Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-03 / 29. szám

Pétitek, 1950. február 3. Vá rostanyán is letii A REGI nik A „Vörös Cs llaq" terme őc;opoii a veri a kuiáxok támadásait Párt vezetésével v'ssza­: Várostanya, a jugoszláv határ Jvözeiébeai terül el. A messzi lát­határ szélén húzódó fák elmosó­dó vonulata mögött van az az ország, ahol a terror, az elnyo­más, a kizsákmányolás működik, a gaz Tito és gyilkos, népelnyo­mó bandája képében. A határon túl nyomorúságos életet élnek a dolgozók, munkátok és dolgozó parasztok egyaránt, A dolgozó parasztságot is kíméletlenül ki­zsákmányolják, agyonhajszolják. A kulákok. spekulánsok, fasisz­ták. tőkések, hazaárulók és gyű­lte sok szabadon garázdálkodnak és élősködnek a dolgozó nép nya­kán. A MUNKA KERÉKKÖTŐI A határon innen a felszabadult magyar dolgozó parasztság épí.i bizakodva a Párt és a munkás­osztály vezetésével a boldogabb jövőt. Egyre jobb és szebb az éle. te a várostanyai dolgozó paraszt, súgnak is. Utja nyílegyenesen ve­zet a felemelkedé:hez. Vannak azonban Várostanyán is. akik a határon túlra a népel­nyomó Ti'óék felé tekintenek. Vannak, akiknek fáj, hogy feU szabadult a magyar dolgozó pa­rasztság s a felmelkedés útjára lépett Ezek a kulákok és a régi világ levitézlett lovagjai, a Hor­thy-tisztek és hozzájuk hasonló úribirtokosok, aki: még ma is nagy földterületeken terpeszked. nek s mindent elkövetnek, hogy árto&nak a dolgozóknak, meg­zavarják ezt az építő munkát, megfélemlítsék, félrevezessék a dolgozókat, akadályozzák a fej­lődést, a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulását. Elszabo­tálják a terménvbegyüjtést. a földjeik meornűvelését és szeret nék. ha félrevezethetnék a dolgo zó parasztokat ia * Jellegzetes alskia ennek a ban­dának Bokor Zol'tánné. Férje há. borús bűn ő® gaztetteiért lakol a börtönben. 5 azonban még szabó dor folytatja népellenes műkő uését. ÁI)AZ ELLENSÉGE Tavaly ősszel alakult az egyik Váno"tanvai terme1 őesoport. a „Vörös Csillari'. Tagjai dolgozó parasztok, akik elhatároz1 ák, hogv a fejlődés útiára, a társas gazdálkodásra térnaa át. Föld­területük egy rérze Bokor Zoltán, né földjéből való. Bakomé ugyan­is nem volt hajlandó termelni, el­szabotálta a mezőgazdasági mun. kákát s ezért megműveletlen földjét a dolgozó parasztok kap­ták. Bokorné továbbra is ott lakott úri házában, a dolgozó parasztok között. Belül forrt benne a gyű­lölet a dolgozó parasztok iránt, kifelé azonban nyájas képet öl tött, s igyekezett megzavarni, félrevezetni a csoporttagokat. Egy időben arra akarta birin a dolgozó parasztokat, hogy ne dolgozzanak, mert úgysem érde­mes. Máskor azt híresztelte, hogv a termelőcsoportba kötelező be­lépni s ezzel akart ellenszenvet támasztani a szövetkezeti mozga­lom iránt — Bokor Zoltánné kijelentette. — mondotta Barna Géoa, több­családos csoporttag —, hogy lép­jek csak be a csoportba, mert oda különben is be kell lépni. Barna Géza szor^lmas do1go­ző paraszt. Nem véletlen azon­ban, hegy még mindig kétségek gyötrik, érdemes-e a termelőcso­portban dolgozni. CSALNI SEM SZÉGYEL A KULÁK Olyan hangok is hallatszanak a „Bokor-féle" tanya közelében, hogy nem lesz ennek a helyzet­nek jó vége. mert lőhetnek még az amerikaiak és angolok, meg itt van a szomszédban a Tito is. Mondták egyes csoporttagok azt ifi, hogy „nincs nekünk olyan ve­zetőnk, aki el tudná igazgatni a csoportot, irányítani a terme­lést." Ezeknek a hangoknak a forrása is a kulákság, köztükBo kor Zoltánná, akik azt igyeksze­nek elhitetni, hogy csak ők ér­tenek a gazdálkodáshoz. Bőkor Zoltánné. hasonlóan a többi kulákhoz, a háttérben la pul, néha azonban merészebb tet­tekre is vállalkozik a dolgozó va. rasztság ellen. Az elmúlt napok ban gépelt lapot olvasott fel, amely szerint neki a fö'dművűés ügyi minisztérium állítólag visz. szautalta negyedrész földjét, há zát ós ingóságait. Makra elvtárs a DÉFOSz vezetőségi tagja azon ban leleplezte, hogv ez hazugság mert az íráson sem pecsét, sem keltezés nincs Ruzsa'áróson vendégszerepel a Gazdasági VasuF és a MÁV-fütőház kuiturcsoporfja (Tudósítónktól.) A ruzsajárási szülői munkaközösség asszonyai mind jobban és jobban veszik ki részüket Ruzsajárás és a környe­ző tanyák közti népnevelő mun­kából. Minden alkalmat megra­gadnak. hogy felvilágosító mun­kát végezhessenek. Az elmúlt hé­teti műsoros kultúrestet rendel­tek. amelyen a szegedi gazdasági vasát és a MÁV fűtőház kv(túr­gárdája vendégszerepelt. Nagy örömmel fogadta Ruzsajárás es az egész ianyaviléa a két kultúr­gárda vendégszereplését. Örömmel látták, hogy „ váro­si dolgozók, akik egész héten „ munkapod mellett, vagy szolgá­lati helyeken dolgoznak, szabad­idejüket arra áldozták fel. hogy kint a tanyák között, kuUúrelő­adások keretében tanítsák, szóra­koztassák a dolgozó parasztsá­got, Az előadást közel SOO-an nézték végig. Valamennyi szerep­lőnek sokat tapso'tok. különösen Toppantó Anna és Kovács Mari­ka ii éves leánykák nyerték meg tetszésüket. Az előadás óta is sokszor elbeszélgetnek a dol­gozó parasztemberek és asszo­nyok a szép műsorról és máris alig várják, hogy újra vendégül 'áthassák a városi dolgozókat. Nóvé István. $7on?'i ?ir ny meg a S'üvUS? áiuLnnís ia Sándor és lápé községiben A SzfiVQSz vidéki árubemu­tató'át Nesryszeged területén el­ső ízben Sándorfa'ván és Tápén rendezi meg Mindkét községben az árubemutatót február 3-án nyitják meg. amelv egészen va­sárnap estig tart. Nagy érdeklő­déssel várják Sándorfalva és Tá­pé község dolgozó parasztjai a bemutatót, de ugyanúgy A'győ, Kiskundorozsma. Ifiibekháza. Uj­ezeniiván. Szőreg. Deszk, Móra­halom és Várostanya községek do'gczó parasztjai is, ahol ké­sőbbi időpontban tartják majd még az árubemutatót. Félre akarta vezetni Bokorné a csoporttagokat a azt akarta el­érni, hogy a dolgozó paraszt Dk körében olyan hangulat alakul­jon ki, „érdemes jóban lenni a Eokornéval, adhat az még mun­kát nekünk". Sikerült is pillanatnyi zavart kelteni ezzel Bokor Zoltánnéuak, de nem sokáig örülhet! A „Vörös Csillag" termel őesoport azóta még éberebb és. ha egyes tagok pillanatnyilag a befolyása alá ke. rültek ifi, hamar kiszakadnak on­nan. Megalakult a tenuelöcsoport üzemi pártszervezete. A titkár, Barna Andrásné elvtárenő, most jött haza kéthetes pártiskoláról, a termelőcsoport elnöke pedig most megy pártiskolára. A Párt vezetésével és útmutatásával visszaverik a kulákok, köztük Bo. kor Zoltánné támadását a „Vörös Csillag" termelőcsoport tagjai ifi, akiknek legnagyobb része külön­ben is lelkesen éoí;i a termelő­szövetkezetet. Tele vannak ter­vekkel és bizakodással. Ébereb­bek lesznek az elleneéggel szem­ben. akik a gyilkos, terrorista, imperialista ügynök, a népe'nyo. mó Tito felé koo-űntgatnak, mint Bokor Zoltánné is. A csoport minden egyes tagja világosan meglátja ezeknek a kulákoknak határtalan gonoszsá. gát, néoellenes szándékait. Meg­látják Bokor Zoltánnét is. akinek férje ártatlan jugoszlávokat mé fi zárolt le a fasiszta németekkel együtt a háború során. Világosan meglátják, hogy Bokor Zoltánné milyen megátalkodott kártevő. ? mennyire szeretné, ha újra ké­nye-kedve szerint bánhatna « na. rasztsággal, hasonlóan Titóék Jugoszláviájához, ahol a gvilkos banda most ugvar.úgv mészárol­ja le a dolgozó nép legjobbjait munkásokat és dolgozó paraszté kat. mint azt férje, Bokor Zo"­tán. a Hort^v-tiszt és a hitleri hordák tették. Koloszár Béla Kuiturmüsort rendez az MzzT. „A NAGY SZÍ ALIN HARCOS ÉLETE" képkiállítás tartatna mait Nagy élményben lesz részük az elkövetkezendő napokban a sze­gedi dolgozóknak. A napokban Szegedre érkezett az a hatalmas kép­anyag. amely Sztálin elvlárs harcos életét muta ja be. A képanyagból a Magyar-Szovjet Társaság megrendezi lrA nagy Sztálin harcos életei* című kiállítást. A Magyar-Szovjet Társaság székházában már nagyban folynak az előkészületek a kiállí'ás megnyitására. A bejáratnál helyezik el a gyönyörű falfestményt, amely a „Sztálin kantála" mondanivalóját áb­rázolja. A gazdag és díszes kiállítási anyag a székháznak mind a nyolc termét betölti. A kiállítást vasárnap délelőtt fiz óraikor nyitják meg ünnepélyes keretek között a Magyar-Szovjet Társaság székházában. A megnyitó beszédet ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a nagyszegedi Pártbizottság tit­kára mondja. A kiállí ás( vasárnaptól kezdve mindennap reggel 9 órá­tól este nyolc óráig tekinthetik meg a dolgozók a fűtött termékben. A Magyar-Szovjet Társaság a kiállítás tar.ama alatt kultúrműsort is rendez. Már a márciusi tervéhez kezdett a Szegedi Cipógyár két szabásza A Szegedi Cipőgyár NV két felsőrész szabásza tegnap, feb­ruár 2-án, befejezte februári ter. vét. Ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy munkájukban több újítást és óazszerűsítést vezet­tek be. Botos István és Kádár Imre elvtársak ezelőtt egv felsőrész ki. szabásához több mintát használ. tak. Ezek használata munkaköz­ben sok időt vett igénybe. Most csupán így néhány leegyszerűsí­tett mintával dolgoznak és így sok időt takarítanak meg. Ezzé] termelékenységüket jelentősen növelik. Botos István és Kádár Imre elvtársak mától kezdve már a márciusi tervükhöz kezdtek. Egyre fokozódik az érdek'ődés ,Bolsevik Part utja" a előadássorozat iránt Párihxnk eszmei-politikai szín­vonalának emelését, a dolgozók ideológiai tudásának fejlesztését szolgálja az az előadássorozat, amely vasárnap délelőtt 10 óra­kor indul meg a Korzó Moziban. A tizenkét előadásból álló elő­adássorozat címe: „A Bolsevik Párt útja". A tizenkét előadás, amelyet legképzettebb előadóink tartanak meg, felöleli a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjának történekét. Pártaktiváinknak, de a terme­lésben élenjáró pártonkívüli dol­gozóknak is alkalmuk nyílik, hogy a vasárnaponként megren­dezett előadásokon megismerjék példaképünk, a Bolsevik Párt történetét Gazdag tapasztalato­kat szereznek majd ezeken az előadásokon, elmélyítik marxis­ta-leninista tudásukat, hogy jobban és eredményesebben tud­ják végezni munkájukat s a Bol­sevik Párt történetének tanulsá­gai alapján eredményes harcot folytatni a dolgozó nép ellensé­geivel szemben. A napról-napra fokozódó ér­deklődés igazolja, mennyire fel­ismerték a szegedi dolgozók a tanulás jelentőségét s felismer­ték azt is, hogy az előadássoro­zat is a Politikai Bizottság ha­tározatának végrehajtását szol­gálja. Külön értéke az előadássoro­zatnak az, hogy minden egyes előadás után bemutatna! egy szovjet filmet is. amely szorosan hozzákapcsolódik történelmileg az egyes előadások anyagához. MEG AKARJUK ISMERNI A MAGYAR ÉS SZOVJET KULTURÁT Nagys&éhsósi dolgozó parasztok levele M' Beíe'ezcdötf a DEFOSz­szeminár um Szotymozon (Tudósítónktól.) A DÉFOSz szaty­mazi szervezete január 15-töl 30-ig kéthetes DÉFOSz-szemináriumot tar­tott. A szemináriumon az elsó nap­tól kezdve az utolsóig 70 dolgozó kis- és középparaszt vett részt Lelkesen tanultak, valamennyien jegyzeteket készítettek. A szeminá­rium hallgatói fogadalmat tettek, hogy a tanultakat a gyakorlati élet­be is átültetik. Ezzel a tudással munkájukat akarják megkönnyíteni, eredményeiket növelni, nagyobb el­méleti tudással szeretnék még job­ban kivenni részüket a szocializmus építéséből. Szűcs Ferenc. i nagyszéksósi 'dolgozó pa­rasztok örömmel fogadtuk vasárnap a szegedi Pedagógiai Gimnázium kultúresoport ját, amely igen szép és nivós kultúr­előadással szórakoztatta, nevelte közel házgm órán keresztül a fa­lu dolgozóit. Szűkségünk van nekünk, nagyszéksósi dolgozó va­rasotoknak arra, hogy hasonló előadásokat oktató, műsorokat láthassunk, hogy mi, akik elvol­tunk hagyatva a múltban, tanul­hassunk, megismerhessük n kul­túrát. amelytől a múltban elzár­tak bennünket. Mi megakarjuk ismerni a ma­gyar kultúrát és ugyanúgy a szovjet kultúrát is. Tanulni, fej lődni akarunk, hogy együtt ha­ladhassunk az üzemek dolgozói­val, Pártunk vezetésével n szo­ciá'izmus felé. Nálunk még te­vékenykedik a falusi reakció, a kuláksdn. a klerikális reakció is Örömmel, jó érzéssel hálloVuk a kultúresoport énekkarát: „Kény­szer volt egykor a munka, ma hősi teli. védd „ földet elvtárs, védd az életed Most látjuk igazán értékét munkánknak, valóban nem kény­szer már nekünk sem a munka, megbecsülnek bennünket, segíte­nek nemr-ak a munkában, ha­nem a kultúrában is. A városból jö'tek hozzánk, hogy tanítsanak, --'-"koztassanak bennünket. r új erőt adgtt nekünk és mi nagvszéksósi dolgozók ígérjük és fogadjuk, hogy azo­kat n hibákat, amik még mun­kánkban mutatkoznak, a legrö­videbb időn belül kiküszöböljük A°!7J/ a Pártunk által megjelölt úton többi varaszttársainkkal a munkásosztály oldalán hajadhas síink Máris készülünk egv úiabb alkalomra, amikor ismét, eljön hozzánk egy kultúresoport. Szervezünk, agitálunk már most, hogy minél többen jöjjenek el megnézni az e'őadást, hogy a nagyszéksói dolgozó parasztok közül minél többen ismerhessék^ meg a kultúrát és minél maga­sabbra emelhessük a nagyszék­sósi dolgozó parasztság kuliúrális színvonalát. Voss Vilmos. Harminchárom Népbolt szolgálja ki A SZEGEDI DOLGOZÓKAT A szocialista kereskedelem ki­szélesítése érdekében a népboltok napról-napra szaporodnak. Az or­szág egész területén több mint 1000 népbolt van és ebből 120 áruda tar­tozik a Csongrádmegyei Népbolt Nemzeti Vállalathoz. A 120 ciong­rádmegyei népboltból a régi 8—10 árudával szemben ma 33 népbolt áll Szegeden a dolgozók rendelke­zésére, a kora reggeli óráktól egé­szen a késő esti órákig. A népboltok Ízlésesen, dúsan megrakott kiraka­tai és áruval telt helyiségei igazol­ják emelkedő életszinvonalunkat. Ugyanakkor a hatalmas, reggeltől estig tartó forgalom is bizonyttja anyagi felemelkedésünket, A népboliok áruááiban őrömmel vásárolnak a dolgozók, mert tudják, hogy ezek az üzletek az ő érdekeik megvédéséért jöttek létre s a ki. zsákmányoló, spekuláns kereskede. lem helyett a szocialista kereske­delmet folytatiák. Vasárnap ér ékelik ki az olvasómozgalom eddigi munkáját Mórahalmon Mórahalom községben az el­múlt év decemberében ismertet­ték a nagy orosz írónak, Solo­hovnak „Uj barázdát szánt az eke" című könyvét. A lakosság körében kilencven darab könyvet adtak ki olvasásra. A dolgozó parasztok, akik könyveket kap­tak. hogy nvnél behatóbban tud­ják tanulmányozni a könyveket, olvasóköröket alakítottak. így az olvasókör keretében beszélték meg és értékelték ki maguk kö­zött egy-egy nap olvasásának eredményét. Az egész olvasómoz­galom eddigi munkáját és az „Uj barázdát szánt az eke" cí­mű könyv kiértékelését vasárnap tartják meg nyilvános gyűlés ke­retében a mórahalmi EPOSz­székházban. a párHahdí!

Next

/
Oldalképek
Tartalom