Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

2 Va«árryrp. 1930. február L hozzáfogtunk a szocializmus alapjainak lerakásához a mező gazdaságban. Az állami gazdsagok teriil e a tervidőszak alai 50.000 k. hold szántöteru létről 400.000 k. holdra emelke dep. A 3 éves terv befeje_é„e kor több mint 1-500 termelő szövetkezeti csoport 250.000 ka. tasztrális hold rerüleien gazdái kodott. A 3 éves terv megkez désekor nem voltak állami gép állomásunk. A terv befejezése kor 221 gépállomás 3.800 trak torral, nagyszámú más géppel és szállítóé ""közzel működölt. Közlekedés A közlekedés teijesí mérv 1949-ben az árúszállítás terén 148.5 százaléka, az u' asflzálUlás terén 222.4 százaléka volt az 19öo évinek. A gépjárműálio. mány 1949 decemberében a háború előttinek 188.5 százaléka volt. A tehergépkocsik száma 1938-hoz képest két é8 félszeresére, a motorkerékpárok száma közel négyszeresére emelkedett. Kereskedelem A 3 éves terv indulásakor a külkereskedelem, valamint a nagy kereskedelem úgyszólván teljesen a tőkések kezén volt. Akis kereskedelemben pedig az állam ^ és szövetkezetek részesedés-: csupán 3 százalékot ért el. A terv ideje alatt teljesen államkézbe került a külkereskedelem és a nagykereskedelem. A kis kereskedelemben az állam és szövetkezetek részesedése 30 százaléKra növekedett. Az állami külkereskedelmi vállalatok' által 1949-ben lebonyolított forgalom az 1946—47 évinek 376 százaléka volt. A forgalom egyre nagyobb mértékben a Szovjetunió és a népi demokratikus államok felé irányultAz állami kereskedelem különö sen a tervidőszak második felé. ben sikerrel hajtotta végre a terv előírásait állami készletek gyűjtésére. Beruházások A beruházás terén a 3 éves tervet 125.3 százalékra teljesítettük. Két év és öt hónap alatt összesen 10.3 milliárd forintot ruháztunk be a népgazdaságba. A beruházások megoszlása a népgazdaság különféle ágaiban a következő volt: B«ruhózás*lc megoszlása százolélcbon Ipar 31.6% Mezőgazdaság , 29.0% Közlekedés 19.0% Építési, szociális és kulturális célok 17.9% Egyéb (kereskedelem stb) 2.5% összesen: 100.0% A beruházások eredmónyekén'a többi között 7 új bányaüzemet, új gázkoronígyárat, két új érc előkószí'ő üzemet, új korszerű vagopszereldét, új hatalmas ha 1 a 60 százalékot. A 3 éves terv jesen ujjáépi ettük a posu. ea távbeszélő létesítményeket. Mezőgazdasági beruházásaink keretében 4500 uj irakto t, töbu mint 1600 cséplőgépét és az egyéb gtpek tizeziei aa.ua i ue/ugazdaságnak. Több mint 40 ezer köbméter új silót, új nö véuynemeaíto telepeket, új nagy isiállókat, sertéshizlalókat, meg .árakat stb. létesítettünk. A 3 éves tervidőszakban 1220-nál több új lakóház épült a magyar falvakban és községekben. ViL lamositotiunk 455 községet, 25 tanyaközpontot, 84 gépállomást, és 29 állami gazdaságú . A fel úji.ásokkal együtt erdősltetiü-ik 102.000 kataszt.ális hold területet. öntözötté tettünk 26.000 k. holdat. A 3 éves terv beruházásainak eredményeként heiyreállítottun: 1.324 általános iskolát, épitet tiink 16 új, korszerű iskolát és 24 további iskola építését el kezdtük. Helyreállítottuk közép iskoláink túlnyomó részét, vala mint egyetemeinket, felállitot. tuk az állami műszaki főiskolát, a mezőgazdasági akadémiát, megkezdtük a miskolci és a veszprémi műegyetemek építését. Helyreállítottunk 161 kórházat és 55 tüdőbeteg-gondozót. Építettünk 29 új kórházi épüle-et és 8 új tüdőbeteg-gondozót. Létesítettünk 37 új járási egészségügyi központot és 24 egészségházat Uj napközi ott. honok, bölcsődék, fürdők, szociális otthonok, üdülők százai épültek a 3 éves tervidőszakban. Foglalkoztatott sáe. termelékenység, életszínvonal A 3 éves tervidőszakban hatalmas mértékben növekedett a munkásosztály éa általában a dolgozók száma. A közalkalma zottakat nem számítva a foglal, koztatott dolgozók száma 2 év és 5 hónap alatt 390.000 fővel azaz 37 százalékkal emelkedett. A gyáriparban (az építőiparra együtt) a munkáslétszám emelkedése elérte a 60 százalékot. Még nagyobb mértékű volt a foglalkoztatott szellemi dolgozók számának emelkedése. A 3 éves terv megvalósítása nak eredményeként, ahogy a terv előírta, az iparban megszűnt a munkanélküliség. A terv utol aó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott, időszakonként hiány volt segédmunkásokban ts. Különösen nagy volt a hiány a műszaki munkaerőkben, mérnö kökben, technikusokban. Mind nagyobb számban jutottak kere. ső foglalkozáshoz az azelőtt ház tarcásbeli nők, amit kifejez az is, hogy amíg a 3 éves terv indulásakor a munkára jelentkezők között a nők száma elérte több mint 40 .-zazalékkal halad,a meg az 1938 évit Az életsz'nvöna. emelése terén tehát a terv eiőíréi-át min jegy 30 százalékkal uVteljes.te:1 ük. A tervidőszakban az erv főre ni tó húsfogyasztás 78 százalék kai, a cukorfogyp.sz ás 171 s/.í-/a'.ékkal. a tejfogvasztá- 68 -a ékka1 a p»nmtwöveté 133 s-á zatékksl a gyapjúszöveté 117 fzá a'ékkal a cipőé 200 száza 'ékka1 emelkedett. A dol<»~zók életszrnvoia'ának emerk<v!ése nemcsak a bérek .0vetedépében űttotr kife^-ósre. hanem ahbsn hogv a ktPft fi 'e szórná1'? futtatások a tervid'. szak utolsó évében 1949 ben meghatódták a dótok?ók nén?.bé -ének 38 szálkát Lén véve'en megjavul' a dolgozók egész?et'ü-vi ellátára ls. A kórrhári á-vak ^zárna az 1947 »s aiigusztu® t-i .-8 ezerről 1949 decerrbr végére 50 ezerre emelkedett A háromévas terv me"ke-",é?e előtt a nevezett üdü'teté" ali«- volt. 1949 v-en több mint 210 ezer dolgozó' és családtagot fídü'te tünk. Elkezdtük korszerű 1 akóházak és egész tó.kóteleroek érité-sét. Uj iakótelepeket éoített'ink a bányavidéken es öndapeni egyes munkáskerületeiben. Hozzáférhetővé tettük a tanulást az általános iskolától a főiskoláig a dolgozok é*> gyermekeik számára. A felnőttek száa. ezre: vettek rés^c különféle szak mai. politikai és társadalmi tanfolyamokon. A do'.goz-ók szükségletévé vált a könyv, a mozi. a színház, a hangverseny. a múzeum. a képtár. A hároméves terv eredményekén- millión tö megeket vonzunk be a művelődérbe: felszámoltuk a volt ural kodó osztályok műveltségi monopóliumát Töbo mint 20 ezer munkás és dolgozo paraszt kerü't vezető állásba a néogazdasác és az államgazdaaág műiden ágá ban. Nemzeti Jövedelem A hároméves terv e:őírta. hogv a nemz-et'jövedelemnek a tervidőszakban 82.3 százalékkal kell növekednie. Teuvlegeaen a terv utolsó évében 1949-ben, a nemzeti jö ved ölem 97 százai ékkal volt nagyobb mint a tervet megelőző évben, llvm-idon terv e'ő'rását a nwet jövedelem nö. velése tarén 108 százai í.ca teljesítettük. flzzel 1949-ben elérttlk az 1938. évi netiizsri jtivede.em 124 szándékát. A hároméves terv idején azooben nemcsak jielentőrieD meenövekedett a nemzeti jöverielm, ha. nem gyökeresen megváltozott eL osztása is. Megszüntettük a munkanélküli jövedelmet, a kizsákmányolást a gyáriparban, a bank- és hiteléletben, a kül- és nagykereskedelembe® Ez tette .ehetővé, hogy míg a nemzeti jovedéem 1938-hoz képest 24 százalékkal, addig a doLgozók életszínvonala több mint 40 százalókkal növekedett A hároméves tervet a magyar dolgozó nép szak adattan harcban s külső és bekő reakciós erők ellen, a saját erejéből a Szovjetunió baráti támogatásával a Magyar Dolgozók Pár:iának ve. fetésével valósította meg A hároméves terv sikeres be. fejezésével lezárult népgazdaságunk helyreállításának koi A hároméves terv eredménvei szilárd alapot biztosítanak az öt. éves népgazdasági terv megvalósítására a j'ómódú, erős, művelt, szocialista Magyarország felépítésére. A froncfa tömegek nyomósa ujabb vólsáoba sodorta a Bidaut-kormányt A francia tömegek nyomása ismét válságba juttatta a Bidault-kormányt. Pereteken délután a jobboldali Szocialista Párt vezetősége és parlamenti csoportja együttes ülésen képtelen volt olyan megoldást ba lálni, amellyel elfogadhatóvá tudták volna tenni a szocialista választók előtt a háromez^' fraritos bérpótlék megtagiadá sát a Bidault-kormány részéről. Heves és elkeseredett viták után a szocialista képviselők — akik a párt egyre gyérülő választót ömegeinek teljes elfordu lásától tartanak — kényszeritefcték a szocialista minisztereket, közöljék Bidaulttal, hogy ha nem hajlandó újabb enged ményeket tenni, akkor a pár: kivonja képviselőit a kormány ból. Bidault az engedményeket megtagadta és felkereste a köz társasági elnököt, hogy határozatáról értesítse. A válságot nem a parlamenti folyosókon folyó intrikák és nem — ahogy egyesek el szeretnék hitetni — a szocialista miniszterek demagógiája vál totta ki. A döntő tényezők, amelyek a válságot kiváltották: a francia nép óráróLórára fokozódó békeharca és a Vie'námi Demokratikus Köztársaság elismerése a Szovjetunió és a népi demokráciák által. A dolgozók fellépése folytán lehetetlenné vált a szocialista1 vezetők évek ó-a folytatott két j kulacsos politikája, amelynek' során a tömegek felé baloldali frázisokat hangoztattak, mig az általuk elfoglalt kulcspozíciók ban a legszolgaibb módon teljesítették a nagytőke parancsait. Pénteken este fél 10 órakor a miniszterelnök megjelent a nemzetgyűlésben több miniszter kíséretében, de a szocialista miniszterek nélkül. Közölte a nemzetgyűléssel, hogy a politikai helyzet „lényegesen megváltó zott" s ennek következtébe® kér. te, hogy a kollektív szerződés vitáját keddig halasszák el. míg a helyzet „kitisztuL" A páriái politikai megfigyelők valószínűtlennek tartják, hogy Bidault meg tudjon egyezni a szocialista miniszterekkel. A MINISZ i ERTANÁCS RENDELETE az áliamvasuti és postai munkavállalók fizetésének rendezéséről jógyári szerelőcsarnokot építettünk. Újjáépítettük és részben újjáalakítottuk legnagyobb va? és gépipari üzemeinket: a csepeli, diósgyőri, ózdi nehézipari üzemeket, a három Ganz-gyárat, az Egyesült Izzót. Komoly tel jesítményű traktorgyárrá fejlesztettük a Hofherr gyárat. Ugyancsak újjáépítettük erő. műveinket, így a inátravidék:, továbbá a csepeli nagynyomású erőmüvet és más erőművek egész sorá't. Uj textilgyáraka építettünk, a pamutfonó orsók számát 100 ezerrel növeltük. Helyreállítótiuk és kiboví ettük a péti nitrogénmüveket. Korsze rűsítettlik a marónátron és a kénr.avgyártást. Jelen .ékenyen fejlesz ettük a festék és gyógy szeripari teljesítőképességet. A beruházások eredményeként újjáépítettük és részben korszeriisíte' tük vasúti hálózatunkat Ujjáépi'ettünk hat nagy vasúti Duna- és Tisza-hidat. Biztosi toltuk a vasutak számára szük séges gördülő anyagot. Helyreállító tuk a gazdasági vasutakat. A közúti közlekedés 'erén újjáépítettük egész úthálózatunkat és néhány új korszerű betonú időszakban új alapokra helyei tük a szakmunkásutánpó lást. Ennek megfelelően a nagyiparban az iparostanulók száma a terv megkezdése előtti 11 ezer. ről 35 ezerre emelkedett. A munka termelékenysége a gyáriparba® két év és öt hónap alatt 103 százalékkal nőtt és a tervidőszak utolsó évében, 1949-ben elérte az 1938. év termelékeny ségének 120 százalékát. Az ép; tőiparban a termelékenyseg emelkedése elmaradt az általa nos emelkedés mögött. A termelékenység emelkedése döntő Szerepet játszott a munkásosztály államhatalmánrk ki fejlődése és megszilárdulása, a mu-nkás-parasrt szövetség meg erősödése, az egész magyar gyáripar államosl'ása, mindezek folytán a munkásosztály, a dolgozók viszonyának megváltozá sa a termeléshez, a munkaversenynek tömegmozgalommá vá lása. Szerepet játszottak e mel lett a 3 éves terv jelentékeny beruházásai, az ipar észszerűbb megszervezése, az üzemi újíta sok mindinkább növekvő száma tó eredményessége. A 3 éves terv előírta, hogy mellett 660 km bekötő utat is 1950 augusztus l-re a dolgozók megépítettünk. Néhány kivétel lel újjáépültek közúti hídjaink, így a többi között újjáépítettük a Margit.hidat, a Lánchidat, to vábbá a szolnoki, szegedi, a vá sárosnaményi Tis/.-a-hidakat. Teléletszínvűnalának általában 8 ",?ái*>lékfcal kell meghaladnia az 1938. évit. Té-'ytógecen a dolgozók reál- s v-áro^éves terv utolsó évének végére, 1949 decemberére A Magyar Közlöny vasárnapi száma a Magyar Népköz .ársaaag minisaiertanáoiának két rendeletét közli. Az egyik az áliamvasuti, a másik pedig a postai mun kavállalók fizetésének és szo.gálati viszonyának egyes kérdéseiről szóL A rendelet által életbeléptetett iizetéei reform a vasút és a posta. különleges helyzetére való te. k intettel továbbra is fenntartja a kinevezési és előléptetési rendszert. de egyúttal a munkakör szerinti bérezést is bevezeti oly. módon, hory a kinevezés és elő. léptetés alapján megállapítot alapbér az összfizetésnek csak egy rérzét teszi, míg a fizetés jelentékenyebb részét a munkaköri bér határozza meg. A fizetésrendezésre fordíto összeg megközelíti a 70 milliót és a rendezés kü'önösen az atocs nyabb fizeté-ű munkavátiatókná' jelent nagobb javulást A rende let hatálya valamennyi vasúti és postai munkaválalóra kiterjed Munkaidő tekintetében a heti 48 órás munkahét lép életbe a vasút és a posta dolgozóira nézve íe és a rendelet szabá'vozza a folvamatos szolgálat körűimé, nyei folvtán hoss-mtib szolgálatot teljesítők munkaideiét is. Az étkezési és tisztálkodási szünet és a pihenőidő tekinteté be-1 általánosságba- a rendetótek a kollektív szerződések intézkedéseit véreik át és rendezik a tú'ó-rák kérdését is. messze túlmenően azokon a kereteken ame lyek szerint eddig a vasúti é~ postai dolgozók a túlórák dija -ásá- kanták Munkabérek tekintetében a ren delet a kinevezési rendszer fenn. tartása mellett, egyrészt figyelembe veszi a munkavállalók képesítését és szolgálati idejét, másrészt és döntő mértékben a ténylegesen betöltött munkakört, úgyhogy a munkavállaló fizetése mintegy 30 százalékig a szakképesítéstől és a szo gálati évek tő] függő alapfizetésből és 70 százalékig a munkaköri bérből tevődik össze A kinevezési rendszer van Írva íva biztosítani a vasút és a posta nagy szakmai képzet séget igénylő szolgálatánál a munka, váltólók állandóságát. Az a köril'mény. hogy az alapfizetések a képzettség maea-abb fókái lényegesen emelkednek, serkentőleg fog hatni a munkavállalókra a magasabb szakképzettség meg. szerzésére a munkaköri bér viszont azt is blztosítia hogv min aen munkavállaló teljesítményének és munkáto minőtógerti; megfelelő díjazásban rénzesüliön. A bérrendezés általánossága a öo'gozók egészére fize'ésemtiést i'elent. de amikor az új rendezés szerinti fizetés nem éri el a munkavállaló eddigi lövedeimói. a különbözetet személyi pótlék gyanánt folyósítják. A rendelet a családi pótlék jelenlegi rendszerét érintetlenül hagyja és bizitotitja a munkavállalóknak — néhány módosítással — az eddig élvezett természetbe, ni juttatásokat is. A betegségi biztosítás terén is fenntartja a rendelet az eddigi helyzetet. Változattanul megmarad a munkavállalók nyugdíljogosu'tsága és az élvezett nyugdíj mértéke is. A t e jeeitménybérezós tekinteté, ben a rendelet biztosítja ós előírja ann-:k széleskörű alkalmazását. Különösen a fizikai munkavállalók bérezésében jelen-t a rendelkezés lényeges e'örehaladást, biztosítva számukra az ioar dol. gozókkal azonos munkaköri besoro'és* ó- a teliesítménvbé' elszámolásának le^etőfiérét Vitás kérdé'-ek etintézmé-e egyeztető b'zottpázokat rendszeresítenek. A rendelet március 1ével lén életbe. Általános sztrájk és b&rrikádharc Nápolyban Az olasz munkásosztály ismé* kemény választ adott az amerikai Imperialisták ügynökének, a dolgozók gyilkosának, Scdba belügym'nisz ternek. Nánoíyban pénteken a munkanélküliek tünleto felvonulás; tartottak az elviselhetetlen nyomor ellen. 4 Scelba.féle rendőrség bru'álisan meg'ámadfa a felvonulóka1 akik erre az alias provokációra a ••áros több í'ttvonalán barr'kéönka- I emeltek. A rendőrség támadása kö I vetkeztében 19 munkáért tüntető sebesült meg. 4z általános szakszervezeti szövetség Nínolyban az amerikai bércnc Scelba újabb támadása elleni 'ittakozásul sz.ombatra 24 órás általános sztráikot hirdetett egész Nápoly torjonttnybin A ' i'akozó sztrálk a mind magasabb ángra csap-'- osztályharc újabb jeleniős fejezete.