Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-26 / 22. szám

A Szovjetunió nagy segítségéről és a közős gazdálkodás előnyeiről beszéltek a termeifícsoporiok és gépállomások kü?döltei az országos tanácskozás második napján A "bermelőcsoportoh és a gépállomások dolgozóinak értekezletén, kedden délután folytatták a tanácskozásokat. Szoboszlai Istvánné, a vértesacsai Petőíi-tcrmelöszővetkezeti csoport küldötte elmondotta, hogy a termelőcsoportot 1949 augusztus vége felé sikerült megalakítani 57 taggal és 480 hold területen. A mai napig ezer holdra emelkedett s a taglétszám 104 fö. A csoport munkája a felülvizsgálat óta megváltozott. Megismerték a csoport Szervezeti felépítését, a munkaegységet, munkamódszereket. — Csoportunknál a pártszervezet a felülvizsgálat után mindjárt megalakult 60 taggal, amely azóta héttel növekedett — mondja. — Ezenkívül igen sokan akarnak tagjelöltnek belépni. A csoport ezévben bevezeti a villanyt és villamosítják a daráló üzemet. A gépáliomás-tanácsok jelentöaége Ezután Fülöp Péter, az állami Képállomások politikai vezetője izolált fel. Hangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink és gépállomásaink egymáshoz való vi. szonya igen sokat javult az elmúlt esztendőben. Hiba volna azonban elhallgatni, hogy az együttműködés és a gépállomások által végzett munka terén is mutatkoztak hibák. Ezek nemcsak a gépállomások által elkövetett hibák voltak, hanem a termelőszövetkezeti csoportok ál. tal elkövetett hibák. Az első hiba kétségtelenül onnan ered, hogy gépál'omásaink nem minden esetben végezték el határidőre a munkát, amelyet vállaltak. A hódmezővásárhelyi „Szabadság" termelőcsoportnál például egyrészt későn végezték el a munkát, más. részt a gépállomás rossz munkaszervezése miatt 36 kat. hold föld szántatlanul maradt az ősszel. Az ország más részében is előfordult hasonló tünet. Egy esetben előfor. dult az is, hogy az elővetemények nem voltak letakarítva. A gépállomás kétszer-háromszor is kiküldte traktorát és az elővetemény mégsem került le a földről. Ezzel fel. borították a gépállomás ütemtervét. Fülöp Péter elvtárs ezután a gép. állomási tanácsok szerepéről beszélt. — A gépállomás-tanácsnak politikai fe'adata is van — mondotta, — lényegében aktiv harcosának kell lenni a termelőszövetkezeti mozgalomnak és első fegyverévé kell válni a kulákok elleni harcban A tanács munkáját megfelelő po. l'itikal tartolammal kell megtölteni. Rákosi elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártia Vezetősége már rá. mutattak a ,Jó kulák".elmélet teljes helytelenségére. Mégis ez imittamott felüti fejét. A gyakorlat, a kulákok állandó szembenállása a termelőszövetkezeti csoportokkal és gyakori szabotázsa azonban élesen megcáfolja ezt az elméletet és kl. nyitja a dolgozó parasztok szemét. A gépállomások dolgozói segítségére vannak ebben a dolgozó pa. rasztságnak. Boros Sándor, a sarkadi „Lenin" termelőszövetkezeti csoport elnöke büszkén mondotta: — Csak egy árok választja el a csoport földjét az egyéni gazdálkodók földjétől, mégis 5—6 mázsával több búza termett holdanként a csoport földjén, mint a szomszéd földeken. Bogos Domokos, a bonyhádi „Dózsa népe" .termelőcsoport elnöke elmondotta, hogy a csoport tagjainak száma az eredeti 36 családról 70-re növekedett. A csoportban vannak bukovinai székelyek, erdélyi széke, lyek, sarkadvidéki magyarok és bonyhádi németek, de mindannyian megértették, hogy a termelöcsoport a fala útja a szocializmus megváló azon folyik a vita, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem hogy milyen munkát végez. 22800 traktor as ötéves tervben Györe János, a Hofherr-gyár üzemi párttitkára hangsúlyozta: — Amíg 1945-ben 17 traktort tudtunk gyártani egy évben, 1946ban már 173-at, 47-ben 397-et, 48-ban 901-et, 1949-ben 2742-t, mégegyszer annyit, mint az előző négy évben együttvéve. Ha ehhez hozzáadjuk az ebben a hónapban elkésztltctt 224-et, összesen 4154 traktort készttettünk. Az ötéves terv folyamán 22.800 traktort készítünk el. — Nem sajnáljuk gyárunk legjobb szerelőit a gépállomásokra küldeni, hogy közvetlenül is segítsék megismertetni a gép minden egyes részét. A gyárban eddig 323 elvtársat, köztűk 35 nöt képeztünk ki traktorvezetői tanfolyamon a dolgozó parasztság köréből. Középfokú mezőgazdasági gépipari iskolát létesítettünk, amelynek 650 tanulója vau Igv valósítjuk meg a gyakorlatban Pártunk és Rákosi elvtárs tanítását és építjük a munkásolc és parasztok összefogását. „Tejtermelési versenyre hivmk az ország összes terme> őcsopor íjait" Deák Mátyás, a legjobb fejösgulyás Szentesről, elmondotta, hogy 1949 február 26-án alakult meg a csoport. 14 földhözjuttatott kisparaszt állt össze termelöcsoporttá. — A Szabad Földből és a Szabad Népből olvastuk, hogy nyugodtan megalakíthatjuk termelőcsoportunkat — folytatta —•, mert megsegítésben és jutalomban részesülnük. Nagy hibák voltak, mert bár a földeket egyesítettük, de nem volt soknak közülünk vetőmagja, kenyere, zsiradéka. Sőt igásállatunk sem volt, máig is csak négy bivalyunk és két lovunk van. Eleinte még nem nagyon siettek az emberek dolgozni, de azután iparkodtak. Kora hajnaltól késő estig dolgoztak néha. hogy a versenyt minden vonalon megnyerjük. — A szomszédban is alakult egy termelőcsoport, amelynek ugyanolyan bajai voltak, mint nekünk. Nekik négy ökrük, meg két lovuk volt. ősszel, a tagosítás' után elhatározta a két csoport, hogy egyesül. Sztálin elvtárs születésnapjára megnyertük a versenyt és most újból kihívjuk tejtermelés tekintetében az ország összes termelőcsoportjait, mert 2515 liter tejre szaporodott a hozam. Pedig a borjak fele még szopik, azoknak kell a tej, mégis nagyobb a tejtermelés. Mindjárt megmagyarázom, hogy miért. A kulákok, de még a kisparasztok is feltüzelték, kihordták trágyának azt, amiből mi annyi tejet termelünk. Ez pedig a lenmag gnbója és a napraforgó feje, meg a pelyvája. Ezeket az anyagokat ml megőröltük saját darálónkkal, amelyet a gépállomás motorja hajt meg. Ugy nŐDek a borjak, hogy öröm rájuk nézni. A tehenek meg adják a tejet, hogy versenytársunk, Tóth Pál, nem győzi hordani a tehenek alól a tejjel telt vödröket. 20 borjúnk van, 10 üsző, 10 bikaborju. Van még 8 hold cukorrépánk, 8 hold dohányunk. Dohánykertészetűnk az ország minden dohánykertészetét versenyre hívta kL Jugoszláviából nem hallani énekszót Losonczl Pál, a barcsi „Vörös Csillag" küldötte elmondotta, hogy csoportjuk 1948 őszén 45 kat, hold kishaszonbérleti földön alakult meg 6 újgazda és 2 nincstelen paraszt taggal. Az elején csak a családfők voltak a csoport tagjai és ez oda vezetett, hogy a nőknek, aldk ott dolgoztak a termelőcsoportban, nem volt joguk beleszólni a csoport kérdéseibe. — Mi felismertük ezt a hiányosságot — mondotta — és a nőket felvettük tagoknak. Igyekeztünk a „munkacgységkőnyv" szerint mérni a munkát Eleinte felvetődtek olyan nézetek, hogy minek az a sok firkálás: „egyformán dolgozunk és a végén egyformán elosztjuk a jövedelmet". A csoport józanabb, őntudatosabb tagjai azonban megértették, hogy ez helytelen lenne. — Mi ott lakunk közvetlenül a jugoszláv határ szélén. A jugaszláv nép mindig szokott énekelni. Ma már nem hallani éneket. Ez annak a jele, hogy bántja őket az a rendszer, ami ott van. Mi. akik ezt látjuk igen is éptteni akarjuk itt a szocializmust, mert látjuk azt, hogy a mi pártunk Rákosi elvtárs vezetésével boldogabb, jobb jövő felé viszi a magyar népet. Korsós Ilona jászkisérí traktorvezetőnő felszólalásában kiemelte: a gépállomás megalakulásakor még voltak hibák. A termelőszövetkezeti csoportoknál nem volt meg a rendes munkabeosztás, nem voltak munkacsapatok. Nagy hiba volt hogy a nőket nem vonták be a vezetésbe kellőképpen és a fiatalsá got is kihagyták a munkából. A hibákat úgy küszöböltök ld, hogy amikor • gépállomási tanács megalakult, a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomás dolgozói rámutattak a hibák ra, de kiemelték azt ís, ha valaki fői dolgozott. A jó népnevelő munka eredményei Molnár Zoltán, az MDP somogymegyei titkára beszámolt arról, hogyan fejlődik a megyében a termelőszövetkezeti mozgalom. Az elmúlt esztendőben 18-ról 80 főié emelkedett a termelőszövetkezeti csoportok száma. Ebben nagy szerepet játszott a pártszervezet felvilágosító munkája, valamint a Szovjetunióban járt parasztküldőttség somogymegyei tagjainak beszámolói. A termelőszövetkezeti csoportok őszi felülvizsgálása is sokat lendített termelőszövetkezeti mozgalmunkon. Többszáz család, közel 700 új tag lépett be a csoportokba csak a felülvizsgálat alatt. Kiemelte a párt. szervezet jelentőségét a termelőszövetkezeti csoportok munkájában. A pártszervezetek, alíol megalakultak, óriási lendületet adtak a csoportok ' fejlődésének. Rákosi elvtársat ünnepelték a tanácskozás második napján Ünnepi hangulatban kezdődött a | tek éfi fed akarták lázítani a falut termelőszövetkezeti csoportok és a csoport ellen. A csoport tagjain gépáTjomásdk dolgozói országos' azonban nem tudtak kifogni. A tanácakozátoi-.afc második napja. A mai tanácskozáson megjelent Rákos Mátyás elvtárs, a tanácskozás díszelnöke ls és az elnökségiben foglalt helyet, úgy mint tegrx.p, a kormány több tagja Dobi István, a minisztertanács elnökének vezetésével. Sokáig zúg az ütemes taips és hangzik a kiáltás: „Éljen Rákosi! Éljen a Párt!" Ezen a napon magának Rákosi Mátyás elvtársnak mondták el a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti életük sorsát, beszámoltak eredményeikről, a kezdeti hibákról. mostani nehézségeikről. Tud. ják. hogy Rákosi elvtárs tovább segi'i őket útjukon. A szerdal tanácskozáson ar. első felszókló Gönyű Lajos, a mihályi termelőszövetkezeti csoport tagja volt. Beszámolt arról, mrnrnyl nehézséggel keltett megküzdenlök a csoport megalakulás:kor. A kulákok a legádázabb agitációba kezdszomszéd községekből hozták a traktort, ha nem ad' ak a kulákok. Fogatot sem adott a kulák, de a csoport a Párhoz fordult és a Párt segített: igaerőt szerzett a csopor nak. Ebben az évben a csoport 160 holdon bevezeti az öntözéses gazdálkodást. Eleinte a csoport o/kon bélül voltak nehézségek. Több olyan |ag került a csoportba, akiről az volt a vélemény, hogy nem oda való. f»önnyű lett volna eziebet eltávolítani, de a csoport kommunista tagjai a dolog nehezebbik részét válasz ották: a meggyőzést. a felvilágosítást. Ez teljes mér ékben sikerült. Ma a csoport valamennyi tagija lelkesedéssel dolgozik. Gönyű Lajos felajánlotta, hozy az ország tíz községében felvilágosító előadást tart arról, milyen hatalmas előnvt jelent a termelőszöve" kezet a dolgozó parasztság számára. A szovjet tapasztalatok óriási segítsége Varga Lajos, a reménypusztai >,Uj éliet" termelőcsoport kiküldötte, aki a Szovjeten!óban járt tanulmányúton. elmondotta: „Meglapultunk bolsevik módra tanítani, átadni azokat a dolgokat, amelye kef odakint tanul unk, átadni úgy. alhogy a szovjet emberek csinálják". — A megyéből sok dolgozó paraszt látogatta meg a csoportot. KuHurtermpt rwdeztünk be, amim azt a kolhozokban lát tek- dolgozó paraszttársainika' így fogadtuk. ISmertettük, hogy honnan Indul'unk. megmarva ráztuk, miket értünk el: — Két-három órás viták is ketetkeztek nemcsak a szovj°; kolhozok életére, nemcsak a kombájnokra, a gépekre tértünk ki, de arra is, milyen a szovjet emberek egymáshoz való viszonya, mennyire szeretik hazájukat. Mun!tánknak nagy szerepe •itására. A csoportban már nem voít abban, hogy Baranyában bölcsődénk, zenekarunk, kultűrgárdánk, sportpályánk. De máris szépek az eredmények; máris sokkal jobb a helyzetünk és szebb az életünk. Fokozni a oolitikai és szakmai képzettséget Józsa István, a hajdúnánási gépállomás dolgozói nevében a tanulás kérdéséhez szólt hozzá. A gépállomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy csak abban az esetben tudják a dolgozó parasztságot munkájában és a kulákok elleni harcban hathatósan segíteni, ha állandóan fokozzák politikai és szakmai képzettségü ket. Rámutatott arra, hogy az ötéves terv során a dolgozó parasztság számára egyre több gép áll rendelkezésére, a gépekhez pedig mind több, a dolgozó parasztság soraiból kikerült szakemberre van szükség. A gépállomás jól mgeszervezte a munkát, így sikerült a vetést határidő előtt befejezni. A mélyszántási szerződéskötésnél a gépállomás elsősorban a pártbizottsággal beszélte meg a munkát, majd a tömegszervezetek segítségével sikeresen bonyolisorra alakultak meg a termelőszövetkezeti csoportok. — Ezt a munkát kell folytatnunk mindaddig, amíg minden parasztházban nem beszélgetnek arról, mi van a Szovjetunióban, -míg naponta nem vetik fel a kérdést, milyen a Szovjetunió 03 milyen a mi szövetkezetünk Azt pedig, hogy igy tudunk ta- totta le a szerződéskötéseket, nítani, Rákosi elvtársnak köszön- Utána Szaniszló János, a nádhetjük. udvari „Petőfi" —»« — Rövid esztendő van mögöttünk, de ma már három traktor dübörög a csoport fö'djein Szemináriumot, gazdasági tanfolyamot tartunk, közben a rádió hangszóró hangja tölti be az egész gazdasági épületet Még nagyobb utat kell megtennünk hogy elérjük mindazt, amit a szövetkezeti csoport küldötte szólalt fel: — Eleinte hiba volt a munka menetében — mondotta —, de hamarosan rájöttek arra, hogy a munkamódszereket meg kell változtatni. Az új szervezeti forma kialakílásában nagy segítségre van a csoport dolgozóinak a termelőszövetkezeti csoportok szerSzovjetunióban láttunk: legyen yezeti szabályzatai, IU Nagy Józpefné, a nagyhalászi termelöcsoport küldöttének felszólalása után a küldöttek percekig tartott ünneplése közben Rákosi Mátyás mini szí erelnökhclyettes emelkedett srólásra. (Rákosi elvtárs beszédét lapunk első oldalán közöljük.) Hoskó István, a rajkai termelőszövetkezeti csoport küldötte elmondotta, hogy csoportja bevezeti a kukorica és a napraforgó négyzetes vetését. Az ültetési módnál újítást alkalmaztak. Elkészítetlek egy hat méter szélességű lófogatú sorvonalazót, amely nyolcszor 70 cm-es sortávolságot húz a talajon. Egy ember egy lóval emel a szerkezettel 12 holdat vonalaz meg naponta keresztben és hosszában. Szovjet tudósok eredmenyei alapján Somos András, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai ós mezőgazdasági osztálya részéről szólalt fel. Beszámolt arról, hogy az elmúlt évben átszervezték és új alapokra fektették a mezőgazdasági kísérlet ügyét. Munkamódszerünkbe bevezetjük a Szovjetunió nagy biológusai, Micsurin és nagy tanítványa, Iiszenko elveit — mondotta. A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet foglalkozik az új eke-tipusok szerkesztésével, mert az eddig használatos eke típusok már nem felelnek meg a fokozott követelményeknek. Olyan termesztési módok beállítását tűzték ki célul, amelyek nem zsarolják ki* hanem feljavítják a talaj termőerejét. Ékre leginkább alkalmas Viljamsz szovjet tudós füves ve. tésfongó rendszere, amelynek nálunk is alkalmas módszerét dolgozták ki. 55 helyen mintegy 40 ezer holdon folynak üyen irányban kísérletek. — Ha összefogunk és együttesen látunk hozzá a problémák megoldásához, akkor az ötéves tervben a mezőgazdaság számára kitűzött feladatokat nemosak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. Ezzel pedig nemcsak a magunk és az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez járulunk hozzá, hanem növeljük a Szovjetunió-verette hatalmas bé. ketábor erejét is. Ebédszünet után az elnök üdvözlő táviratot olvasolt fel. Üdvözlőtáviratot küldött többek között a Harkány községben szerdán megalakult termelőszövetkezeti csoport, mely a termelőszövetkezeti csoportok tanácskozásának tiszteltére az „Első tanácskozás" nevet választotta. Gyevai Mihályné," a verpeléti „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport tagja beszélt ezután a csoport megalakulásakor felmerült nehézségeikről és hibákról. Szoros kapcso'at a teimelo• csoportok és a földművesszövetkezetek hozott Dégen Imre, a Szövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára mondott azután beszédet Hangsúlyozta, hogv mezőgazdaságunk fejlődésének jelen1 egi ezakaszában a termelőszövetkezeti mozgalom a földműveszövetkezetí mozgalom egymást kiegészíti, segíti. Helytelen az olyan támogatás, amikor a földművesszövetkezet gyámkodik a termelöcsoport fölött, vagy amikor pénzbeli támoga'ásban részesíti a termelőcsoportckat. A következő felszólalók egymásután számoltak be termelőszövetkezeti oroDortjuk működéséről. Bozó Mihály, a b:reki ..Rá. kóczi" termelőszövetkezeti csoport küldötte rámutat, hogy reőeményeik a ftiülvizsgátat és a kulákok elleni harcban elért sikeren: mennyire megerősítették mozgalmukat. Varga Károly, a rábaszentkovácsi (Ady Endre) csoport üzemi párt titkára, az 1949 februárjában 22 családdal alakult c?o nort kezdeti jó munkájáról, maid későbbi ellanyhulá-áról beszélt — A jó népnevc'.őmunkával — mondotta — megmagyaráztek a tagságnak, hogy a kinhagyo't föld hátrányt jelent számára.