Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

Elfogták Bodó Istvánt, a lengyel kápolnai gyilkos kulákszervezet vezetőjét VII. ÉVF. 19 SZAM. ARA 50 FILLÉR. VASARNAP. 1950. JANUÁR 22. Hűek maradunk Lenin és Sztálin tanitásaihoz Révai elvtárs nagy beszéde Lenin halálának 26-ik évfordulóján a budapesti Operaházban rendezett emlékünnepélyen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar-SzovJet Társaság Lenin halálának 26. évfordulója alkalmából szombaton este az Állami Operaházban ünnepséget rendezett Néhány perccel 7 óra után kezdődött meg ünnepség. Elült a nézőtér zaja. a szétváló függöny mögött az elnöki emelvényen Lenin és Sztálin legnagyobb magvar tanítványa. Rákosi Mátyás elvtárs mellett népünk vezetői foglaltak helyet Szakasits Árpád elvtárs vezetésével az Elnöki Tanács tagjai. Dobi István vezetésével » kormány tagjai, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének tagjai. Szovjet részről ott volt Szmirnov elvtárs, nagyköve ségi tanácsos, ügyvivő. A közönség percekig tartó, lelkes tapssal üdvözölte Rákosi elvtársat. A hosszantar+A taps után Rusznyák István, a Magyar-Szovjet Társaság elnöké üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Révai József elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, mondja el linnepi beszédét— Tiszteli ünneplő közönség. Kedves Elvtársaim I — kezdte beszédét Révai elvtárs. — Lenin' halálának 26. évfordulójáról emlékezünk meg ma. A huszadik század legna. gyobb lángelméjének, Leninnek halál-évfordulójáról nem gyászolva emlékezünk, hanem ugyanabban a szellemben, amelyben nemrégiben Sztálin születésnapját ünnepelttik. — Lenin munkássága mindössze két és fél évtizedre terjedt. De ez a két és fél évtized, amelyből másfél évtized az előkészítésnek, az orosz Bolsevik Párt megszervezésének időszaka volt es csak hét esztendő — 1917—1924-ig a megvalósításnak, a nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szovjet áltem megalapításán ag és niegszilárdításának időszaka, megváltoztatta nemcsak Oroszország, hanem a világ arculatát. Lenin műve és neve, vezértár. sának, öröksége végrehajtójának, Sztálinnak művével és nevével együtt új korszakot jelöl az emberiség történelmében. — Ez az új korszak a kapi talista világ hanyatlásának a proletárforradalomnak korsza. ka, a szocializmus építésének és felépítésének korszaka, a régi világ pusztulásának, az új világ születésének korszaka, a leninizmus diadalának, a kom. munizmus győzelmének korszaka. .— Lenin már 1912_ben előre látta és megjósolta a kínai forradalom menetét és győzelmét, akivel együtt Sztálin dolgozta ki a metropolisok munkásosztálya és a gyarmatok népe közötti imperialistaellenes szövetség haditervét. — A világtörténelmi fordulatot hadd jelemezzem Sztálin szavaival: „Századok sorún számtalanszor kísérelték meg a dolgo. zök. hogy az elnyomókat nyakukról lerázzák és helyzetük urává legyenek. De mindcmy nyiszor kénytelenek voltak le verve és megszégyenítve uiszszavonulni. A rabság láncai érintetlenek maradtak, vagy« régi láncokat ép oly súlyos es megalázó láncokkal váltották fel." — Mi, magyar dolgozók a levert parasztforradalom, a buko4t szabadságharcok, a vérbefojtott proletárforradalom népe — mi tanakodhatunk e sztálini szavak igazsága mellett. De amellett i3. hogy 1917 októberével a helyze* megváltozott. 1919 augusztusában vérbefojtották a magyar proletárforradalmat. De Horthv 25 esztendeje mégis gyökeresen más volt. mint az 1948 leverése után fél évszázadra be rendezkedett magyar reakció A magyar munkásosztályban ébren tartotta a forradalmi szellemet az a tudat, hogy Lenin műve él.. Hiába próbálták megtörni a magyar munkásosztály gerincét, hiába próbálták elszigetelni a tömegektől és megsemmisíteni a földalatti kommunista pártot; ez a pár: élt, küzdött és ébren tartotta a magyar munkásosztályban a revans szellemet 1919 vérbefojtásáért. Pártunk ezt annak köszönhette. hogy vigyázó szemét Moszkvára vetette. Vér. tanúinknak az adott erőt, hogy tudták: áll, mint a Szikla, érő. ben és hatalomban gyarapodva Lenin és Sztálin műve, a Szovjetunió. A bebörtönzött kommunistákban az tartotta a lelket, Rákosi elvtársunknak a fegyházban az adott hihetetlen kitartást és hajthatatlan bátorságot, hogy tudta: Lenin öröksége méltó kezekben van, van Moszkva, van Szovjetunió és van Sztálin. — Lenin művével, a Szovjet állam megteremtéséve] a világ imperialistái megtanulták hogy a forradalmi marxizmusnak az* a tételét, amely szerint a világot nemcsak magyarázni kell, hanem meg kell változtatni, halálos komolyan kell venni. 1917 óta a kommu. nizmus valóban kísértetté vált az imperialisták számára de az egy hatalmas állam ké. pében jelentkezett, mely ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolt a világ minden elnyomóit, jára és erőt sugárzó tamaszá. vá lett. — A szovjet állam, Lenin és Sztálin nagy műve. az első világháború vértengeréből született, de a béke jegyében. ILeninnek első szava békeajánlat volt a hadakozó in'peMalis'áknak. Lenin és Sztálin számtalanszor hangoztatták, hogy a két rendszer együi-es fennállása nem jelent szükségképpen háborút. A szocialista rendszer kész arra, hogy békében éljen a kapitalista or. szágokkal. Tudja, hogy egyedül példája és eszméi békés munkája és építő tettei alap ján fölénybe jut a békés világ szellemében. A hanyatló im. perialista rendszer urai a Szovjetunió elleni háborúban kere. sik a menekvést saját kibogoz, hatatlan ellentmondásaikból. — 1917 óta az imperialista államok egymással versengve és egymással acsarkodva is a szocializmus országát tekinik fo ellenségüknek, a második világháború is azért tört ki, mert a nyugati imperialista államok az utolsó pillanatig sem akarták összefogni a Szovjetunióval a német fasizmus el len De a szovjetellenesség a második világháborúban az ango'szász táborban egv pillanatra sem szünetelt; ezért húzódott el a második világháború hat esztendeig és került egész országoknak és országrészeknek, városok tucatjainak és szásainak. gyárak és otthonok ezreinek pusztulásába — Az imperialisták azonban nem akarnak tanulni a második világháborúból. Gyűlöletük és elvakultságuk nagyobb mint valaha. Keleteurópa népeinek nem tudják megbocsátani, hogv kivívták mindenfaj. ta imperializmustól való függetlenségüket és győzelmesen megvívták a harcot a dolgozó osztályok társadalmi felszabadulásáért is. — A második világháború két fő eredménye: 1. hogy 1917 után újabb országok egész sora, a népi demokráciák szakították át az imperialista rendszer láncát és léptek rá a szocialista fejlődés útjára; 2. hogv Hitler örökébe az amerikai imperializmus lépett. Bármilv élesek is. az imperialista ellentétek az imperialista államck külpolitikájának uralkodó irányzata a dühös szovietellenesség. az egységfrontra törekvés a Szovjetunió. a népi demokráciák, a szabadság erői ellen szerte a világon. A kommunizmus kísérlete száz évvel ezelőtt a szent szövetséget rémítette 1917 után a porosz tábornokok. Churchill és Clemenceau teremtették meg a Szovjetunió elleni háborús intervenció antükommunisrta szent szövetségét. 1933 ban Hitler lépett Churchill és Clemenescu örökébe, ma az amerikai impe. rialisták folytatják azt. Ennek jegyében lőnek Modenában az olasz munkásokra, árulják el országuk érdekeit az Amerika előtt hajbókoló angol és francia kormányok ennek jegyében készek a nyugateurópai kormányok népeikből ágyútól, teléket csinálni Amerika számára. állítják talpra a német fasizmust, ölelkeznek a hóhér Francóval, a görög monarcho. fasisztákkal, a jugoszláv nép nyákára telepedett árulókkal, s támogatnak mindent, ami reakciós, középkori, a felszabadulásukért küzdő népek ellen. — 1917 után az intervenciós háború csúfo3 kudarccal végződölt. A két világháború között csődöt mondott a Szoviet. unió körülz/ráeának politikája. Hitler ráuszítása a Szovjetunióra, a szovjet nép világ, rászóló győzelmével végződött. — Vájjon azt hiszik, hogv a háborús uszításra és provokációkra a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről más választ kapnak, mint szilárd helytállásnak a népi iömeeek összezárkózásának, véderőnk fokozásának, államunk erőrité sének az imperialista ötödik hadoszlop még erélyesebb felszámolásának válaszát. Megvédjük a békéf. £gv min* Lenin. aki 1917-ben békeaiánlatot tett valamennyi hadviselő országnak, de az intervencionisták ellen fegyverbe szólította a szovjet népet ügy minit Sztálin, aki mindent elkövetett, a második világháború kitörésének megakadályozására, Hitler-ellenes béke koalíció megteremtésére, de a német fasiszták gaz támadására fegyverbe szólította a szovjet nép apraját, nagyját és győzelemre v .zetibe a Vörös Hadsereget. A szocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodására az imperialisták háborúja nem válasz, hanem öngyilkosság lenne: ezt. bizonyítja 1917, a második világháború, a nagy kinai nép győzelme, az olasz é6 francia dolgozó tömegek hatalmas békemozgalmai, Lenin és Sztálin táborának erősödése. Kinától és Vietnámtól Olaszországig és Franciaországig. — Mi, magyar dolgozók is ebbe a táborba tartozunk, a demokrácia, a szocializmus, a béke táborába. — A nyugati imperialista bértollnokok és rádió uszítók gúnyoltak és rágalmaztak bennünket azért a melegségért és lelkesedésért, .ellyel dolgozó népünk a minap Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapját ünnepelte. Nem is érthetik meg azt, hogy a felszabadult magyar dolgozók számára a Szovjetunió vezetői, Lenin és Sztálin épp oly drágák, mint magának a szovjet népnek, hogy a mi vezetőink és tanítóink is. épp ezért, mert tetteik és tanításaik beletartoznak immár a magyar nép történelmébe. A mi barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval nem egy akármilyen „külföldi" országgal való barátság és szövetség, hanem egv szocialista országgal, mint Sztálin mondia: „Egy nemzetközi állammal", amely támogat bennünket, példával, anyagi és erkölcsi segítséggel, saját gazdag tapasztalataival. Dolgozó népünk szívébe zárja Lenint és Sztálint épp úgy. mint saját történelmének nagyjait Azért, mert az ő nevükhöz, az ő országukhoz, az ő hadsereerükhöz, az ő tanításaikhoz fűződik a magyar néo nemze'i és szociális felszabadítása. Elkéstünk a parasztfelszabadítással. elkéstünk a nemzeti felszabadítással és ezt a százados elkésést csak a szocialista Szovjetunió felszabadító tette és szakadatlan támogatása révén. annak az á'álakulásnak a seritfiégével hoztuk be. amely nálunk 1945-ben németellenes és fasisztaellenes nemzeti moz. galomként kezdődött és a magyar munkásosztály által vezetett szocialista átalaku'ássá széle*'"W* é« fp^ödött. — Az évszázados elmaradottságot valóban csak mi számoljuk fel magyar kommunisták. Lenin és Sztálin tanítványai, Lenin és Sztálin tanításain művelődött a mi pártunk, amely új viszonyok között a szocializmus épílése közben megvalósítja mindazt, amiért a magyar nép legjobbjai hiába nazaroHák el erőiket. Csak Lenin és Sztálin megértésére és szeretetére nevelve 'udja népünk igazán megérteni saját múltját is. Ha Rákosi Má tyás. Pártunk, a magyar mun. kásosztály, a magyar drigozó nép élén folytatni tudta és be tudta tetőzni Kossuth és Táncsics munkáját, akkor azért tudta, mert nemcsak a magyar történelemből tanult. nemcsak a magyar munkásmozgalom iskolájába járt, hanem Lenin és Sztálin iskolá. jába is. — Lenin halálának évfordulóján időszerű legalább előze. tes számadást csinálni arról a munkáról, amelyet a felszabadulásunk óta eltel fél évtized alatt elvégeztünk. — Első, hogy népi demokráciánk virul, erősödik. Ez sem magától értetődik. — Kivezettük az országo* a a háborúból. Helyreállítottuk a rombadőlt magyar államiságot. Kivívtuk nemzeti függetlenségünket. A pusztító inflációnak véget vetettünk. Jó pénzt teremtettünk. A parasztság kezére adtuk a nagybirtokot. Helyreállítottuk eL puszult gazdaságunkat. Ipari termelésünk negyven százalék, kai túlhaladta már a háború előtti ipari termelés színvonalát. Népünk életszínvonala 40 százalékkal magasabb immár a háború előtti életszínvonalnál. — És elértük mindezt sza. kadatlan harcban népi demokráciánk belső és külső ellenségeivel. Lelepleztük és ártalmatlanná tettük a népi de. mokrácia ellen összeesküvő imperialista ügynökségek egész sorát. Megvalósítottuk munkásosztályunk vezető szerepét, államunkat a dolgozó nép köztársaságává fejlesztettük, népi demokráciánk, a dolgozó parasztsággal szőve' sé. ges munkásosztály diktatúrájának funkcióit tölti be. — Gyáriparunk a Dép államának kezére jutott. A mezőgazdaságban is megindított. tuk a szocialista fejlődést. A dolgozó nép soraiból tízezreket vontunk be a gazdaság és állam vezető állásaiba. Megtörtük a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Megindítottuk az új, szocialista kulturát teremtő, a dol. gozóknak tudást, műveltséget adó kulturforradalmat. — És mit ériünk el Lenin 25. és 26. halálévfordulója között ehelt egy esztendő alatt? Győztesen befejeztük hároméves tervünket, 1949.ben az ipari termelésnek felemelt ter. vét 113 százalékra teljesítettük, Megtört a jég a falun: a Szocialista társasgazdálkodás nem mumus többé. Termelőszövetkezeti csoportjaink kezén 360.000 hold föld van, állami gazdaságaink kezén 400 ezer hold: a szocialista szektor a mezőgazdaságban elérte mezőgzdasági terütefünk nyolc százalékát. A termelőszöve'kezeti csoportokban 70.000 dolgozó paraszt építi a szocialista mezőgazdaságot. — Megkezdődött és diadalmasan fejlődik p magyar sztahárovista úűtók mozgalma. 1949-ben 700 000 inari dolgozóból több mint 300.000 vett rész* egyéni munkaversenvbeu. 15 000 a száma munkabrigádjainknnk ame'vekb'n százezer ipari munkás é« r-ászak' értelmiségi dolgo'dk együtt 1949 c'~ő fe'éhez kéos*t 1949 másod'!: fe'ében. hála a kibontakozó munkaversenyek hála pár unk fi^velmertető és moz pósí' 4 felhívásának a termelés 296 saáza.'ékksl, a termelékenység pedig 7.3 százalékkal nő*t. — Értelmiségünk magatartásában is komoly változás