Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-02 / 279. szám

Pin'ék, 1949 december A KULTURA ÉS HlŰvÉSZET_FRONTjÁN Qlj magyar film: SZABÓMÉ CSÜTÖRTÖKTŐL KEZDVE já ssaa a Be.varosi és Korzo mozi a Szabóné című új magyar filmet. Ez az első magyar film. amely úgy foglalkozik ez üzemi munkások problémáival, hogy elvezet bennünket az üzembe, bemutatja a termelőmunkát, megismertet a munkások otthonával, magánéletével is. . A történet középpontjában Szabóné áll. az új nő íipusa. Szabóné, mint ÜB tag, mint dolgozó nó példaképe nemcsak a filmen szereplő üzem dolgozóinak, hanem az ország valamennyi gyárában, üzemében dogozó nőnek. Közösségi ember, akiben a harcos lendület nagyszerűen párosul a nőiességgel. az tizem problémáit és annak megoldásait. Végtelen türelemmel és optimizmussal kezd hozzá minden munkához annak el'enére, hogy társai többször lebecsülik női erejét. Megmutatja, hogy csak a Párt segítségével és kitartó, következetes munkával lehet eredményt elérni. Bizalommal fordul a Párthoz, és megfogadja annak értékes útmutatásait. DE NEMCSAK ILYEN dolgozókból tevődik össze egy-egy üzem. Ott látjuk a fiatal SzEDeseket is, akik lelve munkakedvvel. jóron gondolkodással és tanulási vággyal. Ezeket az ifjakat már a SzIT nevelte ilyen harcos, öntudatos. opíimis'a dolgozókká Szabóné mindenkor tisztán látja Sok üzemben megtaláljuk a film cA gördülő Opera a napokban ismét vendégszerepelt Szegeden. Ez alkalommal a Pillán, gókisasszonyt és a Traviátát ját. szőttük. A zencidlág kedden, november 29.én ünnepelte Puccini halálának 25 éves évfordulóját. Bizonyára Puccini iránti kegyeletből játszotta a GCrdü 6 Opera éppen 'kedden a Pillamcvkisasszonyt, Puccini egyik klasszikus müvét. Ha valóban ez volt a szándék, ez méltányolandó, d~ akkor a Gördülő Operának nívóban és muzikalitásban elsőrangú előadást kellett volna revdezn'e, olya', amelyik méltó a Puccini-ivfordulóhoz! Fráter Gedeon fiata', jós'.ándMú karmester, de nrm lett volna szabad engednie, hegy a zenekar' rézfúvói és iitöhanp-zerei felesleges hangorkánt katfiarjanak s hogy a zenekar túlharsogja az énekeseket. A zenekar jr't'kában a kevesebb főbb lett volna.. A szegedi kőzőrvség különben új díszletekkel és új rendezésben láthatta a kis japán gésa tragéd'áját. Az amerikai tengerésztisztvek, mint típusnak könnyelmű, élvezethajhüseó, órzelem-kizsákmányoló tendenciáját mutatta ez a darab, azt a fellengzőrségében á'.-felsőbbrendü típust, akinek szá. mára csak szórakozást, futó kalandot, hasznot jelent a színesbőrű nő, ahogy az opera szövegkönyvében is olvashatjuk. Az énekesek tudástik legjavát nyújtották. Szecsői'y Irén jól megállta helyét a Cso-cso-szán szerep, ben. A Szegeden jól ismert Király Sándor Pinkerton-játéka szép volt, kár, hogy énekét néha a zenekar c'nyomta, Uhrer Zit' (Suzuki) jól mozog a színpadon, inkább színész, mint énekes. A Gördülő Opera másik szereplése, a Traviáta előadása egészében véve jobban sikerült, mint a Pillangókisasszony. A Traviátával nincs ugyan kapcsolatban semilyen évforduló, vagy tartalmi aktualitás, mégis szívesen hallgat, juk finom muzsikáját. De azért m"g kell állapítanunk, hogy a Traviáta Szegedre hozatalának túlsók jelentősége nem volt. Először azért, mert ezt a müvet a szegediek az elmúlt években eleget Iá'hatt&k, másodszor: mert az opera tartalmi szempontból kissé elavult. Kiről is van itt szó tulajdonképpen? A 19. század negyvenes évei polgári társadalmának jellegzetes nőtipusáról, a romantikusszentimentális Traviátáról, n „tévedt nőről'4, ahogy a régebbi szinlapokon nevezték. Magyarán mondva félvilági nőről van szó, aki „letért a jó útról" s könnyelmű életet él az akkori Páris léha szalon-társadalmában. Dumas Sándor regénytípusa, a „Kaméliás hölgy4', Gauthicr Margit reginytajza jól ábrázolja ezt a típust. A francia fővárosban látta Verdi 1851 tavaszán a Kaméliás hölgy előadását. Képzeletét megdagadta a tárgy és elhatározta, hogy megzenésíti. A maga idejében, száz évvel ezelőtt újszerűnek és haladónak mutatkozhatott ez az opera. Mart a Traviáta színpadán nem történelmi személyiségek mozognak. nem is mesebeli, romantikus ficurá'k, hanem modern, társaságbeli emberek, akiknek sorsát köznapi körülménn/ek. a polgári élet szerelmi és anyagi pro. blémái irányítják. De ma már, száz év, a szocialista társadalom felé való haladás távlatából te. kin've áporodott levegőt, lehel Traviáta a maga jellegzetesen polgári. dekadens, romantikus szentimentalizmusával. De a tartalmi fogyatékosságok mellett bőséges kárpótlást jelent aj opera finom, színes és elévülhetetlen. muzsikája.. S a kárpótláshoz még hozzájárult az a néhány remek budapesti énekes is, akiket a műben énekelni hallóttunk. Mátyás Máriának nagtyon szép hangja van, de az az érzésünk, hagy képességeihez nem vág eí. sőrendűen a Violetta szerep, lllúziórorUó és semmiképp sem reális, hogy ez a lendületes éneklésmódú, csillogóhangú énekesnő a negyedük felvonásban tüdőbajban elpusztíil. Képességeinek a Micaela vagy Aida szerep biztosan jobban megfelel. Palló Imre (Germont György) kitűnő volt, másodikfelvonásbeli románca felejthetetlen. Udvardty Tibor (Germont Alfréd) hangja nemesen és finoman csengett, bár szerepét kissé szabadon kezelte. A vezénylő Komor Vilmos iparkodásának és határozott dirigálásmódjának köszönhető, hogy a MÁV zenekar sokkal jobban szerepelt, mint a Pillangókisasszony előadásában. A Gördülő Opera legközelebb december 13- és 14-én szerepel Szegeden, a Lammermoori Lucia és a Szevillai Borbély bemutató. rával. A szegedi dolgozók e'őtt még ismeretlen, korszerű műve. ket és jó énekeseket hozva továbbra is várjuk őket. KIRÁLY J. „Stolcz" nénijét is. aki zsörtölődik. -ha valami újításról, új munkamódszerről van szó. de jó munkás mindamellett. A régi világ kisérteteként jelenik meg Oravecz. né is, eki hízelgés ével ideig-óráig befolyással van a munkásokra — hazug híreszteléseivel megrontja a munkához szükséges összhangot. Az ilyen Oravecznékat hamarosan kilökik maguk közül az öntudatos dolgozók. HŰEN TÜKRÖZI VISSZA a film, hogy mennyire megváltozott a munkás viszonya a termeléshez és mennyire elválaszthatatlan egymástól a munkás magánélete a Párt életétől és a termelő munkától. Láthatjuk, hogy a Párt segíti a dolgozókat a termelésben, s a hibákon azonnali kritikával igyekszik segíteni. A filmben Hódis Imre. az, aki újítómunkájába nem von be senkit. Ebben az emberben megvan a képesség arra, hogy jó szocialista munkás légyen, de még mindig ott lappang benne az egyéni érvényesülni akarás. Magát mint feltalálót emlegeti s végül kitűnik, hogy találmánya még csak kezdete az újításnak. SZÉGYENLI BEVALLANI az ÜB előtt, hogy nem jó a ta lálmánya, s e'sö pillanatban meg hátrál, míg rá nem jön, hogy csak közös a'rarattaf, az elgondolások összesí ésével lehet újítást .megvalósítani. A filmből sokait tanulhatunk mindannyian. láthatjuk, hogy ha eredményes munkát akarunk végezni, akkor közös erőre, a tapasztala1'ok összességére van szükség, s nem helyes az, hogy a hibákat elkendőzzük. Nagy jelentősége ennek a filmnek az, hogy szereplői hosszú időn keresztül od'aáilotlak a vasgyár munkapad jaj mellé s tanulmányozták a vasöntók munkáját. Ennek köszönhető az, hogy az alakítások •rrvlnd élettel teljesek. Különösen jó volt Saljai Kornélia, aki Szabóné alakját, az új reálista szinjátrzásom keresztül népszerűvé teszi minden dolgozó előtt. Ezt az új magyar filmet feltétlenül nézze meg mindenik! Műszaki csoportok „SZTÁLINI ARATAS..." A MAV szegedi dalosai készülnek december 21-re (Tudósítónktól,) Hideg őszi este. A szegedi állomás nagy előcsarnokában fázós utasok nézegetik a faliújságot és arról beszélgetnek, milyen nagyszerű eredményeket értek el az alberttelepi bányászhösök, Bostelle és Vavrik elvtársak tízszeresen túlteljesítették normájukat. A szél egy Zsdanov-dal kezdő akkordjait hozza: Sztálini aratás a címe. A MAV szegedi énekkara tartja próbáját az állomásépület egyik helyiségében. Szünetben Szűcs Fe. renc elvtárs elmondja: A MÁV szegedi dalosai, Szeged minden énekkara méltóan, a legjobb tudásukkal készülnek Szlálin elvtárs hetvenedik születésnapjára. Több és jobb munkával és dallal is kifejezzük ragaszkodásunkat békénk őr.ének. tanítónknak és segítőnknek: Sztálin elvtársnak ... A szegedi dalosok december 2l-re a legszebb művekkel készülnek. A dalkultúra ma már nem öncél.,. Valóban. Szabad, boldog népnek I

a népről, munkájáról énekeljek. Kovács Jenő Szatymazi dolgozó parasztok levele Balatonalmádiból Kedves Elvfársak! A földművelésügyi minisetét'.um balatonalmádi állatiényésztési és szaktanácsadói tanfolyamáról küldöm ezeket a sorokat. Őszintén megvált va, mikor október 14-én átléptem az iskola küszöbét, meghatottság fogott el, hogy ma már — nem úgy, mint a múltban — én is tanulhatok, én is része lehetek annak a nagy építőmunkának, amely rám és a többi solcezer paraszttársamra vár. Igaz, hogy már deresedő fejjél ültem be másodszor az iskola padjába, de ez nem az én bűnöm. Fiatal koromban is igy szerettem volna tanulni, mini most. Dc az ahkoiK rendszer elgáncsolt engem is, a többi parasztokkal együtt. Nekünk csak a robot, az urak kiszolgálása cs a nyomorúságos zsellérélet jutott. Tanulás csak a kulákok és az urak gyerekeinek vblt le lietscgcs. Most itt a tanfolyamon az egyre fokozódó tanulás után szépen ki'.slályosodik ki előttem jövőnk és a szocializmus szépsége. Látom az elvtársaim szeméből azt az erőt és bizalmat, alkotni akarást, amellyel ötéves tervünk 'idején úgy, mint 3 éves tervünk alatt is, építjük majd saját népünk országát. Azt az országol építjük, ahol' jólét és megelé gedés vár ránk. Szabadon tanidhatunk. Kedves Elvtársak! Én ezen a tanfolyamon alaposan fölismertem, mi kell ahhoz, hogy szabadon alkossunk és növeljük népünk jólétét, ezenkívül eredményesen küzdjünk aljas ellenségeinkkel szemben. Ta. 8 nulnunk. egyre többet tan\é 1 nunk kell! Tudással végzelí i munkánknak lesz 'igazi érett, szép és egészséges gyümölcse, melyre annyira fáj most is az imperialistáié foga. De ez már nem őket hizlalja majd, mert ez saját népünk fölemelkedését biztosítja. Szabadság! Koza Imre és Fehér Ferenc szatymazi dolgozó parasztok. A

Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatot hozott a szakszervezetek üzemi műszaki csoportjainak megalakítására. E szerint minden olyan üzemben, ahol a mérnök'íechnikusok, művezetők, vezető adminisztra ív tisztviselőknek az együttes létszáma meghaladja a 30 főt, létre kell hozni a műszaki csoportot és meg kell választani annak vezetőszervéi, a Műszaki Bizottságot. A Műszaki Bizottság az üzemi bizottság irányítása és ellenőrzése alatt dolgozik. A műszaki bizottságok megalakulása szempontjából nálunk szegedi viszonylatban két üzem jön Számi úsba: a Magyar Kender , és a Szegedi Kenderfonógyár. Mi teszi szükségessé a műszaki csoportok megalakulását? Ismeretes, hogy a szakmai szervezkedésről áttértünk az iparági szervezkedésre, melynek során egy szakszervezetbe tömörítet ük az egyazon iparágban dolgozó fizikai és értelmiségi dolgozókat. A tapasztalat azt mutatta, hogy igen sok helyen a fizikai és értelmiségi dolgozók egymáshoz való viszonya nem volt kielégí ő. És ebben meg kell mondani — egyes szakszervezeteink követték el a hibát, em ismerték fel a műszaki értelmiség szerepét a szocializmus építésében és nem alakították ki e felismerésnek megfelelően e rétegek felé poliikájukat. Sztálin a következőket mondotta erről a kérdésről: .,Egyetlen uralkodó Osztály sem lehet meg a saját intelligenciája nélkül. Semmi alapunk sincs kételkedni abban, liogy a Szovjetunió munkásosztálya sem tehet meg a saját üzemi és technikai intelligenciája nélkül." Sztálin elvtárs, amikor ezt a megállapítást tette, egyszersmind a feladatokat is megjelölte: „Megváltoztatni a régi iskolához iartozó mérnök és technikai szakemberekkel szemben alkalmazott bánásmódot, több figyelmet fordítani rájuk és jobban gondoskodni róluk, merészebben vonni be őket a mur>s kába — ez a feladat!" A

mikor a SZOT napirendre tűzte a műszaki csoportok meglakítását, a mi tapasztalatainkkal együtt a Szovjetunió ilyenirányú tapasztalatait ette a mérlegre.. Nálunk is kezdett erőrekapni egy olyan irányzat, amelyet Sztálin elvtárs a Szovjetunióban „szakember falásnak" nevezett s Rákosi elvtárs a Nagybudapes i Pártválasztmány ülésén mindenki számára értheló'en, kijelentette: „az értelmiséget jobban meg ícell becsülni, mint ahogy az ed dig történt!" A munkriversenyek megvizsgálásánál észre kelle t venni a döntő hiányosságot: a műszaki értelmiség nem kapcsolódott bele a versenybe. S hibát követnénk el, ha azt mondanánk, hogy ez csupán az értelmiségen múlott. Az értelmiség, sok kezdeményezéssel próbálta segíteni, támogatni a fizikai dolgozók munkaversenyét, de ezek a próbálkozások sok esetiben sikertelenek voltak az eléggé cl nem ítélhető nézet miatt, mely a műszaki értelmiség szerepét a versenyek ellenőrzésére, kiér ékelésére korlá tozta csak. E

zt a káros irányzatot küszöböli ki most a SzOT határozata, mely egyben döntő mértékű fordulatot is jelent a műszaki ér elmiség felé. Sztálin elvlárs elénk tűzte a feladatot s mi végre is hajtjuk ezt a feladatot. A műszaki értelmiséget merészen bevonjuk a termelő munkába. Szükséges az, hogy mérnökeink, technikusaink, műszaki szakembereink ezrei kapcsolódjanak be tevékenyen a fellendült munkaversenyekbe, segítsék, támogassák azt a mozgalmat, melynek célja: kiépíteni nálunk is a sztahánov mozi galmat. Persze vigyázni kell arra is, nehogy most a ló másik oldalán csússzunk le. A műszaki értelmiségnek ezután is segítségére kell lenni az üzemi bizotlságokrak, szaksservezeti bizalmiaknak a verseny ellenőrzésében, irányításában és kiértékelésében. De munkájuk kulcspontjává kell tenni a versenyekbe való tevékeny bekapcsolódást, a fizikai dolgozók versenymozgalmának műszaki alátámasztását és segítségét. E

nnek egyik' módja az összetett brigádok megszervezése, melynek igen jó példáját láttuk a Szegedi Lemezgyárban, ahol közös kutatóbrigád alakult az üzem szűk kcresztme szeteinek felfedésére és kiküszöbölésére. Döntő feladat bekapcsolni a műszaki értelmiségieket a munkamódszerátadási mozgalomba, az újító es élmunkás körök munkájába és a szakmai képzésbe. Számos más apró és nagyobb feladatok mellett ezek azok a feladatok, melyek végrehajtása a műszaki csoportok munkájának súlypontja. A műszaki csoportoknak kell ezenkívül felvenni a harcot az ellenség azon kísérleteivel szemben, amellyel bizonytalanságot akar kelteni az üzemi értelmiség soraiban, azt hirdetve, hogy a régi üzemi értelmiséget a háttérbe szorítják. Sztálin elvtárs világosan megadta a választ erre még 1931ben. „Ostoba és észszerűtlen dolog lenne úgy tekinteni ma a régi iskolához tartozó minden egyes szakembert, mint rajta nem kapott bűnöst és kártevőt. A ,szakember-fa:lás' nálunk mindig káros és szégyenteljes jelenségnek számított és annak számit ma is." Az ötéves terv megvalósítása műszaki értelmiségünknek soha nem látott felem'jjkedést hoz. Ó

riási szükséglet lesa szakemberekben. Az új műszaki értelmiségiek kinevclé * se semmiesefre nem jelentheti azon régiek háfctérbeszorítását, akik híven szolgálják népi demokráciánkat és a szocializmus építését. December 20-ig mindenütt megalakulnak a műszaki csoportok. A megalakulás úgy történik, hogy az üzemi bizottság összehívja a mérnökök, technikusok, művezetők és egyéb üzemi vezető értelmiségiek szak* szervezeti tagértekezle ét és miután az üd. titkár ismerteti a csoport feladatait és működését, megválasztják a lé számnak megfelelően 3—5—7 tagú műszaki bizottságot. E műszaki bizottságban képviselve lesznek majd a csoporthoz tartozó különböző rétegek, a bizottság vezetője pedig tagja lesz az üzemi bizottságnak. z üzemekben nemcsak a gépek felett láthatók a díszes sztálini emléklapok, hanem az Íróasztalok, rajzasztalok fölö.t is. A műszaki értelmiségiek tevékeny részeseivé rkarnak váln' a szocializmus építésének, megtörtént soraikban is az a fordulat, mely egyik döntő kérdése a szocializmus építésének, az 5 éves terv megvalósításának. A műszaki csoportok megalakulása lesz az a terület, ahol teljessé kell tenr.i és le kell rögzíteni ezt a megmutatkozott fordulatot és beállítani a szocializmus építésének nagy munkájába a műszaki ér elmiségiek jelentette nagy erőt. Sz. J. — A Vöröskereszt szegedi csoportja jrehtltatres egészségügyi előadásokat tart. Ma, pénteken fél 4 órakor az Orion bőrgyár ban, fél 6 órakor ia Szendrei Júlia MNDSz csoportban, szombaton 3 órakor pedig a Kenvérgyá-. bon. a rákos megbetegedésekről, hétfőn 6 órakor a Gázgyárban, kedden 3 órakor pedig a szalámigyárban a tuberkulózisról tartanak előadást. — A tisztifőorvosi híva felhívia a szegedi kereskedők figyelmét, hogy az utóbbi időben egyes személyek »Küzegészségügytí "tájékoztatót cimü lapokat illetéktelenül árusítanak hat forintos áron. A tisztifőorvosi hivatal közli, hogy iezek a. tájékoztatók nem a szegedi tisztifóorvosi hivataltól származrnak s az illető személyek teljesen jogtalanul árusítják ezeket. Egyben kéri, hogy a tájékoztatóval üzérkedőket adják át a rendőrségnek.