Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

vn. ÉVF. 24. SZAM. ARA 50 FILLÉR Minisztertanácsi rendelet e közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról A munkásgyilkos Scelba marad az olasz kormány belügyminisztere SZOMBAT. 1950.JANUÁR 28 AZ ELMÉLETI PÁRTNAPOK JELENTŐSÉGE Irta: STRACK JÁNOS Január 29-ét követő héten pártBzervezetelnk elméleti párinapoküi tartanak. Ez a formája a pártnapoknak új, amelyet szükségessé tesz a párttagság széles tömegei elméleti színvonalának emelése. Pártunk Politikai Bizottságának október 20-ikl határozata rámutatott, hogy: ,XLZ imperialista ügynökök munkáját nagymértékben megkönnyítette kádereink alacsony elméleti — politikai képzettsége, a politikai éberség hiánya''. Ez a tény teszi mindenekelőtt szükségessé. hogy a Szovjetunió tapasztaiaéait felhasználva e marxizmusleninizmus elméletét széles körben ismerje meg párttagságunk, de ezen túl a pártonkívüli üzemi dolgozók i«. Nem kevesebbről van szó, mint arról az alapvető igazságról, amlf Rákosi elvtárs mondott: „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége'«. Az ellenséget, az imperialisták ügynökeinek munkáját csak akkor tudjuk felismerni, ha a marxizmus-leninizmus elmétekével fel vagyunk vértezve. Az e1mé'.et segítségével tudjuk észrevenni a kártevőket, a kémeket, a dlverzátfoókat, mert amig a kapitalista környezet fennáll, mindaddig megvan a talaj az ellenséges ügynökök béhar ölési kísérletei száméra. Különösen Szegeden fon'os ez éberség kérdése, mert mi határvároe vagyunk és a batáron túl. a Jugoszláv nép nyakán a Tlto-féle troeldsta, áruló, imperialista ügynökök gyüfcos bandája garázdái kodik. A Politikai Bizottság határozata ránrotat arra is, hogy: ,.az ötéves népgazdasági terv új, hatalmas fel. adatokat dilit pártunk elé, ame. Ipcket csak olyan, a párthoz hü, S ügyünk gy őzeimében biztos kdde. rekhet léhef megoldani, akiknek eszmei-politikáé és szakmai felkészültsége a szocializmus építése aijndw akadályán győzedelmeskedikötéves tervünk végrehajtásához eszmei és szakmai szempontból képzett káderekre, munkásokra ven szükség, olyan munkásokra, akik képesek megteremteni a munka termelékenységének magasabb fokát. AMk képesek megdönteni az avul+ technikai normákat, s bevezetni nz új, mngasabb rendű technikát termel ésürtk minden területén. Ennek előjelei mutatkoztak meg Sztálin elvtárs 70-fk születésnapját ünneplő munkarvorsen.v . mozgalomban a „Sztálini-műszak" idején. Olyan káderekre és munkásokra van szükség a termelés fokozásáért, akik az ötéves terv végrehajtása során az ország dolgozóinak él eJ nívója emetkedfise mellett ez ö'éves tervet úgyis látják, mint harci kérdést. Harc ez Imperializmus ellen, harc a béke ügyéért, harc a belső reakció meesemmisí'éséért, harca magasabbrendű szocialista társadalom kialakításáért és ezen keresztük segítségnyújtás az elnyomás ellen küzdő dolgozók tíz és százmillióinak. Hogy megláthassuk a termelés kérdéseinek, ötéves tervünk végrehajtásának. a szocializmus építésének. a Szovje'unió-vezetie hatalmáé békstá'bor erősítésének össze függő kérdéseit, emelni kell eszmei politikai képzettségünké'. Nem vé'.e;leu az, hogy a szegedi üzemek hőpei az élmunkások, újítók, kiváló munkások, a régi munkanormák megdön'ői a legjobb szakemberek és a legtöbbet foglalkoznak eszmei-polltlksi kérdésekkel. Elméleti képzésük és szaktudásuk együtt teszi képessé őket arra hogy eddig nem láott nagyszerű eredményeket érjenek el termelésünk területén. Az elméleti pártnapok