Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-18 / 42. szám
Kossuth-érdemrenddel tantették kl Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi minisztert Mo dulőfelelős-értelcezlet a nagyszegedi DEFOSz-szervezetebnél vn. ÉVF. 42. SZAM. AHA 50 FILLÉR. SZOMBAT. 1950. FEBRUÁR 18 Megkezdődött a Standard-gyári szabotáló kémbanda bűnügyének f&tárgyalása ' Pénteken reggel a budapesti törvényszék kii löm tanácsa megkezdte Geiger Imre és társai kémkedési és hűtlenségi perének tárgyalását. A termet zsufolágis megtöltötték a bel. és külföldi sajtó képviselői és a hallgatóság. Olti Vilmos, a különtianács elnöke 9 óra után néhány perccel nyitotta meg a tárgyalást, majd bejelentette, hogy a büntetőtörvényszék tárgyalni fogja A hűtlenség bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt Geiger Imre és hat társa ügyét. A fogházörök parancsnoka ezután Geigert és vállottársait előállította, A törvényszék elnöke felvette a vádlottak adatait, majd a védők meghatalmazásukat iga-: zolták. Ezután Olti elnök felolvasta a vádiratot. A vádirat, amelyet Alapy Gyu la államügyész küldött a büntetőtörvényszék elnökének, így hangzik: A vád: kémkedés és a tervgazdálkodás szabotólósa Kémkedés büntette és más bűncselekmények miatt Geigei Imre és társai elleni bünügyben a nyomozás iratait a következő vádirat benyújtása mellett küldöm meg. Vádat emelek az előzetes letartóztatásban lévő I. Geiger Imre ellen egyrendbeli, az 1930 :IIL tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus harmadik bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette, valamint egyrendbeli a 8800/ 1946. M. E. rendelet 7. paragrafus I. pontjába, illetőleg a a 14.200/1947. Korm. rendelet 1. paragrafus 1. pontjába és a 3. paragrafusába ütköző, a 8800/1946. M. E. rendelet 9. paragrafus negyedik bekezdése szerint minősülő gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűntett; IL Radó Zoltán ellen egyrendbeli folytatólagosan elkövetett az 1930 :ni. tv. 60. paragrafus 2. pontjába ütköző és a 61. paragrafus harmadik bekezdése szerint minősülő kémkedés büntette, valamint a 8800/ 1946. M. E. rendelet 17. parag rafusában meghatározott és annak utolsó tétele szerint minősülő hivatali kötelesség megszegésének büntette; m. Vogeler Róbert ellen egyrendbeli, az 1930 :in. tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus harmadik bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette, valamint egyrendbeli a 8800/1946. M. E. rendelet 7. paragrafusa 1. pontjába, illetőleg a 14.200/1947. Korm. rendelet 1. paragrafus 1. pofjába és a 3. paragrafusba ütkö ző és a 9. paragrafus negyedik bekezdése szerint minősülő gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűntett; IV. Sahders Edgár ellen egyrendbeli az 1930 :in. tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus harmadik bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette, valamint: egyrendbeli a 8800/1946. M. E. rendelet 7. paragrafus 1. pontjába, illetőleg a 14 200/1947. Korm. rendelet 1. paragrafus 1. pontjába és a 3. paragrafusába ütköző és a 8800/1946. M. E. rendelet 9. paragrafus negyedik bekezdése szerint minősülő gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűntett. V. Domokos Kelemen ellen egyrendbeli az 1930:111. tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus harmadik bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette, valamint: egyrendbeli a 8800/1946. M. E. rendelet 7. paragrafus 1. pontjába, üfctőleg a 14.200/1947. Korm. rendelet 1. paragrafus 1. pontjába és a 3. paragrafusba ütköző és a 8800/1946. M. E., rendelet _ 9. paragrafus negyedik bekezdése szerint minősülő gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűntett; VI. Dr. Justh István ellen egyrendbeli az 1930:111. tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus első bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette ; VII. Dőry Edina ellen egyrendbeli, az 1930. ín. tv. 60. paragrafus 1. pontjába ütköző és a 61. paragrafus első bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette miatt, mert a vádlottak az Egyesült Államok kémszol gálatának utasítása szerint a Magyar Népköztársaság ellen kémszervezetet létesítettek és a magyar tervgazdálkodás eláen szabotázscselekményeket hajtottak végre; zésekkel egészítettek ki a gyár ban gazdasági ellenőrként sze. replö amerikai kémek, majd a konszern alkalmilag Budapestre jött vezetői: Behn USA ezredes. Scudder és mások. Ezek nyomán a termelés megszervezését öszszezavarta, hamis termelési ter vet készített el, csökkentette a gyár termelését. A raktáraka* telezsúfolta szükségtelen és máiüzemek elől elvont nyersanya gokkal és félkészárukkal. A hatóságokat, sorozatos hamis jelentésekkel, a háborús ká rok túlbecsültetésével, a kapott előlegek tervgazdálkodásellene, felhasználásával félrevezette. A szállított berendezésekhez az előírás szerinti foszforbronz he lyett aluminiumbronzot használ tátott, ami által a berendezései értéke egyharmad résszel csök kent ®s az így elkészített béren dezéseket akként csomagolt atta; hogy a szállítás alatt a rajtuk fellépő rozsdásodás rendkívüli kárt okozott. A megszabott ha táridő elmulasz ására adott uta sításokat, ami által különösen a Posta tervgazdálkodását vesze lyezte'-te. z I.,,. _ Máit. így a magyar népgazdaságEzaltal a termelesre vonatkozó 1 nak sokmillió forint összegű kárt jogszabályokon alapuló köteles • okozott és súlyosan sértette a segenek non tett eleget, szabó. J tervgazdálkodás érdekeit. Eodó az angolok és amerikaiak közös kéme Két éves a szovjet-magyar barátsági szerződés A mai napcm két éve annak, hogy a magyar kormány képviselői Moszkvában aláírták a kölcsönös barátsági, együttműködési és se. gélynyují-ási szerződést. Ez az egyezmény több. mint három év komoly munkájának és kemény harcának volt a betefőződése. A békeszerződés szigorú betartásával, mélyreható demokratikus reformok bevezetésével gyakorlatilag muta'fa meg a magyar nép, hogy a múlttal szakított és a békeszerető népek nagy családjában akar helyet foglalni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar kommunisták vezetésével a magyar dolgozó nép csak azért tudott ilyen eredményeket elérni, mert a Szovjetunió a szerződés megkötését megelőzően is, a felszabadítás első perceitől kezdve önzetlenül segítettéi Magyarországot az új úton, felmérhetetlen anyagi és erkölcsi támogatást nyújtva számára. A kölcsönös barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződés aláírása mégjobban megszilárdította Magyarország helyze'fét a demokratikus béketáborban. Ebben az okmányban nemcsak a szilárd biztosítékot látjuk Magyarország önállósága és függetlensége ellen röriémő bármilyen támadással szemben, hanem az ország felvirágzásának, a szocializmus felépítésének biztos alapját is. Természetesen a nyugati imperialistáknak, akik megszokták, hogy a kis országokban úgy gazdálkodjanak, mint saját portájukon, a dolgok ilyen alakulása nem volf s nem •kellemes még ma sem. Minden likaimat megragadtak és megragadnak Magyarország demokratikus fejlődésének megakadályozására. A belső reakció segítségével elkese. /•edeft kísérleteket tettek és tesznek a régi, gyűlölt társadalmi rend visszaállítására, hiszen ez lehetővé tenné, hogy