Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-18 / 42. szám

Szombai. 1950. február 18. (Folytatás a 2. oldalról). teremtsen magának, hogy befő lyást tudjon gyakorolni a ma gyar politikai, gazdasági életre. Ezenkívül az is szándéka volt, hogy kém és romboló tevékenysége számára itt bázist teremt, sen. Ennek a hármas célnak ér dekében Ogilvy, amikor Buda pestre érkezett, magával hozta az úgynevezett Telcom tervet. Ennek a lényege az volt, hogy az ITT-konszern a magyar pos ta telefon és távíróhálózatát új jáépíti, azzal a kikötéssel, hogy a kölcsön visszafizetésének teljes ideje alatt — Uz évig egy. egy amerikai bizottság útján itt a magyar posta működését ellenőrizheti. Mikor a minisztérium a tervet elutasította, Ogilvy utasítására és tőle függetlenül és kerülő utón tettem lépéseket a terv megvalósítására. Olti: ön ezekről a kerülő utakról tájékoztatta az amerikaiakat? Geiger: Teljes részletességgel. Olti: Hogyan jut atták ki ezeket a bizalmas jellegű adatoka . mert nem hinném, hogy postára merték volna tenni. Geiger: Ezeket a bizalmas adatokat, tehát ugy a havi kém. jelen ést, mint az egyéb bizalmas természetű kérdéseket a budapesti amerikai missziónak adtuk, majd később a békeszerződés megkötése után a követ ség futárpostája vitte Newyorkba és ugyanezen az uton érkéz tek a newyorkí konszerntől azok a titkos utasítások, amelyek alapján itt a szabotázs- és kém. tevékenységet végezni kell. Geiger hadititkokat is elárult az amerikaiaknak Olti: Ezek az utasítások olykor rejtjelzett utasítások voltak? Geiger: Több esetben. Geiger ezután elmondta Do. mokos beszervezésének körűimé nyeit, majd arról számol be, hogy Pinkey amerikai kém szá mára is szolgáltatott adatoka', melyeket hivatalos Személyektől' kapott. Küldött olyan bizalmas természetű rajzokat is, amelyek a vasúti kábelrendszer hároméves tervéről, melyek a honvédelem szempontjából elsőrendű fontosságúak. Majd részletezte Vogelernek átadott kém jelentéseinek tartalmát, valamint a jelentések eljuttatásának módját. Olti: Vogeler utasítására öu milyen gazdasági és katonai adatokat szerzett meg? Természetesen mindent nem fog tudni felsorolni, de a legfontosabbakat. Geiger: A következő kémadatok beszerzésére emlékszem: 1949 novemberében Vogeler uta sítására megszereztem a Gazdaság^ Főtanács szervezetére, működésére és vezető személyeire vonatkozó kémadatokat. 1949 februárjában Vogeler arra utasított, szerezzem meg az iparügyi és a közlekedésügyi minisztérium szervezetére és be osztására vonatkozó kémadatokat. Ugyanakkor közöltem, illetve tájékoztattam arról, hogy Radó Zoltán főosztályvezető, aki a gyárral közvetlen összekötte. tésben állt, milyen ember és milyen tulajdonságai vannak. Az után 1949 májusában Vogeler utasítására engedélyt szerezteti; a Tungsram gyár látogatására. Ezt Radó Zoltántól szereztem meg. Olti: Vogeler közölte önnel, hogy miért éppen a Tungsram gyárba kell engedély? Geiger: Igen. Tudtam, hogy ipari kémkedésről van szó. őket az érdekelte, hogy egyrészt megállapítsák, hogy a Tungsramgyár folytatja-e a Radar készülékekhez való csövek gyártását, másrészt pedig az érdekelte őket, hogy a Tungsram gyárban a kutatás tulajdonképpen milyen irányban történik. Meglátogat, tuk a Tungsram gyárat és iU Vogeler, Sanders és Cook az egyes műhelyek meglátogatása soráin részletesen megbeszél' ók, hogy az őket katonai szempont ból érdeklő műszaki kérdések hogyan állanak, a szerszámke szítő műhelyben különösen sok időt töltöttek, mert meg akar hogy tulajdnképpen mi az, amit a Tungsram gyárt. Geiger elmondta, hogyan folytatta tovább a kémkedést a Ra dar ügybein, majd részletesen ki tért arra, hogyan szöktették ki Vogelerrel és P„adó Zoltánnal együtt külföldre Blum Erzsébe. te , aki igen fontos kémadatokat, köztük a Magyar Posta telefonhálózatának térképét is kivitte magával. A szovjet szállítások szobotálása Ge'ger: 1949 augusztusa és •októbere között, emlékezetem szerint, Vogeler utasítására megszereztem az ő részére a magyar állam és a Szovjetunió, valamint a magyar állam és a többi népi demokráciák között folyó gazdasági tárgyalésokra vonatkozó kémanyagot. Ugyanúgy a Tungsram és az Orion gyárakra vonatkozó kémadatolcat és a Philips konszernnek a magyar illámmal megkötött szerződésére ve-átkozó kémadatokat. Geiger Imre 1949 májusában Londonban járt és 118 iratból élűé kém irat-gyüjteményt viitt magával. Elmondja, hogy tudomása szerint Vogeler rajta kívül Radót, Gergely ödönt, az Elektro-Impex vezérigazgatóját és Sanders Edgár angol kémet is felhasználta, aki a Standard-gyár könyvelési ellenőre volt, bár sem az elektromos iparhoz, sem a könyveléshez nem értett. Geiger a titkosain — rejtjeles táviratokban vagy pedig az amerikai követségen keresztül — küldött híreken kívül a rendes levelezésbe is becsúsztatott olyan adatokat, melyeket az amerikaiak felhasználhattak. A szabotázsmunkára Geiger az első utasítást Pinkeytől kapta. Beszámolt aljas és gálád szabotázscselékményeiről, amelyeket a magyar nép ellen elkövetett. Külön 'kiemelte pénz* ügyi és műszaki szabotázscselek. menyeit. Elmondotta többek között, hogy a Szovjetunióba menő automataközpont és rádiószállításokra kapott előlegeket Ogilvy és Pinkey utasítására a török export céljaira használták fel. Szabotálták a szovjet munkát, az e célra felvett pénzt másra fordították. Igyekeztek a gyárat lassan, észrevétlenül el Geiger: Azután, amikor már Amerika belépett a háborúba. Olt!: Es ekkor sem változott az utasítás, hogy esetleg csökkenjen ennek a gyárnak a termelése ? G«iger: Ez végig tartott, egészen a háború végéig. Olti: Az Önök gyára 1947— 48—49-ben hány százalékig volt kihasználva kapacitás tekintetében? Geiger: Körülbelül 40—50 százalékra. Geiger ezután elmondta, hogy a gyáron belüli szabotázsaiinak legfőbb eszközei voltak a mühelyátköítöztetések, amivel a tervszerű munkát erősen gátolták. Beszámolt arról is, ho^y a gyáron belüli szabotázs munkába bevonta Budai Lajos főmérnököt és Cverdli tudóst. Az amerikalak gondosan vigyáztak a jugoszláviai szállítmányok minőségére , — <• —- o a ták állapítani a szerszámokból, sorvasztani, Az amerikaiak kétféle politikája a Standard-gyár termelésénél Olti: Mi volt a második világháborút közvetlenül megelőző időben az amerikaiak termelési politikája ebben az üzemben? Geiger: A második világháborút megelőző időben a politika az volt, hogy a termelést minden eszközzel fejlesszük. Olti: Az amerikaiaknak a háború alatt, tehát a fas'szták elleni háború alatt volt-e kapcsold tuk a gyárral közvetve? Geiger: Volt kapcsolatuk. Olti: Hogyan ? Geiger: Idedelagálták a berlini Standard gyáraknál azelőtt működött megbízottjaikat. Olti: Ez a szlemély érintkezett valami módon az amerikaiakkal a háború alatt is? Geiger: Németországban. Olti: Oda amerikaiak nem igen utazhattak be. Geiger: Akkor, amikor az ameriaiák már beavatkoztak a háborúba, nem. Olti: De itt adatok vannak arra, hogy akkor is érintkezett. On nem tud arról, hogy Behn ezredessel Svájcban többször ta lálkoztak? Az elnök kérdésére Geiger elmondja, hogy az újítómozgalom fejlődését minden igyekezetükkel gátolták. A Szovjetunió részére történő szállítások alkal. mával az automata-központokba foszfor-bronz anyag helyett alumínium-bronz pótanyagot hevítettek s ezzel a központok élettartamát egyharmadra csökken, tették. A csomagolásnál olyan rendszert alkalmaztak, hogy a berendezések nagyrésze a szállításkor megrozsdásodott és hasznavethetetLeimé vált. Olti: A Jugoszlávia felé történő szállítások tekintetében is ilyen szabotáló utasításokat adtak ki, vagy ellenkezőleg? Geiger: Ellenkezőleg. A jugoszláv szállításokra 1948 júniusában Pinkey azt az utasítást adta, hogy az összes, még gyárban lévő hátralékos szerelvényeket a legsürgősebben szállítsuk ki, mert az amerikai kormánynak az az érdeke, hogy a Jugoszláviában felszerelt automata központok minél előbb üzemképesek legyenek. Sőt, azt is vállalta és ezt Pinkey közölte velem —, hogy amennyiben "Jugoszlávia nem fizetné meg ezeket a pótszállításokat, azt a Standard-konszern fogja a budapesti gyárral szemben rendezni. Ezután Alapi népügyész tett fel kérdéseket Geigernek, majd a védők következtek. Radó Zoltán a British Council kémtevékenységéről Radó Zoltán másodrendű vádlott elmondotta, hogy 1945 au. gusztusában jött Magyarországra az Intelligence Service utasítására. Londoniban trockista kap. csolatai révén került az angol kémszolgálathoz. Éppenúgy, mint Geiger, befurakodott a Pártba és felvette londoni kémismerőseivel a kapcsolatot. Beszélt arról, hogy a British Council egyik tisztviselőnője intézte az angol kéemszolgálattól származó fizetése ügyét, mert a British Council Magyarországon aktív kém. tevékenységet folytat. Geigerrel 1948 októberében került közelebbi kapcsolatba. Majd megismerkedett Vogeler Róberttel s számos bizalmas természetű anyagot szolgáltatott neki. Az amerikai bizottság Scudder nevű vezetőié 1949 májusában szervezte be amerikai kémezolgálatba is. Ennek fejében a Standard-gyár vezérigazgatói állását ajánlottál: fel neki. Ezután Radó elmondja, hogy kémtevékenysége során különböző üzemekről, így az Egyesült Izzóról, a Philipsről, az Államvasutaikról stb. adott jelentéseket. 1949 szeptemberében beutazási engedélyt szerzett Vogelernek, noha ezt a magyar hatóságok többször megtagadták. Ö szerezte am útlevelet Blum Erzsébet kémnőnek is, ő adott engedélyt Geigernek titkos iratok külföldre vitelére. Tudomása volt arról, hogy Geiger ég Vogeler nagyszabású szabotázscselekményeket folytainak a Standardgyárban, különösen a Szovjetunióba és a népi demokráciákba irányuló száHítáisokkal kapcsolatban. Miikor a Standard-gyár párt titkára felkereste és közölte vele, hogy a Standardban kifejezetten szabotázs folyik, nem tett intézkedést. ! Végül elmondta, hogy ScuddeT Ígéretet tett neki: ha leleplezik, akkor külf öldre szökteti. Sanders az angol kémszolgálat magyarországi terveiről Ezután Sanders Edgár vádlót." tat vezették elő. Sanders elmondta, hogyan szervezték be kémszolgálatba, majd 1945. évi magyarországi küldetéséről beszélt. Az volt a feladata, hogy kéonanyagot szerezzen be katonai és gazdasági vonalon, valamint hogy vidéki utazásai során csendes propagandát fejtsen ki az angolszász oldal mellett. Az angolszászok célja ezidőben az volt, hogy törést idézzenek elő a Kommunista Párt és a kormány között, remélve, hogy a Kommunista Pártot lei tudják szorítani a kormányból, továbbá, hogy szakadást idézzenek elő a Szovjetunió és Magyarország között. Sanders felső kapcsolata előbb Orov őrnagy, majd Bladeback őrnagy volt, míg az angol misz szió Magyarországon tartózkodóit. Reward angol kém hoz-ta kapcsolatba dr. Justh István plébánossal Mikor az angol misszió eltávozott Magyarországról, Sanders leszerelt s a londoni hadügyminisztériumban Bartley nevű kapitánytól kapott utasítást arra, hogy vissza kell térnie Budapestre. 1947-ben felvette a kapcsolatokat Henry angol őrnaggyal. Ekkor vidéken utazgatott s adatokat szerzett a szovjet katonai erőkről, a magyar honvédelemről, a gazdasági viszonyokról, a parasztok és munkások hangulatáról. Mikor világos lett, hogy a demokratikus erők maradnak kormányon, az angol-amerikai politika Magyarországgal szemben megváltozott. Ezután kémadatokat kezdtek gyűjteni, hogy az országot gazdasági és politikai szempontból aláaknázzák. Az angol kémtevékenység központja az angol követség volt. Majd Sanders beszámolt arról, hogyan került kapcsolatba az amerikai kémszolgálattal is. Az amerikaiakat főleg a szovjet és magyar csapatok ereje érdekelte. Vogeler megbízta, hogy figyelje meg a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ közelében tartózkodó csapatok létszámát. Sanders elmondotta, hogy angol felettesei is tudtak arról hogy az amerikaiaknak is kémkedik. Majd előadta, hogy Geigertől megkapta a magyarországi távközlési hálózat térképét, melyet átadott Bisde angol légügyi attasénak. A térkép pontosan feltüntette a hálózat sebezhető pontjait. Geigernek havi 2500 forintot folyósított. Dr. Justh Istvántól először 1947-ben kapott adatokat a szovjet csapatok mozdulatairól és számairól, továbbá különböző hadiüzemekről Ezenkívül Justh gazdasági kémadatokat is szolgáltatott neki és segített elbujtatni a Romániából Magyarországra illegálisan átjött nyolc angol és amerikai ügynököt, akik előzőleg Romá. niában folytattak kémtevékenv -t órrcsf. "Rciworrtt ké-í* 103* óta van ismeretségben Justhtal, aki. mielőtt pap lett volna. ka. +ona.ti®tt volt az osztrák-ma <rv>hadseregben. Justh hozta össze Sanderst Scitavszky Mariettával e vott horthysta belügyminiszter lányával és Vas Káro-tv volv főispánnal. Előbbitől a fűzfői gyárra. vonatkozó adatokat kapott, utóbbitól a kormány bizalmas fő. kpám utasításait szerezte meg. Justh kémszolgálataiért anyagiakat kapott Sanders havi 50.000 forintot íordított kémkedésre Sanders vallomásában előadta, hogy külföldre szöktetett több ügynököt. A pénzeket Sanders a Nemzeti Banknál letétbe helyezett összegekből vette fel. Havi fizetése 20.000 forint volt. de olykor 50.000 forintot is vett fel. Majd ifj. Scheuer Róbert beszervezéséről vallott Sanders. Olti: Mit tud a Standardgyárban folyt szabotázsról ? Sanders: A Standard-vállalat igen fontos szerepet töltött be Magyarország gazdasági életében. Éppen ezért az amerikai ér. dekeknek nem felelt meg az, hogy a Standard-gyár fokozza a termelést. Ezért az ISEC, valamint az amerikai vezérkar és az amerikai kormány — amelyek együtt dolgoztak — elhatározták, hogy a termelést akadályozni fogják ott, ahol csak lehet. Amikor 1948 októberében Cald. well ezredes, aki az ISEC fővégrehajtó tisztviselője volt, Buda. pestre érkezett azokkal a tár* gyalásokkai kapcsolatban, amelyek a Standard és a magyar kor. mány között voltak folytatandók, titkos ülést hívott egybe a Gellért-szállóba. A jelenlévők voltak: Vogeler, az ISEC képviselője, Geiger, a budapesti Stan* dard-gyár vezérigazgatója és én. "Ennek során Behn ezredes megmondta előre azt, hogy az ISEC az amerikai vezérkar utasítására nem tartja fontosnak azt, hogy a budapesti Standard-vállalat ter_ mélése emelkedjék. Éppen ezért Geiger, ém és Vogeler tervünk meg mindent annak érdekében, hogy a termelés csökkenjen éo a küátásba helyezett egyezmény megkötését any_ nyira halasszuk el, amennyire csak lehet. Azt, hogy aiz ISEC milyen szoros kapcsolatban van az amerikai katonai szervekkel, világosan mutatja, hogy a legfőbb helyeket magasállású katonatisztek töltik be. Végül a termelés vonalán elkövetett saabotázsökről vallott Sanders Edgár. Elmondta, hogy Pinkey, 1947 nyarán utasítást adott Ge'gernek, hogy selejtes yagy elavult anyagokat használjon annak az automata telefonközpontnak az építésénél, melyet a Szovjetunió számára készítenek. Ezután Alapy népügyész tett fel kérdéséket. Alapy: ön azt vallotta, hogy az Ön kémszervezete érintkezés, ben volt bizonyos jobboldali csoportokkal. Nevezze meg, hogy kik voltak ezek? ' Sanders: Egyszer például beszélgetésünk közben Redward azt mondta nekem, hogy neki személyes barátja volt az akkoriban a Kisgazda Pártban lévő Kovács Béla s az egész csoportja. Alapy: És azonkívül még. Sanders: Azonkívül még azt is elmondta nekem, hogy Edgecombe akkoriban a misszió parancsnoka volt, egy délután koktail-partit adott a Kisgazf^ Párt jobbszárnyának vezetői részére s jobboldali szociáldemokratáknak. Ezenkívül még azt Í3 tudom, hogy az amerikai követség tanácsosa 1948 november elején tőlem megkérdezte, ilsmeiiink-e olyan százszázalékosan biztos utat, amelyen keresztül embereket az országból ki lehetne vinni. Ennek az útnak azért kellett százszázalékosan biztosnak lenni, mert az az ember, akit ő ki akart csempészni Peyer volt, s mint ő akko* mondta, ez az ember igen hasznos lett volna az ő számukra s talán még a jövőben is nagy hasznát veszik. Végül Olti tanácselnök a tár. gyalást berekesztette s a tárgyalás folytatását ma reggel 9 órára tűzte ki. I I