Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

6 Vasárnap, 1950. február 26. Termelékenységünk fokozáséval várunk vissza az ellenség minden támadáséra Sayers-Kahn ,A nagy összeesküvés* című munkáját értékelték ki a szegedi kenderfonógyár irodalmi ankétján A Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében a szegedi üzemek dolgozói irodalmi ankétra ültek össze. Sayers-Kahn „A nagy összeesküvés" című könyvét értékelték ki. A dolgozók nagy számmal jelentek meg a kultúrteremben és az előadás előtt is kisebb csoportokba tömörülve tárgyalták a könyv tartalmát. Az ismertető előadás előtt a Szegedi Kenderfonógyár kulturgárdája „A nagy összeesküvés" egyik részletét elevenítette meg kis jelenetben, rövid műsora so rán. — Aljasak, gazemberek, — hallatszott a sorokból, amikor a jelenetben szereplők az amerikai imperialisták hitvány ügynö keit, a fiatal Szovjetunió elleni összeesküvő szervezkedést mutatták be. Makai György, a MagyarSzovjet Társaság központi kiküldöttje tartott a műsor után rövid ismertetőt a könyvről, majd megindultak a hozzászólások. Irodalmi remekművet kaptunk ezzel a könyvvel, — mondotta Dénes János, a Szegődi Kendergyár egyik dolgozója, — de ugyanakkor rengeteget is tanulhattunk belőle. Láthatjuk, milyen aljasan támadt annakidején a burzsoázia a fia tal Szovje1 unióra és ugyanolyan dühhel támad most is a szocializmust építő országokra. Félnek az eddig elért eredményeinktől, a világ dolgozóitól és még ma is minden tehetőséget megragadnak azért, hogy elért eredményeinket lerombolják. Szükséges, hogy minden dolgozó ismerje ezt a könyvet, mert így még eredményesebben tudjuk felvenni ellenük a harcot. A taps hangosan zúgott fel a sorokban, amellyel egyetértésüket fejezték ki a többivel. Kopasz Istvanné, a Magyar Kender dolgozója szólalt fel következőnek: — Nálunk is ugyanúgy támadnak az imperialisták ügynö kei — mondotta —, ahogyan eb ben a jelenetben láttuk és ahogy az ismer;ető előadásból kitűnik. Éppen ezért fokozni kell az éberségünket, hogy ezekkel a gazemberekkel minél eredményesebben vegyük fel a harcot. A rádióban hallottam a Standard-ügy tárgyalását, s ebből is látha'tarn, mennyire fáj az amerikai imperialistáknak, amit mi a Szovjetunió segítségével és Pártunk irányításával elértünk. — A rádiót én is hallgattam — szólal fel Pusztai Andor, az Állami Biztosító Nemzeti Vállalat dolgozója, — és olyan volt, mintha csak ezt a könyvet olvastam volna. Sanders, Geiger, Radó és társai ugyanolyan szabotázscselekményeket hajtottak végre, mint 1938 előtt a Szovjetunióban Trockij és aljas bandája. Mi magyar dolgozók, a felszabadulás után éhezve, fázva építettük fel ezt az országot és ők mégis minden eszközt meg ragadnak, hogy fejlődésünkben gátoljanak. Mi dolgozók viszont minden erőnkkel azon leszünk, hogy éberségünket fokozzuk, hogy Pártunk irányításával minden ilyen bandát megsemmisítsünk. Mogyorósi Andrásnak, a Magyar Kender dolgozójának még a keze is ökölbe szorul, amint beszél: — Munkástársai rrv! Ebből az ismertető előadásból és az előbb lejátszott jelenetből láthatjuk, mennyire aljas az imperialistáknak minden cselekedete. És ezekkel az eszközökkel dolgoznak még ma is ellenünk, hogy megkíséreljék a dolgozó népet újra rabságba hajtani Emlékszem, annakidején, amikor még a kompon és a pontonhídon jártunk át a Tiszán, a ku lákok és a hozzájuk hasonlóak állandóan azt fújták a fülünkbe: „Nem lesz itt soha sem híd, de nem lesz itt munka sem. A Magyar Kenderben i-s csak akkor fognák rendesen dolgozni, ha majd visszajön Gellért úr és a többiek." Ha ezekre hallgattunk volna, még ma sem lenne híd. hároméves-, de ötéves terv sem. — A Magyar Dolgozók Pártjának és vezérünknek, Rákosi Mátyásnak köszönhetjük, hogy van az üzemben munka, tisztességes fizetés. Azelőtt senki sem kérdezte meg tőlünk, hogy hiányzik-e valami. Most van ebédidőnk, mosdónk, öltözőnk és kultúrtermünk is. Nem kell már naponta 9 és fél órákat dolgozni heti 10—12 pengőért. Én, mint pártonkívüli is hálás vagyok mindezért a Pártnak, Rákosi Mátyásnak és a Szovjetuniónak is, mert látom, hogy a dolgozók jobb életlehetőségéért küzd. Pamuk István elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság oktatáafelelőse is hozzászólt a kiala kult beszélgetéshez. — Tudjuk, — mondotta Pamuk elvtárs, — hogy Jugoszlávia mindössze 10 kilométerre van tőlünk és Tito minden alkalmat megragad arra, hogy ügynökeit átküldje a haláron és nálunk szabotázsokat hajtsanak végre, kémkedjenek népi demokráciánk ellen. Igazolja ezt a lengyelkápolnai gyilkosság is, is, amelyet Tito embertelen bérencei hajtottak végre. Tari Mária, a Szegedi Kender dolgozója szólalt fel ezután. Va lamennyien helyeslően intetiek, amikor Tari Mária arról beszélt, hogy az> éberség fontos a termelés vonalán is. — Eddig a termelés terén mutatkoztak hibák az éberségünkkel — mondotta, — de ezután fokozottabban ügyelünk arra, hogy sorainkba az ellenség ne férkőzhessen be. Ezen a könyvön keresztül most már könnyebben felismerhetjük az ellenséget és idejében leleplezhetjük. Termelékenységünk fokozásával vágunk vissza minden aljas támadásra, mert tudjuk, hogy ezzel az imperialisták erejét gyöngítjük. A kiértékelés végén még sokáig ottmaradtak a kultúrteremben a dolgozók. Még mindig a könyvről beszélgettek és a lengyelkápolnai kulákok aljasságairól. Később, amikor kifelé mentek, valamennyien megállapodtak abban, hogy minden dolgozónak el kell olvasnia ezt a könyvet, hogy megismerje az el lenség módszerét és ébersége fokozásával idejében csapjon le rájuk. Csoportosan látogatják a dolgozó parasztok is az újító kiál íiast A szegedkörnyéki falvak dolgozó parasztsága nagy figyelemmel kiséri állandóan uz üzemi dolgozók munkájút. Min ahogyan ezrek és ezrek kíváncsian várták a szegedi üzemek dolgozói közül a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Találmányi Hivatal újí|ökiállításának megnyitását Szegeden, ugyanígy várta a környező falvak dolgozó népe is, de különösen a falusi szocialista szektorok, a gépállomások és a termelőszövetkezeti csoportok dolgozói. Éppen ezért elhatározták, hogy csopor osan jönnek be •Szegedre, hogy meglátogassák a 1<iál irtást, amely a magyar munkásosztály munkakészséréi. politikai képzettségét hirdeti. Eljönnek, hogy tanuljanak. szövetségeseiktől, a munkásosztály fialnak munkájából és ezen a téren is köveihessék az ipari dolgozók példáját. Február 27-én, hétfőn az algyői „Szabadság" tennslőszove kezeii csoport, a deszki ,,Ko«sü ii" és „Táncsics", a deszki gépállomás, a forráskút! .,Pe;öfi" termelőcsoport, valamint a gyálarétl „Szabadság, harcos" termelőcsoport és a községek dolgozó parasz sáign látogatja meg a kiállítást. Kedden délelőtt a kiskundorozsmai gépállomás a ..József Attila" termelőcsoport, a kübekházi „Sarló kalapács", a sándorfalvi „I. számú" crmelőcsoport. a pusztamérgest gépállomás és a községek dolgozó parasztjai nézik meg a kiállítást. Megkezdődött a vetőmagok szállítása a szerződéses termelőknek A Növt'nytermeltető Nemzeti Vállalat már több nappal ezelőtt megkezdte a vetőmagvak szállítását', a szerződéses termelőkhöz, a termelőszövetkezeti csoportokhoz. Először a legkorábban vetésre ke rüiő magvakat, az olajlen, a spenót, a korai vetési hagyma és az étkezési borsómagot szállítják le. A vetőmag szállítások az egész ország területére gondosan, előre öszSzeáHított menetrend szerint folynak. Népi demokráciánk kormánya a legszigorúbban ellenőrzi ezeket a szállításokat. Február 28-ra minden szerződéses termelő megkapja a tova szi gabonafélék és hüvelyeseik mag vadt. valamint az olajlen, rostlen. é? ta vaszí bükkönymagot. Minden termelőszövetkezeti csoport és egyénileg grzdálkodó paraszt március lóig megkapja a napraforgó, a ricinus és a szójabab vetőmagot. Röviddel ezután megérkeznek a termelőkhöz a konyhakerti magvak is. Március 31-ig minden szerződése* termelő megkapja a keinder, a gyapot és bab vetőmagját, valamint a későbbi vetésű konyhakerti magvakat. A vetőmagon kívül gondoskodik népi demokráciánk kormánya, hogy a műtrágya is idejében megérkezzék a termelőkhöz. Ezidejg mintegy 1723 vagon szuperfoszfátot. 857 vagon pétisót és 9 vagon káUeót szállítottak le a szerződéses termelőknek. A termnlőszöve kezeli csoportok közvetlenül a Növénytermeltető Nemzeti Vállalattói kapják a vetőmagot, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig a földművesszövetkezeteken keresztül. A jó velőmag időbeni leszállítása a termelőkhöz, a műtrágyaellátás megszervezése, mind elősegíti, hogy a termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. akik szerződéses alapon termelnek, jó terméseredményt, jó jövedelmet biztosítanak maguknak. A szovjet mezőgazdasággal ismerkedett négy szegedi termelőcsoport Tisóczki Sándor előadása a DÉFOSz-ban A DÉFOSz szegedi székházában gyűltek össze a szegedi Dózsa, a kecskéstelepi Táncsics, a ba kilói Alkotmány és az újszegedi Haladás tlermelőszövetkezeti csoportok tagjai, hogy meghallgassák a Szovjetunióban járt parasztküldöltség tagjának, Tisóczki Sándor elvtárs, csengelei mintagazda előadását. Tisóczki elvtárs beszámolt a sSzovjetunióban szerzett tapasztalatairól, ismertette a Szovjetunió kolhozainak, kolhozparasztjainak életét és munkáját. Az előadás u*án töbK kérdéssel fordultak Tisóczki elv® társhoz a jelenlévő termelőcsoportok tagjai, Legtöbben a vetésforgóról, a kolhoztagok munkamódszereiről, gépeikről érdeklődtek. Egyöntetűen jelentették ki, hogy valameny® nyien sokat tanultak Tisóczki elvtárs előadásából, sok olyat tanullak a Szovjetunió példájából, amit hasznosítani tudnak termelőcsoportjuk munkájában, a saját jobb jövőjük érdekében. „Oktatásunk sikerét még mindig gátolja az a tény, hogy magyon sah elvtársunk az oktatást a gyakorlati élettől és a Párt építésétől elszakítva nézi." (Rákosi elvtársnak a Központi Vcva'őség ülésén elmondott legutóbbi beszédéből.) Tizenhat elvtárs várakozik az Orion bőrgyár öltözőjében. Néhá nyárt a szeminárium füzetben lapozgatnak, a többiek csendesen beszélgetnek, találgatják, vájjon mikor érkezik meg az előadó. Annál is inkább fontos ez nekik: mert délután mindannyian elmennek majd a Belvárosi Moziba, ahol megtekintik n >•Sztálingrádicsata" cimü szovjet fűmet s addig még haza is szeretnének menni. Három, órakor fejezték be a munkát és negyed négykor már mindannyian ben voltak az öltözöben./Közel fél órája várakoznak már. PdntoSan háromnegyed ítégy kor szélesre tárul az öltöző altija és Krajkó elvtárs, a szeminárium. vezető nagy, sietős léptekkel igyekszik az előadói asztal fe}é. Üdvözli az elvtársakat, majd leül és előveszi a szeminárium füzetét, jelezve, hogy a szeminárium megkezdődött. (De erről majd később.) Négy óra után ötperccel Krajkó elvtárs már az új anyagot ismerteti, Népköztársaságunk Alkotmányáról beszél. Mindenki azt várná, hogy a szemináriumhallgatók az előadás megkezdésekor ceruzát vesznek a kezükbe, kiteregetik jegyzeteiket és szorgalmasan jegyzik az előadást- De senki sem mozdul. Né hányan előveszik ugyan füzeteiket. s abból kísérik figyelemmel Krajkó elvtárs előadását. Vajion miért nem jegyezgetnek az elvtársak? A szeminárium vezető asztalánál sem In ni jegyzetet. Krajkó elvtárs ide oda lapozgat a füzetlen s magyaráz. SZEMINÁRIUM — Elvtársak, az 'Alkotmány kibontja a művelődéshez való jogot. A múltban a dolgozó népet elzárták. a művelődéstől, a kultúrától. Most léthatják, hogy Népköztársaságunk Alkotmánya biitosit ja a művelődéshez való jogot — mondja Krajkó elvtárs —, s ujjával az alkotmány egyik paragrafusára mutat. Közben az arcokról látni lehet, főbben arra gondolnak, vájjon milyen lesz a ,,Sztálingrádi csata" cimü film, amelyet majd csoportosan megtekintenek kedvezményes áron. Krajkó elvtárs tovább beszél, még mindig arról, hogy az Alkotmány biztosltja „ művelődéshez való jogot. De hogyan? Valami várakozás tölti meg a termet. Az elvtársak azt várják, hogy Krajkó elvtárs e'mondja. mindazokat. a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a népi demokráciánk biztosit kulturális téren az üzemek és falvakdolgozóinak. De Krajkó elvtárs e helueft általánosságban beszél. Pedig az elvtársak igen sok példát fel tudnának hozni a Saját életükből is és a szemináriumvezetőnek is minderre rá kellene mutatnia. Természetes, hogy így az elvtársak részére kevésbé érdekes az előadás s talán arra gondoltak• hogy Kraikó elvtárs nem is ismeri az ő életüket, nem ismeri, milyen nagy eredményeket értek el ők is kulturális téren... Száraz mondhatni una'mas az előadás, érzik ezt a szeminárium hallgatói is. Az egyik elvtárs unottan bámul bele az imbolygó, kékes cirare'-taiüstbe. A másílc a falnak támaszkodva hosszan maga elj nér. Akik ,az ablakhoz köze' ülnek, azok az utcára tekintenek. Negyed öt felé jár az idő. lassan sötétedik, s a teremben egyre inkább álmosabb a hangulat, egyre inkább üresebben csengenek Krajkó elvtárs szavai, aki egyébkent lelkesen magyar" ráz. Krajkó e'vtárs már az állampolgárok kötelességeiről beszél, de, az egyik elvtárs még mindig a kultúrterem gyönyörű dekorációját figyeli- amelyet az üvegfalán keresztül jól lehet látni innen az öltözőből is. Bizonyára sokat gondolkodott most az előadáson, azon, hogy mennyiben emelkedett az ő kultúrális színvonala. Így vetődött aztán tekintete a kultúrteremre, amely az ö tulajdona is, az ö művelődését is szolgálja. Az ablaknál, a második sor szélén ülő elvtárs most ceruzát kér társától. Kezében ott van n szemináriumfüzet. Aláhúz egykét sort, azután visszaadja a ceruzát. Bizonyára erősen megragadta a figyelmét. Ez is orrnak a jele, hogy az elvtárs érzi. valahogyan le kellene rögzíteni az üőadás anyagát. De vájjon felhivta-e a szemináriumvezető elvtárs a figyelmét a jegyzetelésre. S vájjon példát mutatott-e ezen n téren is a szeminárium hallgatóinak• Semmiesetre sem, hiszen ö maga sem készített jegyzetet az előadásra. Így hát nincs is mit csodálkozni azon, hogy „ 16 elvtárs közül egyik scm jegyzi az előadást. Krajkó elvtárs tovább lapozgat a füzetben és arról beszél, hogy a Néphadsereg tagjának lenni megtiszteltetés. — Tudjuk, hogy ránk nagyon acsarkodnak az imperialisták, ránk is fenik a fogukat. Az imperi-listákkal szemben csak úgy fudunlc sik0rcsrn harcolni. ha mindenki kész megvédeni „ békét. Mindenki kész megvédeni a békét.. Igen, bizonyára készek megvédeni az Orion bőrgyár dolgozói is. De hogyan kell harcolni a békéért, hogyan tudjuk meghiúsítani az imperialisták háborús kísérleteit? Krajkó elvtárs erre már nem ad feleletet, hanem újabb kérdést vet fel. Pedig az elvtársak bizonyára tanulni akarnalc Krajkó elvtárstól és ők a békének mindennapi harcosai, útmutatást szeretnének kérni tőle, hogyan szilárdíthatnák meg méginkább saját munkájukkal, tanulásukkal, „ nemzetközi békefront magyarországi szakaszát. Fél ötöt mutat Krajkó elvtárs órája. Elvtársak, csak igy vázlatosan foglaltam össze az előadást, meri az elvtársak moziba mennek. Krajkó élvtárs elmondja, mit olvassanak el az elvtársak, hogy jól fel fudjavak készülni a következő szemináriumra. Néhányan kezükbe veszik a cei'uziit, jegyeznek, „ többség azonban feláll, s készülődik az indulásraTalán nem érdekli őket az anyag, nem érdekli őket a tanulás? De igen. Azonban a szemináriumvezető nem mutat jó példát a szemináriumi hallgatóknak, akkor ez meglátszik a hallgatók munkáján is. Krajkó elvtárs is elindul. Az udvaron néhány pillantást vet a fekete táblára, amely hirdeti, hány százalékot teljesítenek az üzem élenjáró dolgozói. Íme, itt az élő példa, arra. hogyan védik meg a békét az Orion , Bőrgyár dolgozói. S ho Krajkó elvtárs szeminárium előtt elolvasta volna a táblára írottakat, ha átbeszélte volna n párttitkár e'vtárssal a termelési problémákat, akkor előadása nem szakadt volna el a gyakorlati életfől. s az elvtársak számára is sokkalta érdekesebb lett volna az előadás. És most térjünk vissza a szemináriumra. Most már megértjük azf ie, miért nem készülhettek fel kellőképpen n hallgatók. Jegyzetük egyáltalán nincs, azért mert a szemináriumvezető, ha fel is hívta figyelmüket a jegyzetkészítésre, de maga nem jait elől jó példával A szeminárium színvonala alacsony. Ez megmutatkozott abban, is, hogy a szemináriumon mindössze három-négy elvtárs bcszzélt, a többiek hallgattak. Hogy ezt a hibát kiküszöbölhessük, a szemináriumvezetőnek össze kell kapcsolnia az .elvi késdéseket a gyakorlattal. n pártépités, „ termelés kérdéseivel és nem szabad általánosságban, n gyakorlattól elszakadva beszélni. Akkor majd a szemináriumon felszólaló elvtársak sem szakadnak el „ gyakorlati kérdésektől. A szemináriumon mindenkinek lett vo'na mondanivalója, hiszen az üzem dolnozói saját sorsuk javulásán érzik, mit jelent szár mukra Népköztársaságunk Alkotmánya. De mivel maga a szeminárium vezető elvtárs fs elvonatkoztatta előadását a gyakorlati é'ettől, „ hallgatók is azt hiszik, az n helyes, ha megtanulják a paragrafusokat. Már pedia nyilvánvaló. hogy erre az elvtársak nem képesek, sőt he is látják, hoay erre nincs szükség Mennyivel hasznosabb leit volna az előadás, ha foa'alkozoti volna az üzem dogozóinak életével, a termeléssel, Rákosi elvtárs megmutatta az utat, hogyan kell felszámolni az oktatási munkánkban megmutatkozó hiányosságokat. A gyakorlati élettől való elszakadás szemináriumunkon nem általános jelenség, de arra kell törekednünk, hogy n még meglévő hiányosságokat felszámolva, biztosítsuk Rákosi elvtárs útmutatása nyomán az oktatási munka teljes sikerét (t Y)