Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-02 / 279. szám

Szlráfkba lépeti négyszázezer amerikai bányász VI. ÉVF. 279. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1949 DECEMBER 2. Harc a trockisfa árulók ellen : A Tájékoztató Iroda magyar­országi ülésének határozataival szinte egy időben került nyilvá­nosságra a Kosztov bolgár troc­kista hazaáruló és kémbandája ellen kiadott vádirat. A vádirat elolvasása után el­sőnek az a megdöbbentő hason­lóság tűnik szemünkbe, mely a délkeleteurópai népi demokrá­ciákban az utóbbi időben lelep­lezett kémbandák módszerei között megmutatkozik. Trajcso Kosztov. a Bolgár Kommunista Párt „baloldali" szektájának ak­tiv tagja éppenúgy a munkás mozgalom peremére vetődött, mint az albán Kocsi Dzst'úzsc vagy a magyar Rajk Lászió. Politikai elvbarátai a trockista Valecki, Kun Béla és Joszif Broz Tito. Mikor a fasiszta rend­őrség kezére kerül, ugyanúgy vállalja a besúgó szerepét, mint. azt Rajk tette tíz évvel koráb­ban. Elárulja kapcsolatait, fel­fedi a fasiszta rendőrség előtt a Párt Központi Bizottsága ál­tal hozott határozatokat. A fel­szabadulás után csalárd módon beépül a Párt vezetőségébe, kapcsolatba lép az* angol kém­szolgálattal és pontosan követi Utasításaikat. A nyugati imperialistákkal való összekötő láncszemet ter­mészetesen itt is éppenúgy, mint az albán és a magyar kémek esetében, Tito-Rankovics Gyi­lasz trockis a bandája jelentel­te. Tito szófiai látogatását ugyanolyan célzattal készítik elő, mint a budapestit, Rajinak Rankovics adott utasításokat, Kosztovot Milovan Gyilasz, a titoista Gőbbels instruálta. Ugyanaz a féktelen gyűlölet égett Kosztovban Dimi.rov és Kolarov elvtársak iránt, ami Rajkban Rákosi, Gerő és Far­kas elvtársak ellen. Legfőbb gyűlöletük tárgya is közös volt: a nagy Szovjetunió, a világbéke őre, a szocializmus hazája. Folytathatnánk a párhuzamo­kat tovább, de ebből is elég világos a délkeleteurópai ösz­szeesküvők eszmei közössége. Az összeesküvők egyformán troc­kisták, az ellenforradalom beépí­tett ügynöksége a pártba, a Szovjetunió halálos ellenségei, a nyugati imperialisták gátlás­nélküli kiszolgálói. Csak egyik tárgyi dokumentuma ennek az a tény, hogy a Kosztov-banda másodrendű vádlottja, Ivan Sztefanov Hadzsimateev unoka­tes vére Rakovszkijnak, Trockij legközelebbi munkatársának, akit 1937-ben a moszkvai per­ben elítéltek, mint összesküvőt és kémet, a trockisták és jobb­oldaliak blokkjának tagját. A Kosztov-per vádiratának megvilágításában még élesebo fény ve ődik az úgynevezett Ju­goszláv Kommunista Párt Szere­pére, melynek gyilkos és ban­dita vezetői kizárták, bebörtönöz­ték, vagy legyilkolták a prole­tár internacionalizmushoz hű elemeket, a kommunistákat. „A Jugoszláv Kommunista Párt — mondja a Tájékoztató Iroda ha­tározata — jelenlegi összetételé­ben, mivel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek hatalmába került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista pártnak ne­vezze magát és nem más, mint a Tito-Kardelj-Rankovics-Gyi­lasz klikk kémfeladatainak vég­rehajtó gépezete." A Tito-klikk a burzsoá-nacio­nalizmus útján eljutott a nyil" fasizmusig. A demokrácia és a szocializmus táborából megszö­kött és a reakció, az új háborús gyujtogatók táborába átállt Ti­to-klikk ma már leplezetlenül fasisztává le t, belpolitikájában a nácik koncentrációs táborai­nak és kegyetlen népelnyomó rendszerének utánzója, külpoli­tikájában az angolszász impe­rialisták fő szekértolója, a Szov­jetellenes uszítás előretolt ro­hamcsapata. Ti.oék nem egyszerű ügynök­sége az amerikai imperialistáid­nak, hanem a munkásmozgalom álarcába bújt legveszedelmesebb fasiszták. Ezért mondja a Tá­jékoztató Iroda határozata, hogy „a Tito-klikk ügynökei .ma a legaljasabb szakadárok a munkás és demokratikus moz­galomban, akik az merikai im­perialisták akaratát haj ják vég­re. Ezért elszánt harcot kell folytatni az imperialisták e ti­toista ügynökségének cselszö­vései ellen mindenütt, ahol meg­kísérlik, hogy a munkás és de­mokratikus szervezetekbe befu­rakodjanak." Ebben a fasiszta rendszerben a Tito-banditák irtóhadjáratot viselnek a marxizmus-leniniz­mus elveihez hű, igazi kommu­nisták ellen. „A kegyetlenség, amellyel Jugoszláviában a kom munizmus állhatatos harcosatt irtják — állapítja -meg a Tájé­koztató Iroda határozata — csak a hitleri fasiszták, vagy Görögországban Caldarisz, Spa­nyolországban Franco hóhérai­nak állatiasságával hasonlítható össze." Ennek az1 irtóhadjáratnak kö­vetkeztében „a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetése osztatla­nul kémek és gyilkosok, az im­perializmus bérenceinek kezébe került." A Tájékoztató Iroda határoza­ta harcra mozgósít a Tito-klikk ellen — „e felbérelt kémek és gyilkosok" ellen. E harc, amely­ben a jugoszláv népnek is rész: kell vennie, szerves része a bé­ke védelméért, a háborús gyuj­togatók ellen folytatott küzde­lemnek. A Tájékoztató Iroda határozata megállapítja, hogy a Tito-klikk elleni harc „vala­mennyi kommunista és munkás­párt nemzetközi kötelessége". Valamennyi komunista és mun­káspártnak támogatni kell a jugoszláv munkások, a jugo­szláv dolgozók küzdelmét. E küzdelem sikerének elengedhe­tetlen fel étele, hogy a forra­dalmi elemek mind a Jugoszláv Kommunista Párton belül, mi no annak sorain kívül tevékenyen harcoljanak Jugoszlávia forra­dalmi, valóban Kommunista Pártjának' újjászületéséért, olyan pártért, amely hű a marxizmus­leninizmushoz1, a proletár nem­zetköziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függe lensá­géért az imperializmustól." A küzdelem a Tito-banda el­len nem könnyű. A jugoszláviai fasiszta terror körülményei kö­zött a jugoszláv kommunisták­nak ugyanúgy az illegális harc módszereihez kell nyúlni, mini általában azokban az országok­ban, ahol a legális munkához vezető út el van zárva. De akár­milyen nagyok is a nehézségek, a Tájékoztató Iroda szilárd meggyőződése, hogy „a mun­kásosztály vezetése alatt Jugo­szlávia dolgozó népe képs3 le:z visszahódítani a népi demokrá­cia történelmi vívmányait, me­lyeket súlyos áldozatok és hő­sies harcok árán vívott ki és a szocializmus építsenek útján fog haladni." Melyek ma a jugoszláviai helyzet legfontosabb tanulságai a kommunista és munkáspártok számára? A Tájékoztató Iroda határozata megállapítja, hogy e pártok legfontosabb feladata a forradalmi éberség fokozása soraikban. Meg kell erősí eni az ideológiai munkát a kommunista és munkáspártokban, a kommu­nisták fokozott nevelését a pro­letár nemzetköziséghez való hű­ség szellemében, a kérledbetet­Sztálin nevével indulunk harcba ötéves tervünk sikeréért Megnyitották a „Magyar nép ajándéka Sztálin elvtárs születésnapjára" kiállítást R Műcsarnokot gyönyörűen feldí­szítették >fl magyar nép ajándéka Sztálin elvtárs születésnapjára* ki­állítás megnyitójára. R bejárat fe­lett vörös selyemzászlö koszorújá­ban hatalmas Sztálin kép áll, alat­ta aranyozott »70« szám. Alatta fel­irat: Éljen a mi forrón szeretett Sztálin elvtársunk, a világ dolgo­zóinak bölcs vezére, a magyar nép nagy barátja. R szebbnél-szebb ajándékokat há­rom nagy teremben helyezték el. R terem falain a nagy Sztálinnak a világ dolgozóit tanitó szavai: a forradalmi Pártról, a szocializmus építéséről, a népek szabadságának és függetlenségének megteremtésé­ről, a szocialista termelésről. R gyönyörű ajándékok sorából kiemel­kedik Népköztársaságunk honvédsé­gének ajándéka, eleíántcsontmarko­lalu, arany- és ezüslveretlel díszí­tett, szabadságharckorabeit >Kos­suth«-kard. Az acélpengéjén felirat: • Erőt, egészséget.* A posta dol­gozót olrai rá 'i6-erő 1 észüléket ké­szítettek, amely gombnyomósra meg­keresi a moszkvai, leningrádi és a népi demokratikus adóállomások műsorát Ott láthatók a munkásosztály szebbnél-szebb ajándékai mellett dolgozó parasztságunk ajándékai is. A legkülönbözőbb dísztárgyak és használati cikkek. A textilipar dol­gozói hatalmas damaszt asztali kendökészletct, az édesipari uolgo­zók válogatott édességeket külde­nek Sztálin generalisszimusznak. A kiállítás ünnepi megnyitóján megjelent Szakasíls Árpád vezeté­sével az Elnöki Tanács, Dobi Ist­ván vezetésével a minisztertanács több tagja, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tag­jai közül többen, Szmimov szovjet nagykövetségi tanácsos vezetésével a Szovjetunió nagykövetségének tag­jai. A magyar és szovjet himnusz el­hangzása után Apró Antal, a Szak­szervezetek Országos Tanácsa főtit­kára mondott ünnepi beszédet. — Az egész haladó emberiség és soraiban a magyar nép is — mondotta — őszinte szeretettel ké­szül felszabaditónk, a nagy Szov­jetunió és az egész haladó emberi­ség bölcs vezérének, Sztálin eb-társ­nak 70-ik születésnapja megünnep­lésére. — Sztálin elvtárs több mint öt évtizede vesz reszt a munkásmoz­galomban és mint hivatásos forra­dalmár, mindig elszántan harcol az egész emberiség szabadságáért, a népek békéjéért, boldogabb jövő­jéért, a szocializmusért, a kommu­nizmusért'. — Lenin és Sztálin vezetésével első Ízben a történelemben jött létre olyan állam, amelyben a mun­kásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben került hatalomra, ahol megvalósult a proletariátus diktatu* túrája, a szocializmus teljes győ­zelme. — Sztálin szervezte meg, tette hatalmassá és legyőzheletlenné a hős Vörös Hadsereget, amelynek a fasizmus feletti történelmi jelen­tőségű győzelmével a Szovjetunió megmentette Európa népeit, közöt* tük bennünket, magyarokat is a pusztulástól, a német szolgaság­tól. — Most az egész haladó világ, a felszabadult országok dolgozói épp­úgy, mint az elnyomott népek, en­nek a bölcs férfiúnak, Sztálinnak 70-ik születésnapja megünneplésé­re készülnek. Sztálin nevével in­dulnak harcba a magyar dolgozók a hároméves terv túlteljesítéséért, a munka tTme'ékeny.ségének foko­zásáért.. ötéves tervünk sikeréért. — Méltóak akarunk lenni nevé­hez és azok, akiknek a munkája ezekben az ajándékokban kristályo­sodik ki, minden erejükkel dolgoz­ni fognak a szocializmus győzel­méért, a sztálini ügy győzelméért az egész világon. — Éljen a nagy Sztálin, a szov­jet nép győzelmeinek szervezője. Éljen a nagy Sztálin, a világ dol­gozóinak békéjéért, szabadságá­ért, boldogabb életéért vívott harc vezetője. Apró Antal beszéde után a jelen­lévők forró lelkesedéssel ünnepel­ték a nagy Sztálint, majd Dimiss József élmunkás mondott beszédet. A beszédek elhangzása után a közönség megtekintette a kió'li­tást. Huszonnégyórás általános sztrájkkal tiltakoztak az olasz dolgozók a torremagglorei vérengzés ellen Az Olasz Általános Munkásszö­vetség végrehajtó bizottsága 24 órás általános sztrájkot hirdetett ki az egész ország területén. A sztrájkkal, az olasz munkások til­takoznak a keddi vérengzések el­len, melyet Scelba belügyminiszter pribékjei a Ban'melletti Toremag­giorc.ben követtek el. Toremnggi­o re be n a Scelbe-csendőríttc fegyvert használtak a megmtivelctlen földe­ket elfoglaló do'gjzó paraszt ik el­len és három földművest megöl­tek. 1 Az Olasz Általános Munkásszö­vetség felhívást intézett az olasz dolgozókhoz, amelyben hangoztat­ja. hogy az olasz munkásosztály­nak és szövetségeseinek meg kell mutatniok: nem törik tovAbb, hogy a I)e Ga-eperi-kormány lábbal ti­porja a demokratikus jogokat. A Toremaggiorei vérengzés világossá teszi, hogy az amerikai zsoldban álló olasz kormány semilyan gaz­tettől nem riad vissza. Az olasz munkásoknak be kell bizomyila­niok, hogy képesek keresztülhúzni De Gasparicik aljas terveit. Csütörtökön röggel hat órakor megkezdődött a sztrájk. A helyi közlekedés minden városban szü­netel. Milanóban és Rómában egyetlenegy villamos vagy autóbusz sem hagyta ei a remizeket és