Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

Tífo bortönéből szökött jugoszláv tiszt cikke a belgrádi banda rémuralmáról VII ÉVF. 25. SZAM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1950. JANUÁR 29 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelete a közszolgálati, orvosegészségügyi közszolgálati és a köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és illetményeiről A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a Magyar Népköz­társaal minisztertanácsának rendektét a közszolgálati alkal­mazottak, az orvos egészségügy: közszolgálati alkalmazottak és a köznevedésügvi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kér­déseire és szolgálati illetményei­re vonathoz 5an. Közszolgálati alkalmazottak A közszolgálati alkalmazot­takról kiadott rendelet hangoz­tatja hogy népgazdaságunk erő teljes fejlődósét eredményező há­roméves terv sikeres befejezése — amit tevékenyen elősegítettek munkáiukkal a közszolgálati al­kalmazottak is — lehetővé tesz; a közszolgálati alkalmazottak életszínvonalának emelését is, amely hozzátartozik az ötéve3 terv célkitűzéseihez. Ezért a minisztertanács mél­tányolva a közszolgálati alkal­mazottak munkáját, olyan új ala^-kra épített illetményrend szert kíván bevezetni, amely le­dönti a régi rendszer idejében a közalkalmazottak és a többi dolgozók közé emelt mesterséges választófalahat. Az új illetmény­rendszer a ténylegesen betöltött munkakör szerint, s a teljesít­mény, a végzett munka minősége figyelembevételével állapítja meg az illetményeket. Az illetmények emelése és egyes kedvezmények kiterjeszté se, amelyek a közszolgálati al­kalmazottak anyagi és kulturális jólétónek színvonalát emelik, el­sősorban az alacsonyabb java­dalmazási!, valamint általában az önkormányzatoknál és alsóbbfo­kú államigazgatási szerveknél dolgozó közszolgálati alkalma zottak széles rétegénél, tehát az alkalmazottak döntő többségénél érvényesül és jelentős lépés ed­digi hátrányos helyzetük felszá. molására. A rendelet hatálya Kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és a község hiva­talainál, intézményeinél, intéze­teinél tényleges szolgálatot tel jesítő, a megállapított teljes munkaidőben foglalkoztatott ál­landó alkalmazottakra. Nem terjed ki a rendelet ha­tálya: a) a Néphadsereg, az Állam­védelmi Hatóság, az államrend­őrség, a tűzoltóság és pénzügy őrség, a letartóztató intézetek, a fiatalkorúak intézeteinek alkal­mazottaira, a Magyar Államvas­utak és a Magyar Posta alkalma­zottaira nézve a napokban meg­jelenő intézkedések általában a közszolgálati alkalmazottakra vo­natkozó rendeleten alapulnak. b) az állandóan külföldön szoL gálatot teljesítő alkalmazottak­ra; c) A bírói, államügvészi és közjegyzői állásra kinevezett, vagv megválasztott alkalmazot­takra; d) AzokTa az egészségügyi és szociális munkakört betöltő al­kalmazottakra, valamint az egészségügyi intézmények, a tan­és nevelőintézetek (egyetemek, főiskolák, gimnáziumok, szak­és általános iskolák, ovodák, napköz;otthonok. kell értumok stb.) alkalmazottaira. akik az. egyidejűleg hozott orvosegész­ségüsrvi és köznevelésügyi ren­deletek hatálya ató esnek. Az állami tervezőintézetek, az ipairi (kereskede'mi) közpon­tok, valamint akár önálló, akár hári kezelésű üzemként működő vállalatok a'kalmazo'taira. akik re a kollektív szerződés irány­adó. Az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó egyes rendelkezések: Rendes munkaidő 1. Az alkalmazottak rendes munkaideje heti 48 óra. 2. A heti 48 óra munkaidőt úgy kell elosztani, hogv a napi rendes munkaidő a hét első öt napján, általában legalább 8 ós fél óra, szombaton legalább 4 óra legyen. 3. Az alkalmazottat — szom­bat kivételével — naponta 30 perc étkezési szünet illeti meg, amely további intézkedésig a munkaidőbe beszámít. 4. A munkabeosztást a napi munkaidő kezdetének és befeje­zésének időpontját, az étkezési szünet beosztását, a napi munka­idő esetleges hosszabb megsza kítását (osztott munka) az ille­tékes miniszter által meghatáro. zott irányelvek szerint a hivatal, főnök a Magyar Közalakalmazot­tak Országos Szakszervezetének meghallgatásával állapítja meg. Az így megállapított munkabe osztásról az illetékes miniszter­hez szolgálati úton .jelentést kell tenni. 5. Ha az anya gyermekével szoptatását a hivatal helyiségé­ben végzi, a szoptatási idő mi­att kiesett munka címén munka­idejét meghosszabbítani nem sza bad. Munkaszüneti napok 1. Munkaszüneti napok: a va­sárnapok, továbbá a kollektív keretszerződésben felsorolt ün­nepnapok. 