezdett úton a szo­cializmus felé. Ezt bizonyította az a hatalmas lelkesedés is, amellyel fogadták a termelőszö­vetkezeti csoportok és gépállo­mások budapesti országos ta­nácskozásán hozott határozatot. A gyűlésen mindvégig nagy érdeklődéssel vettek részt a ter­melőcsoportok dolgozó paraszt­jai és a gépállomások küldöttei. Valamennyien sajátmaguk is bekapcsolódtak a megbeszélések, be és a számtalan felszólalás, mind-mind jelentősen előrevitte a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését. A tanácskozást több íz­ben megszakította a lelkes él­jenzés és este 7 órakor, a me­gyei tanácskozás befejeztével is dübörgő tapssal és éljenzéssel éltették a Szovjetuniót, Pártun­kat, nagy vezetőinket: Sztálin és Rákosi elvtársakat. A tanácsko­zás végén valamennyien az In teroacionálét énekelték A Megkezdődött A Bolsevik Párt útja" előadássorozat Szegeden Vasárnap délelőtt kezdődött meg a szegedi Korzó Moziban az a rendkívül hasznos és érdekes elő­adássorozat, amelyet a Magyar Dol­gozók Pártja Nagyszegedi Pártbi­zottsága rendez ,,a Bolsevik Párt útja" címmel. Az előadássorozaton Szeged legkiválóbb dolgozói vesznek résat. Az előadásokat minden alka­lommal összekötik egy-egy olyan szovjet film bemutatásával, amelv alátámasztja az elhangzottakat. Az előadássorozat első részét Pamuk I alván elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottságának ok­tatásfelelőse nyitotta meg. — A felszabadulás óta eltelt idő minden öntudatos dolgozó részére végérvényesen bebizonyította, hogy az a fejlődés, amelyet népi demo­kráciánk eddig meglett, lényegében azonos a Szovjetunió útjával. Ezen az úton akarunk haladni továbbra is a Párt és Rákosi elvtárs vezetésé, vei — jelentette ki nagy tapsok kíséretében. Strack János elvtárs tartotta meg ezután nagy érdeklődés mellett elő, adását. Az előadás részletes ismer, tetésére holnapi lapunkban vissza, térünk. Az „Emberek között" című szov, jet filmet nézte végig ezután a kö­zönség, amely Gorkij szenvedések-i kel teli fiatal korát és rajta keresz, tül a cári Oroszországban a dolgozó nép nyomorúságát. elnyomatását mutatja be. Levetítették még a ter­melőcsoportok és gépállomások első országos értekezletéről tartott kis­filmet is, amelyen Rákosi elvtárs beszédét is hallhatták az előadás résztvevői. A Korzó Mozit zsúfolá­sig megtöltő közönség a filmen ke­resztül is meleg ünneplésben része­sítette Rákosi elvtársat. Pénteken tartiák meg a Pártoktatás Házában a „Lenin és Sztálin a szocialista munkáról és munkaversenyrők" cimű előadássorozat befejező részét X Pártoktatás Házában megrendezett: „Lenin és Sztálin s szocialista .munkáról és mnnkaversenyről" című előadássorozat első három előadása után pénteken este 7 6rakor, ugyancsak 8 Pártoktatás Házában sor kerül a negyedik és egyben utolsó elő­adásra. Ez az előadás kiegészíti majd az eddigi előadások során tanultakat és hozzájárul ahhoz, hogy a termelésben élenjáró dolgozók, a munkaverseny irányítói és szervezői elvi szempont, bél, de gyakorlati szempontból is világos és összefüggő képet kapjanak Lenin és Sztálin elvtársak tanításai alapján a szocia­lista munkaversenyről. / Huszonöt segédmunkást képeznek át szakmunkássá a Szegedi Jutafonőban (TudósítónktólJ A Szovjet­unió gyáraiban nemcsak a terme­lés emelésével érnek el hatalmas sikereket, hanem ugyanalikor tel­jesítik „ másik fontos feladatot is: nevelik, oktatják a szovjet dolgozókat. hogy szakmájukat minél tökéletesebben elsajátítsák és minél jobb szakemberekké vál­janak. 1 Mi, a Magyar Jutafonő dolgo­zói követni akarjuk ezt a mód­szert és megindítottunk egy szakmunkásképző tanfolyamot. 25 segédmunkást képezünk át szakmunkássá, hogy az ötéves tervben ne legyen a textilszakmá­ban sem szakmunkáshiáy. Tud­juk, hogy az ötéves tervünk si­kere nagyban függ attól, hogy elegendő szakmunkásunk tesz-e. vagy sem. És üzemünkben azok a dolgozók, akik most szakimra-" kásátképzésben részesülnek, nagy! szorgalommal igyekeznek elsajá­títani a szakmát, hogy a reájuk váró feladatot az ötéves tervben sikeresen végrehajthassák. Há­lásan gondolnak Sztálin és Ráko­si elvtársra, akik lehetővé tették számukra, hogy szakmunkások­ká váljanak. Sánta Jánasné, Örömmel várják Szeged dolgozói a Fáklya Mozi megnyitását Febru'áf 9-én, csütörtökön kezdi meg működését az eddigi Széchenyi mozi helyiségében a Fáklya Filmszínház, amely igen fontos sze­repet tölt majd be a Szovjetunió, a szovjet nép életének megismerteté­sében. A Fáklya Filmszínházban minden nap szovjet kisfilmeket mu, tatnak be. Ezek megismertetik a Szovjetunió gyárainak és kolhozai­nak életét, a Szovjetunió kuturális és tudományos eredményeit, meg­ismerteti az újtipusú szocialista em­bert. A Fáklya Filmszínház megnyitá­sával a szegedi dolgozók régi vá, gya teljesül, mert a szegedi dolgo­zók is tudják, hogy ezeknek a szov­jet kisfilmeknek a megtekintésével is mindinkább elmélyítik kapcsola­taikat a Szovjetunióval, Az ünnepi díszelőadást csütörtö­kön este tartják meg a Magyari, Szovjet Társaság rendezésében. A díszelőadást, de általában a Fáklya Mozi működését igen nagy érdeklő­dés előzi meg a szegedi. dolgozók körében. (DaLLal, owud. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉSRŐL B szegedi Textilkombinát SzlT-szervezele és a Szil központi énekkar brigádjának deszki vendégszereplése (Tudósítónktól.) Hangos ének­szó csendült fel vasárnap délután a MINSz székház előtt. Kipirult arcú SzIT-es fiúk. is lányok vi­dám nótaszóval készültek a desz­ki falujárásukra. A gépállomás vezetője meleg szavakat intéz a kultúrcsopori­hoz s forró tea várja a kiérkező csoportot. S itt kezdődik már meg annak a közös összefogásnak és munkának eredménye, mikor „ SzlT-esek, az EPOSz fiatalok­kal együtt vidám tánccal és énekkel várják a lassan, de tö­mött sorokbari-gyülekező közön­séget. Az előadáson már megszólal az igazi kultúra hangja, énekben, táncban, versben, srindarabban. Ezek a fiatalok szabadidejükben szorgalmasan készülődlek, hogii kultúrmunkával is segítsék elő azt a munkát, amely a termálé-. kenységről, az imperialisták és a kulákság elleni harcról, a béke harcos megvédéséről s/ól. És szól a dal a munkáról, szól a vers az új szocialista építésről, A rövid színdarabokban n fiata­lok elénktárják az élet igazi meg­nyilatkozásait, hibáit, de a terv­szerű munka eredményét is. A' közönség figyel és sokszor szar kitja meg tapsaival az előadást, amikor nagy vezetőink; a Szov­jetúnió, Sztálin elvtárs, Rákosi elvtárs nevét hallják. Az előadások után felszólalás ok hangzanak el, melyek köszönik „ kultúresoport munkáját, de el­hangzanak felszólalások a cso­port részéről is. melyekben beje­lentik. hogy örömmel és boldo­gan jöttek ki ide a kultúresoport tagjai, a hideg idő ellenére is n falura, hogy a falusi dolgozóknak a kultúrát, művelődést hozzanak. MarkoyiU Ubor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom