Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-03 / 2. szám

Nagy lendülettel kezdték meg az ötéves tervet a szegedi üzemekben VII. ÉVF. 2. SZAM. ARA 50 FILLÉR KEDD, 1950. JANUÁR 3. ANGLIA DILEMMABAN A Szovjetunió és a népi de­mokráciák számára naev gazda­sági és politikai sikereket ho­zóit a most lezárult 1949, év. Az új esztendő, 1950, újabb si­kerek éve lesz. A Szovjetunió né­pe újabb téglákat rak le a kommunizmus építésének útján. Magyarország az új év első mun­kanapján kezdte meg az ötéves terv megvalósítását, melv a ma­gyar nép számára a fejlődésnek eddig nem is álmodott mértékét fogja valóra váltani Hasonló lehetőségek állanak a többi népi demokratikus országok előtt is. Kina népe az 1950. övben teljes egészében felszabadul s megkezdi a békés építés korszakát. Ugyanakkor a kapitalista világ a legnagyobb kétségek közepet­te tekint az új esztendő felé. Az amerikai gazdasági válság esnre hevesebben tombol. A már hiva­talosan is elismert 14 millió munkanélküli az Egyesült Álla­mokban, azt jelenti, hogv a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött a legerősebb kapitalista államban is. A Mar­shall-tervtől „támogatott" nyu­gateurópai országok helyzete még siralmasabb. A kötél egyre job­ban szorul a nyugati népellene? kormányok nyakán. *gyik oldal­ról Amerikának az a próbálkozá­sa fenyegeti őket, hogv saját válságát a csatlósok bőrén igye­kezzék elodázni, a másik oldal­ról viszont dolgozó népük nö­vekvő elégedetlensége. Hyen körülmén ^k kőzStt ter­mészetes, hogy a kapitalista or­szágok eevmásközötti viszonve is rendkívül megromlott Különö­sen élesen látszik «z. ha szem­ügyre vesszük a két legnagyobb imperialista állam, Amerika és Anglia viszonyát. A második világháború után az amerikai tőke mindenütt igye­kezett megtörni az addig ural­kodó angol tőkeérdiekeltségeket s átvenni a gyarmati és félgyar­mati országokban azít a szerepet amit azelőtt az angol imperializ­mus .játszott. Ez a tendencia ér­vényesült Görögországban. Afri­kában. a Közel- és a Távolkels­ten. Később ez a befolyás eevre inkább érvényesült az ú. n Brit Államközösség orzágaiban, Kana­dában, Auf-ztráli'ban. Délafriká­ban és Indiában is. Végül m­Anglia, nemrég még a világ első­számú ki&ákmánvolója, maga is az amerikai tőke behatolási te­rülete lett. amit nagyban meg­könnyített az. hogy Anglia kül­ügyminiszteri székében Amerika ügynöke ül. Az angol kapitalisták most két malomkő között őrlődnek. Egyik oldalon világosan látják azt a veszélyt, hogv véglegesen az USA 49. államává süllyednek s a saját bőrükön tapasztalják a gyarmati népek keserű sorsát. A másik oldalon vizont mindennél jobban rettegnek a néptől, az angol munkásosztálytól, amelyre támaszkodva le lehetne rázni az amerikai igát. Inkább azt a po­litikát próbálják játszani, hogy az amerikai kizsákmányolás ter­heit áthárítsák a dolgoz,ókra, hogy saját profitjuk mellett aa amerikai exporttőke profiját is biztosítsák. Ezzel pedig egyene­sen belehajszolják Angliát a gyarmati sorsba. Politikájának ez a teljes csőd­je végül is arra kényszeríti az angol kormányt, hogy fellépjen az amerikaiak politikájának Olyan sakkhúzásai ellen, amelyek annyira nyilvánvalóan sértik An. glia érdekeit, hogv még a haza­árulásban százszorosan kipróbált angol jobboldali szociáldemokra­ta kormány sem meri vállalni en­nek a politikának a támogatá­sát. Az amerikai-angol viszony ki­éleződésének egvik oka. kétség­telenül az amerikai atómpolitika. mely kíméletlenül keresattülhaj ezolja azt. hogy az atomfegyver kizárólagos birtokosa, az a tóm kirfüatás kizárólagos monopollá tája (már ami a kapitalista or szágokat illeti) Amerika legyen Az USA kormányzó körei egy szerűen megtütoÖtájk Angliának és Kanadának, hogv atómkuta „ásókkal foglalkozzék. Kiélezte a viszonyt az is, hogs valahányszor Anglia megpróbál szembeszállni az amerikai tőke kíméletLn erőszakosságával Amerika a Marshall-tsegély meg vonásával s a legerélveaebb gaz dasági szankciókkal fenyegető zik. A Marshall-terv megvonás; természeteden nem annyira a; angol népet, mint az ango] bur zsoáziá't érintené igen súlyosan az Attlee-kormánv azonban ép pen az angol burzsoázia érdekei nek képviselője. Nyugtalanítja Angliát a Nyugatnémetország gal kapcsolatos amerikai politk. te. Nem azért, mintha az Attlec Bevin klikket bántaná a fasizmu feltámasztása Nyugatnémetor szágban. hanem azért, mer Nyugatnémetország bevonása t nyugati tömbbe, kizárólag a­amerikai érdekek figyelembevéte lével történt, semmibevéve itt i-' Anglia érdekeit. De legélesebben a Kinai Nép köztársaság elismerésének kér désében látszik meg az ango: amerikai ellentét súlyossága. A-; glia már ré«-en '—éretné elismer ni a Kinai Népköztársaságot, hí szen Angliának életbevágó keres kedelmi érdekei fűződnek ahhoz hogy diplomáciai viszonyban ]e srven azzal a kormánnyal, ame> 'ényleges ura a kinai tengerpart nak. Az angol kormányt eddig J csak az amerikától való féleleír tartotta vissza <», népi Kina el ismerésétől. A legújabb híre' szerint; Amerika még mindig ne­elégelte meg a C3ang-Kai-So' klikk támogatását s most Taivs ­(Formoza) szigetét készül \r épübepi amerikai táme.srponttoV Ez a kihívó lépés a népi Kináva szemben természetesen lehetet lenné tenné azt. hogv normált' diplomáciai viszony alakuljon k Kina és az USA között. Angiit viszont végzetes düemmába ke rült. vagy követnie kell Ameri kát s ez esetben elveszett szá mára a Kínával való kereskede lem lehetősége, vagv el kell is mernie a kinai népi kormányt Ez magyarázza azokat az éle* amerikaellenes támadásokat, me lyek az utóbbi napok angol saj tójában napvilágot láttak. Ar „Observer" hangsúlyozza, hogv az USA kinai politikája „vaszé lyes feszültséget" idézhet elő a: angol-amerikai viszonyban. A ll berálte „Manchester Guardian" i Csang-Kai-Seket támogató ame rikai politikát olyan eorölködé­hez hasonlítja, amely tojássá akarja visszavarázsolni a rár. totitát. A konzervatív, jobboldali „Daily Mail" szerint is az angol amerikai viszony a mélvpontor áll. A ..Eunday Dispatch" már egyenesen befejezett ténykén szögezi le, hogy Anglia és t Common weal th -országok (Kana da, Ujzéland, Ausztrália, Dél afrika, India, Pakisztán) a na pókban elismerik a kinai kor­mányt. Ugyanest erősíti meg f félhivatalos Reuter-Iroda levele zője is. Az angol-amerikai viszony rendkívüli kiélezettsége a kina kérdésben azt eredményezi, hogv az angol munkásosztály előtt vi­lágossá vált': ha Anglia nem is merné el a Kinai Népköztársasá got, az nyilt beismerését jelen tené az Amerikától való telje; szolgai függőségnek. Ha az ango kormány mégis ezt az utat. vá­lasztaná, végképpen leleplezne önmagát a:z összes angol dolgo zók eiőtlt Magyarország dolgozói egész szivükkel hálásak a nagy Szovjetuniónak A Moszkvában tartózkodó népi demokratikus államférfiak üdvözlik a szovjet népet Az 1950-es év beköszöntésének napján a békéért, demokráciáért ás szocializmusért küzdő szabad­ságszerető népek elküldték üd­vözleteiket a Szovjetunió fővá­rosába. Nem véletlen ez. hiszen Moszkva az új szovjet korszak zászlóvivője, a béke és a népek barátságának szószólója. A Sztálin 70. születésnapiának ünneplésére Moszkvába gyűlt népi demokratikus küldöttségek vezetői a Moszkovszkii Bolsevik­ben méltatták a nap jelentősé­lét. Rákosi Mátyás i Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének főtitkára, a következőket mondotta: — Magyarország dolgozói •gész szívükkel hálásak a nagy Szovjetuniónak, amelv hozzásegí­tette őket. hogv örökre ledob­ják a kapitalista rabszolgaság :ármát és sikeresen léphessenek a szocialista építés útjára. A ma­gyar nép a szeretet és barátság forró érzelmeit küldi a Szov jet­inió, a naev Moszkva felé. ahol Tztálin él és alkot Józwiak íz Egyesült Lengyel Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja a következőket mondotta: — Moszkvai tartózkodásunk, a sztálini évforduló ünneplésének felejthetetlen napjai megszilárdí­tották a világ dolgozóit egybe­fűző proletár internacionalizmus kapcsolatait. Moszkva ezekben a napokban még inkább, mint bár­mikor, megtestesülése volt a proletár internacionalizmusnak. — A Kreml csillagainak ra­gyogása. amely a világ minden részén fényt gyújt — mondotta Józwiák —, vesKsse a proletáriá­tust diadalról diadalra, mutassa a győzelem, a szabadságért, bol­dogságért, békéért, demokráciá­ért és szocializmusért vívott harc útját valamennyi dolgozó­nak. Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkára többi között a következőket mondot­ta: — Egész lelkünkből kívánjuk a moszkvaiaknak é3 az egész szovjet népnek, hogv 1950-ben nagy eredményeket érjenek el a kommunizmus építésében. Meg­győződésünk, hogy a szovjet em­berek sikereiket valóban az egész dolgozó emberiség javára és boldogságára aratják. A dol­gozó emberiség a Szovjetunióban látja a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc vezetőjét. Sfroky a Csehszlovák Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese: — A csehszlovák népet nagy­szerű alkotó munkájában a hősi szovjet nép nagy példája lelke­síti. Svoboda tábornok, csehszlovák honvédelmi miniszter: — A szovjet nép hősi példá­ja rakta le az utat az egész emberiségnek, a szabad és boldog élet, a szocializmus felé. Spiro Koleka az Albán Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyettese: — Hősi népünk tudja — mon­dotta —, hogy valamennyi dia­dalát a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus országok ön­zetlen baráti segítségének kö­szönheti. Éppen ezért használom fel az alkalmat és fejezem ki Moszkva dolgozóinak kicsiny né­pünk őszinte háláját és legmé­lyebb elismerését, AZ albán nép a szovjet nép példájából kime­ríthetetlen energiát nver. hogy tovább haladjon előre a szocia­lizmus útján. MAO-CE-TUNG NYILATKOZATA a TASZSZ-irodának A TASzSz Iroda munkatársa kérdéseket Intézett Mao-Ce-Tung­hoz: Kérdés: Hogyan fejlődnek most ( dolgok Kínában? Válasz: A katonai ügyek Kíná­ban jól haladnak, a Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya most van áttérőben a békés gazdasági épí­ésre. Kérdés: Mennyi időt szándéko­zik a Szovjetunióban tölteni? Válasz: Néhány hétre jöttem, tartózkodásom idő'-artama rész­iben attól te függ, mennyi idő alatt lesz lehetséges elintézni a Kínai Népköztársaság érdekeibe vágó kérdéseket. Kérdés: Megtudhatnánk, milyen kérdésekről van szó? Válasz: A kérdések között van mindenekelőtt a Kína és a Szov­jetunió között fennálló barátsági szerződés kérdése, szovjet hitelek kérdése a Kínai Népköztársaság számára, a kereskedelem és keres­kedelmi egyezmény kérdése H két ország között, stb. Emellett szán­dékomban áll meglátogatni a Szovjetunió töbh körzetét és vá­rosát, hogy közelebbről megis­merkedjen a szovjet állam gazda­sági és kulturális felépítésével. Kiéleződtek az angol-amerikai ellentétek a kinai kérdésben Az angol sajtó távolkeleti politikájának veszélyeire figyelmezteti Amerikái A távolkeleti kérdésben — kü­lönösen a Kinai Népköztársaság lismerésének kérdésében — fel­merült angol- amerikai ellentétek az utóbbi napokban rendkívül kiéleződtek. Mint a londoni rádió óvatos fogalmazása mondja, az mgol sajtó „bizonyos zavarral és nyugtalansággal" fogadta azokat a jelentésekét, amelyek szerint az amerikai kormány további támo­gatást akar nyújtani a kínai Kuomintang-kormánynak és For­moza elfoglalását tervezi. Ez a njsigtalanság különösen érezhető — hangoztatja az angol rádió — ha meggondoljuk, hogy Nagybri­lannia azon a ponton van, hogy alismerje a Kínai Népköztársaság kormányát. Az angol és amerikai imperia­lizmus távolkeleti ellentétei vilá­gosan tükröződnek a londoni ,,Ti­nes" vezércikkében. A lap arra figyelmezteti az amerikai kor­mányt, hogy legújabb terveinek súlyos következményei lehetnek, nert Formoza elfoglalását agresz­sziónak lehet minősíteni. — A kínai kommunisták — írja i*efejezésiiül a „Times" — szilár­dan hatalmon vannak és sem néhány hadihajó kiküldésével, sem néhány velük szemben álló uolitikus támogatásával nem le­tet őket a hatalomból elűzni. A „Daily Worker" értesülése zerinf az USA az utolsó pillanat­l»v hogy kísérletet tesz a kínai háború meghosszab­bítására és fegyvereket, megerő­sítést, valamint „tanácsadókat" küld Formozáha. Az amerikai kormány nem értesítette előzőleg erről az elhatározáséról az angol kormányt, noha ez nagyon ko­molyan érinti az angolokat. For­moza esetleges megszállása, vagy Csang-Kai-Sek felfegyverzése mes­terségesen meghosszabbítja a há­borút. erősíti a kínai kikötők el­leni ostromzárat és súlyosan megkárosítja majd Anglia kínai kereskedelmét. Anglia a jövő héten elivmeri a Kinai Népköztársaságot Illetékes forrás szombaton ki­jelentette, hogv Anglia továbbra is fenn szándékozik tartani azo­kat a terveket, hogy még a jövő­hét vége előtt elismeri a kínai népi kormányt, bármily változá­sok is történnek az USA távolke­leti politikájában. E forrá> sze­rint Anglia már tájékoztatta az USA kormányát arról, hogy me­lyik napon veszi fel a kapcsola­tot a Kínai Népköztársasággal. Bikov elvtárs újévi üdvözlete a magyar dolgozóknak Pavei Bikov elvtárs, a gyors­fémforgácsolás szovjet sztaháno­vistáj-a, n moszkvai rádióban a következő újévi üdvözletet küldte a magyar dolgozóknak: — Köszöntöm a magyar dolgo­zókat az újév alkalmából és jó sikereket kívánok a termelő munkában barátaimnak, a győri Vagóngyárban és a csepeli WM­xnunkásainak. Megvagyok győ­ződve arról, hogy az a tapaszta­lat. amelyet Muszka Imre Hor­váth Ede, Kék Zoltán és más ma­gyar esztergályosok vettek át a szovjet sztahánovistáktól, 1950. év folyamán széleskörű alkalmazást nyer majd Magyarország összes üzemeiben. Erősödjék és fejlődjék a szovjet ós a magyar nép barát­sága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom