Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

Saombart, 1080. január 28. „Nagy feladat és nagy megtiszteltetés ma Magyarországon oivosnak lenni11 Szapozskov elvtárs előadasa a Szovjetunió egészségügyi szervezetéről Pénteken délután az Ady-téri egyetem nagy előadótermében P. L Szapozskov professzor ha­talmas érdeklődés mellett tar­totta meg első szegedi előadását a Szovjetunió egészségügyi szer­vezetéről. Az előadáson a nagy­számú egyetemi hallgatón kívül a szegedi egyetem professzorai, tanárai, különösen pedig az or­voskar tudományos és egészség­ügyi dolgozói vettek részt. A megjelentek hosszan tartó, lel­kes tapssal éltették Sztálin elv­társat, a Szovjetuniót, a legha­ladottabb tudoimánv hazáját és ennek egyik képviselőjét. Sza­pozskov elvtársat. Az előadás Trencsényi Wal­dapfel Imre elvtárs, egyetemi rektor nyitotta meg, orosznyel­ven üdvözölve Szapozskov elv­társat Utána az érdekfeszítő és tanulságos előadás következett Szapozskov elvtárs először a bur. zsoá társadalmak „egésa:égügyi" szervezetét ismertette, rámutat­va azokra az alapvető és kikü­szöbölhetetlen hiányosságokra, amely ezt a velejéig beteg, rot­hadt társadalmat a közegészség­ügy terén is jellemzi. Egyetlen burzsoáállamnak sincs egységes állami egészségügyi szervezete, amely egyesítené az orvosegész­ségügy minden formáját. Ezekben az államokban csak a lakosság gazda" rétege jut­hat orvosi kezeléshez, mely­ből a lakossáer többi, széle­HÉ1FÖN SZEGEDEN SZÁMOL BE szovjet tapasztalatairól Csillag Miklós eív árs Az ország dolgozói nagy érdeklődéssel figyeüték azokat a rendki. vül érdekes beszámolókat, amelyek Muszka Imre, Berki Mihályné és Csillag Miklós elvtársak Szovjetuntóban szerzeit tapasz a,Jatairó! szóltak. Muszka, Berkiné és Csillag elvtársuk Sztálin elvtárs 70. szü­letésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre utaztak ki Moszkvába. Látták azt a nagyszabású, meleg ünneplést, amelyben Sztálin elvtár­sat részesítették a dolgozók milliói, de kinttartózkodásuk atatit több üzemet, gyárat, kolhozt is meglátogatták. A küldöttség vezetője: Csillag Miklós elvtárs hétfőn Szegedre ér­kezik. A Magyar-Szovjet Társaság rendezésében hétfőn délután fél 3 érikor a szegedi kendergyárban, délután 6 órako-r pedig a Ma­glyar-Szovje: Társaság központi székházában számol be a Szovjet­unióban szerzet!t élményeiről és tapasztalatairól. Mindkét előadásra Szeged minden dolgozóját szívesen látják. Kérjük a lengyelkápolnai kulákbanda legkíméletlenebb megbüntetését Tömegesen érkeznek szerkesztő­ségünkbe levelek, melyekben a munkások és dolgozó parasztok a lengyelkápolnai gyilkos kulák­banda legszigorúbb megbüntetését követelik. A kübekházai dolgozó parasztok a következő levelet küldöíték: — Kedves Elvtársak! Mi a kü­bekházi DÉFOSz tagsága és veze. tősége a legnagyobb felháborodás­sal vettük tudomásul, hogy Pár­tunk és szervezetünk harcos tag­ját. Kiss Imre elvtársunkat a ku­lák banda kegyetlenül legyilkolta azért, hog\y a dolgozó parasztokat ezzel megfélemlítse. Mi azonban bebizonyítjuk, hogy még ébereb­bek leszünk és még keményebben harcolunk a kulákok és minden ellenség ellen, aki a népi demokrá­ciánk ellen tör. Kiss Imre elvtár­sunk tragikus halálát nem fogjuk elfelejteni és fokozott mértékben leplezzük le a kulákság aljas nép­ellenes tevékenységét. Kérjük Bodó István és kulák, társainak legsúlyosabb megbünte­tését. DÉFOSz kübekházi szervezete. A szegedi üzemek üb. titkárai, termelési felelősei és propagandis­tái összevont értekezle,fűkön súlyo­san elítélték a lengyelkápolnai ku. lák-bandát és követelték a legszi­gorúbb megbüntetését. • A csongrádmegyei Tankerületi Főigazgatóság dolgozói a követke­ző levelet intézték szerkesztősé­günkhöz: Kedves Elvtársak! Nagy felháborodással vettük tu­domásul Kies Imre elvtársunk ke­gyellen meggyilkoiását és az ezen keresztül megnyilvánuló kuiáktá. madást. Elhatároztuk, hogy Pár­tunk vezetése mellett a szocialista nevelés kifejlődését meggyorsítjuk és hatékonyabbá tesszük. Olyan dolgozókat akarunk nevelni, akik az osz.tályharcban szilárdan és ébe­ren állnak a szocializmus oldalán, visszaverik az ellenség támadásait. A békét, a szocializmust, a maga. j sabb erkölcsi életet építjük és azdk ' ellen- akik ezt a munkánkat meg­akadályozni akarják, a legkímélet­lenebb harcot hirdetjük. Kérjük a lengyelkápolnai kulákbanda leg­kíméletlenebb megbüntetését. A tervfelbontás ujabb szegedi eredményei A Magyar Kender é» Eisö Szegedi Cipőgyár dolgozói hozott már többen a f ebi i ' ötéves tervünk ünnepélyes megindítása óta a szegedi üze­mek dolgozói nagv lendülettel kezdtek hozzá munkájukhoz. A tervfelbontás lehetővé tette szá­mukra is. liogv lássák, mit és mennyit kell teljesíteniük. A Szegedi Kenderfonógyárba" tíz dolgozó már februári tervét teljesíti. Hévízi Margit február 11, SzélpáL Júlia február IS. Ma rótl Lajosné február 16. Bugyi Józsefné február 18, Bortolák tuárt tervükön dolgoznak Györgyné február 22. Kispéter Ferencné február 23, Stika János február 23, Szalma Pé er február 24, Petrik Katalin pedig február 28-i tervét fejezte be. Zsombo­lyai Jánosné pedig 26-án már március 2-i tervét is teljesítette. Az Első Szegedi Cipőgyárban Botos István február 14 i. Kádár János február 9-i, Tompái Ilona pedig a február 5-i tervét telje síte te január 26-án. Elitéltek az ószentivéni papi birtok v&ze ősét Öszentiván határában terül el a „Szent Gellért alapítvány" ne­vet viselő több, mint 50 holdas papi birtok. Az ősszel ezen a birtokon felbúzdulva népünk el­lenségeinek, a kulákoknak pé'dá­ján hasonlóképpen szabotálni akarták a vetést. Annakidején megírtuk, hogy tisztítatlan, sze­lektorozatlan vetőmagot akartak a földbe vetni. Kószó Ferenc elvtárs a deszki gépállomás traktorvezetője vet­te észre a szabót,álást. A rend­őrség nyomban eljárást indított a papi birtok vezetője, dr. Gál Gyula plébános ellem A szege­di megyei bíróság most tárgyal­ta ügyét és dr. Gál Gyulát egy­évi börtönbüntetésre ítélte. IS P fii! II 1 AZ ÁLLAMI TEXTILSZAKÜZLETEK HLLU maradékból (ia Marx-!ér17, hol maradék méterárut, kis hibás kötöttárut az ere­deti áránál lényegesen o'cóbh á'on vásárolhat. lí sebb rétege ki van zárva, mert ez az orvosi kezelés magánvállalkozás jellegű és a dolgozók számára megfi zethetetlen Kiemelte Szapozskov elvtárs ? szocializmust építő népi demo kratikus ors-zágok fejlődő egész ségügvi hálózatát, amelv azor alaprTÍk, ho>gv minden dolgozó­nak joga van arra. hogv az á1 lam gondoskodjék egészségű1' ről. Nagy feladat és nagy meg tisztel tété" ma Magyarországor orvosnak lenni, mert nincs nasrvobb boldog­ság. mint annak felismerése, hogy népünknek dolgozunk. Kívánok az egész magvar orvos tár? ? dal ómnak nagv sikereket ? szocialista egészségügy kiépíté séhez, mely munkáért a legszebb köszönet, saját dolgozó népük hátója lesz. Ezután Szapozskov elvtárs részletesen ismertette a Szovjet unió egész:é"ügyének felépítésé' amelyet az Összszövetséei Kom munisfa (Bolsevik) Párt pro­gramja határoz meg. Ez az egész ségügyi hálózat egyTéges, a szov­jet tervgazdaságon alapul. A tervszerű egészségügy ugyanúgy elengedhetetlen, mint az egész népgazdaság tervének kidolgozá. sa. A Szovjetunió egészségügyi szervezetét Lenin elv'árs és Sztálin elvtárs iránvtmuta­tása alapján dolgozták ki, felhasználva menet közben a szerzett tapasztalatokat. A ezovjet állam költségvetésének évről-évre növekvő tétele az egészségügyi költségvetés, amelv visszatükrözi a nemzeti vagyon az életszínvonal emelkedésé* Szapozskov elvtárs ezután rész letesen ismertette az egészség ügyi intézmények fé!épS*é?ét a* egészségügyi minisztériumtó1 kezdve egészen a járási egész ségügyi ügyosztályokig. Beszél a szovjet orvosképzésről és an­nak hatalmasméretű fejlődésé­ről. Ma, az orvosi főiskolán tanuló diákok száma 116 ezer. míg a cári Oroszországban, 1913-ban mindössze 8500 hallgató volt. A Szovjetunióban 1940-ben 133.400 orvos volt. ennek az évnek a végére pedig a kész orvosok létszáma eléri a 224 ezret. Ismertette Szapozskov elvtárs a Szovjetunió szociális biztosítá á nak hatalmas fejlődését is. 1945 ben a szociális biztosítás költség vetése 9.6 milliárd rubeléve' szemben ebben az évben 14.3 mii liárd rubel. A Szovjetunió alkotmányánál 120. cikkelye azt mondja: „A Szovjetunió polgárának joga van anyagi biztosítás­ra. öregség, betegség és munkaképtelenség esetén. Ezt a jogot a dolgozók és alkalmazottak szociális biz­tosi ásának saéleskörű fej­lődése. a dolgozók ir.evenes orvos-egészségügyi ellátása, az üdülők kiterjedt hálóza­ta az állam terhére biztosít­ja," Tehát ez a törvény is kifejez1 azt, ho-ev a Szovjetunió lakos sága egészségének ügye az ál­lam ügye és az állam kötelessé ge. Az egészségügy front jár ilyen hatalmas eredményeket — mondotta végeze'ül Szapozskov elvtárs — esak Lenin és Sztálré botos politikája hozhatott létre. A hatatmas tapssal fogado* előadás után számosan az orvo sok és egyetemi hallgatók közű kérdéseket te-tek fel Szapozskov elvtársnak, melyekre részlete felvilágosításokai adott. Szab-' Gyula, az egyetemi hallgatók nevében kö zcnite meg az érté­kes előadást, amely Trencsényi Waldapfel Imre elvtárs zárósza vaival ért véget. Ma este 6 órakor ugyancsak az Adyttéri egyetem nagy előadó­termében Szapozskov elvtárs, a r-ovifi' falu egészségügyéről tar/ előadást. íiZ EGYETEMI PÁRTKONFERENCIA ELE •M"épi demokráciánk a tudo-1 mányt olyan hatalmas' myagi és erkölcsi támogatásban! részesíti, amihez hasonlóra ná-; lünk idáig nem volt és a tőkés1 társadalomban nem is lehetett példa. Következik ez az alko'ó munka szocialista értékeléséből, ie következik abból is, hogy a szocialista építés el Pem kép telhető a haladó tudomány új tieg új eredményeinek felmuta­ása és azoknak a gyakorlatban •aló érvényesítése nélkül. Ehhez pedig jól képzett szakemberek j ezreire van szükség, amit csak. a felsőoktatási intézmények nagyarányú kifejlesztése, illető­leg továbbfejlesztése biztosíthat. Ötéves népgazdasági tervünk ez­rét ír elő 377 millió forintot egyetemi beruházásokra. A pe­dagógiai főiskolák fejlődésének a távlatát jellemezze egyetlen ada : az egykori uralkodó osztályok művelődési monopóliumának megszüntetésére az ötéves terv 12.000 új pedagógus kiképzését rja elő: ezeket a pedagógusokat az egyetemek bölcsészeti és ter­mészettudományi karai mellett :a legnagyobb számban a peda­gógiai főiskolák nevelik népnük számára. h/t intahogyan a hároméves 11 terv határidőelőtti telje, sitésének, illetőleg túlteljesítésé­nek alapvelő feltétele volt, hogy dolgozó népünk elfogadja a nép legjobbjainak, a kommunisták­nak vezető és iránytmutató sze repét, ugyanígy az ötéves terv sikerét és evvel a szocializmus győzemét, a miagyar nép fel. emelkedését nagymértékben tá­masztja alá az a bizalom, arnely­yel ma már minden becsületesen gondolkodó ember ebben az or­szágban a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezéseit fogad­ja. ÁH ez országos viszonylat, ban az ötéves népgazdasági terv egészére, áll ez az ötéves terv udományos és felsőoktatási vo­natkozásaira is, áll ez magától értetődően a Szegedi Tudomány­egyetem és a Szegedi Pedagógiai Főiskola munkájára is. Intéze­teinket az ötéves terv soha nem remélt fokon fejleszti tovább s iz ötéves terv intézeteinkre is nagy feladatokat bíz; egyete­nünk és főiskolánk jó munká­jának elsőrendű biztosítása vi­szont a jólműködő, fejlett és a dolgozók bizalmával rendelkező pártszervezet. Ez tette szükse. gessé, hogy az ötéves terv kü­szöbén az MDP egyetemi párt­szervezete rendezze sorait, szá­mot vessen eddigi munkájávai, felbecsülje eredményeit, felis­merje — s ne csak megismerje hanem mindjárt korrigálja is hibáit, illetőleg lehetőségig kü­szöbölje ki e hibák forrását vagy forrásait. \I isszatekintve az egyetemi pártszervezet múltjára, kétségkívül jó eredményekről is zámolha'unk be. Az országos fejlődésen kívül kétségkívül az egyetemi pártszervezetnek is ré­ize van abban, hogy a Szegedi Egyetem a reakció egyik ideoló­giai fellegvárából a nép egyete_ ne lett, demokráciánk fiatal intézménye, a Pedagógiai Főis­kola pedig a kezdet nehézségeit egyőzve, betölti azt a várako­zást, mellyel alapításától fogva néztek működése elé mindazok, akiknek közoktatásügyünk de­mokratizálása valóban a szívü­kön feküdt. Az egyetemi párt­szervezet fejlődése nemcsak párt­tagságának számbeli gyarapodá­sán mérhető le, hanem a párt. tagság elméleti színvonalának 'melkedésén és gyakorlati mun­kájának fokozódó eredményein rs. A pártszervezet jó munkájá­nak is része van abban, hogy az egyetem és a főiskola dolgozói és hallgatói — a becsületesen dolgozók és becsületesen gon. dolkodók — megszerették a Pár. tot és bíznak benne. Sikerült nem egy alkalommai tudatosíta­nunk, hogy a munka megoecsü­lése, a tanulás szabadságának biztosítása és a tudományos ku. tatás feltételeinek nagyvonalú megteremtése a Párt küzdelmei­nek az eredménye; Pártunk győ­zelmeiben, a népi demokrácia megszilárdításában és továbbfej. lesztésében a szocializmus felé tehát az egyetem és a főiskola dolgozóinak minden rétege, ta. nár, diák és fizikai dolgozó egy. aránt közvetlenül érdekelt A pártszervezet irányító szerepe a tömegszervezetek munkájában ia többnyire kellően érvényesült, szakszervezet és Mefesz Így ér­hettek el az egyetemi munkaver­seny és a tanulmányi színvonal emelése terén országosan elis. mert sikereket. Qulyos hibák és mulasztá­sok is mutatkoznak azon­ban. A pártszervezet nem tudta mindig kellően összefogni az egyetem különböző fetedntok.it teljesítő négy fakultásának é3 a főiskolának szerteágazó kérdé­seit, nem is tudta mind'.g átte. kinteni egész nagykiterjedésű s e mellett szakmailag és "n .lyileg egyaránt széttagolt munkaterü­letét. A pártszervezet időben felis­merte hiányosságalt, felismerte a legfőbb hibaforrást is s en­nek kiküszöbölésére a közelmúlt­ban jól átgondolt decentralizá­ciót hajtott végre. Az eddigi egyetlen egyetemi pártszervezet helyett az egyetem és a főisko­la területén öt alapszerv fog mű­ködni s ez a pártmunkát beha­tóbbá teszi, a pártvezetőségeket közelebb hozza a párttagsághoz s végső fokon a Pártot a dolgo­zókhoz. Az új pártszervezetek előtt nagy feladatok állanak. Tu­datosítania kell az egyetemi re­formot, segítenie kell kutató in­tézeteink munkáját, világossá kell tennie, hogy a tudományos munka alapfeltételét, a békét csak a Szovjetunió vezette béke­tábor akarja és tudja megvéde­ni, le kell lepleznie az imperia­listák sötét céljait ködösítő reak­ciós ideológiákat s meg kell mu­tatnia, hogy a szovjet tudo­mány a világ leghaladóbb tudo­mánya, melynek úttörő eredmé­nyeit alaposan el kell sajátíta­nunk és fel kell használnunk, ha azt akarjuk, hogy kutató éa nevelő munkánk az egyetemen és a főiskolán a fejlődéstől el ne maradjon. A szegedi egyetemi és főis­kolai pártszervezetek kon­ferenciát tartanak holnap, hogy megbeszéljék feladataikat A konferencia határozatainak nem vághatunk elébe. Do annyi bizo­nyos, hogy ezeknek a határoza­toknak az irányát megszabják Sztálin elvtárs tanításai az iga­zi tudományról, arról a tudo­mányról, „amely nem keríti el magát a néptől, nem tartja ma­gát távol a nép!ők hanem kész szol. gálni a népet, kész a népnek a tudomány összes vívmányait átadni, amely a népet nem kényszerből, hanem önkéntesen, szívesen szolgálja." S ha így lesz, akkor a vasár­napi Egyetemi Pártkonferencia a Szegedi Tudományegyetem éa a Szegedi Pedagógiai Főtekola életében egyaránt fontos határ­kő. Trencsényi-Waldapfel Imre Hétfőn a Magyar-Szovjet Társaság rendezésében CSILLAG MIKLÓS elvtárs a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól számol be fél 3 órakor a szegedi kendergyárban, fél 6 órakor pedig az MSzT székházában (Horváth Mihály-utca).

Next

/
Oldalképek
Tartalom