országunk támaszpontul szolgáljon a szocializmust építő országok őre. a Szovjetunió s a többi népi demokrácia ellen, mint ahogy ezt Tifóék esetében látjuk. Ennek érdekében szerveznek összeesküvéseket a nemzetközi reakció ügynökei. Ezek a kísérletezések azonban, mint a Mindszenty-ügy és a Rajkivanda pere, de az éppen most folyó Standard-gyári kémper is mutatja — hiábavalók. A magyar nép szereti a Szovjetuniót, ragaszkodik hoz. zá, éberen őrködik, és leleplezi a belső és külső ellenséget. Minden imperialista erőlködés hiábavaló. Magyarország a Sárgaengertől az Elbáig terjedő, hatalmas. S00 millió lakost számláló békejront szilárd és megbecsült tagja s a munkásosztály vezetésével felső. •aközött a népek szabadságáért, függetlenségéért és békéjéért küzdő, győzelmes tábor élharcosai közé, s rendíthetetlenül halad a nagy Sztá. hn-veze te Szovjetunió nyomán a saosfalimm* űMán A vádirat Geiger New Yorkból kapott utasításairól I. Geiger Imre vádlott 1924-től kezdve állott az International Telephoné and Telegraph Corpo ration (ITT) és az International Standard Electric Corporation (ISEC) érdekeltségéhez tartozott budapesti Standard-gyár alkalmazásában- A felszabadulás Után a gyár vezérigazgatója lett és a vállalatnál működött amerikai kereskedelmi megbízottak: Ogilvie, Iglauer, Pinkney, Vogeler és Sanders részére kémkedett. A konszern vezetői 1947-ben magukhoz rendelték az Egyesült Államokba és F. T. Caldwell, a konszern egyik newyorki vezető, je, Geiger saját vallomása sze. rint, pontos utasításokat adott neki a szabotázsra és a kémmunkára. Geiger Imre vádlott végrehajtotta a kapott utasításokat és a gyárban kémtevékenységet folytatva, az amerikai megbízottaknak egy sor, a nyomozati vallomásban részlete zett fontos államtitkot és adatot juttatott. Tehát az amerikai kém. szolgálat ügynöke volt. EzáHal a magyar állam fontos gazdasági és nemzetközi érdekeit súlyosan veszélyeztető titkot kikémlelt és idegen állam hatósá gának tudomására hozott. Geiger Imre a gyár vezetésében végrehajtotta a kapott szabotázs utasításokat, amelyeket Caldwellen kívül újabb rendelken. Radó Zoltán vádlott a második vüágháboru elö.t Angiiá ban élt, ahol az angSl kémszöl gálát beszel vezte és arra utasította, hogy utazzék Magyaror szágra és az ország politikai és gazdasági helyzetéről küldjön kémjelentéseket, Utasították, hogy Budapesten keresse fel az angol nagykövetség egy tisztviselőjét. A kapott utasításokat végrehajtotta, felvette a kém kapcsolatot a követségi tisztviselőkkel, kémjelenéseit neki átadta, vagy a Budapesten tariózkodó összekötők útján küldőt.e rend szeres kémjelen'éseit Londonba. Mint az angol kémszolgálat ügy nőkét, Vogeler beszervezte az amerikai kémszolgálat részére is. Ezután a Vogeler által kívánt kémadatokat is megszerezte és átadta. 1949 májusában az ISEC konszern Budapesten tartózkodó megbízottja, Scudder megígérte, hogy ha fokozza kémtevékenységé: és jól szolgálja érdekeiket, akkor kinevezik a budapesti Standard-gyár vezérigazgatójának és később valamelyik nyugateurópai vállalatuk élére helyezik. Radó Zoltán az ajánlatot elfogadta és Vogeler részére még fokozottabban kémkedett. A nyomozás során beismerte: „A következőkben -rendszeresen informáltam Vogelert mindarról, arai az iparügyi minisztériumban történ-t és végeredmény, ben kiadtam részére minden tit_ kos adatot, amely a magyar iparról rendelkezésemre állott." Radó Zoltán vádlott közhivatali állásánál fogva tudomására jutott és a magyar állam fontos nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkot idegen állam hatóságával közölt, ami által az állam érdekét súlyosan veszélyeztette. Radó Zoltán vádlott hivatali működéséhez tartozott többek között a Standard-gyár termelésének ellenőrzése is. Súlyosan megszegve hivatali kötelességét, lehetővé tette a vállalat mérle. gének meghamisítását és közgyűlésének elhalasztását, ami által a magyar államot 14 millió forintot meghaladó károsodás érte. Azokon a tárgyalásokon/amelyeken az ISEC megbízottaival: Scudder, Coock és Vogelerrel szemben a magyar állam érdekeit lett volna kötelessége képviselni, megszegte kötelezettségét és a népgazdaságnak súlyos kárt okozott. A nyomozás során ezt beismerte. Szándékosan elmulasztotta a Standardgyár termelésének ellenőrzését és a szabotázs leplezésével lehetővé tette az ott működő amerikai kémek gazdasági bűncselekményeit. Cselekményével az anyaggazdálkodás körébe tartozó feladatai ellátása során kötelességét megszegte és a tervgazdálkodás érdekéit súlyosan F°-+ve dotált Vogeler amerikai ezredes, a kémek irányítója HL Vogeler Róbert 1942től az amerikai kémszolgálat ügynöke. Elvégezte a Federal Bureau of Investigation (FBI) kémiskoláját. A nyomozás során beismerte: „Elméletileg és gyakorlatilag kiképezték a kémkedésre, elhárításra és hírszerzésre, kémhálózat kiépítésére és fenntartása, ra." Kémkiképzésére tekintettel az Egyesült Államok vezérkarának jóváhagyásával kinevezték a keleteurópai Standard érdekeltségek élére, wieni központtal. Wienbe utazása előtt a konszern egyik vezetője, Behn USA ezredes, a konszern vezetőségében lévő magasrangú amerikai tisztek egyike, utasította, hogy mindenben álljon rendelkezésére a wieni amerikai katonai kémszolgálatnak. Hogy ezt a feladatot jobban el tudja végezni, Vo_ gelert ezredessé is kinevezték. Ennek megfelelően Vogeler a saját működéséről a nyomozás során a következőket vallotta: „Én magam kiterjedt kémtevékenységet folytattam, egyrészt az alám rendelt ITT és ISEC vállalatok beosztottjain keresztül, másrészt erre a célra különlegesen kiválogatott ügynökök felhasználásával." A megszerzett titkos adatokat rendszeres jelentésekbe foglalta és az Egyesült Államok kém szervezeteinek adta át. Ezeknek a kémszervezeteknek működéséről a nyomozás során beismerte, hogy a CIC és az ODI (Office of Director of Intelligence) számára kifejtett kémtevékenysége folyamán felhasználta az amerikai követségek alkalmazottait ós az itt tartózkodó amerikai állampolgárok egy részét Magyarországi tevékenységét illetően beismerte, hogy a kapott utasításnak megfelelően tevékenysége a következő volt: „1. Kémkedés politikai, gazdasági és katonai vonalon, 2. szabotázsakciók és kártevés a magyarországi Standard vállalattal kapcsolatban." Vogeler Róbei't USA-ezredes a budapesti Standard-gyár fasiszta érzelmű vezetőiből és pénzéhes kalandorokból a kémiskolán szerzett tapasztalatait fel. használva, kémszervezetet épített ki. Ide tartozott: Sanders vádlott, az angol és amerikai kémszolgálat kettős ügynöke, Geiger Imre gyárigazgató, Radó Zoltán, a nehézipari minisztérium főosztályvezetője, dr. Blum Erzsébet mérnök, „báró" Dőry Edina, akiktől folyamatsona ka. pott kémadatokat. Megkapta azokat a kémjelentéseket, amelyeket Sanders az angol kémszolgálat részére küldött. A megszerzett kémadatokat megbízóinak továbbította. A leleplez, tetéfi által fenyegetett kémeinek a megszöktetését lebonyolította. Ezáltal fontos gazdasági és nemzetközi érdekeket súlyosan veszélyeztető államtitkokat köz. hivatali állása felhasználásával kikémlelt és idegen állam hatóságának tudomására hozott Vogeler Róbert, USA-ezredes, bűncselekményeinek második része az a szabotázs tevékenység, amelyre Behn USA.ezredestőí