gará­zsokat. A vonalok a határozat értel­mében délelőtt két óra tartamára megálltak. Az újságok nem jelen­tek meg. A sztrájkban az Olasz Általános Mi;nkúsezüvotségbe tömörült ősz­stccs dolgozók rísztveSzBok. A sza­kadár keresztény demokrata szak­szervezet nem vész részt a sztrájk­bon. Ezzai a keresztény demokrata szakszervezet végleg bebizonyítot­ta, hogy semmi köze sincs a mun­kásmozgalomhoz és nem más, mint az 5amerikai« kormány hü szekér­tolója. A sztrájk megkezdéséről szóló felhívás hangoztatja, hogv a mun­kabeszüntetés tartama alatt az olasz munkásságnak és szövetsége­seinek a iogfegyelmezettebben kell viselkedniük és "tartózkodniok min­den rendbontástól. Csak fegyelme­zett magatartással mutathatja meg erejét és elszántságát az olasz munkásosztály. A nagyobb ipari központokban mindenütt nagygyűléseket rendez­nek. A 24 órás általános sz'ráik kimondottan politikát jellegű, bár az Általános MnnkősszBvetsőg ha­tárolni* jtazanss'sri követeléseket is tnrtalmar, köztük minden parla­gon heverő föld átadását a föbl­nilivessíövetkezetek és földnélküli i dolgozó parasztok számára. A köztisztviselők nagvrésze is sztrájkba lépett. A romai honvédel­mi minisztériumban megállt a munka Sztrájkolnak a római főis­kolai diákok és megszállás alatt tartják Róma egyetemi városát, amelyet gépesített rendőrség vesz körül. 'A rendőrség megtámadta a diákokat, akik közül többen meg­sebesültek. Néhány letartóztatás is történt. A nemzetközi Diákszövetség prá­gai elnöksége nevében Groliman el­nök táviratet intézett a római diá­kokhoz. Az olasz nemzetgyűlés szerdai ülésén a Képviselők egész sora em­lékezett meg a véres incidensről. Segni földművelésügyi miniszter mentegetni próbálta Scelba rend­őreinek brutalitását, mire a bal­oldali képviselők tiltakozásuk je­léül kivonultak az ülésteremből. A CGT a bérharc fokozására hívta fel a munkásosztályt A francia kormány szerda esti értekezlete során több elsőrendű fontosságú árucikk árának feleme­lése mellett döntött. Igy a többi között felemlik a cukor, kávé és a benzin árát. A gáz árát a tervek szerint 75 százalékkal emelik és szó van a közlekedés 30 százalékos emeléséről. Az újabb áremelési hul­lám következtében a CGT titkársá­ga a bérharc fokozására hívta fel a francia munkásosztályt. Szerdán este döntött a francia gazdasági tanács a kormány mun­kaügyi törvényjavaslata felett. A francia munkéstömegek nyomására a tínics 04 szavazatai 40 elten és 13 tartózkodással elvetette a kor­mánynak a sztrájkjog megnyirbálá­sára irápyuló törvénytervezetét. A francia dokkmunkások szak­szervezete felszólította Franciaor­szág és Anglia kikötőinek munká­sait, egyesüljenek és szervezzenek politikai akciót a rendőri megtorló intézedéseknek kitett kikötűmunká­sok érdekében. A francia dokkmun­kások — mint ismeretes — sok marokkói és algíri kikötőben meg­tagadták a Vietnámba szállítandó hadianyag berakását, ami miatt most a dokkmunkások ellen rendőri meg­torló intézkedéseket foganatosítot­tak. lenség szellemében a marxiz­mus-leninizmus elveitói való minden eltéréssel szemben, a népi demokráciához, a szocializ­mushoz való hűség szellemében. Mi Magyarországon úgy haj­ijuk legjobban végre a Tájékoz­tató Iroda határozatát, ha meg­szívleljük és munkánkban al­kalmazzuk azpkatt a tanulságo­kat. amelyeket Rákosi elvtárs a Rajk-per után összegezett Pár­tunk és egész népünk számára: „Erősítsük Pártunk egységéi, amelyet a gálád ellenség olyan szívesen mcgbontc/.t volna. Erősítsük Pártunk kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, az egész dolgozó néppel. Fokozzuk min­den vonalon az éberséget, hogy idejekorán felfigyelhessünk az ellenség aknamunkájára. És fo­koznunk kell Pártunk elméleti színvonalát, mert e ré'b"'! ­tudjuk felismerni és még kez­deti állapotban kivédeni a reak­ció álcázott behatolási kísérle­teit. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom