Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-21 / 44. szám

118 CSütörtök. 1950. február 16. 1949-ben a kapitalista országokban csökkeni az m termelés, a Szovjetunióban és a népi demokráciákba* hónapról-hónapra javult a gazdasági helyzet Az ENSz 1949. évi világgazdasági Jelentésének adalci is bizonyítják a kapitalizmus általános válságának további mélyülését Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének titkársága közzétette az 1949. évre szóló világgazda­sági helyzetjelentést. A jelentét főként az 1949. év első kilenc hónapját veszi vizsgálat alá. 1949 második felétől kezdve — mondja a jelentés — a kapita­lista világ valamennyi orszá­gában csökkenni kezdett az ipa­ri termelés. Valamennyi kapitalista or­szágban erősen esett az acél- és vasöntés, a kőolaj termelési szintje, csökkent a termelés a nehéziparban, a villamos, vegyi és más ipar­ágakban. 1949 harmadik negyedében az acélöntés termelési eredménye ugyanez év első feléihez viszo­nyítva az összes kapitalista or­szágokat számításba véve, átla­gosan 12 százalékkal esett A széntermelési index a kapi­talista országokban 1949 harma­dik negyedében az év második négyedével szemben 103 poncról 89 pontra esett. A csökkenés az Egyesült Államokban 39 pont. ^ 1949-ben valamennyi tőkés országban erősen emelkedett a munkanélküliek száma. Az Egye­sült Államokban a teljes mun­kanélküliek száma 1949-ben az előző évhez viszonyítva 94.5 szá­zalékkal, a részleges munkanél­küliek száma 111 százalékkal emelkedett 1948 megfelelő idő­szakához viszonyítva Belgium­ban több mint kétszeresére. Franciaországban 2.6-szoroíára, Nyugatnémetországban több mint kétszeresére, Japánban 1.6­szorosára emelkedett a munka­nélküliek száma. A jelentés adatai szerint 1949-ben a kapitalista or­szágokban tovább fokozó­dott a dolgozók elnyomorp­d&sa. Az 1949. év harmadik negyedé­ben a létfenntartási költségek ai előző év megfelelő időszakához képest a kormányok hivatalos adatai szerint Ausztriában 37 százalékkal, Görögországban 13. Burmában 42, Törökországban 11 és Japánban 22 százalékkal emelkedtek. 1949 végére a kapitalista or­szágok legnagyobb részét valu­tadevalvációs hullám árasztotta el. A leértékelés súlyos teher­ként nehezedett mindenekelőtt a dolgozók vállára. Az USA nemzeti jövedelme 1949-ben a megelőző évhez viszonyítva 2 milliárd dol­dollárral csökkent. A nyugatenrópai országok gazdasági helyzetével foglalkoz­va, a jelentés rámutat, hogy 1949 második fele óta a nyugat­európai orsságoklban, különösen Franciaországban, erősen csők­kent az ipari termelés. A csök kenés Angliában 7 pont, Fran ciaországfcan 17 pont, Belgium ban 9 pont, Finnországban 10 pont, Norvégiában 23 pont. Nyilvánvaló, hogy a nvn­gateurópai országok a hír­hedt Marshall-terv bilin­cseiben kénytelenek az Egyesült Államokkal a nyu­gateurópai országok számára előnytelen kereskedelmet folytatni. Rámutat a jelentés, hogy a? elmaradott latinamerikai, ázsiai távolkeleti, afrikai és egyéb or ezágok helyzete tovább romlott Nem jobb a helyzet a több' olyan gazdaságilag elmaradt or szagban sem, amelyek gazdasáv életét az amerikai tőke kaparint ja kezébe. A jelentés kénytelen megálla­pítani, hogy a gazdasági helyzet csak a Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban javul hónap­ról-hónapra. Rámutat a jelentés, hogy 1949 a Szovjetunióban és a keleteuró­pai országokban az ipari és me­zőgazdasági termelés erős foko­zódásának éve volt, az élelmisze rek és közszükségleti cikkek ára esett, a munkások é3 alkalma­zottak reálbére nőtt, a kolhoz­parasztok jövedelme megnöveke­dett. Geiger -Vogeler - Pmkey—Tito Jlz élenjáró szovjet gép- és traktorállomás A zsltomlri terület, kolhozai si­keresen fejezték be az elmuilt gaz­dasági bvet. Az állam korszerű mezőgazdasági gépeket küldött a kolhozoknak és a technikai vívmá­nya könnyebbé fetje a munkála­tok elvégzését. A kolhozok tagjai tudják, hogy nagy sikereiket a kor­mány és a Párt segítségének kö. szönhe ik. A gép- és tráktorálloniások — a ko.hozok l'agfőbb támaszai — tel­jesítették a 1 raktormunikák évi ter­vét. Az állomások pár szervezetei nagy figyelme: fordítanak min­denkor a gépek helyes kihaszná­lására: — a traktorok órabeosztás szerint dolgoznak. A csernyehovot állomás dolgozói új módszereket vezettek be és ennek eredménye képpen a kezdeményezők, Sztyopa­nyenko és Nazarov truktor'sták 8 óm ala t 40—45 holdnyi' területet szántottak fel. E gépállomás pártszervezete je­lentékenyen hozzájárult az élen­járó gépészek taposztafc-tainak széleskörű elterjesz'éséhez. A kol­hoz kommunistái a traktoristák és élenjáró munkások eredményeit óránként tudatták a dolgozókkal. A verseny fellcr.dült. amikor sorra nyilvánosságra hoz'ák: Galznyin fs Tiscsenko 21 és fél óm alatt három egybekapcsolt 24 soros ve­tőgéppel 289 holdat vetettek be. A romnnovoi és más gépállomá­sok több mint 800 tralc oron dol goztak e módszer szerint. Tizna­porkénj jelentéseket adtak a mun­kaversony állásáról és kiírták a dicsőség táblájára az élenjáró dol­gozók nevé'. A csépléméi kitűnően bevált az órabeosztás alkalmazása. Már a cséplés első nepjiaibaui Bregyuk cselnlgovl gépés® nagy feltűnést keltő rekordot állított fel. A ko­teljrnt állomáson hamar értesültek erről és az egyik gépész. Pihur ki­jelentette, hogy megdönti Bregyuk rekordját. Szavának helytállt, egy munkanap alatt 114 fonna gabo­nát csépelt <ki brigádjával és ezzel Bregyuk csúcsteljesítményét túl­szárnyalták. A versenyszellem magával ra­gadta a terület gépállomásainak tehergépkocsi veaetöít is. Martlnyuk. a krosz'icsevol gép­oszlop soiflfőrje volt a kezdemé­nyező. A rakodómunkások brigád­jának segítségéved 24 órás felada­tát 800 százalékra teljesítette. A Párt területi bizottsága a gépko­csivezetők tapasztalatát tovább­adta az egész területen és ezután valamennyi gépkocsivezető Mar­tinyiík módszere szerint kezdett dolgozni. A gép- és traíorálLomások dol­gozói nem pihennek babéraikon. A kényszerű téli szünet ólait t Szaktudásukat fejlesztelték, meg­javították gépeiket és a szocialista munkaversenyt kiszélesítve, min­den erejüket mozgósítva felkészül­tek a harcra az 1950-es év bő ter­m ásóért. Három görög gyermek levele Tito rabságából Á Szabad Görög Rádió károm görög gyermek levelét közölte, akiket, Tito fasiszta Jugoszláviá­jában, Kumanovoban tartanak fogságban. A gyérmekeket a kül­világtól szigorúan elzárva tartják, nem tanulhatnak szakmát, nem járhatnak iskolába. A Szabad Görög Rádió a levelekből kihagy­ta a neveket és azokat a része­ket, amelyek alkalmat adnának Rankovics pribékjeinek, hogy megbosszulják magukat a gyer mekeken. ,,Kedves Fivérem! — mondja az első levélíró. — Elég jól vagyok — képzelhetitek, hogy milyen ez a „jó". Mindennap tüntetéseket rendezünk, mert hét hónapja nem dolgozhatunk. Munka- és éhség­sztrájkokkal tiltakozunk, hogy A Standard-gyár szabotáló ve­zetőinek tevékenységére a vádlot­tak és a tanuk vallomása teljes fényt derített. Gyárigazgató és prépost-plébános, volt állami fő­tisztviselő és „bárónő", a régi rendszert visszasíró, munkátlan, söpredékelemek kémkedtek és szabotállak itt a magyar nép ál­lama kárára, amerikai és angol megbízóik utasítására. Nagy Fe­renc és Mindszenty, Donáth és Rajk összeesküvésének szétzúzása után már csak ilyen figurákon keresztül tud próbálkozni az ame­rikai imperializmus, hogy ártson a magyar népi demokráciának. Ez a tervük nem sikerült jobban, mint az előzőek; a magyar nép éberen őrködik szabadsága és füg­getlensége fölött. Az igazi bűnös, a felbujtó azonban nem ül a vád­lottak padján. A newyorki Wall­Strecten és a washingtoni Fehér Házban szövi tovább aljas terveit a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen. Különösen érdekes Geiger vallo­másának az a része, ahol arról beszél, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák részére történő megrendelésekbe selejtanyagokat kevertek és igy a készülékek élet­tartamát megrövidítették. Ugyan­akkor viszont a szabotörök rend­kívül vigyáztak a Jugoszláviának szállított anyagra. Pinkey ameri­kai kém külön felhívta erre a figyelmüket. „Az amerikai kor. mánynak az az érdeke, hogy a Jugoszláviában felszerelt automa­ta-központok minél előbb üzem­képesek legyenek" — mondottq Pinkey. íme, az amerikai kormánynak nem volt érdeke, hogy a magyar népi demokrácia termelése emel­kedjék, mert a termelt javakkal a nép állama erősödött volna és nem maroknyi kapitalista. De ugyan­akkor érdeke, hogy Jugoszlávia minél előbb új telelonautomatákat kapjon, mert a Tito-klikk ezzel is az imperialisták érdekeit szolgálja, „Amennyiben Jugoszlávia nem fizetné meg ezeket a szállításokat azt a Standard-konszern fogja a budapesti gyárral szemben ren­dezni" — mondotta tovább Pinkey, az amerikai kém, Geigernek, az 5 beszervezett ügynökének. Kell-e ennél fényesebb bizonyíték, hogy a Tito-klikk minden tevékenysé­gével az amerikai imperialistákat szolgálja? Avagy talán elhiszi azt valaki hogy az amerikai mono­polisták barátságból fizetnék ki Jugoszlávia helyett a rendeléseket? Nem, ez a jótállás olyan, mint mi­kor a bankár kezességet vállal an„ nak az ingatlannpk az építésért, amely a végén úgyis az ő kezéb* kerül A Wcll-Síreet tisztában van azzal, hogy Tito és bandája jó be­fektetés a számára. Csak egyet felednek el a Wall­Street urai. Azt. hogy a jugoszláo nép nem azonos , Titóval, Gyi­laszszal és Rankovicscsal. Azt, hogy Titóék rövidesen éppen any­nyira fogják képviselni a jugoszláo népet, mint Csang-Kai-Sek a kí­nait. A Kinai Demokratikus Liga távirata Sztálin elvtárshoz A Kínai Demokratikus Liga a nek. A szerződés és a megállapo. szovjet-kínai szerződés aláírása alkalmából táviratot intézett Sztálin goneralisszimuszhoz. „A kinai-szovjet barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés, a kínaj Csang Csüng vasútról, Port-Arthurról és Dálnyijról, valamint a Kína nak nyújtandó hitelről szóló megállapodások megkötése — mondja a távirat — páratlan je lentő6égű segítség öntől és a szovjet néptől az új Kína iránt. A kínai nép mélységesen hálás ezért önnek és a szovjet ncp­dások megkötése Kína és Szovjetunió között nemcsak két ország népeinek tartós barátsá­gát fűzte szorosabbra, handba az egész világ békeszerető, demok ratikus erőinek táborát is erő­síti és ilym$dOn hatalmas csapást mér az imperialista háborús uszítókra. Üdvözöjük a kínai és a szovjet nép közötti barátság és együ'itműködéí.' további meg­erősödését, mint az egész1 világ békéjének, demokráciájának ha talmas győzelmét. minél előbb eljussunk. Jugoszlá­viából. Levelet egyáltalán nem kapunk. Ila kapsz levelet. Írjál és azt is írd meg. tudod-e, merre vannak unokatestvércink, nagy­nénéink és mások. Megtudtam, hogy anyát és nagybátyánkat Kaszloriában bebörtönözték. Csó­kol nővéred A másik levél igy szól: Anglia a választások előtt Osijekbnl átszállítottak bennünkc*. Kvmanovoba• Itt nem járunk is­kolába és nem tanulunk sevimit. Szeretnék eljutni „ népi demo­kráciákba, ahol szüleink és mene­kült honfitársaink vannak. Azt hiszem, kedves testvéreink, isme­ritek az okot, amiért el akarunk innen menekülni. Szeretetfel cső kotlák, nővéretek A Jiarmadik levél: .,Kedves testvéreim! Nővéretek számtalanszor csókol benneteket. Nem tudom megérteni hosszú haHgafástokat. Már öt levelet ír­tam és választ még egyre sem kaptam. Nem tudom elképzelni, mi az oka• Én minden kinzatá­som ellenére gyakran írok nek­tek. Sem apámtól, sem nővérünk 'öl nem kapok levelet. írjátok mea. ti kaptok-e leve'et roko­nainktól Mi itf most azért küz­•'ilnk, hony eljuthassunk innen és a népi demokráciákban me­hessünk dolgozó emberi életet él­ni. Megértitek uay-e, hogy keve­set Írok. de ti ebből is sokat ér­tetek. Bizonyára megértettétek többi levelemet is. Azzal fejezem be, hogy várom választókat. Sok­szoy. csókol nővéretek." Ez év február 23-ra tűzték ki az angol alsóház választását. A lordok háza nem választáson alapuló intézmény, ide örökösö­dés, királyi kinevezés, vagy hi­vatali állás alapján kerülnek be a tagok. A lordok háza a nagy tőke és a földbirtokos arisztok­rácia gyülekezőhelye, javarészt hercegek, grófok, bárók, főpapok a tagjai. AZ ALSÓHÁZBAN sem na­gyon érezhető a nép jelenléte. Az 1935-ben megtartott válasz­tásokon a konzervatívok győz­ték és így többnyire földbérlök, nagybirtokosok, nagyiparosok é3 bankárok kerültek a parlament­be. De nem maradtak ki az egy­házi férfiak, a tábornokok, a munkáspárt és a Trade Unionok — szakszervezetek — áruló ve­zetői sem. Csupán öt munkás lett képviselő. 1945-BEN a Munkáspárt gye zött és az* alsóház összetétele annyiban változott, hogy a mér­leg kissé a kisburzsoázia oldalára billent. ANGLIA VÁLASZTÁSI REND. SZERE eleven példája annak, miként szolgálja a burzsoá „de­mokrácia" a kapitalisták érde­keit. Az angol parlamentben pl. nincs képviselete a gyarmatok és dominiumok sokmiliós lakossá­gának, bár az alsóház és a kor mány az egész brit birodalmat tások elé mind Attlee-Bevinék, mind Churehillék. A Daily Te. legnaph így ír: „Ne legyenek áb­rándjaink a küszöbönálló válasz­tásról. A harc a bizalomért fo­lyik!" A Times szerint nyilván­való a bizalom csökkenés a Mun. káspárt iránt, de még nem mu. tatkozott meg a bizalom a kon­zervatívokban. E KÉT PÁRT PROGRAMJA — és vegyük hozzá a harmadi­kat, a liberálisokat is — alig különbözik egymástól. Minden­esetre komédiáznak, Churchill rémületbe akarja ejteni a Cityt és kiváltképpen a Wall.Streete', ezért rekedtre ordítja magát, hogy Attlee „szocializmust" csinál, de a konzervatívok szabad teret en" gednek a magánvállalkozásnak. Morrison — Munkáspárt áruló vezetőinek egyike — tisztára akarja mosni magát és pártját a „szocializmus".ból és felhívja a Cityt és Wall-streetet, hogy az elmúlt évek tapasztalatait figye­lembe véve, bízzanak bennük. Az elmúlt évek tapasztalatai való­ban azt bizonyítják, hogy az an­angol szociáldemokraták a City és a Wall-street hűséges, enge­delmes kiszolgálói egy követ fuj. nak Churchillel és a többi há­borús uszítóval. Akár az angol Munkáspárt, akár a konzervatí­vok, akár a liberálisok politiká­ját nézzük, az> angol nép szemé­* érintő kérdésekben dönt. De ma- ben ez Marshall tervet, féktelen . • ... _ * ÍOlci A yy rrl i o néna cc vA i Í-L . foonnForloTÍat vclii' í>1 oÁrtálrpl pflt ga Anglia népe sem számíthat igazi képviseletre a parlament­ben. A VÁLASZTÁSOKBAN való részvételtől a dolgozók tömegeit megfosztja a sok korlátozás, mint a vagyoni cenzus, a kor. határ, stb. NINCS ÉRVÉNYBEN az ab szolút többséget megkívánó sza­vazás és így mindenütt azt a jelöltet nyilvánítják megválasz­tottnak, aki akárcsak egy szava zuttal is többet kapott, mint a többi párt bármely jelöltje. E válaszáéi rendszer előnyös hely­zeti biztosít a kapitalisták szá­mára cs tág lehetőséget nyújt a kulisszák mögötti egyezkedésre és kombinációra.. AZ ORSZÁGBAN mindjobban növekzik az elégedetlenség. Ez okból bizonytalansággal és féle­lemmel tekintenek az új válasz­fegyverkezést, valutaleértékelést, a dolgozók nyomorának növeke­dését jelenti. Nem kétséges, hogy Anglia mindhárom burzsoá párt. jának közös irányvonala a doL gozók érdekei ellen irányul. A NÉPI TÖMEGEK, az angol munkásoztály igazi érdekeit Anglia Kommunista Páríja védel­mezi, amely ebben az évben száz kerületben állít jelölteké:. Az egyetlen párt, amely meg­mondja Anglia népének az igaz­ságot, hogy milyen veszély fe nyegeti az angol burzsázia ural­kodó körcinek politikája követ, keztében. A Kommunista Pári választási kiadványában harcra hív a békéért, az amerikai ellen­őrzés ellen. Azért küzd, hogy baráti kapcsolatot teremtsenek meg a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival és har cot hirdet a szabad és független Szocialista Angliáért. Ercísiisci a párisafíóí!

Next

/
Oldalképek
Tartalom