Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-07 / 283. szám

2 Szerda, 1949 december 1. pzági társadalmi változás, a munkáshatalom megteremtése kiváltja az imperialisták és reakciós . elemek dühös támadásait a Magyar Népköztársaság ehen. Az a tény, hogy kicsúszott kezükből a már biztosnak hitt zsákmány, meghatványozta támadásaikat ellenünk. A magyar drmokvácia 8nvéd&lm| harca során már számos imperialista összeesküvést leplezett 'e és semmisített meg. Az imperialisták számára mindez egy-egy súlyos vereséget, a magyar nép számára egy-egy fontos győzelmet jelentett. A háborús gyújtogató imperialisták valamennyi kémszervezetével még nem végeztünk. Számíthatunk rá, hegy az imperialisták újból ós újból megkísérlik, hogy szerencséltessenek bennünket szabotőr, provokátor és kémügynökeikkel. Szükség van tehát továbbra is a Párt, az állam cs a dolgozó nép legteljesebb éberségére. Biztosítanunk kell az imperialistákat a felöl. liogy a magyar kommunisták és a magyar dolgozó nép ugyanazzal a határozottsággal, mint eddig, felszámolja az imperialista kémszervezc.tek maradványait épp úgy, mint ahogy az ezután küldendő kémekkel szemben is megtalálja a Magyar Népköztársaság a hatásos védekezés módját. — Igen nagy munka vár j ránk a tömegfelvilágosítás te! rén. A bék« megvédésében szövetségesünk minden Jcsacndéku ember ' _ A dolgozó nép velünk van a szocializmus épl'ésc £s a béke megvédesének kérdésében. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az olyan elemek, mint például a földesurak vagy gyárosok, bankárok, más kizsákmányolók, akiknek üzejiui't a demokrácia a dolgozó nép kezére adta, vagy az imperialistákkal szőve kezelt .klerikális reakció, egy új háborútól remélik a régi népnyuzó rendszer és saját kiváltságos helyzetük visszaállítását. Vagy gondoljunk csak a kulákokra, akik a dcmokiácia erősödésével párhuzamosan vesztik cl azt a lehetőségüket, iiogy a dolgozó parasztságot szipolyozzál}. Kétségtelen az, hogy a szocializmus építésének, a magyar népi demokráciának őszinte hívei kőzött is sokan vannak, akik úgy vélik, hogy az imperialista, háborús bujtogat ók tevékenysége szóra sem érdemes, komolytalan kérdés. Nekünk mindkét irányban feladatlink vannak. Egyrészt keményen fel kell lépnünk a' háború elkerülhetetlenségét hirdető reakciós rémhírterjesztők ellen, másrészt la kell lepleznünk az imperialista terveket, amelyek veszélyeztetik az emberiség és benne a magyar nép békéjét is. — Rákosi elvtárs egyik beszédében elmondotta, hogy a második világháború során a magyar nép hatszázezer embert vesztett a mérhetetlen anyagi kár mellett, amit az ország a háború során elszenvedett. A második világháború során elszenvedett anyagi veszteségeket és pusztulást az ország egész dolgozó népének 5 évi kemény munkája révén sikerült csak éppen most, a 3 éves terv befejezésével újjáépíteni. A hatszázszer magyar elvesztését, az özvegyek és árvák bánatát eltüntetni,, úgy mint a háborús pusztítás anyagi romjait, nem lehetett. Tudatosítani kell a magyar dolgozó nép minden tagjával, hogy egy új háború hívei, legyenek azok határainkon tul vagy határainkon belül, emberi mivoltukból kivetkőzött elvetemült gonosztevők, ellenségei népünknek, akikkel szemben minden erőnkkel küzdeni kell. A béke védelme és a harc a háborús gyújtogatok ellen, Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja tevékenységének központi kérdése. De azzá kell tenni szakszervezeteink, nő-- és ifjúsági szervezeteink, valamennyi tömegszervezetünk tevékenységében. A béke megvédése kérdésében szövetségesünk minden becsületes ember, legyen bármilyen pártállású vagy pártonkívüli. Szövetségesünk minden tisztességes, vallásos meggyőződésű ember, aki velünk e kérdésben egyetért. A haza érdekeire, saját maguk, családjuk érdekeire hallgasanak és ne azokra a papi ruhába öltözött reakciós elemekre, akik eddig őket esetleg távoltartatták erővel a magyar nép nagy táborától. Az erők tömörítésének feladata a béke érdekében vonatkozik a legkülönbözőbb társadalmi egyesületekre és az egyházakra is. MMyitsük el a proletár-internacionalizmus szellemét — A Tájékoztató Iroda határoza a a mi számunkra aei jelenti, hogy mi . denek e.öt: eiősitend kell Pá.'.v.i-kat, magasabb színvonalra kc 1 cm: n: Pártunk tömő éinél: cmó.ei tudása. Hasznosítani kc'.l Póriunk mkéí.n ozirvezeőnek mű kajában Pó. turJc harcainak gardnii tapasztala' a< t. Minden erűnkkel dolgoznunk kell azon, hoijiy a Pár. köré tömörítsük még jobban a ir.rsyac demokrácia öszezas erőit, az ifjakat, a nők.©. a páronk'vü'&k izélés tömege t. El kell mé'.yí u i pár unkban. a magyar muokásosz á'.ybE'i a protöái: internacionalizmus szellemét, erősítamünk kéli ez egész magyar népben a Szovjtaucdó irán i szeretete; és hűsóget. A Sztálin elvtárs czü'je csniapjára készülő magyar nép ezar ícle módon kifejezésre juttatja azt az egyre mélyülő szere otet, amelyet a magyar dolgozó nép éivE a hazánkat felszabadító Szovjetunió és ec.nak vezs ője. a magyar nép álfcail tisztel SzítáiLim elvtárs irón'. Tovább keill építeni ezt annak a történelmi sEe.-epnsk tudatosításával, amáit a Szovjetunió és Sztálin elvtárs betclti azál'aJ, hogy veze'i az egész haladó ember'ság harcát a bélec megvédés ének naigy ügyéért. Nagyobb éberséget Pór tönk eOméle i színvonalának emelés?, a proletár in- lemiaciomalizmus eszméjlaek terjesselése és a Szovjetunió szerepének ludntosltasa mellett döntő feladat az tacse népe: a reakcióval szembeni éberségre és a r.épi demekra- ikus rendszer moXet.i ok" iv fe lépesre nevelni. A legfi-.yerernremotoóbb jol, ami íel'-tt a Pár. r.em térhet a:yszsrűsn napirendre az, ho?5v a százforintról szó ó rémhírek térj esz öi, kenyere; dS-ssr.óVEl e e'.ő ku'étaok, a darrokricia őeziite hívőinek, sőt párt egja nknak és ak'ivis á-ink-.'tk úgyszólván szeme láttára végezttk nép és áltten-jj-an-'.s '.ívókenysértöke; ainé'.kül, hogy megfelelően fellép ek volna ef'enük. — A magyar nép a béfloe ügyének a rr.'aiga részéről a legjobb szoreátóoot akkor teszi, ha a demokrácia védelmében ektivsn és bá- ran fellép, az imperi f-lista hírvorés és rnur.ka foly atói <tIon. A magyar népi demokrácia hívei visellkiedjionick cctudatojon mindenütt, necsaik a jnvtasbeyilkön, hanem vaeú-on, vili>mo*cn, sz ór:k otöbcIyiAen. mfr.dlmüt •, ahol "ö-nerjík fy. du'infik meg. A demokrácia hívei bsráti körük bon 5; odahaza egyaránt türelmeden világosi sók fel rz ellenséges «T'iláció á'dozata't és fegyelmezetten, cb ha'ó.ozoten intsók le a reakció még itit-ott hangoskodó szöcfiöveit. Mutassák mindenkor a magyar népi demokrácia hívói magatartásukkal azt, hogy a magyar ciép elszánt egységbe forrott öszszie a cj.mokrácia vívmámya'nak Ó3 nép-köztái-saságiurik álfa mának vcd-almére. A sztahánovista mozgalomról A Tájékoztató Iroda határozata után ezrek és ezrek nyilatkoztak úgy, mint például Tóth Imre elvtársunk a Pamut textilüzemből, aki ezt mondotta: „A béketábor védelmét az egyéni verseny fejlesztésével, a sztahánovista.mozgalomba való még jobb bekapcsolódással tudjuk erősíteni." Vagy Tó<h Erzsébet elvtársnő, Nyíregyházáról, aki ezt mondotta; „Ha az imperialisták háborút ekarnak, nekünk, dolgozóknak meg kell erősíteni a rendszerünket és ezért vállalom 10 százalékkal a termelés emelését." Napjainkban éppen a Sztálin elvtárs születésnapja tisztéletére indított szocialista munkaverseny eredményeképpen tömegmozgalommá válik az egyént verseny és születik a magyar sztahánovista mozgalom. Olyan termelési eredményeket értek cl, amilyeneket soha azelőtt Magyarországon nem ismerlek és nem ismerhettek. Az eredményekei alig lehet követni. Valamennyi pártszervezetünknek elsőrendű kötelessége hogy a születő új, a magyar sztahanovista-mozgalom útját minden lehető módon elősegítsék. A nehézségeket segítsenek leküzdeni és tekintsék ezt a feladatot olyannak, mint arr.ely mozgalom a végső fokon a szocializmus és a béke táborának hathatós erősítését szolgálja. — A Tájékoztató Iroda határozatának szellemében járunk el, amikor Népköztársaságunk erősítésének érdekében a békeszerződés áJtal jóváhagyott keretek között fejlesztjük. honvédségünket is. Éppen ezért, mivel mi a békéért küzdünk, kell fejlesztenünk honvédségünket, a harcos szocialista hazafiság szellemét, hogy Magyarország ne legyen esábító, kínálkozó védtelen falat az imperialista ragadozók számára. Azonkívül azt is tudjuk, hogy a béke ügye azért áll szilárdan, mert a Szovjetunió vezette béke*óbornak igazsága mellett ez ereje is megvan igazsága megvédésére. A béke erői győzni fognak v — Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja képviselőin keresztül ró ztvett a Kommunista és Mun. kínpártok Tájékoztató Irodája határozatta nak kidolgozásában és meghozatalában. A mi pártunk marxista-lcninieto párt, a szocializmus, a kommunizmus harcos pártja. A magyar munkárosztály erőit egyesítve köveiíik Pár. kunkat, a magyar dolgozók milliói, a magyar nők, a magyar ifjúság tömegei. Egész népünk a békét a békés építő munkát •karja. A Magyar Népköztársaság, amelyben a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja, fiatal, de egészségesen fejlődő állam. A magyar nép a kapitalizmus bilincseiből nemrégiben kiszabadult nép. Ezért mondhatta Rákosi elvtárs előző nagybudapesti aktíva értekezletünkön, szeptember 30-án az október 2-i békonapról szólva: „A magyar dolgozó nép, amely mindenütt jelen van és mindenütt hallatja hangját, ahol a béke megvédésé ről van szó ... mint egy ember fogja nyilvánítani azt az akaratát, hogy a békefrontnak reábízott ezakaszát erősem és elszántan megvédi minden imperia. lista támadási kísérlettel szem ben." A magyar nép harcát rá kosi elvtárs vereti és az ő szavait vallják ma a dolgozó milliók mindenütt az orzágban. Ar ő szavaival Ígérjük barátainknak s tudatjuk békénk, szabadságunk ellenségeivel: „Magyar ország nem rés, hanem erős bás tya lesz a béke frontján." — Beszámolómat Visinszkij elvtársnak, a Szovjetunió képvi. selőjének, az Egyesült Nemzetek közgyűlésén november 29-én mondott szavait idézve végzem: „A békéért és a háborús gyújtogatok ellen folytatott küzde'em tovább tart és ebb'n a küz delemben az győz, aki gyűlöli a háborút és aki a békét követeli. A milliós tömegek hatalmas bé kemozgalma minden akadályt el. söpör útjából. Ez a mozgalom megdönthetetlen erő, amely győzni fog, megíjzabedítía az emberiséget a háborútól és biztosítja az egész világ békéjét." SZÉLJEGYZETEK — Londonban 328 küldött jelerfétében — akta köW.lió _ dolgozót képviaenek — megtartottak az eb-ó nagygyűle-st a Kínai Népközt ára saráig és Anglia közötti ba-. á'.sáe fejlesztésére. Az. angol dolgozók ma irta- Visz'án látják hogy érdekeik közösek a kinai nép érdekeivel s a kine-j népet ped'g egyedül a népi kormány képvisel. A baj csak ott van, hogy Bevin angol külügym'miszfter niem az angol népet, han nem az amerikai imperialis.ákat képviseli. Hosszas huza-vona után mégis bíróság elé került Thomas, a hírhed: AmerikaeUenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elnöke. Thomasról kiderült, hogy m'közbon. „amerikai erkölcsre" tanította a becsüle es írókat színészeket, politikusokat, szabad idejében egy k'csit sikkasztott és hamisított is. Ámbár az is igaz, hogy ez kitűnően összefér az „amerikai erkölccsel-'' Amerikában egymásután csúfosan megbuknak a hatalmas kötU séggel gyártóit hollywoodi kommünistaeltar-s filmek. Ez a bukássen rozaí nagyon tanulságos dolog. A Truman-elwel, Marshall-tervvel. Ku-KIux-Klannal és más hasonlóikkal maszlagolt amerikai nép, mérnem veszi be o.V£o simán a balondgorr.bát, mint ahogy azt a Wa'I-Street diplomata kiszolgálói szeretnék. Európa leggyűlöllebb embere címére sokan pályáznak. Franco. Caldarisz Tito, Bevin, Moch, Blum, Scelba egyformán esélyesek erre a kevéssé meglisztelő elnevezésre. Európa legnevetségesebb figurája viszont vitathatatlanul Mii ovan Gyilasz, a hazugságaiba saját magát is belezavaró jugoszláv Göbbels. Minden kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége A Pravda vezércikke a Tájékoztató Irodának a lito-klikkel kapcsolatos határozatáról MOSZKVA. A Pravda keddi száma „Minden kommunista és. munkáspárt nemzetközi kötelesséige" című vezércikkében a következőket írja: A Tájékoztató Iroda tanácskozásán Gfaeorghiu Dej „A jugoszláv kommunista párt gyilkosok és kémek hatalmában" címmel mondott beszámolót. Ez a beszámoló rámutat, hogy a Tito-Rankovic9 klikk a burzsoánacionalizmusból átment a, fasizmusba és a jugoszláv kémek és gyÜkosok klikkje elleni küzdelem minden kommunista- és munkáspárt nemzeti kötelessége. Ma már az egész világ látja, hogy a Tito-Rankovics-klikk ez angol-amerikai imperialisták szolgálatában áll és velük együtt tevékeny harcot folytat a béke, a demokrácia és a szocializmus nemze közi tábora ellen. A Szovjetunió barátainak álarcában hatalomra került TitoRankovics-klikk angol-amerikai gazdáinak utasítására rágalmazó, provokációs hadjáratot folytat a Szovjetunió ellen s ennek érdekében a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött legaljasabb koholmányokat használta fel. A kémek és gyilkosok belgrádi bandája az emberiség történelmében példátlan árulást követett el a görög néppel szemben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a jugoszláv fasiszták az imperialista kormányok kép viselőivel együtt lépnek fel, akik serényen szítják a háborús hisztériát. A jugoszláv fasisztákBelgrádot a kémkedés és a kommunistaellenes propaganda amerikai központjává változtatták. A Tito—Rankovics-klikk bitorolja a hatalmat a pártban és az állam, ban. Ennek segítségével Jugoszláviá ban kommunistaellenes, fasisztatipusú rendőrural matvezetett-beó Ennek az uralomnak társadalmi alapja a falun a kulákság, a városban a kapitalista elemek. A kormányon lévő fasiszta vezetők a példátlanul felduzzasztott katonai és rendőri api parátus segítségével tartják magukat uralmon. Jugoszlávia katonai táborrá vált. A Pravda rámutat arra, hogy a jugoszláv dolgozókat olyan nélkfii lözésbe és romlásba döntötték, amelyhez fogható még a fasiszta német megszállás legsúlyosabb napjaiban sem volt tapasztalható. A jugoszláv kommunista pártot ellenforradalmi erők kerítették hatalmukba és ezek önkényesen a párt nevében szerepelnek. A Pravda kiemeli, hogy a szocializmus és demokrácia táboráhox hű jugoszláv kommunisták, munkások és parasztok nem akarnak megbékülni és soha nem is fognak megbékülni ezzel az áruló politikával. Egyre határozottabban indulnak harcba a fasiszta bitorlók ellen. A bárgyilkosok és kémek klikkje elleni küzdelem minden kommunista- és munkáspárt nemzetközi kö. telessége. Annak, hogy Jugoszlávia viszatérjen a szocialista táborba, elengedhetetlen feltétele, hogy újjászülessék az igazi kommunista párt, amely hű a marxizmus-leninizmushoz, a proletár internacionalizmus elveihez. Az áruló Tito-klikk elleni küzdelemben ilyen pártot kell létrchozniok a forradalmi elemeknek és létre is fogják hozni. Lengyelország mm tür uiebb erőszakos cselekedeteket Unqyel ál!ampo!girok biztonsága etlen Lengyel válasz a leoutóbbi francia jeeyzékre A párisi lengyel követség a francia külügyminisztérium legutóbbi jegyzékére válaszolva megállapítja: lengyel állampolgárok újabb kitoloncolása, valamint indokot nélkülöző újabb letartóztatása, amit a francia kormány még csak nem is igyekszik alátámasztani, olyan körülmények, amelyekre a lengyel kormánynak az a válasza hogy néhány francia állampolgárt kiutasított Lengyelországból, végtelenü' mérsékelt és csak azt a célt szolSztálin-képeket, szobrokat és plaketteket hoz forgalomba a Művészeti Alkotások NV. A Művészeti Alkotások NV Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja alkalmából gazdag művészeti anyagot hoz forgalomba, Sztálini ábrázoló képeket, szobrokat, plaketteket. A Nemzeti Vállalat december elején kb. 30 forintos árban díszoaptárt ad ki, amely a legjobb szovjet festőknek Sztálin életérő) készült képei reprodukciót tarta! mazza. Forgalomba hozza a Nemzeti ' Vállalat Sztálin mellszobrát, Pátzay Pál szobrászművész aLkotá sát és Sztálint ábrázoló bronzpia- Lengyelország bizloiságát és a világ gálja, hogy felhívja a francia hatóságok figyelmét, nem tür újabb erőszakos cselekményeket lengyel állampolgárok biztonsága ellen. Az emberi jogok megsértésére való hivallcozás egyáltalában nem helytálló és visszatetszést keltő — különösen, ha olyan fél részéről hangzik el, aki a legerőszakosabban lábbal tiporta az emberi jogokat az által hogy megkínzott és megvert teljesen ártatlan embereket — kőztük a diplomáciai útlevéllel rendelkező Szczerbinskit. A lengyel kormány úgy véli, hogy a lengyel-francia kapcsolatok megjavítása céljából — amelyre a lengyel kormány törekszik — sokkal hasznosabb volna, ha ahelyett, hogy leckéztetni kívánna, amire a legutóbbi események alapján sem törvényes, sem erkölcsi joga nincsen, nem teremtenének olyan ellenséges légkört, mely fenyegeti kettet, Borsos Miklós müvét. dolgozó népeinek békevágyát.