Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

112 CSütörtök. 1950. február 16. EROFORRAS RlKOSl ELVTÁRS BESZÉDE A dorozsmai gépállomáson lelkes összejövetelen tárgyalták meg a beszed tanuis gait Nagy munkában vannak a kis. kundorozsmai gépállomás dolgo­zói. Egy részük a környező köz­ségekben látogatja a dolgozó pa­rasztokat éa magyarázza el a gépi talajművelés előnyeit és je­lentőségét, másik részük idehaza van, javítja és előkészíti a gé­peket a hamarosan meginduló ta­vaszi munkálatokra. De hetenként legalább egy napon mindig összejönnek a gép. állomás dolgozói azért, ho^y megbeszéljék a legfontosabb fel­adatokat, munkájuk állandó jar vitásának kérdését Különösen lelkes összejövetel volt akkor es­te, amikor a rádióban Rákosi Mátyás elvtársnak, a Központi Vezetőségi ülésén elhangzott be­szédét olvasták fel. Sokan szólaltak fel, sok mondanivalójuk volt a be­széddel kapcsolatban mind a párttagoknak, mind a pártonkí­vülieknek. A pártonkívüli dolgo­zók közül is jóval többen kértek szót ezalkalommal, mint egyéb­ként Megmutatták ezek a fel­szólalások, hogy a kiskundorozs­mai gépállomás dolgozói milyen nagy szeretettel, tisztelettel te­kintenek és büsz&ék a Pártra, mely vezeti őket a munkában. Leginkább a pártszervezetek mű­ködéséről szóló kritika ragadta meg a figyelmüket. — A Pártban soha nem csalat­koztunk — mondották többen is •— mert elég erős ahhoz, hogy rámutasson a saját hibáira is és kiküszöbölje azokat. Láthatjuk ebből mindnyájan, hogy nyugod­tan követhetjük útmutatásait, jó úton járunk. ( Még világosabb lett • gépállomás dolgozói előtt az a nagy feladat, mely rájuk vár falun. Megértettek, hogy foko­zott mértékben kell kivenni ré­szüket a munkából. Méginkább meglátták, hogy a jobb munká­val segítik .a dolgozó parasztsás fejlődését, nyerik el szeretetét és bizalmát. — Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy dolgozó parasztsá­gunk a társastermelés felé for­dul — mondotta Dénes Veronika elvtársnő — nekünk is arra kell törekednünk munkánkkal és nép­neveléssel, hogy a mi körzetünk­ben is fokozódjék ez az érdek­lődés és erősödjenek a termelő­csoportok. Megjavul a gépállomás mun­kája Rákosi elvtárs nagyjelentő­ségű beszéde nyomén. Számta­lanszor tudnak felhasználni mun­kaköziben a dolgozók egy-egy út­mutatást, mely választ ad a kér­désekre, erőt és biztonságot nyújt a feladatok megoldásában. Ökrös Mihály traktorieta nem­régiben lett tagjelölt, azóta még lelkesebben dolgozik és boldog, hogy ez a megtisztel­tetés érte. Rákosi elvtárs beszé­de méginkább fokozta lendületét és munkakészségét. — Mindig előttem lesz — je­gyezte meg Rákosi elvtárs be­széde után Ökrös Mihály —, hogy nekünk, kommunistáknak kell élenjárni a munkában, a mumkaversenyben. Nagyon so­kat kell tanítanunk a dolgozó parasztságot, példát kell mutatni számukra, de hibáinkat sem sza­bad soha sem takargatni, öntelt­nek lenni. El kell érni és sokat kell dolgoznunk azért, hogv min­den dolgozó necsak tisztelje, ha­nem szeresse is Pártunkat. De nemcsak a párttagok vagy tagjelöltek számára erőforrás Rákosi elvtárs beszéde, hanem minden mondata iránytű a pártonkívüli dolgozók előtt is. Banghart József Déldául a kleri­kális reakció elleni harchoz ka­pott útmutatást használta feL — Van a szomszédunkban egy „istenes vénasszony", olyan házL apostolféle — mondotta Bang­hart József —, ez állandóan jár a dolgozó parasztokhoz és igyek­szik félrevezetni őket. A napok­ban egy kisgyermekes szegény dolgozó parasztasszonyt akart kényszeríteni, hogy fizessen egy­házi adót és azt mondotta, hogy semmi más nem fontos, csak az egyházi adó fizetése és hogy ez kötelező. Megmagyaráztam, hogy nem igaz, amit mond. Ha a jö­vőben tapasztalni fogok ehhez hasonlót, tudom mit csináljak, mert Rákosi elvtárs beszédéből világosan megláttam, hogy egyes egyházi körök és méltósá­gok, mint például a leleplezett Hamvas Endre megyéspüspök, ellenségei a népi demokráciának, amit az is mutat, hogy felesküd­tek a Horthy-rendszerre, a Ma­gyar Népköztársaságot pedig nem akarják elismerni Az élet és a munka minden területén iránvt mutat Rákosi elvtárs beszéde. Minden egyes szava állandóan lebegjen előt­tünk. Ezért újra és újra részle­tesen alaposan tanulmányozzuk Rákosi elvtárs beszédét. Köves­sük útmutatásait az általa meg­jelölt utat, mert csak így tudunk haladni és csak így tiidjuk meg­valósítani nagy célkitűzéseinket. Megérkezett Szegedre az ujltó kiállítás anyaga Több mint kétezer ujitást ismeihetnek meg a szegedi dolgozók ' Megérkezett Szegedre az uji­tókiállítás gazdag anyaga. A főbb teherautónyi kiállítási anya­got a Magyar-Szovjet Társaság székházában helyezték el. Már hozzá is kezdtek az elhelyezés­hez, hogy szombaton, február 25-án minél szemléltetőbb kere­tek között tekinthessék meg Sze­ged dolgozói. Az újítókiállításon Budapesten a dolgozók hatalmas tömegei szemlélték végig a kiállítás anya­ágt és Szegeden is hasonló ér­deklődésre tarthat számot. Ujító­mozgalmunk nagyszerű eredmé­nyeit nézhettük végig ezen a kiállításon, amely több, műit 2000 újítást ismertet. A nagysze­rű alkotások mindegyike a dol­gozók határtalan alkotóerejét bi­zonyítja. Ujitómozgahnunk fel­lendüléséről beszélnek ezek az újítások és arról, hogy izmoso­dó újítási mozgalmunk a Szov­jetunió példáját követi s meg­fogadja mindenben a Párt, Rá­kosi elvtárs útmutatásait. A szegedi újítókra is nagy feladatok várnak az ötéves terv­ben. Nemcsak lépést kell tarta­niok azzal, hanem egy lépéssel előbbre kell látniok. Ehhez nyújt nagy segítséget a kiállítás szegedi megrendezésével a Szak­szervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi HivataL Ez az újító kiállítás is egy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, amelyet Sztálin elvtárs így határozott meg. .jOlyan emberekre van szük­ségünk, akik elsajátították a technikát, olyan káderekre, ame­lyek a technikát tel jesen magu­kévá tudják tenni és annak rend­je és módja szerint kihasznál­ni " m. URA-aialvinyra. BSzll-kitelrf részletre is kagbaté Széoen sikerült az uttöiő szavalóverseny (Tudósítónktól) A Magyar­Szovjet Bará'ság Hónapja kereté­ben a szegedi úttörők szavalóver­senyt rendeztek a Madách.uteai iskolában „Szeged legjobb ú' törő szavalója" címmel. A szavalóver­senyt ünnepélyes keretek között rendezték meg. A verseny előtt az úbtörősanekar szerepelt szép si­sikerrel. A huszonhat versenyző közül Rosner Gyula, Madách-u ­caj á'talános iskolás úttörő nyerte az első díjat, második Solymár Erzsébe", (Mérey-utcai iskola) harmadk Pataki Gyöngyi (Dugo­nics-utcai jskola) lejt. Tornai Tamás úttörő sajtófelelős M nol több nőt termelőszövetkezeti csoportjaink ba ,3a arra gondolunk, hogy az ötéves terv végrehajtásához fél­millió új munkásra van szük­ség, előre kell látnunk, hogy nem­csak az iparban, de a termelő­csoportokban is hamarosan hi­ány lesz munkásokban. F-rt a hi anyt elsősorban a nők bevonásá­val fogjuk pótolni Mi már az alkotmányba beiktattuk a nők egyenjogúságát, de a gyakorlat azt mutatja, hogy még hiba van a végrehajtás körül" — mondotta Rákosi elvtárs a ter­melőszövetkezeti csoportok és gépállomások első országos ta­nácskozásán. Az országos tanácskozás részt­vevői határozatukban megállapí­tották, hogy termel öcsoportjaink további fejlődéséhez elengedhe­tetlenül szükséges a nők é3 az ifjúság közreműködése. „Ép­pen ezért helyénvaló, hogy a termelőcsoportba belépett csa­ládokhoz tartozó asszonyokat és fiatalokat tagként felvegyük és ezért fel is vesszük a csoportba. Bevonjuk őket csoportjaink szer­vezett életébe, munkájába és a vezetésibe is." Ezt a határoeabot magáévá tette Nagyszeged valamennyi termelőcsoportja. Az országos, majd a megyei értekezlet után, amikor részleteiben is átbeszél­ték, megvitatták a termelőszö­vetkezeti mozgalom eredményeit, hibáit és megjelölték a felada­tokat, megindult termelőesoport­jaink között a mozgalom, hogy bepótolják a hiányosságokat, be. vonják a nőket is csoportjaikba. Valamennyi csoporttag előtt vi­lágossá vált, amit Keresztes Mi. hály mondott az országos tanács­kozáson: „Annál a csoportnál ahol a nőket nem vonják be a mozgalomba, a szövetkezet min­dennapi munkája olyan, mint a félkarú ember." így volt ez a tápéi „Ady Endre" termelőcso­portban is, 37 tagja volt a cso­portnak, ebből csupán egy volt nő, a többi tag felesége és csa­ládja kívül áHott a csoportból. A munkába mégis állandóan be­vonták az asszonyokat, sőt még aiz üzemterv készítésnél is segí­tettek férjeiknek, de csak az or­szágos tanácskozás után vették be őket is a tagok sorába. A gyakorlati életben már be­bizonyították a nők a felszaba­dulás óta, hogy megállják he­lyüket minden téren, nemcsak a házimunkában, a családnevelés­ben, hanem a termelésben is. Pél­dát mutatnak ezen a téren asszo­nyainknak ós leányainknak a szovjet nők, ákik nemcsak a me­zőgazdaság, hanem az ipar va­lamennyi ágában megállják a he­lyüket vezető munkakörökben is. A szovjet nők példáját követve megáHták helyüket a magyar dolgozó asszonyok már eddig is az országos értekezleten. „A gya­korlatból tudjuk — mondotta —, hogy asszonyaink jó munkát vé­geznek a termelőcsoportokban, az intézőbizottságokban, a brigá­dok vezetésében, a munkacsopor. tokban, mindenütt egyenrangúan végzik munkáinkat a férfiakkal." Nagyszegeden is, meg­állják helyüket a nők a termelő­csoportokban. A zabosfai (len­gyelkápolnai) „Kossuth" terme­lőcsoportnak dolgozó parasztas®. szörny az elnöke: Simicz Ferenc­né. Munkájával megelégedett a csoport minden tagja. Szép és eredményes munkát végez az al­győi „Szabadság" termelőcso­port Ls. Itt sem kis szerepe van az eredményes munkában a nők­nek. Húsz tag közül tíz nő, veze­tőjük egy 20 éves leány: Páskuli Ilona. Jól végzi feladatát és meg­állja a helyét. Az országos tanácskozás óta termelőcsoportjaink tagsága megszívlelte, megfogadta Rákosi elvtárs iránymutató szavait s mind több és több nőt vonnak be csoportjaikba. A nőket is figyelmeztette Rá­kosi elvtárs az országos tanács­kozáson : ..Ne engedjenek jogaik­ból és küzd fék ki a termelőcso­portokban is azt a helyet, ami foggal kijár nekik." Nagy szege­den megfogadták az asszonyok Rákosi elvtárs szavait. Hogy mennyire így van, megmutatják az azóta alakult új termelőcso­portokban elfoglalt helyük. A kétnapja alakult pusztamérges! „Ady Endre" termel öcsoport ve­zetője Taraczkó Illésné lett. A mórahalmi „Uj világ" termelő­csoport intézőbizottságában is elfoglalták az őket megillető he­lyet a nők. Egymásután jelent­keznek felvételre a már meglévő termel öcsoport okba az asszonyok és lányok egyaránt. A kübékhá­zi „Sarló-kalapács" termelőcso­portnál az elmúlt napokban öt nő, Baranyai Anna, Csala Piros­ka, Juhász Mátyásné, Gyurki Mi­hályné és özv. Nagy Józsefük kérték felvételüket. De szervez­kednek Küíbekházán az EPOSz­leányok is, hogy belépjenek < csoportba. Az országos és megye! ta­nácskozás óta elindultak a nők a termelőcsoportok nyitott kar púja felé. Ez nem jelenti, hogy ezzel megtették csoportjaink kö­telességüket, eleget tettek a ha­tározatiban foglalt pontoknak. Termelőcsoportiaink pártszerve, zeteinek továbbra is elsőrendű kérdésként kell kezelniük a nő­kérdést a csoportokon belül és kívül is. Biztosítani kell részük­re — mint ahogy a határozat mondja — az egyenlő munkáért egyeplő elbírálást és részesedést a termelőcsoport közös jövedel­méből. Ezenkívül széles felvilá­gosító munkát keíl végezni a cso­porton kívülálló nők között. Tu­datosítani kell köztük a tormelő­csoport jelentőségét, hogy meg­lássák milyen nagv ereje és je­lentősége van a szövetkezetnek a nők számára. Sztálin elvtárs azt mondotta: ..A nők csak a kol­hozokban válhatnak a férfiakkal egyenlővé. Ha nincs kolhoz: ° gyen1 őtlen ség van, a kolhozban: egvenlő a jog." Legyen a nőkérdés termelősző. vetkezeti csoportjaink egyik leg­fontosabb kérdése. Szervezzenek be minél több nőt csoportjaink­ba, mert Rákosi elvtárs meg­mondotta: „Előre el lehet mo:v daru' minél több lesz a nő a ter­melőcsoportban, minél nagyobb lesz a Bzerepük, annál előbb fejlettebbek lesznek a csoportok és velük együtt erősödik a de­mokrácia." 125-ös CSEPEL mötork«r*kp*r ára 4^50.— Ft részletre is kapható Műszaki Kisgép és Kerékpár Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatnál SZEGED. KÖLCSEI U. 1 Teleion: 42 20 valamint a földmüvesszövetx ezetek nél Erősitsd a pártsaftót!

Next

/
Oldalképek
Tartalom