Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-19 / 43. szám
112 CSütörtök. 1950. február 16. EROFORRAS RlKOSl ELVTÁRS BESZÉDE A dorozsmai gépállomáson lelkes összejövetelen tárgyalták meg a beszed tanuis gait Nagy munkában vannak a kis. kundorozsmai gépállomás dolgozói. Egy részük a környező községekben látogatja a dolgozó parasztokat éa magyarázza el a gépi talajművelés előnyeit és jelentőségét, másik részük idehaza van, javítja és előkészíti a gépeket a hamarosan meginduló tavaszi munkálatokra. De hetenként legalább egy napon mindig összejönnek a gép. állomás dolgozói azért, ho^y megbeszéljék a legfontosabb feladatokat, munkájuk állandó jar vitásának kérdését Különösen lelkes összejövetel volt akkor este, amikor a rádióban Rákosi Mátyás elvtársnak, a Központi Vezetőségi ülésén elhangzott beszédét olvasták fel. Sokan szólaltak fel, sok mondanivalójuk volt a beszéddel kapcsolatban mind a párttagoknak, mind a pártonkívülieknek. A pártonkívüli dolgozók közül is jóval többen kértek szót ezalkalommal, mint egyébként Megmutatták ezek a felszólalások, hogy a kiskundorozsmai gépállomás dolgozói milyen nagy szeretettel, tisztelettel tekintenek és büsz&ék a Pártra, mely vezeti őket a munkában. Leginkább a pártszervezetek működéséről szóló kritika ragadta meg a figyelmüket. — A Pártban soha nem csalatkoztunk — mondották többen is •— mert elég erős ahhoz, hogy rámutasson a saját hibáira is és kiküszöbölje azokat. Láthatjuk ebből mindnyájan, hogy nyugodtan követhetjük útmutatásait, jó úton járunk. ( Még világosabb lett • gépállomás dolgozói előtt az a nagy feladat, mely rájuk vár falun. Megértettek, hogy fokozott mértékben kell kivenni részüket a munkából. Méginkább meglátták, hogy a jobb munkával segítik .a dolgozó parasztsás fejlődését, nyerik el szeretetét és bizalmát. — Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy dolgozó parasztságunk a társastermelés felé fordul — mondotta Dénes Veronika elvtársnő — nekünk is arra kell törekednünk munkánkkal és népneveléssel, hogy a mi körzetünkben is fokozódjék ez az érdeklődés és erősödjenek a termelőcsoportok. Megjavul a gépállomás munkája Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszéde nyomén. Számtalanszor tudnak felhasználni munkaköziben a dolgozók egy-egy útmutatást, mely választ ad a kérdésekre, erőt és biztonságot nyújt a feladatok megoldásában. Ökrös Mihály traktorieta nemrégiben lett tagjelölt, azóta még lelkesebben dolgozik és boldog, hogy ez a megtiszteltetés érte. Rákosi elvtárs beszéde méginkább fokozta lendületét és munkakészségét. — Mindig előttem lesz — jegyezte meg Rákosi elvtárs beszéde után Ökrös Mihály —, hogy nekünk, kommunistáknak kell élenjárni a munkában, a mumkaversenyben. Nagyon sokat kell tanítanunk a dolgozó parasztságot, példát kell mutatni számukra, de hibáinkat sem szabad soha sem takargatni, önteltnek lenni. El kell érni és sokat kell dolgoznunk azért, hogv minden dolgozó necsak tisztelje, hanem szeresse is Pártunkat. De nemcsak a párttagok vagy tagjelöltek számára erőforrás Rákosi elvtárs beszéde, hanem minden mondata iránytű a pártonkívüli dolgozók előtt is. Banghart József Déldául a klerikális reakció elleni harchoz kapott útmutatást használta feL — Van a szomszédunkban egy „istenes vénasszony", olyan házL apostolféle — mondotta Banghart József —, ez állandóan jár a dolgozó parasztokhoz és igyekszik félrevezetni őket. A napokban egy kisgyermekes szegény dolgozó parasztasszonyt akart kényszeríteni, hogy fizessen egyházi adót és azt mondotta, hogy semmi más nem fontos, csak az egyházi adó fizetése és hogy ez kötelező. Megmagyaráztam, hogy nem igaz, amit mond. Ha a jövőben tapasztalni fogok ehhez hasonlót, tudom mit csináljak, mert Rákosi elvtárs beszédéből világosan megláttam, hogy egyes egyházi körök és méltóságok, mint például a leleplezett Hamvas Endre megyéspüspök, ellenségei a népi demokráciának, amit az is mutat, hogy felesküdtek a Horthy-rendszerre, a Magyar Népköztársaságot pedig nem akarják elismerni Az élet és a munka minden területén iránvt mutat Rákosi elvtárs beszéde. Minden egyes szava állandóan lebegjen előttünk. Ezért újra és újra részletesen alaposan tanulmányozzuk Rákosi elvtárs beszédét. Kövessük útmutatásait az általa megjelölt utat, mert csak így tudunk haladni és csak így tiidjuk megvalósítani nagy célkitűzéseinket. Megérkezett Szegedre az ujltó kiállítás anyaga Több mint kétezer ujitást ismeihetnek meg a szegedi dolgozók ' Megérkezett Szegedre az ujitókiállítás gazdag anyaga. A főbb teherautónyi kiállítási anyagot a Magyar-Szovjet Társaság székházában helyezték el. Már hozzá is kezdtek az elhelyezéshez, hogy szombaton, február 25-án minél szemléltetőbb keretek között tekinthessék meg Szeged dolgozói. Az újítókiállításon Budapesten a dolgozók hatalmas tömegei szemlélték végig a kiállítás anyaágt és Szegeden is hasonló érdeklődésre tarthat számot. Ujítómozgalmunk nagyszerű eredményeit nézhettük végig ezen a kiállításon, amely több, műit 2000 újítást ismertet. A nagyszerű alkotások mindegyike a dolgozók határtalan alkotóerejét bizonyítja. Ujitómozgahnunk fellendüléséről beszélnek ezek az újítások és arról, hogy izmosodó újítási mozgalmunk a Szovjetunió példáját követi s megfogadja mindenben a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásait. A szegedi újítókra is nagy feladatok várnak az ötéves tervben. Nemcsak lépést kell tartaniok azzal, hanem egy lépéssel előbbre kell látniok. Ehhez nyújt nagy segítséget a kiállítás szegedi megrendezésével a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi HivataL Ez az újító kiállítás is egy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, amelyet Sztálin elvtárs így határozott meg. .jOlyan emberekre van szükségünk, akik elsajátították a technikát, olyan káderekre, amelyek a technikát tel jesen magukévá tudják tenni és annak rendje és módja szerint kihasználni " m. URA-aialvinyra. BSzll-kitelrf részletre is kagbaté Széoen sikerült az uttöiő szavalóverseny (Tudósítónktól) A MagyarSzovjet Bará'ság Hónapja keretében a szegedi úttörők szavalóversenyt rendeztek a Madách.uteai iskolában „Szeged legjobb ú' törő szavalója" címmel. A szavalóversenyt ünnepélyes keretek között rendezték meg. A verseny előtt az úbtörősanekar szerepelt szép sisikerrel. A huszonhat versenyző közül Rosner Gyula, Madách-u caj á'talános iskolás úttörő nyerte az első díjat, második Solymár Erzsébe", (Mérey-utcai iskola) harmadk Pataki Gyöngyi (Dugonics-utcai jskola) lejt. Tornai Tamás úttörő sajtófelelős M nol több nőt termelőszövetkezeti csoportjaink ba ,3a arra gondolunk, hogy az ötéves terv végrehajtásához félmillió új munkásra van szükség, előre kell látnunk, hogy nemcsak az iparban, de a termelőcsoportokban is hamarosan hiány lesz munkásokban. F-rt a hi anyt elsősorban a nők bevonásával fogjuk pótolni Mi már az alkotmányba beiktattuk a nők egyenjogúságát, de a gyakorlat azt mutatja, hogy még hiba van a végrehajtás körül" — mondotta Rákosi elvtárs a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások első országos tanácskozásán. Az országos tanácskozás résztvevői határozatukban megállapították, hogy termel öcsoportjaink további fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a nők é3 az ifjúság közreműködése. „Éppen ezért helyénvaló, hogy a termelőcsoportba belépett családokhoz tartozó asszonyokat és fiatalokat tagként felvegyük és ezért fel is vesszük a csoportba. Bevonjuk őket csoportjaink szervezett életébe, munkájába és a vezetésibe is." Ezt a határoeabot magáévá tette Nagyszeged valamennyi termelőcsoportja. Az országos, majd a megyei értekezlet után, amikor részleteiben is átbeszélték, megvitatták a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit, hibáit és megjelölték a feladatokat, megindult termelőesoportjaink között a mozgalom, hogy bepótolják a hiányosságokat, be. vonják a nőket is csoportjaikba. Valamennyi csoporttag előtt világossá vált, amit Keresztes Mi. hály mondott az országos tanácskozáson: „Annál a csoportnál ahol a nőket nem vonják be a mozgalomba, a szövetkezet mindennapi munkája olyan, mint a félkarú ember." így volt ez a tápéi „Ady Endre" termelőcsoportban is, 37 tagja volt a csoportnak, ebből csupán egy volt nő, a többi tag felesége és családja kívül áHott a csoportból. A munkába mégis állandóan bevonták az asszonyokat, sőt még aiz üzemterv készítésnél is segítettek férjeiknek, de csak az országos tanácskozás után vették be őket is a tagok sorába. A gyakorlati életben már bebizonyították a nők a felszabadulás óta, hogy megállják helyüket minden téren, nemcsak a házimunkában, a családnevelésben, hanem a termelésben is. Példát mutatnak ezen a téren asszonyainknak ós leányainknak a szovjet nők, ákik nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar valamennyi ágában megállják a helyüket vezető munkakörökben is. A szovjet nők példáját követve megáHták helyüket a magyar dolgozó asszonyok már eddig is az országos értekezleten. „A gyakorlatból tudjuk — mondotta —, hogy asszonyaink jó munkát végeznek a termelőcsoportokban, az intézőbizottságokban, a brigádok vezetésében, a munkacsopor. tokban, mindenütt egyenrangúan végzik munkáinkat a férfiakkal." Nagyszegeden is, megállják helyüket a nők a termelőcsoportokban. A zabosfai (lengyelkápolnai) „Kossuth" termelőcsoportnak dolgozó parasztas®. szörny az elnöke: Simicz Ferencné. Munkájával megelégedett a csoport minden tagja. Szép és eredményes munkát végez az algyői „Szabadság" termelőcsoport Ls. Itt sem kis szerepe van az eredményes munkában a nőknek. Húsz tag közül tíz nő, vezetőjük egy 20 éves leány: Páskuli Ilona. Jól végzi feladatát és megállja a helyét. Az országos tanácskozás óta termelőcsoportjaink tagsága megszívlelte, megfogadta Rákosi elvtárs iránymutató szavait s mind több és több nőt vonnak be csoportjaikba. A nőket is figyelmeztette Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson : ..Ne engedjenek jogaikból és küzd fék ki a termelőcsoportokban is azt a helyet, ami foggal kijár nekik." Nagy szegeden megfogadták az asszonyok Rákosi elvtárs szavait. Hogy mennyire így van, megmutatják az azóta alakult új termelőcsoportokban elfoglalt helyük. A kétnapja alakult pusztamérges! „Ady Endre" termel öcsoport vezetője Taraczkó Illésné lett. A mórahalmi „Uj világ" termelőcsoport intézőbizottságában is elfoglalták az őket megillető helyet a nők. Egymásután jelentkeznek felvételre a már meglévő termel öcsoport okba az asszonyok és lányok egyaránt. A kübékházi „Sarló-kalapács" termelőcsoportnál az elmúlt napokban öt nő, Baranyai Anna, Csala Piroska, Juhász Mátyásné, Gyurki Mihályné és özv. Nagy Józsefük kérték felvételüket. De szervezkednek Küíbekházán az EPOSzleányok is, hogy belépjenek < csoportba. Az országos és megye! tanácskozás óta elindultak a nők a termelőcsoportok nyitott kar púja felé. Ez nem jelenti, hogy ezzel megtették csoportjaink kötelességüket, eleget tettek a határozatiban foglalt pontoknak. Termelőcsoportiaink pártszerve, zeteinek továbbra is elsőrendű kérdésként kell kezelniük a nőkérdést a csoportokon belül és kívül is. Biztosítani kell részükre — mint ahogy a határozat mondja — az egyenlő munkáért egyeplő elbírálást és részesedést a termelőcsoport közös jövedelméből. Ezenkívül széles felvilágosító munkát keíl végezni a csoporton kívülálló nők között. Tudatosítani kell köztük a tormelőcsoport jelentőségét, hogy meglássák milyen nagv ereje és jelentősége van a szövetkezetnek a nők számára. Sztálin elvtárs azt mondotta: ..A nők csak a kolhozokban válhatnak a férfiakkal egyenlővé. Ha nincs kolhoz: ° gyen1 őtlen ség van, a kolhozban: egvenlő a jog." Legyen a nőkérdés termelősző. vetkezeti csoportjaink egyik legfontosabb kérdése. Szervezzenek be minél több nőt csoportjainkba, mert Rákosi elvtárs megmondotta: „Előre el lehet mo:v daru' minél több lesz a nő a termelőcsoportban, minél nagyobb lesz a Bzerepük, annál előbb fejlettebbek lesznek a csoportok és velük együtt erősödik a demokrácia." 125-ös CSEPEL mötork«r*kp*r ára 4^50.— Ft részletre is kapható Műszaki Kisgép és Kerékpár Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatnál SZEGED. KÖLCSEI U. 1 Teleion: 42 20 valamint a földmüvesszövetx ezetek nél Erősitsd a pártsaftót!