2. A munkaszüneti napok a folyamatos munkahelyen dolgo­zó alkalmazottakat is megilletik. A munka folyamatossága érde­kében az ilyen alkalmazottak ró srére vasárnap helyett más mun. kaszüneti napot is lehet megálla­pítani, de a munkabeosztásnak úgy kell történnie, hogy havon­ként egy munkaszüneti nap, de lehetőleg kettő vasárnapra es­sék. A többi, munkaszüneti na­pon végzett munka túlmunkának minősül. Fizetett szabadság 1. Az alkalmazottnak fizetett szabadság jár. 2. A közszolgálatba lépés első napjától eltöltőit hat havi szol­gálat után az alkalmazottat hat munkanap fizetett szabadság, minden további hónap után egy­egv munkanap. 12 havi alkalmaz, tatás után összesen 12 munka­nap szabadság illeti meg. Fél hó­napnál hosszabb alkalmaztatás egész hónapnak számit. Hathavi alkalmaztatási idő betöltése előtt fizetett szabadság csak az alkal­mazás megszűnése esetén adható ki. Az alkalmazás minden továb­bi évében a fizetett szabadság tar-ama egv-eev munkanappal növekszik, leghosszabb tartama 25 munkanap. 3. A 18. életévet be nem töltött alkalmazott részére, amennyiben már hathavi szolgálatot eltöltött, a 2. bekezdésben meeha torozott számi1 ásra tekintet nélkül, min­den naptári évben 24 munkanap fizetett szabadságot krtl kiadni. Ez a szabadság még abban a nap korú alkalmazottat, amelyben 18. életévét betölti. 4. A szabadságidő megállapí­tásánál, a korpótlék kiszámításá­nál figyelembe jövő szolglati időt kell alapul venni. Szakmai és politika! képzésre vonatkozó rendelkezések A munka eredményesebbé té­tele, valamint a szocialista terv gazdálkodás érdekében a hivatal, vezető a szakszervezet meghall­gatásával gondoskodni köteles az alkalmazottak szakmai és politi­kai ismereteinek fejlesztéséről­UJ illetményrendszer 1. A rendelet hatálybalépésé­vel az alkalmazottak eddigi (fi­zetési osztályokhoz, rangokhoz és címekhez kötött) illetményrend­szere megszűnik éa annak helyé­be a rendelettel megállapított iL letményrendszer lép. 2. Az alkalmazottak részére a rendeletben meghatározott illét­ményeken kívül más illetményt (juttatást) a Magyar Tudomá­nyos Akadémia által folyósított tudóspótlék kivételével, folyósí­tani nem szabad. 3. A rendelet a közszolgálati és egvéb közületi alkalmazottak második állásának. mellékfogloL kozáaának szabályozásáról szóló 3070—1949. (IV. 7.) Korm. szá­mú rendelet hatálját nem érinti. Alapfizetés 1. Az alkalmazottak alapfize­tését hivataluk jellege ós tény legesen betöltött munkakörük szabja meg. 2. A hivatalokait jeli egükhöz képest az I—V. jelenzésű hiva­talcsoportok szerint kell csopor­tosítani. Az egyes munkaköröket, vala. mint a hivatali csoportok szerint azokra megállapított havi alap fizetések összegét a rendelet 'nek léklete tartalmazza, amelyet a Magyar Közlöny vasárnapi szá­ma közöl. Korpótlék Az alkalmazottak tényleges szolgálati idejük alapján a mun­kakörük szerint járó alapfizeté sen felül — a meghatározott korlátozás figyelembevételével — korpótlékot kapnak. A korpót­lék mértéke a beszámítható szol­gálati időnek minden betöltött öt év után a havi alapfizetés két százaléka. Azok az alkalmazottak, akik a felszabadulást követően léptek közszolgálatba, kérhetik a köz­r«z»lgálat körén kívül eltöltött idő beszámítását. A korpótlék megállapításánál az eddigi jogszabályok alapján a fizetés — illetőleg a nyugellátás megállapítása szempontjából már beszámított szolgálati időt fi­gyelembe kell venni Családi pótlék, szü'ési segély A családi pótlékra igényjogo sultság. továbbá tanulmányi, csa ládi pótlék és a méltányossá" cí. mén folyósítandó családi pótlék, valamint az alkalmazottak részé­re gyermeke születése ese'én a családi pótlék ötszörös összegé­ben folyósítható szülési segélv tekintetében az eddigi jogszabá­lyok továbbra is hatályban ma tadn^k azzal, hogy a határozat­tári évben is megilleti a fiatal hozatal minden esetben az ille­tékes miniszter hatáskörébe tar­tozik. Személyi pótlék í. Amennyiben a .jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalma­zottaknak szolgálati viszonyából származó összjárandósága csa­ládi pótlék figyelmen kívül ha­gyásával magasabb az összjáran­dóságnál, amely a jelen rendelet alapján részére a családi pótlék kivételévél rendszeres illetmény­ként jár, az alkalmazottat az il­letékes miniszter személyi pót lékban részesíti. A személyi pót­lék általában olyan összeg, mely a .jelen rendelet alapján járó rendszeres összjárandóságokat a korábbi összjárandóságok össze­gére egészíti ld. ennél magasabb összegű személyi pótlék megálla­pításának helye nincs. 2. A személyi pótlék mértékét az illetékes miniszter a szakszer, vezet meghallgatásával állapítja meg. A megállapított személyi pótlék a munkakör megváltoz­tatása nélkül nem csökkenthető. Túlmunka díjazása Egyes meghatározott munka­körökét betöltő alkalmazottak­nak a heti rendes munkaidejükön felül elvégzett munkájuk (túl­munka) után díjazás jár, felté­ve, hogy a túlmunkát az illetékes miniszter, vagy annak p---riály.' vei a hivatalvezető rendelte el. Azokat a munkaköröket, ame­lyekben túlmunka végezhető, va. lamint a túlmunka díjazásának feltételeit a pénzügyminiszter a szakszervezet meghallgatása után az Országos Munkabérbi­zottsággal (OMB) egyetértésben állapítja meg. Jutalmazás Az illetékes miniszter a szak szervezet meghallgatásával egyé. ni elbírálás alapján az egyes kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottakat jutalomban ré­szesíti. Kiküldetést és ótköllőz­ködési illetmények A rendelet hatálybalépésekora közszolgálati alkalmazottak által bel- és külföldi hivatalos kül detése és átköltözködése eseté­ben felszámítható illetmények megállapítására és folyósítására vonatkozó jogszabályok hatály­ban maradnak. Természetbeni juttatások Természetbeni juttatások a ki­vételes esetektől eltekintve térí­tés nélkül nem adhatók. Az ille­tékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügymi­niszterrel egyeiértve rendeletileg engedélyezhet természetbeni jut­tatásokat iérítés ellenébeu. A hivatal épületében lévő ka­puslakás, továbbá annak fűtése és világítása a kapust térítés nélkül ille[i meg. Az illetékes miniszter a szak szervezet meghallgatásával hatá­rozza meg hivatalonként azokat a személyeket, kik térítés mel­lett termesz: tbeni lakásban ré­szelhetnek. A félárú vasúti iegy vásárlá­sára jogosító arcképes igazol­ványra vonatkozó szabályok a kedvezményt jelenleg élvező al­kalmazottakon felül valamennv1 a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottra kiterjednek. Munkaruhát, munkacipőt, va­lamint védőruhát azokban a mun­kakörökben foglalkoztatott al­kalmazottaknak lehet juttatni, amelyekben a munka nagymérvű szennyeződéssel jár, vagy ha azt egészségügyi, illetőleg veszélyes­ségi szempontok indokol ják. Ezek kiszolgáltatását a szakszervezet meghallgatáséval az illetékes mi­niszter rendeli el. A munkaruha, munkacipő, illetőleg védőruha a hivatal tulajdonát lrépezi. Azok a munkaruhák, valamint munka­cipők. amelyekét az alkalmazott kizárólagosan csak a maga sze­mélyében használ, az elhasználó, dási idő letelte után térítés nél* kül az alkalmazott tulajdonába mennek át A munkaruhát és munkacipőt, valamint a védőruhát természet­ben kell kiadni, azt pénzben meg. váltam nem lehet. Társadalombiztosítási járulék fizetése A jelen rendeletben mgállapí­tott illetményeken felül a hivatal fizeti az alkalmazottak társada­lombiztosítási járulékát is. Nőalka'mazott illetménye tethesség ideién Ha nőalkalmazottat terhesség­re való tekintettel könnyebb munkakörbe osztanak be s az új munkakörben járó illetménye alacsonyabb az előző munkakör szerinti illetménynél, a terhesség tartamára az előző munkakörére megállapított illetményeket: kell részére folyósítani. Segélyek Az illetékes miniszter a szak­szervezet meghallgatásával se­gélyben részesítheti az alkalma­zottat az alábbi körülmények valamelyikének bekövetkezése esetében: a) az alkalmazott valamely család tagiának (házastárs, gyér. mek, szülő) halála; b) az alkalmazott házasságkö­tése; c) az alkalamzott gyermeké­nek születése: d) az alkalmazott vagv család­tagiát ért súlyosabb természetű baleset; e) az alakalmazottnak vagy családtagjának igazolt és műtéti beavatkozással iáró vagv hosz­szanfartó súlyos lefolyású beteg, sége, vagy ezekkel kapcsolatos é« igazolt utókezelése, kivéve ha er­ről a társadalombiztosító intézet gondoskodik. f) árvíz, tűzkár, vagv egyéb elemi csapás, ha az alakalmazott­nak súlyos anyagi kárt okozott; g) egyéb rendkívül indokolt esetben. Illetményelőleg Az alkalamzott részére illet­ményelőleg folyósítható az aláb­bi esetekben: a) az előbbi bekezdésekben feL sorolt valamely körülmény ese­tén; b) hosszabb gyógykezeltetetés esetén; c) lakáshelyreállítás, költözkö­dés esetén; d) egyéb rendkívüli esetekben. Az e?etenként adható előleg összege nem haladhatja meg az alkalmazott egvhavi rendszeres . ületménvének összegét és legfel­jebb 800 (nyolcszáz) forint, le­het. Az előleget, annak folyósítá­sát követő második hó első nap­jától számított hat hónap alatt j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom