Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

Elfogták Bodó Istvánt, a lengyel kápolnai gyilkos kulákszervezet vezetőjét VII. ÉVF. 19 SZAM. ARA 50 FILLÉR. VASARNAP. 1950. JANUÁR 22. Hűek maradunk Lenin és Sztálin tanitásaihoz Révai elvtárs nagy beszéde Lenin halálának 26-ik évfordulóján a budapesti Operaházban rendezett emlékünnepélyen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar-SzovJet Társaság Lenin halá­lának 26. évfordulója alkalmából szombaton este az Állami Operaházban ünnepséget rendezett Néhány perccel 7 óra után kezdődött meg ünnepség. Elült a nézőtér zaja. a szétváló függöny mögött az elnöki emelvényen Lenin és Sztálin legnagyobb magvar tanítványa. Rá­kosi Mátyás elvtárs mellett népünk vezetői foglaltak helyet Szakasits Árpád elvtárs vezetésével az Elnöki Tanács tagjai. Dobi István vezetésével » kormány tagjai, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének tagjai. Szovjet részről ott volt Szmirnov elvtárs, nagyköve ségi tanácsos, ügyvivő. A közönség percekig tartó, lelkes tapssal üdvözölte Rákosi elvtársat. A hosszantar+A taps után Rusznyák István, a Magyar-Szovjet Társaság elnöké üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Révai József elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagját, mondja el linnepi beszédét­— Tiszteli ünneplő közönség. Kedves Elvtársaim I — kezdte beszédét Révai elv­társ. — Lenin' halálának 26. év­fordulójáról emlékezünk meg ma. A huszadik század legna. gyobb lángelméjének, Lenin­nek halál-évfordulójáról nem gyászolva emlékezünk, hanem ugyanabban a szellemben, amelyben nemrégiben Sztálin születésnapját ünnepelttik. — Lenin munkássága mind­össze két és fél évtizedre ter­jedt. De ez a két és fél évti­zed, amelyből másfél évtized az előkészítésnek, az orosz Bolsevik Párt megszervezésé­nek időszaka volt es csak hét esztendő — 1917—1924-ig a megvalósításnak, a nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szovjet áltem megalapításán ag és niegszilár­dításának időszaka, megvál­toztatta nemcsak Oroszország, hanem a világ arculatát. Le­nin műve és neve, vezértár. sának, öröksége végrehajtójá­nak, Sztálinnak művével és nevével együtt új korszakot jelöl az emberiség történelmé­ben. — Ez az új korszak a kapi talista világ hanyatlásának a proletárforradalomnak korsza. ka, a szocializmus építésének és felépítésének korszaka, a régi világ pusztulásának, az új vi­lág születésének korszaka, a leninizmus diadalának, a kom. munizmus győzelmének kor­szaka. .— Lenin már 1912_ben előre látta és megjósolta a kínai forradalom menetét és győzel­mét, akivel együtt Sztálin dol­gozta ki a metropolisok mun­kásosztálya és a gyarmatok népe közötti imperialistaelle­nes szövetség haditervét. — A világtörténelmi fordu­latot hadd jelemezzem Sztálin szavaival: „Századok sorún számtalan­szor kísérelték meg a dolgo. zök. hogy az elnyomókat nya­kukról lerázzák és helyzetük urává legyenek. De mindcmy nyiszor kénytelenek voltak le verve és megszégyenítve uisz­szavonulni. A rabság láncai érintetlenek maradtak, vagy« régi láncokat ép oly súlyos es megalázó láncokkal váltották fel." — Mi, magyar dolgozók a levert parasztforradalom, a buko4t szabadságharcok, a vér­befojtott proletárforradalom népe — mi tanakodhatunk e sztálini szavak igazsága mel­lett. De amellett i3. hogy 1917 októberével a helyze* megvál­tozott. 1919 augusztusában vérbefojtották a magyar pro­letárforradalmat. De Horthv 25 esztendeje mégis gyökere­sen más volt. mint az 1948 le­verése után fél évszázadra be rendezkedett magyar reakció A magyar munkásosztályban ébren tartotta a forradalmi szellemet az a tudat, hogy Le­nin műve él.. Hiába próbálták megtörni a magyar munkás­osztály gerincét, hiába próbál­ták elszigetelni a tömegektől és megsemmisíteni a földalatti kommunista pártot; ez a pár: élt, küzdött és ébren tartotta a magyar munkásosztályban a revans szellemet 1919 vérbe­fojtásáért. Pártunk ezt annak köszönhette. hogy vigyázó szemét Moszkvára vetette. Vér. tanúinknak az adott erőt, hogy tudták: áll, mint a Szikla, érő. ben és hatalomban gyarapod­va Lenin és Sztálin műve, a Szovjetunió. A bebörtönzött kommunistákban az tartotta a lelket, Rákosi elvtársunknak a fegyházban az adott hihe­tetlen kitartást és hajthatatlan bátorságot, hogy tudta: Lenin öröksége méltó kezekben van, van Moszkva, van Szovjetunió és van Sztálin. — Lenin művével, a Szovjet állam megteremtéséve] a világ imperialistái megtanulták hogy a forradalmi marxizmus­nak az* a tételét, amely sze­rint a világot nemcsak magya­rázni kell, hanem meg kell változtatni, halálos komolyan kell venni. 1917 óta a kommu. nizmus valóban kísértetté vált az imperialisták számára de az egy hatalmas állam ké. pében jelentkezett, mely ellen­állhatatlan vonzóerőt gyako­rolt a világ minden elnyomóit, jára és erőt sugárzó tamaszá. vá lett. — A szovjet állam, Lenin és Sztálin nagy műve. az első világháború vértengeréből szü­letett, de a béke jegyében. ILe­ninnek első szava békeajánlat volt a hadakozó in'peMalis'ák­nak. Lenin és Sztálin számta­lanszor hangoztatták, hogy a két rendszer együi-es fennál­lása nem jelent szükségkép­pen háborút. A szocialista rendszer kész arra, hogy bé­kében éljen a kapitalista or. szágokkal. Tudja, hogy egye­dül példája és eszméi békés munkája és építő tettei alap ján fölénybe jut a békés világ szellemében. A hanyatló im. perialista rendszer urai a Szov­jetunió elleni háborúban kere. sik a menekvést saját kibogoz, hatatlan ellentmondásaikból. — 1917 óta az imperialista államok egymással versengve és egymással acsarkodva is a szocializmus országát tekinik fo ellenségüknek, a második világháború is azért tört ki, mert a nyugati imperialista ál­lamok az utolsó pillanatig sem akarták összefogni a Szovjet­unióval a német fasizmus el len De a szovjetellenesség a második világháborúban az ango'szász táborban egv pil­lanatra sem szünetelt; ezért húzódott el a második világ­háború hat esztendeig és ke­rült egész országoknak és or­szágrészeknek, városok tucat­jainak és szásainak. gyárak és otthonok ezreinek pusztulásá­ba — Az imperialisták azonban nem akarnak tanulni a máso­dik világháborúból. Gyűlöle­tük és elvakultságuk nagyobb mint valaha. Keleteurópa né­peinek nem tudják megbocsá­tani, hogv kivívták mindenfaj. ta imperializmustól való füg­getlenségüket és győzelmesen megvívták a harcot a dolgozó osztályok társadalmi felszaba­dulásáért is. — A második világháború két fő eredménye: 1. hogy 1917 után újabb országok egész sora, a népi demokrá­ciák szakították át az impe­rialista rendszer láncát és lép­tek rá a szocialista fejlődés útjára; 2. hogv Hitler öröké­be az amerikai imperializmus lépett. Bármilv élesek is. az imperialista ellentétek az im­perialista államck külpolitiká­jának uralkodó irányzata a dühös szovietellenesség. az egységfrontra törekvés a Szov­jetunió. a népi demokráciák, a szabadság erői ellen szerte a világon. A kommunizmus kí­sérlete száz évvel ezelőtt a szent szövetséget rémítette 1917 után a porosz táborno­kok. Churchill és Clemenceau teremtették meg a Szovjetunió elleni háborús intervenció an­tükommunisrta szent szövetsé­gét. 1933 ban Hitler lépett Churchill és Clemenescu örökébe, ma az amerikai impe. rialisták folytatják azt. Ennek jegyében lőnek Modenában az olasz munkásokra, árulják el országuk érdekeit az Amerika előtt hajbókoló angol és fran­cia kormányok ennek jegyé­ben készek a nyugateurópai kormányok népeikből ágyútól, teléket csinálni Amerika szá­mára. állítják talpra a német fasizmust, ölelkeznek a hóhér Francóval, a görög monarcho. fasisztákkal, a jugoszláv nép nyákára telepedett árulókkal, s támogatnak mindent, ami reakciós, középkori, a felsza­badulásukért küzdő népek el­len. — 1917 után az intervenciós háború csúfo3 kudarccal vég­ződölt. A két világháború kö­zött csődöt mondott a Szoviet. unió körülz/ráeának politiká­ja. Hitler ráuszítása a Szov­jetunióra, a szovjet nép világ, rászóló győzelmével végző­dött. — Vájjon azt hiszik, hogv a háborús uszításra és provoká­ciókra a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről más vá­laszt kapnak, mint szilárd helytállásnak a népi iömeeek összezárkózásának, véderőnk fokozásának, államunk erőrité sének az imperialista ötödik hadoszlop még erélyesebb fel­számolásának válaszát. Meg­védjük a békéf. £gv min* Le­nin. aki 1917-ben békeaiánla­tot tett valamennyi hadviselő országnak, de az intervencio­nisták ellen fegyverbe szólí­totta a szovjet népet ügy minit Sztálin, aki mindent elkö­vetett, a második világháború kitörésének megakadályozásá­ra, Hitler-ellenes béke koalí­ció megteremtésére, de a né­met fasiszták gaz támadására fegyverbe szólította a szovjet nép apraját, nagyját és győzelemre v .zetibe a Vö­rös Hadsereget. A szo­cializmus és a demokrácia erői­nek gyarapodására az imperia­listák háborúja nem válasz, hanem öngyilkosság lenne: ezt. bizonyítja 1917, a második vi­lágháború, a nagy kinai nép győzelme, az olasz é6 francia dolgozó tömegek hatalmas bé­kemozgalmai, Lenin és Sztálin táborának erősödése. Kinától és Vietnámtól Olaszországig és Franciaországig. — Mi, magyar dolgozók is ebbe a táborba tartozunk, a demokrácia, a szocializmus, a béke táborába. — A nyugati imperialista bértollnokok és rádió uszítók gúnyoltak és rágalmaztak ben­nünket azért a melegségért és lelkesedésért, .ellyel dolgozó népünk a minap Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapját ün­nepelte. Nem is érthetik meg azt, hogy a felszabadult ma­gyar dolgozók számára a Szov­jetunió vezetői, Lenin és Sztá­lin épp oly drágák, mint ma­gának a szovjet népnek, hogy a mi vezetőink és tanítóink is. épp ezért, mert tetteik és ta­nításaik beletartoznak immár a magyar nép történelmébe. A mi barátságunk és szövetsé­günk a Szovjetunióval nem egy akármilyen „külföldi" ország­gal való barátság és szövet­ség, hanem egv szocialista or­szággal, mint Sztálin mondia: „Egy nemzetközi állammal", amely támogat bennünket, példával, anyagi és erkölcsi segítséggel, saját gazdag ta­pasztalataival. Dolgozó né­pünk szívébe zárja Lenint és Sztálint épp úgy. mint saját történelmének nagyjait Azért, mert az ő nevükhöz, az ő or­szágukhoz, az ő hadsereerük­höz, az ő tanításaikhoz fűző­dik a magyar néo nemze'i és szociális felszabadítása. Elkés­tünk a parasztfelszabadítás­sal. elkéstünk a nemzeti fel­szabadítással és ezt a százados elkésést csak a szocialista Szovjetunió felszabadító tette és szakadatlan támogatása ré­vén. annak az á'álakulásnak a seritfiégével hoztuk be. amely nálunk 1945-ben németellenes és fasisztaellenes nemzeti moz. galomként kezdődött és a ma­gyar munkásosztály által ve­zetett szocialista átalaku'ássá széle*'"W* é« fp^ödött. — Az évszázados elmara­dottságot valóban csak mi szá­moljuk fel magyar kommunis­ták. Lenin és Sztálin tanítvá­nyai, Lenin és Sztálin tanítá­sain művelődött a mi pártunk, amely új viszonyok között a szocializmus épílése közben megvalósítja mindazt, amiért a magyar nép legjobbjai hiá­ba nazaroHák el erőiket. Csak Lenin és Sztálin megértésére és szeretetére nevelve 'udja népünk igazán megérteni sa­ját múltját is. Ha Rákosi Má tyás. Pártunk, a magyar mun. kásosztály, a magyar drigozó nép élén folytatni tudta és be tudta tetőzni Kossuth és Táncsics munkáját, akkor azért tudta, mert nemcsak a magyar történelemből tanult. nemcsak a magyar munkás­mozgalom iskolájába járt, ha­nem Lenin és Sztálin iskolá. jába is. — Lenin halálának évfordu­lóján időszerű legalább előze. tes számadást csinálni arról a munkáról, amelyet a felsza­badulásunk óta eltel fél évti­zed alatt elvégeztünk. — Első, hogy népi demokrá­ciánk virul, erősödik. Ez sem magától értetődik. — Kivezettük az országo* a a háborúból. Helyreállítottuk a rombadőlt magyar államisá­got. Kivívtuk nemzeti függet­lenségünket. A pusztító inflá­ciónak véget vetettünk. Jó pénzt teremtettünk. A pa­rasztság kezére adtuk a nagy­birtokot. Helyreállítottuk eL puszult gazdaságunkat. Ipari termelésünk negyven százalék, kai túlhaladta már a háború előtti ipari termelés színvona­lát. Népünk életszínvonala 40 százalékkal magasabb immár a háború előtti életszínvonal­nál. — És elértük mindezt sza. kadatlan harcban népi de­mokráciánk belső és külső el­lenségeivel. Lelepleztük és ár­talmatlanná tettük a népi de. mokrácia ellen összeesküvő imperialista ügynökségek egész sorát. Megvalósítottuk munkásosztályunk vezető sze­repét, államunkat a dolgozó nép köztársaságává fejlesztet­tük, népi demokráciánk, a dol­gozó parasztsággal szőve' sé. ges munkásosztály diktatúrá­jának funkcióit tölti be. — Gyáriparunk a Dép álla­mának kezére jutott. A mező­gazdaságban is megindított. tuk a szocialista fejlődést. A dolgozó nép soraiból tízezre­ket vontunk be a gazdaság és állam vezető állásaiba. Meg­törtük a volt uralkodó osztá­lyok műveltségi monopóliumát. Megindítottuk az új, szocia­lista kulturát teremtő, a dol. gozóknak tudást, műveltséget adó kulturforradalmat. — És mit ériünk el Lenin 25. és 26. halálévfordulója kö­zött ehelt egy esztendő alatt? Győztesen befejeztük három­éves tervünket, 1949.ben az ipari termelésnek felemelt ter. vét 113 százalékra teljesítet­tük, Megtört a jég a falun: a Szocialista társasgazdálkodás nem mumus többé. Termelő­szövetkezeti csoportjaink ke­zén 360.000 hold föld van, ál­lami gazdaságaink kezén 400 ezer hold: a szocialista szek­tor a mezőgazdaságban elérte mezőgzdasági terütefünk nyolc százalékát. A termelőszöve'ke­zeti csoportokban 70.000 dol­gozó paraszt építi a szocialis­ta mezőgazdaságot. — Megkezdődött és diadal­masan fejlődik p magyar szta­hárovista úűtók mozgalma. 1949-ben 700 000 inari dolgo­zóból több mint 300.000 vett rész* egyéni munkaversenvbeu. 15 000 a száma munkabrigád­jainknnk ame'vekb'n százezer ipari munkás é« r-ászak' ér­telmiségi dolgo'dk együtt 1949 c'~ő fe'éhez kéos*t 1949 másod'!: fe'ében. hála a kibon­takozó munkaversenyek hála pár unk fi^velmertető és moz pósí' 4 felhívásának a terme­lés 296 saáza.'ékksl, a terme­lékenység pedig 7.3 százalék­kal nő*t. — Értelmiségünk magatar­tásában is komoly változás

Next

/
Oldalképek
Tartalom