Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-13 / 11. szám

Péntek, 1959. Január 13. na Hatalmas segítség a minisztertanács határozata Dolgozók beszélnek a határozatról Néhány nappal ezelőtt jelent meg a minisztertanács határoza­tta az ipari munkaerőgaadálko­dásról és szakképzésről. A hatá­rozat magábanfoglalja azokat a tényezőket, amelyeknek döntő ezerepük le=z az ötéves terv si­keres végrehaj tá ában. a szocia­lista építésben. Foglalkozik a tanonckérdéssel, az átképzőtanfo­lyam kérdésével, a munkások technikai színvonalának emelésé­vel, az üzemek munkaerőgazdál­kodásával és nem utolsó sorban megadja az irányt az üzemek vezetőinek, hogy vécre tudják hajtani azt a feladatot, amelyet Pártunk, az egész magvar dolgo­zó nép feladatul tűzött ki szá­mukra. A szegedi dolgozók, akik a hároméves terv sikeres befejezé­séből, annak tapasztalataiból fel tudják mérni a* ötéves terv je­lentőségét. örömmel fogadták a minisztertanácsnak ezt a hatá­rozatát, mert tudják, hogv ezt ls — mint minden határozatot, vagy rendeletet — a magyar nép államának vezetősége az egész dolgozó nép érdekében adta ki. Üzemi dolgozók, ipari tanulók, munkásnők, műszaki értelmisé­gek lelkesen és örömmel nyilat­koznak. vagy küldik be szerkesz­tőségünkbe leveleiket, amelyben kifejtik álláspontjukat a minisz­tertanács határozatával kapcso­latban. Előttünk áll a lehetőség — Örömmel olvastam — írja Szilágyi Ilona ifjúmunkás, a Ládagyár egyik dolgozója —, hogy az ötéves tervben tömege­sen vonnak be nőket Í3 ipari szakképzésre. A múltban gondol­ni sem mertünk arra, hogv egy nő megállhatja a helyét a vas­iparban, az építőipartan, vagy a különböző iparágaktan. Ma azon­ban előttünk áll az a lehetőség, hogy ezekben a szakmákban is elfoglaljuk helyünket. A felsza­badulás óta egyenlők vagyunk a férfiakkal. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapunk. Ezt a ha­tározatot örömmel fogadtam és •tudom, ha követjük Pártunk út­mutaátót. mi is jó, szakképzett munkások leszünk és mi is be­csületesen veszünk' részt szocia­lista hazánk épíléiében. A dolgozd parasztság egyre nagyobb tömegei kötnek termelési szerződést Nsgyszegeden Napról-napra fokozódik Nagy szeged községeiben és tanyaköz­pontjaiban a termelési szerződés­kötések száma. Egymás kezébe ad­ják a dolgozó parasztok a földtnű­ve'sszöve/keze'ek irodaajtajaír.ak kilincsét. A földművesszövetkrae­tek termelésfelelős el legtöbb he. lyen egész nap a szerződési Ivek kitöltését végzik. Tápén olajlenre 35, cukorrépára 30. napraforgóra 28, rostkenderre 2l" dolgozó paraszt kötött máris szerződést. De Igen r.agy számban vannak olyanok, akik a ricinust, a fűszerpaprika és más tavaszi nö­vényféleség termelésére kötöttek szerződést. A szegedi földművésszővetkezet példája nyomán egymásután szü­leinek meg a szerződéskötési ver­senyfelhívások Nagyszeged külön­böző községeiben. Most újabban ez alsóközponti földművesszövetke­zet hívta ki versenyre LergyelkA­poina, Ruzsajárás, Várostanya, öt tömös. Röszke, Domaszék és Szent­mihálytelek földművesszövetkeze­teit. A verseny kiszélesedése foly­tán egyre szélesebb rétegben kap­csolódnak be a szerződéses terme­lésbe azok a dolgozó parasztok ls. akik még ezldeig nem termeltek szerződésesen. A versenyfelhívás sok nyomán fokozottabb felvilágo­sító munkát fejtenek kl vala­mennyi községben a Párt. a Vr­megszervezetek és a földműves­szövetkezetek népnevelői Is a szer­ződéskötési verseny sikeréért. A nagy érdeklődést flgyelembe­véve most új területek szerződé­ses termelésére érkezett engedély. Nagyszeged területén a dolgozó parasztság körében kedvelt kony­hakerti növények, zöldhagyma, sóska, és uborka termesztésére en­gedélyeztek újabb területet. Ezen keresztül is újabb támogatást kap Nagyszeged dolgozó parasztsága, mert a konyhakerti növények, kü­lönösen a sóska termelése nagyobb jövedelmet biztosít számukra s e mellett Szeged dolgozóit ls na­gyobb mértékben lehet ellátni majd a keresett főzelékfélékkel. Nem zsákmányolhatják ki büntetlenül alkalmazottaikat a kukkok mert éberen vigyáz a DEFOSz Hírt adtunk a közelmúltban ar­ról, hogy eljárás indul özv. Vass Istvánná feketeszéli kulákasszony ellen, aki embertelenül kizsákmá­nyolta Szabó Miklós nevű alkal­mazottját s e mellett még jogos já­randóságát sem akarta megadni. A DÉFOSz munkaügyi bizottsága mosr kötelezte özv. Vass Istvánnét az 1400 forintot kitevő, jogtalanul visszatartott pénzösszeg kifizeté­sére. A DÉFOSz megvédi a dolgozó parasztság érdekeit. Igazságot szol­gál;atott Molnár Zsuzsanna tápéi lakosnak is. akit Dobó Szilveszter kúnhalxni kulák próbált becsripni és visszatartotta munkabérét. Nem lőhet azonban ma már büntetle­nül, kénye-kedve Szerint kizsák­mányolni és kihasználni a kulá­koknak a dolgozó parasztokat- A DÉFOSz munkaügyi bizottsága 1534 forint kifizetésére kötelezte Dobó Szilvesztert. Nem csaphatta be alkalmazott­ját Tarcsevics László deszki kulák sem. Tarcsevics László 16 hónapon keresztül alkalmazta Skoda József deszki nincstelen parasztot és ha­vonként csak 103 forint munka­bért adott neki. Skoda József kér­te a munkaügyi bizottságot, hogy ítélje meg neki a kollektív szer­ződés érteimében járó 1080 forin­tot. A munkaügyi bizottság már két ízben kii űzte a tárgyalást, de azcti Tarcsevics nem volt hajlan­dó megjelenni. Ügyét átadták a rendőrségnek. Sándorialva herüll az elfő helyre az őrzi szán ás-velési versenyhen A DÉFOSz nagyszegedi tit- került Deszk a második helyre, kórsága kiértékelte Nagyszeged Harmadik Algvő község, ahol községeinek/ és tanyaközpontjai­nak az őszi szánt és-vetési ver­eenyben elért eredményeit. A ki­értékelés szerint első lett Sán­dorfalva, amely határidő előtt végezte el a szántás-vetés mun­káját. A rozsvetést október 10-én, a búzavetést október 26-án, a mélyszántás munkáját pedig no­vember 27-én fejezték be Az ősz folyamán 1314 katasztrális holdat szántottak traktorral. Második helyen Deszk község végzett, ahol a búza vetését ok­tóber 31-én, a mélyszántást pe­dig november 30-án fejezték be. A tfaktorral szántott katasztrá­lis holdak száma 3000, ebből mélyszántás mintegy 2000 hold. A traktorral szántott terület nagyobb, mint Sándorfai^é, do a vetés és mélyszántás befejezé­sének határideje töftto ér ezért az őszi szántás-vetési munkákat november 30-án fejezték be. A traktorral szántott terület Al­győn 988 hold. Ezenkívül szép eredményt ért el Szatymaz, Pusztamérges, ó szentiván. Ru­zsajárás, Újszentiván, Tápé, Gyála, Várostanya, Dorozsma és Üllés község is. A DÉFOSz megyei titkársága a kiértékelés során megállapította, hogy a verseny sikeréhez nagy­mértékben járultak hozzá a köz­ségek és tanyaközpontok dolgozó parasztjainak sztálini munkafel­ajánkísat, amelyek teljesítésével előbb fejeződött be Nagyszeged területén az őszi szántás-vetési munka. Elősegítették az eredmé­nyek elérését a falvak közötti és a falvakon belüli dűlőversenyek is. amelyeket a tjolgozó kis- és középparasztok kezdeményeztek. Molnár János és Szűcs Árpád, a Szegedi Kenderfonógyár ipa­rostanulói a következőképpen nyilatkoznak: — A minisztertanács határoza­ta a rnunkásfia alok és ipari ta­nulók régi vágyát taglalja ma­gában ás váltja valóra, mert mi tudjuk azt. hogy b mult rendezer ifjúsága mii ven nvomorban élt és teljesen ki volt szolgáltatva a főnököknek, a mestereknek, akik kizsákmányolták a tanuló­kat. A felszabadulás után a mun­kásfiatalok hos-.zú időn keresz­tül harcoltak azé"1 hogv a jól dolgozó ipari tanulóiénak rövi­dítsék meg tanoa. üdéjükét, de ezt a kívánságunkat az akkori iparügyi minisztériumban ülő, jobboldali szociáldemokraták el­gáncsol tálc, nem + örődtek az ipari tanulókkal. Az egyesülés óta ha­talmas változás állt be. Most az ötéves terv kezdetén aztán vég­leg valóra vált az a kívánságunk, hogy jó kiképzés mellett rövi­debb idő alalbt is elsajátíthassuk szakmánkat. ló szakmunkásokká válunk! — Tudjuk azt. hogv az ötéves terv folyamán milyen szép jövő és milyen feladat vár ránk. Mi. a Szegedi Kenderfonógyár ipari tanulói nevében fogadjuk, hogy ezt a lehetőséget kíhasiználva igyekszünk olyan jó szakmunká. sokká válni, mint amilyennek a szocializmust épít" szakmunkás­nak kell lennie. ö:iznnte örö­münket és hálánkat fejezzük ki felszabadítónknak, a nagv Szov­jetuniónak, a Magyar Dolgozók Pártjának és vezérünknek, Ráko­si elvtársnak. A műszaki értelmiségi Biczó György elvtárs, a Ma­gyar Kender egyik műszaki ér­telmiségi dolgozóin így ír: — Tudom, hogv a miniszterta­nács határozata, amely a mű­iszaki értelmiségre is vonatkozik, a nép érdekét szolgálja. Valóban több helven műszaki képzettségű mérnököket és technikusokat irodai munkára alkalmaztak. Eb­ben a munkakörben természete­sen nem volt alkalmuk és mód­juk tudásuknak megfelelően a nép érdekeit szolgálni, hiszen kimutatásokban és egyéb mű­szaki tudást nem igénylő mun­káktan merült ki elfoglaltságuk Helyes az. hogy ezután minden műszaki képzettségű dolgozó tu­dásának megfelelő munkakörbe" lesz alkalmazva mert ezzel je­lentősebben tudia kivenni részét a szocializmus építéséből. X Ezekből a levelekből, nyilat­kozatokból láthatjuk azt. hogv a szegedi dolgozók megértették a minisztertanács határozatát. Megértették, mert tudták azt. hogv ennek a határozatnak vég­rehajtása valótan az ő érdekei­ket szolgálják. Hazánkat az öt­éves terv folvamán szinte újjá varázsoljuk. Az azetatt fejlettre agráripari országból az ötéves terv folyamán fejlett ipari ag­rárország lesz. Tervünk végrehajtásához és si­keres befejezéséhez nyújt hatal­mas segítséget a minisztertanács: határozata. Ennek tudatában üd­vözlik dolgozóink a miniszfrta­nács határozatát és szeretettel fordulnak Pártunk és nagy vezé­re, Rákosi elvtárs felé. Eavséae; adót f zetnek a föld nüvesszövetkezetek A földművesszövetkezeteknek, 1950 január l-től kezdve egysé­ges. úgynevezett földművesszö­vetkezeti adót kell fizetni. / Az adó alapja a szövetkezet áruforgalmából elért .nyers be­vétel, a közvetítő tevékenységből (termelési. állathízlaJási szerző­dés, stb.) eredő jutalékok, vala­mint az adóéval megelőző üzlet­évről készült évi mérlegben ki­mutatott felesleg 50 százaléka. Az adó kulcsa a nyersbevétel és járulékok után 1.7 százalék, az évi felesleg fele része után négy százalék. Az adót minden év január, április, július és ok­tóber hónapokban kell befizetni. PÁRTÉLET A Pártoktatás Háza és Elméleti Tanácsadó felentőségéről Történelmi időket élünk ma. Szemünk előtt teljesedik be Marx megállapítása: „A tőkés burok meg-zakad és ütött a kapitaliz­mus utolsó órája." Igen, az imperializmus, a rot­hadó élősdi kapitalizmus utolsó óráit éli Az elnyomott, kizsák­mányolt munkásosztály öntu­datra ébredve, lerázta magáré' láncait, vagy mint azt napjaink igazolják, szerte a világon szem­beszáll az imperialisták elnyo­mó törekvéseivel. A harc keménv. Lenin elvtárs mutatott rá arra, hogy a törté­nelemben még nem volt olyan eset, hogy a halódó osztály ön­ként átadta volna helyét. Tehát az imperializmust is szívós, kér­lelhetetlen harcban kell megsem­misíteni. Lenin elvtársnak a ta­nítása alanján söpörte el az orosz munkásosztály a cári ön­kényt, ezen a lenini úton halad­nak ma a világ összes kommu­nista pártjai a békéért folyó harcban. Ezt a harcot következetesre és eredményesen csak úgv tudjuk végigvinni, ha egyre jobban és tökéletesebben elsajátítjuk a marxizmus-leninizmus tanításait, mert ezek a tanítások a töme­gekbe hatolva anyagi erővé válnak. A marxizmus-leninizmus tanításai teszik a mi Pártunkat is a szocializmus építésének alap­jává. A marxizmus-leninizmus megtanított bennünket arra. hogy a megvert ellenség nem nyugszik bele vereségébe, kir használ minden kis rést, ami Pártunk ideológiai és szervezeti egységén mutatkozik, hogy meg­támadja a dolgozó népet. A mi Pártunkban jelenleg ideológiai té. ren mutatkoznak ilyen rések. Tagságunk elméleti színvonala még nem kielégítő. Feladatunk, ezeknek a hibák­nak a felszámolása, Lenin elv­társ tanítása alapján: „Nem az okos. aki nem követ él hibát, ilyen emberek, ilyen pártok nin­csenek Az okos, aki hibáit fel­ismeri és aki ezeket a hibákat könnyen és gvorsan ki tudja ja­vítani." Emeljük párttagságunk elméleti színvonalát — ez most az egyik fő feladaitunk. hiszen az építés terén megmutatkozó fel­adatok megkövetelik párttagsá­gunk eszmei, politikai színvona­lának emeletét. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, ha egyrészt felszámoljuk a tanulás iránt még egyes esetekben meg­mutatkozó közömbösséget, mind­inkább szem előtt tartjuk a mi­nőségi oktatást, másrészt kellő­számú. jólképzett előadókkal ren­delkezünk Előadóink és a pártoktatástan résztvevő minden egves elvtár­sunk fejlődését és felkészült.égét nagyban cl ősegei a vasárnap megnyílt Pártoktatás Háza is. amely elméleti tanácsadásával, konzultációkkal, iól felszerelt könyvtárával segítségére siet a tanulni és tanítani akaró elv­társaknak. A Pártoktatás Háza minden ideológiai kérdésben fel­világosítást nyújt' nemcsak a párttagok, hanem a oártonkívü­liek számára is, ezzel is elősegíti a marxizmus-leninizmus tanítá­sainak behatolását a dolgozók széles tömegeibe. Szeminárium­vezetőink, esti iskolavezetőink és egyéb oktatóink most már mind­inkább számíthatnak Pártunk legképzettebb és legfejlettebb ki. dereire, akik a Pártok tatás Há­zával rende1kezésükre állnak éa minden probléma megoldásánál segítik és irányítják őket. Oktatási munkánk megjavítá­sa elsőrendű feladat, elsősorban azért, hogy az ötéves tervben előttünk álló megnövkedett feladatokat végre tudjuk hajtani és minden tekintetben biztosít­suk a Politikai Bizottság hatá­rozatának maradékalan végrehaj­tását. De az új társadalmi for­ma felépítése folyamán nemccak jobb és szebb világ születik, ha­nem új ember is, a szocialista ember, amelynek kialakítására irányt mutat számunkra nagy példaképünk. a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja.' Olya­nok akarunk lenni, mint a Sztá­lin elvtárs-vezette Boleevik Párt tagjai. Hogy ezt elériük. mun­kánknak is olyannak kell lennie, minit a bolsevikok munkája. A Párltoktatás Háza és Elméleti Ta­nácsadó létrehozásával közelebb jutottunk a tanulás és az okta­tási munka tataevik mól iához. KOKOVAT JÁNOS a Tiszámén ti Fűrészek NV. újszeged! telep. szem. ve*. Á DfFOSz nagyszegedi titkársága szombaton beszámotó-gyü'ést tart a világ dolgozó parasztságának varsói konferenciájáról A világ sobmillió szervezett föld- és erdőmunkása képvise­letében ültek össze az elmúlt év decemberében Varsóban a Szov­jetunió, a népi demokratikus or­szágok, továbbá Olaszország ée Franciaország földmunkásainak küldöttel, hogy megalakítsák a Szakszervezeti Világszövetség föld- és erdőmunkástagozatát. A világ föld- és erdómunkásai­nak nagy nemzetközi konferen­ciája után az egész országban beszámolókat tartanak a DÉFOSz szervezetek. Szegeden a DÉFOSz megyei titkársága tart január 14-én, szombaton délelőtt 10 óra­kor nagv beszámoló gyűlést a szakszervezeti székházban. A be­számoló gyűlés előadója a DÉ­FOSz központi kiküldöttje^ Ga­zai Vera elvtársnő lesz. Garai elvtársnő ismerteti majd a nagygyűlés .hallgatói előtt a varsói konferencián elhangzotta­kat. Beszámolójában ismerteti a kapitalista országokban. a gyar­matokon rabszolgasorsban síny­lődő dolgozó parasztság életét. A nagygyűlésre a szegedkörnyé­ki falvak DÉJOSz szervezeteinek dolgozó narasztjai is eljönnek. Ezenkívül teljes szamban vesz­nek részt a szegedi DÉFOSz szer­vezet tagjai is, hogv meghall­gassák Garai elvtársnő beszámo­lóját Ezt az előadást követoleg még 9 szegcdi községben rendez beszámoló gyűlést a DÉFOSz me­gyei titkársága. Tervünnepség a Kefegyárban (Tudósítónktól.) A Kefe- és Seprőgyár NV. tervismerte ő ünnepségén Doktor Lajos elv­társ üb. titkár ismertette az öt­éves terv célkitűzéseit és a tery első negyedévének feladatait. A tervet örömmel fogadták a dolgozók és örömmel tették nieg felajánlásaikat. Kása Erzsébet 20, Swart2 István 20, Szűcs E. Julianna 15 százalékos felajánlást tett az öt­éves terv első negyedévére. De nemcsak ők hárman, hanem az egész üzem valamennyi dolgo­zója örömmel te'te meg felaján­lását, mert tudja, hogy ezt saját és az egész dolgozó nép érde kében teszi. így az üzem dol­gozói általánosságban 3—10 szá­zalékig ajánlottak fel többíer­melést, hogy az ö'éves tervet mielőbb befejezzék. rendez, Tu^urmüsonal í61611]BVa'Ó ÜllliePSéOet és d szrtoíoros vacsorával reggelig tartó tánccal egybei ölve jonuár 14-én este 7 óroi kezdettel, központunk székhátabon (Dugón cs-tér 12 sz. ololij Jegyek vacsorára közpon unkbon kopható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom