Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

1550 Januír T» LACSÁNÉK BESZÁMOLÓJA A MAI AAP&TI TETT „LÉPHELTRŐI!' A kis konyhaasztal fölött hosszú •záron egyszerű porcellángömböcske függ, ontja a kellemes fényt, A bú­tordarabok ferde árnyékot vetnek a falra. A tűzhely rácsos ajtaján keresztül üszkös eleven bükkfapa­rázs pislog ki, vörös foltot vet a padlóra, olyan, mint egy leterített hímzett szalvéta. Lacsánné elvtárs­nö kevéssel hamarabb érkezett ha­za férjétől. Épp, hogy tüzet ra­kott. A bükkfa parazsának píslogá­sa nyomán egyre barátságosabbá vá­lik az amúgy is barátságos kis kony­ha. — Míg vacsorához készül, meg­érkezik a férje is, máris közösen folyik tovább a munka. Amint így tesznek-vesznek, beszámol a két elv­társ, mi történt ma az üzemben, ki, mennyivel emelte ezen a napon a százalékát, hogyan készülnek az ©téves terv beindítására, hogyan erősödik a versenymozgalom. Lacsán elvtárs ezeket feleségének, az Első Szegedi Cipőgyárból mond­ja el, ő ugyanis ott dolgozik. Jól­eső érzéssel magyarázza, ma hány nap. — Lacsánné elvtársnő pedig a pár cipővel készült több, mint t«£­DÉMA-ból mond el egyetmánt, ö meg ott élmunkás. Végül is meg­nyugtatólag mondják egymásnak: — A mai napon is megtettünk egy lépést. — Szépen haladnnk a cél felé. — Most készüljünk fel a kö­vetkező lépésre ... Mig így tart a beszélgetés, megér­kezik Ilona, a kislány is, aki dél­után már idehaza volt egyszer, is­kolából jövet, lerakta könyveit, az­után népnevelő szemináriumra ment előadást tartani. Mig leteszi ruháit, S *a harmadik „lépésről" kezdi meg beszámolóját, mit tett ma az iskolában és a nép­nevelő szemináriumon a Pártért, tanuló és munkástársaiért és szülei­ért. Végül is boldogan teszik össze a három szép eredményt Ez a be­szélgetés azzal zárult le, hogy holnap majd folytatjuk, mert minél előbb el akarónk jutni a közös cél­hoz, mert Így lesz még magasabb az életszínvonalunk, fgy lesz még na­gyobb jólétünk. így ismétlődik ez minden este a Lacsán-család életében. A győztes sztálini műszakban mind a ketten kivették részüket. Lacsán elvtárs jóval a 400 százalé­kon túl teljesített, felesége sem akart lemaradni mögötte. A műszak befejezése után este boldogan mondta el ő is odahaza a család­ban, hogy teljesítménye megközelí­tette a kétszáz százalékot. A hét folyamán nagy változás történt a kis család életében, La­csánné elvtársnőt, mint a DÉMA cipőgyár egyik legszorgalmasabb munkását az államosított Dobó gu­migyár vállalatvezetőjévé nevezték ki, Már át is vette új hivatalát, fel­térképezte magának az üzemben a hiányosságokat és a hibákat, még nagyobb lendülettel látott a munká­nak, mint amilyennel a tűzőgép mellett dolgozott. Ilyen esti családi beszámolók al­kalmával a Lacsán-család vala­mennyi tagja visszagondol a múlt­ra. Mindhármuk emlékezetében föl­elevenedik a fölszabadulás előtti idő, amikor még jóval többet dol­goztak, mint ma — mégis épp hogy csak élt a család, mint vízen a buborék, A múlt rendszer éveit így jellemzi Lacsánné elvtársnő: — Ak­kor tíz év alatt vehettem csak ke­serves keresetünkből egy télikabá­tot, most pedig két év alatt a sok minden mellett már három ilyen kabátot tudtam vásárolni. De nemcsak a kabátvásárlás volt itt batévvel ezelőtt még csak az egyedüli gond. Számtalan alkalom­mal hiányzott a téli tüzelő és egyéb mindennapi közszükségleti cikk, csak ritkán adódott meg a lehetőség arra, hogy a legfontosabbakat be­szerezhessük — mondja a 35 év körüli asszony. Ilonát akkor még el akarták ta­nácsolni a középiskolából. csak azért, mert megtudták, hogy idehaza mi a „Népszavát" olvassuk és ezért politikailag megbízhatatlannak tar­tottak bennünket. Akkor még az volt a célunk — veszi át a szót Lacsán elvtárs —, hogy a középiskola elvégzése után Atxjd valamilyen szakmát tanul, de azóta már óriásit változott a hely­zet Most már orvosnak készül Ho­na, az érettségi küszöbén áll. Él­tünk a Pártunk által adott lehető­ségekkel, melyet munkánkkal érde­meltük ki. M* már tvrmcsak hogy n«su hiányoznak a mindennapi élet­szükségleteink, de már szórakozni is járhatunk, M*r szfcház. és mozi­bérletre is telik, pedig nem régen még tivoli fogalom volt ez nekünk. Míg fgy foiyik a beszélgetés, La­csán elvtárs megmutatja az ö úgy­nevezett „kis birodalmát", A szobá­ban lévő könyvespolc kőnyvscra Marx „Tőké"-jével kezdődik, de utána ott találjuk mindjárt Sztálin elvtárs első, második kötetét, a „Leninizmus kérdéseit" és még sok másikat, — Ezekkel a könyvekkel töltöm szabadidőmet — beszéli La­csán elvtárs —, de az utóbbi időben kedvenc foglalkozásom a festés is. A szoba falait valóban szép fest­mények takarják több helyen; büsz­kén mutatja Lacsán elvtárs: — Ezek mind az én munkáim. A könyvek mellett látható egy kis halványkék boríték is, rajta vörös alapon Sztá­lin elvtárs arcképe. Ebben a borí­tékban hozta haza Lacsán elvtárs ma este a sztálini műszakban kere­sett pénzt. Nagy. vörös frott betűk mosolyognak róla: mond iák, 102 forint. Ez volt Lacsán elvtárs egyet­len napi munkájának eredménye. Holnap már odakerül a boríték mel lé Lacsán elvtársnő borítékja is. Ezek a kis papírdarabok kedves emlékek lesznek a családban. Eze ket sokáig megőrzik, emlékeztetik Lacsán elvtársat és feleségét Sztá­lin elvtárs hetvenedik születésnap­jára, amikor ők életükben a legszeb­ben ünnepeltek. Az idő már 11 6ra felé közeleg Ilona elkészíti az újonnan vásárolt rökamén a puha, meleg fekhelyet, valamennyien pihenőre térnek, erőt gyűjteni a holnapra előirányzott „lépésekre". Csépi J. PÁRTÉLET Pártszervezeteink feladatai az ötéves terv megindításában Hétfőn reggel szerte az ország ban százezer és százezer dolgozó áll a gép mellé, hogy megkezdje a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervünk megindítását. A sztálini munkafelajánlások és a sztálini mű­szak során elért kiváló teljesítmé­nyek, a Sztahánov-mozgalom kiszé­lesítése, a jobb és vidámabb élet egyre növekvő lehetőségei, a dol­gozó nép hatalmának erősödése, Pártunk újabb és újabb sikerei — ezek jellemzik napjainkat, az öt­éves terv megindulásának napját. A szegedi dolgozók nagy várako­zással tekintenek az ötéves terv megindulása felé. Tovább akarják fokozni eddig elért eredményeinket, továbbra is követni akarják Pár­tunk iránymutatását, amelynek nyo­mán hároméves tervünk alatt a rom­badöntött ország új erőre kapott és Pártunk vezetésével elindult a szocializmus építésének útján. „Szeretjük a tervet, mert a mi­enk, értünk jött létre. A Párt irá­nyításával, a Szovjetunió segítségé­vel, a jó munkával kezdünk meg­valósításához. Én január elsején és azután mindig hat szövőgépet kezelek majd..." — frja Zsombo­lyai Jánosné, a Magyar Kender dol­gozója. Baráth Mihály, az Egyen­ruhaiparí NV dolgozója pedig fgy fr: „Kevés még ez a 2015 százalék, minden megerőltetés nélkül több eredményt tudok elérni. Az ötéves terv megkezdésének első hónapjá­ban a Párt segítségével el akarom érni a 3000 százalékot." Mit bizonyítanak ezek a levelek? Mindenekelőtt két döntő tényt. Az egyik: öntudatos dolgozóink az ötéves terv sikere érdekében tovább akarják fokozni a sztálini műszak­ban elért eredményeiket. Belátják, hogy a terv sikere döntő mértékben a munkaverseny kiszélesítésén, az új, a sztahánovista munkamódszerek bevezetésén alapszik. De ugyanak­kor, amikor elért eredményeinkről, vagy a jövőben elérni kívánt ered­ményekről beszélnek, elválaszthatat­lanul összekapcsolják ezeket Pár­tunkkal, a Párt segítségével és tá­mogatásával. Mindezek világosan föltárják előttünk, milyen feladatok várnak üzemeink pártszervezeteire az ötéves terv során. Eddigi eredményeinket a Sztahánov-mozgalom kibontakozásá­nak, a magas százalékoknak indttó rúgója és hajtóereje a pártszerve­zet. A pártszervezet, amely felvilá­gosító munkájával megmagyarázza a termelékenység fokozásának szük­ségességét, de ugyanakkor megszer­vezi és irányítja is a versenyt és minden támogatást megad a dolgo­zóknak, hogy eredményeinket nap­ról-napra fokozzák. Pártszervezete­inknek üzemünk sokezer dolgozóját kell irányftaniok, úgy, hogy az öt­éves terv célkitűzéseit minden vo­natkozásban, minden részletében teljesítsük, sőt túl is teljesítsük. Nyilvánvalóan következik ebből, üogy pártszervezeteink munkájának döntő részét most a termeléssel kag. Népnevelőink az ötéves tervért csolatos kérdések képezik. A ter melés kérdéseinek központi kérdés sé kell válniok. Pártszervezeteink nek biztosltaniok kell az ötves terv akadálytalan és zavartalan megindí­tását. Ehhez nemcsak jó szervezési munkára, hanem minden eddiginél szélesebbkörú agitációs munkára van szükség. Pártszervezeteinknek arra kell tö­rekedniük, hogy az ötéves terv fel adatait munkapadokra és gépekre, személyekre konkrétizálják. Alapo­san át ell vitatniok elsősorban az egyes- dolgozókra háruló részletfel­adatokat. Emellett természetesen ismertetniök kell az ötévea terv­törvényt is. A fölvilágosító munkát és a szervezési munkát egybe kell kapcsolni. Az eddig elért eredmé nyek is igazolják, hogy a jó ered mények alapfeltétele a jó felvilágo­sító munka és vele együtt a terme­lés jó megszervezése, a dolgozók nak nyújtott hathatós támogatás Az agitációs munkában természete­sen nem szabad megfeledkeznünk a hároméves terv eredményeiről sem. Agitációnknak kiinduló pontja kell hogy legyen a hároméves terv és annak nagyszerű eredményei, Pártszervezeteinknek még fokozottabban napirenden kell tar taniok a Pártválasztmány határoza­tát, Rákosi elvtárs útmutatásait, amelyek felfedték a termelésben mutatkozó hibákat és hiányosságo­kat, Csakis ezeknek a feladatoknak további következetes végrehajtása biztosíthatja az ötéves terv megne­vekedett feladatainak végrehajtását Pártszervezeteinknek meg ke'1 vizs­gálniok és állandóan napirenden kell tartamok a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. Be l eli vonni a munkaversenybe az eddig még versenyen kívül álló dolgozó­kat, még hathatósabb mértékben kell biztosítaniok a dolgozók ré­szére a megfelelő szakmai támoga­tást, fokozottabb mértékben kel! ismertetniök a Szovjetunió tapasz talatait, a sztahánovisták munka­módszereit, ki kell szélesíteni a munkamödszerátadást. O?szé fO&talva: Pártszervezeteink­nek a legteljesebb mértékben figye­lembe kell venniök a dolgozókban megnyilvánuló alkotó kedvet, a ver­seny iránt fokozódó érdeklődést. Ezrek és ezrek tekintenek most vá­rakozással és bizalommal a Pártra és ennek a bizalomnak alapja a fölszabadulás óta elért nagyszerű eredményeink. Ha pártszervezeteink jó felvilágosító munkával, a raun­kaverseny kiszélesítésével, a terme­lés jó megszervezésével, a dolgozók támogatásával biztosítják az ered­ményes termelőmunka minden fel­tételét, akkor nem kétséges, hogy az ötéves terv nyomán valóra válik mindaz, amit az ötéves tervről szó­ló törvényjavaslat tartalmaz, sőt a magyar dolgozók az ötéves tervet éppúgy, mint a hároméves tervet a kitűzött határidő előtt teljesítik, sőt túlteljesítik. (K. F.) Január elsejével indul az első 5 éves népgazdasági ter­vünk. A terv beindításával kap­csolatban komoly feladat hárul a pártszervezeteink népnevelői­re, pártmunkásaira, de komoly feladat hárul a szakszervezeti bizalmiakra is. Széleskörű agitá­ciós felvilágosító munkával keil tudatosítani a 3 éves terv eddig elért eredményeit, hogy aztán az elért eredmények felhaszná­lásával alá tudjuk támasztani agitációnkban új 5 éves tervünk sikeres beindítását. Gerő elv­társnak az országgyűlés 1949. december 9-i ülésen elmondott teszéde felvázolja az 5 éves terv célkitűzéseit országos vi­szonylatban. Ezeket a kérdése­ket kell a népnevelőknek helyi­leg saját ütemükre, városukra, vagy falvaikra konkrétizálni. Az 5 éves tervünk sikeres be­indításánál — éppenúgy mint a 3 éves tervünk sikeres befeje­zésénél volt — döntő segítség részünkre az, hogy támaszkod­hatunk a Szovjetunióra, felhasz­nálhatjuk a Szovjetunió tapasz­talatait. A dolgozók széles tö­megeivel meg kell ismertetnünk az 5 éves tervünket úgy, hogy minden dolgozó valóban láthas­sa azt, hogy milyen lehetőségek nyílnak az ő számára és hogy milyen lehetőségek nyílnak meg az életszínvonal emelése, de ál­talában a felemelkedés terén az egész dolgozó magyar nép szá­mára. Az orezág iparosításának meg­gyorsítását, de ezen belül a ne­héz- és gépipar fejlesztésének kérdését kell mint legfőbb szem­pontot kiragadnunk az 5 éves tervből. Mint ahogyan Gerő uí­társ mondotta az 5 éves terv folyamán iparosítjuk országunk iparban szegény vidékeit és ipa­rosodó várossá fogjuk változtat­ni egész sor vidéki várost, köz­tük Szegedet is. Az 5 éves terv elején fog befejeződni a Fonó és Szövőgyári üzem építkezése. De emellett új butorg) ..r, író­gépgyár, téglagyár, mélyhűtő, konfekció üzem léteseítése i3 szerepel e tervben. Ne*., kö­zömbös Szeged dolgozót része­re az, hogy az 5 éves terv folya­már a Faragó utcai bérházak­hoz hasonlóan új munkásbérhá­zak fognak épülni. Sportolók részére sport stadion, fedett; uszoda és műjégpálya létesül és tervbe van véve egy központi vásárcsarnok építése is. Mezőgazdaságunk elmaradott­ságának a felszámolását is cé­lul tűzte ki az új 5 éves ter­vünk. Azt akarják elérni, hogy a falu és város közötti különb­séget eltüntessük. A falvainkra hárul az a feladat, hogy ellássa egyre növekvő iparunkat nyers­anyaggal és a városok lakossá­gát élelmiszerrel. A Nagyszeged erületén működő 5 gépállomás, de a termelőszövetkezeti cso­portok is azt a célt szolgálják, hogy falun is építsük fokozot­tabb mértékben a szocialista szektort, hogy mezőgazdasá­gunk hasonlóvá legyen a Szov­jetunió szocialista mezőgazda­ságához. Azt a célt szolgálja, hogy a falu és város közti kül­'önbséaet el tudjuk tüntetni. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata _ foglalko­zott azzal, hogy megszüntessük a kiváltságos osztályok művelt­ségi monopóliumát. Lehetővé tesszük azt, hogy a falu is, épp­úgy, mint a város, részesüljön a kuliura vívmányaiban. Az 5 éves népgazdasági tervjavaslat 70 millió forintot irányoz elő művészeti intézményeink fejlesz­tésére. Amíg a helyzet 1938-ban az volt, hogy az ország egy la­kosára átlagban egy könyv ju­tott, addig a tervidőszakban minden lakosunkra évente átlag ban 3.3 könyv jut majd. Azon­kívül a dolgozók részére a kul­turájuk fejlesztésére kultúrháza­kat, üzemi klubokAt, városi és falusi könyvtárak hálózatát fog­juk kiépíteni. Minden falunak lesz keskenyfilm vetítőgépe, rá­diója, villanya, hogy csak a leg­jelentősebb kérdéseket említsük ezen a téren. Hogy a békénket az imperia* listák támadása eUen meg tud* juk védeni, fejleszteni kell nép­hadseregünket. A Szovjetuniá vezetésével és a szomszédos népi demokráciákkal, de a világ sza­badságszerető népeivel együtt úgy tudjuk jól betölteni szere­pünket a béke védelmében, ha erős, jól kiképzett néphadsereg­gel rendelkezünk. Azzal, hogy az 5 éves tert ideje alatt 450 ezer új munkás* ra van szükségünk, lényegesen meg fogjuk változtatni az egyes városok szociális összetételét* Elsősorban az ipari munkásság­gal és szövetségesével, a dolgo zó parasztsággal — akikre a* 5 éves terv döntő része épül — kell tudatosítani a terv jelentő­ségét. De emellett minden dol­gozónak tudnia kell azt, hogy mit hoz számára az 5 éves terv, Az 5 éves terv megismerteté­séneik a lehetősége meg van ad­va minden egyes dolgozó szá­mára. A Magyar Népművelési minisztérium kiadta Gerő Ernő elvtárs beszédét „Az 5 éves terv­vel a szocializmus felé" címmel. Minden népnevelő számára ez » könyv állandó kézikönyv szere* pét kell, hogy betöltse. A tő­ritegszervezeteink főfeladata kö­zé tartozik az, hogy ezt a köny­vet minél szélesebb rétegben terjesszék és ők is a népneve­lőinkkel közösen eljuttassák min­den egyes dolgozóhoz. A párt, szervezeteink fontos feladata az, hogy a népnevelőink egyéni agitációjukban foglalkozzanak a könyv terjesztésével, magya­rázzák meg az egyszerű embe­reknek, hogy a könyv megisme­rése saját ügyüket, saját érde­küket szolgálja. A könyvet ta­nulmányozni kell azért, mert ez a törvény és ez a beszéd jelöli meg azt az utat, amelyen Pár­tunk és Rákosi elvtárs vezetésé­vel a virágzó, erős szocialista Magyarország megvalósítása ér­dekében haladnunk kell. Dolgozd parasztjaink között is nagy az érde'ülödes •Gorkij: „Eilens ger című drántaja iráni Az az érdeklődós. amely megmutatkozik az üzemi dolgozók kö­rében Gorkij: „Ellenség" című darabja iránt, egyre tovább terjed. Az üzesmek egymás között versen yszerűen szervezik meg a dolgozó­kat színházlátogatásra. Mindegyik üzem közönségszervezője azon van a népnevelőkkel együtt, hogy minél több dolgozó részéra biztosítsa ennek a híres és tanulságos darabnak megnézését. De hasonló szervezés folyik dolgozó parasztságunk körében ia a tanyaközpontokon és községekben is. Pénteken délután a Nép­művelési Központhoz Alsóközponl 120, Sándorfalva 35, Deszk 80 Szentmihály telek 35, Algyő 70, ós zentiván 35 dolgozó paraszt részé* re kért színházjegyet. Ezeket a dolgozókat a deszkiek kivételével a nagyüzemek munkásai hozzák be autóval. A deszkiek pedig gépállomásuk traktorával jönnek be az előadásra. Már a mult hé­ten a „Sztálingrádi csatát" is így jö'-tek be megnézni s most ezt a, behozatalt szeretné minden dolgozó paraszt rendszeresíteni, hogy minél hamarabb megismerkedjenek ők is a szocialista realista mű* íégzetW

Next

/
Oldalképek
Tartalom