fontos feladata, hogy segítsenek megteremteni az elmélet és gyakorlat helyes egységét. A mi pártunk eszmei és gyakorlati munkája közölj nincs eltérés, aimit mi mcr.dunk azt gyakorlatban is úgy hajtjuk végre. Az elméiel és gyakorta egységét éppen az elméleti pártna pokon kell megvitatnunk elvi sikon, párttagok és pértonkívüliek széles tömegeivel. A mindennapi gyakorlati éle-ben előforduló és pártunk, fejlődésünk szempontjából fontos, időszerű kérdéseket vetünk fel. Például a most következő elméleti párt napokon ö'éves népgazdasági tervünk egyik legfontosabb kérdése, a szocialista munka és munkaverseny kérdése kerül megvitatásra Lenin és Sztálin idevonatkozó művei alapján. Az elméleti párt napok az elméleti ssinvcral emeléséért folyta to;t harcunkban fontos fegyvert jelentenek. De ez csak úgy lehe'ságes, hogyha nemcsak az előadó hanem minden egyes párttagunk Is felkészül aiz elméleti párt napra. Nyilvánvaló, elméleti pártnapjaink sokkal nívósabbak a szokásos politikai pár: napoknál, mert itt elvi síkon vitatjuk meg azokat a feladatokat melyeket a gyakorlati munkánkban végre kell hajtanunk Biztosítani kell pártszervezeteink, nek, hogy tagságiink az elméle i pártnapokra alaposan felkészülhessen. Az elméleti pártnapokat Szegeden pártunk legképzettebb jagjaí tartják meg. Biztosítani kelj, hogy ne csak egy előadás maghalilgatásábon merüljön kt ez a pártastp, brrem jól felkészült elvtársak szóljanak hozzá a felvetett kérdésekhez, mert ezen keresz'ü! biztosíthatjuk, hogy mindenki min. den részletében meg is ért! az elyl síkon tárgyalt kérdést. Tanuflmíryozzák elvtársaink mindenekelőtt a Párt Központi Ve zetőségének „Szocialista munka, verseny eredményeinek megszilár. dításáréil és 'továbbfejlesztéséről". a Szabad Nép január 22-!k1 számában megjelent nagyfontosságú híitároRWtot. Ezenkívül Sztálin elvtárs beszédét a sztahánovisták első össz-oroszországi kongresszusán Rákosi elvtárs 1949. augusztus 31én a Nagybudapesti Pártaktíva illésén elmondott beszédét. L. Bicskov: „Lenin-Sztálin pártja a munkaverseny lelkesítője és szervezője*' — cimü cikkét az Anyag- és Adat szolgáltat ás 1930. január 20iki számából. Kovács István elvtárs „Szovjet sztahánovisták nyomdokaim új győzelmek felé" című, a Szabad Népben 1940. december 25-én megjelent cikkét. Fontos áttanulmányozni Lenin és Sztálin:: „A szocialista munka és munkaverseny" című gyűjteményes könyvéből a Lenin: „Nagy kezdemény ezés"', „Hogyan szervezzük meg a murikaversen-y.f'í és Sztálin: „A Fordulat, éve. Fordulat a Munka Termelékenységének Területén" és „A Munka becsüle'. dicsőség, érdem és hősiesség dolga" — című fejezeteket. Pártveze tőségünk és párttagjaink az irodalmat ne csak átolvssgassáfc, hanem nézzék meg, hogy a tárgyalt kérdés a munkaterületükön milyen formában nyilvánul meg. így alkalmuk lesz elvi síkon saját munkn'erüle;ükön észlelt konkrét példákon keresztül a kérdéshez szólni Gondoskodj :mafc pártszervezeteink erról, hogy az elméleti pártnapokom résztvegyenek az üzemek sztahánovístái, élmunlkásai, újítói, hogy t||t a felmerült kérdések kapcsán új tapasztalaitokra és új 'szem pontokra tegyenek szert a murik? termelékenységének további fokozása érdekében. Elm-élcti pártnapjaink, ha poli. /ikailag jól elő vannak készítve nagymértékben hozzásegítik tagságunk és a pártonkívüli üzemi mun. kfeokat a marxizmus-leninizmus alapjainak megismeréséhez, ami munkánk eredményessége szem pontjából döntően fontos. A minisztertanács elfogadta a közalkalmazottakra vonatkozó illetményreformot 4 reform a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fizetésemelést jelent A minisztertanács Dobi István einökiésével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács elfogadta a közalkiimazo takra vonatkozó illetményr.eformot. A reform lebontja az érvényben volt illetményrendszer feudális szerkezeté: azzal, hogy a közszolgálati alkalmazottak szolgálati jogviszonyának legtöbb kérdését az üzemj kollektív szerződéseknek megfelelően szabályozza. Megszünteti azokat a korlátokat, amelyeket a Horthy-rendszer a közalkalmazottak, sőt azon belül egyes közalkalmazotti rétegek és egyéb dolgozók közé emelt. A reform nemcsak Uletményrendezést, hanem a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fizetésemelést is jelent. Az erre fordított összeg meghaladja az évi negyedmilliárd forintot A fizetésemelés túlnyomó része a fizetésben elmaradt vidéki szervek alkalmazottaira, a nevelőkre, a kórházi. egészségügyi alkalmazottakra, a tudományos munkakörben foglalkozta oftakra esik. Az új bérek emelésében kifejezésre jut a felelős vezetői munkakörök fokozott megbecsülése. A rendeletek Intézkedéseinek kiterjesztése a MAV és a Posta alkalmazó: tálra folyamatban van. A rendele ek hatálybalépésének Időpontja 1950 március 1 napja. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. R francia nép azonnal békét akar Vietnámmal és a Szovjetunió elleni háborús készülődések megszüntetését követeli Egyre nagyobb méreteket ölt a francia dolgozók háborúelle nes mozgalma. A tömegek véget akarnak vetni a vietnámi „szeny nyes háborúnak" és szembeszáíl. nak a népellenes francia kormány háborús politikájával. Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott a Paris melletti Plesais-Robin somban. Bevezetőben megállapította. h°gy a jelenlegi szennyes és korrupt rendszer állandó botrá nyáj miatt valóságos felháboro3ási hullám seper végig Franciaországon. A kormány de Gaulle tábornok tanácsait követve, fenyegetésekhez folyamo. dik a békéért, kenyerükért és szabadságukért harcoló dolgozókkal szemben. A vietnámi há borúról szólva megállapította, hogy ez a háború egy nép ellen irányul, amelynek joga van a szabadságra és függetlenségre. A francia nép békét akar, azonnali békekötést követel VieTnámmal és a Szovjetunió elleni háborús készülődések megszüntetését követeli. Thorez ezután a Sa>ar-kérdéssel foglalkozva rámutatott, hogy három évvel ezelőtt a Saarvidékre vonatkozó kétesértékű angolszász „támogatás" ellenébe Bidault feláldozta Franciaország jógái a jóvátételhez. Itt az ideje, hogy visszatérjünk igazi francia politikához, amely biztosítja függetlenségünket. A béke, a haladás és a szabadság politikájához kell visszatérnünk, hogy demokratikus egységfrontot biztosíthassunk a munkásosztály és az egész francia nép bizalmára támaszkodva — fejezte be beszédét Thorez elvtárs. Achesonnak a Mongol Népköztársaságról szóló kijelentése arcátlan hazugság Lhamszurun mongol külügyminiszter nyilatkozata Lhamszurun, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere a sajtó képviselői előtt nyilatko zott, Acheson amerikai külügyminiszter január 12-én a washingtoni nemzeti sajtóklubban elhangzott kijelentéseivel kapcsolatban. — Acheson beszéde — mon dotta Lhamszurun — piszkos rágalmakat tartalmaz igazi, önzetlen barátunk, a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a baráti Kinai Népköztársaság ellen. Acheson kijelenti, hogy „a Szovjetunió Kina északi részeit elszakítja Kínától és a Szovjetunióhoz csatolja őket. Ez a folyamat Külsőmongólia tekintetéi, ben már megvalósult." Acheeon úrnak ez a kijelentése elejétől végig arcátlan hazugság. — Ismeretes, hogv a Szovjetunió volt az első állam, amely még 1945 augusztusában az egész világ előtt kijelentette, hogy elismeri a mongol nép jo gát szabad és független létezésre. Minket nem lep meg, hogy a más népekkel szembeni egyenrangú viszony elvei dühödt támadást váltanak ki Acheson úr és társai részéről, akik az idegen területek elfoglalásának és a népek leigázásának politikáját folytatják. A naev szovjet nép elsőnek nyújtott testvéri segítő kezet a sokat szenvedett mon gol népnek. Az a mindenoldalú önzetlen segítség is ismeretes, amelyet a Szovjetunió köztársaságunknak fennállása minden évében nyújtott, éa nyújt. A mongol nép csak ennek a segítségnek köszönheti, hogv megvédelmezte és megerősítette álimi függetlenségét és elérte azokat az óriási gazdasági, politikai V- kulturális sikereket, melyeknek a béke és demokrácia minién igaz híve örüL Lehetetlen, hosv Acheson ne ismerjen olyan tényeket, mint azt, hogy az USA kormánya a Mongol Népköztársaságnak, mint szuverén államnak fennállását már a jaltai értekezleten ismerte 1945 február elsején. Ismeretes az az igazi baráti viszony is, mely a Kinai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között az előbbi fennállásának első napja óta létezik, valamint az a tény is, hogy a két ország normális diplomáciai kapcsolatban áll egymással. lyekről Acheson hallgat és helyettük inkább ócska koholmányokat terjeszt a Szovjetunióról, a Kinai Népköztársaságról é* országunkról. A világ egyszerű emberei jól tudják, hogy a Szovjetunió, mely az egész demokratikus tábor élén halad, az egész világ szabadságszerető népei, közöttük Kina és a Mongol Népköztársaság népei is. éberen állanak őrt a béke, biztonság és a Ezek azok a tények, me- népek barátsága felett! Kényszermunkára vitték a fellázadt holland katonákat Azokat a fiatal holland újoncokat, akik nem voltak hajlandók résztvenni a gyarmati háborúban és az indonéz nép elnyomásában, szénbányákba vitték, összezárták őket a legaljasabb háborús bűnösökkel és teljesen elszigetelik a többi munkástól. Jugoszlávia dolgozói harcolnak a Tito-klikk ellen Golubovics cikke a Pravdában A Pravda pénteki száma Golubovics cikkét közli „Jugoszlávia dolgozói harcolnak a Titoklikk ellen" címmel. Az angol-amerikai imperialisták megpróbálják elszakítani Jugoszlávia népeit a Szovjetuniótól és működésbe hozták utolsó tartalékjukat: Tito fasiszta klikkjét — írja Golubovics. Jugoszlávia népei azonban harcra kelnek az aljas árulók ellen. Ebben küzdelemben sokszáz és ezer igaz hazafi a Szov jetunió hűséges barátja halt hősi halált. A jugoszláv dolgozók körében már érik annak felismerése, hogy szervezett harcra van szükség annak érdekében, hogy megdöntheesék a gyűlölt Titoklikket, helyreállítsák az or szágban az igazi népi demokratikus hatalmat. A gyárak, üzemek és bányák falain ismeretlen emberek kezétől feliratok jelennek meg, amelyek Jugoszláviának a Szovjetunió iránti őszinte szeretetéről és odaadásáról tanúskodnak. A munkások harcolnak a kegyetlen fasiszta kizsákmányolás ellen. A dolgozó parasztság: küzdelmének méreteit Tito fasiszta fosztogató bandája ellen, feliem, zi a következő tény: az őszi vetési tervet Szerbiában. Vojvodinában, Horvátországban. Szlovéniában és Montenegróban október végéig még 19 százalékban sem teljesítették, sok helyen pe. dig csupán 3—5 százalékban.