Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-07 / 283. szám

Szerda. 1949 decemfcter 7. Földosztást követei az olasz parasztság f A délolaszországi tartományok felvirágoztatására alakult bizottság Bari. Crotone és Saler­Ino tartományokban egész sor gyülrét tartott, rmelyeken igen sok földműves, továbbá az Olasz Kommunista x Párt és a Nenni féle Szocialista Párt több ismert vezetője vett részt. Cro tonebcn a gyűlés fő rzónoka Forraciai kommunista szenátor volt, aki bűnös nemtörődöm segge! C3 hanyagsággal vádolta a kormányt. A moeőgazd,.!itsági munkások és siegényperasztak követeléseit a következő pontokban foglal tál össze: Valósítsanak meg olyan föld reformot, hogy egyetlen birtokosnak se maradjon 50 hektárnál több földje, az. elkobzott termőföldet osszák fel x földművesek ós a mezőgazdasági szövetkeze­tek között, biztosítsanak létminimumot a mezőgazdasági munkások és parasztok családjai ré­szére. A földért folyó harc központja néhány nap óta a római tartomány, ahol m'nden föld az arlru.okrvtn ouIndok, valamint a „Santa Spirito" vatikáni bank tulajdona. Vasárnap és hétfőn az olisz, parasztok ezrei lóháton, kerékpáron, szekéren és gyalog elözönlötték Róma,környékét és megszállták a mcgmüvelrtlen, parlagon heverő földeket. A MOSZKVA! CSATA 'A Nagy Honvédő Háborúban a tzovjeá hadsereg egyik tfhiemei­kedöbb hadművelete a moszkvai tsata volt. A háború elején Hitler kétszer kísérletezett a szovjet fő­város elfoglalásával. Az első — 1941 október 2-án indított — tá­madást a Szovjet Hadsereg meg­állította. Ekkor a német hadvezető­ség ujabb támadást készített elő: 51 hadosztályt gyűjtött össze Alostk va közelében. November 7-én — mint minden évben — az Oklfiberl Forradalom évfordulója tiszteletére nagy kato­nai felvonulást rendeztek a Vörös­téren. A Lenin-mauzóleum emelvé­nyéről Sztálin lelkesítő beszédet mondott. Felszólította a szovjet né­pet, hogy harcoljanak a fasiszta betolakodók végső leveréséig. November 16-án Indult meg Moszkva ellen az általános támadás a Vclokalamszkmil kezdődő roham­mal. A Szovjet Hadsereg — mi­közben Moszkva lakossága védel­mi övet ipfett és a hadianyaggyá­rakban a férfink és nők pillanatnyi szünet nélkül dolgoztak — húsz na­pig védekezett a 220. , mérföldes frontszakaszon, visszaverve minden . támadást. A Moffvkt'áé-t vhiatt csata, ame-j lyct Szid'in lángelméje szervezett \ meg, példátlan volt a világtörté- j nelemben. A német-fa°lsz\ák, óriási számbeli fölényük ellenére — amely különösen a tankokban mutatkozott meg — sem tudták Moszkva védő­ö vezet ét áttörni. December eleién megállt az el­lenség előretörése. Sztálin paran­csára a Szovjet Hadsereg decem­ber 6-án megkezdte ellentámadását. A németek ekkor jelentették, hogy Moszkva eleste küszöbön áll. Már készülődlek a győzelem megünnep­lésére. amikor az elsöprő erejű szov­jet támadás ellent védekezésre és nyugat jelé való menekül sre kény­szerültek. A világot megdöbbentette a for­dulni. Ebben az Időben sokan azt gondolták, hogv a Szovjetunió el­lenállása nem tarthat soká és Hit­tér rövidesen győzedelmeskedik. S , most a ha'almás német hadsereg j válogatott egységei /elbomolva vo­' nullák vissza, eldobálva fegyver 1 het és felszerelésüket. A Szovjet Tájékoztató Iroda de­cember 13-án jelentette, hogy a Moszkva höriihárására és elfoglalá­sára indított német támadás ösz­szeomlott. A jelenlés beszámolt ar­ról, hogy / pljnsenko, Kuznyecov, Rakoszovszkii és Govorov táborno­kok csapatai szétzúzták a német harapófogó szárnyait, a fasiszta hadsereg megmaradt részeit pedig megfutamították. A dccembc 6-án megindított szovjet etten'ámadás következtében a német-jasiszlák hatalmas vere­séget szenvedtek Moszkva dlatt. Az óriási emberveszteségen kivitt 4801 ágyul, 3071 mozsarai, 8000 gépfegy­vert, 2766 tankot és 33-640 motorjár­müvet hagytak hátra a Szovjet Had­ser égnek. A moszkvai csatában tört meg a német hadsereg ereje. A szovfet csapatok itt vetettek véget a fa­siszták :gy5zhe!etlenfégébe'í vetett hitnek, kiragadták az ellenség ke­zéből a kezdeményezést és a többi fronton ÍS támadásba lendültek. A győzelem sztálini tudománya diadalmaskodott a moszkvai csa­tában. Az indonéziai helyzet veszélyezteti a békét és a biztonságot — htn"eulvoif(i Caraphín az ENSz politikai Hzotifvpában 1 flz ENSz különleges Politikai Bi­zottsága december 3-án megkezdte az Indonéz-kérdés tárgyaláséi. flz ülésen Manuilszkij ukrán kül­dött javaslattervezetei terjesztett elő az Indonéz-kérdés rendezésére. Carapkln, n Szovjetunió küldöl­te elemezte az Indonéziai kérdés történetét az Eggesült Nemzetek Szervezetéhen, majd kijelentette, hogy az imdoréziaj helyet vészé­lgeztelI a békét és a biztonságot, fl közggtilé.nek olyan döntési kell hoz­nia, amely véget vet a holland gyar­matosítók indonéziai uralmának, flz | Indoriéz kérdés nv»gol.diá"á niem a ' holland agresszorok és amerikai pártfogóikkal való alkudozás utján kell keresni, hanem azon az utón, amely a*, indonéz népnek teljes sza­badságot hizloslt. Továbbra is fenn kell tarianl az Indonéz köztársasá­• got és nem szabad felszámolni. En­nélfogva a Szovjetunió küldöttsége a legteljesebb mértékben tőmogat­ja az ukrán küldöttség javaslatter­vezetét. Katz-Snchy lengyel küldölt szó­lalt fel, aki támogatta az ukrán küldöttség1 Javaslattervezetét. Manuilszkij ellenezte a szavazást és javasolta, hogy mindaddig ha­lasszák el, mig a bizottság az ösz­szes okmánnyal meg nem ismerke­dett. Aszfapjenko bjelorussz küldött kérte, hogy adjanak neki lehető­séget, hogy a kövelkezö ülésen szó­laljon fel. fl bizottság többsége ugy döntölt, hogy szakítsák félbe a vitát és térjenek rá a szavazásra, fl bizottság amerikai többsége el­utasította az ukrán küldöttség ja­vaslattervezetének megvitatását. Ujabb hatalmas áremelkedések Franciaországban A francia ipari termelés erősen hanyatló irányzatot mutat. Ezzel szemben október hónapban jelen­tősen emolkedtbk az árak, különö­sen az élelmezési cikkekben. A disz­nózsír ára 28, a tojásé 6.3, a főae­lókféléé 20.7, a vajé 14.1, a só ára pedig 12 százalékkal emelkedett. Drágább lett a szén és a cipő is, t Az „Humanité" vezércikke meg* állapítja: a kormány újabb ár? emelései még nehezebbé teszik % dolgozók megöletését. Nem csoda tehát, ha e politikával szemben napról-napra erősödik a dolgozók, az elégedetlen kisemberek összefo­gása. Nanning felszabadult A kínai néphadsereg csapatai fel­szabadították Nanninget, Bél-Kvang­szi tartomány egyik fontos hadásza­ti pontját. Nanning a kuomintang fontos támaszpontja' volt. A nép­hadsereg alakulatai Dél.senszi tar­tományban felszabadították Manyin tartomány székhelyét. A kínai nép szilárdan a népi kor­mány mögött áll — jelentette kl Csu-en-Jaj külügyminiszter legutób­bi beszédében, majd felhívta a kül­földi kormányokat, ne tegyék le betűvé a megmaradt kuomintang- tiik." erők számára, hogy a Kínával ha­táros országokba meneküljenek. A népi hadsereg katonái ls támo­gatják Csu-en-laj külügyminiszter nyilatkozatát. Hszia-csin-kvang a 12. népi hadseregcsoport parancs­noka kijelentette: „Gyökeresen ki­írtjuk a koumintang reakció ma­radványait, akárhová menekülnek is." Egy másik hadseregparancs­nok kijelentette: „Nem állunk meg mindaddig, amig a kuomintang ma. mdványait meg nmn semmisítet­150 ösztöndíjas diák eluiszott a Szovjetnníéba A Nyugati-pályaudvar zászlókkal 'díszített várótermében búcsúztatták hétfőn éjszaka munkások, fejkendős parasztasszonyok, dolgozó parasz­tok, egyenruhás SZIT-esek a Szov­jetunióba induló 150 ösztöndíjas diákot, — Ma az egész haladó emberiség, mindenki, aki előre tekint, Moszk­» vára néz — kezdte beszédét Szávai Nándor elvtárs, kultuszállamtitkár. — Meg kell tanulnotok a szocializ­mus hazájában mindazt, ami szak­mai és ideológiai téren elsajátítha­tó. Képviselnetek kell a munkás­osztályt, a magyar dol&ozó népet, amely büszkeséggel küld ki benne teket a Szovjelunióba Vigyelek hfrt azokról az eredményekről, ame. lyeket dolgozó népünk, a munkás­osztály, az MDP vezetésével, sze­retett vezérünk, Rákosi Mátyás elv­társ irányításával elért. Vigyetek hírt mindenekelőtt arról a háláról és szeretetről, amelyet a magyar nép a hősi felszabadító szovjet nép és annak vezére: Sztálin generalisszi­musz iránt érez. Agidics Erzsébet elvtár6nő az MDP Központi' Vezetősége nevében búcsúztatta az ösztöndijasokat. — Mikor magatokévá teszitek a világ leghaladottabb népének kultú­ráját, igyekezzetek elsajátítani a szellemet is. amely megteremtette azt — mondotta. Kádcs István a MINSZ nevében kérte az ösztöndíjasokat, hogy le­gyen példaképül! a világ haladó fiatalsága, a dicső lenini-sztálini Komszomol. Az üdvözlésekre Bokor Anna ösz­töndíjas válaszblt, majd az eli|ta­'zók felszálltak a Lenin, Sztálin, , Rákosi arcképével és fenyőgallyak­kal díszített kiilön kocsikba és a vonat Hatalmas éljenzés közben el­indult a Szovjetunióba. Ebb?n a pzdaségi évbf»n fcétoprafcMra teriile en fo yik a szerződésts termelés, mint a mait gazdasági évben A szerződéses termelésben dön­tő fordulat következett be, amikor n szerződéses termelés irányítását a nép állama vette a kezébP, "lebo­nyolítására pedig 13 Nemzeti Vál­lalat alakult. Az idén már mintegy 590 termelőszövetkezeti csoport és 2.400 földmüvosszövetkezct kapcso­lódott bele a tervszerű termelésbe. Mig az 1947—48. gazdasági évben mintegy 400.000 holdon, az 1948— 49. gazdasági évben már ennek több •mint kétszeresén, 8.30.000 holdon folyt a szerződéses termelés. Az eredmények azt mulatják, hogy azoknak a dolgozó parasz­toknak a földjein, akik szerződéses alapon termelnek, mintegy 10—20 százalékkal jobb a terméshozamuk, ami azt iclenli, liogy ]ioldankint átlag mintegy 150 forinttal több Jövedelemhez jutnak. Ezen a napon valami szakaráim tö tó tv A'jó­sával, bár külsőleg a táltozús alig volt ész­lelhető. Talán epiysze­rüon csak érettebbé tált, gondolatai, mintha szárává ks picik voőrn fs szive is csaknem fel­repült mse/sn a város {ölé. Ott állt, a vasüti költésen, szülőhelye tel­jes szélességében kitá­rult előtte és az íinne­bélvesséigben szinte a felhőket" érintette feje. Az Építők Háza előtt gyülekeztek a felvonu­lésifi. Aljosa — bár már Cég tótaerük, az 1 ko a Hatói közül — felöl­tötte a gyári-i akol ai egyem-ihá1, ncrrcífik ő, k többi is, 'akikkul sgvütt volt tanuló, majd hgyiitt léptek be a vál­lalathoz, és mos elnyer­jék a Városi Tanács Vö­rös VámtHraáiszlaJAt. Al­josa arcképo felkerült az é rnirkáaclk létz újá­ra, pónzju ,fn'mr4 Ls Kaip, le ugy érezte: nem kü­Lcnbözik a társaitól. Beállt a sorba és megragadta a tran«zpn­rerrs egy k nyelét. Sok ilyen ezéks szalag fe­szült ki a zárt sorok­ban állók feje fö'.őt,. a betűk ragyogtok raj' uk fs a menetelésre kész munkások oszlopa olyam Lömör és kemény volt, mint a g.iérri:, amelyből építenek. — Domorad elvtársi — szólították ki ekkor v sorból. Aljosa dobogó sziv­vel lépett elő. A transz­parenst valaki kivette a kezéből é« a fiú most ott állt, mégis kiválasz­totton. mindenki sze­me elölt. — Te vidd a zászlót x menet élén! — mond­ta a brigád vezető. — Tudod, milyen zászló ez? — Tudom — felelte vlig hallhatóén Aljosa. — Fogd léhát! Ezt \ jobbak legjobbjának, xz élenjárónak kell vin­nie! Most reád bízom, hogy a kormány tribün­je mellett te lépjél el a mi zászlónkkal, hisven le magad nyerted el a munkea-oraeny bon!.., Alajosa szive meyrre­mogett nz örömtől. Ha­tározott mozdulat tal fogta meg a zászló rúd­ját, ujjai ráfonódtak. Könnyű szél lobogtatta feje fölö t az nranyroj­ics selymet, em-elv-rk szegélye gyöngéden, mintha az anyja keze volna, megérintette a vállát. Alakja felnyúlt aa oszlop élén. Mögötte IRTA: IVAN GRAMOVICS azután felálltak a ze­nészek, Kosztja Put­nyik vezényelte őket, két gépkocsivezető, Did­ra.k és Kimenya, 7-von­kovics vakolómunkús és Vaszja Dobrát rakodó­munkás fújták a trom­bitákat. A menet megisdult, pergett a dob. éászeve. rődtek a réztfinyérok. A dalosok rágyújtottak a nótára és Aljosa ugy érezte, a dallam szár­nyain repül. Aki vitt valaha zászlót, ismeri ezt az érzést!... Áram fut át rajtad, amely ke­zeden és a zászló rúdján át felfut a csúcsán vil­logó arnnv csillagig éa vissza a szivedig. volna. Cupriján mind­ezt egy rzemvillnijtással intézte el és a téglák szinte repültek be a sorba. — Adogasd, fiam, ne ásítozz! — mondta Al­josának. aki alig győz­te hordani az anyagot. Később múr a habar­csot keverte, majd kez­dett ismerkedni a. tég­Inmkással. Cupriján vette maga mellé segéd­munkásnak. Az örpg, mintha uj ifjúságiit él­te volna: kötelezettsé­get vállalt, hogv min­dennap 300 százalékra, teljes'ti a munkatervet és két szakembert, képez ki. Aljosát mog nem le­hetett elválasztani Cup­rijántól. szinte rátapadt és gyorsan tanulta el m unkám ód s ze reit. — Nem könnyű mun­ka ez. bia Tnu'fii'árc is — mondta C'upriján. — Egyik tégla a másikhoz, száz a százhoz és mire körülnézel, már kész a ház. Aztán bevakolják, _„._„—. befestik és megtelik la­pvó" 4'ga ta a téglá , pal- kókkal. Laknak, tanúi­éi őtt a helyére'fektettenak, dolgoznak benne. Aljosa még tanuló korában került Cupri­ján brigádjába, Tégla­hordóként dolgozott és nagyon tettszett neki, hogy az öreg egyetlen fölösleges mozdulatot sem tesz munka köz­ben- A többi kőműves megfogta, méregette, Nekik is jó. nekünk is jő. JTázat építettünk ne­kik I Büszkék vagyunk a munkánkra: Itt "vnn, nézzétek, itt látható!... H az emberek tteztetaek bennünket, értékelik a munkánkat és mi an­nál inkább, még többel tartozunk a hazának. Nehéz a kézn»k, a há­tad is érzi. de a lelked derűs. így egyrp job­ban és jobban akarsz dolgozni. Aljosa szerelte eze­ket, a szavakat. Már nem kellett, tanítani — önállóan dolgozott. Ek­kor Cupriján ngzal állt elő: kössen-k mur.ka­versenysz'rződést. AI io­sn, ele'nte széiyeíti ma­gát. azután 1 eteogyozett. A tanítvány versenyezni kezdett mesterével. Bi­zony, nem volt könnyű lépest tartani az öreg munkással. A kőmüvepek közölt ér egy hagypmány. Is­mert" mesternek kélt el­kezdenie a ház építését. Gyakorlott kéz fektesse le az alapkövet, amely­re emeletet húznak eme­let után. Cupriján ott volt minden aiapkőleté­teljjél, Olyan épületek alapköveit fektette le, amelyek á.llni fognak és túlélik az unokákat is. Mennél magasabbra .emelkedik a ház. nnnjll feljebb emelkedik an­nak a dicsőségű is. aki lerakta az épület alap. ját. Aljosa arra gondolt, helyes, ha mindi* Cur­rijú'n fekteti le' az nlao­követ. AvZ öreg vnrázsló­rrtester'' az éfüttonek, megilleti ez a. t'sztes­si'g. De Aljosát ekkor már n«n a k>reztne­vén. hanem a vezeték­nevén szólították az építkezésnél. Észre sem vette és egy sori a ke­rült a legjobba likak Mécis váratlanul ér­te, amikor nz ni lakó­ház építésénél őt szóli­tdttók plő. . -- Nekem már elég volt — mondta Cupri­ján. •-» Ma rúd bizznk ezt. Helyezd le t,o az alapkövet és remélem, nem hozol majd szé­gyent, reám. Menj. Al­josa és kezd meg a ház építését! Valamennyi épitő­munkás összegyűlt kö­i ülütte. A brigédvezető, a kőművesek között ott állt Aljosa uj kötény­ben. Az ünnepélyes perctón olyan csönd ereszked dt a t'toi e, hogy hallani lehetett a fia megindultságtól reszke­tő téierz déí. Fölemelte a szürke, faragott grá­nitkövet elhelyezte a*le­i«idő ház sarkában. . — Álljon fenn hossza évekig I — súgta Cup­riján és Aljosa engadel­nu'son mondta utána, — Éljenek hennp az embe­rek boldOg/an! — Él jenek mindi í bol­dog i — Ismételte A jósa és remegő kézzel egyengette el a követ a homokban. A munkások szétosz­lottak. megkezdődött, az épitkezés... • S a felvonulás végez­tével Aljosa, felhasz­nálva az ünnep adta szabad időt, felkereste »z uj házat, amely az alapkő-leiét 1 után meg­hozta neki a munka di­csőségét. A ház.at lobo­gók erdeje vette körül és a zöld lombokkal át­font erkélyeket arcké­pek. Lenin és Sztálin arcképei díszítették. Levette ellenzős sap­káját, kezével végigsi­mitottn lágy fürtjeit és az örömtől, a büszke­ségtől két könnycsepp gördült végig az arcán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom